Hozzák, viszik

A szolgálati járművek száma némileg csökkent, és a kézbesítő ritka tünemény, központi postázók intézik a hivatalos küldeményeket. De mit tehetünk, ha valamilyen okmány, irat, számla, nyomdai film stb. eredetijére vagy egyéb, e-mailen, faxon nem továbbítható dologra azonnal van szükségünk? Útnak eredünk magunk, ha időnk engedi – ez ma már nem szégyen –, ha nem, hát telefonon futárt rendelünk. Egy évtizede szinte korlátlanok a lehetőségek, az újfajta kereslet új megoldásokat hívott életre: üzleti és magánügyeinket a biciklis, motoros, autós futárszolgálatok segítik.

Két keréken

Egy évtizeddel ezelőtt szervezte meg két fiatalember (mellesleg féltestvérek) az első magyarországi biciklis futárszolgálatot. A Hajtás-Pajtás narancssárga műbőr hátizsákjai a hétköznapi forgalomban lépten-nyomon föltűnnek. Géresi László és Tóth Zoltán vállalkozását a munkanélküli lét és egy svájci ismerős megjegyzése ihlette. A fiúk szerettek utazni, világot látni, zenélni, az alternatív világban ismert ifjak két bringával és egy telefon mellé ültethető, otthon dolgozó barátjukkal alapították a céget, amely mára valóban tekintélyes biznisszé nőtte ki magát. A felvirágzás azonban nem ment könnyen. Az üzleti világ friss vezető rétegének fogalma sem volt arról, amiről a Hajtás-Pajtás nagyon komoly honlapjának archívuma beszámol, az 1930-as években már dolgoztak bringás boyok a fővárosban. Sőt, 1935-ben Az Újság fulmináns tudósítást közölt egy rendőri visszaélésről, mert 24 órára alapos ok nélkül bezártak egy futárt. Telefonálni sem engedték, alkalmazói, valamint az értékes és sürgős okmány címzettjei egyformán idegesen kutatták, vajon hová lett a megbízhatónak hitt küldönc. A helyzet ugyan tisztázódott, de jó okot adott az újságírónak, hogy leírja: "a kerékpáros a magyar közlekedés mostohagyermeke", továbbá: "ha három automobilt leállítanak, úgy az egész közvélemény feljajdul az automobilizmus válsága miatt. De, ha a mai közlekedési rendeletek, valamint a kerékpárutak hiánya miatt nálunk még mindig nem válhatott eléggé népszerűvé a kerékpár, ez a másik, annyira bevált közlekedési és sportjármű, azt közömbösen veszik tudomásul." Nincs új a nap alatt – jegyezhetjük meg rezignáltan. Bár épültek Budapesten kerékpárutak, de máig nem érnek össze, ez nemcsak a hivatásosokat, hanem a hobbikerékpárosokat is bosszantja. Egy-egy védett szakasz után az eszeveszett autóforgalomba kényszerülnek a bringások. Az autósok meg azt tapasztalják, hogy ahol van külön sáv, ott is megjelennek a kétkerekesek a kocsik közt, igaz, legtöbbször azért, mert a motorizált hölgyek-urak nem csekély hányada nemcsak a rokkantparkolókat foglalja el szemérmetlenül, hanem a biciklisávot is. Ugyanitt kutyát sétáltatnak, és alkalmanként háztartási lomot helyeznek el az EU-ba igyekvő polgártársaink – és ez nagymértékben veszélyezteti a munkát, állítják egybehangzóan a futárok.

Az egykori tudósításból egyébként azt is megtudhatjuk, hogy a biciklis futárok nem kerestek túl jól. Ha a saját járművüket használták, heti 2 pengővel többet, majdnem 10 pengő fizetést kaptak, márpedig a sláger szerint is legalább havi 200 pengő kellett ahhoz, hogy az ember könnyen vicceljen. Azok jártak jobban, akiket edényfuvarozásra használtak a vendéglősök, ők rendszerint ebédet is kaptak. A futárnak egykor – csakúgy, mint most – diszkrétnek kellett lennie, valamint leleményesnek. Anno az egyik feladó rossz címet adott meg egy szilveszter éjjelén kézbesítendő jókívánsághoz. A fiú kénytelen volt több szomszédos házba becsöngetni, hogy megkérdezze a házfelügyelőt, vajon ott lakik-e a címzett. Az akció kapupénz többszöri lerovásával járt volna. "Hogy ezt elkerülje, mindenütt boldog újévet kívánt a házmesternek, s csak mintegy mellékesen megkérdezte, hogy ott lakik-e N. úr? Így aztán sehol sem fizetett, és hat házzal odébb megtalálta, akit keresett." (A házmester és kapupénz címszót most nem magyarázzuk meg...)

Visszatérve a jelenhez, a Hajtás-Pajtás népszerűségét jelzi, hogy sokan csak hajtipajtinak becézik a céget, a rokonszenv bizonyára annak is szól, hogy a futárok nagy része odaadó környezetvédő. A munkatársak általában olyan korúak, mint megbízóik, a hazai és multi cégeknél dolgozó ifjú menedzserek. A hátizsákokon ott virított a Pesti Est jelzése is, az ingyenes műsorújság, illetve a belőle kinövő médiavállakozás ugyancsak a fiatalos stílus, a mozgás, a szabadság szeretetének képzetét kapcsolta a futárszolgálathoz. A háromszemélyes kísérlet tőkéjét egy vonalas telefonkészülék, az alapítók biciklije és néhány telefonkártya képviselte. Húszpercenként bejelentkeztek a telefonnál ülőnél, így vették föl a következő rendelést. Szerencsére találtak egy, a szolgáltatást rendszeresen igénybe vevő partnert, a címzettek is észlelték, hogy a biciklis futár gyors és megbízható, nem is drága, s mindenképp olcsóbb, mint valakit csak e célból foglalkoztatni. A Hajtás-Pajtás népszerűsége hamarosan annyira megugrott, hogy néhányan azok közül, akik itt kezdtek, hat-hét év múlva önálló céget alapítottak.

Esetleg egy vagy négy keréken

Az Üllői úti autófolyamban egy keréken teker egy srác. Nem a nagyérdeműt óhajtja elkápráztatni, defektet kapott, szerencsére az első kerék durrant ki, a hátsón még célhoz ér, a zsákja sincs útban. Hogy este, milyen izomhúzódással került ágyba, elképzelhető. Ma naponta több mint 120 Hajtás-Pajtás futár rója az utakat, s a célba juttatandó küldemények száma meghaladja a 800 darabot. Ez a munka a technikai feltételek változása nélkül elvégezhetetlen lenne, a diszpécser a régi kockás füzet helyett számítógép előtt ülve veszi föl a megrendeléseket, osztja el a munkát, követi a futárt egy speciális programmal. A telefonkártyát fölváltotta a mobiltelefon, a kiváltságos munkatársak URH-n tartják a kapcsolatot. A toborzás állandó, hiszen az egyetemre készülők csak ideiglenesen vállalnak munkát, sokan tartják átmeneti, öt-hat évre szóló elfoglaltságnak a biciklis futárságot. A havi jövedelem 80-160 ezer forintra tehető, ezért keményen kell pedálozni. A szolgáltatás folyamatos, de a munkakezdés lépcsőzetes, a beálló válaszhat, hogy reggel 8-kor, 10-kor, vagy éppen délben akar indulni, viszont a választott időnek és helynek azonosnak kell lennie a hét 5 munkanapján. A munkába állás elengedhetetlen feltételei közé tartozik a Hajtás-Pajtásnál egy jó állapotú saját bicikli, bukósisak, sárhányó, pótbelső, külső leszedő, ragasztókészlet, első és hátsó lámpa, csengő, személyi igazolvány, toll, jegyzettömb, időjárásnak megfelelő öltözet, ápolt külső. Aki napi 100-120 kilométert kerekezik, esőben-hóban, az számíthat a reumára, hidegben melegen ajánlott tehát a térdvédő. Minden időben a profi biciklilezáró (U lakat vagy hasonló). Háromnaponta kell cserélni vagy legalább javítani a fékpofákat, ellenőrizni a hajtóművet. Néha az egész vázat, mert a göröngyös-kátyús pest-budai utak a legjobb gépet is szétrázzák. Nyáron slick vagy futóéles gumi, télen pedig bordás, valamint uzsonnacsomag, ásványvíz.

A szomjúság külön kérdés volt abban a fölmérésben, amelyet a cég végeztetett tavaly. A futárok napközben keveset esznek, de annál többet isznak, a fizikai igénybevétel miatt. Ahol csaknem naponta ugyanaz a "hajtipajti" fordul meg, ott szívesen megkínálják egy pohár vízzel, gyümölcslével, kávéval, bár a privilegizálás kizárólag munkaidő után megengedett. Az ápolt külső mellett alapkövetelmény a jó modor is, ezért, akárcsak a 30-as években a boyokat, a futárokat is rövid illemtani képzésben részesítik: "az iroda ajtajában, főleg télen, alapos lábtörlés, az irodában sapka, bukósisak le, bemutatkozás, a Hajtás-Pajtástól vagyok, ettől és ettől hoztam ennek és ennek csomagot." A hibátlan külsőt megőrizni sajnos nem mindig sikerül, ha emlékszik még az olvasó a nyárra, az embertelenül izzasztó hőségre, vagy az őszi-téli napokra, lucsokkal, sárral – megérti, ha a bringás küldönc olykor kissé ziláltan jelentkezik.

Mint említettük, a biciklis futárok szinte mind elkötelezett környezetvédők. A Hajtás-Pajtásnál nem volt könnyű elfogadtatni, hogy a cég iránti bizalom, a piacvezető hely megtartása érdekében, motoros, autós, sőt furgonos munkatársakat is foglalkoztatniuk kell. Vannak, de nem preferálják őket, ez az ártáblázatból is kiderül, az autós kézbesítés a biciklis ár +1000 forint, a furgonos a biciklis+4800 forintért rendelhető. Vidékre – szintén a környezetkímélés jegyében – vonattal viszik a küldeményt, a peronon persze ott utazik a futár biciklije is. Egész napra is igénybe vehetünk hajtipajtit, ez esetben 11 000 forintot kell leszurkolni. Az eseti kézbesítések díját Budapesten a négy fő tarifakörzet határozza meg, a várható költségről a diszpécser pontos tájékoztatást ad, de a honlap segítségével magunk is megtippelhetjük, mibe kerül egy dosszié gyors és megbízható célba juttatása. A legrövidebb út alapára 720 forint, erre jön a "piroshetes", tehát az expressz, 45 percen belüli kézbesítésnél az 50 százalékos felár.

Ők és mások

Sokan rájöttek arra, hogy a gyorsaság és a megbízhatóság milyen lényeges, ezért jól értékesíthető tényező. Az úttörők tapasztalait fölhasználva hoztak létre új futárcégeket. A Contact Courier mail eleve "több műfajúan" lépett piacra: autós, motoros, biciklis küldöncökkel, és azt ígérik, hogy az extra sürgős küldeményt is alapáron szállítják. Értéklevelek kézbesítését is vállalják. Az első díjkörzetben 700 forintot számítanak, de dolgoznak a város határán kívül, az agglomerációban is, hozzám ők 2400 forintért jönnének, ez kedvező, ám ha 5 percnél tovább kellene a futárnak a kapucsöngővel bajlódnia, keményen fölszámolnák a várakozási díjat.

A Mustang Express Futárszolgá-lat 1992-ben alakult, a benzinkecske nyergében ülő, többnyire bőrszerelést viselő futárok hozzák-viszik a küldeményeket, ők "Silverdrive"-nak nevezik az expressz kézbesítést, amelyért 100 százalékos felárat kérnek. Pörögni kell: az öt percen túli várakozást ők is percenként 200 forinttal "ellentételezik". A Joker munkatársai ugyancsak motorral járják a várost, de, ha nagyobb virágkosarat, esetleg feldíszített karácsonyfát szeretnénk célba juttatni, akkor autóval fuvarozzák a terjedelmes és kényes küldeményt.

