Az illeték megállapítása

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 54. számában (2002. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az illeték alapjául szolgáló érték

Vagyonszerzési illeték

A vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a földhivatal a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja az illetékhivatalnak, vagy amikor a vagyonszerzésről az illetékhivatal más módon tudomást szerez.

Mérsékelt forgalmi érték

Ha államigazgatási szerv, bíróság vagy közjegyző bármilyen intézkedése, illetőleg mulasztása miatt az illetékkötelezettség keletkezését követő hat hónapon túl jelentik be illetékkiszabásra a vagyonszerzést, az illetékhivatal az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben, de legfeljebb 50 százalékkal mérsékli. Ilyen esetben a bejelentéskori forgalmi értéket az illetékkötelezettség keletkezésétől a vagyonszerzési ügy iratainak bejelentése (továbbítása) napjáig terjedő időszak minden megkezdett naptári hónapjára számítva kell csökkenteni. A mérsékelt forgalmi érték nem lehet alacsonyabb a szerződésben megjelölt, illetőleg ennek hiányában a fizetésre kötelezett fél által bejelentett értéknél.

Eljárási illeték

Az eljárási illeték alapjának megállapításánál az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor fennálló forgalmi érték az irányadó.

Az illeték alapjául szolgáló érték bejelentése

Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles bejelenteni a jogügylet bejelentésekor, ha e kötelezettség őt terheli. Más esetben az illetékhivatal felhívására kitűzött határidő alatt kell a forgalmi értéket bejelenteni.

A forgalmi érték megállapítása

Ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetőleg bejelentett érték az illetékhivatal megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az illetékhivatal állapítja meg. Ha az értéket ítélet állapította meg, azt az illetékhivatal nem bírálhatja felül.

Az illetékhivatal a forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata ismeretében - szükség esetén külső szakértő bevonásával - állapítja meg.

Az illeték alapját forintban kell megállapítani. Az idegen állam pénznemében megjelölt értéket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámolni. A százalékos illeték alapjának kikerekítésénél az 50 forintnál kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 50 forintot vagy ennél nagyobb maradékot pedig 100 forintnak kell számítani.

Összehasonlító adatok

Az illetékhivatal a forgalmi érték megállapításakor az összehasonlító értékadatok közül a következőket köteles - más értékmeghatározókkal együtt - mérlegelni:

- ingatlanszerzés esetében a település, nagyobb település esetén az egésztől elhatárolható kisebb területi egység, külterület esetében a gazdaságilag összefüggő térség ingatlanforgalmának legalább 2 évet átfogó értékmeghatározóit; így különösen a folyamatában növekvő vagy csökkenő ingatlanforgalmat, vagy az ingatlanforgalom teljes hiányát, a település, illetőleg a térség ennek megfelelő vagy ettől eltérő értékadatait, továbbá az illetékkiszabás tárgyát képező ingatlanhoz térben és időben legközelebbi ingatlanszerzés olyan adatait, amely a forgalmi érték megállapításánál számításba vehető. Összehasonlítani elsősorban az azonos rendeltetésű ingatlanokat kell. Ha a településen összehasonlításra alkalmas ingatlan nincs, a forgalmi érték megállapításánál a térséghez tartozó hasonló adottságú települések ingatlanszerzési adatai is felhasználhatók;

- ingóság megszerzése esetén az azonos rendeltetésű ingó dolog kereskedelmi, illetőleg piaci árát.

Vagyoni értékű jogok

A vagyoni értékű jogok forgalmi értékét a következők szerint kell kiszámítani.

Egyévi érték

A vagyoni értékű jogok egyévi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.

Meghatározott időre szóló jog értéke

A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a következőkben részletezett életkor szerinti többszörösét.

Bizonytalan időre terjedő jog

A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke az egyévi érték ötszöröse. Ha azonban a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani: Ha a vagyoni értékű jog jogosultja:

- 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték tízszerese,

- 25-50 éves, az egyévi érték nyolcszorosa,

- 51-65 éves, az egyévi érték hatszorosa,

- 65 évnél idősebb, az egyévi érték négyszerese

lesz a jog értéke.

Amennyiben a vagyoni értékű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, az említett szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idősebbnek az életkora az irányadó.

Ha a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik.

Amennyiben a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idősebb házastárs életkora az irányadó.

Időleges üdülőhasználati jog

Az időleges üdülőhasználati jog értékét úgy kapjuk meg, ha e jog egyévi értékének annyiszor háromszázhatvanötöd részét vesszük, ahány nap megszerzéséről szól a szerződés.

Praxisjog

Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának értékét a vonatkozó adásvételi vagy ajándékozási szerződésben megjelölt - illetőleg folytatás esetén a szerző fél által bejelentett - érték alapján lehet megállapítani. Amennyiben az előzőek szerinti érték nem fejezi ki a valós értékviszonyokat, az illetékhivatal becslés útján állapítja meg az értéket.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére