Vagyoni értékű jognak tekinthetők a pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok, így
– a földhasználati jog,
– a haszonélvezeti jog,
– a használat joga – ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat is,
– az üdülőhasználati jog,
– a telki szolgalom,
– a vagyonkezelői jog,
– az önálló orvosi tevékenység működtetési joga.
Írásunkban nem foglalkozunk az üdülőhasználati, valamint a vagyonkezelői joggal – figyelemmel az e jogosultságok jelentőségének csökkenő tendenciájára.
A földhasználat joga
Földhasználati jogról beszélünk, ha a földterületen álló épület tulajdonjogát (a törvény rendelkezése, illetve a felek megállapodása alapján) az építkező szerzi meg, és így az épület tulajdonosát az épület fennállásáig a földre (földrészletre) használati jog illeti meg. Azt, hogy a földhasználatért fizetnie kell az épülettulajdonosnak, vagy pedig az ingyenes, jogszabály, illetve a felek megállapodása határozza meg.
Megszűnik az épület elkülönült tulajdonjoga és ezzel a földhasználati jog, ha
– az épület megsemmisül, és a föld tulajdonosa megszerzi az épület, vagy az épület tulajdonosa a föld tulajdonjogát, továbbá ha
– a felek a szerződésükben meghatározott időtartamot kötöttek ki, és ez eltelt.
Jogosultságok, kötelezettségek
A földhasználati jog lényeges fogalmi eleme, hogy az nem személyhez fűződik, hanem az épület mindenkori tulajdonosát illeti meg.
Tulajdonos
Földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa jogosult tehát a föld (földrészlet) használatára és hasznai szedésére, illetve köteles viselni a terület fenntartásával járó terheket.
Használó
A személyhez kötöttség hiányában annak sincs akadálya, hogy a használó az épülettel együtt az ahhoz kapcsolódó földhasználatot is átengedje. Az épület hasznosítása a kapcsolódó földhasználatra is kiterjed.
Korlátozások
Tekintettel azonban arra, hogy a földhasználat az épület tulajdonosát megillető járulékos jogosultság, arra nincs lehetősége az épület tulajdonosának, hogy az épülethez kapcsolódó földet vagy földrészletet önállóan adja bérbe, haszonbérbe, hiszen ilyen irányú hasznosításra a földhasználót a törvény nem jogosítja fel. Ugyancsak kizárt a földhasználat önálló átruházása is, mert a földhasználati jog forgalomképtelen.
A földhasználati jog átszállása
A földhasználati jog tehát önálló átruházás tárgya nem lehet. Abból, hogy a földhasználati jog az épület mindenkori tulajdonosát illeti meg, következik, hogy az épület tulajdonjogának átruházása vagy öröklése esetében a földhasználati jog is átszáll az épület új tulajdonosára.
Ingatlan-nyilvántartási kérdések
A mindenkori tulajdonoshoz való kötöttségre utal az is, hogy a földhasználati jog jogosultját az ingatlan-nyilvántartásban név szerint nem kell megjelölni, hanem csak az épület mindenkori tulajdonosára kell utalni.
Osztott tulajdon
Osztott tulajdon esetében azonban az épületet önálló ingatlanként kell nyilvántartani, és a földhasználati jogot ugyancsak be kell jegyezni. Földhasználat azonban csak a földrészlet egészére vagy területileg körülhatárolt részére keletkezhet.
A haszonélvezet joga
A haszonélvezeti jog alapulhat
– szerződésen,
– jogszabályon, illetve
– bírósági vagy hatósági rendelkezésen.
A felek szerződése önmagában a haszonélvezeti jogot nem hozza létre. Szükséges, hogy az ingó dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Ha ez elmarad, úgy a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért nem adott ellenszolgáltatást.
A haszonélvezet alapítása lehetséges ingyenesen és visszterhesen egyaránt. Haszonélvezeti jog alapítására végintézkedésben is sor kerülhet. Ebben az esetben a haszonélvezeti jog kötelezettje az, aki az azzal terhelt dolgot örökli. Az örökhagyó meghagyással azt is elrendelheti, hogy örököse meghatározott hagyatéki vagyontárgyon másnak haszonélvezetet engedjen. Ebben az esetben a szerződést az örökösnek kell megkötnie.
A jogosultság tartalma
A haszonélvezeti jog személyhez kötött jog, amelynek alapján a haszonélvező a más személy tulajdonában lévő dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja. Ez egyben azt is jelenti, hogy mindenki másnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amellyel akadályozzák vagy veszélyeztetik a haszonélvezeti jog gyakorlását.
A személyhez kötöttségből következik, a haszonélvező azt sem élők között, sem halál esetére nem ruházhatja át, azaz e jog forgalomképtelen.
A haszonélvezet a jogosult oldaláról ingyenes, azaz a tulajdonos annak gyakorlása fejében ellenértéket nem kérhet a haszonélvezőtől. Az más kérdés, hogy magának a haszonélvezeti jognak a létesítése – mint azt korábban már említettük – ellenérték fejében is lehetséges.
A haszonélvezet tárgyai
A haszonélvezet tárgya rendszerint ingó vagy ingatlan dolog, de az szerzői jogon – mint vagyoni jogon – is fennállhat.
Ingóságok
Ingó dolgok akkor lehetnek haszonélvezet tárgyai, ha tartós használatra alkalmasak. Az elhasználhatatlannak minősíthető dolgok a haszonélvezet megszűnésekor visszakerülnek a tulajdonos birtokába, a tulajdonos legfeljebb a rendeltetésszerű használat folytán bekövetkezett értékcsökkenést köteles viselni. A rendeltetésszerű használat folytán tönkrement dolgot a haszonélvező nem köteles pótolni és annak értéke megtérítésére sem kötelezhető.
A haszonélvezeti jog terjedelme
A haszonélvezeti jog kiterjedhet a dolog egészére, vagy annak csak egy részére is, ingatlan esetében az egész ingatlanra, annak eszmei hányadára, illetve természetben meghatározott vagy területileg kijelölt részére is. Fontos azonban, hogy a dolognak csak azokra az alkotórészeire terjed ki, amelyek a haszonélvezet keletkezésekor megvoltak.
A jogosultság időtartama
A haszonélvezeti jog mindig korlátozott ideig, legfeljebb a jogosult haláláig áll fenn. Ezen belül korlátozható a haszonélvezet időtartama a megszűnés időpontjának megjelölésével, vagy valamely bontó feltétel kikötésével. Ezeknek a korlátozásoknak a kikötésére a haszonélvezetet alapító szerződésben van lehetőség.
Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés
A haszonélvezeti jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésekor meg kell jelölni annak időtartamát is. Ha időtartama a szerződésben nem szerepel, abban az esetben a haszonélvezeti jog a jogosult halálig áll fenn, és a bejegyzés is ezt kell, hogy tartalmazza.
Több személy haszonélvezeti joga azonos dolgon
A haszonélvezeti jog ugyanazon a dolgon több személyt is megillethet. E személyek a haszonélvezetet vagy egymás mellett egy időben, vagy sorrendben egymás után gyakorolják.
Egyidejű joggyakorlás
Az egy időben több személyt megillető haszonélvezeti jog csak szerződés alapján keletkezhet.
Sorrendben gyakorolható haszonélvezeti jog
Sorrendben egymás után követően gyakorolható haszonélvezet keletkezhet öröklés útján is, például abban az esetben, ha az özvegy haszonélvezeti joggal terhelt hagyatéki vagyonra szerez haszonélvezeti jogot. Ilyenkor a sorrendben hátrább lévő haszonélvező a jogaival csak akkor élhet, ha a sorrendben előbb lévő haszonélvezeti jog megszűnt.
Amennyiben haszonélvezeti jog több személyt illet meg, úgy az ingatlan-nyilvántartásban azt is fel kell tüntetni, hogy a jogosultakat a jog közösen vagy egymást követő sorrendben illeti meg.
Változás a tulajdonos személyében
A tulajdonos – a haszonélvezeti jog kötelezettje – személye változhat, ez azonban a haszonélvezeti jogot nem szünteti meg. A haszonélvezeti jog kötelezettje a dolog mindenkori tulajdonosa.
A haszonélvezeti jog megszűnése
Megszűnik a haszonélvezeti jog
– az ingatlan kisajátításával (ebben az esetben a haszonélvezőt is kártalanítani kell),
– a haszonélvező kifejezett lemondó nyilatkozatával, valamint
– ha a haszonélvezet tárgya elpusztul.
Kötelezettség a dolog visszaszolgáltatására
A haszonélvezet megszűnésével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni a tulajdonosnak.
A joggyakorlás átengedése
A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára nem tart igényt.
A használat joga
A használat joga – a haszonélvezeti joghoz hasonlóan – személyhez kötött jog, amelynek jogosultja a más tulajdonában lévő dolgot korlátozott mértékben használhatja, és hasznait szedheti. Korlátozott egyrészt azért, mert a használat jogosultja a más tulajdonában lévő dolgot csak a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, másrészt pedig azért, mert annak gyakorlását másnak nem engedheti át.
A használati jog létesítése
A használat joga szerződésen alapszik. A használatot alapító szerződés szólhat határozott vagy határozatlan időre, de nincs akadálya annak sem, hogy a jogot engedő fél a teljes dologra holtig tartó használatot engedjen. Ez azonban nem teszi a jogot haszonélvezetté, mert megmarad a különbséget jelentő másik kritérium, vagyis a gyakorlás átengedésének tilalma.
A haszonélvezetre vonatkozó rendelkezések alkalmazása
A használat és a haszonélvezet igen sok közös vonást mutat, ezért rendelkezik a törvény akként, hogy a használat jogára egyebekben a haszonélvezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Használati jog bejegyzése ingatlanra
A haszonélvezetre vonatkozó rendelkezésekkel ellentétben viszont ingatlan esetén a használati jog az ingatlannak csak természetben meghatározott részére jegyezhető be, azaz eszmei tulajdoni hányadra használati jog alapítása kizárt.
Telki szolgalmi jog
A telki szolgalmi jog olyan, ingatlanon létesíthető jog, amelynek alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa a más tulajdonában lévő, szolgalommal terhelt ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja, vagy valaminek a tűrésére késztetheti.
Telki szolgalom kizárólag ingatlanra létesíthető és legalább két ingatlant feltételez. Célja az, hogy az egyik ingatlan részére bizonyos előnyöket biztosítson. Ezek az előnyök a szolgalommal terhelt ingatlan vonatkozásában általában hátrányt jelentenek. Ezért nevezi a gyakorlat a szolgalmi jog jogosultját "uralkodó", míg terheltjét "szolgáló" teleknek.
Jogalanyok
A telki szolgalom alanyai nem név szerint meghatározott személyek, hanem az uralkodó, illetve a szolgáló telek mindenkori birtokosai (tulajdonos, haszonélvező, bérlő, haszonbérlő stb.).
A telki szolgalom tartalma
A telki szolgalom tartalma lehet valamilyen használat, vagy éppen attól való tartózkodás. A használat terjedelme a telki szolgalomhoz igazodik, azonban nem terjedhet ki a dolog egészére. Mértékét a szerződésnek, a telki szolgalmat létrehozó bírósági ítéletnek, hatósági határozatnak meg kell jelölnie.
A szolgalom keletkezése
Törvény hozza létre a szolgalmat, ha a föld nincs összekötve megfelelő közúttal. Ha a jog gyakorlásának módjáról a felek megállapodni nem tudnak, akkor e szolgalmi jogot a bíróság ítélete konkretizálja.
A telki szolgalom létesítésére a törvény egyebekben az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.
Szerződés
Az alapító szerződés nincs kötelező alakisághoz kötve. Létrejöhet szóban, írásban, de ráutaló magatartással is (figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez, amely keletkezteti a telki szolgalmat, írásbeliség szükséges).
A szerződés lehet ingyenes vagy visszterhes, azzal azonban, hogy ellenértéket a szolgalom alapításáért és nem a gyakorlásáért lehet kikötni.
Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés
A szerződéssel létesített szolgalmi jog esetében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatálya kötelező. A szolgalmi jogot a bejegyzés hozza létre. A bejegyzésre irányuló kérelemhez szükséges csatolni a vázrajzot, amely a gyakorlás módját, mértékét tünteti fel. Amennyiben a szerződést nem jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba, úgy nem keletkezik telki szolgalom, ilyenkor a szerződés kötelmi jelleggel áll fenn az azt megkötő felek között.
A telki szolgalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése csak az ingatlan egészére vagy annak természetben meghatározott részére történhet, eszmei illetőségére nem. A bejegyzésben a telki szolgalom alanyait név szerint nem lehet feltüntetni. Az uralkodó telek tulajdoni lapján annak a szolgáló teleknek az adatait kell feltüntetni, amelyre a jog fennáll, és fordítva, a szolgáló telek tulajdoni lapján az uralkodó telek adatait.
Ha jogszabály alapján keletkezik a telki szolgalom, akkor az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem feltétele a szolgalom létrejöttének, de a bejegyzés elmaradása esetén az ingatlan-nyilvántartásban bízva, jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzővel szemben a telki szolgalomra hivatkozni nem lehet.