Az Avis, mint a legtöbb szállító vállalkozás, 1993, a postatörvény megváltozása után jött létre. Csomagolást, címlisták felülvizsgálatát, címnyomozást is vállalnak. Azután a Magyar Posta is észbe kapott, és a szolgáltatásra, amit hagyományosan "a" postától vártunk volna, létrehozta az EMS bel- és külföldi gyorspostaszolgálatot, amelynek ajánlásában éppen a 135 éves gyakorlatot emelik ki. "Az ország 183 településének 215 postáján vesszük fel sürgős küldeményeit, de akár háztól házig szolgáltatással is állunk rendelkezésére. Küldeményét: településen belül 4 óra alatt, az ország 183 kiemelt települése között – vasárnap kivételével – a feladást követő reggel 9 óráig, egyéb helyekre a feladást követő munkanap 12 óráig juttatjuk el rendeltetési helyére" – ígérik településen belül 730 forintos díjjal, vagyis a 90 percen belül szállító biciklis futárok tarifájáért...

A DT Expressz Kft. 1991 óta végez futárszolgálati tevékenységet az ország egész területén, anyagot szerez be és árut terít, azaz tevékenysége jócskán túlnő az egyszerű küldöncségen.

Egyre többfélét

Gyorspostaként dolgozik a győri Der Kurier, amely ott és Budapesten is fölvesz csomagokat, és arra specializálódott, hogy a küldeményt Ausztria, Németország nagyvárosaiban másnap reggel 10-ig; Ausztria és Németország egyéb területein, valamint Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban délig; Svájcban, Pozsonyban, Prágában a nap folyamán garantáltan kézbesíti. A GLS Hungary hasonlóképpen, kvázi magánpostaként funkcionál. A nagy szállítócégek, a DHL, a UPS, a TNT képviseletei is ajánlanak különleges, biztonságos és gyors szolgáltatásokat. Ezeket az egységes flotta, a kontinenseket átívelő logisztikai hálózat jellemzi. A UPS-t Seattle-ben alapította 1907-ben Jim Casey, a cég rendkívüli sikere, gyors felívelése szorosan összefonódott a Ford T-modell elterjedésével. A második nagy ugrás az 1970-es évekhez köthető, amikor komolyan beszálltak a légi szállításba, majd létrehozták a saját légiflottát. A TNT világexpressz Európán belül másnapi kézbesítést ígér. A DHL, amelyet állítólag anno egy leleményes magyar alapított, tőkeinjekciót kapott, mert a Deutsche Post World Netben egyesített Danzas és az Euro Express integrációja révén hatalmas logisztikai szolgáltatóvá vált.

Mit nem és mit igen

A futárszolgálatok, a gyors és bizalmi szállítók a legfurcsább dolgokat is elviszik, a keresztfiunknak szánt hatalmas játékmacit és Puskás Öcsi aranycipőjét, de nagyjából egységes a tiltólistájuk. Természetesen nem szállítanak fegyvert és lőszert, gyúlékony vagy egyéb tekintetben veszélyes anyagot, élő állatot, földi maradványokat, igazgyöngyöt, drágakövet, ékszert, készpénzt, érmét.

Nagy jövő vár rájuk az internetes kereskedelem elterjedésével. A képernyő előtt ülve kényelmesen ráklikkelünk kedvenc parfümünkre, CD-nkre, egy páratlan olvasmányként beharangozott könyvre, a vásárlás csak néhány rubrika kitöltésével jár. Szeretnénk mielőbb hozzájutni a holmihoz, elküldeni valamelyik szerettünknek a kiválasztott ajándékot. Tavaly karácsonykor bebizonyosodott, hogy az e-kereskedelem logisztikai háttere tömeges megrendelés esetén csődöt mond. A futárcégekkel viszont áthidalhatók a rohamszerű vásárlások okozta problémák – a technika e téren sem váltja ki az embert.