Illeték ajándékozásnál

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 54. számában (2002. október 1.)

Az ajándékozási illeték a vagyonszerzési illeték egyik fajtája, amely a vagyonszerzőt, tehát a megajándékozottat terheli.

Az illeték tárgya

Az ajándékozási illeték tárgya értelemszerűen az ajándékozás, ám nem minden ügylet jár illetékkötelezettséggel. Az ingóság ajándékozása, a vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, az ilyen jog vagy az ilyen jog gyakorlásának ingyenes átengedése után csak akkor kell ajándékozási illetéket fizetni, ha az ügyletről okiratot állítottak ki.

Az ingóságra vonatkozó szóbeli ajándékozás akkor illetékköteles, ha az egy megajándékozottnak jutó ingóság értéke meghaladja a 150 000 forintot. Az ilyen ajándékozást az illetékhivatalhoz 30 napon belül be kell jelenteni.

Ajándékozási illetéket kell fizetni akkor is, ha valaki írásban, ellenszolgáltatás nélkül mond le vagyoni értékű jogról. A szóbeli joglemondás nem jár illetékkötelezettséggel.

Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn (például valaki elajándékozza az ingatlanát, de haszonélvezeti jogot köt ki a maga javára). Ugyanez a helyzet, amikor az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák el.

Ha a bontó feltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után nem kell fizetni ajándékozási illetéket.

Az illeték mértéke

Az illeték mértéke egyrészt attól függ, hogy mit ajándékoznak el, másrészt attól, hogy milyen rokoni kapcsolat van az ajándékozáskor a megajándékozott és az ajándékozó között.

Az illeték általános mértéke

Amennyiben a megajándékozott az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája (az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik), úgy az illeték mértéke az illeték alapjának 11 százaléka.

Ha a megajándékozott az ajándékozó – előbb nem említett – unokája, nagyszülője, testvére, úgy az illeték mértéke már 15 százalék. Minden más esetben 21 százalék az illeték.

Lakástulajdon ajándékozása

A lakástulajdon ajándékozása után ennél lényegesen kevesebb illetéket kell fizetni. Az előzőekben említett három személyi kör szerinti megkülönböztetés alapján ilyenkor az illeték mértéke 5, 8, illetve 10 százalék. Ugyanekkora az illeték mértéke a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozásánál is.

Gépjármű, pótkocsi

A gépjármű, a pótkocsi ajándékozási illetéke azonos mértékű a gépjármű és a pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékével.

Praxisjog

Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatása és ajándékozása esetén az illeték mértéke 10 százalék.

Termőföld

Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni.

Az illeték alapja

Az ajándékozási illeték alapja az ajándék tiszta értéke. Kivétel az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatása és ajándékozása, amelynél az illeték alapja a működtetési jog – terhekkel nem csökkentett – értéke.

A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének a megajándékozottra eső részét. Az adósság és más teher fennállását és összegét a megajándékozott köteles igazolni. (A megajándékozottnak az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után – ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot – visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie.)

Ha az ajándékban gépjármű, illetőleg pótkocsi is van, ennek értékét az egyéb ajándék tiszta értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.

A haszonélvezet, a használat ajándékozása

Amennyiben az ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személy részére biztosítja ennek haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjogot megszerző személy a haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az illetéket.

A tulajdonszerzőt terhelő illeték alapját a fentiek szerint kell számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetőleg használat ingyenes alapítása mentes az illeték alól, vagy nem tárgya az ajándékozási illetéknek.

A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezet, használat értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.

Illetékmentesség

Mentes az ajándékozási illeték alól:

– a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése;

– a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít (A megajándékozott lakóház-építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál. Ha a megajándékozott – legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül – használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.);

– az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót – természetbeni juttatás címén – személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli;

– lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése;

– a lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezelői jogának az üzemeltető által történő ingyenes megszerzése;

– az állami tulajdonban levő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése;

– az értékpapír, a takarékbetét, a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) ingyenes megszerzése.

Mentes az ajándékozási illeték alól az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése, ha a korábbi jogosult az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény erejénél fogva az említett törvény hatálybalépésétől volt jogosult a működtetési jog alapján végezhető tevékenység gyakorlására. (Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység működtetési jogát szerző magánszemélynek kell igazolnia.)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 1.) vegye figyelembe!