Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 42. számában (2001. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Bármelyik forgalmi adatot fogadjuk el, egyértelműen megállapítható, hogy Lengyelországgal folytatott kereskedelmünk dinamikusan növekszik. Igaz, az elmúlt öt esztendőben kivitelünk mintegy 50, importunk viszont több mint 100 százalékkal bővült, és eközben a korábban megszokott aktívumunk passzívumra váltott. Mivel a lengyelek másképpen számolnak, az ő adataik szerint még mindig felénk billen a kereskedelmi mérleg nyelve.

Nincs recept a lengyel piacra

A Külügyminisztérium főtanácsosának, Bende Árpádnak az adatai szerint tavaly 1,256 milliárd dollár volt a kétoldalú forgalom értéke, az egyenleg számunkra csaknem 46 millió dollár hiánnyal zárt. Cezary Beczkiewicz, a Budapestre akkreditált lengyel kereskedelmi tanácsos ezzel szemben 1,419 milliárd dolláros összforgalmat és 119 millió dolláros lengyel passzívumot mutat ki. Akárhogyan is van, kereskedelmi partnereink sorában Lengyelország 2,1 százalékos részesedésével a 11. helyet foglalja el, a kivitel tekintetében pedig a 9. legjelentősebb piacunk. A statisztikai adatok szerint az idén tovább tart a lengyel offenzíva: az első félévben exportjuk mintegy 22 százalékkal bővült, miközben a magyar cégek alig több mint négy százalékkal növelték a kivitelt. A forgalmi adatok különbségét a lengyel fél azzal magyarázza, hogy statisztikusaik másfajta számítási móddal dolgoznak, általában másképpen minősítik a készárukban megtestesülő részek, részegységek eredetét. Valóban többféleképpen közelíthető meg az áru eredete, ha a vámáru-nyilatkozatok alapján a tényleges szállításokat regisztrálják, vagy ha a nemzeti bank besorolását alkalmazzák, és az sem mindegy, hogy miként minősítik a reexportot. Az exportőr, sőt esetenként az importőr is mindig azt a lehetőséget választja, amelyik számára a vám szempontjából kedvezőbb, s ezért nem minden esetben adják meg a késztermék egységeinek eredetét.

Túl a másfél milliárdon

Előbb-utóbb teljeskörűen alkalmazzuk az Európai Unióban használt módszereket, és akkor tisztábban láthatjuk majd a szállítmányok tényleges eredetét - fűzte hozzá Cezary Beczkiewicz. Mint hangsúlyozta: országaink között az áruforgalom kiegyensúlyozott, egészséges szerkezetű, épp ezért nem az a fő kérdés, hogy kinek, mikor, mekkora többlete van. Vannak szezonok, amikor az egyik fél szállításai "megszaladnak", de ezek általában a gazdaság adottságaiból keletkeznek. Állítása szerint igaz ugyan, hogy bizonyos megszorításokat alkalmaztak egyes magyar agrártermékekkel szemben, de az is tény, hogy exportőreink - áruhiány miatt - még a korlátozott lehetőségeket sem használták ki.

Az idei első félévi adatokból szembetűnő: az agrárszektorban elveszítjük korábbi, megdönthetetlennek tűnt fölényünket. A lengyel szállítások mintegy 25 százalékkal tovább nőttek, a magyar kivitel viszont csaknem ennyivel csökkent. Először fordul elő, hogy az agrártermékek tekintetében szinte kiegyenlített forgalom alakult ki. Mindez azért is meglepő, mert a lengyelek múlt évi mezőgazdasági termelése kedvezőtlenül alakult (4,1 százalékkal visszaesett), tehát az sem mondható, hogy telítődött a piac.

Győr Mihály, a Külügyminisztérium főosztályvezetőjének tájékoztatása szerint 1996-ban a lengyel kivitelben mindössze 5,1 százalék volt az agrártermékek aránya, ami folyamatosan növekedve elérte a 12 százalékot. A magyar exportból az agrárium 1996-ban még 30, 2000-ben viszont már csak 16 százalékkal részesedett, s volumene visszaesett az 1996. évi szintre.

Ez a tendencia nem véletlenül alakult így, hozzájárult, hogy 1999-ben bizonyos magyar termékekre a lengyel fél felfüggesztette a CEFTA keretében vállalt vámkedvezményeket, s ezzel alaposan lefékezte a magyar áruk bevitelét. A részünkről hozott válaszlépés közel sem volt ekkora hatással a lengyel szállításokra. Örvendetes módon az idén sikerült megoldást találni a problémára. Eszerint április 15-étől a lengyel fél a sertés- és baromfihús, a közönséges búza és a paradicsomsűrítmény kedvezményes vámú importjára - a korábbi kontingens helyett - plafont határozott meg, a kukorica bevitelét pedig ismét liberalizálta.

Egyébként a CEFTA-megállapodásban a mezőgazdasági termékekre különböző kedvezményeket rögzítettek: vámmentességet, vámpreferenciát, vámkontingenseket - tájékoztatott Németh György, a varsói magyar kereskedelmi iroda igazgatója. Ez a magyar import vonatkozásában 2001-ben például kedvezményes vámkontingensek alkalmazását jelenti a sajt, a túró, a burgonya, a hagyma, a borsó, az alma, a cukor, a bor, a vermut és egyéb alkoholos termékek, valamint a dohányáru esetében.

Sokféle segítség

A varsói magyar kereskedelmi szolgálat és a budapesti lengyel nagykövetség közgazdasági-kereskedelmi osztályának vezetője egybehangzóan hangsúlyozza: számos területen segítik a vállalkozókat az információk megszerzésében, a kapcsolatok bővítésében. Kereskedelmi szolgálatuk térítés nélkül, illetve bizonyos esetekben költségtérítéssel az alábbi szolgáltatásokat ajánlja: partnerközvetítés, tájékoztatás a lengyelországi általános és szakvásárokról, a hirdetési lehetőségekről, a legfontosabb külkereskedelmi szabályozókról, a vámokról, a vállalatalapítás feltételeiről, a banki-pénzügyi előírásokról. Igény szerint a szolgálat munkatársai címlistát állítanak össze, elemzést készítenek egy-egy termék vagy iparág piaci helyzetéről, a piacra jutás lehetőségeiről. Üzletember-találkozókat szerveznek - beleértve a helyiségbérlést és a tolmácsolást -, vállalják a szállodaiszoba-foglalást és a transzfert is.

A közelség nagy előny

Exportunk bővülése kizárólag az ipari termékek növekvő kivitelének köszönhető - mutatott rá Győr Mihály főosztályvezető. Tavaly is kiemelkedő mértékben, mintegy 70 százalékkal nőtt a gépek és a mechanikus berendezések exportja, épp úgy, mint a kivitelben szintén jelentős szerepet játszó gumiáruk, járművek és részegységek szállítása. Legjellemzőbb exporttermékeink a szórakoztatóelektronikai berendezések, a gépjármű-karosszériák, az antennák, az input-output egységek és a vegyipari áruk - elsősorban a gyógyszerek, az egészségügyi cikkek, a mosószerek és a PVC-termékek.

Importunkban hagyományosan jelentős részt (mintegy 13 százalékot) képviselnek az alapanyagok és az energiahordozók (ez a két árucsoport a magyar exportban csak 5 százalékkal részesedik). Elsősorban vas- és színesfém-kohászati terméket és villamos energiát hozunk be. Az import több mint háromnegyedét azonban a feldolgozott termékek, illetve a gépek, gépi berendezések alkotják.

Forgalmunk, főként a CEFTA-megállapodás hatására, 1994 óta több mint négyszeresére nőtt. A sorozatos vámcsökkentések eredményeként az ipari termékek exportja csaknem 100 százalékos vámmentességet élvez, kivéve egyes járműipari termékeket - amelyek a kivitel körülbelül 2 százalékát teszik ki -, ám 2002 januárjától ezek vámterhe is megszűnik.

Kétoldalú kapcsolatainkat kedvezően befolyásolja az agrárvita várható lezárása, amely után megkezdődhetnek a további liberalizációs tárgyalások. Ez azért is sürgető, mert az EU-val kötött agrármegállapodások következtében egyes termékek exportjánál az Unió országaihoz viszonyítva kölcsönösen vámhátrányba kerültünk egymás piacain. A Külügyminisztérium illetékesei arra számítanak, hogy az idén kedvező esetben a kétoldalú szállítások értéke 20 százalékkal növekedik (az első félévben meghaladta a 13 százalékot), és - magyar számítások szerint - meghaladhatja a másfél milliárd dolláros határt. Ezt elősegítheti a hazai vállalkozói szféra fokozottabb bekapcsolódása a lezárás előtt álló lengyel privatizációba.

A külügyi tárca tájékoztatása szerint az 1990 decemberében aláírt megállapodással áttértünk a konvertibilis elszámolásra, a nemzetközi feltételek alkalmazására. Emellett számos más megállapodás (beruházásvédelmi, a kettős adózást elkerülő, növény- és állat-egészségügyi, szállítmányozási és minősítési tanúsítványokra vonatkozó) kölcsönös elfogadása nyújt mind kedvezőbb feltételeket a kétoldalú kereskedelemhez.

Lengyelország, földrajzi fekvése okán, gazdaságának a magyart sok tekintetben kiegészítő (komplementer) szerkezetével, kapcsolataink hagyományaival és csaknem 40 millió lakosával hosszabb távon is fontos célország lehet exportőreink számára. Érdemes azonban felhívni a figyelmet a nagyfokú koncentrációra: az összes, egymásnak szállított áru több mint egyharmada - oldalanként - körülbelül 10 cégtől származik. Hasonló a helyzet az összetétel tekintetében is: 8-10-féle termék adja a több mint 1,2 milliárd dolláros forgalom jó harmadát. A fennmaradó kétharmadból oldalanként körülbelül 2500 cég részesedik.

A lengyel tanácsos állítása szerint a nagy konkurencia ellenére még mindig sok a rés a lengyel piacon, az ezekben rejlő lehetőségeket a magyar szállítók másoknál kedvezőbb feltételekkel használhatják ki. Tapasztalatai szerint országában szállítóink könnyebben kerülhetnek versenyhelyzetbe, mint más európai országok cégei, mivel még mindig él a magyar márkák, termékek iránti bizalom. Nincs azonban recept, nem lehet egyetlen cikket sem kiemelni - mondta -, ám a lengyel piacon mindent el lehet adni, ha minősége megfelelő és árban versenyképes. Ehhez ajánlatos a piacot jól ismerő partnert keresni.

A földrajzi közelség nagy előny. Egyértelműen kimutatható, hogy a magyar exportőrök hatóköre a 750 kilométerre lévő Varsóig terjed. Ezt a távolságot ugyanis tárgyalás céljából vagy szállítmánnyal egy nap alatt meg lehet tenni. Érdemes azonban nyitni a távolabbi területek felé is.

Mi mennyi?

Cikkünk megírása idején egy dollár 3,97, egy márka 1,74 zlotyt, egy zloty pedig 72 forintot ért Lengyelországban. A lakossági pénzváltóknál külföldi is eladhat és vásárolhat konvertibilis valutát. A jelenlegi előírások szerint külön engedély nélkül 5000 eurónak megfelelő összeget lehet kivinni az országból. Jó tudni: legalább háromnapos tartózkodás esetén minimum 300 zlotynak megfelelő, illetve a tartózkodás minden további napjára újabb 100 zloty értékű valutával kell rendelkeznie a beutazónak. A külföldieknek visszatérítik az áfát, amennyiben összesen legalább 200 zlotyért vásároltak a lengyel boltokban. Ehhez az üzletben külön erre a célra rendszeresített számlát kell kérni, és a vásárolt árut eredeti állapotban kell kivinni az országból. A visszatérítés zlotyban történik, bizonyos - 10-30 százalékos - kezelési költség levonása után. A lengyel szállodai és éttermi árak magasabbak, mint Magyarországon.

Liberális cégalapítási törvény

Bár Lengyelországban meglehetősen liberálisak a cégalapításra vonatkozó törvények, mégis célszerűbb, ha a magyar vállalkozók elsősorban nem cégalapításra, hanem értékesítésre, megbízható partnerrel való együttműködésre törekszenek. Jelenleg mintegy 300 magyar tulajdonú cég működik Lengyelországban, amelyek tulajdonosai nyilván megtalálták a számításukat. Azoknak, akik újabb cégek alapításának gondolatával foglalkoznak, érdemes tudni: a gazdasági társasági formákat, a társaságok alapítását, szervezetét és működését ez év januárjától új törvény szabályozza. Ez a külföldiek által alapított cégek számára nemzeti elbánást biztosít, bármelyik vállalkozási formát is választják. Azok a vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek kereskedelmi kapcsolatokkal a lengyel piacon, vagy a forgalom kis értékére való tekintettel nem nyitnak ott saját irodát, lengyel partnerrel (természetes vagy jogi személlyel) ügynöki szerződést köthetnek.

Lengyelországban minden gazdálkodó szervezet jogosult külkereskedelmi tevékenységre, s a külföldiek is vásárolhatják - brókercégeken keresztül - a tőzsdén forgalmazott részvényeket, államkötvényeket, kincstárjegyeket, határidős és warrant papírokat. Jelenleg a varsói tőzsdén 230 cég van bejegyezve, az alappiacon 122 részvénnyel kereskednek.

A magyar-lengyel áruforgalom alakulása (M USD)

 

1996

1997

1998

1999

2000

2001. I-VI. hó

2000/1999 (%)

Export

392,3

510,4

529,4

519,4

605,2

309,3

116,5

Import

289,9

358,3

459,5

587,0

650,9

367,2

110,9

Gond a nagyvállalati szféra

Azok számára, akik keresik a lengyel kapcsolatok lehetőségét, feltétlenül hasznos a partnerország gazdaságának alaposabb megismerése. Lengyelország közepesen fejlett. Az egy főre jutó GDP 2000-ben 4290 dollárt (vásárlóerő-paritáson 8460 dollárt) tett ki. A bruttó nemzeti termék 1998-ban 4,7, 1999-ben és 2000-ben egyaránt 4,1 százalékkal növekedett. Az ütem tavaly az utolsó negyedévben lelassult, az idén pedig az első félévi növekedés alig haladta meg a 2 százalékot. Az év egészére 3 százalékot meghaladó növekedésre számítanak, holott a költségvetési törvény 4,5 százalékot írt elő. A magánszektor állítja elő a nemzeti össztermék mintegy 74, az ipari termelés 72, az építőipari teljesítmény 88 százalékát, ez bonyolítja le a kiskereskedelmi forgalom 95, az export 77,5, valamint az import 85,9 százalékát, és itt dolgozik az alkalmazottak 70 százaléka.

A lengyel gazdaság a tulajdoni formákat illetően az elmúlt tíz esztendőben mélyreható változáson ment át; a privatizációt az uniós csatlakozásig kívánják befejezni. Lassabban haladt előre a korábban kiépült nagyvállalati szféra átalakítása, többek között a nehézvegyiparban, a kohászatban és az energetikai iparban. Az ország területének körülbelül 60 százalékát kitevő, mezőgazdaságilag művelt földterület gyakorlatilag teljes egészében magántulajdonban van, ám a többségében kis agrárgazdaságok hatékonysága alacsony. Az ágazat a GDP 3,4 százalékát állítja elő, miközben az aktív lakosság mintegy 25 százalékát (részben vagy teljesen) foglalkoztatja.

Az 1994-től felgyorsult gazdasági fejlődést 1997 végétől - elsősorban strukturális okokra visszavezethető - egyensúlyi problémák kísérik. Legfőbb gond az évről évre halmozódó külkereskedelmi hiány, a növekvő munkanélküliség, a korábban folyamatosan mérséklődő infláció újbóli feléledése és a magas fizetésimérleg-hiány.

A lengyel cégek 1999-ben az importnál 14,4 milliárd dollárral kevesebbet exportáltak, 2000-ben pedig - a tervezettnél ugyan egymilliárddal jobb volt a szaldó - a hiány 13,1 milliárd dollár volt. Az idei költségvetés ismét 14,1 milliárdos deficittel számol, ami reálisnak látszik - bár az első félévben az export lényegesen jobban (17 százalékkal) nőtt, mint az import (mintegy 5 százalékkal) -, a hiány azonban már mintegy 7 milliárd dollár.

Az együttműködés formái

Az együttműködés fontos elemei a régiók közötti kapcsolatok, amelyek eddig főleg a dél-lengyelországi vajdaságok és az észak-magyarországi megyék között alakultak ki. Mind eredményesebbek az ipari együttműködés különböző formái, elsősorban a vegyiparban és a járműiparban (Opel, Suzuki). Ha lassan is, de bővül azoknak a vállalatoknak a listája, amelyek egymás országában alapítanak cégeket, hoznak létre lerakatokat, franchise és ügynöki hálózatot, s örvendetes jel, hogy egyre több a termelőtevékenységre vállalkozó is. A magyar cégek közül különösen aktív a lengyel piacon a Dunapack, a Richter, az Egis, a Fornetti és legújabban a Demko Feder Kft. Nem titok, hogy a Molnak is komoly szándékai vannak Lengyelországot illetően. * Az együttműködést immár hagyományosan segítik az üzletember-találkozók, valamint - az érdekelt vállalatok részvételével megrendezett - vezetői fórumok. A piacgazdasági környezet azonban új formák és lehetőségek felkutatását is igényli, amelyek legfontosabb válfaja a befektetések növelése a termelési, a szolgáltatási és a kereskedelmi szférában egyaránt. Ennek elősegítésére Mádl Ferenc köztársasági elnök (felvételünkön Alekszander Kwasniewski államelnökkel) júniusi látogatása idején nagy sikerű befektetési konferenciára került sor Varsóban, amelyen a magyarországi feltételek és lehetőségek bemutatásával igyekeztek delegációnk tagjai megnyerni a lengyel befektetők érdeklődését és bizalmát.

Külföldi tőke

Lengyelország konvertibilis adósságállománya 2000 végére 67,5 milliárd dollárra nőtt, aminek több mint 40 százaléka (28 milliárd) a cégvilág eladósodásából származik. Igaz, 1998-ban 10,1, 1999-ben 8,3, 2000-ben pedig 10,6 milliárd dollár befektetési tőke érkezett az országba, amelynek összértéke megközelíti az 50 milliárd dollárt. Az elemzők középtávon a tendencia fékeződésére számítanak, és növekedést csak az EU-csatlakozás utánra várnak. A lengyel piac iránti érdeklődést tükrözi, hogy az egymilliárd dollár feletti befektetések 35 országból, összesen 885 cégtől érkeztek.

Néhány további fontos makrogazdasági adat: a munkanélküliségi ráta 1999-ben meghaladta a 13 százalékot, s bár a költségvetési törvény 2000-re ennek másfél százalékos csökkentését irányozta elő, az év végére elérte a 15 százalékot. Az idei rátát már eleve 15,4 százalékra tervezték. Az éves infláció először 1996-ban süllyedt 20 százalék alá, s a csökkenés 1999-ig folyamatos volt (7,3 százalékra mérséklődött). A tendencia tavaly megfordult (10,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak), az idén pedig 7 százaléknál alacsonyabb árszínvonal-növekedést szeretnének elérni, ami reálisnak látszik. A költségvetés előírja, hogy 2001-ben az átlagkereseteket 9,1 százalékkal kell növelni, így - az infláció tükrében - várhatóan reálértéken több mint 2 százalékkal nagyobb jövedelemhez jutnak a lengyelek.

Budapesti lengyel nagykövetség kereskedelmi osztálya

1143 Budapest, Stefánia út 65. * Tel.: 251-4677 * Fax: 252-2989 * e-mail: ambpl-weh@matavnet.hu

Varsói magyar kereskedelmi szolgálat

Wegierskie Biuro Handlowe * 00-464 Warsawa, ul. Szwolezerów 10 * Tel.: (4822) 841-52-01 * Fax: (4822) 841-38-63 * e-mail: kszwaw@waw.pdi.ne

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére