Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 42. számában (2001. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

Jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank 2/2001. (MK 100.) MNB közleménye szerint a jegybanki alapkamat mértéke 2001. szeptember 10-étől 11 százalék.

(Magyar Közlöny, 2001/100. szám)

Foglalkoztatás támogatása

Szeptember 8-ától módosultak a foglalkoztatást elősegítő támogatások szabályai. A 23/2001. (IX. 7.) GM rendeletbe foglalt változások érintették a munkavállalók képzési támogatásának szabályait, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást és a munkaerő-piaci szolgáltatásokat, illetve az ahhoz kapcsolódó támogatásokat.

(Magyar Közlöny, 2001/98. szám)

Bankszámlák

Szeptember 12-étől az eddigieknél szigorúbb szabályokat vezettek be a bankszámlanyitásra és a bankszámlavezetésre vonatkozóan.

Bankszámlanyitás

Pénzforgalmi számlát a hitelintézet csak akkor fog nyitni, ha a cégjegyzékbe már bejegyzett jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 30 napnál nem régebbi okirattal igazolta, hogy a cégnyilvántartásban szerepel, és közölte az adószámát és statisztikai számjelét.

A cégjegyzékbe még be nem jegyzett gazdasági társaság egy másolati példányban köteles átadni a hitelintézetnek az alapító okiratát (társasági szerződését). Az így megnyitott pénzforgalmi számla terhére mindaddig nem lehet fizetési megbízást teljesíteni, amíg a számlatulajdonos nem igazolta, hogy benyújtotta a cégbejegyzési kérelmét. A vállalkozásnak közölnie kell az adószámát és statisztikai számjelét is.

Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély köteles átadni a hitelintézetnek az APEH-nél történt nyilvántartásba vételéről szóló okirat másolati példányát. Egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói igazolvány másolatának csatolása is szükséges.

Bankszámla feletti rendelkezés

A jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság bankszámla feletti rendelkezéséhez a teljes vagy rövidített név (cégnév) betű szerinti használatára és a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírására van szükség.

A meghatározott célra elkülönített és a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól már kikerült pénzeszközöket (pl. óvadékkénti, illetve akkreditívvel, bankgaranciával, fedezetigazolással kapcsolatos elkülönítés) az elkülönítés időtartama alatt csak a meghatározott célra lehet felhasználni.

A számlatulajdonos rendelkezése nélkül vagy rendelkezése ellenére a hitelintézet csak pénzfizetésre szóló végrehajtható bírósági vagy közigazgatási határozatok, továbbá a lejáratkor az egyenes váltóadós által megjelölt hitelintézetnél fizetés végett bemutatott váltó alapján terhelheti meg a bankszámlát.

A hitelintézet jogosult a számlatulajdonos rendelkezése nélkül is megterhelni az adós nála vezetett számláját a pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenysége körében keletkezett esedékes követelésével. Ezt a terhelési jogot csak addig gyakorolhatja a hitelintézet, amíg tudomást nem szerez a számlatulajdonos elleni csőd- vagy felszámolási eljárás megindulásáról.

A számlatulajdonos rendelkezésére tekintet nélkül teljesíti a hitelintézet:

- a számlavezető hitelintézet téves bejegyzésének a bankszámlán történő helyesbítését;

- a bírósági végrehajtó vagy az adóhatóság - ide nem értve a vámhatóságot - által benyújtott azonnali beszedési megbízást és az átutalási végzést;

- a jogosult által a végrehajtható bírósági határozaton vagy a közjegyzői okiraton (végrehajtható határozaton), valamint a végrehajtható közigazgatási határozaton alapuló pénzkövetelés behajtására benyújtott azonnali beszedési megbízást; továbbá a közigazgatási szerv által a végrehajtható közigazgatási határozaton vagy egyéb végrehajtható okiraton alapuló pénzkövetelés érvényesítésére benyújtott azonnali beszedési megbízást;

- a megelőlegezett követelésre vonatkozó megbízást.

A fenti felsorolás egyben teljesítési sorrendet is jelöl. A pénzforgalmi számlák vezetésének szabályait az 55/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet módosította.

A pénzforgalmi bankszámlák kezelésére - különös tekintettel az azonnali beszedési megbízásra - vonatkozóan az 5/ 2001. (MK 99.) MNB rendelkezés is vezetett be változásokat szeptember 12-i hatállyal.

(Magyar Közlöny, 2001/99. szám)

Egzisztenciahitel

Október 1-jétől az egzisztenciahitel forrása a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB Rt.) által nyújtott refinanszírozási hitel. A refinanszírozási hitel kamatának mértékét a 165/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet évi 3 százalékban állapította meg. A hitelfelvevőnek a pénzintézet részére évi 7 százalékos kamatot kell fizetnie.

(Magyar Közlöny, 2001/100. szám)

Szakképzési hozzájárulás

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, szeptember 22-ét, illetve a gyakorlati képzés szervezésére irányuló első együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés megkötését követő 30 napon belül köteles bejelentkezni az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságán, a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben egyidejűleg közzétett bejelentkezési nyomtatványon. A bejelentkező köteles megküldeni a bejelentkezési nyomtatvány másolatát a területileg illetékes gazdasági kamara részére.

Azt a hozzájárulásra kötelezettet, aki szeptember 22-ét megelőzően az Oktatási Minisztérium Szakképzési Támogatások Főosztályán teljesítette bejelentkezési kötelezettségét, úgy kell tekinteni, mint aki már eleget tett a fentiekben foglaltaknak.

A bejelentkezési nyomtatványhoz a következő eredeti okiratokat vagy azok cégszerű aláírással hitelesített másolatát kell csatolni:

- az állami adóhatósághoz történő bejelentkezés adatlapja,

- a cégbejegyzésre kötelezettek esetében a 30 napnál nem régebbi cégkivonat, amennyiben a cég nincs bejegyezve, akkor a cégnyilvántartási törvény végrehajtása tárgyában kiadott 8/1998. (V. 23.) IM rendelet 8. §-a szerinti tanúsítvány, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek vonatkozásában az azonosításra alkalmas okirat (egyéni vállalkozónál a vállalkozói igazolvány, egyéb szervek esetében a nyilvántartásba vételüket igazoló okirat),

- az együttműködési megállapodás,

- a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (Szt.) szerinti tanulószerződés.

A 31/2001. (IX. 14.) OM rendelet a fentieken kívül részletesen szabályozza

- az együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzéseket és azok elszámolását,

- a visszatérítés igénylésének feltételeit, elszámolását és eljárási előírásait,

- a fejlesztési támogatást és elszámolását,

- az alaprészből adható, beruházási célú támogatást,

- az alaprészből a főtevékenységként gyakorlati képzést végzők részére az alapképzéshez nyújtható támogatást,

- az alaprésszel kapcsolatos pénzügyi teendők lebonyolítását,

- a felsőoktatási intézmények hallgatói részére együttműködési megállapodás keretében szervezett gyakorlati képzéseket,

- a felsőoktatási intézmények által szervezett gyakorlati képzések tárgyi feltételeinek javítására szolgáló fejlesztések finanszírozását,

- a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működését,

- az ellenőrzést.

Költségek elszámolása

A 32/2001. (IX. 14.) OM rendelet tartalmazza a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezettek költségei elszámolásának feltételeit és az elszámolás szabályait. A hozzájárulásra kötelezettnek a képzés megkezdésének tárgyévében az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont (OKÉV) területileg illetékes szervezeti egységéhez kell benyújtania az elszámolási kérelmet, a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által meghatározott ügyrend szerint. Az OKÉV területileg illetékes szervezeti egységeinek címlistáját a rendelet 1. számú melléklete, a kérelem formanyomtatványának mintáját a 2. számú melléklete tartalmazza. A kérelemre vonatkozó adatokat a 2. és a 3. számú mellékletekben találhatjuk.

A hozzájárulásra kötelezett a saját felelősségére megkezdheti a képzést a bizottság döntése előtt is. Ha azonban a bizottság elutasítja a kérelmet, akkor a hozzájárulási kötelezettséget nem lehet csökkenteni a képzés költségeivel.

Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki ugyanazt a képzést ugyanazzal a képző intézménnyel bonyolítja az ország különböző pontjain, csak a hozzájárulásra kötelezett székhelye szerinti bizottsággal kell engedélyeztetnie a képzést, amennyiben a hozzájárulásra kötelezett székhelye szerinti bizottság által kiadott engedély hiteles másolatát a képzés megkezdésének évében bemutatja a képzés helyszíne szerinti bizottságnak.

(Magyar Közlöny, 2001/100. szám)

Fejlesztési adókedvezmények

A társasági adóban a bizonytalan jövőben érvényesíthető fejlesztési adókedvezményről szóló 162/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet a belföldi illetőségű adózóra és arra a külföldi vállalkozóra vonatkozik, aki belföldi telephelyén végez vállalkozási tevékenységet. A rendelet a fejlesztési adókedvezmény részletes feltételeit, az adókedvezmény mértékét, az igénybevételének a szabályait tartalmazza. Külön szabályok vonatkoznak a kedvezményezett településeken, vagyis az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régióiban és a Nyugat-Dunántúl egyes régióiban tervezett beruházásokra. A rendelet melléklete a kérelmet és az ehhez szükséges nyomtatványokat tartalmazza. A rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép majd életbe.

(Magyar Közlöny, 2001/100. szám)

Állami támogatások

A jogharmonizációs kötelezettség körében megszületett a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló kormányrendelet meghatározza a támogatások szempontjából érzékeny ágazatokat, a támogatáshalmozódásra, a kezességvállalásra, a horizontális támogatási célokra vonatkozó szabályokat. A rendelet tisztázza, hogy mi minősül energiatakarékossági, környezetvédelmi, megmentési és szerkezetátalakítási célú, foglalkoztatási, képzési, kockázatitőke-befektetési, beruházási, és működési támogatásnak. A rendelet célja, hogy a támogatások átláthatóvá váljanak.

Az állam a támogatást egyedi támogatásként, vagy támogatási program keretében nyújtja a gazdálkodóknak. Az állami támogatásokra támogatási célonként külön támogatási programot kell létrehozni. A rendeletben megtaláljuk a támogatási program kötelező tartalmi elemeit, illetve az egyes ágazatokra - acéltermékek gyártására, szénbányászatra, szintetikusszál-iparra, gépjárműiparra, szárazföldi közlekedésre - vonatkozó különös rendelkezéseket is.

A rendelet mellékletei az egyes támogatási kategóriákat, útmutatókat a támogatástartalom és a támogatási intenzitás kiszámításához, részletes szabályokat a környezetvédelmi és energetikai célú működési támogatáshoz, állami részvétellel működő kockázatitőke-alapok, tőketársaságok és más hasonló céllal működő jogi személyek befektetéseire vonatkozó szabályokat és számos nyomtatványt tartalmaznak.

A rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.

(Magyar Közlöny, 2001/100. szám)

Lakáscélú támogatások

A kormány 9117,1 millió forint felhasználásáról rendelkezett az árvízkárosultak javára. A támogatásokat az idén tavasszal az ár- és belvíz következtében megrongálódott, illetve megsemmisült személyi tulajdonban lévő lakóépületek helyreállításához, újjáépítéséhez, helyette másik lakás, lakóingatlan vásárlásához vagy a tényleges kár megtérítéséhez lehet felhasználni a 169/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet alapján.

(Magyar Közlöny, 2001/100. szám)

Informatika fejlesztése

Szeptember 14-étől megváltoztak az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelőirányzat felhasználásának szabályai. A támogatást a kis- és középvállalkozások vehetik igénybe, a vállalkozások informatikai infrastruktúrájának fejlesztésére, továbbá az informatika és a távközlés fejlesztésére, illetve a távközlési és informatikai szolgáltatások területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások piacra jutásának, versenyképességének megerősítésére.

A pályázatok és a támogatási szerződések előkészítésével, nyilvántartásával, azok végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatok elősegítése céljából a Hírközlési Főfelügyeletet, az Inforrás Kht.-t, a Magyar Posta Rt.-t, a Regionális Fejlesztési Holding Rt.-t és a Regionális Fejlesztési Holding Rt. többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokat és közhasznú társaságokat, a Nemzeti Kollégiumi Közalapítványt, a Magyarországi Cigányokért Közalapítványt, a TEMPUS Közalapítványt, valamint az esetenként felkért egyéb szervezeteket is igénybe veszi a kormánybiztos.

Ha a pályázatot hiányosan nyújtották be, a pályázót egy alkalommal hiánypótlásra hívják fel. Ha a hiánypótlásra biztosított határidőt a pályázó elmulasztja, a pályázatból kizárják.

Nem kell pályázati díjat fizetni, ha a pályázati felhívásban regisztrációs díjat írtak elő.

A pályázatok elbírálásáról a döntés meghozatalától számított 15 napon belül értesítik a pályázókat. A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok benyújtására a nyertes pályázó számára 30 nap áll rendelkezésre; ezt követően a támogatásban részesülőkkel 30 napon belül szerződést kötnek.

A 17/2001. (IX. 14.) MeHVM rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, de el nem bírált pályázatokat a pályázati kiírás közzététele napján hatályos rendelkezések és a közzétett pályázati felhívás feltételei szerint bírálják el.

(Magyar Közlöny, 2001/100. szám)

Jogszabályok hatályon kívül helyezése

Szeptember 22-ei hatállyal egyes rendeleteket hatályon kívül helyezett a 31/2001. (IX. 14.) KöViM rendelet. A hatályukat vesztett jogszabályokat a rendelet melléklete sorolja fel.

(Magyar Közlöny, 2001/100. szám)

Adatszolgáltatás a jegybanknak

A 4/2001. (PK 12.) MNB rendelkezésben tették közzé azokat az információkat, amelyeket adott határidőben a Magyar Nemzeti Banknak kötelesek szolgáltatni a bankok és a szakosított hitelintézetek, a szövetkezeti hitelintézetek, a pénzváltási tevékenységet végzők, a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak.

(Pénzügyi Közlöny, 2001/12. szám)

Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram

Szeptember 20-ától a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram eszközeinek felhasználása és kiadásai feletti döntési jogkör az oktatási miniszter hatáskörébe került. Az alapprogram eszközeinek kezelésével, különösen a forrásainak pályázati úton történő felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátását az Oktatási Minisztérium alapkezelő igazgatósága mint kezelő végzi. Az igazgatóság teljes jogkörrel képviseli az Oktatási Minisztériumot a Magyar Államkincstárnál vezetett számla feletti rendelkezés tekintetében.

Az alapprogramból pályázati rendszerben lehet támogatást elnyerni. Az egyes pályázati rendszerekre vonatkozóan a pénzfelhasználás rendjét, a pályázati rendszert, a finanszírozás mértékét és módszereit, a döntéshozatali mechanizmust, a pályázatok értékelését és ellenőrzését - az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság véleményének figyelembevételével - az oktatási miniszter alakítja ki. Pályázaton kívüli támogatásra is sor kerülhet az oktatási miniszter döntése alapján, az alapprogram tárgyévi kiadási előirányzatának 5 százalékát meg nem haladó mértékben.

Pályázatot belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók, valamint magyar állampolgárságú és magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személyek nyújthatnak be. Nem pályázhat az a gazdálkodó szervezet, amely csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás alatt áll. Nem köthető szerződés azzal a gazdálkodó szervezettel, amelynek az alapprogram eszközeivel kapcsolatos szerződési kötelezettségen alapuló, 60 napot meghaladó lejárt tartozása vagy köztartozása van.

Az oktatási miniszter egy országos napilapban és a számítógépes hálózaton felhívást és tájékoztatót tesz közzé a pályázatokról és a pályázaton kívüli támogatás odaítélésének szempontjairól.

Az oktatási miniszter hatáskörére vonatkozóan további rendelkezéseket tartalmaz a 158/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2001/99. szám)

Kereskedelmi vámtarifa

Módosult a kereskedelmi vámtarifa. A 13/2001. (IX. 1.) KüM-PM együttes rendeletben foglalt tételeket a szeptember 1-jét követő vámkezeléseknél kell alkalmazni.

Szeptember 29-ei hatállyal módosította a vámtarifa-magyarázatot a 32/2001. (IX. 14.) PM rendelet. Az új rendelkezéseket az ezt követően végrehajtott vámkezeléseknél kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2001/96., 100. szám)

Szabványok

Szeptember 13-ától nem kell alkalmazni bizonyos nemzeti szabványokat, 2002. január 1-jét követően pedig egyes építésügyi szabványok válnak hatálytalanná az 56/2001. (IX. 5.) FVM rendelet értelmében.

(Magyar Közlöny, 2001/97. szám)

Forintárfolyam

A kormány az 1102/2001. (IX. 5.) Korm. határozatával - a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben - 2001. október 1-jétől megszünteti a forint euróval szembeni havi leértékelését, és e naptól rögzíti az intervenciós árfolyamsáv közepét.

(Magyar Közlöny, 2001/97. szám)

Elektronikus aláírás

Rendeletet alkottak arról, hogy milyen eljárás alapján kell kijelölni az elektronikus aláírás tanúsítását végző szervezeteket. A tanúsítási eljárás során egy független, nem hatóságként működő szervezet írásban igazolja, hogy az elektronikus aláírás megfelel a mértékadó előírásokban meghatározott követelményeknek.

A tanúsító szervezet kijelölése kérelemre indul. A kérelmet a rendelet mellékletében közzétett nyomtatványon a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságán (IKB) működő bizottsághoz kell benyújtani.

A kérelemhez csatolni kell:

- a három hónapnál nem régebbi cégkivonatot (eredeti vagy hiteles másolatban), valamint a létesítő okirat hiteles másolatát, vagy az egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, egyéb szervezetek esetén a hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vételt igazoló közokiratot és a létesítő okirat hiteles másolatát;

- a tanúsítási tevékenységre vonatkozó eljárási szabályzatokat;

- a védjegyeztetett tanúsítási jelölés másolatát;

- a felelősségbiztosítási szerződés igazolását.

A kérelmezőnek rendelkeznie kell:

- a tanúsítási rendszer (beleértve a rendszeres termékellenőrzések) leírását tartalmazó részletes szabályzattal;

- a tanúsítási jelölés formájának, jelentésének, a jelöléshasználat engedélyezésének és visszavonásának, a jelöléssel való visszaélések esetén követendő eljárásoknak a leírásával;

- hatályos felelősségbiztosítási szerződéssel;

- megfelelő szakmai képzettséggel és gyakorlati felkészültséggel.

A megfelelőség vizsgálata

A vizsgálatot az informatikai kormánybiztos által megbízott szakértőkből álló csoport (auditáló csoport) végzi. Az auditáló csoport minősítő jegyzőkönyvet bocsát ki, és azt a bizottság rendelkezésére bocsátja. Az auditáló csoport azt vizsgálja, hogy a kérelmező rendelkezik-e a szükséges személyi, szakmai és tárgyi feltételekkel. Ellenőrzi különösen:

- a kérelmező szervezeti felépítését, működési és eljárási szabályait, általános szerződési feltételeit;

- a vezetők, a személyzet, és a közreműködők szakmai képzettségét, gyakorlati felkészültségét;

- a kérelmező függetlenségét az elektronikus aláírási terméket gyártó, importáló és forgalmazó gazdálkodó szervezetektől, illetve elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóktól; így különösen azt, hogy a kérelmező saját maga vagy vezető tisztségviselője végez-e ilyen tevékenységet, illetve ilyen tevékenységet végző szervezetben vezető tisztségviselő-e, vagy rendelkezik-e tulajdoni részesedéssel;

- működő minőségirányítási rendszer meglétét vagy annak tervezetét;

- a felelősségviselés rendjét;

- a személyzet díjazásának függetlenségét az elvégzett tanúsítások számától és eredményétől.

Kijelölés

A kijelölés határozott időtartamra, legfeljebb 3 évre szól. A kijelölést a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében közzéteszik. A szervezetnek a kijelölést követően is folyamatosan meg kell felelnie a feltételeknek, ezt ellenőrzi a kijelölési bizottság és a Hírközlési Felügyelet. A kijelölt tanúsító szervezet köteles évente beszámolót küldeni tevékenységéről a kijelölő részére.

Ha a tanúsító szervezet megszűnik, ezt köteles az eljárás befejezését megelőző 30 nappal bejelenteni a bizottságnak. A jogutódjával kapcsolatban új kijelölési eljárást kell lefolytatni. A kijelölés időtartamának lejártával új kijelölési eljárást kell kezdeményezni.

Tanúsítvány

A tanúsító szervezet a megfelelőségi tanúsítványok kiadásáról és visszavonásáról köteles bejelentést tenni a felügyeletnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

- a megfelelőségi tanúsítványban foglalt elektronikus aláírási termék gyártójának nevét,

- a termék sorozatának vagy típusának megnevezését (azonosítóját),

- a megfelelőségi tanúsítvány kiadásának keltét,

- visszavonás esetén annak indokát.

A kijelölés visszavonása és törlése

A kijelölést törlik, ha a kijelölési okiratban megjelölt határidő lejár, illetve ha a tanúsító szervezet ezt kéri, vagy ha a tanúsító szervezet megszűnik.

A tanúsító szervezet kijelölését visszavonják, és törlik a nyilvántartásból, ha már nem felel meg a kijelölés követelményeinek, vagy ha a kijelölési bizottság megállapítása szerint megszegte a tevékenységével összefüggő kötelezettségeit, illetőleg a mértékadó előírásokat.

A kijelölés törlését és visszavonását közzéteszik a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében.

A 15/2001. (VIII. 27.) MeHVM rendelet szeptember 1-jétől hatályos.

Hírközlési Főfelügyelet

Az elektronikus aláírással kapcsolatban a kormány számos feladatot ruházott a Hírközlési Főfelügyeletre. A felügyelet a szolgáltató bejelentése alapján nyilvántartásba veszi a fokozott biztonságú szolgáltatót. A bejelentést a szolgáltatás megkezdése előtt 30 nappal kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

- a fokozott biztonságú szolgáltató nevét, lakcímét vagy székhelyét, cégjegyzékszámát;

- az általa végzett szolgáltatások megnevezését;

- a szolgáltatások nyújtásának helyét.

A bejelentéshez csatolni kell a szolgáltatási szabályzatot, az általános szerződési feltételeket, cégkivonatot vagy a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát.

A felügyelet végzi az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásra vonatkozó minősítési eljárást. Az eljárás lefolytatásához a nyilvántartásba vételi kérelemben foglaltakon túl csatolni kell:

- a szolgáltató, illetve vezető tisztségviselője, vezetője, alkalmazottai büntetlen előéletét igazoló, három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványokat;

- a bizalmi munkakörök betöltéséhez szükséges szakképzettséget igazoló okiratokat (szakmai gyakorlatot, végzettséget, szakképesítést igazoló okiratok);

- a felelősségbiztosítás megkötését igazoló okiratot.

Külföldi tanúsítvánnyal kapcsolatos közzétételi eljárás

A felügyelet nyilvántartásba veszi a külföldi hitelesítésszolgáltató által kibocsátott tanúsítvánnyal kapcsolatos felelősségvállalást, illetőleg a külföldi hitelesítésszolgáltató által kibocsátott tanúsítvány felülhitelesítését; vagyis a felelősségvállalást.

A belföldi hitelesítésszolgáltató haladéktalanul köteles bejelenteni a felelősségvállalást. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

- a felelősséget vállaló belföldi hitelesítésszolgáltató és a külföldi hitelesítésszolgáltató nevét, székhelyét, illetve lakóhelyét;

- a felelősségvállalás kezdetének és végének időpontját;

- a felelősségvállalásnak tárgybeli, földrajzi, időbeli vagy egyéb korlátait, a felelősségvállalás legmagasabb értékét;

- a felelősségvállalás módját.

A hitelesítésszolgáltató tevékenységének befejezése

A hitelesítésszolgáltató köteles bejelentést tenni a felügyeletnek a tevékenységének befejezését megelőzően legalább hatvan nappal. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

- a hitelesítésszolgáltató nevét, lakcímét vagy székhelyét;

- a befejezés időpontjának meghatározását;

- egy azonos besorolású hitelesítésszolgáltató megjelölését, aki a feladatainak ellátását átveszi.

Hatósági ellenőrzés és nyilvántartás

A felügyelet a minősített szolgáltatóknál átfogó éves helyszíni ellenőrzést végez. Az ellenőrzésről, valamint az annak során szerzett tapasztalatairól készített éves összesített értékelő jelentését a tárgyévet követő április 30-áig nyilvánosságra hozza.

A felügyelet nyilvántartásba veszi az elektronikus aláírási terméket

- a megfelelőségi tanúsítványban foglalt elektronikus aláírási termék gyártója;

- a termék sorozatának vagy típusának megnevezése (azonosítója);

- a megfelelőségi tanúsítvány kiadásának kelte alapján.

Ugyancsak nyilvántartást vezet a felügyelet az elektronikus aláírási termékek megfelelőségének tanúsítására jogosult szervezetekről, a kijelölési, illetve akkreditálási okirat tartalma szerint.

A minősített hitelesítésszolgáltató által kibocsátott tanúsítványtípusok megnevezését a szolgáltató bejelentése alapján veszi nyilvántartásba a felügyelet. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tanúsítványtípus megnevezését, valamint a kibocsátás feltételeit.

A felügyelet fenti hatáskörét szeptember 1-jétől gyakorolja, a 150/2001. (IX. 1.) Korm. rendelet alapján.

Követelmények a szolgáltatókkal szemben

Szolgáltatási szabályzat

A szolgáltatónak szolgáltatási szabályzatot kell készítenie a tevékenységének bejelentése előtt. A szabályzatot a tevékenység megkezdésével egyidejűleg nyilvánosságra kell hozni, és elérhetővé kell tenni az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, valamint az interneten.

A szolgáltatás igénybe vevőjét tájékoztatni kell a szolgáltatási szabályzat tartalmáról és a szolgáltatási szabályzat elérhetőségéről, a szolgáltatási szerződés megkötését megelőzően.

Pénzügyi követelmények

A szolgáltató a tevékenységének megszűnésével kapcsolatos költségek biztosítása és a megbízhatóság érdekében köteles az alábbi pénzügyi követelmények legalább egyikének megfelelni:

- a minősített szolgáltatónak legalább huszonötmillió, a fokozott biztonságú szolgáltatónak legalább hárommillió forint összegű, feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgaranciával kell rendelkeznie;

- a szolgáltatónak a felügyelet mint jogosult javára, a költségek megfizetésének biztosítására pénzügyi intézménynél óvadékként letétet kell elhelyezni. A letét összege minősített szolgáltató esetén legalább huszonötmillió, fokozott biztonságú szolgáltató esetén legalább hárommillió forint;

- a minősített szolgáltató esetén legalább 500 000 000 forint, fokozott biztonságú szolgáltató esetén legalább 100 000 000 forint jegyzett tőkéjű gazdasági társaság készfizető kezességet vállal. A kezességvállalás mértéke minősített szolgáltató esetén legalább huszonötmillió, fokozott biztonságú szolgáltató esetén legalább hárommillió forintig terjed.

A követelmények részletes leírását a szeptember 1-jén életbe lépő 16/2001. (IX. 1.) MeHVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2001/9., 96. szám)

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

A 33/2001. (IX. 14.) PM rendelet értelmében a biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állományának 2002. évre vonatkozó átlagos díjemelési mértéke nem haladhatja meg a 4,8 százalékot. A rendelet szeptember 15-én lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2001/100. szám)

Gépjárművek környezetvédelmi vizsgálata

2002. január 1. után fogják csak felrögzíteni a környezetvédelmi felülvizsgálaton megfelelt gépkocsik hátsó rendszámtáblájára a plakettet. A 27/2001. (VIII. 31.) KöViM-BM-KöM együttes rendelet értelmében elhalasztották a matricák korábban már szeptember 1-jére tervezett alkalmazását.

A már legyártott, illetve a felülvizsgáló szervezetek részére átadott igazolólapokat is fel lehet még használni 2001. december 31-éig.

(Magyar Közlöny, 2001/95. szám)

Forgalomba helyezési díj

Aki egyedileg előállított rendszámtábla kiadását kéri, szeptember 8-ától 250 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat fizet az eddigi 120 000 forint helyett.

Változott a külföldi vezetői engedélyek honosítása is, a rendelet hatálybalépését követően kezdeményezett eljárásokban már 3200 forintot kell fizetni a 26/2001. (VIII. 31.) KöViM-BM rendelet szerint.

(Magyar Közlöny, 2001/95. szám)

Zálogszerződés

Zálogházi tevékenység keretében nyújtott kézizálogkölcsön esetén a zálogszerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha a szerződésről szóló okirat a zálogkötelezett személyére utaló adatot nem tartalmaz. Ezt a rendelkezést szeptember 1-jei hatállyal a 150/2001. (IX. 1.) Korm. rendelet vezette be.

(Magyar Közlöny, 2001/96. szám)

Zálogjogi nyilvántartás

A Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál zálogjogi nyilvántartást vezetnek az ingó jelzálogjogról és a vagyont terhelő zálogjogról. A zálogjogi nyilvántartás központi rendszerét a kamara, míg a központi rendszerhez kapcsolódó adatszolgáltató és lekérdező helyi egységeket a közjegyzők működtetik. A lekérdező rendszert bárki más is működtetheti, ha biztosítja az üzemeltetés megfelelő technikai követelményeit, és vállalja a rendszerbe lépéssel, illetve a rendszer használatával kapcsolatos díjak megfizetését. A rendszer használatának feltételeiről a Magyar Országos Közjegyzői Kamarával kell szerződést kötni.

A közjegyző a zálogjog alapítását és a zálogjogi változásokat a közjegyzői irodában működő adatszolgáltató és lekérdező rendszerén keresztül elektronikus adatátvitel útján jelenti be a zálogjogi nyilvántartásba. Ennek biztonságos teljesítése érdekében a kamara titkosító eszközt bocsát a közjegyző rendelkezésére.

A zálogjog bejegyzéséért, a betekintésért, a lekérdezésért, továbbá a zálogjog törléséért és az egyéb változás bejegyzéséért költségtérítést kell fizetni. Ennek összege betekintés és lekérdezés esetében zálogkötelezettenként ezer, egyéb esetben ötezer forint.

A zálogjogi nyilvántartás részletes szabályait a 11/2001. (IX. 1.) IM rendelet állapította meg.

(Magyar Közlöny, 2001/96. szám)

SAPARD

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kihirdette Magyarország SAPARD-tervét a 2000-2006-os évekre. A SAPARD-terv teljes szövegét magyar és angol nyelven a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő tartalmazza. Az 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet szeptember 1-jétől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2001/92. szám)

Betegjogi képviselő

Szigorították a betegjogi képviselő jogállására vonatkozó szabályokat. Az, aki az egészségügyi szolgáltatónál betegjogi képviselő, tevékenysége alatt és annak megszűnésétől számított két éven belül sem ugyanazon egészségügyi szolgáltatót, sem a beteget nem képviselheti. A tilalom vonatkozik a hatóság vagy egyéb szervezet előtti képviseletre és a permegelőző eljárásra, továbbá jogi szolgáltatásra és ügyvédi megbízásra is. Ezt a kizárási szabályt alkalmazni kell a betegjogi képviselő közeli hozzátartozójára, a személyes közreműködésével működő alapítványra, egyesületre, közhasznú társaságra, ügyvédi irodára, olyan gazdasági társaságra, amelyben a betegjogi képviselő tag, vagy személyes közreműködéssel munkát végez.

Nem járhat el betegjogi képviselőként az, aki egyéb feladatkörében eljárva betegjogi képviselői feladataival összefüggésben, vagy általános ellenőrzési, felügyeleti jogkör gyakorlása során az érintett egészségügyi szolgáltató felelősségét vizsgálja, vagy működését ellenőrzi.

Betegjogi Koordinátori Tanács

Az országos tiszti főorvos Betegjogi Koordinátori Tanácsot hoz létre. A tanácsnak 7 tagja van, akiket az országos tiszti főorvos kér fel. A tanács tagjaira a betegjogi képviselőre vonatkozó szabályok az irányadók. A tanács közreműködik a betegjogi képviseleti rendszer kialakításában, részt vesz a betegjogi képviselők tevékenységének szakmai irányításában és ellenőrzésében, koordinálja a betegjogi képviselők munkáját, nyilvántartást vezet a betegjogi képviselőkről. A Magyar Orvosi Kamarával együttműködve elkészíti a betegjogi képviselők etikai kódexét. Közreműködik a betegjogi képviselők képzésének és továbbképzésének megszervezésében. Felkéri a vizsgáztatást végző személyeket, összeállítja és nyilvántartja a vizsgáztatók névjegyzékét, dönt a tanfolyam elvégzése és vizsga letétele alóli mentesítésről.

Betegjogi képviselői vizsga

A vizsga szervezését és lebonyolítását az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala végzi. A vizsgához szükséges tananyagot a vizsga előtt legalább 30 nappal a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani. Aki főiskolai vagy egyetemi szintű egészségügyi alapképzésben szerzett szakképzettséget, mentesül az egészségügyi és orvosetikai ismeretek, a jogász, illetve az igazgatásszervező pedig a jogi ismeretek tanfolyam elvégzése, valamint vizsga letétele alól.

A szeptember 6-án életbe lépett 27/2001. (VIII. 22.) EüM rendelet melléklete tartalmazza a betegjogi képviselőre vonatkozó tanfolyam szakmai követelményeit.

(Magyar Közlöny, 2001/93. szám)

Építési műszaki ellenőrök

Átfogóan módosították az építési műszaki ellenőrök jogállását szabályozó rendeletet. Szeptember 22-étől az építési műszaki ellenőr feladata, hogy ellenőrizze a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések megfelelőségének igazolására szolgáló dokumentumokat. Dokumentálnia kell az építési naplóban a műszaki ellenőri feladatok elvégzését is.

Ha fővállalkozó hiányában több kivitelező végzi az építőipari és több felelős műszaki vezető irányítja a kivitelezést, akkor az építési műszaki ellenőrnek kell gondoskodnia arról, hogy az építési naplóban szerepeljenek az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok az elvégzett részmunkákkal kapcsolatban. E dokumentumoknak az építtető rendelkezésére kell állniuk a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor.

Szakképesítés

Csökkent a kötelező gyakorlati idő tartama a középfokú képesítéssel rendelkező ellenőröknél. Az eddigi 10 év helyett elegendő az 5 éves, Magyarországon folytatott építészeti-műszaki tervezési, építéskivitelezési, építésügyi igazgatási, építésfelügyeleti, beruházói-műszaki, valamint az e területeken folytatott oktatói tevékenység. A szakvizsgát a szakképzésért felelős miniszterek által meghatározott előírásoknak megfelelően jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi, illetve középfokú képesítés esetén építési-műszaki szakmai ismeretekből kell letenni.

Szakirányú felsőfokú szakképesítésnek a jövőben a következőket kell tekinteni:

- építmények esetében építészmérnöki, építőmérnöki vagy településmérnöki,

- építmény- és épületgépészeti területen gépészmérnöki,

- építmény- és épületvillamossági területen villamosmérnöki egyetemi vagy főiskolai oklevél. Középfokú szakképesítésnek az egyes építményfajtáknak megfelelő szakirányú technikusi oklevél, vagy a technikusképzés szüneteltetésének időszakában a szakközépiskolai érettségi bizonyítvány minősül.

Névjegyzék

A névjegyzékbe való felvételi kérelmet az állandó lakóhely szerint illetékes és az adott építményfajta szerint hatáskörrel rendelkező építésfelügyelethez kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell:

- a szakmai képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány másolatát,

- a műszaki ellenőri szakvizsga eredményes letételét bizonyító okirat másolatát,

- a szakmai gyakorlati időt bizonyító okiratokat,

- a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, valamint

- az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bizonylatot.

Az építésfelügyelet felveszi a névjegyzékbe azokat a közép- vagy felsőfokú műszaki, illetve agrárműszaki szakképesítéssel rendelkező személyeket, akik bizonyítani tudják, hogy a felvételi kérelemben megjelölt szakirányban a kérelem benyújtását megelőzően Magyarországon legalább 10 éven keresztül építési műszaki ellenőrként tevékenykedtek. A kérelmeket 2003. július 31-éig kell előterjeszteni. Ennek azonban az a feltétele, hogy az új rendeletben előírt egyéb feltételek fennálljanak.

A szakmai gyakorlat igazolásaként csak közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot fogadnak el (munkáltatói, illetőleg az építési szakmai érdek-képviseleti szerv, szakmai kamara által kiadott igazolást, továbbá munka- vagy megbízási szerződést stb.).

Szakmai vizsgát is csak akkor lehet tenni, ha a vizsgát megelőzően a névjegyzéket vezető szervnél a vizsgára jelentkező bizonyította a legalább 10 éves szakmai gyakorlatát, és erről az építésfelügyelet igazolást adott ki. A szakirányú képesítéssel nem rendelkező személyeknek a szakvizsgán - az alapképzettség (felső-, középfokú) szintjétől függetlenül - az építési-műszaki alapismeretekből is vizsgát kell tenniük.

A 167/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(Magyar Közlöny, 2001/100. szám)

Agrárszakértők

Felülvizsgálták, és az 55/2001. (VIII. 31.) FVM rendeletben közzétették azokat a tevékenységi köröket, amelyekre szakértői engedélyt lehet kérni. Szeptember 8-ától engedélyköteles a halászat, a mezőgazdasági gépesítés, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalati gazdálkodás szakterületein működő szakértők tevékenysége is. Az engedélyt az a büntetlen előéletű személy kaphatja meg, aki a szakterületnek megfelelő egyetemi, főiskolai végzettséggel, továbbá legalább ötéves, igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik.

Földmérési és térképészeti szakterületen az engedélyezés további feltétele, hogy a szakértő az ötéves szakmai gyakorlatból legalább két évet a földügyi igazgatásban töltött el, valamint hogy a birtokrendezés, a nagy méretarányú és kataszteri térképkészítés, az ingatlanokkal kapcsolatos geodéziai munkák, a földügyi, földmérési, térképészeti és távérzékelési munkák ellenőrzése, illetve vizsgálata szakterületen ingatlanrendező földmérői minősítéssel is rendelkezzen.

A szakértői engedélyek megadása, illetve megújítása iránt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kell benyújtani a kérelmet, a rendelet mellékletében meghatározott tartalommal. Az engedélyezési eljárás díja szakterületenként 2500 forint, amit a "10032000-01494549-00000000 FVM Gazdálkodó Szervezete, Államháztartási egyedi azonosítószám: 036979" elnevezésű számlára kell befizetni.

A szakértői engedélyeket nyilvántartásba veszik. A szakértők névjegyzékét minden évben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszik közzé.

(Magyar Közlöny, 2001/95. szám)

Jogdíjközlemény

A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadó-művészi Jogvédő Irodája (MSZSZ-EJI) közzétette az előadások sugárzásának vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjait. A jogdíjak és a közölt felhasználási feltételek 2001. augusztus 1-jétől december 31-éig érvényesek.

(Magyar Közlöny, 2001/95. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére