Visszterhes vagyonátruházási illeték

Az úgynevezett visszterhes vagyonátruházási illetéket kell megfizetni, ha a vagyonszerzés ellenérték fejében történt. Ez az illeték is a vagyont megszerző felet terheli. Lakástulajdonok cseréje esetén az illetéket az egyes vagyonszerzők olyan arányban viselik, mint amilyen arányt az általuk megszerzett lakástulajdon forgalmi értéke képez a csereügyletben szereplő valamennyi lakástulajdon forgalmi értékének együttes összegében. Az előzőek szerint megállapított arányt (arányokat) nem növeli, ha a szerző felek valamelyikénél úgynevezett lakáskedvezmény alkalmazásának van helye.

Az illeték tárgya

Visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik a visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő vagyonszerzés. Ezt az illetéket kell megfizetni az öröklési szerződésen alapuló vagyonszerzés után is. Az ingatlan előzőek szerinti megszerzése minden esetben illetékköteles.

Az illetékfizetési kötelezettség azonban csak a következő vagyoni értékű jogokra és ingóságokra terjed ki:

– az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés;

– az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése;

– ingóságnak hatósági árverésen történő megszerzése;

– gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonának, haszonélvezetének megszerzése;

– közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;

– az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése.

Vagyonszerzés az ingatlant terhelő jog megszűnése miatt

Nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek az ingatlan tulajdonosának az a vagyonszerzése, mely az ingatlanát terhelő haszonélvezeti jognak a jogosult halála, illetőleg – özvegyi jog esetén – új házasságkötése folytán történő megszűnésével következik be, ideértve a feltétel bekövetkezésétől függő vagy a meghatározott időre kikötött haszonélvezeti jognak a megszűnését a feltétel bekövetkeztével, illetve a meghatározott idő elteltével. Ebből viszont az következik, hogy minden egyéb esetben az említett jog megszűnése illetékköteles vagyonszerzést jelent a tulajdonos számára. Ha például valaki eladja a haszonélvezettel terhelt ingatlanát, s a haszonélvező az adásvételi szerződésben lemond a haszonélvezeti jogáról, s így a vevő terhermentesen szerzi meg az ingatlant, úgy az eladónak vagyonszerzési illetéket kell fizetnie az után az érték után, amellyel megnövekedett az ingatlan értéke a tehermentesítés miatt. Ezt a problémát a gyakorlatban úgy szokták megoldani, hogy a haszonélvező a vételárból való részesedés fejében mond le a haszonélvezetről, így az eladónál mint tulajdonosnál nem jelentkezik vagyonnövekedés, hiszen az értéktöbbletet a haszonélvező kapja meg a vételárból. (Csupán a rend kedvéért jegyezzük meg, hogy a legtöbbször mindez úgy szerepel a szerződésekben, hogy a haszonélvező úgymond eladja a haszonélvezeti jogát, ami a polgári jog szerint semmis, így ez a szóhasználat kerülendő.)

Illetékkedvezmények Termőföld * Termőföld tulajdonjogának nem illetékmentes, valamint vagyoni értékű jogának visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az egyébként járó illeték egynegyedét kell megfizetni. * Első lakást szerző * Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50 százalékig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. (Ilyen forgalmi értékű lakás részaránytulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.) * Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el. Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már igénybe vette. * A feltételek fennállásáról a szerző félnek a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor írásban kell nyilatkoznia.

Az illeték alapja és mértéke

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 10 százaléka. Ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja főszabályként a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke.

Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése esetén az illeték alapja a működtetési jognak – terhekkel nem csökkentett – értéke, az illeték mértéke pedig az illetékalap 10 százaléka.

Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén az illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke.

Haszonélvezet, használat

A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezet, használat esetében a tulajdonszerző a haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket, a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezet, használat számított értéke után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket.

Ha az ingatlant az átruházását megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a használat jogának fenntartásával történik, ez esetben a haszonélvezet fennmaradása, illetve a használati jog megszerzése illetékmentes. A tulajdonszerző ilyenkor a fentiek szerint csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az ingatlan tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.

Illetékmentesség Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: * a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít (A vagyonszerző lakóház-építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál. Ha a vagyonszerző a lakóház felépítését – legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül – használatbavételi engedéllyel igazolja, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.); * a lakástulajdon kezelői jogának a megszerzése; * a közcélú vízi létesítmények és tartozékaik kezelői jogának a megszerzése; * az állami tulajdonban lévő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése; * a kincstári vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése; * a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett – ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület (pl. kollégium, laktanya) átalakításával létesített – 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása (A mentesség feltételeit a vagyonszerzőnek az illetékhivatalnál kell – a vállalkozónak a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosultságáról, valamint a felépítést követő első értékesítéséről szóló nyilatkozatával – igazolnia, legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig. Új lakásnak minősül a lakástulajdon a használatbavételi engedély kiadását követő első – illetve ha a lakást a használatbavételi engedély kiadását követően az építésre jogosult vállalkozótól ingatlanforgalmazó vásárolja meg, akkor második – megvásárlásáig.); * a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet(ek) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek); * a kisajátított vagy bányakárt szenvedett ingatlanért kapott csereingatlan szerzése vagy a kártalanítási összegből rá eső rész erejéig a kártalanítottnak az ingatlanvásárlása, ideértve az ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt megillető jog megszűnéséért kapott kártalanítási összegből azonos jog megszerzését is (Ha a csereingatlan a kisajátítottnál értékesebb, vagy ha a megszerzett ingatlan forgalmi értéke a kártalanítási összeget, illetőleg ennek a vevőre eső arányos részét meghaladja, az illetékmentesség a többletre nem terjed ki.); * a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárából történő ingatlanvásárlás, ideértve az ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt megillető jog megszűnéséért a vételárból történő azonos jog vásárlását is (A vevő a kisajátítási eljárás lefolytatására jogosult szerv nyilatkozatával köteles igazolni, hogy helye lett volna kisajátításnak arra a célra, amelynek megvalósítása érdekében az ingatlant tőle megvásárolták.); u gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának a statisztikai jelzőszám szerint főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó, továbbá a gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó általi megszerzése; * a helyi önkormányzat vagy az állam tulajdonában álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának a lakástörvény alapján vételi joggal, továbbá elővásárlási joggal rendelkező személy által történő megszerzése; * a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló termőföldtulajdon szerzése; u az ügyvédi iroda olyan átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő iroda (irodák) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek); * a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó termőföldvásárlása, amennyiben a megvásárolt termőfölddel a tulajdonában álló összes termőföld nagysága nem haladja meg a 300 hektárt vagy a 6000 aranykorona értéket. (A mentességre való jogosultságról a vagyonszerző félnek kell nyilatkoznia. A nyilatkozatot a földhivatalhoz benyújtott adásvételi szerződéshez kell csatolni.) * Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése, ha az átruházó az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény erejénél fogva, az említett törvény hatálybalépésétől volt jogosult a működtetési jog alapján végezhető tevékenység gyakorlására. Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység működtetési jogát szerző magánszemélynek kell igazolnia. * Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a természeti katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott lakástulajdon helyett vásárolt másik lakástulajdon (erre vonatkozó vagyoni értékű jog) megszerzése, ha * a magánszemély a tulajdonában (résztulajdonában), haszonélvezetében vagy használatában álló, természeti katasztrófa következtében megsemmisült lakást életvitelszerűen lakásaként használta, nincs másik lakástulajdona, másik lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, illetve másik lakástulajdonon fennálló haszonélvezeti, használati joga, valamint * a megsemmisült lakástulajdon pótlására 6 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű lakástulajdont (ilyen értékű lakástulajdonban tulajdoni hányadot) vásárol, vagy visszterhesen ilyen lakástulajdonon haszonélvezet, használat jogát szerzi meg, és ezt a vagyonszerzést legkésőbb a másik lakástulajdona megsemmisülését követő év március 31-ig illetékkiszabásra bejelenti. * Az említett tulajdoni hányad megszerzése esetén az illetékmentesség csak akkor alkalmazható, ha annak aránya nem haladja meg a vagyonszerzőnek a megsemmisült lakástulajdonra vonatkozó tulajdoni hányadát.

Lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok

Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke – lakásonként – 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6 százalék. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2 százalékos illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6 százalék illetéket kell fizetni.

Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzéséért ugyanilyen mértékű illetéket kell fizetni a jog forgalmi értéke után.

Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét főszabályként a forgalmi értékből le kell vonni.

Lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Kettőnél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és legkisebb – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékű ingatlanok értékkülönbözete.

Illeték az értékkülönbözet után

Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete.

Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

Ha az értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke. Ebből a szabályból sajnos az is következik, hogy akkor is illetéket kell fizetni, ha az eladott lakás értéke magasabb volt, mint a vásárolt lakásé. Vagyonszerzési illeték címen ebben az esetben tulajdonképpen vagyonvesztés után kell illetéket fizetni.

Az adásvételnél a vevő az ott említett másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor megfelelt a kedvezményes feltételeknek.

Lakástulajdonok egymás közötti cseréje, illetőleg a fentiek szerinti adásvétele esetén, ha az elcserélt, illetőleg eladott lakástulajdont haszonélvezet, használat joga terhelte, és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, a jog szerzője a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket.

Illetékmaximum

Ha a vagyonszerzőt terhelő illeték összege magasabb, mint amit az általa megszerzett lakás tulajdonjoga, illetve az ahhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga után fizetnie kellene, akkor tőle csak ez az alacsonyabb összegű illeték követelhető.

Önkormányzati lakás

Lakástulajdonnak állami, helyi önkormányzati tulajdonban álló bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében történő átruházása esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értékének 50 százaléka.

Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések

A cégjegyzék, illetve vállalkozói igazolvány alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozót terhelő illeték értéke, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta, az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének 2 százaléka.

Ugyanez a kedvezményes illetékmérték vonatkozik az illetékkötelezettség keletkezésekor ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozóra, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta, továbbá az ingatlanalapra az általa megszerzett ingatlan után fizetendő illetéknél.

Igazolás

A főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást a vállalkozó cégbizonyítvánnyal, illetve vállalkozói igazolvánnyal, az ingatlanalap-kezelői tevékenységre jogosultságot az alapkezelő a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedéllyel igazolja.

A vállalkozónak azt a tényt, hogy az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végzi, a tevékenység statisztikai jelzőszámával, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével és a Magyar Lízingszövetségnek a vállalkozó nettó árbevételéről, illetőleg annak megoszlásáról kiállított nyilatkozatával kell igazolnia.

Lízingcégek

Az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének 2 százalékát kell fizetnie az ingatlanszerzése után az illetékkötelezettség keletkezésekor ingatlan- és gépjármű pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozónak is, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta, feltéve, hogy nettó árbevételének legalább 75 százaléka e két tevékenységből származik.

A kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet folytató, tevékenységét az illetékkötelezettség keletkezésének évében (tárgyév) – jogelőd nélkül – kezdő vállalkozó a továbbeladási célú ingatlanvásárlás esetén szintén 2 százalékos illetéket fizet, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor nyilatkozatban vállalja, hogy a tárgyévi nettó árbevételének 50 százaléka ingatlanok pénzügyi lízingjéből, vagy 75 százaléka ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingjéből fog származni. Amennyiben a tárgyévet követő év június 30-áig a vállalkozó nem nyújtja be az illetékhivatalhoz a Magyar Lízingszövetség olyan igazolását, amely bizonyítja a tárgyévi nettó árbevétel – vállalt feltételek szerinti – megoszlását, akkor az illetékhivatal a vagyonszerzés után az egyébként fizetendő és a kedvezményes, 2 százalékos illeték különbözetét 50 százalékkal növelten állapítja meg a vállalkozó terhére.

