9. ajánlás: Vagyonosodási vizsgálat – érdemes előre gondolkodni!

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2011. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 117. számában (2011. szeptember 1.)

A vezető hírek közül kikerültek, de folyamatosan zajlanak a vagyonosodási vizsgálatok. Ha pedig az eljárás már megindult valaki ellen, kevés esély van a feltárt bevételhiány kimagyarázására. Hasznosabb az előrelátás.

532 millió forintot követel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy magánszemélynél végzett 2010. végi vagyonosodási vizsgálat következtében. Ma már ugyan nincsenek a híradások fókuszában a vagyonosodási vizsgálatok, de a fenti hír azért jól jelzi, hogy a vizsgálatok zajlanak. Amikor pedig már jön a NAV, beszűkülnek a legális védekezési lehetőségek, ezért sokkal hasznosabb, ha jó előre készül minden vállalatvezető a vizsgálatra. Aki úgy érzi, hogy könnyen célkeresztbe kerülhet, és nem tudja papírokkal igazolni vagyona eredetét, mindaddig, amíg nem kap idézést, készíthet önrevíziót. Ez nem olcsó, önellenőrzési pótlékot kell fizetni, és a legalizálásnak is lehetnek költségei, például ajándékozás utólagos igazolása esetén meg kell fizetni a kapcsolódó illetéket is, de ez mindenképpen kedvezőbb tétel, mint ha a vizsgálat igazolatlan jövedelemként kezelné ugyanezt az összeget. Nagyjából ennyi a szabályos játéktér, a többi, utólagos "lepapírozás" már nem legális megoldás. Természetesen nem legális semmilyen adóköteles jövedelem eltüntetése, de a vizsgálat előtt még könnyebb a magánszemélyhez köthető tulajdonból a magánszemélyekhez nem köthető, ám mégis általa kontrollálható társaságokba, offshore cégekbe, külföldi alapítványokba csoportosítani a vagyonelemeket. Bizony, a mai napig sok országban képes a tulajdonos névtelenségbe burkolózni.

Szintén praktikus lehet kisebb pénzintézetnél "bankolni". Az adószakemberek szerint az adóhivatal a vagyonosodási vizsgálatoknál csak konkrét bankoktól, konkrét magánszemélyre tud kérdést feltenni, ezért jellemzően a nyolc-tíz legismertebb hazai lakossági banknál szokott találomra adatokat gyűjteni. Aki nem szeretné a pénzügyi tranzakcióit megosztani a hatósággal, az kisebb hazai banknál, takarékszövetkezeteknél, esetleg külföldi banknál végzett műveletek esetén jobb eséllyel nem bukik le, természetesen ez is szabálytalan. Önmagában egyáltalán nem elég a vagyon eredeteként külföldi rokon ajándékára hivatkozni, a gyakorlatban azonban olykor mégis működik. Ha a vizsgált személy okiratot nem tud mutatni, de felajánlja, hogy az ajándékozó tanúskodik, akkor az adóhatóság jellemzően nem fogadja el a forrást, és nem is keresi fel azt. Van rá eset, hogy a bíróság előtt később mégis az adózó érvelése nyer, vagyis meggyőző érv az, hogy a felajánlott bizonyítási lehetőséggel a hatóság nem élt.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2011. szeptember 1.) vegye figyelembe!