Devizapiaci ármozgások

A forint árfolyama augusztus közepén – az intervenciós sávon belül – gyengülésnek indult az euróval szemben. Az árfolyamvesztés egészen 258-ig tartott, s 4-5 napos "itt-tartózkodás" után a forint 250/252 között konszolidálódott. Az időszak hátralevő részében a 250/250-es szintet lefelé – többszöri próbálkozás ellenére – sem tudta áttörni. Sőt szeptember közepén a forint árfolyama ismét elkezdett gyengülni, lapzártánk idején az árfolyam 257/258-as szinteknél tartott.

Az Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadás következményei egyelőre kiszámíthatatlanok a forintpiacon is. A forint árfolyamának a világ különböző pontjain keletkező válságok sohasem használnak. A forint a válságjelenségek hatására az intervenciós sávon belül erősen gyengülhet. Hogy e folyamat menynyire lesz tartós, az a válságok nagyságától és hosszúságától függ. Válság idején ugyanis a külföldi tőkét befektetők – akik állampapírban és részvényben tartják a pénzüket – könnyen elhagyhatják az országot. Az eladott állampapírokból és részvényekből befolyt forintért devizát vesznek.

Az első körben nem rendült meg a bizalom a magyar állampapírok iránt. Ez azonban részben annak köszönhető, hogy az Egyesült Államokban zárva voltak a piacok, és ennek hatására a világ többi pontján is elenyésző volt a kereskedés.

A Fed, valamint az Európai Központi Bank is – szinte egy időben – 50 bázisponttal csökkentette az amerikai dollár, illetve az euró irányadó kamatát. Az 50 bázispontos csökkenés – az év eleje óta tartó amerikai kamatcsökkentések sorába illeszkedve –, illetve a kedvezőtlen makroökonómiai adatok egyértelműen jelzik, hogy recesszió felé tart az amerikai gazdaság. A tőzsdék az utóbbi időkben nemigen látott hanyatlásnak indultak. A visszaesés, igaz, tőzsdénként különböző mértékben, de már az Egyesült Államokat ért támadás előtt megkezdődött. A tőzsdék esése azóta felgyorsult, s az árfolyamok további alakulása kérdéses. Az azonban mindenképpen figyelemre méltó, hogy válságok esetén a befektetők nem részesítik előnyben a részvényeket.

A közelmúltban a Magyar Nemzeti Bank minden lejáratra 25 bázisponttal csökkentette az irányadó repokamatokat. A fogyasztói árindex 8,7 százalékra mérséklődött, ami a gazdaságot nézve határozottan kedvező. Erre a két jó hírre az állampapírpiac meglehetősen visszafogottan reagált, hiszen mindössze 0,1/0,2 százalékponttal csökkentek a hozamok. Ennek az a rövid magyarázata, hogy a befektetők jelentős része már beépítette a várakozásaiba ezeket az eseményeket, s további infláció mérséklődésére számít.

Az Egyesült Államokban történt terrortámadások hatásai egyelőre bizonytalanok.

Az amerikai dollár augusztus elejétől fokozatosan gyengül az euróval szemben. Az első körben 0,88-ról 0,92-ig gyengült. Ezen a szinten konszolidálódott az árfolyam, majd hirtelen erősödés (0,87) után ismét gyengülni kezdett. Szeptember közepére – részben az Egyesült Államok ellen elkövetett támadás hatására – elérte a 0,9340-es szintet, ahol legutóbb idén március elején volt a dollár.

A japán jen szintén erősödésnek indult az amerikai dollárral szemben, és áttörte lefelé a 117-es szintet, ahol legutóbb március közepén volt a dollár/jen árfolyama. A Bank of Japan 117-es szinten intervenciót hajtott végre a japán gazdaság védelmében (amely köztudottan exportorientált): vette az amerikai dollárt és eladta a japán jent.