Konfliktuskezelés mediálással

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 76. számában (2004. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Jogviták óhatatlanul keletkeznek az üzleti életben, ám nem minden konfliktus olyan mély, hogy csak a bíróság tudna igazságot tenni a vitázó felek között. Az eleve perben gondolkodó cégeknek is érdemes elgondolkodniuk azon, hogy a sokszor hosszadalmas és költséges pereskedés helyett ne válasszanak hatékonyabb megoldást igényük érvényesítésére. Ilyen alternatív vitarendezési eszköz az úgynevezett mediálás.

A mediálás

A mediálást, más néven közvetítést a 2002. évi LV. törvény szabályozza annak érdekében, hogy elősegítse a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezését. A közvetítés az említett törvény alapján lefolytatott olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása, a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján, a vitában nem érintett, harmadik személy (vagyis a közvetítő) bevonása mellett.

A közvetítő feladata ebből következően az, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.

Mikor nincs helye mediálásnak?

Nincs helye e törvény szerinti közvetítői eljárásnak

- az apasági és a származás megállapítása irántiegyéb perekben,

- a szülői felügyelet megszüntetése iránti perekben,

- a gondnokság alá helyezési perekben,

- a közigazgatási perekben,

- a sajtó-helyreigazítási eljárásban,

- az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárásban,

- a végrehajtási perekben.

A házassági perekben a bíróság döntése szükséges a házasság érvényességének, illetőleg létezésének vagy nem létezésének megállapításához, továbbá a házasság érvénytelenítéséhez és a házasság felbontásához. az egyéb kérdésekben azonban helye van a mediálásnak.

Mikor van helye mediálásnak?

A mediálással foglalkozó irodák tapasztalatai szerint a mediálás eredményre vezető megoldás lehet a munkajogi jogvitákban, a különféle szerződéses ügyekben, szomszédjogi vitákban, de érdemes igénybe venni a közvetítői tevékenységet a termékfelelősséggel kapcsolatos, a biztosítókkal szembeni igények érvényesítése során, valamint a különféle társasági jogi vitákban.

A közvetítő felkérése

A felek közös megegyezés alapján, írásban kezdeményezhetik az általuk választott természetes személy vagy jogi személy felkérését a közvetítésre. A felek - ha annak igénye felmerül - egyidejűleg több természetes személy vagy jogi személy felkérését is kezdeményezhetik.

A felkérésnek tartalmaznia kell:

- a felek nevét, elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét,

- a közvetítésre felkért természetes személy nevét vagy a jogi személy megnevezését,

- ha a felet meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét,

- a vita tárgyát, és

- a felek által az eljárás során használni kívánt idegen nyelvet.

A felkérésben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni.

A felkért közvetítő a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy elfogadja-e a felkérést. Igenlő esetben a közvetítői eljárás lefolytatására, mint közvetítő, ő jogosult.

Összeférhetetlenség

Összeférhetetlenség esetén a közvetítő köteles visszautasítani a felkérést. A közvetítő nem járhat el, ha

- valamelyik felet képviseli,

- a felek bármelyikének hozzátartozója (Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.),

- az őt foglalkoztató jogi személy a felek bármelyikével összefonódásban lévő szervezet (Összefonódás: az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező, a közvetlen vagy - a más, köztes gazdálkodó szervezeten keresztül megvalósuló - közvetett befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetben tagsági (részvényesi) jogai, vagy a gazdálkodó szervezet más tagjával (részvényesével) kötött megállapodás alapján a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy a gazdálkodó szerv tagjaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjainak többségét megválassza, illetőleg viszszahívja. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a befolyással rendelkezőnek a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes gazdálkodó szervezetnek a befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedéseit vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Nem kell figyelembe venni a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányadot, ha az nem éri el a huszonöt százalékot. Ha a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.),

- a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll,

- az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.

A közvetítő köteles a feleket tájékoztatni arról a tényről, ha a felek bármelyikét a felkérést megelőző öt éven belül képviselte, vagy ha a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban állt a felkérést megelőző öt éven belül. Ha a felek a tájékoztatás alapján másként nem állapodnak meg, az ügyben a közvetítő nem járhat el.

Itt említjük meg, hogy a felek ellenkező megállapodása hiányában az a személy, aki közvetítőként, a felek képviselőjeként vagy szakértőként részt vett a közvetítői eljárásban, továbbá tevékenységét szüneteltető közvetítő, abban a jogvitában, amely a közvetítői eljárás tárgya volt, vagy az annak alapjául szolgáló vagy az azzal összefüggő szerződésből, egyéb jogviszonyból keletkezett, nem járhat el

- választott bíróként,

- valamelyik fél képviselőjeként, vagy

- szakértőként.

Titoktartás

A közvetítőt titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével öszszefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

Díjazás

A közvetítő tevékenységéért díj jár, és igényt tarthat a felmerült és igazolt költségei megtérítésére, továbbá a díj és költségek előlegezésére is. Az egyes ügyekben felszámítandó díj összegében a természetes személy vagy jogi személy és a felek szabadon állapodnak meg. A gyakorlatban előfordul óradíjas, illetve eredményhez kötött díjazási konstrukció is. Konkrét példaként említjük, hogy az egyik, mediálással foglalkozó iroda 50 000 forintos óradíjjal számol, míg az eredménytől függő díjazásnál a jogvitában megjelölt összeg előre meghatározott százalékát köti ki, melyet a vitás összeg nagyságától függően degresszíven állapítanak meg. A mediátori díjak az áfát általában nem tartalmazzák.

Az első közvetítői megbeszélés

Ha a közvetítő elfogadta a felkérést, a felekhez intézett elfogadó nyilatkozatában meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre, és tájékoztatja őket a képviselet lehetőségéről. A közvetítő a közvetítői megbeszélést a névjegyzékben a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt helyiségben vagy más, a felek számára elfogadható helyen tartja.

Képviseleti lehetőség

A feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy vagy jogi képviselő képviselheti.

Együttes jelenlét

A feleknek, jogi személy fél esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük. Ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indítja meg.

Tájékoztatás

A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleket

- a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés főbb szakaszairól,

- a hatékony megegyezési lehetőségek feltárásához vezető folyamatról,

- az eljárás költségeiről,

- a személyét és az eljárásba szükség szerint bevont szakértőt terhelő titoktartási kötelezettségről,

- arról a lehetőségről, hogy a felek a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről külön megállapodhatnak,

- arról a tényről, hogy mint közvetítő az ügyben - ha azt az ügy jellege megkívánja - csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot, szakmai tényeket ismertetheti,

- arról, hogy a közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására, valamint

- arról, hogy ha a közvetítői eljárásban jogtanácsos, közjegyző vagy ügyvéd vett részt közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet, és a közvetítő jogtanácsosként vagy ügyvédként annak ellenjegyzésére sem jogosult.

Nyilatkozat az eljárás lefolyatásáról

Ha az első közvetítői megbeszélésen a felek változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, ezt a tényt mindkét fél és a közvetítő aláírását tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzítik. A közvetítői eljárás a nyilatkozat aláírásával indul meg.

Költségek, díjak viselése

A nyilatkozatban a felek és a közvetítő megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és megszüntetés eseteit is, továbbá a felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről.

Különmegállapodás hiányában a fél az eljárásban való részvételével felmerült költségeit (pl. utazás), valamint az általa meghallgatni kért személy költségeit maga viseli. A közvetítő közvetítői díját és költségeit, továbbá a szakértő díját és költségeit - eltérő megállapodás hiányában - a felek egymás között egyenlő arányban viselik.

A közvetítői eljárás lefolytatása

A közvetítői eljárásban a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat, és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják. Az első közvetítői megbeszélést követő egyes megbeszéléseken a feleknek - ha másként nem állapodnak meg - személyesen is jelen kell lenniük.

A felek megállapodásától függően a közvetítő a közvetítői eljárást a felek együttes jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában egyaránt lefolytathatja. A közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.

Szakértő bevonása

A közvetítő a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe. Szakértőként bárki eljárhat, aki valamely kérdésben kellő szakértelemmel rendelkezik, és akinek a személyében a felek megegyeznek. (A szakértőre a közvetítő összeférhetetlenségére és a titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályok megfelelően vonatkoznak.)

