A gyakorlatban problémákat vett fel, hogy a polgári jog szabályai szerint érvénytelen követelést biztosító szerződéseknek lehet-e büntetőjogi következménye. A polgári jog az érvénytelenség két formája között különböztet, ezek a megtámadhatóság és a semmisség. A Ptk. szabályai szerint a megtámadható szerződések miatti eljárás kezdeményezésére csak meghatározott személyek, meghatározott határidő alatt jogosultak, s a szerződés érvénytelenségének kimondásáig a szerződést érvényesnek kell tekinteni. Semmisségre bárki – így az is, aki azt maga idézte elő – határidő nélkül hivatkozhat, a semmis szerződés alapján kötelezettségek nem keletkezhetnek, abból jogok nem származhatnak.
Ugyanakkor az érvénytelen szerződések sok esetben más szerződést palástolnak, s a palástolt szerződés érvényessége nem eleve kizárt. Ezt csak a felek akaratának vizsgálata alapján lehet a konkrét ügyben eldönteni.
Uzsora
A fedezetelvonás bűntette körében leginkább az ún. uzsorás szerződés esetei bukkannak fel, kizárólag magánszemély hitelezőkkel. Klasszikus formája ennek, hogy a terhelt és a sértett közötti kölcsönszerződésbe nem a valós kölcsön összege, hanem annak uzsorakamatokkal megnövelt, előre kiszámított összege kerül, s ezt a megemelt követelést biztosítják ingatlanra kötött zálogszerződéssel, illetve ún. opciós szerződéssel.
A fedezetelvonás bűntette körében a klasszikus uzsorás szerződésekhez képest csak annyi eltérés tapasztalható, hogy a fedezetet a vállalkozás munkagépei, árukészlete jelentik. Jellemzően a kölcsön kötelezettje a valódi kölcsön összegét és annak még a törvényes kamatait is visszafizeti, azonban nem "hajlandó" az uzsorakamatok törlesztésére, illetve ennek fejében a fedezetként lekötött vagyontárgy átadására. Ez viszont a kölcsönadó részéről – figyelemre méltó módon – nem a fennmaradó összegre történő polgári per megindítását vonja magával, hanem büntetőfeljelentést. Az ok elsődlegesen abban keresendő, hogy a kölcsönadók úgy vélik: a kötelezettnek – mint az üzleti élet résztvevőjének – a büntetőjogi fenyegetettség olyan hátrányt jelent, amelynek okán inkább az uzsorás részt is megfizeti.
A semmisség vizsgálata
Előfordul, hogy a büntetőeljárás mellett a szerződés érvénytelenségének megállapítása miatt már polgári per is folyamatban van, melyet "védekezésül" a kölcsönszerződés kötelezettje indít meg, de az is, hogy az érvénytelenségi okra a terhelt csak a büntetőügy tárgyalása során hivatkozik. A bírói gyakorlat eltérően viszonyul a semmisség kérdésének a büntetőeljárás keretében történő vizsgálatához.
Adott ügyben, bár a feljelentő nyilatkozatai – szemben a feljelentettel – már a nyomozás során is ellentmondásosak voltak az átadott kölcsön összege, illetve annak tekintetében, hogy a szerződésben a kamatokkal, pontosabban milyen mértékű kamatokkal megnövelt kölcsönösszeg szerepelt, illetve milyen összegre került sor a szerződésnek a terhelt által vezetett kft. munkagépeivel és teljes üzemi berendezésével történő biztosítására, fedezetelvonás bűntette miatt mégis vádemelésre került sor. A terhelt egyébként még a büntetőeljárás megindítása előtt megfizette a valódi kölcsön összegét és annak reális járulékait. A vádemelés után a terhelt a szerződés semmisségének megállapítása iránt keresetlevelet nyújtott be a bírósághoz. Időközben azonban sor került a büntetőügy tárgyalásának kitűzésére.
A bíróság – meghallgatva a szerződés elkészítésében közreműködő ügyvédet is, aki a terhelt álláspontját erősítette – akként határozott, hogy az eljárást a polgári per befejezéséig felfüggeszti. Utóbb pedig nem felmentő ítéletet hozott, hanem más jogcímen, büntethetőséget megszüntető okból szüntette meg az eljárást.
Szemben ezzel egy másik büntetőeljárásnál a bíróság a bizonyítási eljárás során feltárta, hogy a felek között több szerződés is készült. Valamennyi szerződés mögött azonban csupán egyetlen kölcsönösszeg átadása állt, amelynek kapcsán már az első szerződés is az uzsorakamatokkal megnövelt kölcsönösszeget tartalmazta, és persze további kamatokat is kikötött. Ezt eredendően három – a terhelt által vezetett kft. tulajdonába tartozó – nagy értékű munkagéppel biztosították. Még az eredeti kölcsön futamidejének lejárta előtt a felek kötöttek egy újabb szerződést is, amelyben magasabb kölcsönösszeg szerepelt (újabb uzsorakamattal megfejelt összeg), és további munkagépet is lekötöttek, noha újabb kölcsönösszeg átadása nem történt. Az újabb szerződés futamidejének lejárta előtt ismét szerződést kötöttek, újabb megfejelt összeggel és újabb lekötéssel, ismét pénzátadás nélkül. Utóbb a terhelt az alapszerződés valódi összegének és kamatainak megfelelő összeget megfizette, de a fedezetül lekötött tárgyak átadását és az uzsorakamat megfizetését megtagadta.
A bíróság az ítéletében megállapította, hogy a felek közötti uzsorás szerződések semmisek, vagyis a vádlott ez alapján nem volt köteles a lekötött ingóságok átadására. Ennek alapján a vádlottat felmentette.
Nyilvánvalóan ez utóbbi az egyetlen helyes megoldás. Amennyiben valamely bűncselekmény elkövetése meghatározott szerződéshez tapad, a büntetőügyben a bíróság nem zárkózhat el ennek a szerződésnek a vizsgálatától, mert ettől – mint jelen esetben is – a bűncselekmény elkövetésének megállapíthatósága függ. Ezen túlmenően nincs olyan szabály, hogy a semmisség kimondása külön polgári bíróság feladata lehet csak – , sőt a Ptk. szerint a semmisségre bárki (bármilyen helyzetben) hivatkozhat.
(Egyébként is alapelv, hogy – néhány kivételtől eltekintve – a polgári bíróság ítélete a büntetőügyben a bíróságot nem köti, a büntetőeljárás során a bíróság a bizonyítást önállóan folytatja le, a tényállást saját maga állapítja meg.)
Ugyanakkor nincs jelentősége annak a büntetőjogi felelősség megállapítása szempontjából, hogy teljesítette-e a terhelt az uzsorás szerződés nem uzsorás részét, ugyanis ez esetben az egész szerződés semmis, nem keletkeztet részkötelezettséget sem. Ennélfogva a vádlottat olyan esetben is fel kell menteni, ha a kölcsönszerződésnek semmilyen részét nem teljesítette, mert nem keletkezett lekötött fedezet, tehát tényállási elem sincs. Alapvetően téves tehát ilyen esetben a megfizetés miatt az eljárás megszüntetése.
Az összeállítást készítette: