A gazdaság és a felsőoktatás kapcsolata

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 42. számában (2001. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

A gazdaság és az oktatás kölcsönösen egymásra utaltak, kölcsönösen meghatározzák egymás alapfeltételeit. Jól működő gazdaság nem képzelhető el versenyképes tudással rendelkező munkaerő nélkül. Az oktatás magas színvonala is csak akkor garantálható, ha egyfelől a gazdaság és az oktatás kapcsolata élő, vagyis a közvetített tudás relevanciájában, piacképességében is megmutatkozik. Másfelől: ha a gazdaság által megtermelt javak közvetett vagy közvetlen módon megjelennek az oktatás színvonalas működésében.

A gazdasági felsőoktatásban a rendszerváltás előtti években szinte monopolhelyzetben volt a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem. De már ekkor színvonalas programok és képzések indultak a pécsi és a miskolci egyetemen, a budapesti műegyetemen, valamint Veszprémben. Azóta kilenc olyan gazdaságtudományi kar jött létre az országban, ahol közgazdasági diplomát adnak. (És akkor még nem említettük a számos magánalapítású iskolát.) A debreceni, a szegedi, a győri és a soproni fakultások megalakulásának természetesen örülni kell, a verseny nemcsak a piacnak, hanem a versenyzőknek is jót tesz. Az újonnan belépők sorsa azonban négy-öt éven belül eldőlhet a piaci szelekció farkastörvényei szerint.

Már a rendszerváltás elején jól látható volt az a hosszú távú tendencia, hogy az állam - mint ahogy minden más területről - lassan kivonul, visszahúzódik a felsőoktatás finanszírozásából. Mégis: jelenléte az egyetemek, főiskolák költségvetésében ma még meghatározó. A jelenlegi felsőoktatás-politika arról szól, hogy az univerzitásoknak saját maguknak kell megteremteniük bevételi forrásaikat. Az optimális szintet a 40-60 százalékos arány jelenti, azaz az intézmények működési költségeinek több mint fele származik állami támogatásból. (Finnországban például ez az arány 20-80 százalék körül alakul.) Három év múlva a felsőoktatási intézmények bevételének felét viszont már a tandíjak adhatják majd. Ezek a változások speciális erőfeszítésekre, új (többnyire önköltséges) szakok és szakirányok bevezetésére kényszerítik a gazdasági felsőoktatás fellegvárait.

Azt senki sem vitatja, hogy a közgazdászdiploma jól "konvertálható" szakképzettséget, a gyakorlati vagy inkább az üzleti életben kiválóan hasznosítható tudást takar. A gazdaságnak pedig sokoldalú szakemberekre van szüksége. A kérdés csak az: mennyire? A rendszerváltás utáni években viszont nemcsak az igény nőtt meg, hanem a keresett szakember típusa is jelentősen megváltozott. Míg korábban például az erősen szabályozott számvitel területén a szakembereknek nem volt lehetőségük kreativitásuk kibontakoztatására, addig mára előtérbe került a tehetség és a találékonyság.

Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés

Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés kereteit 1997-ben egy kormányrendelet teremtette meg Magyarországon. Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés bevezetésének elsődleges célja a gazdaság és az oktatás közötti kapcsolat erősítése volt. Olyan, érettségire épülő, de felsőfokú végzettséget nem adó képzésről van szó, amely beépül valamely felsőoktatási intézmény főiskolai, egyetemi szintű programjába, ugyanakkor az állam által elismert szakképesítést ad. Ilyen képzés folyhat szakközépiskolákban, főiskolákon és egyetemeken egyaránt. A főiskolai vagy egyetemi felvételiken előnyben részesülnek, illetve automatikusan felvételt nyernek az akkreditált szakképzésben végzettek, később pedig mentesülnek bizonyos tantárgyak tanulása alól, esetleg tanulmányi idejük is lerövidül.

Ellentétes jelenségek

Bár ellentmondásnak tűnik, mégis igaz, hogy túljelentkezés és feltöltetlen helyek egyaránt jellemzik a mai gazdasági felsőoktatást. A lapunk által megkérdezett oktatási szakértők közül pedig mindenki egyetértett abban, hogy pár éven belül túlképzésre lehet számítani ezen a területen. A pálya már most kezd betelni, a frissen végzettek egyre nehezebben tudnak elhelyezkedni, noha a közgazdászszakma még mindig a legpiacképesebbek egyike.

A 90-es évek elejétől 1998-ig intenzíven keresték a "frissdiplomásokat". A gazdálkodási szakon állami oklevelet szerzett hallgatók 80 százaléka multinacionális cégeknél helyezkedett el, ahol kedvező és gyors karrierlehetőségeket kínáltak számukra. Manapság a pályakezdőkre elsősorban a magyar vállalatok tartanak igényt. Épp ezért némi feszültség érzékelhető a piacon, mivel a hazai cégek által felkínált bérek nem elég csábítóak a fiatalok számára. A túlképzés miatt azonban egy-két éven belül itt is (akárcsak az oktatás színvonalában) kiegyenlítődés várható: a pályakezdők kénytelenek lesznek engedni az elvárásaikból, a magyar cégeknek pedig igyekezniük kell, hogy megközelítsék a multik által felkínált lehetőségeket.

Szeptemberben elvileg több mint 8600 diák kezdhette meg ingyenes felsőfokú tanulmányait a közgazdasági szakcsoportban. Természetesen ők sokkal jobb helyzetben vannak, mint azok az elsőéves csoporttársaik, akik - közel 11 ezren - gyakran százezer forintnál is többet kénytelenek fizetni az egyetemi, főiskolai oktatásért szemeszterenként. (A közel húszezer elsőéves közgazdászhallgató mögött azonban iskolánként változó színvonalú oktatás s különböző - kiegészítő vagy szakosító - képzési programok húzódnak meg.) Nekik egyéb kiadással is számolniuk kell: például a jegyzetek mellett az albérlet árával is, hiszen ők többnyire nem kaphatnak kollégiumi szállást. A járulékos költségeken kívül a négy-öt éves képzés meghaladhatja az egymillió forintot. A befektetett összeg viszonylag hamar megtérülhet, ha a diákévek leteltével sikerül jól fizető állásban elhelyezkednie a pályakezdőnek. (A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint ma a versenyszférában az országos átlagnál jóval magasabb, 154 ezer, a pénzügyi ágazatban pedig 211 ezer forint a havi bruttó átlagkereset.)

A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán (Budapesten, Salgótarjánban és Zalaegerszegen is) félévente százezer forint a tandíj költségtérítéses képzés esetén. Miközben az ingyenes helyekre érthető módon többszörös a túljelentkezés, a saját finanszírozású formáknál nem tudják feltölteni a keretszámokat. Az állami finanszírozásban az Oktatási Minisztérium csak tízszázalékos létszámnövekedést engedélyez. Talán ennek tudható be, hogy ennél a képzési formánál a felvételi ponthatár évről évre magasabb, a költségtérítésnél viszont egyre alacsonyabb. A főiskolás közgazdászhallgatók után az állam 234 ezer forintot fizet normatívaként.

A statisztikai adatok szerint a főiskola végzőseire két-három állásajánlat jut, mindenkinek sikerül a szakmájában, a pályán elhelyezkednie. A hetedik félévben kötelező szakmai gyakorlaton szinte már alkalmazzák a diákokat, szerződést kötnek velük, esetleg próbaidőre veszik fel őket. A kezdők átlagfizetése nem hivatalos információk alapján általában bruttó 140 ezer forint körül változik - nyilatkozta Jánosa András kari főigazgató.

A telítettség persze régiónként változik. Például Zalaegerszegen, ahol - mint minden felsőoktatási intézményben - igyekeznek a költségtérítéses formára áttérni, főleg a távoktatásnál, a pótjelentkezés évek óta nem túl sikeres, tavaly is csupán 30-40 jelentkező akadt a rendes felvételi vizsgákat követően. Pár évvel ezelőtt a féléves tandíj negyede volt a mostaninak, ami - Salgótarjánhoz és Budapesthez hasonlóan - itt is százezer forint. A megyében viszont egyre nehezebb közgazdászként elhelyezkedni. A tanulmányi osztály vezetője elmondta: 1998-ban egy végzett diplomás ugyanannyi fizetést - bruttó 80-120 ezer forintot - kapott kezdőként Budapesten, mint aki 1995-ben fejezte be a főiskolát. Azok jártak a legjobban, akik legalább hat éve kerültek ki a főiskoláról. Ők mára befutott üzletemberek lettek, vezető pozícióban ülnek, több százezer forintos havi fizetéssel. Abban az időben ugyanis még hiány volt gazdasági szakemberekből...

A ráadás: cégautó és mobiltelefon

A Nemzetközi Üzleti Főiskolát (az International Business Schoolt) tíz évvel ezelőtt alapították meg, az állami akkreditációhoz szükséges feltételeket - a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájához hasonlóan - 1997-ben teljesítette. A magas tandíj ellenére folyamatos a túljelentkezés. Egy évre a magyar nyelvű oktatás esetén 1600, míg az angol nyelven történő képzésben 3200 angol font (több mint 1,2 millió forint) a tandíj. A végzősök mindkét szakon közgazdász-gazdálkodási diplomát, az angol képzésben részt vevők pedig oxfordi oklevelet is kapnak. A tandíj a képzés ideje alatt változatlan, de csak abban az esetben, ha a diák nem kényszerül félévismétlésre. Mértéke tavaly és az idén sem változott. * Door Rita, az intézmény tanulmányi osztályának vezetője viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyagi helyzet nem lehet kizáró ok. Két szemeszter költségtérítése alól kaphatnak felmentést például azok az elsősök, akik ötösre érettségiztek magyar nyelv és irodalomból, matematikából és történelemből. Ha az évben valaki bekerül a legjobb tanulmányi eredményt elérő tíz százalékba, az mentesül a következő tanévben a tandíjfizetés alól. A főiskolások a harmadik évben különböző cégekhez mennek szakmai gyakorlatra. Ekkor tandíjat szintén nem kell fizetniük. A gyakorlat végén pedig általában visszacsábítják a "jól beváltakat". Álláskeresési, elhelyezkedési nehézségeik nincsenek az innen kikerülőknek. Bár hivatalos kimutatás nem készült (nem is lehetne ilyet készíteni), a kezdők fizetése gyakran meghaladja a bruttó kétszázezer forintot. És erre jöhetnek még a ráadások: cégautó vagy mobiltelefon.

Piaci alapon meghirdetett programok

Az önköltséges képzésért az egyetemeken a főiskolákhoz képest kevesebbet kell fizetni. A Debreceni Egyetem Közgazdaság-tudományi Karán például egy félévre 90 ezer forint a tandíj, ez viszont nem tartalmazza a jegyzet árát. Kétségtelenül a legolcsóbb a Miskolci Egyetem, ahol a Gazdaságtudományi Karon - ugyancsak közgazdász-gazdálkodási szakon - 75 ezer forint a tandíj. Az intézményben három éve nem emeltek tandíjat, noha ezen a téren is adott a lehetőség az infláció követésére.

A pécsi egyetemen egy félévre általában 80 ezer forintot kell fizetniük a hallgatóknak, természetesen csak azoknak, akik nem nyertek felvételt az állami finanszírozású nappali képzésbe. Sokkal drágább viszont az angol nyelven történő oktatás. Az itt megszerzett diploma akár háromszor is drágább lehet a magyar nyelvű önköltséges oktatáshoz képest. (Pécsett néhány évvel ezelőtt vezették be - igazodva a trendekhez és a szorító gazdasági körülményekhez - az önköltséges képzést.)

A kilencvenes évek elejétől kezdve a gazdasági felsőoktatás szakmai része teljesen átalakult, megújultak a tantárgyak és kicserélődött az oktatói bázis - mondta Rappai Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karának dékánhelyettese. Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a rendszerváltást követően mára 25-nél is több olyan intézmény jött létre, ahol gazdasági képzés zajlik. Más, főleg nyugat-európai országokban a képzőhelyeket a piac rangsorolja (szelektálja) az oktatás minőségi színvonala alapján. Ez a minőségi átrendeződés Magyarországon még várat magára, bár már most jól látható: lesznek olyan intézmények, ahol a felvételiző diákok hiánya komoly gondokat okozhat, míg máshol a túljelentkezés okozhat fejtörést a vezetőknek. A sikeres működéshez azonban nemcsak az oktatási tapasztalatokat, hanem a megfelelő tudományos minősítéssel rendelkező oktatókat is nehéz megszerezniük az iskoláknak. A pécsi egyetem közgazdaság-tudományi kara számára mindez adott, hiszen már harminc éve folyik gazdasági képzés a baranyai megyeszékhelyen. Az egykori Janus Pannonius Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara mára az ország második legszínvonalasabb intézményének számít.

Korábban az egyetemi közgazdászképzés alapját a marxi elméleten nyugvó politikai gazdaságtan tantárgy jelentette, mellette - kiegészítő jelleggel - persze a polgári gazdaságtan is szerepelt az elméleti stúdiumok között. Most a hallgatók szakmai tudását a makro- és a mikroökonómia alapozza meg, az egyetemek és a főiskolák új, főleg üzleti orientáltságú tantárgyakat vezettek be. Megváltoztak a tanítási módszerek, a felhasznált segédanyagok és a szakirodalom, valamint a metodikai követelmények is.

A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen általában sikerül kihasználni a keretszámokat. A közgazdász és gazdálkodási szakokon az állami finanszírozásban és a költségtérítéses képzés keretében közel ugyanannyian tanulhatnak. A tandíjak ez utóbbi esetén a hallgatói normatívához igazodnak. Egy évre 340 ezer forintot kap az egyetem az államtól minden hallgató után. A tandíj nagysága is ennek megfelelően alakul: egy félévre általában 170 ezer forint.

A teljesen piaci alapon meghirdetett programok esetében ma már csak elvétve található fejkvóta alatti tandíj - jelentette ki Bakacsi Gyula rektorhelyettes. A vezetőképző intézet kurzusai ennél jóval drágábbak: 170 ezertől 300 ezer forintig változik a tandíj. Az MBA (Master of Business Administration) programokért pedig akár három-négyszázezer forintot is elkérnek szemeszterenként.

Az egyetemen csak pár száz fővel vannak többen a költségtérítéses hallgatók, ez az arány viszont nem tükröződik az intézmény költségvetésében: az anyagi források 60 százalékát a diákok után járó állami normatíva, a fennmaradó 40 százalékot a tandíjakból származó bevétel adja.

Gidai Erzsébet, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaság-tudományi Karának dékánasszonya a legfontosabb változások közül azt emelte ki, hogy a diákoknak ma már lehetőségük van arra, hogy egyszerre több helyre is jelentkezzenek. Ennek az lett eredménye, hogy az egyetemeket és a főiskolákat szinte minden tavasszal "megrohanják" a végzős középiskolások. A túljelentkezéssel szembesülő intézményeknek természetesen lehetőségük van arra, hogy az önköltséges alapú rendszerbe pótfelvételi alapján diákokat vegyenek fel. Ez viszont alacsony pontszámokhoz, tömegesedő oktatáshoz, minőségcsökkenéshez vezet. Ennek elkerülése érdekében javasolja a soproni egyetem dékánasszonya az elitképzés és a tömegoktatás szétválasztását.

Mivel az állam érezhetően kevesebb támogatást ad a gazdasági felsőoktatásnak, ezért az intézmények nem tehetnek mást, minthogy megkeresik a kiadásaik fedezetét. Ez a soproni univerzitás esetében is hatalmas munkát jelent, a tanárok viszont leterheltségük miatt egyre kevesebb energiát tudnak a szakmai karbantartásukra fordítani. (Ma egy tudományos fokozattal kötelezően rendelkező egyetemi professzor általában bruttó 230 ezer forintot kap, míg egy tanársegéd alig a minimálbér fölött keres. A tanársegédek egy év után is csak bruttó 92 ezer forintra számíthatnak.)

A vulgáris marxista szemlélethez képest hatalmas váltást hozott a piaci viszonyok elemzésén alapuló közgazdaságtan. A szakmai műhelyek a nyolcvanas évek derekától azonban egyre inkább a liberális közgazdaságtan felé fordultak, ennek bírálatát viszont csak kevés felsőoktatási intézményben tanítják - véli Gidai Erzsébet. Jól érzékelhető, hogy fokozatosan háttérbe szorul a szakma elméleti módszertanának elsajátítása a gyakorlatorientáltsággal szemben. Természetesen a soproni egyetem is az üzleti világ igényeit próbálja meg kielégíteni a népszerű szakirányok (ilyen például a public relation [PR] vagy a marketing) meghirdetésével, az viszont meglepő, hogy az elméleti szakirányok iránt gyakorlatilag nincs kereslet. Az üzleti piac beszűkülésére számítva ezért a kar vezetése úgy döntött: bevezeti a közösségi gazdálkodástanra való szakosodás lehetőségét is. Magyarországon ugyanis közel 3200 önkormányzat van, s nagy része még fogadóképes a fiatal közgazdászok iránt (akiknek az elhelyezkedését egyébként állásbörzék megszervezésével is segíti a Nyugat-magyarországi Egyetem).

"Egy diploma persze nem diploma, ezért fontos a posztgraduális képzés, a sok lábon állás, a jó nyelvtudás és a szakmailag megalapozott elméleti felkészültség. Arra azonban nem számíthatunk, hogy minden diákot felszippant majd az Európai Unió" - tette hozzá a dékán asszony.

Elengedhetetlen szakmai megújulás

A mai közgazdász-generáció nemzetközi karrierben gondolkodik, negyedük aktívan is ebbe az irányba mozdul, majd négy-öt éves "építkezés" után visszatérnek az országba - véli Bakacsi Gyula rektorhelyettes, aki a költségtérítéses képzés kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a minőségi oktatás gyakran nem tükröződik az árban. Két-három év alatt letisztulhatnak a viszonyok, és akár néhány szereplő el is tűnhet a kínálati oldalról. "Olyan piaci helyzet felé haladunk, amikor a megszerzett tudás hihetetlenül gyorsan átértékelődik. Elképzelhető, hogy a mai diákoknak pályájukon ötször-hatszor kell majd lecserélniük a kenyérkereső szaktudásukat" - tette hozzá a rektorhelyettes.

Mindenesetre az tény, hogy Magyarországnak a rendszerváltást követő gazdasági válságból történő gyors kilábalásában kulcsszerepet játszott a magyar társadalom képzettsége, az, hogy az oktatás a legnehezebb időszakokban is képes volt tartani a színvonalát. Az ország sikere a jövőben is attól függ, hogy lesz-e a gazdaságban versenyképes, magasan képzett, korszerű ismeretekkel bíró, a megújulásra, további tanulásra hajlandó munkaerő. Az Európai Unióba belépni szándékozó Magyarországnak arra a versenyelőnyére kell építenie, ami polgárainak képzettségében, munkakultúrájában rejlik. Ahhoz, hogy elérjük a fejlett európai országok gazdaságainak hatékonyságát és bérszínvonalát, a tudástőke folyamatos megújítására, bővítésére, a magyar munkaerő képzettségének jelentős fejlesztésére van szükség.

Budapesten drágább

A Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján évek óta túljelentkezés van, ami elsősorban a gyakorlatorientált tantervnek és oktatásnak "köszönhető". A gazdálkodási szakot négy éve akkreditálták. 1997-ben a levelező képzésért 75 ezer, a nappalin 90 ezer, az estin pedig 80 ezer forintot kellett fizetni egy félévért. A költségtérítéses képzés jelentőségét az intézményben azzal indokolják, hogy leginkább így lehet az oktatás színvonalát emelni. Az idén 3800-an jelentkeztek a tatabányai felsőoktatási intézménybe, a tavalyihoz képest 1400-zal többen, de csak 1500 hallgató számára van hely. A túljelentkezés szakonként eltérő, általában két-háromszoros. A gazdálkodási szakon levelező, esti és nappali képzést hirdetnek meg, a tandíjak mértéke azonban eltérő: a levelezőn 120 ezer, az estin 150 ezer forint. A nappali képzés olcsóbb, ha a diák Tatabányán tanul, mert itt csak 150 ezer forintba kerül egy félév. A budapesti kihelyezett tagozaton viszont 170 ezer forint. Az itt végzett, az állam által is elismert diplomát szerzők a tapasztalatok szerint nettó százezer forint alatt nem helyezkednek el. Ők többnyire a szakmai gyakorlatuk színhelyére térnek vissza.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére