Külpiaci rejtelmek

Hazánk híd lehet Kína és Európa között

Tennivaló bőven akad, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy az augusztusi háromnapos tárgyalássorozat végén a két ország miniszterelnöke által aláírt közös nyilatkozattal egyidejűleg a miniszterek kilenc pontból álló egyezményt és szándéknyilatkozatot szignáltak. Ezek előrevetítik a társadalom, a kultúra, a gazdaság, sőt a sport területén is a következő évek feladatait.

Jönnek a kínaiak...!

Nagy jelentőségűnek ígérkezik a kínai turistacsoportok Magyarországra utaztatásáról megfogalmazott szándéknyilatkozat, akárcsak az állat- és növény-egészségügyi megállapodás vagy a 2003-2006-ra szóló oktatási együttműködési munkaterv. A látogatás idején írták alá az informatikai és hírközlési ágazatban megvalósuló együttműködési megállapodást csakúgy, mint a Malév és a China Eastern légitársaság közötti hosszú távú együttműködés jegyében megfogalmazott szándéknyilatkozatot a személy- és teherszállítás bővítéséről. Egyezmény született a bűnözés elleni közös küzdelemről, szándéknyilatkozatot írt alá a magyar sportminisztérium és a kínai sporthivatal képviselője, és – számunkra fontos kérdéskörben – megállapodtak a magyar kacsa- és libaszállítmányokra vonatkozó karantén feltételeinek könnyítéséről.

A dokumentumok gyakorlati jelentőségével kapcsolatban elég talán azt megemlíteni, hogy például a korábbi heti négyről hétre növekszik az országaink között közlekedő repülőjáratok száma, a kínai célállomásoké pedig ötre emelkedik. Jelenleg sajnálatos módon nincs a Malévnak közvetlen légi járata a hatalmas ázsiai országba, mert azokat 2001-ben törölte menetrendjéből.

Nagy horderejű az a döntés is, hogy Magyarország megkapta az úgynevezett államilag jóváhagyott célország státust – a jövőben ennek "szellemében" érkeznek majd hozzánk a kínai turistacsoportok. A változás jelentőségét Pál Béla, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium turisztikáért felelős államtitkára érzékeltette. Mint rámutatott, a nemzetközi felmérések szerint 2020-ra Kína lesz a világ legnagyobb kiutaztató országa: várhatóan évente 100 millió állampolgára látogat külföldre. Márpedig – ezt a jelenlegi adatok is alátámasztják – a kínai turista a legjobb vendégek közé tartozik: átlagosan 14-15 napos, több országot érintő útja során mintegy 3000 dollárt költ.

Az államtitkár véleménye szerint nagy versenyelőnyhöz juthatnak a magyarországi utazási irodák, mivel régiónkban mi kaptuk meg elsőként a fenti besorolást. Így várhatóan az ő ajánlataikat keresik majd a kínai partnerek akkor is, ha a környező országok ugyancsak szerepelnek programjukban. Mindenesetre a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már összeállította annak a 45 hazai irodának a listáját, amelyek ajánlatot adhatnak Kínában.

A magyar-kínai kereskedelmi forgalom alakulása (a magyar vámstatisztika alapján, M USD)
	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999	2000	2001	2002	2003 I.-IV.
Magyar export	53	11,72	22,35	16,93	15,8	18,9	70,8	40,6	112,7	154,7	96,6
Magyar import	71,3	99,17	126,32	192,23	187,8	435	610,2	938,8	1333,6	2084,9	1396

Előny itt

A látogatás alkalmával rendezték meg a Bank of China szervezésében a kínai-magyar befektetési szemináriumot, amelyen Medgyessy Péter miniszterelnök arra biztatta a kínai üzletembereket, hogy tekintsék Magyarországot térségi hídfőállásnak, különös figyelemmel arra, hogy országunk rövidesen az Európai Unió tagja lesz, s Magyarországon keresztül 500 milliós piachoz férhetnek majd hozzá. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy csatlakozásunk után felére csökkennek a kínai árukat terhelő vámok.

Soproni Tamás, a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara alelnöke ehhez hozzáfűzte: a magyar kormány előbb lépett a hasonló helyzetben lévő államoknál. A tárgyalások során ugyancsak megállapították, hazánk betöltheti az említett hídszerepet. A kínai cégeknek ugyanis olyan országra van szükségük, ahol a gazdaság szereplői tudják, miként működik egy szocialista gazdaság, ugyanakkor uniós ismeretekkel is rendelkeznek.

Az üzleti fórumot szervező Bank of China az év elején nálunk nyitotta meg első kelet-közép-európai leánybankját, amelyet regionális központként kíván működtetni. A pénzintézet 12 ezer fiókja összesen 180 ezer embert foglalkoztat a világ 25 országában, mérlegfőösszege megközelíti a 410 milliárd dollárt. A világ első ezer bankjának listáján a Bank of China a 11. helyet foglalja el. Jelenlétével a kínai vállalatok magyarországi befektetéseit is szeretné elősegíteni.

Kínaiak Magyarországon Magyarországi kínai közösségről lényegében 1990 óta beszélhetünk, ám pontos létszámát nem ismerjük. Szakértők egy-két tízezres nagyságrendű kolóniáról beszélnek, és állítják: körülbelül egyharmaduk illegálisan tartózkodik itt. A többség a kereskedelemben és a vendéglátásban foglalatoskodik. * A nálunk élő kínaiak helyzete a belügyi hatóságok szerint összességében konszolidált, ügyeik intézésére adottak az intézményes keretek. Az 1988-ban kötött teljes vízummentességet 1992-ben váltotta fel részleges – csak a diplomata- és a szolgálati útlevelekre kiterjedő – vízummentesség. A kínai állampolgárok utazásaira vonatkozó hazai vízumrendszer és -gyakorlat európai összevetésben is megfelelőnek minősíthető. 1992 óta a bevándorlás érezhetően lefékeződött. A közösség léte kereskedelmi, gazdasági és humán területeken egyaránt segíti a kétoldalú kapcsolatokat. * Az 1950 óta fennálló oktatási együttműködés kibővült a magyar miniszterelnök augusztusi látogatásakor aláírt új munkatervvel. Magyar részről megértéssel fogadták a kínai félnek azt a kérését, hogy az itt élő kínai kolónia gyermekei anyanyelvi oktatásban részesülhessenek.

A kivitel tízszeres is lehetne

A pekingi látogatás egyik fő célja a számunkra rendkívül deficites áruforgalom kiegyensúlyozottabbá tétele volt. A tavalyi, csaknem 2,2 milliárdos kétoldalú forgalomnak mindössze hét százalékát adta a magyar kivitel: 154,7 millió dollár exporttal szemben 2,084 milliárd dollár import állt, ezzel egyenlegünk 1,9 milliárd dolláros passzívummal zárt. Kádár Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke egyenesen úgy fogalmaz, hogy elkéstünk, mivel az elmúlt években Kína már megtette azokat a nyitási, modernizációs lépéseket, amelyek elvezettek a világ legnépesebb országának belépéséhez a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO). Meg kell azonban mindent tenni a partnerség erősítése érdekében, mert csak így érhetjük el közép- és hosszabb távú kereskedelempolitikai céljainkat – mondta.

Fekete János, a Bank of China Hungary igazgatósági tagja optimistább. Szerinte jórészt megoldódna a magyar külkereskedelem problémája, ha kihasználnánk a világ két legnagyobb – ám általunk elhanyagolt – piacán, Oroszországban és Kínában kínálkozó lehetőségeket. Kínában – állítja – jó eséllyel próbálkozhatunk a gyógyszer-, a vegyi és a szoftveriparban, valamint a járműgyártásban, ahol hagyományosan jól ismertek a magyar cégek.

Ez utóbbi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a Rába Rt. delegációja vegyesvállalat létrehozásáról tett szándéknyilatkozatot Kínában. A cég arra számít, hogy hat hónapon belül megszületik a szerződés is. Ennek megfelelően a Rába a futóműegységek szállításán kívül közös vállalatokban és összeszerelő üzemekben kíván részesedést szerezni. A 2008-as pekingi olimpia önmagában megkívánja a kínai gépjárműgyártás fejlesztését. A magyar társaság már megnyitotta irodáját Pekingben.

Fekete János felhívta a magyar cégvezetők figyelmét: ki kell utazni a helyszínre, meg kell mutatni termékeiket, kezdeményezniük kell – törekvéseikben támogatja őket a Bank of China is. A magyar külgazdaságnak pedig mindezek érdekében ki kell alakítania a kínai kereskedelempolitika stratégiáját. A hatalmas kínai bank egyik vezetője egyenesen úgy fogalmazott: meg kellene tízszerezni Magyarország Kínába irányuló kivitelét.

Csakhogy ehhez gyors és döntő üzletpolitikai váltásra lenne szükség. Érezhető-e elmozdulás a magyar miniszterelnök látogatását követően? – kérdeztük Maczák Tamástól, a pekingi magyar nagykövetség külgazdasági attaséjától. Mint kiemelte, a globális gazdaságban egyre nagyobb szerepet játszó kínai cégek már vissza is igazolták Magyarország közép-európai hídfőállás szerepét. (Erre tör egyébként térségünkben néhány, nálunk nagyobb ország is, például Lengyelország vagy Románia.) A látogatás után egyértelműen megnőtt a magyar gazdaság, a magyar termékek iránti érdeklődés, kivitelünk növekedett, a kapcsolatok új lendületet kaptak.

Exportunk az első félévben 32,2 százalékkal emelkedett, igaz, az import ennél is jobban, 47,7 százalékkal bővült. Ez egyben növeli a deficitet: már mintegy 1,3 milliárd dollár volt a paszszívumunk, ami az év végére – az eddigi adatok alapján – elérheti a 2,5 milliárd dollárt.

Magyar Nagykövetség Dong Zhi Men Wai Street 10 San Li Tun, Beijing, 100600, P. R. China Tel.: 00-86-10-6532-1431 Telefax: 00-86-10-6532-5053 E-mail: huembpek@mail.netchina.com.cn Internethonlap: http://www.huemb.org.cn

Magyar Kereskedelmi Szolgálat Ta Yuan Diplomatic Compound 3-1-41 Beijing, 10060, P. R. China Telefon: 00-86-10-6532-3787 Telefax: 00-86-10-6532-5131 E-mail: itdchina@netchina.com.cn

Áthidalható távolság

Mivel összes partnerünk közül messze ebben a relációban a legnagyobb a deficit, a magyar gazdaságpolitika a várhatóan hosszú távon is fennmaradó egyensúlyhiányt komplex kapcsolatépítéssel kívánja ellensúlyozni. E téren elsősorban a kínai cégek magyarországi befektetései, a turisták fogadása, a logisztikai, regionális pénzügyi szerepből adódó szolgáltatások értékesítése kínál reális alternatívát.

Nagyon fontos a magyar cégek aktivitása, a kínai szabályozás ismerete, ami nem egyszerű feladat, mivel az rendkívül összetett, s folytonosan változik. Az egyik legfontosabb lépés, hogy megfelelő helyi partnerrel alakítsanak ki együttműködést, olyannal, aki ismeri a piac rejtelmeit, szabályozási, engedélyezési eljárásait.

Kínában egyébként meglehetősen sokat tudnak Magyarországról, hiszen a kínai gazdasági vezetők egész nemzedéke tanulmányozta a számukra példamutató magyar gazdasági reformokat. Azzal viszont tisztában kell lenni, hogy kialakulóban van egy városi középréteg, amelynek igényei mindenképpen irányadóak. Ezen a piacon pedig csak magas színvonalú, és árban versenyképes terméket lehet eladni – figyelmeztet a külgazdasági attasé.

Lényeges kérdés, mit tehetünk az egyre jobban nyíló export-import olló javításáért, még ha tisztában is vagyunk azzal, hogy ez csak hosszabb folyamat eredménye lehet. Kivitelünk bővítésére elsősorban a gépipari termékek, ezen belül is az IT-szektor és az autóipar, illetve a gyógyszerek és a vegyi termékek kínálnak lehetőséget. Emellett – Maczák Tamás szerint – az agrárkivitel bővítése is elképzelhető.

