Újraéledt a használtautó-piac

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 42. számában (2001. október 1.)
-

Az utóbbi években Magyarországon az új autók értékesítése töretlenül emelkedett, tavaly viszont már csak 2 százalékos volt a bővülés. Évente körülbelül 40 ezer új autót adnak el Magyarországon, a használtautó-piacon ennek tíz-tizenkétszerese is megfordul. Kiemelkedően jó év volt 1998, amikor 396 400 használt gépkocsi került új tulajdonoshoz. Az idén ismét pezseg a használtautó-piac – az év első felében több mint 156 ezer jármű cserélt gazdát –, amit a szakértők annak tulajdonítanak, hogy az 1998-99-ben forgalomba állított új autók egy része – jó állapotban és áron – most kerül(t) a piacra, illetve hogy az elmúlt évtizedben "magánimportban" behozott gépkocsik tulajdonosai is mostanában próbálnak megválni öregedő járműveiktől.

A kereskedők típusai

Ma már mindinkább alapkövetelmény, hogy a használt autó előélete ismert legyen, így csökkentve a vásárlással járó kockázatot. Nem véletlen, hogy a magánszemélyek közti adásvétel visszaszorulóban van, s nő a kereskedésektől vásárolt kocsik száma. A piacon sokféle szolgáltatási modell él egymás mellett, a használtautó-piac valójában háromszereplős.

Az első típusba a márkakereskedések tartoznak. Az országban 600-700 ilyen működik. (A legtöbb a Suzuki és az Opel.) A legfőbb jellemzőjük – s ez ma már egész Európában érvényes –, hogy az új autókon alig-alig keresnek, az autókínálat ugyanis széles, a vevő meg kevés. Egymást érik az akciók, a gyárak mindent kitalálnak, hogy valahogyan növeljék az eladásokat. A kereskedők általában nem az új gépkocsik eladásából, hanem az egyéb szolgáltatásokból élnek: szervizt üzemeltetnek, hitelügyintézést vállalnak, a használt autón próbálnak még keresni. Ez azért is jobb üzlet, mert szemben az új autó 5-7 százalékos haszonkulcsával, itt átlagban 10-15 százalékot is el lehet érni – igaz, azt az alacsonyabb árra kell vetíteni.

A jó állapotú, igazolható eredetű és legfeljebb 100 ezer kilométert futott használt személy- és haszonjárművek értékesítésére a Porsche Hungaria elindította a Weltauto-programot. Követelmény még, hogy az autó életkora ne lépje túl a 6 évet (a hazai autóállomány 13,6 százaléka 1-3 éves, 10,7 százaléka a 4-6 év közti). A világautó-program Ausztriában nyolcadik éve működik. Jelenleg 12 Weltauto-partner kínálja a bevizsgált, mobilitás- és műszaki garanciával átadott – és nem csak Audi, Porsche, Ωkoda, Seat és Volkswagen típusú – gépjárműveket. A márkaképviselet középtávon 35-re kívánja felfuttatni a Weltauto-partnerek számát.

A második kereskedéstípus az úgynevezett "kavicsos-telepes", amelyből körülbelül 1000 van az országban. (Számuk csak becsülhető, ugyanis e körben nagy a fluktuáció, gyakori, hogy ahol az egyik nap még a bekerített, kaviccsal vagy murvával sártalanított telken az autócsodákat és -roncsokat kínálták, másnap már dísznövényeket vagy építőanyagot árulnak.) Ezeken a telepeken általában nincs kiszolgálóépület, a vevőket egy lakókocsi vagy faház "fogadja", természetesen számítógép sincs. Sőt, vezetékes telefon sem kell, mobilon intézik az ügyeket. Ilyen helyen persze nincs semmiféle szolgáltatás, bár ma már valamilyen hitelközvetítéssel a "legszerényebb" kereskedők is megpróbálkoznak. Ez rendszerint abból áll, hogy megmondják a bank, vagy a magánbefektető címét, ahol hitelhez lehet jutni. Ilyen helyeken az egymillió forint eladási ár alatti vagy maximum az 1-2 millió közötti járműveket érdemes keresni – egyéni kockázatra.

Ugyanebben a kategóriában ma már akad nívósabb is, ahol légkondicionált a lakókocsi, van titkárnő és hitelügyintéző is. Itt jellemzően a 3-5 millió forintos autókat kínálják. De már működnek full-extrás kereskedések is: amelyek hasonló összegeket fektetnek be a telep kialakításába, mint a márkakereskedések, van légkondicionálás, videokamera, távvezérelt sorompó. Egy-egy ilyen létesítmény elindítása gyakran 200 milliós befektetést is igényel. Ezek az autótelepek jellemzően 10-20 milliós, keveset használt, külföldről származó, extra felszereltségű gépkocsikat forgalmaznak.

A használtautó-kereskedő harmadik típusa az úgynevezett nepper, ám az ő működési területük mára erősen beszűkült. A vevők ugyanis megbízhatóságra vágynak, amit inkább az autótelepen vélnek megtalálni. A nepper általában külföldön vásárol egy-két járművet. Ám ha valaki magánszemélyként próbál autót behozni, a legmagasabb honosítási összegekre számíthat, míg ha cégként importál, a vámnál könnyebben elfogadják az alacsonyabb számlát. Gyakori, hogy két-három nepper összeáll és saját kereskedést nyit. De az is előfordul, hogy ismert autókereskedésnek "bedolgoznak", vagyis a kereskedő nevében hozzák be az autókat, aztán ott – vagy máshol – adják el, osztozván a hasznon.

Az import fő forrása még mindig Németország és Svájc; előbbiből főleg törött, az utóbbiból sok extra felszereltségű járművet hoznak be. Nyugat-Európában a karambolos autóhoz viszonylag jó áron lehet hozzájutni, mert a biztosítók a kocsi 1 éves koráig új árat fizetnek, így a tulajdonosok inkább lemondanak róla, nem bajlódnak a javíttatással. A törött kocsit azután a kereskedő behozza, sokszor kettőből, háromból összerak egyet, a "maradékot" alkatrészként értékesíti. Van, aki megrendelésre hoz be törött autót: kint ügynököt tart, aki "levadássza" a piacot.

A legnagyobb használtautó-kereskedők viszont egész flottákat vesznek meg külföldön, és vonatszerelvényekkel fuvaroztatják haza.

Vétel és származás

A szakemberek szerint a használt autó vásárlója is megköveteli a minőséget, ugyanakkor szeretne jó üzletet is kötni. A kereskedésbe konkrét elképzeléssel érkeznek a típus, az ár, a futásteljesítmény, az autó korát illetően, de könnyebben kötnek kompromisszumot a felszereltség, a teljesítmény vagy a szín kiválasztásakor. Egyre keresettebbek a keveset futott, újszerű használt gépkocsik. Aki 10 évnél idősebb és 1 millió forintnál olcsóbb kocsit keres, nagyobb választékot talál a hazai vagy külföldi hirdetési újságokban és az autópiacon, mint a kereskedésekben. Az 1 millió forint ugyanis az az értékhatár, amely alatt az állapotfelmérés költsége és a bizományosi árrés a kocsi árához viszonyítva túlságosan magas.

Miután az év elején feloldották a 4 évesnél idősebb autók importját tiltó rendelkezést, a külföldről behozott használt autók száma megugrott. Magánimportban tavaly havonta átlagban 800 használt autó jött az országba, az idén a leggyengébb hónapnak számító januárban 1048, utána viszont 2000-4000 között. 2001 végéig 30-35 ezer autó importjával kalkulálnak, ami a tavalyi háromszorosa. Az így Magyarországra kerülő kocsik többsége – az új jogszabályok hatására – 4 évesnél idősebb, 1,5-2 millió forint alatti alsó közép- és középkategóriás (Ford Escort és Mondeo, Opel Astra és Vectra, Volkswagen Golf), melyek legalább 10 százalékkal olcsóbbak a hazai piacon árultaknál.

A használt autók vásárlói éppen olyan sokfélék, mint a járművek. Szép számmal akadnak, akik a használtra esküsznek, mondván, ha az újat kihozzák a kereskedésből, azon mindjárt 25 százalékot buknak. Van, aki csak megszorult, és ezért kénytelen olcsóbb kocsiba átülni. Mások szívesebben ülnek nagyobb, jobban felszerelt használt kocsiba, minthogy ugyanezért a pénzért kisebb méretű és teljesítményű, kevésbé komfortos, de új autót válasszanak.

A megbízhatóság azonban kérdéses a használtautó-piacon. Sem az eredetvizsgálat, sem a biztosítók tapasztalata nem nyújt tökéletes védelmet. Bennfentes források szerint ma már az autótolvajok annyiféle trükköt ismernek, hogy azzal fantáziánk sem tud lépést tartani. A külföldről behozott gépjárművek többsége vagy törött volt, vagy nagyon sokat futott. A "kavicsos" kereskedésekben a nepperek gyakran visszapörgetik a kilométer-számlálót. A karosszériajavításokat jól-rosszul végzik el, a legtöbb helyen nem akarnak erre sokat költeni. Az ár-érték arány azonban erősen függ a lecserélt vagy javított elemek számától, ezért érdemes figyelni rá: egy egyszerű műszerrel mikronpontossággal megmérhető a festékréteg vastagsága, ami mindent elárul. Egyébként a legtöbb kereskedő ma már hozzájárul ahhoz, hogy az autót műszaki vizsgálatnak vessük alá szakszervizben.

A kintről behozott használt autók többsége – 65-70 százaléka – öt és tíz év közötti, alsó közép- és középkategóriás (Ford Escort, Opel Astra, Vectra). A többi nagyobb értékű, fiatal autó (BMW, Mercedes, Audi), divatosak a terepjárók is. Jellemző, hogy a drágább, így magasabb adóterhekre számító kocsikat kereskedelmi forgalomban hozzák be, hogy a számlatrükkel lenyomják a honosítási költségeket.

Importtrükkök

A havonta egy-két autót behozó nepperek nemigen számíthatnak a vámosok jóindulatára: ha túl alacsonynak találják a számla összegét, felülvizsgálatot indítanak, és az Eurotax árai alapján vetik ki az adókat. A kereskedelmi forgalmú autóimportban jelentősen csökkenthetők a vámterhek, ha a számlát nem a valós érték alapján, hanem jóval kisebb összegről töltik ki (elérhető, hogy az importőr félmillió forint helyett 50 ezret fizessen a vámnál). Persze a vámosok is résen vannak: ha túl nagy az értékkülönbözet, elrendelik a vámértékvizsgálatot, hogy bizonyíthassák a számla hamisságát. A vizsgálatra 30 nap áll rendelkezésre, ami azonban egy évvel meghosszabbítható, ha külföldi vámszervek információit is be kell gyűjteni. A vizsgálat alá vont járművet is vámkezelik, de vámbiztosítékot kasszíroznak a vám-, illetve az adókülönbözetre. Külföldi nyomozással általában bizonyítható a csalás. (Ám olyan gyakori ez, hogy állítólag ma már a vámosok kérelmeit gyakran elutasítják a külföldi hatóságok, arra hivatkozva, nem foglalkozhatnak csak a simlis magyarok ügyeivel.) A dörzsölt importőr azt is tudja, hogy a magyar nyomozók csak ott vizsgálódhatnak, ahol azt nemzetközi egyezmény megengedi: például Németországban, Olaszországban, de a – talán nem véletlenül – kedvelt Svájcban nem. Ezért gyakori a keresztbeszámlázás is, vagyis hogy a Németországban vett autóról svájci számlát mutatnak be.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 1.) vegye figyelembe!