A pénztári rendszert érintő áttekintésünk során a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj-tv.), és a végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (R.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.), és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) legfontosabb új rendelkezéseit ismertetjük.
Változások a magán-nyugdíjpénztári szabályozásban
Az Országgyűlés 2007. november 12-i ülésnapján fogadta el az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvényt, amely módosította – többek között – a magán-nyugdíjpénztári rendszert érintő törvényeket, az Mpt. és a Tbj-tv. rendelkezéseit is.
Az új törvényi rendelkezések mellett a vonatkozó kormányrendeletek is hatályba léptek 2008. január 1-jén. Ezek a következők:
– a 369/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet, amely a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendeletet módosította,
– a 369/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. §-a, amely a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet módosította,
– a 366/2007. (XII.23.) Korm. rendelet a Tbj-tv. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendeletet módosította,
– a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet, mely módosította a magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletet.
A pénztári működés átláthatósága, a tagok érdekeinek védelme
Az Mpt. módosítására vonatkozó törvényi rendelkezések a pénztári működés egyszerűbbé tételét és átláthatóságának javítását segítik elő.
2008. január 1-jétől új hozam-jóváírási rendszert vezettek be a magán-nyugdíjpénztári nyugdíjrendszerben. Annak érdekében, hogy a pénztártagok megtakarításaik gyarapodását egyszerűen figyelemmel tudják kísérni, 2008. évtől lehetővé válik, 2009. évtől pedig kötelező lesz az ún. elszámolóegységekre épülő hozam-jóváírási rendszer bevezetése. Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszer bevezetésével lehetőség nyílik a napi szintű hozammegállapításra és -felosztásra.
Ugyancsak a működés átláthatóságát segíti elő, hogy a jövőben az alapszabály változását a változásról szóló döntést követő 2 munkanapon belül a pénztár internetes honlapján közzé kell tenni.
Az egységes jogalkalmazás érdekében a jövőben azon személyek, akik nyugellátási jogosultságot gyermeknevelési ellátás vagy ápolási díj utáni járulékfizetéssel szereznek, az általános feltételek szerint válhatnak magán-nyugdíjpénztári taggá.
A tagok érdekeinek védelmét növelik, a pénztári működés biztonságát erősítik az ingatlanbefektetésre vonatkozó új előírások is.
A módosításokkal összefüggésben az értelmező rendelkezések köre kibővül az elszámolóegység, az ingatlanfejlesztés, az ingatlankezelés és az ingatlanüzemeltetés fogalmával.
Központosított tagdíjbevallási és -befizetési rendszer
A foglalkoztató tagdíjbevallása, megfizetése
A Tbj-tv. 50. §-ának rendelkezései szerint a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak.
A Tbj-tv. 50. §-ának (1) bekezdése 2008. január 1-jétől a következő új rendelkezéssel egészült ki:
A megállapított járulékot (tagdíjat) csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés – ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő túlfizetést is – miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhavi tagdíj-kötelezettség nem nyújt fedezetet a túlfizetés rendezésére, akkor a tárgyhavi kötelezettséget meghaladó tagdíjtúlfizetés összegét az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a pénztár visszafizeti. (E szabályra a későbbiekben még részletesebben is visszatérünk.)
Fontos tudni, hogy az új szabályok szerint azonban a korrekció csakis tárgyéven belüli és ugyanazon jogviszonyhoz kapcsolódó túlfizetés esetén lehetséges. Minden más esetben az általános rendelkezések szerint a korrekció helyesbítés/önellenőrzés benyújtásával történik.
Az egyéni vállalkozó tagdíjbevallása, -befizetése
Nem változott az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályozás. Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a tagdíjat az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be, illetőleg fizeti meg az állami adóhatóságnak. Az evaadózó egyéni vállalkozó a járulékot (tagdíjat) az Eva-tv.-ben meghatározottak szerint fizeti meg és vallja be.
Külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől szerzett jövedelem utáni tagdíjbevallás, -befizetés
Az a természetes személy, aki valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez [Tbj-tv. 5. § (3) bek. szerint biztosított] a járulékalapot képező jövedelme után fizetendő társadalombiztosítási járulékot, egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és tagdíjat a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, és a jövedelem kifizetését, juttatását követő hónap 12-éig fizeti meg az állami adóhatóságnak, kivéve ha a járulék (tagdíj) megfizetését és bevallását a foglalkoztató a Tbj-tv. 30. § (2) bekezdése szerint átvállalta.
Az átlépő pénztártagokra vonatkozó tagdíjbevallási és befizetési szabályok módosítása
Az egyik magánnyugdíjpénztárból a másik magánnyugdíjpénztárba átlépett pénztártagra (a továbbiakban: átlépett pénztártag) az átlépés napjával kezdődő bevallási időszak(ok)ra vonatkozó tagdíjbevallási és -befizetési kötelezettséget, továbbá ezen bevallások helyesbítéseit és önellenőrzéseit, valamint az átlépés napjától kezdődően az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó pótbevallásokat, továbbá az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó bevallások önellenőrzéseit, helyesbítéseit az átvevő (azaz az "új") pénztár feltüntetésével és annak tagdíjbeszedési, késedelmi- és önellenőrzésipótlék-számlájára kell teljesíteni a Tbj-tv. 50. §-ban foglaltak szerint.
Az előzőektől eltérően, az átlépés napját megelőző bevallási időszakra vonatkozó bevallások önellenőrzéseit és helyesbítéseit, és az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó pótbevallásokat, ha azok benyújtására az átlépés napját megelőzően, illetve az átlépés napját magában foglaló hónapban kerül sor, még az átadó (azaz a "régi") pénztár feltüntetésével, annak tagdíjbeszedési, késedelmi- és önellenőrzésipótlék számlájára kell teljesíteni a Tbj-tv. 50. §-ban foglaltak szerint. (A szabályokat az R. új 19/A. §-a tartalmazza.)
A tagdíjat, tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggő késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot – továbbra is – forintban kell bevallani és megfizetni. Az adóhatóság a tagdíjat, a foglalkoztató és a tag által fizetett tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot és önellenőrzési pótlékot az egyéb adóktól, járulékoktól elkülönítetten tartja nyilván.
Teljesítés közvetlenül a magánnyugdíjpénztárhoz
Az általános szabályoktól eltérően közvetlenül az érintett magánnyugdíjpénztárhoz kell a tagdíjat, tagdíj-kiegészítést "bevallani" és befizetni az alábbi esetekben:
– az Mpt. 24. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak szerint a magánnyugdíjpénztárral kötött megállapodás alapján történő tagdíjfizetés esetében,
– a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény rendelkezései alapján megállapított magánnyugdíjpénztáritagdíj-különbözet összegét a külön jogszabályban foglaltak szerint közvetlenül az érintett magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni, és egyidejűleg közölni kell a pénztártag nevét, taj-számát, a tárgyévi prémiumévek programban töltött időszak kezdő és befejező napját, a tagdíjkülönbözet megállapítása érdekében figyelembe vett járulékalap, a tagdíj, valamint a tagdíjkülönbözet összegét,
– az elévülési időn túli tagdíjbefizetéseket. Abban az esetben, ha a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó a határidőben benyújtott vagy a pótolt bevallás alapján a tagdíjtartozást és a tartozás után felszámított késedelmi pótlékot az állami adóhatóság igazolása szerint elévülési időn túl fizeti meg az érintett magánnyugdíjpénztárnak, a befizetett összeget a pénztár a pénztártag egyéni számlájára számolja el az általános szabályok szerint. A tagdíjtartozás és a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlék elévülésére vonatkozó adóhatósági igazolást a foglalkoztató a befizetéssel egyidejűleg köteles megküldeni az érintett magánnyugdíjpénztárnak [Tbj-tv. 53. § (4) bek.],
– a rehabilitációs járadékból levont tagdíjat. A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény alapján folyósított rehabilitációs járadékból levont tagdíjat a folyósító szerv havonta, az ellátás folyósítását követő hónap 5. napjáig utalja át az érintett magánnyugdíjpénztárhoz, és egyidejűleg közli a tagdíjak elszámolásához szükséges adatokat. Az adatszolgáltatás módjára és tartalmára vonatkozóan a folyósító szerv a magánnyugdíjpénztárakkal 2008. január 31-éig megállapodást köt.
A magánnyugdíjpénztárak megtakarításai, befektetései
A 2007. év első fél évének végén a magán-nyugdíjpénztári ág 2,7 millió tag 1834 milliárd forintnyi nyugdíj-megtakarítását kezelte. 2007. évben 19 pénztár működött a piacon, további egy pénztár rendelkezik tevékenységi engedéllyel, és kezdheti (kezdi) meg a működését. A magán-nyugdíjpénztári terület koncentráltsága továbbra is magas, az öt legnagyobb piaci szereplőnél koncentrálódott a pénztári vagyon mintegy 87%-a. A hazai nyugdíjpénztárak továbbra is konzervatív befektetési politikát folytatnak, így a magán-nyugdíjpénztári portfóliókon belül 2007-ben is az állampapír-befektetések voltak meghatározóak. A portfólión belüli eszközarányok jelentősebb változását a választható portfóliókon alapuló rendszer bevezetése válthatja ki, amit 2007. január 1-jétől lehetővé tesz, 2009. január 1-jétől pedig kötelezően előír a vonatkozó jogszabály.
A bevallási adatok átadása a pénztárak részére
Az APEH elektronikus úton hivatalból átadja az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallási adatokból a magán-nyugdíjpénztári tagok folyószámlájának vezetéséhez szükséges, és a törvényben meghatározott adatokat a magánnyugdíjpénztárak részére – pénztáranként – a bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap, a bevallás kijavítása, önellenőrzéssel történő helyesbítése esetén a kijavítás, illetőleg az önellenőrzés benyújtásának időpontját követő hónap utolsó napjáig.
A befizetések átutalása a pénztárakhoz
A Magyar Államkincstár a tagdíjat, a késedelmi és az önellenőrzési pótlékot haladéktalanul átutalja az érintett magánnyugdíjpénztárnak. Az átutalással egyidejűleg az Államkincstár a pénztárak és az állami adóhatóság közötti megállapodásban foglaltaknak megfelelően átadja a pénztár részére a befizetésre vonatkozó bankszámlakivonatot, csekkes befizetés esetén a postai képfájlokat és a postai analitikus állomány adatait.
Ha a pénztár a befizetést a jogszabályban meghatározott bármely adat hiányában nem tudja azonosítani, a befizetés azonosítása céljából az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően elektronikus úton haladéktalanul megkeresi az adóhatóságot. Az adóhatóság haladéktalanul tájékoztatja a pénztárat a befizető általa nyilvántartott és az Art. 52. § (7) bekezdése szerint közölhető azonosító adatairól.
A tagdíjtúlfizetés elszámolása
2008. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint a megállapított járulékot (tagdíjat) csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés – ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő túlfizetést is – miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhavi tagdíj-kötelezettség nem nyújt fedezetet a túlfizetés rendezésére, akkor a tárgyhavi kötelezettséget meghaladó tagdíjtúlfizetés összegét az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a pénztár visszafizeti. [Tbj-tv. 50. § (1) bek.]
A tárgyévre vonatkozó, és a tárgyhavi tagdíj-kötelezettséget meghaladó tagdíjtúlfizetés összegét az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a magánnyugdíjpénztár 8 munkanapon belül visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett, erre a célra megnyitott technikai számlára. A tagdíjtúlfizetés kiutalásáról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik.
A tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozó tagdíjtúlfizetés elszámolása önellenőrzés benyújtásával tagonkénti kimutatásban történik. Az állami adóhatóság a foglalkoztató rendelkezése alapján a túlfizetés összegét a következő esedékes fizetési kötelezettségbe beszámítja, vagy az adóhatóság adatszolgáltatása alapján a magánnyugdíjpénztár visszatéríti.
A tárgyévtől eltérő – legkorábban a 2007. január 1-jét követő – bevallási időszakra megállapított tagdíjtúlfizetés elszámolása során, a túlfizetés összegét a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató rendelkezése és az adóhatóság adatszolgáltatása alapján 8 munkanapon belül visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett erre a célra megnyitott technikai számlára. A tagdíjtúlfizetés kiutalásáról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik.
Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya az önellenőrzés, illetőleg a tagdíjtúlfizetés megállapításának időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn, és a tag egyéni számlakövetelése már átutalásra került, a tagdíjtúlfizetés önellenőrzéssel megállapított összegét a foglalkoztató a nyugdíjjárulék-kötelezettség önellenőrzése során érvényesíti [Tbj-tv. 51. § (6) bek.].
A tagdíjbevallás és -befizetés rendszere
Jelentős változást hozott a magán-nyugdíjpénztári rendszerben, hogy 2007. január 1-jétől, a korábbi decentralizált magánnyugdíjpénztáritagdíj-bevallás és -befizetés rendszerét felváltotta egy központosított tagdíjbevallási és -befizetési rendszer, melyben a foglalkoztatók a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is – az egyéb járulékokkal együtt – az adóhatósághoz vallják és fizetik be a Magyar Államkincstárnál magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjszámlákra. * 2007. január 1-jével ezzel megvalósult a járulékbevallás és a magánnyugdíjpénztáritagdíj-bevallás integrációja, mely alapján – hosszabb távon – a foglalkoztatók adminisztrációs terhei jelentősen csökkennek. A változások nyomán, várhatóan hosszabb távon, egyrészt csökkennek azon pénztári adminisztrációs költségek is, amelyek eddig a bevallások, befizetések feldolgozásával, egyeztetésével kapcsolatban merültek fel, így a jövőben tagdíj nagyobb hányada kerül majd a tagok egyéni számlájára, másrészt, mivel az új rendszerben az adóhatóság hivatalból intézkedik a tagdíjhátralék behajtása iránt, ezért lényegesen javulhat a tagdíjbeszedés, behajtás hatékonysága.
Téves befizetés
Téves befizetés esetén az eljárás a következő:
A Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési, késedelmi- és önellenőrzésipótlék-számlákra teljesített téves befizetés összegét a foglalkoztató az Art. szabályai szerint az adóhatóságtól kérheti vissza. A magánnyugdíjpénztár a téves befizetés összegét az adóhatóság adatszolgáltatása alapján 8 napon belül visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett, erre a célra megnyitott technikai számlára.
(A téves befizetések és a túlfizetések rendezésére vonatkozó és 2008. január 1-jétől hatályos részletes eljárási szabályokat az R. 21/A §-a tartalmazza.)
Tagdíjtúlfizetés elszámolása ún. többes jogviszony esetén
Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló biztosított a Tbj-tv. 24. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-ának (2) bekezdésében, 29. §-ának (3) bekezdésében és 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározottnál magasabb összeg után fizetett tagdíjat (tagdíj-kiegészítést), a különbözetet a pénztártag nyilatkozata alapján a járulékfizetési felső határ elérését követően tagdíjbevallást és -befizetést teljesítő foglalkoztatóknak kell elszámolnia, és azt a biztosított részére visszafizetni.
Tárgyéven belüli túlfizetés
Tárgyéven belüli túlfizetés elszámolására a Tbj-tv. 50. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, azaz a megállapított tagdíjat csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó tagdíjtúlfizetés miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhavi tagdíj-kötelezettség nem nyújt fedezetet a túlfizetés rendezésére, akkor a tárgyhavi kötelezettséget meghaladó tagdíjtúlfizetés összegét az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a pénztár az R. 21/A. §-ában foglaltak szerint visszafizeti az adóhatóság részére. A tagdíjtúlfizetés foglalkoztató részére történő kiutalásáról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik.
A foglalkoztató a tárgyévtől eltérő bevallási időszakra megállapított tagdíjtúlfizetés elszámolása során a Tbj-tv. 31. §-ának (2) bekezdésében előírt igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) különbözetét a pénztártagnak visszafizetni, és a többletbefizetés (túlfizetés) összegét az Art. szabályai szerinti önellenőrzés és a tagra vonatkozó helyesbítés benyújtása mellett a következő havi tagdíjbefizetésnél elszámolni (a befizetendő tagdíjat a túlfizetés összegével csökkenteni). Tagdíjfizetési kötelezettség hiányában az R. 21/A. § (3) bekezdése szerint kell eljárni. (E rendelkezés szerint, a tárgyévtől eltérő - legkorábban a 2007. január 1-jét követő – bevallási időszakra megállapított tagdíjtúlfizetés elszámolása során, a túlfizetés összegét a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató rendelkezése és az adóhatóság adatszolgáltatása alapján 8 munkanapon belül visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett erre a célra megnyitott technikai számlára. A tagdíjtúlfizetés foglalkoztató részére történő kiutalásáról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik.)
Az elszámolásra – az R. 19/A. §-ban foglaltakra is tekintettel – annak a magánnyugdíjpénztárnak a feltüntetésével kerül sor, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az önellenőrzés, helyesbítés benyújtásának időpontjában fennáll.
Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában az elszámolás az egyéni vállalkozót terheli.
(Az elszámolás szabályait az R. 7/B. §-a tartalmazza.)
A nyugdíjjárulék és a tagdíj elszámolása
Sokszor előfordul, hogy a biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, azonban a tagdíjfizetési kötelezettség kezdetét követően a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti teljes mértékű nyugdíjjárulékot fizet, mert a foglalkoztatónak nem volt tudomása a pénztártagság tényéről. Ilyen esetben a - elévülési időn belül – a foglalkoztatónak rendeznie kell (el kell számolnia a "két nyugdíjrendszer között") a nyugdíjjárulék-túlfizetést és a tagdíjbevallást és -befizetést.
Tárgyéven belüli bevallási időszakra vonatkozó elszámolásnál 2008. január 1-jétől a Tbj-tv. 50. §-a (1) bekezdésében foglalt általános szabályokat kell alkalmazni (lásd előző pontokban).
Tárgyévtől eltérő bevallási időszakra vonatkozó elszámolásnál az eljárásra az R. 5/B. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni: amennyiben a biztosított egyidejűleg magánnyugdíjpénztár tagja is, azonban a tagdíjfizetési kötelezettség kezdetét követően a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti nyugdíjjárulékot fizet, a tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-túlfizetés összegét a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) az adóhatósággal az Art. szabályai szerint elszámolja, önellenőrzi, és azt a pénztártagság tényének tudomására jutását (igazolását) követő hónap 12. napjáig tagdíj címén az érintett magánnyugdíjpénztárhoz a Tbj-tv. 50. §-ban foglaltak szerint vallja be és fizeti meg.
Az elszámolásra (bevallásra) a foglalkoztató nem kötelezett, ha a biztosított magán-nyugdíjpénztári tagsága a pénztártagság tényének tudomására jutása (igazolása) időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn.
A nyugdíjjárulék és a tagdíj ún. "arányos elszámolása"
A rendelkezést kizárólag a magánnyugdíjpénztárba önkéntesen belépők esetében lehet (illetőleg kell) alkalmazni. A nyugdíjjárulék és tagdíj arányos elszámolására vonatkozó eljárási szabályokat 2007. január 1-jétől az R. 5/B. §-a tartalmazza.
Nem változott az a szabályozás, mely szerint, ha a magán-nyugdíjpénztári rendszert önkéntesen választó biztosított járulékköteles jövedelméből a foglalkoztató a járulékfizetési felső határnak megfelelő nyugdíjjárulékot részben vagy egészen levonta, és azt a magán-nyugdíjpénztári tagság létesítését megelőzően a Nyugdíjbiztosítási Alap részére megfizette, a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésének a) pontja alapján levont járulékösszeget a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Tbj-tv. 33. § (1) bekezdésében meghatározott arányban meg kell osztani a biztosítási, illetőleg a tagsági jogviszony időtartamának megfelelően. Az arányos elszámolás elvégzéséhez meg kell állapítani az adott biztosítási jogviszony tárgyévi azon naptári napjainak számát, amely időtartam alatt a biztosított
– kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozott, és nyugdíjjárulék fizetésére, továbbá
– a magánnyugdíjpénztáritagdíj-fizetési kötelezettség alá eső időtartam azon naptári napjainak számát, amely alatt a biztosított egyidejűleg nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére volt kötelezett. E napoknak és a járulékfizetési felsőhatár napi összegének a szorzata adja a társadalombiztosításinyugdíjjárulék-, illetőleg a társadalombiztosításinyugdíjjárulék- és a magánnyugdíjpénztáritagdíj-fizetés szempontjából figyelembe vehető felső határt.
Az előzőek szerint megállapított felső határok figyelembevételével kell az arányos elszámolást teljesíteni oly módon, hogy a túlfizetésként jelentkező nyugdíjjárulék összegét az illetékes állami adóhatósággal kell az Art. szabályai szerint elszámolni, önellenőrizni, és azt tagdíj címén a következő havi bevallásban a Tbj-tv. 50. §-a szerint bevallani és megfizetni.
Egyeztetés, intézkedés
A központosított tagdíjbevallási és -befizetési rendszer bevezetésével, a Tbj-tv. 51. §-a (2) bekezdésének rendelkezése szerint a magánnyugdíjpénztár egyeztetést kezdeményez az állami adóhatósággal, ha a bevallás és a befizetés adatai között eltérést állapít meg, tagdíj bevallására, befizetésére nem került sor. Az egyeztetés lefolytatásához szükséges adatokat a pénztár – az adatátadás módjáról kötött megállapodásnak megfelelően – átadja az állami adóhatóságnak.
2007. január 1-jétől tehát alapvetően megváltozott a pénztári eljárás. A magánnyugdíjpénztár az általa feltárt tagdíjbevallással és -befizetéssel összefüggő hiba, hiányosság esetén tehát már nem a foglalkoztatót, hanem az adóhatóságot keresi meg. Az adóhatósági megkeresések részletes szabályait az R. 20. §-a tartalmazza.
Az illetékes állami adóhatóság a magánnyugdíjpénztár megkeresése alapján a foglalkoztató tagdíjbevallási és tagdíjfizetési kötelezettsége tekintetében vizsgálatot tart, és szükség esetén lefolytatja az Art. szerinti eljárást, valamint annak eredményéről értesíti a pénztárat. (Az adóhatóság eljárására vonatkozó speciális szabályokat az R. 21. §-a tartalmazza.)
Az eljárás az alábbi esetben változott 2008. január 1-jétől: Ha a pénztár részére – más pénztárnál fennálló tagsági jogviszonyra tekintettel – tévesen érkezik bevallási adatszolgáltatás az adóhatóságtól, a pénztár a Pénztárak Központi Nyilvántartásával (PKN) történt egyeztetést követően megkeresésben értesíti az adóhatóságot. A megkeresésben a pénztárnak fel kell tüntetnie a pénztártag nevét és adóazonosító jelét, a foglalkoztató nevét, adószámát és azt a bevallási időszakot, amelyre a téves bevallás vonatkozott, továbbá meg kell nevezni azt a magánnyugdíjpénztárt, ahol a pénztártagság a PKN adatai alapján fennáll.
Az értesítés alapján az állami adóhatóság a bevallás helyesbítésére szólítja fel a foglalkoztatót. A foglalkoztató helyesbítése, önellenőrzése alapján megállapított tagdíjtúlfizetés összegét a magánnyugdíjpénztár az adóhatóság értesítése alapján visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett, erre a célra megnyitott technikai számlára, és közli a jogosult pénztár adatait. Az adóhatóság a foglalkoztató kérelmére (átvezetési kérelem) intézkedik a tagdíjtúlfizetés összegének a jogosult pénztár részére történő átutalásáról.
Ezzel összefüggésben felhívjuk a figyelmet az Art. 151. § (2) bekezdésének 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezésére, mely szerint a magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj (tagdíj-kiegészítés) és ennek pótlékai tekintetében fennálló túlfizetés visszaigénylése során az adóhatóság visszatartási jogát kizárólag a magánnyugdíjpénztárak valamelyikét megillető tagdíj (tagdíj-kiegészítés), késedelmi pótlék, illetve önellenőrzési pótlék tekintetében gyakorolhatja.
Átmeneti szabályok
A központosított tagdíjbevallási és -befizetési rendszer bevezetésével összefüggő fontos átmeneti rendelkezés, és amelyre az előzőekben ismertetett új szabályok alkalmazása során is figyelemmel kell lenni, hogy továbbra is a 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az ezen időpontot megelőző bevallási időszakra vonatkozó magán-nyugdíjpénztári tagdíj megfizetésére, a bevallás pótlására (ha a foglalkoztató azt az eredeti esedékességkor elmulasztotta benyújtani!), a bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére, valamint a tagdíjbevallás ellenőrzésére és a tagdíjtartozás végrehajtására irányuló adóhatósági megkeresésekre. * Amennyiben tehát a foglalkoztató a 2006. december 31-e előtti bevallási időszak vonatkozásában kíván önellenőrizni, vagy pótbevallást beadni, úgy a 2006-ban hatályos szabályokat kell alkalmaznia, azaz a "régi" nyomtatványokon, a "régi" programmal kell a pótbevallást, önellenőrzést a magánnyugdíjpénztárakhoz benyújtani, illetve a "régi" pénztári számlaszámokra kell a befizetést teljesíteni. * Ha a tagdíjtúlfizetés 2006. december 31. előtti időszakban keletkezett, és a foglalkoztató az önellenőrzését a 2006. december 31-éig terjedő bevallási időszakra vonatkozóan a magánnyugdíjpénztárhoz 2007. évben vagy azt követően nyújtja be, a többletbefizetés összegét is az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg a magánnyugdíjpénztártól kell visszaigényelnie. Ez esetben ugyanis már nem lehet szó a túlfizetés "betudásáról", tekintettel arra, hogy a havi tagdíjbevallást és -befizetést már az adóhatóság részére kell teljesíteni. A foglalkoztató ez esetben is a jogszabályban előírt igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíjkülönbözetet a biztosítottnak visszafizetni