Mozgalmas ősz

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 68. számában (2003. december 1.)
Nem szívesen beszélnek tervezett fejlesztéseikről a hazai pénzintézetek, az mégis teljes bizonyossággal állítható, hogy számos hitel-, illetve bankkártyaújdonsággal rukkolnak elő az év végén. Mindezt megalapozza az is, hogy jelentősen bővült mind az elfogadóhálózat, mind a forgalom.

Az új hitelkártyák átrendezhetik a piacot

Néhány éve Magyarországon is – részben a fogyasztás növekedésével és a gazdaság stabilizálódásával összefüggésben – mindinkább elfogadottá vált a bankkártyahasználat. A hagyományos, terheléses plasztiklapok mellett a hitelkártyák is egyre népszerűbbek. A pénzintézetek természetesen figyelnek egymásra e tekintetben is, s abban egyöntetű a hazai bankszakemberek véleménye, hogy teljesen átrendezheti a hazai bankkártyapiacot a legnagyobb kereskedelmi bank. Az OTP Bank Rt. ugyanis még októberben – lassan kétéves halogatás után – piacra lépett klasszikus, azaz kamatmentes költési időszakot ígérő hitelkártyájával. Hargitai Terézia, a pénzintézet bankkártyaosztályának vezetője szerint a kibocsátás többszöri csúszását az okozta, hogy egy teljesen új infrastruktúrát kellett kiépíteni a hitelkártyák számára, és ez meglehetősen sok időt vett igénybe.

Konkurensek az új kártyáról

A versenytársak ugyanakkor szkeptikusan fogadják ezt az indoklást. Braun Csaba, a Raiffeisen Bank bankkártyafőosztály-vezetője szerint ugyanis az OTP jószerivel csak azért lép piacra klasszikus hitelkártyával, hogy ne mondhassák: náluk nem található meg ez a termék. Az OTP-nek ugyanis aligha éri majd meg a hitelkártya: azonnali terheléses, csak kártyával igénybe vehető hitelük, a C-hitel a legnépszerűbb magyar hiteltermék, a forgalomban lévő C-hitelhez kapcsolt hitelkártyák száma meghaladja a 150 ezret. A Raiffeisen szakembere szerint az új hitelkártyával az OTP nagyon sok új ügyfelet aligha tud majd magához vonzani, az pedig, hogy a régi C-hiteleseket átállítsák a banknak jóval kisebb profitot hozó klasszikus hitelkártyára, – gazdaságilag aligha lehet vonzó az OTP-nek. Hargitai Terézia szerint ugyanakkor ezt is számításba vették a termék kidolgozásakor, és úgy vélték: a C-hitelesek "átállításából" származó bevételkiesést bőven kompenzálja majd a reményeik szerint tovább növekvő kártyás fizetésekből származó jutalék. Ezt a vélekedést némileg alátámasztja, hogy a hitelkártyák esetében a Visa kimutatásai szerint 8 százalék körüli a hitelkártyával történő pénzfelvétel aránya. Ugyancsak a Visa szerint a magyarországi bankkártyás vásárlások aránya 2003 júniusát megelőzően 61 százalékkal 163 milliárd forintra nőtt. Mint ismert, Magyarországon továbbra is igen magas, 2 százalék körüli a kereskedőktől elkért banki jutalék mértéke.

Braun Csaba szerint ugyanakkor jól jöhet a továbbra is gyengének jellemezhető hazai hitelkártyapiacnak, ha a legnagyobb lakossági bank az új kártyája bevezetéséhez jelentős kampányt is csatol. Az OTP főosztályvezetőjének tájékoztatása szerint ez így lesz: a bank reklámjaiban a hitelkártya-használat oktatásában is szerepet kíván vállalni. Talán épp ennek, a felvállalt "tanítói" szerepnek köszönhető az, hogy a hitelpiacon jelen lévő versenytársak egyelőre kedvezően nyilatkoznak az OTP piacra lépéséről, mondván, a pénzintézet megjelenése nem veszélyezteti pozícióikat a hitelkártyapiacon. Reigl Beatrix, a Magyar Külkereskedelmi Bank kommunikációs munkatársa szerint bankjuk kondícióit versenyképesnek ítélik meg, s szerintük a hitelkártya-szolgáltatásukkal megcélzott felső jövedelmi kategóriába tartozó ügyfélkörük elégedett az MKB Classic hitelkártyával.

A bankkártyák számának növekedése (millió db)

 

2000. 06. 30.

2000. 12. 31.

2001. 06. 30.

2001. 12. 31

2002. 06. 30.

2002. 12. 31.

2003. 06. 30.

MasterCard

2,573

2,850

2,871

3,105

3,218

3,360

3,459

Visa

1,377

1,477

1,568

1,787

1,911

2,035

2,093

Egyéb*

0,139

0,141

0,151

0,194

0,174

0,277

0,332

Összesen

4,089

4,468

4,590

5,086

5,303

5,672

5,884

* Diners, Amex és saját védjegyű

Forrás: MNB

Kamatverseny a piacon

Arra ugyanakkor mindenképpen választ kell találniuk a hazai versenytársaknak, hogy az OTP komoly árharcra kényszeríti őket. Az előzetes hírek szerint – bevezetési akció gyanánt – a minimum 60 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkező ügyfeleknek a jövő év június 30-áig, az elszámolási időszak végéig nem törlesztett hitelrészletre havi 1,2 százalékos kamatot kell fizetniük. Ez 20 százalék alatti éves hiteldijat eredményez. A később is versenytársaknál kisebb kamattal számoló OTP-hitelkártya vélhetően éppen azok körében számíthat kedvező fogadtatásra, akik nem mintapolgárként akarják használni a plasztikot, azaz nem fizetik vissza minden elszámolási időszak végén az addig elhasznált hitelösszeget. A korábbi, általánosan megszokott havi kamat 2-3 százalékos, drasztikus csökkentése komoly versenyt idézhet elő a piacon. A megkérdezett bankárok ugyanakkor nem szívesen nyilatkoznak olyan termékekről, amelyek jelenleg még csak a bevezetési időszakban vanak. Azt, hogy az OTP valóban tarolni akar a piacon, azért jól mutatja, hogy a kamatok fölött elegánsan átsikló Hargitai Terézia szerint úgy számolnak, hogy rövid távon több mint 100 ezer hitelkártyát dobnak piacra.

A hitelkárya-kibocsátás több pénzintézet tervei között is szerepel, ám a piacra lépés valódi időpontjáról üzleti okokra hivatkozva mind a bankok, mind a hitelkártyaprogramok szervezésében aktív szerepet játszó kártyatársaságok hallgatnak. Annyit ugyanakkor sikerült megtudnunk, hogy a régiós hitelkártyaközpontját Prágába helyező Bank Austria Creditanstalt csoport magyar tagjánál, a HVB-nél sem elképzelhetetlen, hogy még az idén csatlakoznak a klasszikus hitelkártyával rendelkező bankok (Citibank, IEB, K&H, MKB, OTP, Raiffeisen) egyre bővülő táborához. Szűk körnek ugyanakkor, de még karácsony előtt megérkezik a Volksbank Arany hitelkártyája. A kiemelt lakossági és a vállalati üzletfelek vezetőinek kínált plasztik minimális havi keretösszege 1 millió forint lesz.

A kibocsátói üzletágban kimutatott károk megoszlása kártípusonként (százalék)

 

2001

2002

Elveszett kártyák

3

2

Ellopott kártyák

25

10

Hamis adatokkal igénybe vett

5

9

Hamisított kártya

52

63

Mail/telefon/internet

9

7

Egyéb

6

9

Összérték (millió Ft)

232,5

150,7

Forrás: MNB

Segíthetnek a partnerek

Braun Csaba véleménye szerint a bankok számára a hitelkártyák felfuttatásában komoly segítséget jelenthetnek azok a kereskedelmi partnerek, akikkel együttműködve lehet piacra dobni bankkártyákat. A Raiffeisen Banknál például a várakozásoknál némileg kisebb számú Oxigén hitelkártya forgalmát nagyban elősegítette, hogy tavasszal az ÁB-Aegon Biztosító dolgozóinak, illetve ügyfeleinek kínált kártyával jelentek meg a piacon. A pénzintézet tavaly decemberben még 12 ezer kibocsátott hitelkártyánál tartott, mára azonban ez a szám meghaladja a 20 ezret. A legnagyobb co-branded "hitelkártyaflottával" a Citibank rendelkezik. A Westel aranykártyás ügyfelei számára kínált Citibank-Westel hitelkártyák száma a Citibank 150 ezer körüli hitelkártya-portfóliójának több mint harmadát teszi ki. Az ilyen, vásárlásra ösztönző, s ráadásul a szolgáltatónál kedvezményt ígérő programokra épít nagyban a CIB Bank Rt. Bevásárlókártya-programja. A közel 25 ezer kiadott MasterCard Electronic típusú Bevásárlókártyának ma még kisebb részét teszi ki a co-branded partnerekkel közösen kibocsátott plasztikok száma, ám a kártyacsoportban már megtalálható a MediaMarkt, az Euronics és a Photo Hall emblémáit viselő co-branded kártya. Ez azonban heteken belül változhat, hiszen november elejétől a CIB-partnerek köre a Matávval bővült. A Rubin Bevásárlókártya kizárólag Matáv-ügyfelek számára elérhető, hívási kedvezményt és hívókártya-szolgáltatást is nyújt tulajdonosának.

A co-branded termékekben igen nagy üzletet látnak az áruhitelező cégek is. Mint azt Lendvai János, a Magyar Cetelem vezérigazgatója elmondta, a jelenleg forgalomban lévő 270 ezer Aura hitelkártya 50-55 százalékát teszik ki a kereskedelmi partnerekkel közösen kiadott kártyák. A Cetelem co-branded partnereinek száma 15, köztük megtalálható az Elektro Pont, a Herta, a Domus, a Quelle, a D-Max, legújabban pedig az OBI barkácshálózat s a Hifi-Net is.

Loyaltykártyák

A pontgyűjtésben természetesen a legnagyobb piacot nem a bankkártyák, hanem a kereskedelmi és szolgáltatócégek által kibocsátott egyéb plasztikok uralják. A kedvezményre váltható kártyákat eltérő módon osztják a társaságok: van, ahol boldog-boldogtalan "törzsvásárlóvá" válhat – itt az akció célja inkább csak marketingjellegű, a beígért kedvezmény általában nem általános, sokszor csak egy-egy termékre szól. A legtöbb esetben ugyanakkor egy bizonyos szintű vásárlás, illetve – szolgáltatás igénybevétele esetén – kitartás a feltétele a hűségkártyának. * Az egyik legnagyobb – és mégis legszűkkörűbb – kártyaprogramnak a Magyar Könyvklub programja számít. A társaság kártyabirtokosai jelenleg csak a könyvklub boltjaiban remélhetnek kedvezményt a megvásárolt könyvek után – ezenfelül csak az egyszerűsített ügyintézésnek örülhetnek. Talán nem véletlen, hogy ahelyett, hogy a könyvklub terjeszkedne, tagságát "szövik" be az egyéb kártyaprogramok: említettük már a Budapest Bank co-branded Magyar Könyvklub áruhitelkártyáját, míg a társaság honlapját böngészve az is kiderül: egyes könyvekre SuperShop többletpontot lehet kapni. * Az elmúlt hetekben lett felhasználóbarátabb a Cora áruházlánc törzsvásárlói kártyája. A társaság korábban valamennyi 1000 forint feletti vásárlásért 1 pontot adott, és csak kivételes esetekben (hétfői vásárláskor, illetve akciós termék beszerzésekor) lehetett többletpontokat szerezni. A fentiek miatt megmosolyogtató volt, hogy ugyanakkor egy melegvíz-forralót 600 pont környékén lehetett beszerezni. Augusztus elsejétől újragondolták a törzsvásárlói programot: jóval komolyabb pontokkal honorálja a cég a költést, bizonyos értékhatárok átlépéséért bónuszpontokat osztva. * Van példa időszakos akciókra is. A legtöbb taxitársaságnál bevett lehetőség a törzsutaskártya osztogatása, amelynek révén az ügyfél a legkedvezőbb (szerződéses) díjszabás mellett használhatja a gépkocsikat. A Budataxi ugyanakkor a társaság fennállásának 20 éves jubileumát megünneplendő adott ügyfeleinek kedvezménykártyát, ami még ez év végéig használható. * A kedvezménykártyák egy jelentős részét igyekeznek a kibocsátók azzal is forgalomképessé tenni, hogy nem pusztán saját szolgáltatásukat kínálják ügyfeleik számára, hanem a kártyával gyűjtött pontokat egyéb cégek termékeire is beválthatóvá teszik, illetve úgy szerződnek kereskedelmi partnereikkel, hogy a kártyabirtokosoknak kedvezményeket ajánlhatnak, ha az adott cégnél szolgáltatást vesznek igénybe. Az egyik legnagyobb ilyen jellegű kártyaprogram a Westel Aranykártya-programja, ahol egyebek mellett éttermekben, utazási irodáknál lehet élni a kártya nyújtotta szolgáltatásokkal. Hasonló elvet követ a Heti Világgazdaság című gazdasági lap Klubkártya-programja, de ilyen jellegű szolgáltatás az ÁB-Aegon NetKlub is, ahol immár több mint 20 ezer tagot tartanak nyilván. Kereskedői vélemények szerint ugyanakkor a kedvezménykártyák ma még nem hozzák meg azt a forgalmat, amellyel valóban hasznot hoznak az elfogadóhelynek, ám – ha másért nem – a presztízsért még mindig érdemes bekerülni egy ilyen kártyaprogram elitcsapatába. * Hogy szűkebb környezetünkről, az újságírókról is szó essék: a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által kibocsátott tagsági kártyák esetében is növekszik azon partnerek köre, ahol a MÚOSZ-kártyával kedvezményekre számíthatunk. A közelmúltban például az egyik bank, a HVB ajánlott kedvezményes számlavezetési és hitelkondíciókat az újságíróknak, mint ahogy kedvezményekre számíthatnak az újságírók a szövetség stratégiai partnerénél, a Westel Rt.-nél is. Ha már Westel: a mobilcég az idei nyáron a Nemzeti Sportszövetséggel szerződött arról, hogy a tagsági kártyával rendelkező sportolók bizonyos szolgáltatásokat kedvezményesen vehetnek igénybe.

