Illeték a bíróságon

A bírósági eljárásért fizetendő illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről a bíróság utólag határoz. Az utóbbi esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez. Több kötelezett esetén – ha az érvényesített jog nem osztható meg, vagy az érdekeltség aránya egyébként nem állapítható meg – a kötelezettek egyetemlegesen, egyébként az érdekeltség arányában kötelesek az illetéket megfizetni. Ha az eljárást nem a jogosult, hanem ennek nevében és érdekében az arra feljogosított indítja, az illeték azt terheli, akinek érdekében az eljárás indul.

A továbbiakban a polgári eljárásokért fizetendő illetékekre vonatkozó szabályokat tekintjük át.

Az illeték alapja

A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja főszabályként az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.

Amennyiben az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, az illeték számításának alapja a következő:

– a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 150 000 forint, a nemperes eljárásban 75 000 forint;

– a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság előtt első fokon indult peres eljárásban 250 000 forint, nemperes eljárásban pedig 125 000 forint, fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 125 000 forint, nemperes eljárásban pedig 70 000 forint;

– a Legfelsőbb Bíróság előtt első fokon indult nemperes eljárásban 150 000 forint, jogorvoslati eljárásban peres eljárás esetén 225 000 forint, nemperes eljárásban pedig 100 000 forint.

Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor – a járulékok figyelmen kívül hagyásával – az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni. Vagylagos kérelmeknél ezzel szemben az illetéket csak egyszer, annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár.

A választottbírósági ítélet vagy egyezség érvénytelenítése iránti eljárásban az illetéket a választottbírósági határozatban megállapított perérték alapján, ennek hiányában az említett fikciós módon kell meghatározni.

A perérték utólagos változása

Ha a bíróság az eljárás tárgyának értékét a fél által megjelöltnél magasabb összegben állapítja meg, az illeték alapjának ezt kell tekinteni. Az eljárás tárgya értékének a felek általi leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegű bírósági megállapítása miatt az illetékalap mérséklésének nincs helye. Ha az eljárás tárgyának értéke a fél nyilatkozata alapján emelkedik, a változtatást tartalmazó iraton le kell róni, illetve fel kell jegyezni azt az illetékkülönbözetet, amely az eljárás megindításakor fizetett, illetve figyelembe vett és a magasabb érték alapulvételével kiszámítható illeték között mutatkozik.

A pertárgy értéke A pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke irányadó. A keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként – a tényleg megállapítható összegtől függetlenül – az alábbi értéket kell számításba venni: * tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel iránti perben a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értékét, de nem többet, mint az egyévi szolgáltatás értékét; u munkaügyi perben – feltéve, hogy a per tárgya nem pénzkövetelés – az egyévi átlagkeresetet, ha a perben maga a munkaviszony vitás, ha pedig a jogvita csak bérkülönbözettel kapcsolatos, a bérkülönbözet egyévi összegét; * bérleti vagy haszonbérleti jogviszonyra vonatkozó perben az egyévi bér, illetőleg haszonbér összegét; * számadás helyességének megállapítása iránt indított perben a vitás követelések, illetőleg tartozások összege közül a nagyobb összeget, számadási kötelezettség megállapítása iránt indított perben pedig azt az összeget, amelyet a felperes keresetében a számadás előterjesztésének elmulasztása esetére felszámít; * dologi jogi perekben a vitás dolog (rész), illetőleg dologi jog értékét; * követelés biztosítása, zálogjog vagy jelzálogjog iránti perben, valamint végrehajtási igényperben a követelés összegét, ha azonban a biztosíték (zálog, kezességi kötelezettségvállalás stb.) értéke, illetőleg összege ennél kisebb, ezt az utóbbi értéket, illetőleg összeget; * végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben a végrehajtási összeget, illetőleg annak azt a részét, amelyre a végrehajtási jog megszűntét állítják. * Ha a felperes nem pénzbeli követelés iránt indított perben kijelenti, hogy a per tárgya helyett meghatározott pénzösszeget is elfogad, a per tárgyának értékét ennél magasabb összegben megállapítani nem lehet. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a felperes vagylagosan kér pénzbeli marasztalást. * Ha egy vagy több felperes ugyanabban a keresetlevélben egy vagy több alperes elleni követeléseit érvényesíti, a pertárgy értékének megállapításánál az összes követelést össze kell adni. * A főkövetelés járulékai (kamat, költség stb.) az érték megállapításánál figyelmen kívül maradnak. * A per tárgyának értékét a perben a felperesnek kell megjelölnie; ha ez az érték a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik, vagy egyébként valószínűtlen, úgyszintén, ha azt az alperes vitássá teszi, a per tárgyának értékét a bíróság határozza meg.

Az illeték általános mértéke

Az eljárás illetéke – a tételes illetéket kivéve – az illetékalap bizonyos százaléka a következők szerint:

– peres eljárásban 6 százalék, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint;

– bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3 százalék, de legalább 3000 forint, legfeljebb 300 000 forint;

– egyezségi kísérletre idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1 százalék, de legalább 2000 forint, legfeljebb 10 000 forint (Ha az eljárás az első tárgyaláson érdemben nem fejeződik be, az illetéket a peres eljárás illetékére kell kiegészíteni.);

– fizetési meghagyásos eljárásban 3 százalék, de legalább 2000 forint, legfeljebb 300 000 forint (Ha az eljárás perré alakul, az illetéket a peres eljárás illetékére kell kiegészíteni.);

– a végrehajtási eljárásban 1 százalék, de legalább 2000 forint, legfeljebb 100 000 forint; ha a végrehajtás foganatosítása a fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3 százalék, de legalább 6000 forint, legfeljebb 300 000 forint;

– a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1 százalék, de legalább 2000 forint, legfeljebb 10 000 forint;

– a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1 százalék, de legalább 2000 forint, legfeljebb 10 000 forint;

– egyéb nemperes eljárásokban az eljárás tárgya értékének 3 százaléka, de legalább 2000 forint, legfeljebb 100 000 forint.

Tételes illetékek

Bizonyos eljárásokért nem az általános, a per tárgyának értékéhez kötött százalékos mértékű, hanem fix összegű, úgynevezett tételes illetéket kell fizetni. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke például – ha a határozat nem adó-, illeték-, adó jellegű kötelezettséggel, társadalombiztosításijárulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos – 10 000 forint. A kisajátítási kártalanítási határozat jogalap tekintetében történő felülvizsgálatáért 6000 forintot kell fizetni.

A munkaügyi perek illetéke – ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg – 5000 forint. Bármely bíróság előtt az általános meghatalmazás illetéke 10 000 forint.

Csőd- és felszámolási eljárás

A jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 40 000 forint, csődeljárásának illetéke pedig 20 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnél a felszámolási eljárás illetéke 15 000 forint, míg a csődeljárásé 10 000 forint.

A cégbírósági eljárás illetéke

A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke a létesítő okiratban, a társasági szerződésben, az alapító okiratban, illetve az alapszabályban megállapított vagyon (jegyzett tőke) értéke után:

– jogi személy esetében 2 százalék, de legalább 60 000 forint, legfeljebb 600 000 forint;

– jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve az előzőekben nem említett egyéb cég esetén 2 százalék, de legalább 20 000 forint, legfeljebb 200 000 forint;

– induló vagyon nélkül alapítható cég esetén 10 000 forint;

– külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 200 000 forint;

– külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 100 000 forint.

Ha a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokra (jogokra, tényekre) vonatkozóan több rovatot is érintő változásokat egyidejűleg jelentenek be, a bejelentett változások számától függetlenül 6000 forint illetéket kell fizetni.

A cég vagyonának (jegyzett tőkéjének) növelése (felemelése) esetében az illetéket a vagyon (a jegyzett tőke) növekedésének összege után kell kiszámítani, az illeték mértéke legalább 10 000 forint, jogi személyeknél legfeljebb 600 000 forint, jogi személyiség nélküli társaságoknál pedig legfeljebb 200 000 forint. Ez az illeték magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.

A cégkivonat elkészítésének illetéke 3000 forint, a cégbizonyítvány kiállításának illetéke 2000 forint, a cégmásolat elkészítéséért pedig 5000 forint illetéket kell fizetni.

Minden egyéb eljárásért 3000 forint illetéket kell fizetni.

Mentességek Mérsékelt illeték * Az illeték a peres eljárás illetékének 10 százaléka, ha * a felperes a keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll; * az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor, és a per e szünetelés folytán megszűnik; * az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, vagy az első tárgyalás előtt a követelést teljesíti; * a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek; * a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik. * Az illeték a peres eljárás illetékének 30 százaléka, ha az első tárgyalást követően az eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetőleg a per megszüntetését a felek közösen kérik. * Az illeték a peres eljárás illetékének 50 százaléka, ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor. * Amennyiben a per szünetelés folytán szűnik meg, a bíróság az eljárást kezdeményező felet kötelezi az illeték megfizetésére. * Az egyébként fizetendő illeték 10 százalékát kell megfizetni akkor is, ha a nemperes eljárásban a bíróság érdemi határozatának meghozatala előtt állnak el a kérelemtől. * A polgári fellebbezési eljárás, illetve felülvizsgálati eljárás illetékének a 10 százalékát kell megfizetni, ha a fellebbezést vagy a felülvizsgálati kérelmet az annak elbírálására jogosult bíróság tárgyalásának megkezdése előtt visszavonják, vagy a kérelem visszavonására a tárgyaláson kívüli elbírálás időpontjáig kerül sor. * A csatlakozó fellebbezés illetékére a fentieket kell megfelelően alkalmazni. Ha a fellebbező fél a fellebbezést a tárgyalás megkezdése után vonja vissza, a csatlakozó fellebbezést előterjesztő az eljárási illetéknek csak a 10 százalékát köteles megfizetni. * Illetékmentes polgári ügyek * Tárgyánál fogva illetékmentes többek között * az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása – nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása – nélkül, hivatalból elutasítja, vagy a pert azért szünteti meg, mert a keresetlevelet már idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani; * a költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás; * az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a közhasznú társaság, a köztestület, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrehozott MRP-szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás; * a megszűnt cég törlése iránti kérelem; * a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránti kérelem; * az áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés; * a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálata iránti per.

