A képviselet

Képviselő útján is lehet szerződést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni (kivéve természetesen azokat, amelyeket a jogszabály szerint csak személyesen lehet megtenni). Cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes személy is képviselhet. A képviselet lényege, hogy a képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté. A képviseleti jog alapulhat jogszabály rendelkezésén, illetve a képviselt, valamint a képviselő erre vonatkozó megállapodásán.

Szervezeti képviselet

A jogi személy ugyan jogképes, ám a mindennapi kapcsolatokban emberek jelenítik meg, így a képviselet ebben az esetben a szervezet lényegéhez tartozik. A Ptk. szerint a jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban – ha erről külön jogszabály nem rendelkezik – meg kell határozni a képviselőjét is.

Főszabály, hogy a jogi személy szervezeti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy. A szervezeti egység vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el.

Aláírási jogosultság

A képviselő az, aki jogosult aláírni a jogi személy nevében. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. (Amennyiben jogszabály a szerződésre meghatározott alaki követelményt nem ír elő, illetve a felek meghatározott alaki feltételekben nem állapodtak meg, a szerződés módosításának érvényességét nem érinti az, hogy azon egyik fél részéről csak egy képviseleti joggal rendelkező személy aláírása szerepel annak ellenére, hogy az alapszabály szerint a cégjegyzéshez két képviseletre jogosult aláírása szükséges.)

Rendelkezés a bankszámla felett

A bankszámla felett való rendelkezéshez fő szabályként két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet.

Általános kereskedelmi meghatalmazott

Amennyiben a szerződéskötés során képviselővel állunk szemben, úgy elsőrendű fontosságú annak vizsgálata, hogy a képviselőként fellépő személy valóban rendelkezik-e képviseleti jogosultsággal. Nem minden esetben várható el, hogy a képviselő igazolja a képviseleti jogosultságát, vagy hogy a másik fél utánanézzen, vajon valóban rendelkezik-e képviseleti jogkörrel a vele kapcsolatba kerülő személy. Erre van tekintettel a Ptk., amikor azzal a fikcióval él, hogy az áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatással rendszeresen foglalkozó jogi személynek, illetve magánszemélynek az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben dolgozó alkalmazottat és tagot – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a körülményekből más nem következik – az ott szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolításánál a jogi személy képviselőjének kell tekinteni. (Itt említjük meg, hogy a bírói gyakorlat szerint nem minősül a gazdasági társaság szokásos tevékenységének, ha a saját tagjával köt például adásvételi szerződést.)

Az említett feltételek mellett létrejött ügylettel kapcsolatban az eladó, illetve a szolgáltató nem hivatkozhat a képviseleti jog hiányára. Fontos, hogy az említett feltételeknek egyszerre kell teljesülniük. Önmagában egyik körülmény sem alapozza meg a képviselői státust. Akkor sem beszélhetünk képviseleti jogról, ha a vevőnek, az ügyfélnek a körülmények alapján fel kellett ismernie, hogy a vele szerződőnek nincs képviseleti jogköre (például az illető ruházata alapján megállapítható, hogy nem eladóként, hanem karbantartóként dolgozik az üzletben).

Alkalmi megbízás

A látszatban bízó jóhiszemű vevő védelme érvényesül akkor is, ha az áru adásvételével foglalkozó jogi személy alkalmi megbízása alapján tevékenykedő személy vesz részt az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, az ott szokásos szerződés megkötésénél.

A képviseleti jog korlátozása

Természetesen nincs akadálya annak, hogy korlátozzák az alkalmazott és a tag képviseleti jogkörét (álláspontunk szerint ez akár a képviseleti jog kizárásáig is terjedhet), ám ez csak akkor hatályos a harmadik személyekkel (tehát a vevővel, az ügyféllel) szemben, ha azok a korlátozásról tudtak vagy tudomást szerezhettek volna. Itt is a konkrét körülmények döntik el, hogy a vevő alappal hihette teljes jogkörű meghatalmazottnak a dolgozót, avagy sem, megfelelő módon felhívták-e a figyelmét a korlátozásra.

Álképviselet

A képviseleti jog hiányában tett jognyilatkozat érvénytelen, kivéve ha a képviselt jóváhagyja az álképviselő ténykedését. A képviseletre vonatkozó szabályok megszegésének jogkövetkezményei attól függnek, hogy az álképviselő jóhiszeműen vagy rosszhiszeműen járt el.

A Ptk. szerint aki képviseleti jogkörét jóhiszeműen túllépi, vagy anélkül hogy képviseleti joga volna, más nevében szerződést köt, és eljárását az, akinek nevében eljárt, nem hagyja jóvá, köteles a vele szerződő félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. A bíróság azonban mentesítheti a kártérítési kötelezettség alól, ha az álképviselő korábban képviselő volt, és a szerződéskötéskor hibáján kívül nem tudott a képviseleti jogának megszűnéséről.

A rosszhiszemű álképviselő ezzel szemben teljes kártérítéssel tartozik.

Érdekellentét

Az egyébként képviseleti jogosultsággal rendelkező személy nem járhat el képviselőként, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel. Ez alól az összeférhetetlenségi szabály alól kivételt képez, ha a képviselő jogi személy. Az ugyanis a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat. Ezzel párhuzamosan érvényesül a jó erkölcsbe ütközés tilalmára vonatkozó szabály is, így a bíróság a jó erkölcsbe ütközés miatt mondta ki a szerződés semmisségét például, amikor a kezességet vállaló cég igazgatója és annak a gazdasági társaságnak az ügyvezetője, akiért a kezességvállalás történt, azonos személy volt. Hasonló döntés született abban az ügyben is, amikor az ingatlanközvetítő egy ingatlan eladójának megbízottjaként eljárva – egy másik szerződés alapján, amelyről az eladót nem tájékoztatta –, azt a "vevőt" közvetíti ki, akitől e tevékenysége miatt ugyancsak közvetítői díjat vett fel, vagy kötött ki szerződésben. Ilyenkor ez utóbbi szerződés is a jó erkölcsbe ütközik, s ezért semmis.

Meghatalmazás

Képviseleti jogot – a törvényen, a hatósági rendelkezésen és az alapszabályon alapuló képviseleten felül – a képviselőhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal (meghatalmazás) lehet létesíteni. Meghatalmazást a törvényes képviselő is adhat. Az önkormányzati közgyűlés elnöke például – aki mind az önkormányzatnak, mind az önkormányzat hivatali apparátusának a képviseletére jogosult – az önkormányzat hivatali apparátusának dolgozóját felhatalmazhatja arra, hogy az önkormányzat nevében harmadik személlyel szerződést kössön. Ilyen felhatalmazás esetén a megbízott által kötött szerződés érvénytelensége – a képviseletre vonatkozó szabályok megsértése miatt – nem állapítható meg.

A meghatalmazás alakja

A szerződéskötésre szóló meghatalmazás csak olyan alakban érvényes, amilyenben a megkötendő szerződés. A szóban is érvényes szerződés megkötésére tehát szóbeli meghatalmazás is adható. (Más kérdés, hogyan igazolják azt a szóbeli meghatalmazást, amit csak a képviselővel közölt a meghatalmazó.)

Más a helyzet, ha valakit nem egy konkrét ügyletre, hanem általánosságban hatalmaznak fel a képviseletre. Az ilyen, úgynevezett általános meghatalmazás csak írásban érvényes.

Képviselet cégalapításnál

A tag helyett a társasági szerződést (alapító okiratot) a képviselője is aláírhatja. Ilyenkor a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

A meghatalmazás hatálya, megszűnése

A meghatalmazás eltérő kikötés hiányában visszavonásig érvényes. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani. Mint láttuk, a meghatalmazás akkor is hatályos a harmadik személlyel szemben, ha azt csupán a képviselővel közölték. A meghatalmazás attól függetlenül érvényes, hogy azt az ellenérdekű féllel közölték-e. Ezzel szemben a meghatalmazás visszavonása a jóhiszemű harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték.

A meghatalmazás bizalmi, személyhez kötött jellege miatt az bármelyik fél halálával megszűnik.