Pontgyűjtés – az újabb kapcsolat

A bankok és a szolgáltatócégek közötti együttműködésnek a co-branded kapcsolaton túlmutató jele az úgynevezett közös pontgyűjtő kártyák kibocsátása. Az első pénzintézettel közösen kibocsátott pontgyűjtő kártyát a SuperShop jegyzi: a Kaiser's, a Plus, a Skála, az OBI és az OMV hálózatában pontgyűjtésre és levásárlásra alkalmas SuperShop kártyákhoz a program indulásakor a Kereskedelmi és Hitelbank által kibocsátott Cirrus-Maestro kártyákat is lehetett igényelni. Máig tisztázatlan okok miatt a kereskedelmi bank egy időben távozni készült a pontgyűjtő program tagjai közül, s megszüntette az új SuperShop bankkártyák kiadását. A hitelkártyapiacra való visszatérés előtt néhány hónappal a K&H újra megjelent az időközben több mint 1 millió kártyát kibocsátó SuperShop-program partnerei között, s az idén szeptemberben piacra lépett az első pontgyűjtésre is alkalmas hitelkártyával, a SuperShop-Visa hitelplasztikkal. Ugyanakkor nem ez volt az első pontgyűjtésre is alkalmas klasszikus hitelkártya, ám a májusban debütált Citibank-Shell hitelkártya, bár képes arra, hogy tranzakciónként pontokat hozzon birtokosának, a bankkártyával szerzett pontokat "rá kell telepíteni" a tulajdonos külön Smart kártyájára, miután a Citibank-Shell kártya nem tartalmazza a pontokat nyilvántartó csipet. A várakozások szerint ugyanakkor hamarosan feltűnik a következő pontgyűjtő, halasztott fizetésű hitelkártya: Lantos Csaba, az OTP Bank lakossági divíziójának vezetője szerint az októberi debütálás után, várhatóan a jövő év elején piacon lesz a bank halasztott fizetéses Multipont-kártyája is. A Multipont-program során augusztus végéig több mint 170 ezer, pontgyűjtésre alkalmas kártyát bocsátottak ki, amelyek közül mintegy 50 ezret a bank azonnali terhelésű hitelkártyájának formájában kértek az ügyfelek. A Multipont-programnak vélhetően komoly lökést ad, hogy szeptember elsejétől a pontgyűjtésbe és -felhasználásba az "alapítók" (Matáv, Mol, OTP) mellett bekapcsolódik a Fotex-csoport is. Az újonnan érkezővel megoldódik a Multipont-program eddigi legnagyobb hibája: az eddig csak a Mol-kutaknál árura vagy szolgáltatásra váltható, illetve a Mol törzsvásárlói programjának ajándékkatalógusából ajándékra váltható pontokkal ezentúl a Fotex tagvállalatok (egyebek mellett a Fotex Foto, az Ofotért, az Azúr, a Keravill és az Ajka Kristály) mintegy 300 boltjában is lehet majd fizetni.

Vásárlásra ösztönöznek

A nyári hónapokban jelent meg a Budapest Bank első hitelkártyája. A BB áruhitelkártya nem klasszikus típus, hiszen a hitelhez nem kapcsolódik kamatmentes költési időszak. A pénzintézet ezért döntően korábban áruhitelt már igénybe vett ügyfeleinek kínálja a terméket, amelynek 31,8 százalékos teljes hiteldíjmutatója csak árnyalatnyival marad el az egyéb áruhitel-kondícióktól. A fentiek miatt vélekedik úgy Lendvai János, a Magyar Cetelem vezérigazgatója, hogy az általuk kibocsátott Aura kártyák piaci pozícióit nem igazán veszélyezteti a BB áruhitelkártya, amelynek első co-branded változata is elkészült a Magyar Könyvklubbal. A Cetelem üzletpolitikáját dicséri ugyanakkor, hogy a korábban csak a bank üzleti partnereinél elfogadható Aura kártyákat jó néhány hónappal ezelőtt elkezdték átállítani a MasterCard emblémáját viselő Aura-MasterCard Electronic és Aura-Cirrus kártyára. Az átalakítás során a ma forgalomban lévő Cetelem bankkártyák harmada viseli a kártyatársaság emblémáját, és így készpénzfelvételre is használható. A Budapest Bank szintén a MasterCard Electronic kártyatípust választotta – ennek a kártyafajtának különlegessége, hogy csak országhatáron belül használható –, a kártyatulajdonosok hitelösszegük harmadát vehetik fel banki ATM-ből készpénzben. Egyes vélekedések szerint ugyanakkor az OTP megjelenésével egyre szélesedő hitelkártyapiac és a Budapest Bank új kampánya is indokként szolgált a kártyapiacon meglehetősen visszafogott – mindössze egyetlen, saját logó alatt futó BricoStore-hitelkártyával rendelkező – Credigen Bank ősz elején bejelentett 2 százalékos áruhitelkamat-csökkentéséhez.

Mágnescsík vagy csip

Bár az idei ősz a szakemberek szerint nem hoz majd igazán szemmel látható eredményt, ám a pénzintézeteknél egyre nagyobb kapacitásokat köt le a bankkártyák csipkártyára történő átállításának feladata. Mindkét nagy kártyacég deklarált célja, hogy a MasterCard esetében 2005. január elsejétől, a Visánál 2006. január 1-jétől az új kibocsátású bankkártyák már magukon viseljék a hagyományos mágnescsíknál számottevően nagyobb biztonságot jelentő csipeket is. Magyarországon jelenleg egyetlen bank, a Kereskedelmi és Hitelbank kezdte meg a csipes kártyák kibocsátását: a 2002. áprilisi indulás óta már bőven 100 ezer fölé emelkedett a számos többletfunkciót – így, mint láttuk, a SuperShop-program pontjainak kezelését – is ellátni képes csipekkel felszerelt kártyák száma. Mint azt a banknál elmondták: jó ütemben zajlik a felkészülés az elfogadói oldalon is: a bank többségi tulajdonában lévő Giro Bankkártya Rt. által üzemeltetett második legnagyobb elfogadói hálózat több mint 10 ezer POS-termináljának és 250 készpénzkiadó automatájának 40 százalékát alakították át olyan berendezéssé, amely képes a csipkártyák elfogadására.

A K&H új technológia iránti fogékonyságát az is jelzi, hogy a bank idén ősszel az ELTE co-branded bankkártyával az első hazai MasterCard-csipkártya kibocsátói címet is megszerezte. Az ügyfelek novembertől találkozhatnak a pénzintézetnél a csipes Cirrus/Maestro kártyával is.

A szakemberek szerint az igazi nagy kérdés, hogy a legnagyobb hazai elfogadóhálózatot üzemeltető OTP mikor lép a K&H után. Hargitai Terézia szerint túl vannak a tesztidőszakon, jelenleg a rendszer belső hálózati elemeit állítják át, amivel reményei szerint még az idén elkészülnek. Az OTP tehát 2004-től már képes lesz csipes kártyák piacra dobására, ám vélhetően csak az év második felében történik meg majd az első kibocsátás, mivel a főosztályvezető szerint a jelenlegi helyzet az, hogy az EU-hoz csatlakozó országok jobban állnak a csiptechnológia elterjesztésében, mint némely, sok kártyával rendelkező uniós tagállam. A fentiek alapján aligha lehet véletlen, hogy a nagy kártyacégek is inkább csak jövőre várják az újabb csipes kártyák megjelenését – ha hinni lehet a piaci pletykáknak, az idén csak a CIB rukkol ki ilyen termékkel.

A szakértők szerint a fentiek miatt programozható a csúszás a csiptechnológia elterjedésében, így viszont kétségessé válik, valóban lesz-e lehetősége a két nagy kártyacégnek, a csiptechnológiában szorosan együttműködő Visának és MasterCardnak arra, hogy – korábbi fenyegetéseit betartva – magasabb tranzakciós díjjal büntesse a csiptechnológiára késéssel átálló partnerbankjait. Braun Csaba szerint a csiptechnológia körüli jelenlegi feszültség részben mesterséges, amit – szavai szerint – a francia ipari lobbi kezdeményezett. Franciaországban immár 95 százalékos a csipes kártyák aránya, a gyártó cégeknek új piacokra van szükségük. A bankkártyákkal való visszaélések száma nem indokolja azt a jelentős többletköltséget, amellyel a csiptechnológia elterjesztése jár – vélekedik a Raiffeisen bankkártyafőnöke, akinek szavait a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi jelentése is igazolja. Eszerint 2002-ben összesen 8279 alkalommal éltek vissza bankkártyával, az okozott kár összesen 340 millió forint volt, ami 40 millióval kisebb, mint a 2001-es adat volt. A teljes forgalomra vetítve a 2001. évi 0,006 százalékról 0,005 százalékra csökkent a visszaélések aránya. Külön öröm, hogy a hamísított kártyákkal okozott kár – ez ellen védene leginkább a csip – jelentősen, mindössze 60 millió forintra esett vissza. A Raiffeisen Bank osztályvezetője szerint az az érv sem állja meg a helyét, hogy a csipkártyák többletfunkcióik miatt keresettek lennének. Véleménye szerint a Multipont-program sikere megmutatja, hogy a loyalityprogramok kitűnően futnak a mágnescsíkos környezetben is, míg az egyéb funkciók – személyi adatok igazolása, elektronikus pénztárca – használatát a teljesen kiépítetlen elfogadói környezet akadályozza.

Visa kontra mastercard

Az OTP hitelkártyájának bevezetésekor a legnagyobb kereskedelmi bank a hírek szerint szakít az eddigi "borítékolható" kapcsolattal, s elsőként nem csak MasterCard-emblémával ellátott terméket kínál majd ügyfeleinek, hanem párhuzamosan Visa-logós hitelkártyával is előrukkol. Mint azt az OTP főosztályvezetője elmondta, terveik szerint a dombornyomású kártyákon a hitelkártya tulajdonosának fényképe is feltűnik majd. Idáig ilyen plasztikokat csak a Citibank bocsátott ki Magyarországon. Azzal, hogy az OTP választási lehetőséget kínál majd a két nagy társaság hitelkártyái között, felsorakozik a Kereskedelmi Bank, illetve a Citibank mögé.

Kártyák vállalkozóknak

A vállalkozók számára is tartogat újdonságot az idei ősz. A nagy nemzetközi kártyacégek az elmúlt hónapokban igen nagy figyelmet szenteltek annak, hogy a vállalkozásokat is becsábítsák a kártyahasználók egyre népesebb táborába. Ehhez ugyanakkor szemléletváltozásra volt szükség: korábban a vállatoknak szinte csak a felső vezetőket célzó prémiumkártyákat ajánlották, ám ezek széles körű terjesztésében aligha reménykedhettek a bankok. Az elektronikus fizetési módok elterjedésével ugyanakkor egyre komolyabb igény mutatkozott arra, hogy a cégek a plasztikokkal ne csak a vezetőik hotelszámláit, repülőjegyeit, hanem tényleges vásárlásaikat is tudják fizetni. Alapvető elvárás volt ugyanakkor, hogy a kártya minimális presztízsigényt is kielégítsen: a vállalkozások jelentős része nem igazán örül annak, hogy "lecsupaszított" Cirrus-Maestro, illetve Visa Electron kártyával kell fizetnie – noha ezen kártyatípusok mellett is szólnak érvek. A csupán elektronikus környezetben használható kártyáknál ugyanis valamennyi tranzakció engedélyezéshez kötött, vagyis anélkül nem lehet használni őket, hogy a kibocsátó bank ne adná beleegyezését a tranzakcióhoz.

A nagyobb mozgástér iránti igényt a lakossági üzletágban jól fedte le a MasterCard Electronic kártya. A Cirrus-Maestro kártyáknál szélesebb felhasználhatóságot, többletszolgáltatások (biztosítás) lehetőségét nyújtó kártyák sikerén felbuzdulva a napokban kezdi meg a Business MasterCard Electronic kártyák melletti kampányt a kártyacég. Mint azt Szabó Lívia Judith, a társaság Horvátországért és hazánkért felelős ügyfélkapcsolati igazgatója elmondta, reményeik szerint a partnerbankok is felismerik az új termékben rejlő lehetőségeket, mint ahogy sikerrel debütált az új termék Lengyelországban is.