Választottbírósági eljárás

Választottbírósági eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1 százaléka, de legalább 2000 forint, legfeljebb 100 000 forint. Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, az illeték 5000 forint.

Jogorvoslati illetékek

Fellebbezés

Az ítélet elleni fellebbezés illetékének mértéke az adott eljárásra irányadó illetékalap után 6 százalék, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint. A beavatkozó fellebbezésének illetékére a fél által benyújtott fellebbezés illetékére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A csatlakozó fellebbezésre az egyébként fizetendő fellebbezési illeték felét kell leróni azzal, hogy az illeték ilyenkor sem lehet kevesebb 3000 forintnál, s nem lehet több 500 000 forintnál.

A végzés elleni fellebbezés, valamint a végzés elleni kifogás esetében az illeték mértéke az adott eljárásra irányadó illetékalap után 3 százalék, de legalább 3000 forint, legfeljebb 125 000 forint.

A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 5000 forint.

Amennyiben a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul vagy a teljesítési határidő megváltoztatására, illetve az engedélyezett részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mellőzésére vonatkozik, az illeték 3000 forint.

Perújítás

A perújítási eljárásért ugyanolyan illetéket kell fizetni, mint amit az alapeljárásban kellett.

Felülvizsgálat

Az ítélet elleni felülvizsgálati kérelemre az adott eljárásra irányadó illetékalap 6 százalékát, de legalább 8000 forintot, legfeljebb 2 000 000 forintot kell fizetni illeték címén. A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az ítélet elleni felülvizsgálat illetékének a fele, de legalább 5000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint. Ezzel azonos illetéket kell fizetni a csatlakozó felülvizsgálati kérelemre.

A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálat illetéke 6000 forint.

Kedvezmények

Amennyiben a bírósági határozatot a jogorvoslati eljárásban előadott kérelem, illetve ellenkérelem kereteire tekintet nélkül helyezik kívül, a megismételt eljárásban a fél mentesül az illeték ismételt megfizetése alól, keresetváltoztatásnál (felemelés) pedig csak az ennek következtében keletkezett illetékkülönbözetet kell megfizetnie.

A perújítási eljárás során e szabály alkalmazásával kell a megfizetett illetéket visszatéríteni vagy a feljegyzett illeték viseléséről határozni, ha a fél a perújítással támadott ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt, a törvény ellenére lett pervesztes, vagy a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak.

Illetékfeljegyzési jog Akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság a perben erre kötelez (vagyis főszabályként a pervesztes). * Ki kaphat illetékfeljegyzési jogot? * Az illetékfeljegyzési jog szabályai a beavatkozókra is irányadók. Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól, különösen, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25 százalékát meghaladja. Illetékfeljegyzési jog illeti meg az ügygondnokot és a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnokot, valamint azt a felet, akinek érdekében az őt megillető igény érvényesítése céljából az ügyész vagy az erre jogosult szervezet indított pert. * Az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében, ha ennek feltételei mind a félre, mind a vele együtt élő személyre nézve fennállnak. * Nem részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében a fél, ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén akkor sem, ha mint engedményes lép fel, és valószínű, hogy az engedményezés az illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlés lehetővé tételét célozta. * Külföldi részére az illetékfeljegyzési joggal járó perlés kedvezménye csak a magyar állam által kötött nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében engedélyezhető. A viszonosság kérdésében az igazságügy-miniszter nyilatkozata irányadó. * Nem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni többek között a cégeljárásban. * Tárgyi illetékfeljegyzési jog * A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg többek között * a munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja; * a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt; * a bűncselekményből – ide nem értve a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt -, valamint a szabálysértésből származó kár megtérítése iránti igény esetén; * a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben; * a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben; * a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban; * a csőd-, a felszámolási és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokban; * a találmány és a használati minta feltalálója, az újító, az ipari minta, a topográfia szerzője, valamint a közreműködő által a találmánnyal, a használati mintával, az újítással, az ipari mintával, a topográfiával, a know-how-val, illetve a közreműködői díjjal kapcsolatban indított polgári peres és nemperes (végrehajtási) eljárásban; * a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tulajdonosával, valamint a társasházközösséget a tulajdonossal szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban. * Ha a csődeljárást követően a bíróság hivatalból indítja meg a felszámolási eljárást, a csődeljárásban feljegyzett illetéket a felszámolási eljárás illetékével együtt kell feljegyezni, és azt a felszámolási költségek között kell elszámolni. * Kvázi illetékmentesség * Amennyiben az összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ, és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, részleges pervesztesség esetén a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti a következő perekben: * a munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja; * a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt; * a bűncselekményből – ide nem értve a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt -, valamint a szabálysértésből származó kár megtérítése iránti igény esetén; * a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben; * a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban