Engedélyezési eljárás
A telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához – azaz építési munka végzéséhez – a jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság (hatóság) engedélye szükséges, amely engedély bizonyos esetekben feltételekhez köthető.
Az engedély megadását megelőző eljárásban a hatóság mindenekelőtt helyszíni szemlét tart. Az Éptv. alapján e nélkül nincs lehetősége az engedélykérelem elbírálására. A kérelemmel kapcsolatos érdemi döntést – az engedély megadását, illetve a kérelem elutasítását tartalmazó határozatát – 60 napon belül meg kell hoznia.
Elvi engedély
Az építtető az építési engedély megkérése előtt – a beépítési, építészeti, műemléki, régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, életvédelmi, valamint a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából – elvi engedélyt kérhet.
Az elvi engedély kötelező ereje
Az elvi engedély a közreműködő szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított egy éven belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során köti azokban a kérdésekben, amelyekről abban rendelkezett. Az elvi engedély érvényét veszti, ha jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított egy év alatt az építtető nem kér építésügyi hatósági engedélyt. Az engedély egy alkalommal és legfeljebb egy évvel meghosszabbítható akkor, ha az általános érvényű és a helyi jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. Az elvi engedély alapján azonban építési munka végzésére nincs lehetőség.
Építési engedély
Az építésügyi hatóság engedélye egyben – az engedélybe foglalt szakhatósági előírások vonatkozásában – szakhatósági engedély is, amely azonban nem menti fel az építtetőt a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól, és fontos, hogy az építési engedély nem mérvadó az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igény vonatkozásában sem.
Az építési engedély megadásának feltételei
Az építési engedély megadására akkor van lehetőség, ha
– a tervezett építés az Éptv.-ben előírt, illetve a külön jogszabályban (a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény) kötelezővé tett nemzeti szabvány szerinti követelményeknek megfelel;
– a tervezett építés az egyes építmények és területek védettségét elrendelő vagy azokra különleges feltételeket megállapító jogszabályoknak, az előzetes hatósági eljárásokban tisztázódott szakhatósági követelményeknek és az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt eseti előírásoknak megfelel;
– az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely a terület rendeltetésének megfelelő mértéket meghaladná, az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené;
– az építmény rendeltetésszerű használhatóságához szükséges járulékos építmények, illetőleg jogszabályban meghatározott esetekben és módon a közlekedési hálózathoz való csatlakozás, valamint a közmű- és energiaellátás megvalósítása biztosított;
– a tervezőként megjelölt szerv, illetőleg személy jogosult volt az építészeti-műszaki tervezésre; továbbá
– az építtető építési jogosultságát hitelt érdemlően igazolja.
Az építkezés, építési munkálatok feltételei
Építési munka végzése
Építési munkát – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak a jogerős és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó, jóváhagyott – engedélyezési záradékkal ellátott – terveknek és egyéb okiratoknak, valamint jogszabályban meghatározott esetekben az ezek alapján készített műszaki megvalósítási terveknek megfelelően szabad végezni. Lényeges, hogy a már jóváhagyott – és engedélyezési záradékkal ellátott – tervtől csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével szabad eltérni, kivéve ha az eltérés önmagában nem engedélyhez kötött építési munka.
Kivitelezési tevékenység folytatásának feltételei
Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha
– az építőipari kivitelezés az építési tevékenységet folytató (a kivitelező) tevékenységi körében szerepel, illetve
– az építés műszaki munkálatait az építési munka jellegének megfelelő és jogszabályban meghatározott szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezető irányítja.
Építési szakmunka
Építési szakmunkát csak az végezhet, aki a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai feltételekkel rendelkezik.
Javítás, karbantartás, felújítás
Az építmények teherhordó szerkezeteit nem érintő javító, karbantartó, felújító tevékenységet a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy felelős műszaki vezető nélkül is végezhet.
Az építési folyamat dokumentálása, ellenőrzése
Építési napló
A kivitelező – a jogszabályban meghatározott esetben és módon – építési naplót vezet, abban a napi munkát rögzíti, a naplót állandóan a munka helyszínén tartja, és azt az ellenőrző hatóság, illetve a műszaki ellenőr kérésére rendelkezésre bocsátja. Az építési napló részét képezik az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységekre vonatkozó felelős műszaki vezetői nyilatkozatok is.
