26. ÜZEMI TANÁCS LÉTREHOZÁSA

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2022. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 118. számában (2022. június 1.)

Olvasói kérdés: Kötelező minden vállalkozásnál üzemi tanácsot választani? Mik az üzemi tanács jogosultságai?

Üzemi tanács működése és jogosultságai

Az üzemi tanács megválasztására, illetőleg létrehozására nem lehet kötelezni a munkavállalókat. Az üzemi tanács egy érdekképviseleti szerv, és érdekképviseleti szerv létrehozására senkit nem lehet kötelezni, ezáltal az üzemi tanács felállítása csakis egy lehetőség a munkavállalók számára.

Abban az esetben, ha a munkavállalók élnek e lehetőséggel, akkor az Mt. 236. §-ának (1) bekezdése alapján annál a munkáltatónál, akinek az önálló telephelyén a munkavállalóknak a választás előkészítésére, lebonyolítására, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítására létrehozott választási bizottság megalakítását megelőző fél évre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ahol az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak.

A munkáltató az üzemi tanács létrejöttét nem akadályozhatja, és köteles az ezzel kapcsolatos költségeket viselni.

Az üzemi tanács tagjainak száma az adott telephelyen foglalkoztatott munkavállalók létszámához igazodik, és amennyiben a munkavállalók és az üzemi tanács tagjainak létszáma legalább hat hónapon át a munkavállalók létszámnövekedése miatt nincs összhangban a jogszabályban foglaltakkal, akkor új üzemi tanácsot kell választani. Mindebből következik, hogy létszámcsökkenés esetén nem szükséges a tagok létszámát csökkenteni, valamint új üzemi tanácsot választani.

Az üzemi tanács feladata a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának figyelemmel kísérése, továbbá ezzel összefüggésben a munkavállalói érdekek képviselete. E körben az üzemi tanács négy kardinális jelentőségű jogosultsággal rendelkezik.

Egyik ilyen jogosultság a tájékoztatáshoz való jog, amely magában foglalja azt, hogy az üzemi tanács bármikor jogosult tájékoztatást kérni a munkáltatótól, és az ok megjelölésével tárgyalást kezdeményezni, amelyet a munkáltató nem utasíthat el. A munkáltató külön felhívás nélkül félévente köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot a munkáltató gazdasági helyzetét érintő kérdésekről, a munkabérek változásáról, a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről, továbbá a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.

A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb a változást megelőzően tizenöt nappal tájékoztatja az üzemi tanácsot a változás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról, a változás okáról, valamint a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről.

Fontos jogosultsága az üzemi tanácsnak a véleményezéshez való joga, amely tetten érhető abban is, hogy a munkáltató a döntése előtt legalább tizenöt nappal köteles kikérni az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről. Ilyen munkáltatói intézkedésnek minősül többek között az Mt. 264. §-ának (2) bekezdése alapján a munkáltató átszervezése, átalakítása, szervezeti egység önálló szervezetté alakítása, termelési, beruházási program, új technológia bevezetése, a meglévő korszerűsítése, a munkavállalóra vonatkozó személyes adatok kezelése és védelme, a munkavállaló ellenőrzésére szolgáló technikai eszköz alkalmazása, az egészséges és biztonságos munkafeltételek kialakítására szolgáló, a munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések megelőzését elősegítő intézkedés.

Fontos hangsúlyozni, hogy az üzemi tanács véleménye nem köti a munkáltatót, tehát az üzemi tanácstól csak véleményt kell kérnie, de azokat nem kötelező megfogadnia.

Az üzemi tanácsnak egyetlen esetben van együttdöntési joga a munkáltatóval, ez pedig a jóléti célú pénzeszközök felhasználása során érvényesül, vagyis közösen döntenek az ilyen jellegű pénzeszközök, mint például munkáltatói segélyezési alap felhasználásáról.

Fontos kitérni az üzemi megállapodás intézményére is, amelyet a munkáltató és az üzemi tanács köthet, tartalma pedig lényegében megegyezik a kollektív szerződés által szabályozható elemekkel, azonban nagyon fontos eltérés az, hogy míg a kollektív szerződés eltérhet a munkabér tekintetében az Mt.-ben foglaltaktól, addig az üzemi megállapodás nem tartalmazhat ilyen eltérést.

Az üzemi megállapodás az üzemi tanács megbízatásának tartamára köthető, és az üzemi tanács megszűnésével az üzemi megállapodás is hatályát veszti. Fontos kiemelni, hogy üzemi megállapodás csak abban az esetben köthető, ha a munkáltatónál nincsen hatályban kollektív szerződés, továbbá az üzemi megállapodás hatályát veszti, ha kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet a jogosultságának tényét a munkáltatónak bejelenti.

Mt. 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2022. június 1.) vegye figyelembe!