Ez művészet

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 42. számában (2001. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

Művész-, illetve művésztanári diploma öt önálló fővárosi intézményben és a vidéki univerzitásokon (Pécs, Győr, Miskolc, Debrecen, Szeged), valamint egy-két ugyancsak vidéki főiskolai karon (pl. Nyíregyházán) szerezhető. Vannak továbbá magániskolák, amelyek oklevelet adnak ki arról, hogy a növendék náluk tanulmányokat folytatott, ám ezeknek a papíroknak az értékéről szakmánként eltérő hevességű vita folyik. A színészek egyesülete például szeretett volna olyan kamarai jogosítványt kapni, amelynek alapján minősíthetné a pályára kerülőket. Hiszen művészkarriert kivételes esetekben azok is befuthatnak, akiknek nincs diplomájuk, néhány színésztanár, Kossuth-díjas aktor a mai napig sem szerzett oklevelet.

A felsőoktatás szerkezetének átalakítása előtt sok vita folyt arról, hogy a művészképző intézmények miként kapcsolhatók a létrejövő nagy egyetemekhez. A megoldást a Zeneakadémia akkor katasztrofális gazdasági helyzete kényszerítette ki. Vidéki tagozatait a helybéli univerzitások integrálták úgy, hogy a szakmai felelősséget a képzés minőségéért ma is a budapesti, azóta már szintén egyetemmé előlépett iskola vállalja. Az első "házasságok" a kisebb zökkenők ellenére sikerültnek mondhatók. Annál is inkább, mert néhány friss kezdeményezés és a szerkezetátalakítás találkozott. A pécsi egyetemen például már neves tanárok vezetésével elkezdődött a doktoranduszképzés. Idén is felvételt hirdettek a Doctor of Liberal Arts programra. A hatszemeszteres nappali (szervezett) vagy levelező (egyéni) képzésben részt vevők Keserü Ilona, Tolvaly Ernő, Valkó László festőművész, illetve Bencsik István, Rétfalvi Sándor, Schrammel Imre és Gaál Tamás szobrászművész irányításával készülhetnek a PhD-fokozatnak megfelelő DLA-minősítésre. Ha a vidéki művészképző fakultások izgalmas szellemi műhelyként is funkcionálnak - és erre számos példa van -, remélhető, hogy az ország vízfejűsége, Budapest-központúsága lassan megszűnik.

Ma még azonban a fővárosi iskolák diplomáit tekintik valódi értéknek. Ezeknek a vezetői alkotják a MERSZ-et, a művészeti egyetemek rektori szövetségét. Huszti Péter mandátuma a Színház- és Filmművészeti Egyetemen nem hosszabbítható, helyére új rektor kerül, a képzőművészeket Szabados Árpád, az iparművészeket Droppa Judit, a zenészeket Falvai Sándor képviseli a MERSZ-ben, az elnöki tisztet jelenleg Dózsa Imre, a Magyar Táncművészeti Főiskola főigazgatója tölti be.

Az öt intézmény közül épp a MERSZ elnökének iskolája nem nyerte még el az egyetemi rangot. Ami nem jelenti azt, hogy ne készítették volna el azt az intézményfejlesztési tervet, amelyet a felsőoktatási törvény előír, és amely, ha megvalósul, egyetemmé lépteti elő a köznyelvben még mindig balettintézetnek nevezett, különleges műhelyt. Az öt évtizeddel ezelőtt, az Operaház és egy magániskola fúziójával létrehozott állami intézet az Andrássy úton, szemben a dalszínházzal, egy hajdan elegáns palotában kapott helyet. A közelség praktikus volt, ám hamarosan kinőtték a lakásokban és az Upor kávéházban létesített termeket. Néhány utcányira építettek számukra egy "fiókot", ám ez komfortban és építészetileg sem bizonyult igazi megoldásnak. Ráadásul az Andrássy úti házat az önkormányzat eladta egy befektetőnek, hogy luxusszállodává alakítsa az épületet.

Dózsa Imrének tehát nemcsak az a feladata, hogy szellemileg felkészítse intézményét a hagyomány folytatására, a kor és az uniós csatlakozás követelményeinek teljesítésére, hanem fizikai létéről is gondoskodnia kell. Mint a főtitkár, Pordány Emőke mondja, mindvégig kemény, de jóindulatú tárgyalásokat folytattak a vevővel. A befektető vállalta, hogy az Andrássy úton elveszített háromezer négyzetmétert másutt, például a Kazinczy utcai részleg mögötti foghíjon fölépíti, csakhogy közben azt a telket is értékesítették. A főiskola sorsa szerencsés fordulatot vett, a bölcsészkar egyik épülete a millenniumi földalatti végállomásánál megürült, ide költözhetnek a táncosok. Az objektum fejlesztésre is alkalmas, az elmúlt hetekben lázas építkezést találtunk az Amerikai út és a Kolumbusz utca határolta területen. Minthogy egyes részek csupán kisebb felújításra, tisztasági festésre szorulnak, először a Nádasi Ferenc Gimnázium költözik ki, azután az igazgatóság, a tanulmányi irodák. Az ígért új épületet is itt emelik, ebben balett-termek és a szakmai oktatáshoz szükséges egyéb helyiségek kapnának helyet. Ha majd a kollégiumot is ide telepíthetik, ideálissá válnak a körülmények. A színházterem nemcsak a tanévnyitó és diplomaosztó ünnepségeknek ad végre saját keretet, kisebb produkciók, koreográfiai kísérletek, vizsgák színhelye lehet. Nemcsak az elveszített tér pótlása, hanem az intézmény fejlődését szolgáló környezet megteremtése is cél. A főiskolai tanács tagjai rendre szorgalmazzák, hogy a művészképzés mellett a többi ágat is fejlesszék. A táncpedagógiai, táncelméleti és szakírói tanulmányokat - amelyek kiegészítő stúdiumként elindultak - önálló karokká, akkreditált, diplomát és majd fokozatot adó képzéssé alakítsák, és ezzel megszerezzék majd az egyetemi rangot. Az egyetemi címnek az anyagi ellátottságban van hozadéka. A főiskolát a magas költségigények miatt - a növendéknek balettcipő, ruha kell - az egyes finanszírozási kategóriába sorolták, de az oktatók bére alacsonyabb, mint az egyetemeken, pedig többségében magas kvalifikációjú, díjakkal elismert táncművész sztárok alkotják a tanári kart. Olykor csillagok ülnek vissza a padba, az Operaházban például egy intenzív csoport készül a jövőre, amely a táncosoknál törvényszerűen oly rövid színpadi karrier után következik. A posztgraduális szakirányú tanulmányok között tervezik bevezetni a menedzserképzést, amire sürgető igény mutatkozik. A zuglói épületegyüttes mellett szeretnék megtartani a Kazinczy utcai házat is, igaz, nem a saját céljukra, hanem a MERSZ centrumául, egyfajta kulturális multiplexként, ahol az öt művészeti ág ifjú talentumai folyamatosan és együtt mutatkozhatnának be. A két hely fejlesztéséhez persze nem elegendők az oktatási szaktárcától megszerezhető források. Mivel ezekben az intézményekben a jövő művészeit nevelik, méltán számítanak a kulturális minisztérium támogatására is.

A "két gazda közötti" sajátságos állapot valamennyi művészeti egyetemet érinti, a diplomázók jövője a kulturális tárcát érintő kérdés, képzésük keretét, minőségét viszont az Oktatási Minisztérium szabályozza. A végzős növendékek, a pályakezdők és a második oklevélért posztgraduális hazai vagy külföldi képzésben részt vevők ösztöndíjakért pályázhatnak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához, illetve a megfelelő ösztöndíjbizottsághoz. A stipendiumok közül jó néhányat még a rendszerváltás előtt alapítottak, ezek korszerűsítése, illetve két új: a Fischer Annie zenei előadó-művészeti és a Fülöp Viktor táncművészeti létrehozása fűződik Magyar Bálint kulturális kormányzásához. Ma az ipar-, fotó- és képzőművészeti, formatervezői, művészettörténész, irodalmi és drámaírói ösztöndíj forrását állja az NKÖM. Újdonság az ösztöndíjasok fesztiválja, a támogatottak eddig kétszer kiállításokon, hangversenyeken és előadásokon adtak számot arról, hogy mit tanultak.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2000 novemberében ünnepelte alapításának 125. évfordulóját. Azt, hogy egy és egynegyed századdal ezelőtt a világhírű zeneszerző és zongoraművész, Liszt Ferenc igazgatói kinevezésével megalapíttatott a Zeneakadémia. Az intézmény első professzorai közt volt Erkel Ferenc és az európai hírű Popper Dávid gordonkaművész is, akinek egyik növendéke még a ma világhírű csellista, Perényi Miklós lehetett. A hagyomány folyamatossága Bartók, Kodály, Dohnányi, Hubay munkásságán át is kimutatható és napjainkig töretlen - ezzel az öreg kontinensen csak kevés hasonló intézmény büszkélkedhet. A szakmai múlt azonban nem kis felelősséggel jár, mert nem kétséges, hogy a hírnév megőrzésén túl az egyetemnek a kor kihívásainak kell megfelelnie.