Pekingben működik már magyar kereskedelmi iroda, amelynek fő feladata éppen e lehetőségek feltárása és a magyar vállalatok piaci megjelenésének segítése. A nagykövetség is rendszeresen ad információkat az érdeklődőknek. A külgazdasági attasé szerint áthidalható a földrajzi és a kulturális távolság is, ha erre megfelelően felkészül a magyar vállalkozói kör.

Importból export

A hatalmas magyar passzívum kiegyenlítésére nincs, de csökkentésére van reális esély. A kínai behozatalt ugyanis elsősorban elektronikai, mobil telekommunikációs, számítástechnikai eszközök és túlnyomórészt alkatrészek alkotják, amelyeket nálunk dolgoznak fel, szerelnek össze, majd reexportálnak döntően nyugat-európai piacokra. Ami tehát a kínai relációban importtöbbletként jelentkezik, az később jókora kivitelt generál. Az említett alkatrészek mellett tetemes a behozatal ruházati termékekből, textíliákból és lábbelikből. Ezeknek is csak egy része jelenik meg a hazai piacon, többségüket – főleg a velünk szomszédos országokba – továbbexportálják.

A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok a Külügyminisztérium szerint rendezettek, és az elmúlt években dinamikusan fejlődtek. A kereskedelmi forgalom 1998 és 2002 között ötszörösére nőtt, igaz, döntően a kínai kivitel szédületes bővülése következtében. Országunk évek óta Kína legnagyobb kereskedelmi partnere régiónkban. Legfontosabb partnereink között Kína a 6. helyet foglalja el, importoldalon az ötödik. Nem véletlen az irántunk megnyilvánuló kínai érdeklődés, hiszen mi vagyunk számukra a 7. legnagyobb kereskedelmi többletet hozó reláció.

A múlt évben kivitelünk több mint 94 százalékát gépek és berendezések (79,3 százalék) és feldolgozott termékek (15 százalék) tették ki, a nyersanyagok 3,7, az agrártermékek viszont csak 2 százalékot képviseltek. Az importban a gépek és gépi berendezések (83,6 százalék), valamint a feldolgozott termékek (15,9 százalék) domináltak, míg az élelmiszer-ágazat mindössze 0,2, a nyersanyagok pedig 0,3 százalékkal szerepeltek.

Tavalyi (és idei) exportbővülésünk – az előbbi adatokból következtetve – alapvetően a gépek, berendezések (+59 százalék) és a feldolgozott termékek (+51 százalék) növekedésének volt köszönhető. A nyersanyagok volumene (-14,5 százalék) csökkent, az élelmiszereké némileg nőtt ugyan (2,6 százalék), ám arányuk ennek ellenére tovább zsugorodott. Különösen az adatfeldolgozó berendezések, a távközlési eszközök, az elektromos berendezések és az autóalkatrész-szállítások nőttek. Új kiviteli termékcsoportot alkotnak az erőgépek.

Vállalatok itt és ott

Kínában magyar bejegyzésű tőkével már számos vegyesvállalat működik, ezek többsége azonban magyarországi kínai vállalatok befektetése. Bár számuk viszonylag nagy, a befektetett tőke szerény, összesen mintegy 61 millió dollár. A különböző projektek között található étterem, háztartási vegyianyag-gyártó és gyümölcspálinkát előállító üzem, Ianzuban felépült a magyar-kínai irodaház, amelynek beruházását egy magyarországi kínai cég finanszírozta.

Több magyar vállalat együttműködést alakított ki kínai partnerekkel technológia átadására. Ennek keretében magyar fejlesztésű, világszínvonalon álló know-how átvételével kezdenek közös gyártásba. Ilyen kooperáció jött létre például vegyipari felületkezelés, valamint futóművek szerelése céljából.

Nálunk több ezer kínai alapítású vállalkozás tevékenykedik; túlnyomórészt ruha- és cipőkereskedelemmel foglalkozó kisvállalat, illetve étterem. Mintegy 50 nagyobb kínai külkereskedelmi cég is irodát nyitott Magyarországon. E beruházások nagyságát a magyar statisztikák nem jelzik, a kínai adatok szerint viszont értékük meghaladja a 120 millió dollárt, s ebben nem szerepelnek az Ázsia Center és a Bank of China befektetései.

Újabban a megszokottól eltérő területeken is megjelentek a kínai befektetők: így például két szállodát nyitottak Budapesten, és megkezdte termelését egy kínai tulajdonban lévő csavargyár is. Komoly érdeklődés mutatkozik gyógyszerüzem és csőszerelvénygyár létesítése iránt is.

Az idén adták át rendeltetésének a kínai beruházással részben elkészült Ázsia Centert, amely az ázsiai, főleg kínai termékek legnagyobb közép-európai logisztikai központja lesz. Épül a China Markt üzletközpont is, részben ugyancsak kínai tőke bevonásával. Ez az objektum elsősorban nagykereskedelmi központként működik majd, és az ázsiai, döntően a kínai kereskedőket fogja kiszolgálni.

Az agrárium – nyilván a nagy földrajzi távolság miatt és annak következtében, hogy mindkét ország jelentős mezőgazdasággal rendelkezik – az indokoltnál kisebb szerepet kap a bilaterális kereskedelemben. A magyar kivitel főbb termékei növényi alapanyagok, hústermékek, zöldség, gyümölcs, mi viszont Kínából elsősorban földimogyorót, olajos magvakat és fagyasztott halat importálunk.

A piackutatás szerint jó kilátásai vannak a magyar cégeknek élelmiszer-feldolgozó, borászati és szeszgyártó berendezések, valamint baromfitelepek szállítására. Magyar termelési technológiák átadása is napirenden van, elsősorban az öntözés, a vízgazdálkodás, a zöldség- és gyümölcsnemesítés, a vetőmagtermesztés és a húsfeldolgozás területén. Projektek indultak magyar cseresznyefa és málna telepítésére Santung, Senhszi, Liaoning tartományokban és Peking körzetében. Sikeres kísérletek folynak speciális, szárazságtűrő magyar fűfajták kínai meghonosítására.

Megfelelő háttérrel

A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a két országnak kiterjedt bilaterális szerződésrendszere van, amely megfelelő keretet ad a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. Kereskedelmi és beruházásvédelmi megállapodás, a kettős adózást elkerülő egyezmény, vám-együttműködési megállapodás, jogsegélyegyezmény, turisztikai megállapodás, állat- és növény-egészségügyi, valamint tudományos és technológiai együttműködési egyezmény van érvényben Kína és Magyarország között.

A Kínába irányuló magyar export elősegítése végett a magyar termékeket vásárló kínai vállalatok kedvező feltételekkel kaphatnak hitelt. Az Eximbank – együttműködve a Bank of Chinával – vevőhitelt nyújt a magyar fogyasztási cikkek és beruházási javak, szolgáltatások vásárlásának finanszírozására.

Kína az Európai Unióba vezető hídként tekint Magyarországra, s csatlakozásunk a kétoldalú kapcsolatokban is pozitív változásokat hoz majd magával. A belépés időpontjától ugyanis az egységes uniós kereskedelempolitikát alkalmazzuk, és ennek megfelelően alacsonyabb vámokat vezetünk be a kínai termékekre. Jellemző példa: a forgalom mintegy 80 százalékát kitevő gépipari termékekre a jelenleg 5-10 százalékos magyar vámszint a csatlakozást követően 0-4 százalékra csökken. Az alacsonyabb vámok mellett Magyarország alkalmazni fogja a kínai termékeknek adott kedvezményes (General System of Preferences – GSP) vámokat.

Robusztus fejlődés

Feltétlenül tanulságos részletesebben megismerkedni Kína gazdaságának teljesítményével. 2002-ben a nemzeti össztermék 1,289 billió dollár volt annak eredményeként, hogy hat esztendő átlagában az éves gazdasági növekedés 8,1 százalékot mutatott. A fejlődés töretlen, hiszen az idei év első felében is 8,2 százalékot mértek: az első negyedévben a növekedés 9,9 százalék volt, míg a második három hónapban a SARS-járvány miatt meg kellett elégedni a 6,7 százalékkal. Az ipari termelés fél év alatt 8,2 százalékkal bővült, ezen belül az első három hónapban 17 (!) százalékkal. A kiskereskedelmi forgalom 8 százalékkal gyarapodott, tovább nyílt az ipari termelés és a fogyasztás közötti olló, erős deflációs nyomást vetítve előre.

Az utóbbi évek adatait vizsgálva nem kis meglepetéssel tapasztalhatjuk, hogy 1999 óta Kínában egyetlen évben sem volt 0,7 százaléknál nagyobb a pénzromlás mértéke, mi több, tavaly 0,2 százalékos deflációt mértek. Az eddigi adatok alapján (az első félévi 0,6 százalék után) 2003-ra valamivel magasabb inflációs rátát prognosztizálnak.

A gazdasági struktúra átalakítását követeli az újabban kritikus méreteket öltő munkanélküliség. A városi állástalanok aránya már 7 százalék a tavalyi 4,5 és a tavalyelőtti 3,1 százalék után. Ehhez járulnak a vidéki alulfoglalkoztatott, illetve munkanélküli tömegek; számuk a hivatalos közlések alapján 170 millió (!) főre becsülhető.

A felmérések szerint a munkaerőpiacon évente jelentkező 14 millió ember számára csak 8 millió új munkahely jut. Ma még nem tudni, hol helyezkedhet el a kormány szándéka szerint a városokba irányítandó mintegy 80-90 milliónyi falusi munkaerő.

Az új állások többségét a magánszektor teremti meg, amely már jelenleg is a foglalkoztatottak háromnegyedének ad kenyeret. Az elmúlt években az állami vállalatoktól 26,6 millió embert építettek le, akik közül csak 17 millió tudott újra munkát találni. A növekvő munkanélküliség és az egyre erősebb belső migráció arra enged következtetni, hogy Kínában hosszú távon is nagy mennyiségű olcsó munkaerő áll majd rendelkezésre – ezt érdemes Közép-Kelet-Európában is figyelembe venni.

Egyéb gondokkal is szembe kell néznie a kínai gazdasági vezetésnek. A központi költségvetés adóbevételei tavaly 12 százalékkal nőttek ugyan, de ezek GDP-hez viszonyított aránya még így sem érte el a 17 százalékot. Mindez arra utal, hogy a laza, költekező költségvetési politika és a GDP-hez viszonyított 4 százalékos államháztartási hiány finanszírozása már középtávon is problémát okozhat. A működő tőke beáramlási ütemének fenntartása érdekében elnapolták a külföldi tulajdonú és a kínai vállalatok adójának korábban bejelentett egységesítését, illetve a külföldi vállalkozók speciális adókedvezményeinek részbeni eltörlését.

Kína valutatartalékai viszont számottevőek: összegük június végén meghaladta a 346 milliárd dollárt. A külkereskedelmi többlet évek óta tízmilliárdokban mérhető – annak ellenére, hogy az import az elmúlt négy évben mintegy 80 százalékkal bővült, miközben az export ennél lassabban emelkedett. 2002-ben a külkereskedelmi egyenleg több mint 30 milliárd dolláros többletet mutatott, s az idén az év első felében a kivitel további 34, a behozatal 44 százalékkal nőtt.

Járványügyek Az áprilistól júniusig tartó atípusos tüdőgyulladás (SARS) drasztikusan megváltoztatta egy-egy régió, illetve város (Peking és környéke, Sanhszi, Belső-Mongólia, Kuangtung tartomány) mindennapi életét. A rendkívüli szabadságolások, az ideiglenes iskola- és irodabezárások, a karanténintézkedések visszavetették a gazdaságot is. A kedvezőtlen hatások elsősorban a szolgáltatószektorban, illetve a vásárlási kedv lanyhulásában jelentkeztek. * Egy áprilisban felállított speciális bizottság irányításával a kínai egészségügyi szervek és más szervezetek összehangoltan, hatékonyan oldották meg a SARS okozta drámai helyzetet, a makrogazdasági adatok pedig azt igazolják, hogy az ipari termelés, a befektetések növekedési üteme visszaállt a korábbi szintre.

Befektetések, WTO-tagság

Tavaly Kína első helyre került a tőkebefektetések nagyságát illetően, amivel megelőzte még az Egyesült Államokat is. Elmondható, hogy a befektetések világméretű visszaesésének ellenére az utóbbi öt esztendőben évente legalább 40 milliárd dollár landolt a kínai piacon. Az invesztíciók értéke évről évre egyenletesen nőtt, és tavaly már megközelítette az 53 milliárd dollárt. Ez a tendencia az idén sem változott: a megvalósult befektetések értéke az első félévben 30 milliárd dollár fölé kúszott, s 34 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi értéket.

A kínai vállalkozók sem tétováznak: ha az importnál jóval kisebb mértékben is, de egyre több tőkét visznek külföldre a cégalapítás szándékával. A terjeszkedés legfőbb mozgatója a célországok piacain való közvetlen jelenlét, és nem kevésbé a kínai gazdaság számára nélkülözhetetlen stratégiai nyersanyagok, mindenekelőtt a földgáz és a kőolaj. 2002-ben – a külgazdasági minisztérium engedélyezési adatai szerint – a kínai cégek összesen 350 vegyesvállalatot alapítottak külföldön, befektetéseik megközelítették az egymilliárd dollárt. Összességében eddig 7000 vegyesvállalatot hoztak létre Kínán kívül 9,34 milliárd dollár befektetésével.

Az elmúlt év a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozás révén jelentős változásokat hozott Kína nemzetközi gazdasági-kereskedelmi politikájában. Az ország nagyobb zökkenők nélkül illeszkedett be a WTO szabályrendszerébe, amit a külföldi megfigyelők döntő többsége igen kedvezőnek tart. A tagsággal járó vállalások számos területen kereskedelempolitikai változást, nyitást vontak maguk után. Hozzájárult a gondolkodásmód megváltozásához, elősegítette a világgazdaságba való fokozottabb integrációt és a megfelelő piacgazdasági jogrendszer kialakítását.

A magyar gazdaságpolitika a legjobb időben lépett – állítják elemzők -, amikor egész sor területen kezdeményezte a kapcsolatok bővítését, erősítését. Kína WTO-tagsága s a mi közelgő EU-tagságunk időben szinte egybeesik, ami újabb lehetőségeket nyit kapcsolataink bővítésében. Evégett persze vállalatainknak is sokat kell tenniük. E hatalmas piac előnyeit csak akkor lesznek képesek kiaknázni, ha legalább alapszinten megismerik az ottani szokásokat, igényeket, és a kölcsönös előnyök alapján maguk is vállalják az Európai Unióhoz átívelő híd szerepét.

Kína főbb makrogazdasági mutatói
	1998	1999	2000	2001	2002
GDP értéke (folyó áron, Mrd USD)	962	992	1081	1160	1289
GDP növekedése (változatlan áron, %)	7,8	7,1	8,0	7,3	8
1 főre jutó GDP (folyó áron, USD)	771	788	857	917	960
Infláció (%)	-0,8	-1,4	0,4	0,7	-0,2
Munkanélküliségi ráta (%)	3,1	3,1	3,1	4,5	kb. 7
Export értéke (Mrd USD)	183,8	194,9	249,2	266,1	325,6
Import értéke (Mrd USD)	140,2	165,8	225,1	243,6	295,2
Folyó fizetési mérleg egyenlege (Mrd USD)	29,32	15,66	17,29	22,04	n. a.
Közvetlen külföldi tőkebefektetések (Mrd USD)	15,6	40,4	40,7	46,8	52,7
Költségvetési hiány a GDP százalékában	1,2	4,0	3,6	n. a.	kb. 4
Forrás: Külügyminisztérium