11. DOLGOZÓ KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSE

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2022. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 118. számában (2022. június 1.)

Olvasói kérdés: Milyen intézkedéseket tehet a munkáltató a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén?

Milyen esetek minősülnek vétkes kötelezettségszegésnek a munkavállaló részéről?

A munkavállaló főbb kötelezettségeit az Mt. 52. §-a sorolja fel. Ez alapján a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni, munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, továbbá a munkatársaival együttműködni.

Az Mt. 56. §-ának (1) bekezdése alapján a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy - ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt - munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg.

Fontos szabály, hogy hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét. Ilyen hátrányos jogkövetkezmény lehet például a munkáltató által egyoldalúan elrendelt anyagi juttatásból (pl. prémiumból, jutalomból) való kizárása vagy akár a munkavállaló beosztásának ideiglenes megváltoztatása.

A munkavállaló kötelezettségszegésével szembeni legenyhébb munkáltatói intézkedés a figyelmeztetés, amely történhet szóban és írásban egyaránt. A munkáltatónak e lehetősége a munkáltató ellenőrzési és utasítási jogából vezethető le, az Mt. ezt kifejezetten nem tartalmazza, továbbá ezen intézkedésnek jogkövetkezménye sincsen.

Amennyiben a munkáltató írásbeli figyelmeztetésben részesíti a munkavállalót, abban tájékoztatnia kell őt arról, hogy a figyelmeztetést milyen módon, továbbá milyen határidőn belül kifogásolhatja.

Amennyiben a munkavállaló nem ért egyet a figyelmeztetés tartalmával, azt a bíróságon megtámadhatja.

További lehetősége a munkáltatónak a fegyelmi intézkedés, amellyel azonban csak akkor élhet, ha ezt kollektív szerződés vagy a felek közötti munkaszerződés szabályozza. A munkaviszony munkáltató általi felmondása vagy azonnali hatályú felmondása lehet a munkáltató legvégső eszköze, azonban ebben az esetben nagyon fontos, hogy mind a felmondást, mind az azonnali hatályú felmondást az Mt.-ben foglalt szabályok szerint gyakorolja, annak érdekében, hogy az jogszerű legyen.

A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására a munkáltatónak a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított 15 napig, de legfeljebb - amennyiben a kötelezettségszegésről csak később szerez tudomást - az eset megtörténtétől számított 1 évig, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig van lehetősége.

Amennyiben szükséges, a munkáltató a kötelezettségszegéssel kapcsolatban vizsgálatot folytathat, amely vizsgálat idejére (de maximum 30 napra) a munkavállalót mentesítheti a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ezen időre a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

A hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó határozatot írásba kell foglalni, meg kell indokolni, továbbá ezen dokumentumban is tájékoztatni kell a munkavállalót a jogorvoslati lehetőségről. Amennyiben a munkavállaló megtámadja a határozatot, és keresetet nyújt be a bíróságon, annak a fegyelmi intézkedésre halasztó hatálya van.

Mt. 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2022. június 1.) vegye figyelembe!