18. ajánlás: Biztosítási intézkedés az adós ellen

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2011. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 117. számában (2011. szeptember 1.)

Sok esetben kevés, ha határozat van a hitelező kezében, mindez még nem garantálja, hogy hozzá is jut az abban foglalt jogos követeléséhez. Nem kell azonban ölbe tett kézzel néznünk, hogy a végrehajtás eredménytelenné válhat az adós miatt.

A tartozás későbbi behajtásának veszélyeztetése miatt a bírósághoz lehet fordulni. Ha ugyanis a követelés teljesítése érdekében végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérő azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a végrehajtást kérő kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendeli a pénzkövetelés biztosítását, illetve a meghatározott dolog zárlatát.

Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha a követelés olyan határozaton alapul, amelynek alapján egyébként végrehajtási lapot lehetne kiállítani, de erre azért nincs lehetőség, mert

– a határozat még nem jogerős, vagy nem előzetesen végrehajtható, illetve

– a határozat jogerős ugyan, de a teljesítési határidő még nem telt le.

Még az elsőfokú határozatot sem kell azonban feltétlenül megvárnunk. Biztosítási intézkedés rendelhető el ugyanis az olyan követelés érdekében is, amely iránt belföldi bíróságnál keresetet indítottak, egyúttal a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták.

Ha a közkereseti és a betéti társasággal szemben a követelés teljesítése érdekében végrehajtható okiratot állítottak ki, a közkereseti társaság tagjával és a betéti társaság beltagjával szemben az említett követelés érdekében szintén biztosítási intézkedés rendelhető el.

A bíróság az ügyben soron kívül, de legfeljebb 8 napon belül végzéssel dönt, és a biztosítási intézkedést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi a végrehajtónak. A biztosítási intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, így az adós fellebbezéssel nem tudja húzni az időt.

A pénzkövetelés biztosítása azt jelenti, hogy a végrehajtó felhívja az adóst, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha az adós ennek nem tett eleget, a végrehajtó az adós vagyontárgyait lefoglalja. A végrehajtó a követelés biztosítása érdekében felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzforgalmi szolgáltatót is, hogy a felhívás kézhezvételét követően a biztosítandó összeget sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeli befizetések tekintetében is hasonlóan járjon el.

Az ingóság zárlata során a végrehajtó lefoglalja az ingóságot. Ha valószínű, hogy az adós a lefoglalt ingóságot nem fogja megőrizni, a végrehajtó az ingóságot a megőrzésére alkalmas tárolóban (szekrényben, ládában stb.) vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.

Az ingatlan zárlata azt jelenti, hogy a végrehajtó haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a zárlatot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan ettől kezdve lefoglaltnak minősül.

Ha tehát a cég veszélyben érzi a követelése behajtását, bátran kérjen biztosítási intézkedést az adós ellen!

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2011. szeptember 1.) vegye figyelembe!