A szakértő a szakértői véleményt a rendelkezésére bocsátott iratok alapján a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő. A határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható. A felek megállapodásától függően a szakértő a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet. (A szakértő tevékenységéért szakértői díj és költségtérítés jár.)

Más harmadik személy részvétele

A közvetítő a felek kérésére a közvetítői eljárásban a vitás ügy körülményeiről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat.

A közvetítői eljárás befejezése

A közvetítői eljárás befejeződik

- a megállapodás aláírásának napjával,

- azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti,

- azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, vagy

- a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.

Megállapodás

A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el. (Ha a közvetítői eljárásban jogtanácsos, közjegyző vagy ügyvéd vett részt közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet, és a közvetítő jogtanácsosként vagy ügyvédként annak ellenjegyzésére sem jogosult.)

Ha a megállapodásban névcsere, név- vagy számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt, a felek együttes kérelme alapján a közvetítő - a kérelem kézhezvételét követő - 15 napon belül kijavítja a megállapodást.

A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék.

Nem joglemondás

Ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választottbírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak

- a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és

- a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.

Elszámolás

A közvetítői eljárás befejezésével egyidejűleg a közvetítő a felekkel elszámol. A díj és a költségek megfizetését (előlegezését), ha számlaadásra kötelezett, számla, ha számlaadásra nem kötelezett, átvételi elismervény kiállításával igazolja.

Az iratok megőrzése

A közvetítő a közvetítői eljárás megindítását igazoló nyilatkozatot, a létrejött megállapodást, vagy az eredménytelenül zárult eljárásról (az ok megjelölésével) készített feljegyzést az eljárás befejezését követő 10 évig köteles megőrizni. A felek költségére - kérelmük alapján - az őrzési idő alatt az iratokról egyszerű másolatot adhat ki.

Az igény elévülése

A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása azt jelenti, hogy az elévülés újból megkezdődik. A közvetítői eljárás eredményes befejezése után az elévülést a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése szakítja meg.

A közvetítői eljárás eredménytelensége esetén alkalmazandó az a szabály, amely szerint, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott. Az elévülés tehát nyugszik a közvetítői eljárás alatt.

A mediálás előnyei

A fent ismertetett szabályok alapján összefoglalhatjuk, milyen előnyökkel jár a mediálás a hagyományos igényérvényesítéssel szemben.

Az elsődleges pozitívum a mediálásnál az, hogy csak a felek együttműködésével jöhet létre. A közvetítés alapfeltétele, hogy a vitázó felek között egyetértés legyen legalább abban, hogy vitájuk van, amit meg akarnak oldani, ráadásul egyezség útján, azaz egymásnak kölcsönösen engedve keresik a vita megoldását. Az egymás érdekeire figyelemmel kialakított egyezség mindkét fél akaratával jön létre, így nagyobb az esélye annak, hogy az abban foglaltakat a felek betartják, s önként eleget tesznek a vállalt kötelezettségeiknek. Mindez sokkal gyorsabb és egyszerűbb konfliktuskezelést tesz lehetővé, mint a per, ahol nagyon hamar azok a felek is ellenségként tekintenek egymásra, akik az eljárás elején még hajlandóak voltak együttműködni a másikkal.

A mediálásnál erős a bizalmi jelleg, a felek kötetlenül, "egymás között" egyezkedhetnek, a pártatlan mediátor közreműködése mellett.

Közvetítői névjegyzék

* Közvetítő csak az lehet, aki szerepel az Igazságügyi Minisztérium által vezetett közvetítői névjegyzékben. A névjegyzékbe kérelemre fel kell venni azt a természetes személyt, aki * felsőfokú végzettséggel és annak megfelelő legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik, * büntetlen előéletű, * nem esik kizáró ok alá. * A névjegyzékbe kérelemre fel kell venni azt a jogi személyt, amelynek * létesítő okiratában a közvetítői tevékenység szerepel, és * van közvetítői tevékenység folytatására feljogosított tagja, vagy munkaviszony, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ilyen személyt foglalkoztat, és ennek az alkalmazottnak közvetítői tevékenysége nem szünetel (közvetítői tevékenységet a jogi személynek csak az az alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben szerepel). * Nem vehető fel a névjegyzékbe az a természetes személy, aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, vagy gondokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen. * A névjegyzék tartalmazza a természetes személy * családi és utónevét, * születési helyét, idejét, anyja nevét, * felsőfokú és egyéb szakirányú végzettségét igazoló diplomájának, oklevelének, szakvizsgájának számát, keltét, tudományos fokozatát, a szakmai gyakorlat időtartamát, * névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát, * közvetítői tevékenysége megkezdésének, szünetelésének, megszűnésének időpontját, * által megjelölt idegen nyelvet, amelyen közvetítést vállal, * szakterületét, amelyet a kérelemben megjelölt, * irodájának címét, * által megjelölt annak a jogi személynek a címét, amelynek alkalmazottjaként a közvetítői tevékenységet folytatja, vagy a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a jogi személy székhelyétől, * elérhetőségi címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét), * lakcímét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét), * munkahelye címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét), * szakmai testületi tagságát, a szakmai testület pontos megjelölésével, és * közvetítői igazolványának számát. * A névjegyzék tartalmazza továbbá a jogi személy * elnevezését, * székhelyét, * nyilvántartását vezető bíróság vagy egyéb hatóság elnevezését, továbbá nyilvántartási számát, * a közvetítői tevékenységre feljogosított alkalmazottjának adatait, * által a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a székhelyétől, és * névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát. * A névjegyzék adatai alapvetően nyilvánosak, amelyeket a minisztérium a világhálón, illetve az Igazságügyi Közlönyben tesz közzé. * A természetes személy és a jogi személy alkalmazottja attól az időponttól válik jogosulttá a közvetítői tevékenységre, amely időponttal a természetes személy vagy a jogi személy a névjegyzékbe bejegyzést nyert.

A közvetítők ellenőrzése

* A minisztérium jogosult hivatalból vagy a közvetítői eljárásban érintettek (a felek, a szakértő, a közvetítői eljárásban meghallgatott más harmadik személy) kezdeményezése alapján ellenőrizni a közvetítő működését. Az ellenőrzés lehet rendszeres vagy eseti. * A vizsgálat megkezdéséről a közvetítőt a minisztérium írásban értesíti. Ha a vizsgálat bejelentés alapján indul, a minisztérium az értesítéssel együtt megküldi a bejelentést tartalmazó irat másolatát is, és 30 napos határidővel igazoló jelentésre hívja fel a közvetítőt. A határidő kérelemre egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható. (Az igazoló jelentés benyújtásának elmulasztása nem akadálya az eljárás lefolytatásának.) * A vizsgálatot vizsgálóbiztos folytatja le. A bejelentésre indult eljárásban a vizsgálat során a közvetítőt (jogi személy esetében a jogi személy nevében közvetítőként eljárt alkalmazottat) és szükség szerint a jogi személy vezetőjét személyesen meg kell hallgatni. A hivatalból indult vizsgálat során a közvetítő kérelmére a személyes meghallgatás lehetőségét biztosítani kell. * A vizsgálóbiztos a személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a közvetítő, a vizsgálóbiztos és a jegyzőkönyvvezető ír alá. * A vizsgálat során a közvetítőnek joga van a képviseletre. A közvetítő és jogi képviselője az iratokba bármikor betekinthet. * Ha a közvetítő a személyes meghallgatáson nem vesz részt, és távolmaradását nem menti ki, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja. Ha a közvetítő a távolmaradását kimenti, a vizsgálóbiztos új időpontot tűz ki, és erről a közvetítőt írásban értesíti. Ha a közvetítő a megismételt személyes meghallgatáson - függetlenül attól, hogy távolmaradását kimentette-e - nem vesz részt, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja. * A vizsgálóbiztos a vizsgálat befejezését követően az ügyet előterjeszti döntésre az igazságügy-miniszternek. Ha a vizsgálat során kötelezettségszegés megállapítására nem került sor, az igazságügy-miniszter az eljárást megszünteti. Ha azonban a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a közvetítő a törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegte, vagy azoknak nem tett eleget, az igazságügy-miniszter figyelmezteti a közvetítőt a törvényes rendelkezések betartására. Amennyiben a közvetítő a törvényben meghatározott kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy annak a figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, az igazságügy-miniszter a közvetítőt törli a névjegyzékből

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére