A közüzemi szerződés fogalma
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást – így különösen gázt, villamos energiát és vizet – nyújtani, a felhasználó pedig köteles időszakonként díjat fizetni. Jogszabály kimondhatja, hogy a szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre. A szolgáltató a szerződés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg, illetőleg a szerződés tartalmát csak jogszabályban meghatározott feltételektől teheti függővé.
A szolgáltató a felhasználóval szemben a teljesítést csak jogszabályban meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja, a szerződést csak a jogszabályban meghatározott feltételek esetén mondhatja fel.
A fentiekből láthatjuk, hogy a közüzemi szerződésnél a szerződéses szabadság csak korlátozottan érvényesül, valamint hogy a szerződéses viszonyokra vonatkozó részletes szabályokat a különféle ágazati jogszabályok tartalmazzák. Az alábbiakban e törvények alapján tekintjük át a szolgáltatók és a fogyasztók kapcsolatát, a közüzemi szerződés sajátosságait.
Villamosenergia-szolgáltatás
A villamos energiára vonatkozó közüzemi szolgáltatást a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet szabályozza.
Közüzemi szerződés
Közüzemi fogyasztó részére történő villamosenergia-szolgáltatásra a közüzemi szolgáltatót közüzemiszerződés-kötési kötelezettség terheli. A közüzemi szerződést
– az üzletszabályzatban meghatározott, általánostól eltérő fogyasztói igények, vagy szolgáltatási feltételek esetén egyedi megállapodás alapján, egyedi feltételekkel lehet, illetve
– egyedi megállapodás hiányában az üzletszabályzatban meghatározott általános feltételekkel kell megkötni.
(A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi fogyasztót egyedi megállapodás megkötése esetén is tájékoztatni az üzletszabályzatában meghatározott általános feltételekről.)
A közüzemi szerződés határozatlan idejű.
Felmondás
A közüzemi fogyasztó a közüzemi szerződést harmincnapos felmondási idővel felmondhatja. A közüzemi szerződésben a felek a fogyasztóra nézve kedvezőbb felmondási feltételekben is megállapodhatnak.
A közüzemi szolgáltató a közüzemi szerződést akkor mondhatja fel, ha a fogyasztó
– a villamos energia díját késedelmesen, nem a közüzemi szerződésben meghatározott időben fizeti,
– a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a közüzemi szolgáltató beleegyezése nélkül villamos energiát vételez,
– a villamos energiavételezését a szerződésben meghatározott fogyasztási helyen megszüntette.
A villamos energia továbbadása
A fogyasztó a vételezett villamos energiát a fogyasztási helyen kívüli területre csak a közüzemi szolgáltató hozzájárulásával viheti át vagy adhatja tovább a fogyasztói helyen kívüli más felhasználó részére. A villamos energia továbbadója és a felhasználó közötti jogviszonyt a továbbadó csak akkor szüntetheti meg, ha a felhasználó a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha közte és a közüzemi szolgáltató közötti közüzemi jogviszony megszűnik.
Mérés, elszámolás, díjfizetés
A közüzemi szolgáltató főszabályként a szerződésben meghatározott időszakban az elosztó tulajdonában lévő hiteles fogyasztásmérő berendezés adatai alapján állapítja meg és számolja el a közüzemi szerződés alapján szolgáltatott villamosenergia-mennyiséget. A fogyasztó a számlát bemutatáskor, illetőleg a szerződésben meghatározottak szerint köteles kiegyenlíteni.
A közüzemi szerződés megszegése
A szolgáltató szerződésszegése
A közüzemi szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha
– a villamosenergia-szolgáltatást a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg,
– a villamos energiát nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetve nem a tőle elvárható módon szolgáltatja,
– a szolgáltatás minőségi követelményeit megsérti,
– a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a fogyasztónak a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a villamosenergia-szolgáltatást nem kezdi meg,
– nem értesíti előre a közüzemi fogyasztót az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott módon a hálózati engedélyesek által végzett előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról.
A fogyasztó szerződésszegése
A közüzemi fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha
– a szerződésben meghatározott villamos teljesítményt túllépi,
– a villamos energia vételezésénél olyan terhelési, illetőleg feszültségviszonyokat vagy zavart idéz elő, amelynek következtében a villamosenergia-szolgáltatás megszakad,
– a villamos energia folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más fogyasztó szerződésszerű vételezését veszélyezteti, zavarja vagy akadályozza,
– a fogyasztói berendezések létesítésére, üzemeltetésére, a villamosművel való összekapcsolására vonatkozó előírásokat nem tartja be,
– a csatlakozó berendezést, a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy gondatlanságból megrongálja, a zárópecsétet eltávolítja, illetőleg azok sérülését a szolgáltatónak nem jelenti be,
– a fogyasztásmérő berendezés befolyásolásával vagy megkerülésével vételez,
– a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a közüzemi szolgáltató beleegyezése nélkül villamos energiát vételez,
– villamos energia díját késedelmesen, nem a közüzemi szerződésben meghatározott időben fizeti,
– a villamos energiát a közüzemi szolgáltató hozzájárulása nélkül viszi át a fogyasztási helyen kívüli területre, illetőleg adja tovább a fogyasztási helyen kívüli más felhasználó részére,
– fogyasztásmérés nélküli fogyasztás esetén a szerződéstől eltérő módon vételez,
– a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget.
A szerződésszegés következményei
A közüzemi szerződés megszegésének következményei:
– díjvisszatérítés, illetőleg pótdíjfizetés;
– kötbér;
– kártérítés;
– a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése;
– kikapcsolás a villamosenergia-szolgáltatásból.
Az említett következmények együttesen is alkalmazhatók. A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.
A közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó a szerződésszegéssel okozott, kötbérrel nem fedezett, igazolt kárt köteles a másik félnek megtéríteni.
Földgázszolgáltatás
A földgázszolgáltatásra vonatkozó szabályokat a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény tartalmazza.
Közüzemi szerződés
A közüzemi szolgáltatót a közüzemi fogyasztó részére történő folyamatos és biztonságos földgázszolgáltatásra szintén közüzemiszerződés-kötési kötelezettség terheli. A közüzemi szerződés alapján a közüzemi szolgáltató köteles meghatározott időponttól kezdődően a fogyasztónak folyamatosan gázt szolgáltatni, a közüzemi fogyasztó pedig ennek ellenértékét rendszeresen megfizetni.
Az általánostól eltérő fogyasztói igények vagy szolgáltatási feltételek esetén a közüzemi szerződést az általánostól eltérő, egyedi tartalommal is megköthetik a szerződő felek. (A közüzemi szolgáltató egyedi megállapodás megkötése esetén is köteles tájékoztatni a közüzemi fogyasztót az üzletszabályzatban meghatározott általános feltételekről.)
Ha a szerződés tartalmában a felek megállapodni nem tudnak, úgy a közüzemi szerződésük tartalmának meghatározásánál az üzletszabályzatban meghatározott általános előírásokat kell alkalmazni.
A közüzemi szolgáltatás megtagadása
A közüzemi szolgáltató, illetve az elosztói engedélyes a gázszolgáltatás megkezdését vagy a már megkezdett gázszolgáltatás folytatását megtagadhatja, ha
– a csatlakozó vezeték, a fogyasztói berendezés az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes,
– a fogyasztó a közüzemi szolgáltatási szerződésben megállapított kötelezettségének a közüzemi szolgáltató, illetve az elosztói engedélyes felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen ha a nyomásszabályozó, a gázmérő működését befolyásolja, azok ellenőrzését, illetve a mérő leolvasását az elosztói engedélyes vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé, a fogyasztói berendezést nem rendeltetésszerűen vagy az életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyonbiztonságot veszélyeztető módon használja.
A szolgáltatás csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig tagadható meg.
Mérés, elszámolás, díjfizetés
A közüzemi fogyasztónak szolgáltatott földgáz mennyiségének és teljesítményének méréséről – az átalánydíjas fogyasztók kivételével – a szállítói, az elosztói engedélyes hiteles gázmérővel vagy mérési rendszerrel, a háztartási fogyasztó esetén az engedélyes költségén, egyéb fogyasztó esetén megállapodás szerint gondoskodik. A számlázás rendjében és az elszámolási időszakokban a közüzemi szolgáltató és a fogyasztó állapodik meg. Ennek hiányában az üzletszabályzat erre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
A közüzemi szolgáltató köteles a számlának a fogyasztóhoz történő kiküldése előtt a fogyasztóval egyeztetni, amennyiben a számla értéke meghaladja az előző két év során a fogyasztónak kiszámlázott legmagasabb számlaösszeg kétszeresét.
Ha a fogyasztó esedékes díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, a közüzemi szolgáltató saját költségére kezdeményezheti a mérőeszközhöz kapcsolódó olyan berendezés felszerelését és alkalmazását, amely a fogyasztás ellenértékének előzetes megfizetéséhez köti a további gázszolgáltatást. Ilyen berendezés felszerelését a fogyasztó kérésére is el kell végezni, ha az vállalja a berendezés és a felszerelés költségeinek megfizetését.
A fogyasztó a közüzemi szolgáltatói engedélyestől a mérőeszköz és az ahhoz kapcsolódó berendezés mérésügyi felülvizsgálatát kérheti. A felülvizsgálat idejére – más megállapodás hiányában – a gázmérő tulajdonosa köteles a gázfogyasztás előírás szerinti méréséről gondoskodni. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolatlan volt, akkor az ezzel kapcsolatos indokolt költséget a közüzemi fogyasztó köteles megtéríteni. Jogos kifogás esetén a közüzemi szolgáltató köteles a fogyasztói számlát visszamenőlegesen módosítani.
A fogyasztó köteles az elosztói, illetve a szállítói engedélyes részére a mérő leolvasását és ellenőrzését lehetővé tenni. A gázmérő állagmegóvása és védelme a fogyasztó kötelezettsége.
Szerződésszegés
Szolgáltatói szerződésszegés
A közüzemi szolgáltató közüzemi szerződésszegésének minősül különösen, ha
– a gázszolgáltatást a szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg,
– a szolgáltatott gáz jellemzői nem felelnek meg a szerződésben, műszaki előírásban vagy szabványban előírtaknak,
– nem értesíti a közüzemi fogyasztót az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott időben és módon az elosztói, szállítói engedélyes által végzett előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,
– jogszerűtlen magatartása folytán a gázszolgáltatás megszakad, vagy azt a törvényben foglaltakon túlmenően szünetelteti, illetőleg korlátozza,
– a gázszolgáltatásból kizárt fogyasztó részére az arra okot adó szabálytalanság vagy szerződésszegés megszűnését, és a fogyasztó erről szóló értesítésének kézhezvételét követő két munkanapon belül a gázszolgáltatást nem folytatja,
– a földgázt nem a közüzemi szerződésben meghatározott módon szolgáltatja,
– a földgázellátás minőségi és szolgáltatási színvonala az engedélyben, illetve az üzletszabályzatban előírtaknak nem felel meg,
– olyan fogyasztásmérő berendezésen keresztül szolgáltat és számláz, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik.
Fogyasztói szerződésszegés
A közüzemi fogyasztó szerződésszegésének minősül, ha
– a szerződésben meghatározott gázteljesítményt túllépi,
– a műszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelő csatlakozóvezetéket, fogyasztói berendezést használ,
– a szolgáltatott gázt a gázmérő működésének bármilyen módon való befolyásolásával, vagy egyéb szabálytalan módon vételezi,
– a gázmérő leolvasását, illetve a hibás gázmérő kicserélését – az értesítésben meghatározott, illetve az egyeztetett időpontban – nem teszi lehetővé,
– a gázszolgáltatás díját késedelmesen, nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg,
– a gázszolgáltatás díját nem fizeti,
– a vételezett gázt a szerződésben meghatározott fogyasztási helyen kívüli területre vezeti át,
– a közüzemi szolgáltató hozzájárulása nélkül a vételezett gázt más részére továbbadja,
– a gázmérő nélküli fogyasztás feltételeit megszegi,
– a fogyasztáskorlátozási – illetve megszakítható fogyasztó esetében a megszakítási – rendelkezéseknek nem tesz eleget,
– a nyomás alatti gázellátó rendszert megbontja,
– a gázmérőt szándékosan vagy gondatlanul megrongálja, a gázmérőn, a gázmérő ki- és belépő pontján, a kerülővezeték elzáróján a zárópecsétet (plombát) eltávolítja, illetőleg ezek sérülését, hiányát a gázszolgáltatónak nem jelenti be.
A szerződés nélküli vételezés is szabálytalan vételezésnek minősül.
A szerződésszegés következményei
A közüzemi szerződés megszegése és a szerződés nélküli vételezés következményei a következők:
– díjvisszatérítés, illetve pótdíjfizetés,
– kötbér,
– kártérítés,
– késedelmi kamat,
– fogyasztást szabályozó készülék felszerelése,
– a gázszolgáltatás felfüggesztése,
– kikapcsolás a gázszolgáltatásból.
A jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók.
Távhőszolgáltatás
A távhőellátás szabályait a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény és a végrehajtására kiadott 1/1999. (I. 1.) Korm. rendelet tartalmazza.
Közüzemi szerződés
A távhőszolgáltatót a lakossági fogyasztóval általános közüzemiszerződés-kötési kötelezettség terheli. Az általános közüzemi szerződés létrejöhet a távhő mérés szerinti vagy átalány szerinti szolgáltatására. Az átalány szerinti távhőszolgáltatásra az általános közüzemi szerződés létrejöhet a szolgáltatásnak az épületrész tulajdonosa, illetve bérlője, használója által történő igénybevételével és az igénybevétel bejelentésével.
Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági fogyasztó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági fogyasztó a távhőszolgáltatás ellenértékének rendszeres megfizetésére köteles. Az egyéb fogyasztó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére.
Nem köteles a távhőszolgáltató a közüzemi szerződés megkötésére, ha a fogyasztó a tájékoztatóban foglaltakat nem teljesítette.
Az általános közüzemi szerződés határozatlan, az egyedi közüzemi szerződés határozott időre szól.
Felmondás
Az általános közüzemi szerződést az épület, illetőleg épületrész tulajdonosa vagy a fogyasztók közössége 30 napos felmondási határidővel a közüzemi szabályzatban meghatározott módon és időpontra akkor mondhatja fel, ha
– az épületben, épületrészben – az épület, épületrész valamennyi tulajdonosának hozzájárulásával – a távhőszolgáltatással azonos komfortértékű más hőellátást valósít meg;
– a szerződés felmondása nem okoz kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;
– viseli azokat a költségeket, amelyek a fogyasztói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;
– a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi, a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba, műszaki előírásba, továbbá közös tulajdon esetén a tulajdonostársak döntésébe.
Az egyedi közüzemi szerződést az egyéb fogyasztó a szerződésben meghatározott felmondási idővel az abban meghatározott időpontra mondhatja fel.
A közüzemi szerződést a távhőszolgáltató felmondhatja, ha a fogyasztó a távhődíját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg, valamint ha a szolgáltató tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses viszonyban álló fogyasztó a távhő vételezését a fogyasztási helyen megszüntette. Ebben az esetben a közüzemi szerződés felmondása miatt az épületben, épületrészben esetleg bekövetkező kár a fogyasztót terheli.
A szerződéskötés megtagadása
A távhőszolgáltató az általános közüzemi szerződés megkötését
– köteles megtagadni, ha a fogyasztó által létesített fogyasztói berendezés az életet, az egészséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti;
– megtagadhatja, ha más fogyasztó a távhő vételezését, illetőleg a távhőszolgáltató üzemét veszélyezteti;
– feltételhez kötheti, ha az azt kezdeményező fogyasztóval korábban fennálló közüzemi szerződését felmondta.
Mérés, elszámolás, díjfizetés
A szolgáltatott távhő elszámolása hőmennyiségmérés vagy (átalány szerinti távhőszolgáltatás esetében) átalány szerint is történhet. Mérés szerinti elszámolás esetén a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a fogyasztói hőközpontban, illetőleg a szolgáltatói hőközpontban és a hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni. A szolgáltatott távhő mennyisége épületrészenként is mérhető és elszámolható, ha a fogyasztó az épület valamennyi épületrészében a mérőműszernek és felszerelésének, valamint a fogyasztói berendezés szükséges átalakításának költségét viseli.
Az átalány szerinti távhőszolgáltatás esetében átalánydíjas elszámolást kell alkalmazni. Az átalánydíj megfizetése az épületnek vagy épületrésznek a szolgáltatást igénybe vevő használóját (pl. bérlőjét, haszonélvezőjét vagy tulajdonosát) terheli.
Mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a szolgáltatás helyét, mértékét és tartamát, a mért távhő és díja épületrészenkénti megosztásának és kiegyenlítésének módját az érdekeltek megállapodása rögzíti. Amennyiben a távhővel ellátott épületnek, épületrészeknek több tulajdonosa van, a mért fogyasztás díjának kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy épületrészenként külön is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti megosztása és a megosztás szerinti számlázás – a tulajdonosok által meghatározott arányok, valamint a távhőszolgáltatási közüzemi szabályzat rendelkezései szerint – a távhőszolgáltató feladata. Az érdekeltek megállapodásának hiányában és egyebekben a díjfizetés feltételeire a települési önkormányzatnak a díjalkalmazási feltételekről szóló rendelete az irányadó.
Az elszámolás alapjául szolgáló és a távhőszolgáltató költségén felszerelt mérőeszköz a távhőszolgáltató tulajdona, annak karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje a távhőszolgáltató kötelessége.
A fogyasztó kérheti a távhőszolgáltatótól az alkalmazott mérőeszköz mérésügyi felülvizsgálatát. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, annak költsége a távhőszolgáltatót terheli, ellenkező esetben a költséget a fogyasztó köteles viselni.
Szabályozatlan vételezés esetén a fogyasztó
– felemelt díjat köteles fizetni, ha az szerződés nélküli fogyasztásnak,
– mérsékelt díjat köteles fizetni, ha az hőelvonásnak
a következménye.
A szerződésszegés és következményei
A szolgáltató szerződésszegése
A távhőszolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha
– a távhőszolgáltatást a közüzemi szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg,
– a távhőt nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja,
– a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a fogyasztót a Közüzemi Szabályzatban előírt módon és időben nem értesíti,
– felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszakad, vagy azt jogellenesen szünetelteti vagy korlátozza,
– a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a fogyasztónak a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást nem kezdi meg.
A fogyasztó szerződésszegése
A fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül, ha
– a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi,
– a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más fogyasztó szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti,
– a mérőeszközt szándékosan vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, a mérőeszköz sérülését a távhőszolgáltatónak nem jelenti be,
– a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével távhőt vételez,
– a távhő díját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg,
– a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget.
Szankciók
A közüzemi szerződés megszegésének következménye
– a díjvisszatérítés, illetőleg pótdíjfizetés,
– a felemelt díj,
– a kötbér,
– a kártérítés,
– a távhőszolgáltatás felfüggesztése,
– a közüzemi szerződés felmondása.
A jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók.
A fogyasztói berendezés létesítése és működtetése
A fogyasztói berendezés létesítése – más megállapodás hiányában – a fogyasztási hely tulajdonosának kötelessége. A fogyasztói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez a távhőszolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni.
A lakóépületek és a vegyes célra használt épületek fogyasztói hőközpontjainak kiviteli tervét a távhőszolgáltató köteles díjmentesen felülvizsgálni.
A hőközpontok üzembe helyezési eljárásához a távhőszolgáltatót meg kell hívni, abban a távhőszolgáltató közreműködni köteles. A közreműködésért díj nem számítható fel.
Az elkészült fogyasztói berendezést a szolgáltatói berendezéssel – a szerződésben meghatározott feltételek mellett – csak a távhőszolgáltató kapcsolhatja össze, a távhőfogyasztás elszámolására alkalmas mérőeszköz egyidejű felszerelésével.
A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt átalánydíjas fogyasztó csak a távhőszol-gáltató előzetes hozzájárulásával
– létesíthet új fogyasztói berendezést,
– helyezhet át, alakíthat át, és – a szerződés felmondásának esetét kivéve – szüntethet meg meglevő fogyasztói berendezést.
A fogyasztói berendezés üzemeltetése és fenntartása a fogyasztási hely tulajdonosának kötelessége. Az üzemeltető a fogyasztók folyamatos és biztonságos ellátása érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.
A távhőszolgáltató a nem a tulajdonát képező eszközök tulajdonosával (tulajdonosaival, a tulajdonosok megbízottjával) kötött szerződés alapján elláthatja a tulajdonos helyett ezen eszközök üzemeltetését, karbantartását, felújítását. A fogyasztói hőközpontot és a hőfogadó állomást magában foglaló helyiség használatáért a tulajdonos a távhőszolgáltatótól térítésre nem tarthat igényt. A fogyasztói hőközpont üzemeltetése magában foglalhatja a hőközpont működtetésén túl az épületben levő lakások, közös használatra szolgáló helyiségek és területek, valamint a nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségek fűtését (távfűtés) és használati meleg vízzel való ellátását.
A villamos energia szabálytalan vételezése* A szerződés nélküli vételezés a villamos energia szabálytalan vételezésének minősül. A villamos energia szabálytalan vételezése esetén * a vételező a már vételezett villamos energiáért köteles a villamos energia díját és pótdíjat fizetni a hálózati engedélyesek részére, valamint köteles megtéríteni a hálózati engedélyesek pótdíjjal nem fedezett, igazolt kárát, * a hálózati engedélyesek a közüzemi szolgáltatóval történt egyeztetés alapján a szabálytalan vételezőt a villamosenergia-szolgáltatásból kikapcsolhatják. |
A távhőszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása* A távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamban szüneteltetni. A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a fogyasztói berendezésekben keletkezett károkat, amennyiben a szolgáltatás szünetelésében a fogyasztó vétlen, a szolgáltató köteles megtéríteni. * A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon az érintett fogyasztókat előre értesíteni. * A távhőszolgáltató jogosult * országos tüzelőanyag-hiány miatt nála vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén, vagy * környezetvédelmi érdekből a szolgáltatást korlátozni. A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot tájékoztatni köteles. Lakossági fogyasztó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb fogyasztó korlátozása után az még szükséges. A korlátozás végrehajtása során a távhőszolgáltató a fogyasztók között egyebekben megkülönböztetést nem tehet. * Ha a település folyamatos és biztonságos távhőellátása a kormány döntése szerinti országos tüzelőanyag-hiány miatt vagy környezetvédelmi okból veszélybe kerül, a távhőszolgáltatónak a közüzemi szerződésben meghatározott mértékű, de legfeljebb 10 százalékos hőteljesítmény-csökkentéssel (átalány szerinti távhőszolgáltatás esetén a fűtési hőmérséklet 10 százalékos csökkentésével) és a rendelkezésére álló más eszközökkel kell megkísérelnie a korlátozás okának megszüntetését, illetőleg a hírközlő eszközökön keresztül kell kérnie a fogyasztókat a távhőfogyasztás önkéntes csökkentésére. * Ha a megelőzést szolgáló intézkedések ellenére a közvetlenül fenyegető távhőhiány, illetőleg távhőellátási zavar nem vagy nem kellő időben hárítható el, vagy a folyamatos és biztonságos távhőszolgáltatás nem biztosítható, a távhőszolgáltató a települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a távhőszolgáltatást korlátozza. A döntésről, illetőleg a távhőszolgáltatás korlátozásának bevezetéséről a fogyasztókat a távhőszolgáltató értesíti. A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást fel kell oldani. * Ha a távhőellátás csökkentésére vagy korlátozására kerül sor, átalánydíjas szolgáltatás esetén a fogyasztó a szolgáltatás mértékével arányos díjat köteles fizetni. * A távhőszolgáltató köteles fogyasztói korlátozási sorrendtervezetet készíteni, és azt háromévenként felülvizsgálni. Ha a felülvizsgálat eredménye azt indokolja, a fogyasztói korlátozási sorrend módosítására tervezetet kell készítenie. A tervezet elkészítéséhez a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás korlátozásával összefüggő adatokat kérhet a fogyasztótól. * A fogyasztói korlátozási sorrend tervezetéről a távhőszolgáltató a fogyasztókat tájékoztatni köteles. A távhőszolgáltató a tervezetet és a fogyasztói véleményeltéréseket a települési önkormányzat részére köteles megküldeni. A fogyasztói korlátozási sorrendet a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel állapítja meg. A fogyasztói korlátozási sorrend megállapításáról az érintett fogyasztókat a távhőszolgáltató tájékoztatja. * A távhő vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenőrzése és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a távhőszolgáltató kötelessége. A 38. § szerinti korlátozásból, illetőleg elvárható magatartás esetén a szolgáltatás szüneteltetéséből származó károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli. |