A Magyar Lízingszövetség igazolása a kiadási év utolsó napjáig igazolja a tevékenységnek főtevékenységként való folytatását, a kiadását követő év első napjától június 30-áig terjedő időszakban pedig ideiglenes igazolásként szolgál. A vállalkozó kérésére az ideiglenes igazolás alapján is a kedvezményes illetéket kell előírni, ha azonban a vagyonszerző legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezése évének július 15. napjáig nem nyújtja be az illetékhivatalhoz a megfelelő igazolást, akkor az illetékhivatal ugyancsak az egyébként fizetendő és a kedvezményes, 2 százalékos illeték különbözetét 50 százalékkal növelten állapítja meg a vállalkozó terhére a vagyonszerzés után.

A továbbértékesítés elmaradása

Ha a továbbértékesítési céllal megszerzett ingatlant az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adja el, és ennek megtörténtét – legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül – a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről szóló határozattal (ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel) nem igazolja, az illetékhivatal a vagyonszerzésre egyébként fizetendő és a 2 százalékos illeték különbözetének kétszeresét írja elő pótlólag a vállalkozó terhére. Ugyanezzel jár, ha az ingatlanok pénzügyi lízingbeadásával foglalkozó vállalkozó a fenti határidőn belül nem igazolja a lízingbeadás tényét a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező szerződéssel.

Hitelintézet ingatlanszerzése

A hitelintézet által a pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a hitel-ingatlan csereügylet során, továbbá az adósával szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján – legfeljebb hároméves időtartamra – megszerzett ingatlan után fizetendő illeték mértéke az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének 2 százaléka.

Gépjármű és pótkocsi

Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm3-e után 10 forint, kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 400 forint.

Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg, 5000 forint, minden más esetben 12 000 forint illetéket kell fizetni.

Közös tulajdon megszüntetése

Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni.

Mentesség gépjármű-forgalmazóknak, lízingcégeknek Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjármű, a pótkocsi tulajdonjogának a statisztikai jelzőszám szerint főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó, továbbá a gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó általi megszerzése. A mentesség kiterjed a gépjármű- és ingatlan pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozóra is, feltéve, hogy nettó árbevételének legalább 75 százaléka e két tevékenységből származik. * A gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának a statisztikai jelzőszám szerint főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó, továbbá a gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó általi megszerzéséhez kapcsolódó mentesség feltételeit az illetékhivatalnál kell – a gépjármű-forgalmazást főtevékenységként folytató vállalkozó esetében cégbizonyítvánnyal, illetve vállalkozói igazolvánnyal; a gépjárműlízinget főtevékenységként végző vállalkozó esetében az erre vonatkozó statisztikai jelzőszámmal, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyével és a Magyar Lízingszövetség által kiállított igazolással – bejelenteni. * A kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet folytató, tevékenységét az illetékkötelezettség keletkezésének évében (tárgyév) – jogelőd nélkül – kezdő vállalkozó akkor jogosult az illetékmentességre, ha a gépjármű-, pótkocsiszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor az illetékhivatalhoz benyújtott nyilatkozatban vállalja, hogy a tárgyévi nettó árbevételének 50 százaléka gépjármű pénzügyi lízingjéből, vagy 75 százaléka ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingjéből fog származni. Amennyiben a tárgyévet követő év június 30. napjáig a vállalkozó nem nyújtja be az illetékhivatalhoz a Magyar Lízingszövetség olyan igazolását, amely a tárgyévi nettó árbevétel – vállalt feltételek szerinti – megoszlását bizonyítja, akkor az illetékhivatal a vagyonszerzés után fizetendő illetéket 50 százalékkal növelten állapítja meg a vállalkozó terhére. A Magyar Lízingszövetség említett igazolása a kiadása évének utolsó napjáig igazolja a tevékenységnek főtevékenység jellegét, a kiadását követő év első napjától június 30-áig terjedő időszakban pedig ideiglenes igazolásként szolgál. Kérésére az ideiglenes igazolás alapján is mentesíteni kell a vállalkozót a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha azonban a vagyonszerző legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezése évének július 15. napjáig nem nyújtja be az illetékhivatalhoz a megfelelő igazolást, akkor az illetékhivatal a vagyonszerzés után fizetendő illetéket 50 százalékkal növelten állapítja meg a vállalkozó terhére