Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 115. számában (2008. február 1.)
A múlt év utolsó napjaiban ismét tanúi lehettünk annak, hogy rövid időn belül hatalmas mennyiségű jogszabály jelenik meg. E joganyagdömping miatt rovatunk a szokásosnál nagyobb terjedelemben jelentkezik. A könnyebb eligazodás érdekében nagyobb témakörök szerint csoportosítottuk a feldolgozott jogszabályokat, az összeállítás végére hagyva azokat, amelyek – valamilyen oknál fogva – egyik főbb témakörbe sem voltak beilleszthetők.

Adózás, számvitel

Elszámolható üzemanyagárak

Az APEH közzétette a 2008. január 1. és február 29. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a személyijövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

A januárra vonatkozó árak a következők:

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 294 Ft/l

Gázolaj 298 Ft/l

Keverék 316 Ft/l

LPG autógáz 180 Ft/l

A februári árak:

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 289 Ft/l

Gázolaj 295 Ft/l

Keverék 312 Ft/l

LPG autógáz 186 Ft/l

(Magyar Közlöny, 2007/185; 2008/7. szám)

Számla adóigazgatási azonosítása

Az év eleje óta a nyomtatvány előállítója, illetőleg forgalmazója kizárólag a 47/2007. (XII. 29.) PM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő nyomtatványt értékesíthet.

A nyomtatvány előállítója, illetőleg forgalmazója köteles e tevékenységét az állami adóhatóságnak előzetesen bejelenteni, továbbá az általa értékesített nyomtatványt – a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számla tőpéldánya alapján – sorszám szerint nyilvántartani.

A nyomtatványt előállítóként, illetőleg forgalmazóként értékesítő, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 5. §-a szerinti adóalany a nyomtatványt kizárólag adóalanyi minőségben eljáró személynek, szervezetnek értékesítheti, aki (amely) köteles e minőségét az értékesítéskor előzetesen igazolni (aláírási címpéldány, cégbírósági végzés bemutatásával stb.).

A nyomtatványt számlaként, nyugtaként felhasználó adóalany a nyomtatványt szigorú számadás alá vonja. Ennek keretében olyan nyilvántartást vezet, amely nyomtatványfajtánként külön-külön tartalmazza:

- a nyomtatvány sorszámtartományát, az első sorszám (-tól) és az utolsó sorszám (-ig) megjelölésével,

- a nyomtatvány beszerzését igazoló számla sorszámát,

- a nyomtatvány beszerzésének keltét,

- a nyomtatvány felhasználásának időtartamát, az első felhasználás keltétől az utolsó felhasználás keltéig,

- a nyomtatvány kiselejtezésének keltét.

A nyomtatvány nyomdai úton történő előállítása az állami adóhatóság által a nyomtatvány előállítója részére előre kijelölt sorszámtartományban folyamatosan, az adott sorszámtartományba illeszkedő sorszám kihagyás és ismétlés nélküli felhasználásával történik. A sorszámtartományt az állami adóhatóság a nyomtatvány előállítójának írásos kérelmére jelöli ki.

Az állami adóhatóság a kijelölt sorszámtartományokat időszakos rendszerességgel – nyomtatvány-előállítónkénti és nyomtatványfajtánkénti bontásban – honlapján közzéteszi.

Számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy

- a számla kibocsátására szolgáló számítástechnikai program – bizonyos eltérésekkel – kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a sorszámozást, továbbá

- a számlapéldányok hiánytalan elszámolása a PM rendeletben foglaltak szerint biztosított.

(Magyar Közlöny, 2007/187. szám)

Elektronikus számla használata

Abban az esetben, ha a felek az elektronikus úton kibocsátott számlát elektronikus adatcsererendszerben (EDI) elektronikus adatként kívánják létrehozni és továbbítani, az EDI alkalmazására és használatára az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 175. §-ának (3) bekezdésében előírt előzetes és írásos megállapodási kötelezettségüknek a rendelet mellékletében szereplő szerződés megkötésével is eleget tehetnek.

Az elektronikus számlával kapcsolatos rendelkezésekről a 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet szól.

(Magyar Közlöny, 2007/187. szám)

Adóügyek elektronikus intézésének szabályai

Az adóhatóság meghatározott adóügyek elektronikus intézéséhez a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren (KR-en) keresztül hozzáférhető informatikai rendszert működtet. A meghatározott adóügyek elektronikus intézésének feltétele, hogy az adózó, illetőleg az adózó képviselője a központi elektronikus szolgáltatórendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendeletben meghatározott, az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett felhasználói névvel és az általa meghatározott jelszóval rendelkezzen. Az adózó (képviselője) a felhasználói név és jelszó használata mellett – választása szerint – az elektronikus ügyintézéshez a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírást is alkalmazhat.

Az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. (XII. 29.) PM rendelet a képviselő képviselet-jogosultságának bejelentési feltételeinek meghatározása mellett az elektronikus ügyintézés szabályai között rendezi az alábbiakat:

- a KR az adózó által kitöltött és megküldött elektronikus űrlapot haladéktalanul érkeztető számmal és időbélyegzővel látja el. A KR az adózót, illetőleg annak képviselőjét az elektronikus űrlap beérkezésének időpontjáról és érkeztető számáról elektronikus üzenet formájában – a beküldő választása szerint – az ügyfélkapu használatához szükséges regisztrációkor megadott elektronikus levélcímen vagy a KR értesítési tárhely szolgáltatásán keresztül értesíti. Az adózó (képviselője) az adóhatóság informatikai rendszerében rögzített adatokat az érkeztető szám felhasználásával ellenőrizheti.

Ha az adóhatósághoz elektronikus úton benyújtandó adóbevalláshoz jogszabály rendelkezése alapján, elektronikus formában rendelkezésre nem álló mellékletet kell csatolni, az adózó az elektronikus űrlap érkeztető számát papíron rögzíti, és a mellékletekkel együtt megküldi az illetékes adóhatóságnak.

Az adózó (képviselője) az előbbiektől eltérően – bizonyos feltételek fennállása esetén – az adóhatóság által rendszeresített, csatolmány fogadására kialakított elektronikus űrlaphoz a papíralapon rendelkezésre álló dokumentumairól készített (szkennelt) vagy elektronikus adatállományt (mellékletet) csatolhat.

Az adó elektronikus megfizetése

Az adóhatóságnál elektronikus adófizetésre – a végrehajtói letéti számlára fizetendő adó kivételével – valamennyi, az adóhatóság hatáskörébe tartozó, az Art. 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adó tekintetében lehetőség van. Az elektronikus adófizetés lehetősége kiterjed az adóhatóság által nyilvántartott visszafizetendő költségvetési támogatásra is.

Az elektronikus adófizetés a Magyar Államkincstárnál vezetett, külön erre a célra megnyitott számlára történik. Az elektronikus adófizetés költségei az államot terhelik.

(Magyar Közlöny, 2007/186. szám)

Általános forgalmi adó

A 37/2007. (XII. 29.) PM rendelet egyes szolgáltatásnyújtásoknak az általános forgalmi adózás szerinti teljesítési helyéről rendelkezik.

A belföldön nem letelepedett adóalany általánosforgalmiadó-visszatéríttetési jogának gyakorlásához fűződő igazolási kötelezettségekről, az általánosforgalmiadó-visszatéríttetési kérelem kötelező adattartalmáról és egyes eljárási szabályokról rendelkezik a 36/2007. (XII. 29.) PM rendelet.

A 2007. évi CXXVII. tv. (Áfa-tv.) XVIII. fejezetében szabályozott, az általános forgalmi adó visszatéríttetése iránti jog gyakorlása érdekében a belföldön nem letelepedett adóalanynak – a törvényben meghatározott eltérésekkel – igazolnia kell, hogy személyére teljesül az Áfa-tv. 245. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel. Ezt annak a Magyar Köztársaságon kívüli államnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága által kibocsátott okirat igazolja, ahol az érintett személy, szervezet adóalanyként gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Az egyéb feltételek teljesülésétől függetlenül, adó-visszatéríttetési jog nem kapcsolódhat olyan termékértékesítéshez, amely az Áfa-tv. 98. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében mentes az adó alól, vagy az ott meghatározottak szerint mentes lenne az adó alól.

A rendelet a továbbiakban egyebek mellett rögzíti az adó-visszatérítési kérelem kötelező adattartamát, a kérelemhez csatolandó okiratokat, igazolásokat, valamint hogy az adóhatóság mely esetekben utasítja vissza a kérelmet.

A rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adó-visszatéríttetési jog a hatálybalépés napján vagy azt követően keletkezik.

(Magyar Közlöny, 2007/186. szám)

Jövedéki szabályok

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendeletet módosítja a 40/2007. (XII. 29.) PM rendelet.

A vámhatóság az adóbevallási kötelezettség elektronikus úton történő teljesítéséhez a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren (KR) keresztül hozzáférhető informatikai rendszert működtet.

A 38/2007. (XII. 29.) PM- MeHVM együttes rendelet szerint az adóbevallási kötelezettség elektronikus úton történő teljesítésének feltétele, hogy az adózó, illetve a képviselő a központi elektronikus szolgáltatórendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendeletben meghatározott, az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett felhasználói névvel és az általa meghatározott jelszóval rendelkezzen. A képviselő a képviseleti jogosultságát a vámhatósághoz a Jöt.-ben, illetve az Etv.-ben meghatározott időpontig a vámhatóság által erre rendszeresített nyomtatványon jelenti be, és ugyanezen nyomtatványon kell a vámhatósághoz a képviseleti jogosultságban bekövetkezett mindennemű változást is bejelenteni.

A vámhatóság az adóbevallási kötelezettség elektronikus úton történő teljesítéséhez olyan elektronikus űrlapot biztosít, melyet kitöltés után a rendszer részét képező titkosítási eljárást követően – az Art. 12. §-ában meghatározott iratbetekintés esetét kivéve – az adózón kívül csak a vámhatóság ismerhet meg. Az adózó (képviselője) az adóbevallási kötelezettség elektronikus úton történő teljesítését a KR útján a felhasználói nevével és jelszavával, sikeres személyazonosítást követően kezdeményezheti.

A jövedéki termékek veszteségnormáit a 28/2007. (XII. 20.) PM rendelet mellékletei szerint kell január 1-je óta számítani.

Változtak az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó szabályok. A módosítást a 29/2007. (XII. 20.) PM rendelet fogalmazza meg.

A 341/2007. (XII. 15.) Korm. rendeletben meghatározott mezőgazdasági termelő a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítésre jogosult. A jogosultságot a jogszabályban meghatározott módon igazolni kell.

A jövedékiadó-visszatérítés iránti kérelem

- évente egyszer a naptári évben, vagy

- éven belül gyakorítottan, a ténylegesen felhasznált gázolajmennyiségre nyújtható be.

(Magyar Közlöny, 2007/176.; 179.; 186. szám)

Környezetvédelmi termékdíj

A környezetvédelmitermékdíj-mentesség megállapítása a kötelezett kérelmére történik, amennyiben azonban a kötelezett a kérelem benyújtását megelőző évben termékdíj-fizetési kötelezettségéről bevallás készítésére köteles, a kérelem benyújtásának feltétele a megelőző évi bevallási kötelezettségének teljesítése. Egyebek mellett ezzel a szabállyal egészül ki a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm rendelet.

A január 1-jén hatályba lépett 324/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet azt is előírja, hogy a vámhatóságnak a mentességi engedélyben foglaltak teljesítését meg kell vizsgálnia. Amennyiben az ellenőrzés során a vámhatóság a jogszabályban, illetve a mentességi engedélyben foglalt hulladékgazdálkodási szabály megsértésének gyanúját észleli, a Főfelügyelőséget haladéktalanul megkeresi.

E szabályok változása mellett a rendeletnek a mentesség feltételeit, a kötelező hasznosítási és újrahasznosítási arány mértékeit, a termékdíj-fizetési kötelezettség alóli mentességi kérelem tartalmi követelményeit, valamint a hasznosítást koordináló szervezet számára a mentesség egyszerűsített eljárásban történő meghosszabbításához szükséges kérelem tartalmi követelményeit megfogalmazó mellékletei is módosultak. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyett január 1-jétől a vámhatóságnak kell bejelentést, bevallást tenni a környezetvédelmitermékdíj-köteles termékkel kapcsolatos tevékenységről. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendeletet módosító 102/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a korábbi jogszabály mellékleteit, így a bejelentés teljesítéséhez szükséges adatokat, a termékdíjköteles termékek és anyagok körét, a termékdíj visszaigénylésére vonatkozó nyilvántartások adattartamát és az újrahasználhatóság feltételeként elérendő visszagyűjtési arányt is módosítja.

(Magyar Közlöny, 2007/172.; 184. szám)

Speciális számviteli szabályok

Változtak a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségei. A módosító szabályokat a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet foglalja össze.

A kormány a 399/2007. (XII. 27.) Korm. rendeletben részletezi a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait. A rendelet január 1-jén lépett hatályba.

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások, valamint a biztosítók éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeleteket a 397/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítja. A január 1-jével hatályba lépett módosításokat először a 2008. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

Egyes, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosultak. Így a 398/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet módosította a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletet, az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendeletet, valamint a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletet.

(Magyar Közlöny, 2007/184. szám)

Munkaügy, munkajog

Munkaügyi tárgyú törvénymódosítások

A 2007. évi CLXXIX. törvény egyes munkaügyi tárgyú törvényeket módosított.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása szerint a munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható legfeljebb egyévi időtartamra, ha a munkaadó

- a foglalkoztatást legalább tizenkét hónap időtartamban vállalja, és

- a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és

- kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt rendes felmondással nem szünteti meg.

A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatosan is több ponton módosult a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény. Így például változott, hogy mely esetekben nem kell próbaidőt megállapítani, hogy mikor kötelező a gyakornoki idő kikötése, hogy a miniszter mely esetekben határozhatja meg azokat a magasabb vezetői munkaköröket, amelyek betöltésére a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni.

Foglalkozik ezenkívül a módosító jogszabály a határozott idejű közalkalmazotti munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetésével, a közalkalmazott rendkívüli lemondásával, vagy például a felmentés eseteivel.

A jogszabály a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt, a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvényt is módosította.

(Magyar Közlöny, 2007/185. szám)

Szigorodó munkavédelmi szabályok

A szigorodó munkavédelmi szabályok szerint munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa. Az egészségkárosodás kockázatát növelő időtartamban történő munkavégzés (rendkívüli munkavégzés, túlmunka stb.) esetén a külön jogszabály előírásai szerint kell eljárni.

A munkavédelemről szóló 2007. évi CLXI. törvény egyebek mellett előírja, hogy a munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket választani. Amennyiben az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmiképviselő-választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos kötelezettség a munkáltatót terheli.

A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is.

Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltatónak összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet kell létrehoznia, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői.

(Magyar Közlöny, 2007/180. szám)

Munkahelyek kémiai biztonsága

A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló rendelet módosítása szélesebb körben teszi a munkáltató kötelezettségévé a munkavállaló és képviselői tájékoztatását a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokról, a különféle kockázatokról és határértékekről. Minderről az 58/2007. (XII. 22.) EüM-SZMM együttes rendelet szól.

(Magyar Közlöny, 2007/181. szám)

Külföldiek foglalkoztatásának engedélyezése

Az egyidejűleg engedéllyel foglalkoztatható külföldiek számába be kell számítani a foglalkoztatás kölcsönös cseréjéről szóló nemzetközi szerződések alapján kiadott engedély alapján foglalkoztatható külföldiek számát is – rendelkezik a 39/2007. (XII. 29.) SZMM rendelet. Az egyidejűleg engedéllyel foglalkoztatható külföldiek számába nem kell beszámítani azokat – az Flt. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott – személyeket, akiknek magyarországi foglalkoztatásához külön jogszabály szerint munkavállalási engedélyre van szükség.

Az egyéni engedély – bizonyos kivétellel – legfeljebb két évre adható, és ezzel az időtartammal meghosszabbítható.

A továbbiakban nincs szükség engedélyre a Magyarország területén menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez.

(Magyar Közlöny, 2007/186. szám)

A komplex rehabilitáció szabályai

A kormány a komplex rehabilitáció szabályait a 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendeletben foglalta össze.

Amennyiben az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) szakértői bizottsága megállapítja, hogy az érintett személy az egészségkárosodásától függően alkalmassá tehető a jelenlegi, az egészségkárosodását megelőző, vagy a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra, akkor a rehabilitáció lehetséges irányaként ezt a munkakört, illetve munkaköröket jelöli meg. A szakértői bizottság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza továbbá azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, illetve foglalkozási csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően alkalmas lehet.

A foglalkoztatási és a szociális rehabilitációs szükségletek részletes felsorolását, valamint a szükségletekhez kapcsolódó foglalkoztatási és szociális rehabilitációs szolgáltatásokat a rendelet melléklete tartalmazza.

A szakértői bizottság a rehabilitálhatóság megállapítása során az érintett személy egészségkárosodásának mértékét, szakmai munkaképességét, személyi adottságait, képzettségét, szakmai gyakorlatát, a rehabilitációt is befolyásoló szociális körülményeit, közvetlen és tágabb fizikai, társadalmi környezetét és munkaerő-piaci lehetőségeit figyelembe véve jár el.

A rehabilitálhatóság akkor állapítható meg, ha az érintett személy részére

- a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele, illetve a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben (munkakörökben), foglalkozás(ok)ban való munkavégzés az egészségi állapotához képest az elvárhatónál több erőfeszítést nem jelent, és

- az alapvető foglalkoztatási, orvosi és szociális rehabilitációs szükségletekhez kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatások hozzáférhetők, és

- a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben várhatóan olyan megfelelő munkahely ajánlható fel, amely lehetővé teszi a külön jogszabályban meghatározott, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható folyamatos támogatás nélküli foglalkoztatást.

A rehabilitációs megállapodás

A rehabilitációs járadékban részesülő személlyel rehabilitációs megállapodást kell kötni. A megállapodást a regionális munkaügyi központnak a járadékban részesülő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltsége köti meg. A rehabilitációs járadékban részesülő a rehabilitációs megállapodás elkészítése során együttműködik a kirendeltséggel, részt vesz a rehabilitáció konkrét irányának meghatározásához szükséges foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokban és igénybe veszi a megállapodás megkötését elősegítő rehabilitációs szolgáltatásokat.

A kirendeltség a rehabilitációs járadékot megállapító határozat, a komplex minősítés során készült szakvélemény, valamint a konzultáció alapján készíti el a rehabilitációs megállapodás tervezetét.

A rehabilitációs terv tartalmazza:

- a rehabilitáció konkrét irányát,

- a járadékban részesülő rehabilitációs szükségleteit,

- a foglalkoztatási, az orvosi és a szociális rehabilitációs szükségletek szerint indokolt rehabilitációs szolgáltatások felsorolását, időbeli sorrendjét, külön megjelölve az alapvető rehabilitációs szükségleteket kielégítő szolgáltatásokat,

- a rehabilitációval összefüggésben – külön jogszabályban meghatározottak szerint – nyújtott támogatást, annak mértékét és időtartamát,

- a járadékban részesülőnek a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételével összefüggő kötelezettségeit, ezek teljesítésének határidejét,

- a regionális munkaügyi központnak a foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások biztosításával összefüggő kötelezettségeit, ezek teljesítésének határidejét, továbbá

- az orvosi és a szociális rehabilitációs szolgáltatások igénybevételéhez való segítségnyújtásnak és azok figyelemmel kísérésének a formáit.

A rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásáról a kirendeltség és a rehabilitációs járadékban részesülő a rehabilitációs megállapodásban megjelölt időközönként, de legalább félévente értékelő megbeszélést folytat, szükség esetén a kirendeltség a megbeszélés alapján előkészíti a rehabilitációs megállapodás, illetve a rehabilitációs terv módosítását, illetve kezdeményezi a rehabilitációs járadék időtartamának meghosszabbítását.

Rehabilitációs szolgáltatások

A rehabilitációs szolgáltatások az e rendeletben, illetve külön jogszabályokban meghatározott, rehabilitációs célú foglalkoztatási, orvosi és szociális szolgáltatások.

A kirendeltség a rehabilitációs megállapodásban és az annak mellékletét képező rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtásának érdekében a megállapodás megkötésével egyidejűleg a járadékban részesülőnek rehabilitációs mentort jelölhet ki. A jogszabály meghatározza azokat az eseteket, amikor mentor kijelölése kötelező.

(Magyar Közlöny, 2007/168. szám)

Szakképzés, felnőttképzés

Szakképzési hozzájárulás

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet tájékoztatót adott ki a 2003. évi LXXXVI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltak alapján teljesítendő bejelentkezési kötelezettségről, illetve a 2007. évi szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásáról, bevallásáról és befizetéséről.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) végrehajtására kiadott 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (1) bekezdése értelmében: "Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az Szht. 4. §-ának (1) bekezdése szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesíti szakképzési hozzájárulási kötelezettségét (a továbbiakban: hozzájárulásra kötelezett), a gyakorlati képzés szervezésére irányuló első együttműködési megállapodás, tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez (a továbbiakban: NSZFI) bejelentkezni az NSZFI által a Magyar Közlönyben közzétett bejelentkezési nyomtatványon. Az NSZFI az elfogadott bejelentkezési nyomtatvány másolatát megküldi a hozzájárulásra kötelezettnél folyó gyakorlati képzés telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara (a továbbiakban: területi gazdasági kamara), továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes igazgatósága (a továbbiakban: APEH illetékes igazgatósága) részére."

A gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek a Rendeletben előírtak szerint bejelentkezési, bevallási és elszámolási kötelezettsége van az NSZFI-vel szemben.

A bejelentkezési kötelezettségnek a "BEJELENTKEZÉSI NYOMTATVÁNY a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket gyakorlati képzés megszervezésével teljesítők részére" kitöltésével és benyújtásával kell eleget tenni.

Az éves bevallásnak a "2007. ÉVES BEVALLÁS a gyakorlati képzést szervezők részére a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítéséről" nyomtatvány kitöltésével és a tárgyévet követő második hónap 15. napjáig történő benyújtásával kell eleget tenni.

A nyomtatványok és a hozzájuk tartozó kitöltési utasítások az NSZFI www.nive.hu honlapjáról, a Támogatás és bevalláskezelés/Szakképzési hozzájárulás oldalról letölthető.

Aki az Szht. 4. § (1) pontja szerint gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, és az Szht. 4. § (9) pontja szerint a bruttó kötelezettségük és a kötelezettségcsökkentő tételeik egyenlegeként – nettó kötelezettségként – befizetési kötelezettség áll fenn, úgy azt a tárgyévet követő év második hónapjának 15. napjáig kell befizetni a Munkaerőpiaci Alap Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01744260-70000007 számú NSZFI-MPA területi előirányzat-felhasználási keretszámlájára.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki nem szervez a 4. § szerint gyakorlati képzést, köteles bruttó kötelezettségét – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki nem szervez gyakorlati képzést

- a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,

- az 5. § (2) bekezdése szerint elszámolható módon és mértékben felmerült kötelezettségcsökkentő tételek éves összegét,

- az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összegek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét maga állapítja meg és vallja be az adóévet követő év második hónap 15. napjáig az állami adóhatóságnak.

A fentiek egyben azt is jelentik, hogy a gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezetteknek a 2007. évi szakképzési hozzájárulási kötelezettségükről az NSZFI felé nem kell bevallást, elszámolást, tájékoztatást küldeniük, és a kötelezettségük befizetését az APEH Szakképzési hozzájárulás beszedési számla 10032000-06056061 számú számlájára kell teljesíteniük.

(Magyar Közlöny, 2007/181. szám)

Felnőttképzés

Intézmény-akkreditációt az a felnőttképzést folytató intézmény kaphat, amely felnőttképzési szolgáltatásokat nyújt, biztosítja a rendszeres képzés folytatásához, továbbá a felnőttképzési szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, tervezi, fejleszti és értékeli tevékenységét, intézményirányítási és döntési folyamatai szabályozottak, valamint a tevékenységéről nyújtandó tájékoztatás, valamint a képzési programok lebonyolítása érdekében információs, ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert működtet.

Az akkreditációs eljárást és követelményrendszert módosító 31/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet módosítja a képzési program akkreditációs eljárását, változtat az egyszerűsített intézményakkreditációs eljáráson, valamint a szabályozott képesítési előírásokat és tárgyi feltételeket tartalmazó 1. számú mellékletet is módosítja.

A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályait részben módosító 373/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet lehetővé teszi az Oktatási Hivatal megkeresésére történő intézményakkreditációt, valamint bővíti azon információk körét, amelyet az Oktatási Hivatal jegyzéke tartalmaz.

A nyilvántartást vezető a nyilvántartásba vételt az eddigi feltételek mellett akkor is megtagadja, ha a kérelmező a felnőttképzési tevékenység folytatásától való eltiltást kimondó határozat hatálya alatt áll – fogalmaz a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének szabályait módosító 32/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet. A rendelet kimondja azt is, hogy az egyéb eseteken túl a felnőttképzést folytató intézményt a nyilvántartást vezető törli a nyilvántartásból, ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy a képzésben részt vevővel felnőttképzési szerződést legkésőbb a képzés megkezdésének napjáig nem kötött, vagy a törlést az Oktatási Hivatal – a felsőoktatási intézmények nyilvántartásából való törlésre tekintettel – kezdeményezi.

Amennyiben a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során az ellenőrzéshez szakértő igénybevétele szükséges, az eljárásba egy, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által vezetett országos szakértői nyilvántartásba felvett, felnőttképzési igazgatás területen bejegyzett szakértőt, vagy az Fktv. 10. §-ának (6) bekezdése alapján a szakmailag illetékes területi gazdasági kamarát kell bevonni – rendelkezik a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabható bírságról szóló 33/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet.

A rendelet értelmében ezentúl a bírságból befolyt pénzösszeg a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztőtevékenység támogatására használható fel.

Intézményakkreditációt az a felnőttképzést folytató intézmény kaphat, amely felnőttképzési szolgáltatásokat nyújt, biztosítja a rendszeres képzés folytatásához, továbbá a felnőttképzési szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, tervezi, fejleszti és értékeli tevékenységét, intézményirányítási és döntési folyamatai szabályozottak, valamint a tevékenységéről nyújtandó tájékoztatás, valamint a képzési programok lebonyolítása érdekében információs, ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert működtet.

(Magyar Közlöny, 2007/180.; 183. szám)

Országos Képzési Jegyzék

A 35/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet néhány ponton módosítja az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjét.

(Magyar Közlöny, 2007/180. szám)

Szociális szakképesítéseket adó szakmai vizsgákra feljogosított intézmények

A szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szociális szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményeket a 30/2007. (XII. 19.) SZMM rendelet sorolja fel.

(Magyar Közlöny, 2007/178. szám)

Pályázat szakmai vizsga szervezésére

A szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére történő jogosultság elnyerésére pályázatot hirdetett az illetékes minisztérium.

Pályázatot adhat be az a szakképzést folytató intézmény, amely

- jogi személyiséggel rendelkezik vagy egyéni vállalkozó,

- szerepel a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 8. §-ában meghatározott felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában, és nyilvántartásba vétele óta legalább 2 év eltelt. A szociális szolgáltatások szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések vonatkozásában a pályázatban megjelölt szakképesítés(ek) területén legalább két év képzésszervezési gyakorlattal is rendelkezik,

- eleget tett – a jogszabályban előírt módon, a nyilvántartásba vételtől számítva kétévenként – a tevékenységéről szóló beszámolási kötelezettségének,

- nincs az illetékes adó- és vámhatóság által nyilvántartott, lejárt köztartozása,

- nem áll csőd-, végelszámolási, illetve felszámolási eljárás alatt,

- az Fktv. szerint akkreditált.

A pályázat kizárólag a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) honlapjáról (www.nive.hu internetcímen, a "Vizsgaszervezői pályázatok" menüpont alatt) letölthető "Pályázati dokumentáció" formátumában fogadható el. A pályázatot az ugyanitt letölthető kitöltési útmutató szerint kell elkészíteni.

A pályázatokat papíralapon, pályázott régiónként 3 példányban – amiből legalább egy példányon eredeti, cégszerű aláírás szerepel, és minden oldala szignált – kell benyújtani a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Koordinációs és Kontrolling Iroda címére (1087 Budapest, Berzsenyi Dániel u. 6.), valamint elektronikusan a koordinacio@nive.hunive.hu címre is meg kell küldeni

A pályázat benyújtásának határideje 2008. február 6-a.

A pályázattal elnyerhető vizsgaszervezési jogosultság 2008. július 1-jétől 2012. június 30-ig érvényes.

(Magyar Közlöny, 2007/171. szám)

Nyugdíj, szociális ellátások

Nyugdíjszabályok változása 2008-tól

Az Országgyűlés által novemberben elfogadott 2007. évi CLVI. törvény számos pontján módosította a nyugdíj kiszámításával, a nyugdíjba vonulás időpontjával, a szolgálati idő számításának módjával kapcsolatos szabályokat. A január 1-jén hatályba lépett új szabályok szerint például 2012. december 31-éig a 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a férfi, aki 60. életévét betöltötte, illetve az a nő, aki 59. életévét betöltötte, és legalább 40 év szolgálati időt szerzett, valamint a Tbj-tv. szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

2012. december 31-éig csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és megfelel az előbb meghatározott egyéb feltételeknek. A törvény a csökkentés mértékét is pontosan meghatározza.

2013. január 1-jétől a 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, aki 60. életévét betöltötte, és legalább 37 év szolgálati időt szerzett, valamint a Tbj-tv. szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Az (1) bekezdés szerinti előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy az öregségi nyugdíj összegét

- annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik a 62. életév betöltéséhez, ha a jogosult a 61. életévét betöltötte,

- 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik a 61. életév betöltéséhez, ha a jogosult a 61. életévét nem töltötte be.

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti.

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását kérelemre minden, 2006. december 31-ét követően saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenysége 365 napja után, az általa ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék alapja havi átlagos összegének 0,5 százalékával meg kell emelni.

(Magyar Közlöny, 2007/174. szám)

Nyugdíjszámítás 2008-tól

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosítása szerint ha a 2007. december 31-ét követő és 2009. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 227 000 forintnál több,

- a 227 001-258 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,

- a 258 001-291 000 forint közötti átlagkereset nyolcvan százalékát,

- a 291 001-324 000 forint közötti átlagkereset hetven százalékát,

- a 324 001 forint feletti átlagkereset hatvan százalékát

kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

A 365/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a havi átlagkereset meghatározását, valamint a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj számítását is módosítja.

(Magyar Közlöny, 2007/183. szám)

Nyugellátások és baleseti járadék emelése

2008. január 1-jétől 5 százalékkal emelkednek a 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíj (ideértve a bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók nyugdíja és a szolgálati nyugdíj is), rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, valamint baleseti hozzátartozói nyugellátások.

A 352/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint ha egy személy részére egyidejűleg több jogcímen folyósítanak nyugellátást, akkor a nyugellátásokat külön-külön kell 5 százalékkal emelni.

Ezen a módon kell emelni a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékát is.

2008. január 1-jétől 5 százalékkal emelkedik a 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapított baleseti járadék.

A 2007. december 31-ét követő, de 2009. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint.

A 2007. december 31-ét követő, de 2009. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 28 500 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 29 800 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 30 850 forint.

A 2007. december 31-ét követő, de 2009. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 28 600 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 30 000 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 31 000 forint.

A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2008. január 1-jétől havi 63 560 forint összeghatárig folyósítható együtt.

A 2007. december 31-ét követő, de 2009. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege havi 24 250 forint.

Módosult a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet is. A változásokat a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/183. szám)

Mentesítési szabályok a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól

A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a foglalkoztatónak a mentesítés iránti kérelemmel érintett munkahelyen – a kérelem benyújtását megelőzően – állapotfelmérést kell végeznie. Az állapotfelmérést valamennyi olyan, korkedvezményre jogosító munkakör tekintetében külön el kell végezni, amelyre a foglalkoztató a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége alóli mentesítést kéri.

A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alóli mentesítés iránti kérelmet a rendelet melléklete szerinti adatlapon munkahelyenként és munkakörönként kell benyújtani.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége – az OMFI szakértői közreműködésével – a foglalkoztató kérelmében megjelölt munkahelyen helyszíni szemlét tart. A Felügyelőség a helyszíni szemle keretében – az OMFI szükséges ellenőrző méréseinek figyelembevételével – ellenőrzi, hogy az állapotfelmérésben foglalt körülmények a valóságnak megfelelnek-e.

A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítésre irányuló kérelmet benyújtó foglalkoztató, egyéni vállalkozó a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet (R.) 2. §-ában foglalt, az állapotfelmérés elvégzésére vonatkozó kötelezettségét – munkahelyenként és munkakörönként – a 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott adatlap kitöltésével teljesíti.

A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítésre irányuló eljárásban a R. 4. §-ának (1) bekezdése szerint szakértőként közreműködő Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetet megillető szakértői díjat a szociális és munkaügyi miniszter rendeletének 2. számú mellékletben meghatározott mértékű díjtételek alapján kell megállapítani. A mentesítési eljárásban igénybe vehető hatósági közvetítő munkadíja óránként 5000 forint, amely az általános forgalmi adót nem tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/178.; 180. szám)

Egészségkárosodott személyek szociális járadékai

Az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint átmeneti járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt – ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz és az Flt. szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is – keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és

- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri, és

- rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és

- saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és

- nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és

- keresőtevékenységet nem folytat, vagy az átmeneti járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.

Az átmeneti járadék havi összege a jogosultnak az átmeneti járadékra való jogosultság időpontjáig megszerzett nyugdíjalapot képező jövedelem és szolgálati idő alapján kiszámított öregségi nyugdíjának – tekintet nélkül a magán-nyugdíjpénztári tagságra – 75%-a, de nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék havi összegénél.

Rendszeres szociális járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt – ideértve a keresőtevékenység megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz és az Flt. szerinti pénzbeli ellátás időtartamát is – keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és

- a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, és

- saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és

- nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és

- keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.

A rendszeres szociális járadék havi összegét külön jogszabály határozza meg.

Akinek átmeneti járadékra, vagy rendszeres szociális járadékra, vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára és özvegyi nyugdíjra – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – való jogosultságát egyaránt megállapították, azt a járadék 50%-kal csökkentett összegben illeti meg.

A rehabilitálható személy a munkaügyi központtal a külön jogszabályban meghatározottak szerint együttműködésre köteles. Az együttműködésre kötelezett járadékossal a munkaügyi központ álláskeresési megállapodást köt.

A kormányrendelet rendezi az átmeneti járadékra, a rendszeres szociális járadékra és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára való jogosultság megszűnését, megszüntetését. A járadékra való jogosultság a megszüntetés után – bizonyos kivétellel és feltételek fennállása esetén – újból megállapítható. A járadék újbóli megállapítása iránti igényt a jogosultsági feltételek ismételt fennállásától számított 24 hónapon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(Magyar Közlöny, 2007/183. szám)

Baleseti kártérítési járadékok emelése

A gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása alapján az 1991. július 1. napja előtt bekövetkezett káreseményekkel kapcsolatban a magyar államot terhelő, forintban megállapított keresetpótló baleseti kártérítési járadékok, valamint a forintban megállapított költségpótló baleseti járadékok 2008. január 1-jétől a 2007. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti összeghez képest 4,8 százalékkal emelkednek. A gépjármű-szavatossági károk ugyanilyen mértékben emelkednek.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1. előtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékok emeléséről szóló 2/1997. (I. 31.) PM rendelet, valamint a gépjármű-szavatossági károk 1971. január 1. előtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékokról szóló 12/1998. (III. 27.) PM rendelet módosításáról rendelkező 39/2007. (XII. 29.) PM rendelet szabályait a 2008. január hónapra fizetett baleseti kártérítési járadékra már alkalmazni kellett.

(Magyar Közlöny, 2007/186. szám)

Szociális tárgyú kormányrendeletek módosítása

Az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról rendelkező 339/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet egyebek mellett módosította a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendeletet. Így az Szt. 115. §-ának (2) bekezdése szerinti minimális személyi térítési díj

- étkeztetés – ide nem értve a népkonyhát – esetében 50 Ft/nap,

- nappali ellátás esetében – ide nem értve a hajléktalan személyek nappali ellátását – étkezés igénybevételével 70 Ft/nap, étkezés igénybevétele nélkül 20 Ft/nap lett.

A házi segítségnyújtásban ideiglenesen részesülő személy Szt. 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatát abban az esetben kell elvégezni, ha a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt.

Amennyiben egy családon, illetve háztartáson belül többen részesülnek házi segítségnyújtásban, a fizetendő személyi térítési díjat külön-külön kell meghatározni.

Ezenkívül módosult:

- a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet,

- a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet,

- a súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet,

- az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet,

- a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások 2008. évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről szóló 260/2007. (X. 4.) Korm. rendelet,

- a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VI. 29.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2007/176. szám)

Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások

A külön élő házastárs fogalmával, a szociális ellátás körében a jövedelem vélelmével, az ápolási díj megállapításakor a fogyatékosság vizsgálatára kijelöléssel, valamint a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatos szabályokat módosítja a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 395/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet.

Ez a jogszabály módosította még a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendeletet, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendeletet.

(Magyar Közlöny, 2007/184. szám)

Önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak szolgáltatásai

Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályait a 367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítja. Egyebek mellett az önsegélyező pénztári szolgáltatásokra vonatkozó szabályok, az egészségpénztári és önsegélyező pénztári szolgáltatókkal kötendő szerződések egyes szabályai változtak, valamint kiegészült a rendelet a pénztári kártya kibocsátásának és használatának szabályaival.

(Magyar Közlöny, 2007/183. szám)

Egyenlő bánásmód

A nemek közötti megkülönböztetés tilalma érvényesül azzal a szabályozással, amellyel kiegészült az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.). Ezek szerint a pénztár a nemi hovatartozás alapján kizárólag az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ában meghatározott feltételek teljesülése esetén nyújthat eltérő mértékű, típusú vagy formájú szolgáltatásokat.

A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló, december 1-jén hatályba lépett 2007. évi CXXXVII. törvény az Öpt. mellett a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényt (Bit.), a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényt, valamint a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvényt is módosította.

Ezentúl a biztosító köteles a nemi hovatartozás szerint eltérő díjak és szolgáltatások alapjául szolgáló arányos különbségeket alátámasztó adatokat a felügyeletnek az éves adatszolgáltatással megküldeni.

A biztosító a nemi hovatartozás alapján kizárólag az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ában meghatározott feltételek teljesülése esetén alkalmazhat eltérő díjakat és nyújthat eltérő szolgáltatásokat.

A biztosítási szolgáltatások és a biztosítási elven alapuló szolgáltatások esetében a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha

- a díj és a szolgáltatás kockázatarányos mértéke meghatározott, kockázati tényezőkön alapuló csoportok létrehozásával jár, és

- a releváns és pontos biztosításmatematikai és statisztikai adatok alapján a díj számításában és a szolgáltatás nyújtásában a nemi hovatartozás tényezője a kockázatelemzésben meghatározó.

Ezzel a paragrafussal egészült ki az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény.

(Magyar Közlöny, 2007/162. szám)

Villamos energia

Az egyetemes szolgáltatás keretében vásárolt villamos energia árszabása

Január 1-jétől vonatkozik az egyetemes szolgáltatóra a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról szóló 115/2007. (XII. 29.) GKM rendelet. E szerint az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó által egyetemes szolgáltatás keretében vásárolt villamos energia elszámolására vonatkozóan az egyetemes szolgáltatónak 3-féle árszabásra kell ajánlatot tennie.:

- általános, egy zónaidős ("A1") árszabás,

- általános, két zónaidős ("A2") árszabás,

- időszakos ("B") árszabás.

(Magyar Közlöny, 2007/187. szám)

Kedvezményes villamosenergia-ár

A 116/2007. (XII. 29.) GKM rendeletben meghatározott villamosenergia-ipari munkavállaló, a villamosenergia-ipari nyugdíjas, valamint a villamosenergia-ipari özvegy csökkentett összegű villamosenergia-díjat fizet. A kedvezmény igénybevételének feltételeit részletezi a rendelet.

(Magyar Közlöny, 2007/187. szám)

A közcélú villamos hálózatra csatlakozás feltételei

Ha a rendszerhasználó a 117/2007. (XII. 29.) GKM rendeletben előírt csatlakozási díjat a hálózati engedélyesnek megfizette, a csatlakozásnak a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényben, és a Vhr.-ben, valamint a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban leírtak szerint akadálya nincs. A közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeit rendező jogszabály január 1-jén lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2007/187. szám)

A villamos energia rendszerhasználati díjai

A villamos energia rendszerhasználati díjait, a fizetésre kötelezetteket a 119/2007. (XII. 29.) GKM rendelet sorolja fel.

(Magyar Közlöny, 2007/187. szám)

Villamos energia kötelező átvétele

A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet állapít meg szabályokat.

A megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi árai a rendelet 1. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott bázisárakon alapulnak, ha a kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségére vagy a kötelező átvétel időtartamára vonatkozóan a hivatal e rendelet hatálybalépését megelőzően határozatot hozott, vagy a termelő a határozatra vonatkozó hiánytalan kérelmét e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtotta.

A kormányrendelet rendezi a kötelező átvételi eljárás menetét, a kötelező átvételi jogosultság megállapítására vonatkozó eljárást, a kötelező átvételi jogosultság gyakorlásának szabályait, az eredetigazolást és az ellenőrzést is.

(Magyar Közlöny, 2007/183. szám)

Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia szétosztása és ára

A 109/2007. (XII. 23.) GKM rendelet az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról rendelkezik.

(Magyar Közlöny, 2007/183. szám)

Közlekedés

Gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések igazolása

A Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú gépjárművel külföldre utazók érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésének igazolásának módosított szabályait tartalmazza a Magyar Közlöny 4. számában megjelent PSZÁF-tájékoztató.

(Magyar Közlöny, 2008/4. szám)

Nulla tolerancia a gépjárměvezetésben

Január 20-a után, amennyiben a jármű vezetője ittas vagy bódult állapotban van, a rendőr a vezetői engedélyét a helyszínen elveszi. Egyebek mellett erről tartalmaz szabályokat a 2/2008. (I. 12.) IRM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2008/5. szám)

Autópályák, autóutak és főutak használati díja

Január 1-jétől megszűnik az autópályák, autóutak, főutak használatakor korábban vásárolható matrica, a díjfizetést a vásárláskor kapott ellenőrző szelvénnyel lehet igazolni. A 108/2007. (XII. 23.) GKM rendelet alapján díjfizetés történhet interneten keresztül, vagy SMS küldésével is.

A jogosultság – áfát is tartalmazó – ára a következő:

D1-es kategóriában a 4 napos jogosultság 2008. 05. 01.-2008. 09. 30. között 1530 Ft, a többi időszakban 1170 Ft. A heti autópályadíj 2550 Ft, a havi 4200 Ft, az éves 37 200 Ft.

D2-es kategóriában az 1 napos jogosultság 2760 Ft, a heti jogosultság 6600 Ft, a havi díj 12 600 Ft, míg az éves 106 500 Ft.

D3-as kategóriában az 1 napos jogosultság 2760 Ft, a heti 10 200, a havi 18 000 Ft, az éves díj 159 000 Ft.

D4-es kategóriában az 1 napos jogosultság 2760 Ft, a heti díj 13 200 Ft, a havi 22 500 Ft, az éves díj 198 000 Ft.

Emelkedett a pótdíjak mértéke is. Például 15 napon belüli fizetés esetén 15 300 Ft-ot, 15 napon túli fizetés esetén 63 750 Ft-ot kell fizetni akkor, ha a D1-es kategóriájú gépjármű az ellenőrzéskor nem rendelkezik érvényes jogosultsággal.

(Magyar Közlöny, 2007/183. szám)

A gépjármű üzemben tartójának felelőssége

A 2007. évi CLXXV. törvény módosított néhány közlekedési tárgyú törvényt.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása például szigorított a gépjármű üzemben tartójának felelősségén. A gépjármű üzemben tartója, illetve – meghatározott esetben – a gépjárművet használatra átvevő személy egyebek mellett felel a megengedett legnagyobb sebességre, a vasúti átjárón való áthaladásra, az autópálya leállósávjának igénybevételére, a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – egyes előírások betartásáért.

Ha az előbbiekben felsorolt előírásokat megszegik, az üzemben tartóval, illetve a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 30 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni.

Az üzemben tartó mentesül a kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármű – a szabályszegés időpontját megelőzően – jogellenesen került ki a birtokából, és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben – a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően – kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását.

Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni. Ha a gépjárművet használatba vevő személy a bírság fizetésére kötelezett, és a jogerős határozatban megállapított bírságot határidőig nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére az üzemben tartót külön határozattal kell kötelezni.

Változott a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény, a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, a légi, a vasúti és a vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény, valamint a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény is.

(Magyar Közlöny, 2007/184. szám)

Közúti járművek forgalomba helyezésének műszaki feltételei

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit módosító 106/2007. (XII. 23.) GKM rendelet január 1-jén lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2007/183. szám)

Ingatlan- és építésügy

Ingatlanértékelői névjegyzék

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete – a 25/2007. (XII. 18.) PM rendelet alapján – gazdálkodó szervezet azon természetes személy alkalmazottját, vagy azt az egyéni vállalkozó szakértőt jegyzi be a jelzálog-hitelintézeti ingatlanértékelőkről vezetett névjegyzékbe vezető szakértőként, aki

- agrár-, műszaki, gazdasági, jogi egyetemi vagy főiskolai alapképzésben, illetőleg agrár-, műszaki, gazdasági, jogi képzési területhez tartozó szakon alap- vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel,

- az 1994. július 1-jéig hatályban lévő 8/1990. (II. 1.) BM rendelet alapján szerzett középfokú tanfolyami képesítéssel, vagy a 26/2005. (VIII. 5.) TNM rendelet által meghatározott ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő szakképesítéssel,

- ingatlanértékelés területén szerzett legalább 5 év szakmai gyakorlattal, és

- valamelyik európai uniós tagország személyi tanúsítványával, vagy ehelyett ingatlanszakértő szakon, építőipari igazságügyi szakon vagy ingatlangazdálkodási szakon szerzett felsőfokú szakképzettséggel

egyaránt rendelkezik.

A Felügyelet gazdálkodó szervezetnek azt a természetes személy alkalmazottját, vagy azt az egyéni vállalkozó szakértőt jegyzi be az ingatlanértékelői névjegyzékbe szakértőként, aki

- építőipari magasépítési technikusi oklevéllel vagy érettségi bizonyítvánnyal,

- az 1994. július 1-jéig hatályban lévő 8/1990. (II. 1.) BM rendelet alapján szerzett középfokú tanfolyami képesítéssel, vagy a 26/2005. (VIII. 5.) TNM rendelet által meghatározott ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő szakképesítéssel, és

- az ingatlanértékelés területén szerzett legalább 10 év szakmai gyakorlattal

egyaránt rendelkezik.

A Felügyelet azt a gazdálkodó szervezet természetes személy alkalmazottját vagy egyéni vállalkozó szakértőt is bejegyzi az ingatlanértékelői névjegyzékbe szakértőként, aki

- az előbbiekben fel nem sorolt egyetemi vagy főiskolai, illetőleg alap- vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel, és

- az ingatlanértékelés területén szerzett legalább 10 év szakmai gyakorlattal

rendelkezik.

A szakmai gyakorlat igazolásánál az ingatlanértékelés területén eltöltött időt lehet figyelembe venni. Ennek igazolása olyan dokumentummal (pl. munkáltatói igazolás, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyról szóló szerződés, megbízási szerződés, vállalkozási szerződés) történhet, amelyből hitelt érdemlően megállapítható az ingatlanértékelés terén szerzett jártasság.

Az ingatlanértékelő a nyilvántartásba vételre irányuló eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni, amelynek összege tízezer forint.

(Magyar Közlöny, 2007/177. szám)

Ingatlanok forgalmiérték-adatai

Az állami adóhatóság az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges, a visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabása során felvett adatokat tartalmazó nyilvántartásából – az ingatlantulajdonos személyazonosságának megállapítására alkalmatlan módon – kérelemre, a 33/2007. (XII. 23.) PM rendelet 1. számú mellékletében megállapított igazgatási szolgáltatási díj ellenében, az e rendeletben meghatározott tartalommal adatszolgáltatást teljesít.

A nyilvántartásból természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet kérhet adatot.

Az adatszolgáltatás iránti eljárás a 2. számú melléklet szerinti igénylőlap benyújtásával vagy elektronikus úton kezdeményezhető. Az igénylőlap az állami adóhatóság honlapján elérhető, letölthető és kitölthető.

Igazgatási szolgáltatási díjak

Általános adatszolgáltatás: településenként, fővárosban kerületenként 7500 Ft alapdíj + ingatlanonként 25 Ft.

Részletes adatszolgáltatás: településenként, fővárosban kerületenként 7500 Ft alapdíj + ingatlanonként 110 Ft.

Specifikus és visszamenőleges adatszolgáltatás: 500 000 Ft alapdíj + ingatlanonként 110 Ft.

Országos éves általános adatszolgáltatás: 10 000 000 Ft.

Országos éves részletes adatszolgáltatás: 15 000 000 Ft.

Szakértői adatszolgáltatás: 8000 Ft.

(Magyar Közlöny, 2007/183. szám)

Elővásárlási jog

Az elővásárlásra jogosult egyoldalú kérelme alapján a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba csak akkor jegyezhető be, ha az eladó az elővásárlásra jogosult javára a bejegyzést megengedő nyilatkozatot (bejegyzési engedélyt) megadja – döntött a Legfelsőbb Bíróság 3/2007. Közigazgatási és Polgári jogegységi határozatában.

A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta abban a kérdésben, hogy a földhivatali eljárásban bejegyezhető-e a tulajdonjog a magát elővásárlási jogosultként állító fél egyoldalú kérelme alapján. A kérdésben való döntést az indokolta, hogy a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumában és Polgári Kollégiumában eltérő álláspontok alakultak ki ebben a kérdésben.

(Magyar Közlöny, 2007/159. szám)

Az építésügyi hatósági eljárások szabályai

Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletet alkalmazni kell az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti építési munkával, az építményekkel, építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásra, továbbá az építésügyi hatósági eljárás lefolytatásához szükséges telekalakítási és építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelményére.

A rendelet részletezi az építésügyi hatósági eljárás megindításának és az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályait, valamint a kötelezési és végrehajtási eljárás menetét.

(Magyar Közlöny, 2007/174. szám)

Építészmérnöki oklevelek elismerése

Az 1/2008. (I. 11.) ÖTM rendelet az Európai Közösségi jog hatálya alá tartozó, feltétel nélkül elismerésre kerülő okleveles építészmérnöki oklevelek megnevezését és az ezen okiratok birtokosaival azonos jogállású személyek körét írja le.

(Magyar Közlöny, 2008/4. szám)

Pénzügyi szervezetek

Befektetési vállalkozások, árutőzsdei szolgáltatások szabályai

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól december 1-jén hatályba lépett 2007. évi CXXXVIII. törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által a Magyar Köztársaság területén végzett

- befektetési szolgáltatási tevékenységre,

- befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra,

- árutőzsdei szolgáltatásra.

A hatály továbbá kiterjed a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező vállalkozás az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodásban részes más állam területén végzett, határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott

- befektetési szolgáltatási tevékenységére, és

- kiegészítő szolgáltatására, és

az előbb felsoroltak törvény szerinti felügyeletére.

A törvényi szabályozás kitér a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató működésének megkezdése feltételeinek meghatározására, a befektetési szolgáltatási tevékenység, az árutőzsdei szolgáltatás, valamint a befektetési vállalkozásban és az árutőzsdei szolgáltatóban történő tulajdonszerzés engedélyezésére, a befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás végzésének szabályaira. A törvény megszabja az árutőzsdei szolgáltatás szabályait, a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató működését, meghatározza a multilaterális kereskedési rendszerműködésének feltételeit, a felügyeleti és egyes fogyasztóvédelmi rendelkezések érvényesítésének szabályait.

(Magyar Közlöny, 2007/162. szám)

Törvény a viszontbiztosítókról

A viszontbiztosítókról, a viszontbiztosítási rendszer alapintézményeiről, a viszontbiztosítási tevékenység engedélyezéséről, a működés feltételeiről, a viszontbiztosító tulajdonosaira, valamint vezetőire és alkalmazottaira vonatkozó szabályokról alkotta meg az Országgyűlés a 2007. évi CLIX. törvényt.

A törvény szerint viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása. Viszontbiztosítási tevékenység és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység a Magyar Köztársaság területén – a törvényben meghatározott kivétellel – a PSZÁF, illetve a székhely tagállam felügyeleti hatósága által kiadott engedéllyel végezhető. Viszontbiztosítási tevékenységet kizárólag biztosító és viszontbiztosító végezhet. Viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat.

A Felügyelet engedélye szükséges egyebek mellett: a viszontbiztosító alapításához, a viszontbiztosítási tevékenység megkezdéséhez és megszüntetéséhez, illetve a viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység megkezdéséhez, a viszontbiztosítási tevékenység módosításához, a viszontbiztosítási állomány átruházásához, a viszontbiztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához.

(Magyar Közlöny, 2007/178. szám)

Pénzügyi vállalkozások elektronikus adatszolgáltatása

Január 1-jétől az Állami Felügyelet részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 52/2005. (XII. 28.) PM rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget – a negyedéves és az éves jelentést, továbbá a törzsadatjelentést – a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva, a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül kell teljesíteniük a hitelintézeteknek és a pénzügyi vállalkozásoknak. A változást megfogalmazó 42/2007. (XII. 29.) PM rendelet alapján a Felügyelet ezt a kötelezettséget akkor tekinti teljesítettnek, ha az az adatfogadó rendszerben "elfogadva" megjelölést kap.

A pénzügyi vállalkozás és a fióktelep a negyedéves jelentést a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig, a pénzügyi vállalkozás és a fióktelep a törzsadatairól szóló jelentést a törzsadatban történt változást követő harminc napon belül köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(Magyar Közlöny, 2007/186. szám)

Az összevont alapú szavatoló tőke számítása

Az összevont alapú szavatoló tőke és összevont alapon számított tőkekövetelmény számításáról a január 1-jétől hatályos 27/2007. (XII. 20.) PM rendelet szól.

(Magyar Közlöny, 2007/179. szám)

Környezetvédelem

Környezetvédelmi szakértői névjegyzék

Január 1-je óta a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői névjegyzékbe bejegyzésért 5000 Ft-ot kell fizetni. Ez a 95/2007. (XII. 23.) KvVM rendeletben olvasható.

(Magyar Közlöny, 2007/183. szám)

Környezetvédelmi felülvizsgálat

Módosult a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételeket és a feljogosítás módját, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeit rendező korábbi jogszabály. A módosítást a 96/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/183. szám)

Szigorodnak a hulladéklerakás szabályai

Változtak a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályok és feltételek. A 92/2007. (XI. 28.) KvVM rendelet szerint a korábbiakban meghatározottakon kívül tilos hulladéklerakóban lerakni olyan vegyi anyagokat, amelyek kutatási és fejlesztési vagy oktatási tevékenységből származnak, amelyek nem azonosítottak, illetőleg újak, és amelyek emberre, illetőleg környezetre gyakorolt hatása nem ismert (pl. laboratóriumi maradék).

Engedély nélkül működő hulladéklerakó üzemeltetőjét, ennek hiányában a terület tulajdonosát a Felügyelőség a hulladéklerakó bezárására kötelezi.

Az engedélytől eltérően működtetett hulladéklerakó üzemeltetőjét a Felügyelőség az engedélyben foglaltak teljesítésére kötelezi, és erre határidőt állapít meg. Amennyiben az üzemeltető a Felügyelőség által előírt követelményeket határidőn belül nem teljesíti, a Felügyelőség az üzemeltetőt a hulladéklerakó bezárására kötelezi.

(Magyar Közlöny, 2007/162. szám)

Zajkibocsátási határértékek

A zajkibocsátási határértékek megállapítását, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módját a január 1-jén hatályba lépett 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet rendezi.

Üzemi és szabadidős zajforrás zajkibocsátási határértékét a rendelet 1. számú mellékletben meghatározott módon a zajforrás hatásterületére kell megállapítani.

Azokra a zajtól védendő épületekre, amelyeket csak bizonyos napszakban vagy szezonálisan használnak, csak a használat időtartamára kell zajkibocsátási határértéket megállapítani.

Az üzemi létesítmény zajkibocsátását a rendszeresen (évente legalább tizenkét alkalommal) előforduló legnagyobb környezeti zajkibocsátású üzemelési állapot alapján kell értékelni.

Joghatással járó zajmérés csak hitelesített és 1. pontossági osztályú zajmérő műszerrel végezhető. Joghatással járó zajmérésről, illetve rezgésmérésről mérési jegyzőkönyvet kell készíteni. Az üzemi és szabadidős zajforrásokra vonatkozó mérési jegyzőkönyv tartalmi követelményeit a jogszabály 5. számú melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/177. szám)

Bányászati törvény

Több pontján is módosult a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény. A módosító 2007. évi CXXXIII. törvény alapján ezentúl a bányafelügyeletnek kell engedélyeznie a bányászati tevékenység során keletkező hulladék kezelését is. A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre, a bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható. A hozzájárulás iránti kérelmet az átvevőnek kell benyújtania – fogalmaz az új törvény.

Emelkedett a bányajáradék mértéke és a bányászatról szóló törvény új szakasszal bővül. Ez a geotermikus energia kutatásának engedélyezésére vonatkozik. Geotermikus energiát kinyerni a földkéreg e célra elhatárolt részéből szabad. A geotermikus védőidomot a bányafelügyelet jelöli ki.

A bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli, ha

- a kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidőt engedély hiányában elmulasztja,

- a meghatározott térítésfizetési kötelezettségének nem tesz eleget,

- jogutód nélkül megszűnik.

A bányatelekben fennálló bányászati jog új jogosítottját – pályáztatást követően – a bányafelügyelet határozatban jelöli ki.

(Magyar Közlöny, 2007/160. szám)

Védett állatfajok védelme

A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályok kiegészültek néhány szigorodó szabállyal. A 325/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet január 1-jétől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2007/172. szám)

Iparjogvédelem, innováció

Törvénymódosítások

Az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2007. évi CXLII. törvény módosította egyebek mellett a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényt, melynek nyomán nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre – így különösen anyagra (vegyületre) és keverékre – nem vonatkozik.

A változtatás arról is rendelkezik, hogy ha többen egymástól függetlenül alkották meg a találmányt, a szabadalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be, feltéve hogy e korábbi elsőbbségű bejelentést közzéteszik, vagy annak tárgyára szabadalmat adnak.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény kiegészült a Szabadalmi Jogi Szerződés alkalmazásának szabályaival.

A változás érintette még

- a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvényt,

- a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvényt,

- a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényt,

- a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvényt.

(Magyar Közlöny, 2007/163. szám)

Az innovációval összefüggő pályázati rendszer változása

A 392/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján változtak egyes tudomány- és innovációpolitikával összefüggő jogszabályok.

(Magyar Közlöny, 2007/184. szám)

Kiállítási kedvezmények

A 8/2007. (MK 177.) MSZH közlemény egyes 2008. évi kiállításokon bemutatásra kerülő találmányok, védjegyek, formatervezési és használati minták kiállítási kedvezményéről, illetve kiállítási elsőbbségéről rendelkezik. Így:

- a 2008. január hó 23. és 26. napjai között Budapesten megrendezendő "AGRO+MASHEXPO" Nemzetközi mezőgazdasági és mezőgép kiállításon, a "SZŐLÉSZET ÉS PINCÉSZET" szakkiállításon és a "MAGYAR KERT" szakkiállításon,

- a 2008. február hó 3. és 5. napjai között Budapesten megrendezendő "UKBA" Nemzetközi cukrászati, sütőipari és gasztronómiai szakkiállításon,

- a 2008. február hó 14. és 17. napjai között Budapesten megrendezendő "BUDAPEST BOAT SHOW" Nemzetközi hajókiállításon és a "KARAVÁN SZALON" Nemzetközi kemping és karaván kiállításon,

- a 2008. február hó 19. és 22. napjai között Budapesten megrendezendő "LABORTECHNIKA" kiállításon,

- a 2008. február hó 28. és március hó 2. napjai között Budapesten megrendezendő "UTAZÁS" Nemzetközi idegenforgalmi kiállításon és a "KARÁT" Nemzetközi ékszer, drágakő, óra szakkiállításon és vásáron,

- a 2008. március hó 12. és 16. napjai között Budapesten megrendezendő "BUDAPEST MOTOR KIÁLLÍTÁS" Nemzetközi motorkerékpár szakkiállításon és az "ACTION DAYS" Nemzetközi outdoor & extrémsport kiállításon és versenyen,

- a 2008. március hó 27. és 30. napjai között Budapesten megrendezendő "FeHoVa" Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállításon,

- a 2008. április hó 9. és 13. napjai között Budapesten megrendezendő "CONSTRUMA" Nemzetközi építőipari szakkiállításon és a "DECORSTONE" Nemzetközi díszítőkő-ipari szakkiállításon,

- a 2008. április hó 24. és 26. napjai között a megújuló energiákról és energiahatékony épületfelújításról Budapesten megrendezendő "RENEXPO" Nemzetközi kiállításon és kongresszuson,

- a 2008. április hó 26. és május hó 4. napjai között Budapesten megrendezendő "FLORALIA BUDAPEST 2008" Virágünnep: Kertkultúra kiállításon és vásáron,

- a 2008. május hó 14. és 18. napjai között Budapesten megrendezendő "AUTOMOBIL 2008 – BUDAPESTI AUTÓSZALON" Nemzetközi járműipari szakkiállításon és a "TRUCK-EXPO" Nemzetközi haszongépjármű és fuvarozási szakkiállításon,

- a 2008. május hó 27. és 30. napjai között Budapesten megrendezendő "INDUSTRIA" Nemzetközi ipari szakkiállításon, az "ElectroSalon" Nemzetközi elektronikai, elektrotechnikai és automatizálási szakkiállításon, a "CHEMEXPO" Nemzetközi vegyipari és műanyagipari szakkiállításon és a "SECUREX" Nemzetközi munka-, tűz- és biztonságvédelmi szakkiállításon,

- a 2008. szeptember hó 17. és 21. napjai között Budapesten megrendezendő "BNV" Budapesti Nemzetközi Vásáron és az "INFOmarket – MOBIL SHOW" Információtechnológiai és telekommunikációs vásáron,

- a 2008. szeptember hó 26. és 28. napjai között Budapesten megrendezendő "EROTIKA" Budapesti Erotika kiállításon és börzén,

- a 2008. október hó 14. és 17. napjai között Budapesten megrendezendő "ÖKOTECH" Nemzetközi környezetvédelmi és kommunális szakkiállításon és a "HOVENTA" Nemzetközi kereskedelmi és vendéglátó-technikai szakkiállításon,

- a 2008. október hó 17. és 19. napjai között Budapesten megrendezendő "EQUIFEST – A LÓ ÜNNEPE" Nemzetközi lovas szakkiállításon és fesztiválon,

- a 2008. november hó 6. és 8. napjai között Budapesten megrendezendő "FRANCHISE" Nemzetközi Franchise Kiállítás és Buybrand Show és II. Magyarországi Nemzetközi Automata Kiállításon,

- a 2008. november hó 6. és 9. napjai között Budapesten megrendezendő "HÓ-SHOW Találkozó a téli sportok szerelmeseinek" kiállításon és a "SPA& WELLNESS" Egészségturisztikai szakkiállításon, konferencián és vásáron,

- a 2008. november hó 18. és 21. napjai között Budapesten megrendezendő "IFE FOODAPEST" Nemzetközi élelmiszer, ital és vendéglátó-ipari szakkiállításon és a "FOODATECH" Nemzetközi élelmiszergép-ipari és csomagolástechnikai szakkiállításon

bemutatásra kerülő találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat kiállítási kedvezmény, illetve kiállítási elsőbbség illeti meg.

A 2008. február hó 29. és március hó 16. napja között Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban megrendezendő, a 2007. évi "Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíjasok" kiállításon, valamint az "IDEA 2008" nemzetközi kiállításon és vásáron bemutatásra kerülő találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat szintén kiállítási kedvezmény, illetve kiállítási elsőbbség illeti meg. Erről a 7/2007. (MK 177.) MSZH közlemény valamint az 1/2008. (MK 8.) MSZH közlemény rendelkezik.

(Magyar Közlöny, 2007/177; 2008/8. szám)

Cégjog

A cégbejegyzési eljárás módosulása

A cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 1. számú mellékletét január 1-jével módosította a 66/2007. (XII. 28.) IRM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2007/185. szám)

A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülése

A 2007. évi CXL. törvény meghatározza a Magyarországon székhellyel rendelkező tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülésekben történő részvételével, továbbá ezen társaságok határokon átnyúló egyesülésben való részvétele útján magyarországi székhellyel létrejövő társaságok alapításával, valamint az ezekkel kapcsolatos cégeljárásokra irányadó szabályokat.

Tőkeegyesítő társaság a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az európai részvénytársaság, valamint a törvényben foglalt eltérésekkel a szövetkezet.

Határokon átnyúló egyesülés a tőkeegyesítő társaságoknak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerinti egyesülése, amennyiben az egyesülésben részt vevő valamennyi társaságot az Európai Unió valamely tagállamának joga szerint alapították, és létesítő okirat szerinti székhelyük, központi ügyvezetésük vagy üzleti tevékenységük fő helye az Európai Unió valamely tagállamában van, feltéve hogy közülük legalább egyre az Európai Unió valamely más tagállamának joga irányadó.

Az egyesülésben részt vevő tőkeegyesítő társaságok vezető tisztségviselői az egyesülési szerződés közös tervezetének elkészítésével egyidejűleg írásbeli beszámolót készítenek a tagok (részvényesek) számára, amelyben a jogi és a gazdasági szempontok ismertetésével megindokolják az egyesülés szükségességét, valamint annak hatását a tagokra (részvényesekre), a hitelezőkre és a munkavállalókra.

Az egyesülésben részt vevő tőkeegyesítő társaság köteles gondoskodni az egyesülési szerződés közös tervezetének a Cégközlönyben történő, az egyesülési szerződést elfogadó legfőbb szervi ülést legalább harminc nappal megelőző közzétételéről.

A cégbíróság kérelemre tizenöt napon belül megvizsgálja, hogy a társaság az egyesülésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek eleget tett-e, és erről tanúsítványt állít ki.

Az egyesüléssel létrejövő társaság bejegyzésére irányuló változásbejegyzési kérelmet a tanúsítvány kiállítását követő hat hónapon belül kell benyújtani az egyesülés útján létrejövő társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnak. A cégbíróság a kérelem elbírálásakor ellenőrzi, hogy az egyesülésre vonatkozó eljárási szabályokat betartották-e, így különösen az egyesülési szerződés közös tervezetére, valamint a munkavállalói részvételre vonatkozó megállapodás megkötése esetén az arra irányadó szabályokat.

A törvény rendelkezik az egyszerűsített eljárásról, a munkavállalói részvétel, valamint az egyesülés szövetkezetekre vonatkozó szabályairól is.

(Magyar Közlöny, 2007/163. szám)

Egyéb jogszabályok

A 2008. évi költségvetési törvény

Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvényt.

A 2007. évi CXLVI. törvénnyel módosultak egyes, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó törvények. Így – különböző időpontoktól – változik többek közt

- a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény,

- a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény,

- a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény,

- a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény,

- a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény,

- a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény,

- a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény,

- a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény,

- a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény,

- az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény,

- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,

(Magyar Közlöny, 2007/168.; 183. szám)

Egyes külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamai

A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamai a Magyar Közlöny 184-es számában jelentek meg.

(Magyar Közlöny, 2007/184. szám)

A beutazás és tartózkodás szabályai a schengeni határokon

Magyarország csatlakozása a schengeni övezethez megkövetelte, hogy módosuljon a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet. A változást a 327/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/172. szám)

Postai díjszabás

Január 1-jétől emelkedtek a postai szolgáltatások díjai. A 100/2007. (XII. 19.) GKM rendelet mellékletei tartalmazzák az új díjszabást.

 

Elsőbbségi küldeményként

Nem elsőbbségi küldeményként

 

Szabványlevél

100 Ft

70 Ft

Szabvány címzett reklámküldemény

89 Ft

62 Ft

Egyéb levél

145 Ft

100 Ft

Levelezőlap, képes levelezőlap

100 Ft

70 Ft

Hivatalos irat – saját kezéhez

320 Ft

 

Hivatalos irat – egyéb

275 Ft

 

(Magyar Közlöny, 2007/178. szám)

Víz- és csatornadíjemelés

Változott az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet. A módosított díjakat az 1/2008. (I. 11.) KvVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2008/4. szám.)

A digitális archiválás szabályai

Ha törvény iratnak vagy okiratnak a megőrzését, illetve eredeti példány megőrzését írja elő, a megőrzési kötelezettséget elektronikus úton a január 6-án hatályba lépett 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet szerint lehet teljesíteni. A megőrzésre kötelezett a megőrzési kötelezettség lejártáig folyamatosan köteles biztosítani, hogy az elektronikus dokumentumok megőrzése olyan módon történjen, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen. A megőrzésre kötelezett köteles biztosítani, hogy az őrzött elektronikus dokumentumok értelmezhetősége a megőrzési kötelezettség időtartama alatt megmaradjon.

(Magyar Közlöny, 2007/186. szám)

A pénzmosás megelőzése

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény a korábbi szabályozásnál részletesebben foglalkozik az ügyfél-átvilágítási kötelezettséggel, külön nevesítve az egyszerű és a fokozott átvilágítást, szabályozza a bejelentési, a nyilvántartás és statisztikakészítési kötelezettséget, valamint a bejelentési kötelezettség kétmillió forintos értékhatárát hárommillió-hatszázezer forintra emeli.

A törvény hatálya kiterjed arra, aki a Magyar Köztársaság területén

- pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat,

- befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást nyújt,

- biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat,

- árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat,

- postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat,

- ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat,

- könyvvizsgálói tevékenységet folytat,

- könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adó-tanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat,

- játékkaszinót vagy elektronikus kaszinót működtet,

- nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik,

- árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el,

- önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik,

- ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez.

- a szolgáltató ügyfele,

- a szolgáltató vezetője, alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja.

Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató e tevékenységének körében nem fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, kivéve ha vállalja a törvényben a szolgáltatóra meghatározott kötelezettségeket.

Ügyfél-átvilágítási kötelezettség

A szolgáltató ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni:

- üzleti kapcsolat létesítésekor,

- a törvényben meghatározottak kivételével a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor. Az átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot,

- pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén,

- ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

A szolgáltató köteles a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetés esetén az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani, és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. A törvény felsorolja azokat az adatokat, amelyeket a szolgáltatónak az azonosítás során rögzítenie kell.

A szolgáltató köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is -, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival. A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek.

Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján bankszámlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

A törvény rögzíti azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén elég egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végezni, illetve felsorolja mindazokat a körülményeket, amelyek megkövetelik a fokozott ügyfél-átvilágítást.

A bejelentési kötelezettség

Ha pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény merül fel, a szolgáltató vezetője, alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja köteles haladéktalanul bejelentést tenni a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak. Pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzügyi információs egység feladatait ellátó, a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szervezeti egysége.

A bejelentés és adatszolgáltatás teljesítéséről, annak tartalmáról, az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek a bejelentő és a pénzügyi információs egységként működő hatóság tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.

Az ügyvédekre vonatkozó eltérő rendelkezések

A bejelentést az ügyvéd a területi kamaránál köteles teljesíteni.

A törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség – bizonyos kivételektől eltekintve – az ügyvédet akkor terheli, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez ügyvédi tevékenységet:

- gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) vétele, eladása,

- ingatlan vétele, eladása,

- gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit a 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/162.; 186. szám)

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatósága

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról alkotott 2007. évi CLXXXI. törvény az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek számára odaítélt, természetben vagy pénzben juttatott támogatásokra terjed ki.

Közérdekből nyilvános a pályázati kiírást előkészítő, a pályázatot kiíró, a támogatási döntést előkészítő és a támogatási döntést meghozó szerv vagy személy által a pályázattal, a pályázati eljárással, a támogatási döntéssel összefüggésben kezelt, közérdekű adatnak és különleges adatnak nem minősülő adat.

A törvény előírja a pályázatot befogadó szerv számára, hogy mennyi időn belül és milyen adatokat köteles a kormány által kijelölt szerv által üzemeltetett honlapon közzétenni.

A pályázatot befogadó szervnek a pályázat elbírálását követő 15 napon belül közzé kell tennie a döntéshozó nevét, és törli a támogatást el nem nyert pályázat adatait, vagy közzéteszi az elnyert támogatás összegét.

A számlák és bizonylatok kivételével közzé kell tenni a benyújtott és elfogadott pályázati elszámolást. A közzétett elszámolásban szereplő üzleti titkot olvashatatlanná kell tenni.

Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban

- aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó,

- a kizárt közjogi tisztségviselő,

- a fent nevezett személyek közeli hozzátartozója,

- az előbbi pontokban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság,

- olyan gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az előbbi pontok alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelőszervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a társadalmi szervezet, az egyház vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja,

- az a társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező azon szervezeti egysége, amely a pályázat kiírását megelőző öt évben együttműködési megállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal, vagy amely a pályázat kiírását megelőző öt évben párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson,

- akinek a részvételből való kizártságának tényét a honlapon közzétették.

Nem vehet részt döntéshozóként vagy döntés-előkészítésben közreműködőként az, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

Ki kell zárni azt a pályázatot, amelynek a benyújtója a pályázaton – a pályázati eljárás bármely szakaszában fennálló körülményre tekintettel – nem részesülhet támogatásban.

Ha a döntést hozó szerv vagy személy az összeférhetetlenség fennállása ellenére a pályázatot nem zárja ki, és a pályázatot támogatásban részesíti, az e döntés alapján kötött szerződés semmis.

(Magyar Közlöny, 2007/186. szám)

Igazságügyi szakértők

Az oktatási és kulturális miniszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjét a 45/2007. (XII. 29.) OKM rendelet foglalja össze.

(Magyar Közlöny, 2007/186. szám)

Eljárási illetékek nyilvántartása

Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendeletet módosító 41/2007. (XII. 29.) PM rendelet a gazdálkodó szervezet nyilvántartási kötelezettségével kapcsolatos szabályokat változtatja meg.

(Magyar Közlöny, 2007/186. szám)

Kozmetikai termékek biztonságos gyártása, forgalmazása

A kozmetikai termékek biztonságosságának, gyártási, forgalmazási feltételeinek és közegészségügyi ellenőrzésének szabályait módosítja a 3/2008. (I. 11.) EüM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2008/4. szám)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. február 1.) vegye figyelembe!