Magyarországon sem ismeretlen fogalom az üzleti körökben a MasterCard Electronic kártya: az új kártyatípus megjelenésével egy időben indult el a Széchenyi-hitelkártya-program, amelynek során az igénylők a dombornyomott változatot kapják. A Széchenyi-hitelkártyák terén persze nem ez a legnagyobb újdonság, hanem az, hogy a jelek szerint kezdi megtalálni helyét a vállalkozások támogatására szánt fizetőeszköz. Azáltal, hogy július elsejével 1 millió forintról 5 millióra nőtt a kártyával igényelhető hitelkeret, és egyszerűsödött az igénylés, valamint a visszatöltés feltételrendszere, jelentős kereslet mutatkozik a termék iránt a bankoknál. Mint azt Krisán László, a Ka-Vosz Rt. vezérigazgatója elmondta: az idén júniusig kiadott 3700 kártya után július-augusztusban összesen 1800 Széchenyi-kártya talált gazdára.

A növekvő hitelkeret vonzóvá tette a kártyákat a társas vállalkozások között: míg korábban a kártyatulajdonos cégek fele egyéni vállalkozó volt, ma ez az arány már csak 20 százalékos. Az egyszerűsödő hiteligénylésnek köszönhetően a bankok által elutasított kártyakérelmek aránya 40-ről 20 százalékra csökkent. Bár az első visszatöltések még előttünk vannak, az a tény, hogy a korábbi szabályozás 50 százaléka helyett immár csak 20 százalékos a visszatöltési kötelezettség, azt sejteti, hogy nem nő az adósságban maradt cégek száma – nyilatkozta Mészáros Róbert, a Magyar Külkereskedelmi Bank osztályvezetője.

Az 5 milliós hitelkeret sikeres – ezt igazolják az MKB számai is. Mészáros Róbert szerint az igénylők 60 százaléka a legnagyobb hitelkeretet igényli. A magasabb költési limit a bankok várakozásai szerint jótékonyan hathat a vállalkozások bankkártyás tranzakcióira. Mint azt Hargitai Terézia elmondta: az OTP kimutatásai szerint a vállalkozások plasztikhasználata sem különbözött jelentősen a lakossági szokásoktól: esetükben is 70-80 százalék volt készpénzkiadó automatákból a pénzt azonnal leemelők száma, ám ez az arány az utóbbi hónapokban jelentősen csökken: mind nagyobb arányt képvisel a kártyás fizetés.

Bankkártya-kibocsátás és -forgalom adatai credit, debit és charge kártyák esetében, 2003. I. félév

   

Készpénzfelvétel

Kereskedői forgalom

Összesen

   

Kibocsátott kártyák száma

Műveletek száma, darab

Műveletek értéke
Millió forint

Műveletek száma
száma, darab

Műveletek értéke
Millió forint

Műveletek száma
száma, darab

Műveletek értéke
Millió forint

Europay

credit

454 809

1 329 001

25 065

790 071

7 618

2 119 072

32 683

 

debit

3 003 810

31 247 268

1 056 222

13 815 914

109 521

45 063 182

1 165 743

 

charge

67

90

4

1 658

37

1 748

41

Visa

credit

116 484

143 307

3 279

1 131 749

12 861

1 275 056

16 140

 

debit

1 976 981

19 009 042

532 806

8 912 072

72 153

27 921 114

604 959

 

charge

84

240

33

723

14

963

47

Diners

charge

3 449

3785

302

13 639

364

17 424

666

AMEX

credit

564

0

0

0

0

0

0

 

charge

4 121

515

30

16 528

806

17 043

836

Saját logós

credit

223 938

0

0

209 744

2 258

209 744

2 258

 

debit

99 674

661 312

102 596

115 189

1 862

776 501

104 458

Összesen

credit

795 795

1 472 308

28 344

2 131 564

22 737

3 603 872

51 081

 

debit

5 080 465

50 917 622

1 691 624

22 843 175

183 536

73 760 797

1 875 160

 

charge

7 721

4 630

369

32 548

1 221

37 178

1 590

Forrás: MNB

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!