Forgalomképtelenség
A telki szolgalom forgalomképtelen. Ez kizárja a jog átruházását, valamint azt is, hogy a jogosult a szolgalom gyakorlását másnak kötelmi jogcímen átengedje. Az ingatlan tulajdonjogának átszállásával természetesen a telki szolgalom is átszáll.
Az önálló orvosi tevékenység működtetési joga
Önálló orvosi tevékenységnek minősül, a területi ellátási kötelezettség körében a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos (háziorvos) által nyújtott egészségügyi ellátás. A háziorvos önálló orvosi tevékenységet – akadályoztatásának jogszabályban meghatározott eseteit kivéve – csak személyesen folytathat az önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben, a működtetési jogot engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől kezdve.
A működtetési jog olyan, a Magyar Orvosi Kamara által a háziorvos részére adott személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthető.
A működtetési jog folytatása
A működtetési jog jogosultjának halála esetén – egymást követő sorrendben – a működtetési jog folytatására a házastárs, illetve az egyenes ági leszármazó jogosult. (A leszármazók között leszármazási fok határozza meg a működtetési jog folytatására való jogosultság sorrendjét.)
Több jogosult igénye
Amennyiben a leszármazók közül több, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy lenne jogosult a működtetési jog folytatására, ezek a jogosultak a korábbi jogosult halálától számított 30 napon belül – jogvesztés terhe mellett – nyújthatják be a működtetési jog engedélyezésére jogosult szervhez azt a megállapodásukat, amelyben megjelölik a működtetési jog folytatására egyedül jogosult személyt.
Eljárás jogszabályi feltételek hiánya esetén
Ha a működtetési jog folytatására jogosult személy nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, úgy
– a működtetési jog folytatására irányuló jogáról a sorrendben őt követő, a jogszabályi feltételeknek megfelelő személy javára lemondhat, illetőleg
– a működtetési jogot a korábbi jogosult halálától számított 6 hónapon belül ingyenesen vagy visszterhesen elidegenítheti. (Ha ezzel nem él, a működtetési jog megszűnik.)
Tilalmak
A működtetési jog elidegenítésére irányuló jog egyébként a jogosultat is megilleti, de bérbe, haszonbérbe nem adható, és gyakorlásának joga sem ingyenesen, sem visszterhesen más részére át nem engedhető.
A vagyoni értékű jogok után fizetendő illeték
Az illetéktörvényben megjelölt vagyoni értékű jogok megszerzése után a jogosultnak illetéket kell fizetnie.
Az illetéktörvény szerinti vagyoni értékű jogok
Az illetékekről szóló törvény szerint vagyoni értékű jog
– a földhasználat joga;
– a haszonélvezet joga;
– a használat joga (szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogok is);
– a vagyonkezelői jog;
– az önálló orvosi tevékenység működtetésének joga.
Az illetékkötelezettség keletkezése
Az illetékkötelezettség
– örökléssel szerzett vagyoni jog esetén, az öröklésiilleték-kötelezettség az örökhagyó halála napján (nem tárgya az öröklési illetéknek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett olyan vagyoni értékű jog, amely a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra [öröklésre] tekintet nélkül marad fenn);
– az ajándékozásiilleték-kötelezettség a szerződésről kiállított okirat aláírása napján, illetve ha nem állítottak ki okiratot, akkor a vagyonszerzéskor (nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák);
– a visszterhes vagyonátruházásiilleték-kötelezettség a szerződés megkötése napján, árverési vétel esetében az árverés napján, bírósági, hatósági határozattal történő megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése napján, az előzőekben nem említett esetekben a vagyonszerzéskor
keletkezik.
A vagyoni értékű jogok értéke
A vagyoni értékű jog megszerzése esetén fizetendő vagyonszerzési illeték a megszerzett vagyon forgalmi értékéhez igazodik. Az ilyen jogok forgalmi értékének az alábbiakban meghatározott szempontok szerint számított eszmei értéket kell tekinteni:
– egyévi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni;
– meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata (így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek az alábbi táblázatban meghatározott életkor szerinti többszörösét;
– bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke az egyévi érték ötszöröse, kivéve ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, mert akkor annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékű jog jogosultja 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese; ha a vagyoni értékű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, a szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idősebbnek az életkora az irányadó; ha a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik; ha a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idősebb házastárs életkora az irányadó;
– az időleges üdülőhasználati jog értéke: e jog egyévi értékének annyiszor háromszázhatvanötöd része, ahány nap megszerzéséről szól a szerződés;
– az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának értékét a vonatkozó adásvételi vagy ajándékozási szerződésben megjelölt – illetőleg folytatás esetén a szerző fél által bejelentett – érték alapján lehet megállapítani (amennyiben az előzőek szerinti érték nem fejezi ki a valós értékviszonyokat, az illetékhivatal becslés útján állapítja meg az értéket).
Tulajdonosi jogosítványok a haszonélvezet időtartama alatt* A haszonélvezeti jog a tulajdonostól részjogosítványokat von el. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonost csak a rendelkezési jog, illetve a dolognak a haszonélvezeti jog sérelme nélküli megterhelésének joga illeti meg. * A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező ezekkel a jogokkal nem él (akár időlegesen). Az tehát, hogy a haszonélvező megengedte a tulajdonosnak a használatot, nem jelenti, hogy a jogáról lemondott volna, hiszen maga az engedélyezés is a haszonélvezeti jog gyakorlásának minősül. |
Lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jogA lakásszövetkezet tulajdonában álló lakásra a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használat jogát az önálló ingatlanként nyilvántartott egész szövetkezeti lakásra kell bejegyezni. * Több személy állandó közös használatába adott lakás esetében a bejegyzésben az egyes jogosultakat megillető állandó lakáshasználati jog terjedelmét is fel kell tüntetni a közös tulajdonra vonatkozó szabályok szerint. |
Használati-szolgalmi jog alapítása közérdekből* A használati, szolgalmi jog alapján közérdekű tevékenységet folytató szerv a más tulajdonában lévő ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja. * Jogszabály határozza meg azokat a szerveket, amelyek javára használati jog (szolgalom) létrehozható. * A használati jog (szolgalom) a felek megállapodásának hiányában a közigazgatási hatóság határozatával jön létre. A határozatnak tartalmaznia kell a jog terjedelmét, mértékét, gyakorlásának módját. * Közérdekű tevékenységek, amelyek használati jogot, szolgalmat eredményezhetnek: a bányászat, gázszolgáltatás, vasút, hírközlés, továbbá a földmérési és térképészeti tevékenység. |
A szolgalom megszűnése, szünetelése* A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges. * A telki szolgalom nem gyakorlása – eltérően a haszonélvezettől – olyan jogi tény, amely a jog megszűnéséhez vezethet. * Megszűnik a szolgalom, ha a jogosult azt annak ellenére nem gyakorolja tíz éven át, hogy ez módjában állna, úgyszintén akkor is, ha eltűrte, hogy a jog gyakorlásában akadályozzák. * Megszűnhet a telki szolgalom akkor is, ha a jogosult – aki ez esetben csak a tulajdonos lehet – arról lemond. A lemondás lehet egyoldalú nyilatkozat, de alapulhat szerződésen is, az lehet ingyenes, de visszterhes is. Nincs azonban alakszerűséghez kötve, így érvényes akkor is, ha szóban, illetve ráutaló magatartással történik. A telki szolgalomnak az ingatlan-nyilvántartásból történő törlése azonban mindenképpen írásbeli alakot kíván. * Megszűnik a telki szolgalom akkor, ha az ingatlan – amire alapították – elpusztul. * Nem szűnik meg, csupán szünetel a telki szolgalom, ha egy személy lesz az uralkodó és a szolgáló telek tulajdonosa. A szolgalmi jog feléled, amikor a két ingatlan tulajdonosa ismét két különböző személy lesz. |
Szolgalomfajták* A telki szolgalomnak két fő csoportja van: a tevőleges és a tűrésre irányuló szolgalom. * A tevőleges szolgalom arra jogosítja fel a kedvezményezettet, hogy a más tulajdonában lévő ingatlanon olyat tegyen, amire egyébként nem lenne joga (ilyen például az átjárás, a közművek átvezetése). * A tűrésre irányuló szolgalom esetében pedig a szolgáló telek birtokosának (tulajdonosának) tartózkodnia kell olyan magatartástól, amire egyébként joga lenne. * Telki szolgalom alapítható, például átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra. * A szolgalom gyakorlása kiterjedhet valamely berendezés vagy felszerelés használatára is. A berendezés vagy felszerelés fenntartási költségei a feleket a megállapodásuk szerint, ennek hiányában a használat arányában terheli |