Az illeték megfizetése

Az illetéket bélyeges űrlappal, illetékbélyeggel vagy kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni. A pénzügyminiszter indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján az általános szabályoktól eltérő fizetési módot is engedélyezhet vagy elrendelhet.

Az eljárási illeték megfizetése

Az eljárási illetéket főszabályként illetékbélyeggel kell megfizetni. Az 1000 forintot meghaladó eljárási illeték azonban az illetékhivatalnál kiszabás alapján pénzzel is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot, ennek egy másolatával az illetékes illetékhivatalhoz kell benyújtani. Az illeték megfizetését az eredeti iraton igazolja az illetékhivatal.

Az illetékbélyeggel fizetendő illetéket az eljárást kezdeményező iratra (jegyzőkönyvre) vagy ezek hiányában az eljárás során létrejött iratra kell felragasztani. A lerovandó eljárási illeték összegét kerekíteni kell oly módon, hogy az 50 forint alatti maradékot el kell hagyni, az 50 forintot és az azt meghaladó összeget pedig 100 forintnak kell számolni. Az eljárást kezdeményező iratra ragasztott illetékbélyeget az ügyfélnek átírnia vagy azon bármiféle megjelölést alkalmaznia nem szabad. A bélyeget az az eljáró hatóság értékteleníti felülbélyegezéssel, amelynél az eljárást kezdeményezték.

A külképviseletnél, illetőleg ennek útján kezdeményezett magyar hatósági eljárás esetén az eljárás illetékét a konzuli díjakra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni.

Államigazgatási eljárási illeték

Az államigazgatási eljárási illetéket főszabályként illetékbélyeggel, az eljárás megindításakor az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni. Ha az ügyfél a kérelmet közvetlenül nyújtja be vagy terjeszti elő, de az illetéket nem fizette meg, őt az illeték megfizetésére azzal kell figyelmeztetni, hogy ha azt 8 napon belül nem fizeti meg, mulasztási bírságot is kell fizetnie.

A beadvány postai előterjesztése esetén az ügyfelet az illetékfizetésre ugyancsak postai úton figyelmeztetik azzal, hogy ha az illetéket és a felhívás postaköltségét 8 napon belül a válaszlevelezőlapon nem fizeti meg, az illetéken és a felhívás költségén felül mulasztási bírságot is kell fizetnie. A felhívás kibocsátása, illetőleg az illetékfizetés elmulasztása az üggyel kapcsolatos érdemi eljárásnak nem akadálya.

A figyelmeztetés megtörténtét, a felhívás elküldését az iraton fel kell jegyezni, illetőleg az ügyféllel igazoltatni kell. Ha az ügyfél a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, az illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes illetékhivatal írja elő.

A vagyonszerzési illeték alá eső ügyben az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét a vagyonszerzési illetékkel együtt – kiszabás alapján – nem illetékbélyeggel, hanem pénzzel kell megfizetni.

Bírósági eljárási illeték

A bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel ugyancsak az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. Ha az illeték megfizetését a kötelezett felhívás ellenére elmulasztotta, de a beadványt nem utasították el, a meg nem fizetett illetéket a mulasztási bírsággal együtt lelet alapján az illetékhivatal előírja.

A választottbírósági eljárásban az illetéket a megállapított költségekkel együtt kell megfizetni, és azt az eljárás befejezésekor az eljárt választottbíróság utalja át a Fővárosi Illetékhivatalnak.

Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illetéke

A gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzéséért járó illetéket pénzzel kell megfizetni. Az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes közlekedési hatóságnál kell bemutatni. Az illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően – a közlekedési hatóságnál beszerzett átutalási postautalványon – az illetékhivatal számlájára kell befizetni.

Természetesen a gépjármű- és pótkocsiszerzések tekintetében is az illetékhivatal az első fokú illetékhatóság. Ha a fizetendő illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, az illetékhivatal határozattal állapítja meg a vagyonszerzési illetéket.

Illetékbélyeges fizetés

Az iratra ragasztott illetékbélyeg akkor értékteleníthető, ha a bélyeg állapota kifogástalan. Ellenkező esetben a felülbélyegzést mellőzve – a megfelelő fizetésre vonatkozó felhívás eredménytelensége esetén – leletet kell készíteni, amelyet a leletkészítés okának feltüntetésével az illetékhivatalnak kell megküldeni. Ha az illetékfizetés céljából az iratra felragasztott illetékbélyeg olyan mértékben csonka, hogy ez korábbi felhasználás lehetőségét nem zárja ki, vagy ha az illetékbélyeg egymástól elválasztott részeit illesztették össze, úgy kell tekinteni, mintha azon nem fizettek volna illetéket. Az ilyen bélyeg értékét sem beszámítani, sem visszatéríteni nem lehet.

A felülbélyegzés napját is jelző hivatalos bélyegzőlenyomatot az iratra felragasztott illetékbélyegek mindegyikére akként kell ráütni, hogy a lenyomat fele – időpontot jelző bélyegzőnél az ezt feltüntető jelzés is – az illetékbélyeg egyik felére, másik fele pedig az irat papírjára essék. Ilyen bélyegző hiányában az értéktelenítés tényét és ennek időpontját az illetékbélyegekre tintával kell rávezetni.

Ha az illetéket az eljáró hatóság által kiszolgáltatott iraton kell leróni, a lerovásra kötelezett az illetékbélyeget köteles átadni a hatóságnak, hogy az ragassza fel az iratra, majd értéktelenítse.

Illetékfizetés kiszabás alapján

Kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni

– a vagyonszerzési illetéket, ideértve az illetékelőleget is,

– a bélyeges űrlappal vagy illetékbélyeggel megfizetni elmulasztott illetéket.

(Korábban már említettük, hogy mikor lehet kiszabás alapján megfizetni az eljárási illetéket.)

Fizetési meghagyás

A kiszabás alapján fizetendő illetékről – ideértve a mulasztási bírságot is – fizetési meghagyást (határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat. Ha az illeték kiszabásakor a rendelkezésre álló adatok alapján az illeték alapja egyértelműen nem állapítható meg, az illetékhivatal a fizetési meghagyásban közli az ügyféllel, hogy a határozat módosításának van helye.

Fizetési határidők

A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé. A megállapított illeték főszabályként a fizetési meghagyás (határozat) jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül késedelmipótlék-mentesen fizethető meg.

A fizetési meghagyásban megállapított illetékből az illetékelőleg főszabályként a határozat kézbesítésétől számított 15. napon válik esedékessé. Az esedékesség napját követő 15 napon belül az illetékelőleg késedelmipótlék-mentesen fizethető meg.

Fizetési felhívás

A jogerős fizetési meghagyásban megállapított illeték és az illetékelőleg különbözetének megfizetésére az illetékhivatal a megszerzett vagyon ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően fizetési felhívást bocsát ki. A felhívásban megjelölt illeték főszabályként a kézbesítéstől számított 15. napon válik esedékessé. Az illeték az esedékesség napját követő 15 napon belül késedelmipótlék-mentesen fizethető meg.

Illetékelőleg Ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni. Az illetékelőlegre a vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az illetékelőleg-fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vételár teljes kiegyenlítéséig az eladó a tulajdonjogát fenntartja. Részletvételnél az illetékelőleg gyakran hozza nehéz helyzetbe a vevőt, hiszen sok esetben az illetékelőleg megfizetése miatt nem tudja megfizetni a hátralékos vételárat. Ilyenkor nem marad más megoldás, minthogy halasztási, részletfizetési kérelemmel fordulunk az illetékhivatalhoz. * Az illetékelőleg összegét (ideértve a mulasztási bírságot és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét is) az illetékhivatal a fizetési meghagyásban közli. A fizetési meghagyás az illetékelőleg összege erejéig fellebbezésre tekintet nélkül, végrehajtható okiratnak minősül. * Nem kell a fizetési meghagyásban illetékelőleg-fizetési kötelezettséget elrendelni, ha a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozatát az illeték megállapítását megelőzően továbbítja az illetékhivatalnak. * Az illetékhivatal a megfizetett illetéket 30 napon belül hivatalból visszatéríti, ha az illeték-visszatérítés feltételei fennállnak.

Az illeték törlése és visszatérítése

A meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének – a jogorvoslati eljáráson kívül – csak a következő szabályok szerint van helye:

A meg nem fizetett illeték bármikor törölhető, a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza. Ha a bíróság a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a vagyonszerzést, az illeték visszatérítését öt éven túl is – de legfeljebb a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül – lehet kérni.

A kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének – a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére – többek közt akkor van helye, ha

– a jogügyletet a bíróság módosítja, átváltoztatja vagy megszünteti, illetőleg felbontja, s emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, illetőleg illeték nem jár;

– a jogügylettől a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával elállnak, és ezt ingatlan esetében a földhivatal határozatával, más esetben a közös megegyezésről szóló okirattal igazolják;

– a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, de e jogosultság a jog értékének meghatározásakor alkalmazott szorzókkal vélelmezett évek felénél rövidebb idő elteltével megszűnik (Ilyenkor a vagyoni értékű jog tényleges ideje után számított illetéket meghaladó részt kell törölni, illetve visszatéríteni.);

– a jogügylet tárgya határozott időre kikötött vagyoni értékű jog, és az illetéket eszerint szabták ki, de a jogosultság a figyelembe vett évek felének eltelte előtt szűnik meg (Ilyenkor a vagyoni értékű jog tényleges ideje után számított illetéket meghaladó részt kell törölni, illetve visszatéríteni.);

– az illetékfizetésre kötelezett számítási hiba vagy jogszabály téves értelmezése folytán a szabályszerű illetéknél többet fizetett;

– az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az illeték kiszabása nem a fizetésre kötelezett terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén;

– a bontó feltételtől függő jogügyletnél a feltétel bekövetkezik;

– mindazokban a bírósági eljárásokban, ahol az eljárás illetékmentes, vagy az illeték mérséklésének van helye, de az illetéket megfizettették, vagy nagyobb összegben fizették meg.

A fellebbezési eljárásban fizetett illetéket vissza kell téríteni, ha a fellebbezéssel is támadott bírósági határozatot igazolási kérelem folytán helyezték hatályon kívül.

Mulasztási bírság

Ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárásiilleték-fizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, a meg nem fizetett illeték 100 százaléka, de legalább 300 forint és legfeljebb 10 000 forint mulasztási bírság szabható ki.

Amennyiben a kötelezett elmulasztotta vagy késedelmesen teljesítette a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét, a fizetendő illetéken felül, ha a késedelem

– a 15 napot nem haladja meg, 5 százalék;

– a 30 napot nem haladja meg, 20 százalék;

– a 30 napot meghaladja, 30 százalék,

de legfeljebb 100 ezer forint a mulasztási bírság összege.

Amennyiben a bírság összege nem éri el a 10 000 forintot, magánszemélyek esetében az 1000 forintot, a bírság ezen összeghatárokig emelten szabható ki.

Ellenőrzés

Az illetékhivatal az illetékekre vonatkozó jogszabályokban megállapított illetékkötelezettség teljesítését, valamint az illetékbélyeggel (bélyeges űrlappal) vagy illetékbevételi számlára pénzzel fizetendő díjak megfizetését rendszeresen ellenőrzi azoknál a magánszemélyeknél és jogi személyeknél, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknél, amelyek illeték- vagy díjköteles ügyekkel foglalkoznak.

Az eljáró hatóság az illetékhivatal ellenőrzési feladatától függetlenül köteles vizsgálni, hogy a nála benyújtott vagy a hozzá került iraton az illeték vagy díj szabályszerű megfizetése megtörtént-e.

Lelet

Amennyiben az illetéket egyáltalán nem vagy nem szabályszerű időben, módon vagy mértékben fizették meg, illetőleg a vagyonszerzést nem jelentették be illetékkiszabás végett, leletet kell készíteni. Leletet kell készíteni akkor is, ha az illetékkel (díjjal) kapcsolatos mulasztást a pénzügyi ellenőrzés során állapították meg. Nincs helye lelet készítésének akkor, ha a vagyonszerzést az illeték kiszabása céljából a földhivatalnál vagy az illetékhivatalnál késedelmesen jelentették be. A leletezés megtörténtét a leletezett iraton fel kell tüntetni. A leletet esetleges mellékleteivel együtt az illetékes illetékhivatalnak kell megküldeni az illeték kiszabása végett.

Elévülés

Az illeték megállapításához, valamint az illeték behajtásához való jog elévülésére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak. Eszerint az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az illetékhivatalnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az illetékhivatal tudomására jutott. Ha az illetékhivatal határozatát a bíróság felülvizsgálja, a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az illeték megállapításához való jog elévülése nyugszik.

Az illetéktartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben a hatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Ha az illeték végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.

Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, a fizetési halasztásnak és a részletfizetésnek, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött illetékmentességnek az időtartama alatt.

Késedelmi pótlék

A fizetési meghagyásban (határozatban), az illetékkülönbözetről kibocsátott, valamint a bíróság határozata alapján az illetékhivatal által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

Már említettük, hogy mentes a vagyonszerzési illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.

Amennyiben valaki jogosulatlanul vette igénybe azt a kedvezményt, amely szerint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete, akkor az adott vagyonszerzésre irányadó általános szabályok szerint járó és a kedvezményes illetékalap figyelembevételével előírt illeték különbözetének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni.

Amennyiben a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakásszerzéséhez kapcsolódó kedvezményt vették igénybe jogosulatlanul, úgy az igénybe vett kedvezmény összegének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni.

A vagyonszerzés bejelentése Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) a földhivatalhoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a jogügylet létrejöttétől számított 30 napon túl nyújtja be, illetve elmulasztja, vagy hiányosan teljesíti a bejelentési kötelezettségét, vele szemben mulasztási bírság alkalmazható. * A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek – a gépjármű és a pótkocsi megszerzésének kivételével – közvetlenül az illetékhivatalnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az ilyen másolatot az illetékhivatal illetékmentesen hitelesíti. * Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóban is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az illetékhivatal az ügyfélnek igazolást köteles adni. * A bejelentési kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy a vagyonszerzés a jogszabály szerint illetékmentes.

Fizetési kedvezmények

Mérséklés, elengedés

Az illetékügy elbírálására jogosult adóhatóság az illetékfizetésre kötelezett kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, vagyonszerzési illeték esetén a megszerzett vagyon jellegére és a szerzés körülményeire figyelemmel az illetéktartozást mérsékelheti vagy elengedheti.

Fizetési könnyítés

Fizetési halasztás és részletfizetés (összefoglaló néven: fizetési könnyítés) a kötelezett kérelmére engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

– a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá

– átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

Magánszemély esetében a fizetési könnyítés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az illeték azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

A fizetési könnyítéssel kapcsolatban a következő pótlékokat kell felszámítani:

– a magánszemély esedékesség előtt előterjesztett kérelme esetén a kérelmet elbíráló első fokú határozat keltének napjáig a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben,

– a jogi személy, egyéb szervezet kérelme, továbbá a magánszemélynek az esedékesség időpontja után benyújtott kérelme esetén a késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az első fokú határozat keltének napjáig,

– a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az első fokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben.

A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető.

A pótlékokra egyebekben a késedelmi pótlékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A tartozást, illetve annak azt a részét, amelyre a fizetési könnyítést engedélyezték, a pótlékalap számítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Az illetékhivatal a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti. A határozat rendelkező részében fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

A bélyeges űrlap és illetékbélyeg kicserélése, értékének visszatérítése A megrongálódott vagy elrontott bélyeges űrlapot és illetékbélyeget, továbbá a tévesen felragasztott illetékbélyeget újjal kell kicserélni. A kicserélés bármelyik postahivatalnál, a bélyeges űrlap, az illetékbélyeg, illetőleg az illetékbélyeggel ellátott irat benyújtásával kérhető. A postahivatal az értékcikket bevonja, és az ügyfél kérelmének megfelelő, azonos értékű pénzügyi értékcikket szolgáltat ki. * A feleslegessé vált bélyeges űrlap és illetékbélyeg értékét az ügyfél részére vissza kell téríteni. A visszatérítés a bélyeges űrlap, az illetékbélyeg, illetőleg az illetékbélyeggel ellátott irat benyújtása mellett bármely illetékhivatalnál kérhető. * Nincs helye kicserélésnek vagy visszatérítésnek, ha * alapos a gyanú, hogy a bélyeges űrlap vagy az illetékbélyeg hamisított, vagy azt már korábban használták; * az űrlap vagy az illetékbélyeg elválasztott részekből van összeillesztve, vagy olyan mértékben csonka, hogy a hiányzó részből korábbi használatra lehet következtetni, vagy nem a felbélyegzett teljes iratot, hanem ennek csak egy részét vagy az iratról elválasztott (eltávolított) illetékbélyeget nyújtották be. * Ha az értékcikket az előzőekben felsorolt ok miatt nem cserélik ki, az ügyfél a kérelmével az illetékhivatalhoz fordulhat. Ilyen esetben a visszatérítés szabályait kell alkalmazni.