1. ajánlás: Juttatások a gazdasági társaságok tagjainak

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2011. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 117. számában (2011. szeptember 1.)

Béren kívüli juttatásokban a dolgozókon kívül a személyesen közreműködő tagok is részesülhetnek. Csínján kell azonban bánni ezekkel a juttatásokkal, mert sokszor ezek alapján minősítenek valakit személyes közreműködővé, aminek súlyos járulékvonzata van.

Gyakran felmerül a kérdés, kaphatnak-e a cég tulajdonosai a saját cégüktől étkezési utalványt, üdülési csekket annak ellenére, hogy nem állnak munkaviszonyban a társasággal.

Igaz ugyan, hogy az Szja-tv. szerinti béren kívüli juttatások a munkáltató és a munkavállaló között értelmezhetők, ám ebben az összefüggésben a társas vállalkozás munkáltatónak, a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja pedig munkavállalónak minősül.

Felhívjuk a figyelmet azonban arra: attól, hogy valaki egy társas vállalkozás tagja, még nem biztos, hogy társas vállalkozónak is tekintendő, hiszen ehhez (például a gazdasági társaságok esetében) a társadalombiztosításról szóló törvény (Tbj-tv.) további feltételeket (személyes közreműködést) ír elő. Ha a társaság olyan tagja részesül az említett juttatásban, aki nem minősül sem munkaviszonyban álló alkalmazottnak, sem társas vállalkozónak, a juttatás értéke az érintett összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelmének tekintendő, ami után a kifizetőt 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli.

A természetben – tehát nem pénzben – adott juttatás személyi jövedelemadó szempontjából ugyanis három csoportba tartozhat. Minősülhet:

– béren kívüli juttatásnak;

– egyes meghatározott juttatásnak; illetve

– egyéb juttatásnak.

Az Szja-tv. pontosan meghatározza azoknak a juttatásoknak a körét, értékhatárát, illetve az egyéb feltételeket, melyek béren kívüli juttatásnak tekintendők, és így értékük 1,19-szerese után a kifizetőnek mindössze csak 16 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetnie. E körbe tartozik a munkáltató által a munkavállalónak juttatott étkezési utalvány is havi 18 ezer forintig.

Az Szja-tv.-ben találhatjuk azokat a tételeket – egyes meghatározott juttatásokat -, melyek után az előzőekben említett személyi jövedelemadón túl 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetni. Idetartoznak többek között azok a juttatások, melyek megfelelnek a béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladják. Maradva az étkezési utalványnál: ha a munkáltató ezt havi 20 000 forintos értékben nyújtja, akkor ebből a 20 000-18 000 = 2000 forint már e körbe tartozik, azaz 1,19-szerese után a 16 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 27 százalékos ehót is le kell rónia a kifizetőnek.

Végül maradnak azok a juttatások, amelyek a fenti két kategória egyike alá sem férnek be. Ezek esetében a felek között fennálló jogviszonyt kell alapul venni, és ennek megfelelően meghatározni az adó- és járulékfizetési kötelezettséget. Így például egy megbízási jogviszonyban álló foglalkoztatott étkezési utalványának az értékére az önálló tevékenységből származó bevételre vonatkozó szabály szerint kell a jövedelmet meghatározni, és az így meghatározott adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem után kell – a biztosítási kötelezettség fennállásától függően – a járulékokat vagy a 27 százalékos ehót leróni.

A fentieket mindenképp figyelembe kell venni annak eldöntésénél, hogy a cég juttat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a tagjainak.

Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy – például egy adóellenőrzés során – előfordulhat az is, hogy a társas vállalkozás adott tagja esetében az említett juttatás alapján tételezhető fel a személyes közreműködés, a tag ez alapján minősíthető társas vállalkozónak, és állapítható meg az ezzel összefüggő járulékfizetési kötelezettsége.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2011. szeptember 1.) vegye figyelembe!