A mintavédelmi eljárás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 42. számában (2001. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Múlt havi számunkban foglalkoztunk a formatervezési mintákkal. Most a mintavédelmi

eljárásról szólunk, hogyan lehet majd levédetni egy-egy termék egészének vagy részének

megjelenését, külső jellegzetességeit.

A mintaoltalom nem automatikus, így a jogi védelemhez megfelelő eljárás keretében született határozat útján juthat az, aki az oltalmi feltételeknek megfelelő formatervezési mintát létrehozta.

A mintaoltalmi eljárásokban megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a szabadalmi eljárások általános szabályait megállapító rendelkezéseit.

Mintaoltalmi bejelentés

A mintaoltalom megadására irányuló eljárás a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel indul meg. A mintaoltalmi bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a minta ábrázolását, a minta szerinti termék megnevezését, valamint - a szükséghez képest - az egyéb mellékleteket.

A mintaoltalmi bejelentésért fizetendő bejelentési díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni. A bejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább tartalmazza:

- a mintaoltalom iránti igényre vonatkozó utalást,

- a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat,

- a minta ábrázolását, valamint a minta szerinti termék megnevezését, függetlenül attól, hogy az megfelel-e az egyéb követelményeknek.

A minta ábrázolásának, valamint a minta szerinti termék megnevezésének benyújtása helyett utalni lehet az elsőbbségi iratra is.

A mintaoltalmi bejelentésben csak egy mintára, vagy pedig olyan minták csoportjára igényelhető oltalom, amelyeket a tájékozott használóra tett összbenyomást befolyásoló közös külső jellegzetességek kapcsolnak össze, feltéve hogy a minták szerinti termékek a nemzetközi osztályozás azonos osztályába tartoznak.

A minta szerinti terméket - lehetőség szerint - a nemzetközi osztályozás szerinti osztályjelzet feltüntetésével és az abban szereplő elnevezés használatával kell megjelölni.

Fontos, hogy a mintaoltalmi bejelentés részét képező ábrázolásnak egyértelműen be kell mutatnia a mintát, amelyre az oltalmat igénylik.

Módosítás

A bejelentő a mintaoltalom megadása kérdésében hozott határozat jogerőre emelkedéséig módosíthatja a bejelentést. A mintaoltalmi bejelentés azonban csak úgy változtatható meg, hogy tárgya azonos maradjon a bejelentés napján benyújtott bejelentésben bemutatott mintával. Változtatásnak kell tekinteni a bejelentőnek azt a nyilatkozatát is, hogy az ábrázolás meghatározott része nem tartozik a mintához, és arra nem igényel oltalmat.

Megosztás

Aki egy bejelentésben több mintára igényelt oltalmat, a mintaoltalmat megadó határozat jogerőre emelkedéséig megoszthatja bejelentését, a bejelentési nap és - ha van ilyen - a korábbi elsőbbség megtartásával. A megosztásért külön díjat kell fizetni, a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. A díjfizetés elmaradásakor a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a hiány pótlására. A hiánypótlás elmaradása azzal jár, hogy a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

A bejelentés visszavonása

A bejelentő a közzétételig visszavonhatja a mintaoltalmi bejelentést. A Magyar Szabadalmi Hivatal a visszavonást határozattal veszi tudomásul. Ha a visszavonás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a mintaoltalmi lajstromba per van bejegyezve, a visszavonás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos. Amennyiben az oltalmat több mintára kérik, a mintaoltalmi bejelentést a minták egy része tekintetében is vissza lehet vonni.

Vizsgálat

A mintaoltalmi bejelentést követően a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek, valamint hogy megfizették-e a bejelentési díjat. A vizsgálatot egyébként a szabadalmi bejelentést követő vizsgálatra vonatkozó szabályok szerint folytatják le.

Alaki vizsgálat

Ezt követően a bejelentést abból a szempontból vizsgáljuk, hogy az kielégíti-e a törvényben előírt alaki követelményeket.

Érdemi vizsgálat

Ezután az érdemi vizsgálat következik, amely arra terjed ki, hogy a minta

- kielégíti-e az oltalom törvényi feltételeit (alkalmas-e a minta az oltalomra);

- nincs-e kizárva az oltalomból;

- bejelentése megfelel-e a törvényben megszabott feltételeknek.

Felhívás hiánypótlásra

Ha a mintaoltalmi bejelentés nem felel meg az érdemi vizsgálat körébe eső követelményeknek, a bejelentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására hívják fel. Amennyiben a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a követelményeket, a mintaoltalmi bejelentést egészben vagy részben elutasítják. Természetesen ilyenkor csak a hiánypótlási felhívásban pontosan, határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok alapján lehet elutasítani a bejelentést. A szükséghez képest újabb hiánypótlási felhívás is kiadható.

Amennyiben a bejelentő nem válaszol a felhívásra, illetve nem osztja meg a bejelentést, azt úgy kell tekinteni, hogy visszavonta a bejelentést, illetve - a bejelentés közzétételét követően -, hogy lemondott az ideiglenes oltalomról.

Újdonságkutatás

Ha a mintaoltalmi bejelentés megfelel a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek, valamint megfizették a bejelentési díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal úgynevezett újdonságkutatást végez, és a minta ábrázolása alapján - figyelemmel a minta szerinti termék megnevezésére - újdonságkutatási jelentést készít. Ebben megjelöli azokat az iratokat, illetve adatokat, amelyek figyelembe vehetők a bejelentésben ábrázolt mintával kapcsolatban az újdonság és az egyéni jelleg elbírálása során.

Az újdonságkutatási jelentést a hivatkozott iratok másolataival együtt a bejelentőnek - kérésére - térítés ellenében megküldik.

A Magyar Szabadalmi Hivatal

A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a következő mintaoltalmi ügyek tartoznak: * a mintaoltalom megadása, * a mintaoltalom megújítása, * a mintaoltalom megosztása, * a mintaoltalom megszűnésének megállapítása, * a mintaoltalom megsemmisítése, * a nemleges megállapítás, * a mintaoltalmi bejelentések és a minták oltalmának nyilvántartása, * a hatósági tájékoztatás. * Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit is alkalmazza. * A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a megsemmisítési és a nemleges megállapítási eljárásban. A tanács szótöbbséggel határoz. * Érdemi határozatnak minősül a mintaoltalom megadása, a mintaoltalom megújítása, megosztása és megszűnésének megállapítása, a mintaoltalom megsemmisítése, valamint a nemleges megállapítás kérdésében hozott ügydöntő határozatok. A Magyar Szabadalmi Hivatal határozata a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását. * A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmi ügyekben hozott érdemi határozatát csak megváltoztatási kérelem alapján, és csak a kérelem bírósághoz továbbításáig vonhatja vissza, illetve módosíthatja. Határozatait felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet, ellenük fellebbezésnek sincs helye. A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a mintaoltalmi ügyekben hozott határozatait a bíróság a megváltoztatási kérelem alapján azonban hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja.

Adatközlés

A mintaoltalmi bejelentésről, ha az - a benyújtáskor vagy a hiánypótlás eredményeként - kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeket, a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában közlik a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját, illetőleg az ettől eltérő elsőbbség napját, valamint a minta szerinti termék megnevezését (nemzetközi bejelentésnél a nemzetközi lajstromozás közzétételének számát is).

Közzététel

A mintaoltalmi bejelentést a legkorábbi elsőbbség napjától számított kilenc hónap elteltével közzéteszik a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában. A bejelentő kérelmére korábbi időpontban is közzétehető a mintaoltalmi bejelentés, ha megfelel a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek, valamint megfizették a bejelentési díjat. A közzétételről a bejelentő értesítést kap.

Halasztás

A bejelentő kérelmére a közzétételt el kell halasztani. A halasztási kérelmet legkésőbb a fent említett kilenc hónapos vagy a korábbi halasztás időtartamának lejárta előtt két hónappal kell benyújtani. A közzététel halasztásáért külön díjat kell fizetni, a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a halasztási díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal felhívja a kérelmezőt a hiány pótlására. Ennek eredménytelensége esetén a halasztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni. A halasztási kérelem visszavonásakor a mintaoltalmi bejelentést a legkorábbi elsőbbség napjától számított kilenc hónap elteltével, illetve haladéktalanul közzé kell tenni.

A mintaoltalmi bejelentés közzététele nem halasztható a legkorábbi elsőbbség napjától számított harmincadik hónapon túl.

Észrevétel

A közzétételt követően bárki észrevételt nyújthat be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a minta, illetve annak bejelentése nem felel meg a törvényben meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek.

Csak a korábbi jog jogosultja nyújthat be észrevételt annak alapján, hogy nem részesülhet oltalomban a minta, ha megkülönböztetésre alkalmas olyan megjelölést használ, amely másnak korábbi iparjogvédelmi jogába ütközne, vagy amelyet más korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, feltéve hogy a megjelölésnek a mintában való használata a korábbi használó hozzájárulása hiányában jogszabályba ütközne. Ugyanez a korlátozás érvényesül akkor is, ha az észrevétel azon alapul, hogy más korábbi szerzői jogát sértő minta nem részesülhet oltalomban. (Az említett kizárási okokat a Magyar Szabadalmi Hivatal csak akkor veszi figyelembe, ha a jogosult erre irányuló észrevételt tesz.)

Az észrevételt benyújtó személy a mintaoltalom megadására irányuló eljárásban nem ügyfél, ám őt - a mintaoltalom megadásának tárgyában hozott határozat megküldésével - értesíteni kell az észrevétel eredményéről.

A mintaoltalom megadása

A mintára mintaoltalmat kell adni, ha az kielégíti az oltalomképesség törvényi feltételeit, nincs kizárva az oltalomból, és bejelentése megfelel a törvényben megszabott feltételeknek. A közzétételtől számított legalább egy hónap elteltével a Magyar Szabadalmi Hivatal mintaoltalmat ad a bejelentés tárgyára, ha a minta és a mintaoltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek.

A mintaoltalmat bejegyzik a mintaoltalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást közölnek a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában. A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalom megadását követően mintaoltalmi okiratot ad ki, amelyhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.

Igazolás

Mintaoltalmi ügyekben nincs helye igazolásnak az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő, illetve az uniós, avagy a kiállítási elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott hat hónapos határidő elmulasztása esetén.

Megújítási eljárás

A mintaoltalom jogosultja kérheti a mintaoltalom megújítását a Magyar Szabadalmi Hivataltól. A több mintára adott oltalom megújítását a minták egy részére is lehet kérni (ez a részleges megújítás).

A megújítási kérelemben meg kell jelölni a megújítani kívánt mintaoltalom lajstromszámát, valamint - részleges megújítás esetén - az érintett mintákat. A kérelmet legkorábban az oltalmi idő lejárta előtt hat hónappal, legkésőbb a lejárat napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.

A fenti követelményeknek nem megfelelő megújítási kérelmet benyújtó jogosultat hiánypótlásra hívják fel. A megújítási kérelem elutasításával jár, ha a hiánypótlás, illetve a kérelmező nyilatkozata sem elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket. Ha a kérelmező a kitűzött határidőben nem válaszol a felhívásra, a megújítási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

A megújítási kérelemre külön díjat kell fizetni, a kérelem benyújtásának napját követő két hónapon belül. Ha nem fizették meg a megújítási kérelem díját, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a kérelmezőt a hiánypótlásra. Ennek eredménytelenségekor a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

A törvényi feltételeknek megfelelő kérelem alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal megújítja a mintaoltalmat. A mintaoltalom megújítását bejegyzik a mintaoltalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást közölnek a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.

Megosztási eljárás

A mintaoltalom jogosultja a minták, illetve a minták egyes csoportjainak a szétválasztásával megoszthatja a több mintára adott oltalmat. Ehhez annyi - egymással összhangban és a megosztás módjának megfelelően elkészített - kérelmet kell benyújtani, ahány részre a minták eredeti oltalmát szét kívánják választani.

A megosztás iránti kérelemben meg kell jelölni az eredeti mintaoltalom lajstromszámát. A kérelemre és mellékleteire egyebekben a mintaoltalmi bejelentés kellékeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.

A mintaoltalom megosztásáért is külön díjat kell fizetni, a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. A hiánypótlási felhívásra, illetve a hiánypótlás eredménytelenségének jogkövetkezményeire a megújítási eljárásnál ismertetett szabályokkal azonos rendelkezések vonatkoznak.

A törvényi feltételeknek megfelelő kérelem alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal megosztja a mintaoltalmat, amit bejegyez a mintaoltalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást közöl a hivatalos lapjában. A Magyar Szabadalmi Hivatal a megosztást követően mintaoltalmanként mintaoltalmi okiratot ad ki, amihez hozzáfűzi a mintaoltalmi lajstrom kivonatát.

A megsemmisítési eljárás

A mintaoltalom jogosultjával szemben fő szabályként bárki kérheti a mintaoltalom megsemmisítését arra hivatkozással, hogy

- a mintaoltalom tárgya nem felel meg az oltalom törvényi feltételeinek;

- a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett ábrázolás nem mutatja be a törvényben előírt módon a mintát;

- a mintaoltalom tárgya nem azonos az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosztás esetén - a megosztott bejelentésben ábrázolt mintával;

- a mintaoltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet.

Csak a korábbi akadályozó jog jogosultja kérheti a megsemmisítést arra hivatkozással, hogy a minta azonos az elsőbbség időpontját követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre korábbi elsőbbséggel adtak mintaoltalmat, illetve, hogy a minta megkülönböztetésre alkalmas olyan megjelölést használ, amely másnak korábbi iparjogvédelmi jogába ütközik, avagy amelyet más korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, s feltéve hogy a korábbi használó hozzájárulásának hiányában a megjelölésnek a mintában való használata jogszabályba ütközik.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha a megsemmisítést azért kérik, mert a minta más személy korábbi szerzői jogát sérti.

Arra hivatkozással, hogy a mintaoltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet, csak az kérheti a mintaoltalom megsemmisítését, akit az oltalom a törvény szerint megilletne.

A megsemmisítési kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány jogosultja van a mintaoltalomnak. A kérelemben meg kell jelölni a megsemmisítés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.

A megsemmisítési kérelemre is külön díjat kell fizetni, a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. A hiánypótlási felhívásra, illetve a hiánypótlás eredménytelenségének jogkövetkezményeire a megújítási, illetve a megosztási eljárásnál ismertetett szabályokkal azonos rendelkezések vonatkoznak.

A Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítési kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a mintaoltalom jogosultját, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a mintaoltalom megsemmisítéséről, változtatással való fenntartásáról, illetve korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az egy mintaoltalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban bírálják el.

A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet, kivéve ha a megsemmisítést csak arra hivatkozással kérték, hogy a mintaoltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet, illetve hogy a minta azonos az elsőbbség időpontját követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre korábbi elsőbbséggel adtak mintaoltalmat, illetve hogy a minta megkülönböztetésre alkalmas olyan megjelölést használ, amely másnak korábbi iparjogvédelmi jogába ütközik, avagy amelyet más korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, s feltéve hogy a korábbi használó hozzájárulásának hiányában a megjelölésnek a mintában való használata jogszabályba ütközik.

A megsemmisítési eljárás költségeit a vesztes fél fizeti.

A mintaoltalom megsemmisítését, változtatással való fenntartását vagy korlátozását bejegyzik a mintaoltalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást közölnek a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.

Nemleges megállapítási eljárás

A nemleges megállapításra irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány jogosultja van a mintaoltalomnak. A kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék, valamint a megjelölt mintaoltalom mintájának ábrázolását.

A kérelmet csak egy mintaoltalom és egy hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék tekintetében lehet benyújtani. A kérelemre fizetendő díjra, a hiánypótlási felhívásra, illetve a hiánypótlás eredménytelenségének jogkövetkezményeire a megújítási, illetve a megosztási eljárásnál ismertetett szabályokkal azonos rendelkezések vonatkoznak.

A Magyar Szabadalmi Hivatal a nemleges megállapítási kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a mintaoltalom jogosultját, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz arról, hogy a nemleges megállapítási kérelemnek helyt ad-e, vagy elutasítja a kérelmet. A nemleges megállapítási eljárás költségeit a kérelmező viseli.

Megváltoztatási kérelem

A bíróság kérelemre hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatal érdemi határozatát, valamint az eljárás félbeszakadását megállapító, az eljárást felfüggesztő és a mintaoltalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásba vagy a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzés alapjául szolgáló határozatát. * A határozat megváltoztatását az kérheti, aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként részt vett, továbbá akinek a határozat megváltoztatásához jogi érdeke fűződik és a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban észrevételt tett. A mintaoltalom megsemmisítése tárgyában hozott határozat megváltoztatását a szolgálati minta szerzője is kérheti. A minta megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész is kérheti. * A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje harminc nap, amely akkor kezdődik, amikor a féllel, illetve a szolgálati minta szerzőjével, valamint az észrevételt tevővel közölték a határozatot. * A kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a mintaoltalmi ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Ha a fél a kérelmet elkésetten nyújtotta be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére