Az egyszerűsített vámeljárások megjelenése előtt már lehetőség nyílt bizonyos olyan ügyféli engedély kiadására, amely jelentősen segítette a folyamatos termelést, így ezek összességének logikus alkalmazása érheti el a kívánt gazdasági elvárásnak megfelelő gyors vámadminisztrációt. A könnyítések rendszerének ismerete lehetővé teszi a megfelelő módszerek kiválasztását.
Vámadat-feldolgozás
Mágneslemez használata
Amennyiben a VPOP által regisztrált szoftver igénybevételével történt az adatrögzítés, a mágneslemezes adatátadáshoz további engedély nem szükséges, mivel a rekordképben megtalálható a VPOP által adott regisztrációs szám, és ennek helyességét a VÁMSZÁM alrendszer a beolvasás során ellenőrzi, így nem kell bemutatni a VPOP regisztrációról értesítő levelét. A szoftverhez szükséges engedélyszámot ebben az esetben a szoftverházak és az egyedi rendszert készítők kapják meg.
Amennyiben a vámkezelést kérő saját maga által fejlesztett és a VPOP által még nem regisztrált szoftverrel kívánja elvégezni a rögzítést, akkor e szoftver használatához a regisztrációs számot előzetesen be kell szerezni.
A regisztrálásra vonatkozó kérelmet az ügyfeleknek a VPOP VIG-ra kell megküldeniük. A kérelemhez csatolni kell az engedélyezni kért szoftver leírását, az azzal előállított átadandó adatok leírását, valamint biztosítani kell a szükséges tesztadatokat.
A kiadott regisztrációról szóló értesítő levél tartalmazza az alkalmazandó rekordképet, valamint VÁMSZÁM alrendszer esetében a VPOP regisztrációs számot, VÁMREG alrendszernél pedig a speditőri azonosító számot.
Közvetlen számítógépes kapcsolat
A vámhivatal számítógépes hálózatához a Közvetlen Gazdálkodói Adatbeviteli (KGA) jogosultsággal lehet csatlakozni. A KGA jogi alapját a többszörösen módosított 138/2000. (IX. 27.) VPOP utasítás IV. fejezetében meghatározott Könnyítések 2/b. pontja képezi. A hivatkozott utasítás a belterületi vámhivataloknál a vámeljárások egységes technológiai rendjéről szól, amely az interneten, a VPOP honlapján mindenki számára hozzáférhető (www.vam.hu).
A KGA-jogosultsággal rendelkező gazdálkodó rácsatlakozhat a vámhivatal által használt helyi vámadat-feldolgozó hálózatra, amely "3-as" felhasználói jogosultságot jelent.
Ez a lehetőség mindenképpen meggyorsítja a vámkezelés folyamatát, mivel az engedélyes az árunyilatkozat rögzítésén túl elvégzi annak számfejtését, s elkészíti a határozat tervezetét is, amely a szükséges vámhivatali revíziók után már kézbesíthető az ügyfelek részére.
A vámkezelést kérő a vámkezelési kérelmet (árunyilatkozatot) és mellékleteit, valamint a határozat tervezetét átadja az általános rend szerint a vámhivatal részére. Amennyiben a vámhivatal a határozat tervezetével egyetért, úgy meghatározza a kézbesítési napot, és annak alapján a kiszámolt befizetési határnap megadásával érvényesíti a tételt.
Amennyiben a határozat tervezetével a vámhivatal nem ért egyet, vagy az árunyilatkozatot visszautasítja, úgy a tétel korrekciózását a vámhivatalnak kell elvégeznie (javítania) és a határozatot kijavítva újra ki kell nyomtatni.
Csatlakozási kérelem
A vámhivatal által használt helyi vámadat-feldolgozó hálózathoz történő csatlakozást az állandó vámfelügyeleti helyet üzemeltetőnek írásban kell kérnie az állandó vámfelügyeleti helyen.
A csatlakozási engedély iránti írásbeli kérelemnek tartalmaznia kell a gazdálkodó olyan alkalmazottainak a nevét és beosztását, akik a csatlakozás után használni fogják a rendszert. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá egy olyan értelmű nyilatkozatot, mely szerint a csatlakozást követően a gazdálkodó a rendszert rendeltetésszerűen fogja használni. A szolgálati hely, az állandó vámfelügyeleti hely revizora az írásbeli kérelmeket – javaslatával ellátva – továbbítja a vámhivatal parancsnoka számára, aki a vámhivatal vagy a területi parancsnokság rendszergazdáján keresztül intézkedik, hogy a hálózati csatlakozást műszakilag kivitelezzék, illetve hogy a kérelmező adatait felvegyék a felhasználói adatok közé. Az írásbeli kérelemre a vámhivatal értesítéssel válaszol, melyben meghatározza a bejelentett alkalmazottak számára a felhasználó nevét és a bejelentkezési jelszavakat.
Engedély
Az engedélyt a feltételek ellenőrzését követően a területileg illetékes vámhivatal parancsnoka írásban adja meg, amelyben meghatározza az alkalmazhatóság kezdőnapját. A csatlakozás műszaki feltételeit a hivatkozott számú VPOP-utasítás 6. számú melléklete tartalmazza.
Nemzetközi légi kereskedelem
A nemzetközi légi kereskedelmi forgalmat ellenőrző vámhivatalok esetében, amennyiben az elhelyezési körülmények, az infrastrukturális kialakítás ezt biztonságosan lehetővé teszi, akkor az előzőekben írtak alkalmazása – kérelem alapján – kiterjeszthető a vámhivatal helyi hálózatának 2. hálózati, ügyféloldali kártyájára rákapcsolódó egyéb olyan vámközreműködőkre is, akik:
– a vámhivatal ügyféloldali helyi hálózatához közvetlen eléréssel rendelkeznek,
– az elérést saját tulajdonú, bérelt, vagy szerződés alapján egyértelműen birtokukban lévő helyről kívánják használni,
– a vámhivatal munkáját elősegíti a technikai megoldás alkalmazása,
– a csatlakozás megfelel az adatbiztonsági követelményeknek.
A KGA alkalmazásával a VÁMSZÁM alrendszerben, a számfejtést követően a határozat tervezetét is az engedélyes nyomtatja ki.
A származás igazolása
Az elfogadott exportőri engedély birtokosa jogosulttá válik arra, hogy – összeghatárra való tekintet nélkül – közvetlen vámhivatali ellenőrzés nélkül számlanyilatkozatot adjon ki a saját gyártású (vagy reexportált) termékeire. Az engedélyt az a területi szerv adja ki, amelynek illetékességi területén az adott telephely található, ahol a gazdasági tevékenységet végzik, több telephely esetén ahol a gazdálkodó könyvelését vezetik.
Az ilyen felhatalmazást kérő exportőr a vámhatóság számára köteles megadni minden garanciát, ami a termék származó helyzetének, valamint a szabadkereskedelmi megállapodásokban megfogalmazott egyéb szabályok teljesítésének igazolásához szükséges. Vámügynök nem kaphat elfogadott exportőri jogcímet még akkor sem, ha egyébként eleget tesznek az előbbi feltételeknek.
Az elfogadott exportőr:
– köteles vállalni, hogy csak azokra az árukra ad ki számlanyilatkozatot, amelyre a kiállítás idején birtokában van minden szükséges származást igazoló okmány vagy nyilvántartási adat;
– teljes felelősséget vállal a felhatalmazás felhasználásának módjára, különösen a hibás származási nyilatkozatokért vagy a felhatalmazás más helytelen használatáért;
– felelősséget vállal azért, hogy a vállalkozásban a számlanyilatkozatok kitöltéséért felelős személy ismeri és érti a származási szabályokat;
– vállalja, hogy a származást alátámasztó okmányokat a nyilatkozat kiállításának dátumától számított legalább három évig megőrzi;
– vállalja, hogy a vámhatóságnak bármikor bemutatja a származást igazoló okmányokat, és lehetővé teszi e hatóságok számára, hogy bármikor vizsgálatot végezzenek.
A vámhatóság köteles rendszeresen ellenőrzést végezni a felhatalmazással bíró exportőröknél.
"Elfogadott exportőr" minősítés
"Elfogadott exportőr" minősítést az az exportőr kaphat, aki
– a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban rendszeresen – átlagosan legalább heti egy alkalommal – szállított szabadkereskedelmi megállapodás keretében árut (a rendszeres szállítás meghatározásánál a páneurópai kumulációs rendszerhez csatlakozó, Magyarországgal szabadkereskedelmi megállapodásokat kötött országokkal folyó kedvezményes kereskedelem keretében bonyolódó kiszállításokat együttesen kell figyelembe venni),
– vámszempontból megbízható,
– belföldi székhelyű,
– az áru származására vonatkozó igazolási kötelezettségének minden esetben maradéktalanul eleget tett,
– igazolni tudja, hogy a jövőben is rendszeresen fog árut szállítani szabadkereskedelmi megállapodás keretében,
– ellen nem indult csődeljárás, valamint akinél
– az illetékes vámhivatalnak a megelőző tizenkét hónapban nem kellett elutasítana jogerősen az EUR.1. okmány hitelesítését, vagy a külföldi vámhatóság felkérésére végzett utólagos vizsgálat eredményeként a származást igazoló okmányok utólagos megerősítését.
Az engedély kiadásának feltételeit a Vhr. melléklete tartalmazza.
Gazdasági előnyökAz egyes vámeljárási mozzanatokra vonatkozó egyszerűsítések vagy könnyítések megválasztásával és kombinálásával gazdasági előny nyerhető, melyet az alábbi példával szemléltetünk: * A példabeli gazdálkodó elektronikus vám elé állítási, engedélyezett feladói és címzetti, valamint aktív feldolgozási vámeljárásra és kiviteli vámeljárásra helyi vámkezelési engedéllyel rendelkezik. * A gazdálkodó a telephelyére érkező szállítmány adatait elektronikus vám elé állítás alkalmazásával bejelenti az illetékes vámhivatalhoz, és kéri a szállítóeszközből történő kirakás engedélyezését. * A kirakás engedélyezését követően a vámáru átengedése érdekében a küldeményt az importszámla alapján a vámellenőrzés céljából megfelelő nyilvántartásába veszi. A nyilvántartásba vétel igazolásául kinyomtatja a nyilvántartásba vett vámáru előnaplószámát (indító vámhivatal tételszámát), bruttó tömegét, vonatkozó számlaszámát, devizanemét és összegét, valamint a nyilvántartásba vétel időpontját (áruátengedési dokumentum). A vámáru ezt követően felhasználható. * A nyilvántartásba vett szállítmány adatairól (az aznap érkezett szállítmányok adataival együtt, amelyek áruátengedési dokumentummal ellátottak) a gazdálkodó – összesített – elektronikus üzenettel tájékoztatja a fővámhivatalt, majd a fővámhivatal elektronikus válaszát kinyomtatja és lefűzi. * A gazdálkodónak az elszámolási időszak leteltét követően kell benyújtania a kiegészítő árunyilatkozatot és mellékleteit. A kiegészítő árunyilatkozat a fővámhivatal engedélye alapján lehet az EV-től eltérő formátumú is. * A fővámhivatal az összesített adatokat tartalmazó kiegészítő árunyilatkozat alapján kiszabja a vámterhet. A fővámhivatal határozata alapján a gazdálkodó kitölti a nyilvántartásában a kiegészítő árunyilatkozat adatokat (határozat száma, kelte). * A vámáru feldolgozását követően a gazdálkodó a kiviteli vámeljárás során hasonlóképpen jár el, annyi különbséggel, hogy az újrakivitel kiléptetésének igazolásához a hiányos árunyilatkozattal egyező adattartalmú EV-t kell alkalmazni. A szállítmány indítását az engedélyezett feladói státusa alapján kezdeményezheti saját vámzár és különleges bélyegzőjének alkalmazásával. |
Tranzitegyezmény
Az engedélyezett címzett, illetve engedélyezett feladó a Tranzitegyezmény keretén belül történő szállítás során közvetlen vámhivatali felügyelet nélkül fogadhat, illetve indíthat szállítmányokat T-okmánnyal. Az engedély megadásának feltételeit az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény kihirdetéséről intézkedő 83/1996. (VI. 14.) Kormányrendelet 103-114. §-aival összhangban a vámtörvény végrehajtására kiadott 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (Vhr.) 88. §-a határozza meg.
Engedélyezett feladói státus
Az úgynevezett engedélyezett feladói jogállás olyan személyeknek adható meg, akik egységes árutovábbítási eljárást kívánnak folytatni anélkül, hogy az árukat és az azokhoz kapcsolódó továbbítási nyilatkozatot bemutatnák az indító vámhivatalnál. Előnye, hogy az engedélyezett feladó közvetlen vámhivatali közreműködés nélkül megindíthatja az egységes árutovábbítási eljárást. Az engedélyezett feladói státus kérelmezésekor teljesíteni kell az egyszerűsítések általános feltételeit [egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény – Tranzitegyezmény (TE) – I. függelék 49. cikk]. Ezenkívül az engedély csak olyan személyeknek adható meg, akik összkezességi vagy biztosítéknyújtás alóli mentességi engedéllyel rendelkeznek.
Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a Vhr. 88. §-ának (2) bekezdésében előírt okiratokat. Az engedélyt az engedélyezett feladói tevékenység helyét felügyelő regionális vámszerv adja meg.
A regionális vámszerv előírja, hogy a tevékenység:
– milyen feltételek mellett folytatható,
– csak akkor kezdhető meg, ha a kérelmező rendelkezik elektronikus vám elé állítási engedéllyel (ezt a VPOP adja meg, de a kérelmet a vámhivatalnál kell előterjeszteni),
– megkezdése előtt a használni kívánt zárat és különleges bélyegzőt be kell jelenteni (Csak olyan zár használható a tevékenység során, amelyet a VPOP jóváhagyott. A zárak leírását, valamint az engedélyezés feltételeit a TE 63. cikke utáni magyarázat tartalmazza.), és azok használatát a regionális vámszervvel engedélyeztetni kell. (A használni kívánt különleges bélyegző leírását az TE I. függelékének C 1. melléklete tartalmazza.)
Amennyiben az engedélyezett feladó több telephellyel rendelkezik, úgy vámhivatalonként elégséges csak egyszer kiépíteni az elektronikus vám elé állítás rendszerét. Ebből következik az is, hogy amennyiben a kérelmező több vámhivatal illetékességi területéhez tartozó telephelyekre kéri az engedélyezett feladói engedélyt, úgy a felügyelő vámhivatalonként kell az elektronikus vám elé állítás rendszerét kiépíteni.
Engedélyezett címzett státus
Az engedélyezett címzett státus olyan személyeknek adható meg, akik saját ingatlanaikon, vagy bármely más meghatározott helyen kívánnak egységes árutovábbítási eljárás alá vont árut fogadni anélkül, hogy a továbbítási nyilatkozat 4. és 5. példányait bemutatnák a rendeltetési vámhivatalnál. Előnye, hogy az engedélyezett címzett közvetlen vámhivatali közreműködés nélkül befejezheti az egységes árutovábbítási eljárást: a vámzárat (vagy az engedélyezett feladó zárját) a szállítóeszközről leveheti, az árut pedig engedélyezett telephelyén lerakodhatja a szállítóeszközről.
Az engedélyezett címzetti státus egyszerűsítés, ezért a kérelmezésekor az egyszerűsítések általános feltételeit kell teljesíteni (TE I. függelék 49. cikk).
Az engedély iránti kérelemhez a Vhr. 88. §-ának (4) bekezdésében előírt okiratokat kell csatolni. Az engedélyt az engedélyezett címzetti tevékenység helyét felügyelő regionális vámszerv adja meg.
A regionális vámszerv előírja, hogy a tevékenység:
– milyen feltételek mellett folytatható,
– csak akkor kezdhető meg, ha a kérelmező rendelkezik elektronikus vám elé állítási engedéllyel (ezt a VPOP adja meg, de a kérelmet a vámhivatalnál kell előterjeszteni).
Amennyiben az engedélyezett feladó több telephellyel rendelkezik, úgy vámhivatalonként elégséges csak egyszer kiépíteni az elektronikus vám elé állítás rendszerét. Ebből következik az is, hogy amennyiben a kérelmező több vámhivatal illetékességi területéhez tartozó telephelyekre kéri az engedélyezett feladói engedélyt, úgy a felügyelő vámhivatalonként kell az elektronikus vám elé állítás rendszerét kiépíteni.
Itt említjük meg, hogy a TE szerinti külső árutovábbítás magyar vámterületen történő alkalmazását jelenti az engedélyezett címzett címére továbbított vámáruk érkeztetése – a TIR és az ATA nemzetközi vámokmányok záradékolásának kivételével –, vagy az engedélyezett feladó által a Tranzitegyezmény szerinti garancia fedezete mellett történő indítása. Érkeztetés alatt a vám elé állítást (manuálisan vagy elektronikusan), kirakási engedély esetén a szállítóeszközből történő kirakás ellenőrzését, továbbá a fuvarozási és vámokmányok – a TIR és az ATA nemzetközi vámokmányok kivételével – záradékolását kell érteni. (A TIR és ATA nemzetközi vámokmányokat az érkeztetést követően a vámhivatalnak záradékolásra át kell adni.)
Az áru átvételének igazolása
Az engedélyezett címzettnek – az áru szállítójának kérelmére – az áruk átvételét igazolnia kell. Az igazolás megtörténhet a TC 11 Megérkezési igazoláson, vagy az EV 5. példánya alsó részének leválasztható részén. Az igazolásnál az engedélyezett címzett felhasználhatja különleges bélyegzőjét, valamint más típusú vállalati bélyegzőjét is.
Elektronikus vám elé állítás
A vámtörvény értelmező rendelkezéseinek (1. §) 38. pontja értelmében a vám elé állítás az ügyfélnek a vámhatósághoz – jogszabályban előírt formában – tett bejelentése arról, hogy
– az áru/vámáru a vámhivatalhoz, vagy a vámhatóság által kijelölt vagy engedélyezett helyre, avagy a vámokmányon rendeltetési vagy feladási címként feltüntetett helyre megérkezett, vagy
– a fentiekben meghatározott helyről valamely kiviteli vámeljárás keretében az árut/vámárut elindították.
A Vhr. 93. §-ának (1) bekezdése alapján a vámszervezet központi szerve (VPOP) engedélyezheti, hogy a vám elé állítás elektronikus úton is teljesíthető legyen. Az engedélyt az a kérelmező kaphatja meg, aki a vámhatóság rendszerével kompatibilis kommunikációs rendszert üzemeltet, és vállalja az elektronikus adatcsere kialakításának feltételeit. Az elektronikus vám elé állításnál a vámhivatal elektronikus üzenet formájában közli a kirakási engedélyt.
Az átmeneti megőrzési raktár engedélyesének nélkülözhetetlen ez a könnyítési lehetőség, mert a kirakási engedélyt a vámhivatal a vámadat-feldolgozó rendszer automatikus ellenőrzését követően időkorlát nélkül adja meg. Ugyancsak ezt a rendszert kell alkalmaznia a helyi vámkezelés egyszerűsített eljárás engedélyesének, melynek keretében kapja meg – automatikusan 24 órán át – a nyilvántartásba vételi tételszámot a fővámhivataltól.
Az elektronikus formában bonyolított vám elé állítás a Tranzitegyezmény szerint engedélyezett feladóknál/címzetteknél szinte kivétel nélkül alkalmazott könnyítés. Ahhoz, hogy az egyszerűsített vámeljárás során elektronikus formában adhasson az engedélyes árunyilatkozatot, elengedhetetlen a vám elé állítást is elektronikusan gyakorolni. Az elektronikus vám elé állítási engedély mindenképpen könnyítést jelent az engedélyes részére, mivel a szállítóeszközök felszabadítása az elektronikus bejelentés vámhivatali érkezését követően folyamatosan és automatikusan történik. A vámügynök a részére kiadott engedéllyel azonban csak a saját export- és importügyletei keretében kiszállított, illetőleg behozott árukat/vámárukat tudja indítani vagy érkeztetni.
A szállítóeszközök felszabadításának az elektronikus bejelentés vámhivatali érkezését követően folyamatosan és automatikusan kell megtörténnie. A vámhivatal részére benyújtandó okmányokat és az azokkal kapcsolatos eljárási szabályokat a kiadott VPOP-engedély tartalmazza. Az elektronikus vám elé állítás engedélyesének a vámáruk/áruk osztását a szállítmány érkeztetésénél kapott vámhivatali azonosító számra hivatkozva kell elvégeznie.
A vámhivatal a feldolgozórendszer rendeltetésszerű működésének érdekében köteles biztosítani a feldolgozás folyamatosságát, tehát a nyilvántartás adatbázisát üzemeltető szerver és az elektronikus vám elé állításokat feldolgozó számítógép folyamatos, 0-24 óráig történő üzemeltetését. A feldolgozás csak azokban az esetekben szakítható meg, ha a vámhivatal karbantartási feladatokat végez, de ebben az esetben sem kapcsolható ki az elektronikus vám elé állítást feldolgozó számítástechnikai eszköz, csak a feldolgozómodul működtetését lehet felfüggeszteni.
Az elektronikus vám elé állítás elektronikus üzeneteit kezelő vámhivatali informatikai környezet kialakításának technikai feltételei:
Az elektronikus vám elé állítás elektronikus üzeneteit kezelő és az adatfeldolgozó egység felé továbbító rendszer technikai feltételeit az engedélyesnek kell biztosítania, amennyiben a vámhivatalnak nem állnak rendelkezésére az elektronikus adatcsere informatikai feltételei.
Engedélyezés
Az engedélyezés személyi feltételeit a Vhr. 93. §-ának (4)–(12) bekezdései tartalmazzák. Az elektronikus vám elé állítási engedélyt a VPOP csak annak a szervezetnek adja meg, aki
– átmeneti megőrzési raktárt üzemeltet, vagy
– vállalja, hogy legkésőbb a vám elé állítást követő munkanapon a vámáru további vámkezelését kéri, és
– halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezik, vagy
– egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó engedéllyel rendelkezik, vagy
– összevont árunyilatkozat-adási engedéllyel rendelkezik, vagy
– vámraktár, illetve ipari vámszabad terület üzemeltetésére vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkezik, vagy
– engedélyezett címzetti/feladói engedéllyel rendelkezik, továbbá
a fentieken túlmenően vállalja a vámszervezet központi szerve által jóváhagyott – a 10/1996. (III. 25.) PM rendelet mellékletében meghatározott – különleges bélyegzőnek az engedélyben meghatározott használatát.
Az engedélyezés iránti kérelmet a területileg illetékes vámhivatalnál kell benyújtani.
Eltérő formátumú árunyilatkozat
Az eltérő formátumú árunyilatkozat annak engedélyezhető, aki
– rendelkezik egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó vagy összevont árunyilatkozat-adási tevékenységi engedéllyel,
– az előző naptári évben kért vámkezeléseihez benyújtott árunyilatkozatokon a felhasznált tételsorok száma átlagosan az adott vámeljárásban meghaladta a tízet.
A jövő az elektronika
A jövő egyértelműen az elektronikus kommunikációé. A számítástechnika magas szintű alkalmazása egyértelmű előnyt rejt magában az ügyfelek számára is. Az egyszerűsített vámeljárások a gazdálkodó által vezetett számítógépes nyilvántartás vezetésére épülnek. Nem elegendő a szoftverfejlesztő cégtől e nyilvántartást megvásárolni, azokat a gazdálkodónak a helyi sajátosságoknak megfelelően kell vezetnie, annak alkalmazását meg kell tanulnia. Fontos szem előtt tartani, hogy e programnak a gazdálkodó logisztikai tevékenységének sajátosságára kell épülnie. A program felhasználói szintű ismeretében és alkalmazásában, a gazdálkodó gazdasági eseményeihez igazodó, saját rendszerébe beépülő rendszerelemben kell gondolkodni. E nélkül ugyanis a nyilvántartás a későbbiek során nem lesz összevethető a gazdasági folyamatokat mutató egyéb nyilvántartásokkal, mint amilyen például a főkönyv. A kettősség elkerülésére kiemelt hangsúlyt kell helyezni, és ebben a gazdálkodó belső információáramlása is kiemelt fontossággal bír.
Gyakorlati problémákKiegészítő árunyilatkozat * Elsősorban a hiányos árunyilatkozat kapcsán merült fel az a kérdés, hogy amennyiben a hiányos árunyilatkozat teljes adattartalommal bír, úgy a kiegészítő árunyilatkozatot nem nyújtották be. Ennek kapcsán kiemelendő, hogy a jogszabály kötelezően meghatározza az elszámolást, tehát a többletadattartammal bíró hiányos árunyilatkozat nem mentesíti az ügyfelet sem a kiegészítő árunyilatkozat benyújtása, sem az elszámolási időszakhoz kötött elszámolás alól. * Időigény * Szintén félreértésre ad okot, hogy az elszámolásra fordított idő hogyan térül meg. Ezzel kapcsolatban a megtérülés számításakor nem szabad mellőzni az előzőekben részletezett áruátengedéshez kapcsolódó felhasználás lehetőségét, valamint azt a tényt, hogy az elszámolás dekádonkénti, azaz nem mindennap ismétlődnek a vámeljárási mozzanatok. Ha ezeket az időigényeket összevetjük, könnyen látható, hogy az áru az egyszerűsített vámeljárásokkal jelentősen hamarabb kerülhet a gazdasági forgalomba, mint a normál eljárás esetén. * Elszámolási kötelezettség * Kiviteli irányú forgalomban az egyszerűsített vámeljárás alkalmazása során elszámolási kötelezettség csak a határt igazoltan átlépett szállítmányok esetén merül fel. Az engedélyes csak azokkal a tételekkel tud elszámolni, melyeket a határvámhivatal visszaküld neki. Célszerű megkérni az engedélyt kiadó fővámhivataltól az elszámolást megelőző napon az elektronikusan megérkezett adatokat és azokat egyeztetni a kiléptető vámhivatal által megküldött okmányokkal, így az elszámolás és a külkereskedelmi statisztika pontosabb lesz. * Elektronikus bejelentési kötelezettség * A helyi vámkezelés gyakorlati alkalmazása során a jogszabály előírja az engedélyes elektronikus bejelentési kötelezettségét, azonban ennek időpontját nem határozza meg egyértelműen. A szállítmány megérkezésekor a területileg illetékes vámhivatalhoz kell bejelentést tenni, majd a beérkezett vámárukat nyilvántartásba kell venni, és az áruátengedés dokumentumát ki kell nyomtatni. Az adott napon beérkezett szállítmányokról összevontan kell a fővámhivatalhoz bejelentést tenni a következő napon. * Az áruátengedés és a vámáru kiadása nem az elektronikus bejelentés napján történik, hanem a nyilvántartásba vétel időpontjában. A nyilvántartásba vétel igazolására az áruátengedés dokumentumának kinyomtatása szolgál, mely egyúttal a vámáru kiadásának időpontja is. |