Műszaki ellenőr bevonása
Az építtető az építési-szerelési munka szakszerű végzésének folyamatos figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére helyszíni képviselőjeként, külön jogszabályban meghatározottak szerint műszaki ellenőrt bízhat meg.
Megfelelőségigazolás
Építési célra anyagot, készterméket és berendezést csak a külön jogszabályban meghatározott megfelelőségigazolással lehet forgalomba hozni vagy beépíteni.
Az igazolás tartalma
A megfelelőségigazolás – amelyet ún. megfelelőségi vizsgálatok alapján adnak ki, és amely fajtája szerint lehet szállítói (gyártói, illetve forgalmazói) megfelelőségi nyilatkozat vagy független tanúsító szerv által kiadott irat – annak írásos megerősítése, hogy az építési célú termék a tervezett felhasználásra alkalmas, vagyis kielégíti a rá vonatkozó
– honosított harmonizált európai szabványban, vagy
– európai műszaki engedélyben,
– ezek hiányában egyéb nemzeti műszaki specifikációban (nemzeti szabványban vagy építőipari műszaki engedélyben), valamint
– egyedi (nem sorozatban gyártott) termék esetén a gyártási tervdokumentációban előírt követelményeket.
Utómunkálatok
Az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építtetőnek és a kivitelezőnek az építési tevékenység során keletkezett építési hulladékot, maradék építőanyagot és építési segédeszközöket el kell szállíttatnia, a környezetet és a terep felszínét az eredeti, illetve engedélyezett állapotában kell átadnia, valamint a környezetben okozott károkat meg kell szüntetnie.
Használatbavétel engedélyezése
Kérelem
Az építtetőnek minden olyan építményre, építményrészre, amelyre építési engedélyt kellett kérnie, annak használatbavétele előtt használatbavételi engedély iránti kérelmet is elő kell terjesztenie az építésügyi hatósághoz. Használatbavételi engedély hiányában az építmény nem használható.
A kérelem mellékletei
A kérelem elbírálásához szükséges – tehát ahhoz csatolni kell – a jogszabályban meghatározott esetekben az érdekelt szakhatóságok, az érintett infrastruktúra-hálózatot működtető közüzemek és a kéményseprő (építésügyi szakértő) nyilatkozatát, valamint az építési napló részét képező, a felelős műszaki vezetők jogszabályban meghatározott nyilatkozatait arról, hogy az építmény, építményrész (önálló rendeltetési egység), elvégzett szakmunka a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervnek megfelel, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. Amennyiben az építőipari kivitelezési tevékenységet több kivitelező végezte, az építtető vagy annak helyszíni megbízottja köteles gondoskodni arról, hogy az összes felelős műszaki vezetői nyilatkozat – a használatbavételi engedélyezési eljárás során – az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon.
Az engedély kötelező megadása
A használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét – építési engedélyhez kötött építési munka esetén – az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg.
Engedély feltétellel
Abban az esetben, ha az építmény vagy egy része nem alkalmas rendeltetésszerű használatra, vagy az építési munka elvégzése következtében idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, úgy az építésügyi hatóság az építmény használatbavételét megtiltja, vagy hatósági kötelezés keretében a hibák, hiányosságok megszüntetésétől teszi azt függővé.
A hatóságnak arra is lehetősége van, hogy a használatbavételi engedély megadását feltételekhez kösse (például, hogy az építtetőnek bizonyos feladatokat megadott határidőn belül el kell végeznie), illetve hogy az engedélyben kikötéseket tegyen.
A hatósági ellenőrzés szabályai
Helyszíni ellenőrzés
Az első fokú építésügyi hatóság köteles az engedélyhez kötött építési munka végzését a helyszínen ellenőrizni. Ennek keretében vizsgálja
– a jogerős és végrehajtható építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervek meglétét és azok alkalmazását;
– az építmény szerkezeteinek az engedélyezési tervnek megfelelő, továbbá a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történő megvalósulását;
– az építési munka végzését irányító felelős műszaki vezetőnek az előírt szakirányú képesítési és más szakmai feltételeknek való megfelelőségét, valamint
– az állékonyságra, az életre és egészségre, továbbá a köz- és vagyonbiztonságra vonatkozó követelmények megtartását.
Az ellenőrzés rendszeressége
Az építésügyi hatósági ellenőrzést rendszeresen – a külön jogszabályban meghatározott építmények esetében az építési munka végzése során legalább két alkalommal – kell végezni.
Szankció
Az építésügyi hatósági ellenőrzést végző az építési munka folytatását a helyszínen – alkalmanként legfeljebb egyszer 30 napra – megtilthatja, ha azt szabálytalanul, vagy pedig az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon végzik. A tilalom ideje alatt a hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról.
Előzetes ellenőrzés
Az első fokú építésügyi hatóság az építési munka végzésének ellenőrzésén túl megelőzi, felkutatja, megakadályozza a külön jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően, és építésügyi engedélyhez nem kötött építési munka esetében az általános érvényű kötelező építésügyi előírások megsértésével (azaz szabálytalanul) folytatott építési tevékenységet, illetve a rendeltetéstől eltérő építményhasználatot.
Építésfelügyeleti ellenőrzés
Az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenység célja annak a megállapítása, hogy
– az építményekre, építési termékek (anyagok, szerkezetek, berendezések), módszerek és eljárások minőségi követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és engedélyeket az építési munka végzése során megtartották-e, továbbá hogy
– az építmények, építési termékek használat során vagy egyébként kialakult állapota megfelel-e a rájuk vonatkozó – az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló – követelményeknek.
Ellenőrzésre jogosultak
Az építésfelügyeleti ellenőrzési feladatokat a közigazgatási hivatal vezetője, illetőleg a sajátos építményfajták tekintetében az arra vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott államigazgatási szerv látja el – például a közlekedési építmények építésfelügyeletéről szóló 2/1987. (II. 9.) KM rendelet szerint a közlekedési építmények vonatkozásában építésfelügyeleti szervek: a megyei (fővárosi) közlekedési felügyeletek, a Központi Közlekedési Felügyelet, valamint a Polgári Légiközlekedési Hatóság.
Szankciók alkalmazása
Az építésfelügyeleti ellenőrzési feladatokat ellátó államigazgatási szerv
– az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető, valamint
– az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének, a beépített anyagok, szerkezetek, berendezések minőségében azonnali intézkedést igénylő állapot megállapítása esetén, továbbá
– ha a kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezető nélkül, vagy
– jogosultsággal nem rendelkező felelős műszaki vezető részvételével történt, valamint
– a jogszabályokban meghatározott feltételeknek nem megfelelő anyagok, szerkezetek, berendezések és termékek felhasználása, beépítése esetén
– a szabálytalan állapot megszüntetését határozattal elrendeli, illetőleg az intézkedések megtételét az arra jogosult szervnél kezdeményezi. A határozat az előzőekben ismertetett első két esetben azonnal végrehajtható.
Hatósági kötelezés építésügyekben
Az építésügyi hatóság – ellenőrzése eredményeként – elrendelheti
– az építmény, építményrész építésügyi hatósági engedélyekben meghatározott, ennek hiányában az eredeti (a változtatás előtti) rendeltetésétől eltérő használatának megszüntetését, valamint
– szabálytalan építkezés esetén az építési munka megszüntetését és az építést megelőző állapot helyreállítását, illetőleg a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását;
– a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélését;
– az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha az a településkép kedvezőbb alakítása érdekében szükséges, vagy azt az építési szabályzatban, a szabályozási tervben foglaltak végrehajtása, illetőleg az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik;
– jogszabályban meghatározott esetekben a telek bekerítését, továbbá a telken a településkép előnyösebb kialakítása vagy a környezet védelme céljából szükséges kertépítési, továbbá a településkép védelme érdekében szükséges egyéb munkák elvégzését, illetőleg
– az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotban történő átadását, a környezetben okozott károk megszüntetését.
Amikor az intézkedések megtétele kötelező
A fenti kérdésekben a hatóság mérlegelési jogkörében dönthet a kötelezésről, azonban vannak olyan esetek, amikor az Éptv. kógens előírása miatt az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie
– az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását – amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építtető ezt nem vállalja -, a lebontását vagy az újraépítését, ha a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti;
– az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, valamint az engedély nélküli használat megszüntetését;
– az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, illetve
– az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.
Fennmaradási engedély
Ha az építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, az építésügyi hatóság arra – az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján – fennmaradási engedélyt ad, ha az Éptv. 18-19. §-aiban és 31. §-ában meghatározott – és az alábbiakban ismertetendő – feltételek fennállnak vagy megteremthetők, és az építtető az építési jogosultságát igazolta.
A fennmaradási engedély kiadására – az előzőekben felsoroltak érvényesítése mellett – lehetőség van akkor is, ha
– az építmény, építményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy
– a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.
Végül, ha az építményt, építményrészt építésügyi hatósági engedély nélkül bontották le, az építésügyi hatóság azt – határozattal – tudomásul veszi.
Az engedély kiadásának feltételei
A fennmaradási engedély akkor adható ki, ha
– az építési munkát az Éptv.-ben, valamint az egyéb jogszabályokban foglaltaknak megfelelően végezték, és a munkavégzés megfelelt a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírásainak is;
– az épületet építési telken helyezték el;
– nem sértették meg az Éptv. azon előírásait, miszerint beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha az a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja;
– nem sért közérdeket, ennek keretében nem érinti károsan a környezet természeti, táji és építészeti értékei védelmének érdekeit, nem veszélyezteti a talaj- és a vízgazdálkodást, nem befolyásolja hátrányosan a terület rendeltetésszerű felhasználását, és a megfelelő megközelítés biztosított, illetőleg biztosítható;
– építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el;
– az építmény a korábbi gazdálkodó ottlakását biztosító második lakóépület céljára szolgál, és amennyiben biztosított a gazdálkodás folytatása, valamint azt a gazdaság meglévő építményeinek közvetlen közelében építik fel,
– az építmény helyhez kötött, továbbá a környezetével szemben támasztott különleges védelmi igény miatt, illetőleg a környezetére kifejtett hatása miatt beépítésre szánt területen nem helyezhető el, illetőleg
– az épület közösségi építmény vagy köztárgy.
Egyéb feltételek
A fennmaradási engedély kiadásának további feltétele az is, hogy az építmény elhelyezése során biztosítsák
– az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát;
– az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét;
– a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit;
– a közhasználatú építmények esetében a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget, továbbá
– a rendeltetésszerű telekhasználatot, valamint hogy
– az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre juttassák az országos építési szakmai követelményeket (kedvező tájolás, tűzbiztonság, higiénia, használati biztonság, zaj- és rezgésvédelem stb.), végül hogy
– az építménynek és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítsák a rendszeres karbantartás lehetőségét, azt, hogy az építmény rendeltetésszerű használatával járó környezeti terhelés az adott helyen megengedett mértéket ne lépje túl, valamint a mozgásukban korlátozott személyek, valamint a gyermekek részére az általuk is használt közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használatot.
Engedélyfajták
A fennmaradási engedély – építésügyi bírság kiszabása, illetőleg az előzőekben említett, ún. szükségszerű átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejű megállapítása mellett – meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes (határozatlan időre szóló) vagy végleges jellegű lehet.
Építési munkálatok vagy bontás elrendelése
Előfordulhat, hogy a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre nem adható fennmaradási engedély. Ilyenkor az építésügyi hatóság köteles elrendelni a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy ha a kötelezett a munkálatok elvégzését nem vállalja, úgy az épület lebontását.
Kötelezettek
Az építésügyi hatóság az általa elrendelt munkálatok elvégzésére – az általános szabály szerint – az ingatlan tulajdonosát kötelezi.
Abban az esetben azonban, ha a szabálytalan építési munkát más végeztette, a munkálatok elvégzésére az építtetőt kell kötelezni.
Ha pedig az építési munka végzése során, vagy annak következtében az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, az ezzel kapcsolatban szükségessé vált munkálatok elvégzésére az ingatlan tulajdonosán kívül a kivitelezőt is kötelezni kell.
Tűrésre kötelezés a hatóság által
Az építésügyi hatóság azt, aki az elrendelt munkálatok elvégzését akadályozza, a munkálatok tűrésére kötelezheti.
A munkálatok költsége
A hatóság által elrendelt munkálatok költségei – általában – a munka elvégzésére kötelezettet terhelik.
Építésügyi bírság
Abban az esetben, ha az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg – mint arra az előzőekben már utaltunk – építésügyi bírságot is ki kell szabnia az Éptv. szerint.
Fontos szabály, hogy az építésügyi hatóság által jogerősen és végrehajthatóan megállapított építésügyi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
Bírságalap, bírságmérték
Az építésügyi bírság alapja a szabálytalanul létrehozott vagy megsemmisült építménynek, építményrésznek a külön jogszabályban meghatározott értéke. Az építésügyi bírság az építmény, építményrész készültségi fokának megfelelő számított értéknek legalább 20 százaléka, legfeljebb azonban 100 százaléka.
Mentesülés a bírság megfizetése alól
Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, úgy az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Az említett eseteken túlmenően a kiszabott építésügyi bírság elengedésére nincs lehetőség.
Felelősség az építőiparban* A kivitelező felelős a megvalósított építmény, építményrész, szakmunka rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért, valamint az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtó építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben előírtak biztosításáért. * A felelős műszaki vezető felel az építménynek, építményrésznek, szakmunkának a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok végzésének szakszerűségéért. * Az építtető felelős azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg. |
Az építéshatósági eljárás alapfogalmai* Belterület * Belterület a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó – kijelölt része. * Épített környezet * Épített környezet a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. * Építési telek * Építési telek a beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek. * Építési terület * Építési területnek minősül olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál. * Építmény * Építmény (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. * Épület * Épület az olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés – jellemzően tartózkodás – céljából. * Helyi építési szabályzat * A helyi építési szabályzat az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet. * Közterület * Közterületnek minősül a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő-, és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. * Külterület * Külterület a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. * Önkormányzati főépítész * Önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítész a helyi önkormányzat egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint az Éptv.-ben meghatározott építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit előkészítő – felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező – személy. * Sajátos építményfajta * Sajátos építményfajták az épületnek nem minősülő közlekedési, távközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási építmények (mérnöki létesítmények), továbbá a bányaműveléssel, a környezetvédelemmel kapcsolatos, és az atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai célú építmények. * Szabályozási keretterv * A szabályozási keretterv az a fővárosi településrendezési terv, amely a főváros közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezet elemeinek védelmével kapcsolatos általános követelményeket megállapító fővárosi építési keretszabályzatot térképen, rajzi formában ábrázolja. * Szabályozási terv * A szabályozási terv az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. * Telek * Teleknek tekintendő az egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület. * Telekegyesítés * Telekegyesítés az egymással közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történő összevonása. * Telekfelosztás * Telekfelosztás a telek új telkekre történő osztása. * Településrendezési terv * Településrendezési terv a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv. * Településszerkezeti terv * A településszerkezeti terv az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. * Területi főépítész * A területi főépítész a miniszter egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint építésügyi feladatait az ország meghatározott térségein ellátó, koordináló, véleményező – felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező – köztisztviselő. |
Illetékek az építéshatósági eljárásban* Az építésügyi hatóságnál indított eljárás, ha az * elvi telekalakítási, telekalakítási engedélyre irányul, telkenként 5000 forint, * bármely egyéb elvi építésügyi hatósági engedélyre irányul, 15 000 forint, * új lakóépület, valamint a rendeltetésszerű használatával összefüggő rendeltetésű új építmény építésére, illetőleg meglévő ilyen építmény bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, önálló rendeltetési egységenként 10 000 forint, * egyéb rendeltetésű építmény építésére vonatkozó engedélyre irányul, úgy önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 15 000 forint, míg a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű rendeltetési egységenként 50 000 forint, * műtárgy építésére, valamint egyéb építési tevékenységre vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint, * meglévő építmény átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, továbbá – a fenti, harmadik bekezdésben meghatározott bővítés kivételével – bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint, * felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyre irányul, 15 000 forint, * módosított építésügyi hatósági engedélyre, illetőleg az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyére irányul, 10 000 forint * illeték alá esik. * Bármely fennmaradási engedély iránti kérelem illetékére a fenti, 3-7. bekezdésben foglaltak az irányadók. * Ha az építésügyi hatósági eljárás bármely használatbavételi engedélyre irányul, a kérelmen – önálló rendeltetési egységenként – 10 000 forint illetéket, azokban az esetekben pedig, ahol – külön jogszabály értelmében – a használatbavételt csupán be kell jelenteni az építésügyi hatósághoz, 2000 forint illetéket kell a bejelentésen leróni. * A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély – önálló rendeltetési egységenként – 10 000 forint illeték alá esik. Ha azonban a rendeltetés megváltoztatása építésiengedély-köteles munkával jár együtt, az illetékre az első pont 3-4. bekezdésében ismertetettek az irányadók. * Az előzőekben felsorolt pontok alá nem tartozó elsőfokú építésügyi hatósági eljárásért (például bármely építésügyi hatósági engedély érvényességének meghosszabbítása), továbbá az építésrendészeti hatósági intézkedés kéréséért 10 000 forint, az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezésért pedig 20 000 forint illetéket kell fizetni |