Kézbesítési meghatalmazott

Különbözik a Ptk.-ban szabályozott képviselettől az úgynevezett kézbesítési meghatalmazás. Erre akkor kerül sor, ha cégjegyzékkel kapcsolatos valamely bejegyzési kérelemben szereplő külföldi személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel. Ebben az esetben a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell az illető magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét), illetve a meghatalmazásának elfogadását tartalmazó okiratot. A meghatalmazás arra terjed ki, hogy a meghatalmazott joghatályosan átvegye a meghatalmazó számára érkező küldeményeket.

A szervezeti képviselet esetei Állami vállalat * Az állami vállalatot a Ptk. szerint az igazgató képviseli, aki a jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat dolgozójára ruházhatja. Főszabályként az állami vállalatra vonatkozó szabályok irányadók az egyéb állami gazdálkodó szerv jogi személyiségére is. * Költségvetési szerv * A költségvetési szerv képviseletét a szerv vezetője látja el, aki e jogkörét – az igazgatóhoz hasonlóan – esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja a szerv valamely dolgozójára. * Társaságok * A közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető, míg részvénytársaságnál az igazgatóság tagjai képviselik a gazdasági társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt. * Szövetkezet * A szövetkezetet az igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnök, az ügyvezető igazgató vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag (önálló cégjegyzési joggal) képviseli. E jogkörük harmadik személyekkel szemben érvényesen nem korlátozható. Más tag vagy alkalmazott a felsorolt tisztségviselők írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a szövetkezetet. Cégjegyzésének érvényességéhez két – képviseleti jogkörrel felruházott – ilyen személy együttes aláírása szükséges. * Jogi személyek vállalata * A jogi személy által létrehozott vállalatot az igazgató képviseli a harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve ő is átruházhatja a vállalat dolgozóira. A képviseleti, illetőleg az aláírási jogosultságot a képviseleti könyvben kell nyilvántartani. * A vállalat szervezeti és működési szabályzatát az igazgató állapítja meg. Ebben gondoskodnia kell a vállalat tevékenységének ellátására legmegfelelőbb szervezet kialakításáról. * Alapítvány * Az alapító – az alapító okiratban – kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. Az alapító okiratban rendelkezni kell a kuratórium összetételéről, és meg kell jelölni az alapítvány képviseletére jogosult személyt. Amennyiben többen jogosultak a képviseletre, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is meg kell határozni. * A képviseleti jog korlátozása jóhiszemű harmadik személy irányában hatálytalan. Az alapító okiratban feljogosíthatja a kuratóriumot, hogy képviseleti jogot biztosítson az alapítvány alkalmazottjának. A kuratórium által képviseletre jogosított úgy is rendelkezhet, hogy a kezelő szerv (szervezet) az alapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét. * A kezelő szerv (szervezet) vagy annak tisztségviselője (tagja) által a feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az alapítvány felelős. A tisztségviselő (tag) az általa e minőségében az alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel.

Kárfelelősség

A meghatalmazás egyfajta megbízás, így a meghatalmazott által okozott károk megtérítésére a megbízotti károkozásra vonatkozó szabályok az irányadók. A Ptk. szerint a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős a megbízott által ilyen minőségben okozott kárért. A megbízó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. Állandó jellegű megbízási viszony (állandó meghatalmazás) esetében, továbbá ha a megbízó és a megbízott egyaránt gazdálkodó szervezet, a bíróság a károsult és a megbízó viszonyában az alkalmazottak károkozásáért való felelősség szabályait is alkalmazhatja. (Ebben az esetben a megbízó kizárólagosan felel a megbízott által okozott kárért.)

Az általános kártérítési szabályok szerint felel az általa okozott kárért a megbízott a megbízóval, a képviselt személlyel munkaviszonyban nem álló képviselő pedig a képviselettel szemben. Mentesül tehát a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Törvényes képviselő

A törvényes képviselő károkozásáért a képviselt személy nem felelős. Törvényes képviselőnek minősül a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok.

Megtérítési igény

A megbízó vagy a képviselt személy az általa harmadik személynek nyújtott kártérítés fejében a felróhatóságon alapuló felelősség alapján követelhet megtérítést a megbízottól, illetőleg a képviselőtől. (Amennyiben a képviselő a képviselt dolgozója, úgy a megtérítési igényre a munkajogi szabályok vonatkoznak.)

A cég képviselete

A Gt. szerint a gazdasági társaságot a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Vezető tisztségviselő – a közkereseti és a betéti társaságot kivéve – csak természetes személy lehet. Vezető tisztségviselői feladat csak személyesen látható el, képviseletnek nincs helye. Minthogy a kkt.-ben és a bt.-ben adott esetben a társaság jogi személy tagja is lehet vezető tisztségviselő, itt a tisztség ellátása értelemszerűen feltételezi a szervezeti képviseletet a tisztséget betöltő jogi személy részéről. (A társaság jogi személy tagja az üzletvezetést a saját szervezeti képviseletére jogosult természetes személy útján látja el. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó személyi előírásokat ilyenkor a jogi személy tag képviselőjére kell alkalmazni.)

A képviseleti jog korlátozása

A vezető tisztségviselők képviseleti jogát a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) korlátozhatja, illetve több vezető tisztségviselő között megoszthatja. A képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben nem hatályos.

A képviseleti jog delegálása

A vezető tisztségviselők az ügyek meghatározott csoportjaira nézve képviseleti joggal ruházhatják fel a gazdasági társaság munkavállalóit. Az így képviseletre feljogosított munkavállaló a képviseleti jogát másra nem ruházhatja át.

Cégvezető

A gazdasági társaság legfőbb szerve általános jellegű képviseleti joggal ruházhatja fel a cég munkavállalóját, aki így úgynevezett cégvezetőnek minősül. Cégvezetővé az a munkavállaló jelölhető ki, aki egyébként megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó követelményeknek. Ha a gazdasági társaság a székhelyétől eltérő telephelyen vagy fióktelepen is folytat tevékenységet, több cégvezető is kijelölhető. A cégvezető önállóan – a vezető tisztségviselők utasításainak megfelelően – látja el a feladatát. (Ha a cégvezető a vezető tisztségviselő által adott utasítás jogszerűségét vagy célszerűségét vitatja, a felügyelőbizottsághoz fordulhat.)

A cégvezető a képviseleti jogát másra nem ruházhatja át.

Cégjegyzés

A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén úgy is rendelkezni lehet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy az egyik aláíró mindig meghatározott személy. Ugyanaz a személy csak egyféle módon – vagy önállóan vagy mással együttesen – jegyezheti a céget. Mind az önálló, mind az együttes cégjegyzési jog korlátozható, a korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan.

Ha a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ettől eltérően nem rendelkezik, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek és a cégvezetőnek a cégjegyzési joga – a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is – önálló, az egyéb képviselők cégjegyzésének érvényességéhez pedig két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség. A társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) úgy is rendelkezhet, hogy az együttes cégjegyzési joggal rendelkező vezető tisztségviselő egy képviseletre feljogosított munkavállalóval együttesen jegyezheti a céget. (A cégjegyzés úgy történik, hogy a társaság képviseletére jogosultak a gazdasági társaság cégneve alatt – a közjegyző által hitelesített cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően – saját névaláírásukkal látják el az iratokat.)

A képviseleti jog bejegyzése

A cégnyilvántartás közhiteles, ezért abban a kérdésben, hogy kit kell egy cég képviseletére jogosultnak tekinteni, elsősorban a cégjegyzék ad eligazítást. A Ctv. szerint a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza többek között a cégjegyzés módját, illetve a cégjegyzésre jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét. A képviseletre, a cégjegyzésre vonatkozó adatokban bekövetkezett változás bejegyzése iránti kérelmet a változástól számított 30 napon belül kell előterjeszteni a cégbíróságnál. A vezető tisztségviselőket érintő változás a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, de a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. Ugyanez igaz arra az esetre is, amikor a cégnek a változás következtében csak egyetlen cégjegyzésre jogosultja marad, ugyanakkor a cégjegyzés módja a cégjegyzék értelmében együttes. Ebben az esetben a cégjegyzés módjának önálló cégjegyzésre történő változása a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá.

Más kérdés azonban, hogy a képviselettel kapcsolatos változások cégbírósági bejegyzésének – szemben a cégbejegyzéssel – nincs konstitutív hatálya, így önmagában nem teszi érvénytelenné a képviselő eljárását, hogy a cégjegyzésre jogosultságát nem jegyeztették be a cégjegyzékbe. A bejelentés elmaradása természetesen a cégbíróság törvényességi eljárását vonja maga után.

Felszámoló, végelszámoló

A felszámolás, illetve a végelszámolás esetén radikálisan megváltozik a cég képviselete. A felszámolás kezdő időpontjától csak a felszámoló tehet a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot. (A felszámolás alatt álló cég kijelölt felszámolóbiztosa az aláírási címpéldányát jogi képviselő közreműködése nélkül csatolhatja. Ezt követően a felszámolás alatt álló cég adatainak változásait a felszámolóbiztos köteles bejelenteni a cégbíróságnak.)

Végelszámolásnál – a lejárattól függetlenül – a végelszámoló teljesíti a gazdálkodó szervezet kötelezettségeit, ő hajtja be a követeléseket, ő érvényesíti az igényeket, és szükség szerint ő értékesíti a cég vagyonát.

A vezető tisztségviselő által okozott kár

A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva – mint a társaság képviselője – harmadik személynek okozott. A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály), illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a társasággal szemben. Együttes cégjegyzési joggal rendelkező vezető tisztségviselők, illetve a részvénytársaság igazgatósága esetében a társasággal szembeni felelősség egyetemleges. (Ha azonban a kárt a részvénytársaság igazgatóságának határozata okozta, mentesül a felelősség alól az az igazgatósági tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott, és ezt a tényt a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül írásban a felügyelőbizottság tudomására hozta.)

Képviselet a legfőbb döntéshozó szervben

Közös vállalat

A vállalat legfőbb szerve az igazgatótanács. A tagot meghatalmazott is képviselheti. Nem lehet meghatalmazott az igazgató, a felügyelőbizottság tagja és a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Kft.

A taggyűlésen a tagot erre meghatalmazott személy is képviselheti. Nem lehet meghatalmazott az ügyvezető, a cégvezető, a felügyelőbizottság tagja, valamint a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Rt.

A részvényes részvényesi jogait képviselő útján is gyakorolhatja. Nem lehet meghatalmazott az igazgatóság tagja, illetve a vezérigazgató, a felügyelőbizottság tagja és a könyvvizsgáló. Egy képviselő több részvényest is képviselhet, egy részvényesnek azonban csak egy képviselője lehet. A képviseleti meghatalmazás érvényessége egy közgyűlésre vagy meghatározott időre, de legfeljebb tizenkét hónapra szól, s kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlésre is. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a részvénytársasághoz benyújtani.

Egyesülés

Az egyesülés legfőbb szerve a tagokból álló igazgatótanács. A tagot meghatalmazott is képviselheti, nem lehet meghatalmazott az igazgató, a felügyelőbizottság tagja és a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Gondnokság akadályoztatás miatt Gondnoka nem csak annak lehet, akinek a cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik. A gyámhatóság ugyanis kérelemre gondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de gátolva van a visszatérésben. Az ilyen gondnokrendelés a gondnokolt cselekvőképességét nem érinti. * A gondnok képviseleti jogkörében kezeli a gondnokolt vagyonát, és ellátja a jogszabályban rábízott feladatokat. A távollevő gondnoka ezenfelül – a gyámhatóság előzetes hozzájárulásával – minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolt személyt károsodástól óvja meg. A halaszthatatlanul sürgős intézkedéshez a gyámhatóság hozzájárulása nem szükséges; erről azonban – mihelyt lehet – a gyámhatóságnak be kell számolni. * A gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is helye van. A gondnokot a gyámhatóság felmenti, ha a gondnokrendelés célja megvalósult, vagy annak oka megszűnt. * Eseti gondnokság * A gondnokság egy adott ügyre is korlátozódhat. Ha ugyanis a szülő, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel. Eseti gondnokot kell rendelni akkor is, * ha sürgősen kell intézkedni, és a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személynek nincs törvényes képviselője, vagy annak személye nem állapítható meg, továbbá * ha az ismeretlen, távol levő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges. * Az eseti gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti. Eseti gondnokul elsősorban ügyvédet rendelnek ki. * Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gyám, illetőleg a gondnok. A szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám és a gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek. * Az eseti gondnok kirendelését is bármely érdekelt, illetve bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is helye van