23. ajánlás: A felmondás tényét közöljük körültekintően!

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2011. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 117. számában (2011. szeptember 1.)

Egy jognyilatkozat, mint például a felmondás, csak akkor ér valamit, ha azt közlik is a másik féllel. Gondot okoz viszont, ha a nyilatkozatot az üzleti partner nem hajlandó, vagy nem tudja átvenni. A megoldás azon múlik, kinek a hibájából marad el a kézbesítés.

Rendre előfordul, hogy az egymással rossz viszonyba kerülő üzleti partnerek azzal gondolják büntetni egymást, hogy nem veszik át a másiktól származó írásbeli jognyilatkozatokat, például a felmondást, majd arra hivatkoznak, hogy azt velük is nem közölték, arról ők nem tudnak.

A felmondás közölhető bármely módon, személyes átadással vagy megbízott útján is. Sokan személyesen próbálják átvetetni a felmondást a másik féllel, de ez nem mindig jár sikerrel. Érdemesebb a postával próbálkozni. A postai úton továbbított küldeményt illetően ugyanis megállapítható, hogy az az érdekelt tudomására jutásra alkalmas volt, de azért nem történt meg, mert a kézbesítést az érdekelt megakadályozta. A felmondás ugyan nem minősül hivatalos iratnak, de a kezdeményező felet jogszabály nem korlátozza abban, hogy nyilatkozatát tértivevénnyel küldje meg az érintett részére. A visszaérkezett küldemény alkalmas annak bizonyítására, hogy mikor történt meg a tudomásszerzés, illetve hogy az kinek a hibájából maradt el. A felmondás ugyanis akkor tekinthető közöltnek, ha az érdekelt fél tudomására jut, vagy azért nem jut a tudomására, mert az azt tartalmazó irat átvétele az érdekelt fél hibájából hiúsult meg. Ilyenkor a címzett nem hivatkozhat a tudomásszerzés hiányára. A tértivevényből megállapítható, hogy a küldeményről a címzettet értesítették, tehát lehetősége volt annak megismerésére mindaddig, amíg a posta értesítése szerint a postai szolgáltató azt lehetővé tette.

Ha valaki mégis a személyes átadást választja, akkor arra kell ügyelnie, hogy valamilyen módon bizonyítható legyen az átvétel megtagadása.

Gyakran előfordul az is, hogy a postára adott levél a "címzett ismeretlen", vagy "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkezik vissza. Ilyenkor a felmondó félnek meg kell kísérelnie, hogy a lakcímnyilvántartásból vagy a cégjegyzékből megtudja a címzett új lakcímét, székhelyét. Ha új cím nincs bejelentve, akkor a kézbesítés a címzett hibájából hiúsul meg, ezért a felmondás közöltnek tekintendő.

Bármilyen közlési módot is válasszunk tehát, az át nem vett felmondásunk akkor lép életbe, ha az átvétel a címzett hibájából hiúsul meg. Ügyelnünk kell arra, hogy ezt adott esetben bizonyítani is tudjuk.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2011. szeptember 1.) vegye figyelembe!