A kihívás az egyik vezérszó abban a jó másfél éves munkával kidolgozott intézményfejlesztési tervben, amelyről Kedves Tamás főtitkár beszélt. A terv elkészítésének első fázisában egy önértékelési rendszert állítottak föl. Ebben egyebek között összegyűjtötték azokat a problémákat, amelyek megoldása elengedhetetlen, megnevezték mi, miért okoz(hat) veszélyt az intézmény alapvető funkcióinak teljesítésében és jövőbeni feladatainak ellátásában. Így alakul ki az a stratégia, amely koherens, bár folyamatosan változó rendszert alkot az akadémia jövőképével. Az intézményfejlesztési terv első változatát az értékelőbizottság elfogadta, B minősítéssel, azaz talált változtatandó elemeket, az azóta megítélt feltételes A minősítés további módosításokat igényel, annál inkább, mert a szaktárca, illetve a felsőoktatási fejlesztéseket koordináló iroda feltételrendszere ugyancsak megváltozott.

Bizonyos dokumentumok azonban véglegesnek tekinthetők, például a tanulmányi és vizsgaszabályzat. Sürgős feladat a kreditrendszer bevezetése. Hogy egy művészeti egyetemen ez miféle előnyökkel jár, arra egyelőre csak a külföldi példák alapján lehet válaszolni. A helsinki Sibelius Akadémián már 6-8 éve funkcionál a pontgyűjtésre lehetőséget adó szisztéma. A Sibelius Akadémiának nemzetközi presztízse mellett bevételei is nőttek, hiszen Európa, sőt az Egyesült Államok legjobb muzsikus mesterei rendszeresen adnak szervezett mesterkurzusokat Helsinkiben. A növendék indexébe bekerül a kurzusokon szerezhető pontszám. Igaz, a részvételért fizetnie kell - az akadémia ezzel tesz szert jövedelemre -, de nem kell körbeutaznia a világot, egy helyen találkozhat a neves professzorokkal. Hasonló rendszer sikeresen működik Párizsban és Madridban is.

A képzési kínálat bővítése is a fejlesztés fontos eleme, két évvel ezelőtt még nem volt DLA-program. A fokozat megszerzése nem öncél, hanem a kor kihívása, közelít a 2002-2003-as tanév, amelytől kezdve minősített oktatók nélkül nem létezhet ének-zenei intézmény. Az idén mintegy harmincan kezdik meg DLA-tanulmányaikat. A doktoriskola, a személyre szabott képzés rengeteg pénzbe kerül. Egy karmesternövendék diplomakoncertje 1,2 millió forintos költséget involvál, hiszen a jövő Dorátija, Soltija vagy Ferencsikje nem állhat egyedül a pódiumra. Négy-öt évvel ezelőtt a Zeneakadémia a fennmaradásért küzdött, ma nincsenek financiális problémái, nehézségek időnként adódnak - ismeri el a főtitkár. Nincs meg mindig a bérek emeléséhez szükséges fedezet, az intézmény azonban hitelképes, és bátran tervezhet személyi kérdésekben is, az idős, tapasztalt, nagy tudású mestereket meg akarják tartani, a doktoriskola aligha működhet nélkülük. Ugyanakkor a fiatal kollégákat is katedrához kívánják juttatni. Egy-egy tanterem úgy fest, mintha az utóbbi 30 évben semmi sem történt volna, ezeket a méltatlan körülményeket is mielőbb szeretnék megszüntetni.

A Zeneakadémia nem csupán oktatási intézmény, hanem művészeti műhely is. S noha ígéretek vannak egy nemzeti koncertpalota megépítésére, a műhely funkció erősítése változatlanul cél. A Zeneakadémia a reprezentáció helye is: külképviseletek gyakran hívják vendégeiket ide, a rektori páholy és környéke rendbe hozatalra vár. A műemlékvédőkkel folytatott konzultáció alapján az egyik legszebb magyar szecessziós épület eredeti belső színvilágát is vissza akarják hozni, helyreállítani, stílushű bútorokkal berendezni a Hubay-érában még vendégeket fogadó kávézót, ami ma úgy hiányzik a koncertközönség komfortérzetéhez. A közeli Hegedű utcai iskola megszűnt, a Bartók Béla Konzervatórium szomszédságában álló házat a Liszt Ferenc Egyetemnek ígéri a kerületi önkormányzat, ők gondolatban már belakták az épületet. Ha ez és más tervezett együttműködés is megvalósul még e naptári évben, akkor újabb tervek kimunkálásán törhetik a fejüket az akadémia tanárai. Időszerű lenne a dzsessztanszak létrehozása, az operatanszak stúdiót igényel, zenekari próbateremre, a doktoriskola számára előadóteremre lenne szükség. Az átalakítások persze tömérdek pénzbe kerülnek, az elképzeléseket lépésről lépésre lehet valóra váltani, nemcsak hazai forrásokat, hanem EU-pénzeket is kívánnak e célra igénybe venni. Kedves Tamás optimista, úgy véli, a hazai közönség - remélhetően - áldoz majd rájuk, ha látja, hogy a forintok jó helyre mennek, a korszerű képzési rendszerben a versenygyőzelmek sokasodását várja a főtitkár.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére