Változik a Széchenyi-terv

A szaporodó célokhoz igazÍtva

Ez idáig a Széchenyi-tervre elkülönített támogatási keretből csupán az összeg egynegyedét, mintegy 40 milliárd forintot ítéltek oda. Mint ismeretes, ebben az évben 295,5 milliárd forint fordítható a nagyszabású terv céljaira. Ebből 132,1 milliárd forintot szánnak az autópálya-építés finanszírozására, így a Széchenyi-terv egyéb programjaira 163,4 milliárd forint jut. Amennyiben a Gazdasági Minisztérium (GM) időarányosan költött volna, úgy már 80 milliárd forint feletti összeg került volna a vállalkozásokhoz.

A Széchenyi-tervre eddig benyújtott csaknem ötezer pályázat egynegyede a központi régióból érkezett. Ezen belül a legtöbben Budapestről, a legkevesebben Nógrád megyéből igényeltek támogatást. A pályázatok száma és az igényelt támogatás összege alapján Csongrád megye bizonyult a legaktívabbnak.

A tárca számításai szerint egy forint támogatás ötforintnyi üzleti tőkét mozgat meg. A teljes programra vetítve, tehát mintegy 215 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg, és 16 ezer új munkahely létesülhet. Az eddig elfogadott 2100 pályázatból 1800 új bérlakás épülhet, és több mint 500 ezer gigajoule energia megtakarítására lesz lehetőség. (Ez 9500 család éves energiafelhasználásának felel meg.)

A pályázóknak mindössze három százaléka igényelt 100 millió forintnál nagyobb támogatást. A többség – a tendert benyújtók 88 százaléka – 25 millió forintnál kisebb összegre pályázott. Az igényelt állami segítség 55 százaléka egymillió forintnál is kevesebb. A legkisebb támogatást, 21 600 forintot egy budapesti magánszemély nyerte el lakossági energiatakarékossági pályázatával. A legtöbb állami forrást a budapesti Duna Sétány Székház Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. könyvelhette el kongresszusi turizmus jogcímen: 2,3 milliárd forintot kapott.

Az összes támogatási igény 35 százalékára egyébként az önkormányzatok jelentkeztek. A helyhatóságok a pályázók 11 százalékát teszik ki.

A pályázók 37 százaléka gazdasági társaság, 45 százaléka pedig magánszemély. A támogatásra jelentkezőknek csupán 0,49 százaléka egyéni vállalkozó. Csaknem négyszer ekkora a nyertes egyházak aránya.

A legnépszerűbb program az energiatakarékossági, amelyre eddig a pályaművek 39 százaléka érkezett. A toplistán a második a turizmusfejlesztési, a harmadik pedig a vállalkozáserősítő program. A megítélt támogatás összegét tekintve a turizmusfejlesztés vezeti a rangsort 18 milliárd forinttal. A vállalkozáserősítő programokra 12 milliárd forintot fizettek ki, lakásprogramra pedig 8,5 milliárd forintnyi állami forrást különítettek el.

Kevés kisvállalkozó pályázik

Az előző számsorokból is kitűnik, hogy nagyon kevés kisvállalkozás pályázott a Széchenyi-tervre. Nehezen kezelhető, szigorú és bonyolult volt a Széchenyi-terv feltételrendszere mind a kisvállalkozások, mind pedig a bankok számára. A Magyar Bankszövetség már februárban (a pályázatokat január 15-én hirdették meg) jelezte a gazdasági tárcának aggályait. Részben ennek is tulajdonítható, hogy áprilisban és nemrég újból módosították a feltételeket megszabó kormányrendeletet.

Szakértők úgy vélik: a problémák 90 százaléka kiszűrhető lett volna, ha a pályázati rendszer kidolgozásakor – beleértve a vonatkozó rendeletet, illetve a pályázatokat – egyeztettek volna a bankszövetséggel, illetve a szféra érdekképviseleteivel. Ez azonban sem akkor, sem a későbbi módosításkor nem történt meg, így továbbra is vannak rendezetlen kérdések, ellentmondások a rendszerben.

Egyebek között tisztázatlanok a vissza nem térítendő támogatásokhoz szükséges visszavonhatatlan bankgarancia feltételei. A vonatkozó rendelet szerint a pályázó által vállalt kötelezettségek nem vagy hibás teljesítése esetén hívhatja le az állam a bank garanciáját. Amikor azonban a bank – a pályáztatás szabályai szerint – a garanciaígérvényét adja, még nem tudja pontosan, mi szerepel majd a támogatási szerződésben, és milyen jellegű eltérést szankcionálnak. A kamat maximuma is tisztázatlan.

A bankszakma nem tartja szerencsésnek a házi- és a szakorvosi működtetési jog megvásárlását vagy gyakorlását segítő kamattámogatási pályázat egyes célkitűzéseit, továbbá azt sem, hogy gyakorlatilag csak magánszemélyek vehetik igénybe. Az orvosok ugyanis általában már társas vállalkozásban működnek. A GM adatai szerint eddig erre heten nyújtottak be pályázatot.

A mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) a Széchenyi-terv pályázati rendszere egyik legneuralgikusabb pontjának azt a követelményt tartják, hogy a teljes fejlesztési költség 25 százalékának megfelelő saját forrással (ami csak készpénz, számlapénz, illetve állampapír lehet) kell rendelkezni. Ezt azonban az érdekképviseletek szerint a kisvállalkozók zöme képtelen teljesíteni. Ugyanis a tőkeszegény kicsik a forrásigényes beruházásaikat több éven keresztül valósítják meg, így készpénztartalékot nem tudnak képezni.

A másik nagy problémának azt tartják, hogy a támogatási programot lezáró jegyzőkönyv jóváhagyásáig elő kell teremteniük a biztosítékot (ingatlanra vagy ingó vagyonra szóló jelzálog lehetősége, visszavonhatatlan bankgarancia). Az mkkv-k ugyanis a beruházásaikhoz is hitel felvételére kényszerülnek, amihez szintén fedezet kell. A hosszú lejáratú bankgarancia miatti többletköltség pedig a támogatás értékének negyedét is elérheti. A vállalkozáserősítő program kamattámogatásánál előírt feltétel is gondot okoz a szférának.

A feltételek módosítása

Közben a GM a Kis- és Középvállalkozói Érdekképviselet (KÉSZ) jelzésére és közreműködésével kisebb technikai módosításokat hajtott végre a Széchenyi-terv pályázati kiírásaiban. Ezzel a mikro-, kis- és középvállalatok számára egyszerűbbé, teljesíthetőbbé válnak a támogatások elnyerésének feltételei. A módosítások kiterjednek a saját erőre, a biztosítékokra, a bruttó kamatra, a pályázatok befogadására, valamint a pénzügyi teljesítésre.

Egyebek között könnyítés, hogy szerződéskötéskor a saját erőbe beszámítják a beruházáshoz kapcsolódó számlákat is. A pályázat beadásakor a készpénz meglétének igazolását ügyvédi vagy közjegyzői letét formájában is elfogadja a tárca.

További módosítás, hogy ötmillió forintra emelik a támogatásnak azt a határát, amelyhez még nem kötődik biztosítékadási kötelezettség. A KÉSZ javaslatát elfogadva, kamattámogatásnál az igénybe vett hitel bruttó kamata nem haladhatja meg a mindenkori jegybanki alapkamat plusz 4 százalékos, vagy a mindenkori háromhavi Bubor plusz 4 százalékos szintet. Korábban 3,5 százalékos maximálás volt, az emeléssel a bankokat kívánják ösztönözni.

Újdonság az is, hogy a beruházást meg lehet kezdeni a pályázat benyújtásakor, és nem kell megvárni az elbírálást. Könnyítés, hogy a GM az utólagos teljesítés igazolása mellett forrásarányosan folyósítja a támogatást.

A módosítások ellenére a Bankszövetség úgy véli, hogy továbbra is tisztázatlanok maradnak a vissza nem térítendő támogatásokhoz szükséges visszavonhatatlan bankgarancia feltételei. A vonatkozó rendelet szerint a pályázó által vállalt kötelezettségek hibás vagy nemteljesítése esetén hívhatja le az állam a bank garanciáját. Bizonytalanságot okoz, hogy a jogszabály nem definiálja ezeket a kategóriákat.

A bankszövetség reményei szerint jelzéseik alapján tovább módosulnak majd a Széchenyi-terv pályázati feltételei.

Több új programrész

A Széchenyi-terv februári megjelenése óta többször bővült. Az egyik új program a franchise-támogatás. A finanszírozási terv nemrég jelent meg és az új hálózati egységek kialakítására összpontosít, így a kis- és középvállalatok is megtalálhatják a nekik szóló állami forrásokat. Az új programot azonban még kevesen ismerik, noha legalább két tucat cég bizonyosan sikerrel pályázhatna. Bár egyelőre azt sem lehet tudni, hogy mekkora összeget tervez szétosztani a szaktárca, a feltételezések szerint mindenképpen több száz millió forintról van szó. A GM megújult honlapján (www.gm.hu) megtekinthető feltételek alapján a pályázaton minden olyan kis- és középvállalkozás részt vehet, amely legalább öt érvényes franchise-szerződéssel és kétéves hálózatüzemeltetési tapasztalattal rendelkezik.

A beruházásnak két éven belül kell megvalósulnia, és legalább öt éven keresztül kell működnie, a fejlesztés alkalmazotti létszám csökkenésével azonban nem járhat. Elvárás az is, hogy a támogatás nyomán a rendszer legalább tíz egységgel bővüljön. A megkapott összeg főleg informatikai célokra és fejlesztésekre, marketingre és eszközbeszerzésre fordítható, megkezdett beruházások finanszírozására, ingatlan- és üzletrészvásárlára azonban nem.

A program már nemcsak általában a hálózatfejlesztést hivatott segíteni, hanem konkrétan a franchise-ra koncentrál, és akár 65 százalékban, maximálisan 60 millió forint vissza nem térítendő támogatással járul hozzá a középvállalatok bővüléséhez. Becslések szerint a most célba vett középvállalati kört potenciálisan több mint ötven vállalat alkotja.

Újabb milliárdok

Legutóbb a kormány július végén változtatott a Széchenyi-terven. Úgy döntött, hogy 10 milliárd forinttal megemeli a turizmus céljaira fordítható összeget. Ezt a keretet – fele-fele arányban – termálfürdő-fejlesztésre, valamint az ehhez kapcsolódó kereskedelmi szálláshelyek létesítésére lehet felhasználni. A Széchenyi-tervben – amely összesen 25 milliárdot szán a turizmusra – eddig a termálfürdők korszerűsítésére, építésére, bővítésére 10 milliárd állt rendelkezésre, míg a szálláshelyek fejlesztésére 8 milliárdot oszthattak volna szét. A plusz tízmilliárdra már az idén be lehet nyújtani a pályázatokat, ám a kifizetésekre várhatóan a jövő évben kerül sor.

A turisztikai pályázatokra augusztus 24-ig 654 esetben ítéltek meg összesen több mint 18 milliárd forintot. A sikeres pályázók között döntően önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, illetve önkormányzatok vannak. A legtöbb támogatást fürdők fejlesztésére fordítják. A beruházások mindegyike vidéken valósul meg. Az új fejlesztéseknél – igazodva a nemzetközi irányhoz – előtérbe kerül a wellness-lehetőségek kialakítása is. A nyertes pályázatok számát tekintve ugyanakkor vallási turizmus fejlesztése címen nyújtották be a legtöbbet.

A Széchenyi-terv várhatóan még tovább bővül majd, legalábbis ez derül ki a kormányzati nyilatkozatokból. A gazdasági miniszter nemrégiben elmondta, hogy eszköztárát célszerű lenne hosszú futamidejű, jelentős kamattámogatású hitelekkel kibővíteni. Emellett már többször felvetődött, hogy érdemes lenne a tervet a jelenlegi hat évről tízre bővíteni, és a középvállalkozásokra is fókuszálni.