Február 5.
Adójeggyel kapcsolatos elszámolás
Érintettek: adóraktáriadójegy-felhasználók
Az adóraktáriadójegy-felhasználó a fizetési kötelezettségének a 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet 11. §-ának (1) bekezdésével összefüggő, a tárgyhónapban bekövetkezett csökkentését vagy visszatérítését a tárgyhót követő 5-éig a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jóváhagyásával kérheti a Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegy Hivataltól.
14/1998. (IV. 30.) PM rendelet 11. § (2) bek., (5) bek.
Február 10.
Egészségügyi adatszolgáltatás
Érintettek: az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók
A teljesítmények rögzítése a rendelési helyeken, a gondozást végző részlegeken és a szakambulanciákon a napi betegforgalmi nyilvántartás kitöltésével történik, amelynek alapján az egészségügyi szolgáltató megküldi a finanszírozónak az elszámoláshoz a teljesítményjelentést, amelyet kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón kell megküldeni a finanszírozónak a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.
43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 30. § (1), (11) bek.
Február 10.
Reprográfiai tájékoztatási kötelezettség
Érintettek: az üres kép- és hanghordozó gyártója, külföldi gyártás esetén a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személy, vagy – vámfizetési kötelezettség hiányában – egyetemlegesen a hordozót az országba behozó személy és az azt belföldön először forgalomba hozó személy, belföldi forgalmazók
Aki üzletszerűen gyárt üres kép- vagy hanghordozót, vagy ilyet vámfizetési kötelezettség nélkül az országba behoz, vagy az így behozott hordozót először belföldi forgalomba hozza, illetve aki ilyen kép- vagy hanghordozó vagy készülék behozatala miatt jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett, minden naptári hónap tizedik napjáig, de legkésőbb az 1999. évi LXXVI. tv. 20. § (2) bekezdésében meghatározott fizetési határidőn belül köteles tájékoztatni a közös jogkezelő szervezetet a forgalomba hozott vagy behozott mennyiségről, továbbá a hordozó vagy a készülék fajtájáról. A közös jogkezelő szervezet további felvilágosítást kérhet a forgalomba hozatali adatokról és a beszerzési forrásokról; a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltetőtől pedig a megfelelő díj megállapításához szükséges adatok szolgáltatását kérheti.
1999. évi LXXVI. tv. 20. § (2) bek., 21. §, 22. § (1) bek.
Február 12.
Elektronikus adó- és járulékbevallás, adatszolgáltatás
Érintettek: elektronikus bevallásra kötelezettek
A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az Art 52. §-a (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem-adóról –, járulékról és az alábbi adatokról:
1. a Tbj-tv. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett adatairól (neve, székhelye, adóazonosító száma),
2. a munkáltató, kifizető jogelődjének adóazonosító számáról,
3. a magánszemély személyi adatairól (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), neméről, állampolgárságáról,
4. a magánszemély adóazonosító jeléről,
5. a biztosításban töltött idő tartamáról, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódjáról, valamint a magánszemély nyugdíjas státusáról, az arányos szolgálati idő naptári napjainak számáról,
6. a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) és a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjáról, összegéről,
7. a nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) alapját képező jövedelemről, a nyugdíjjárulék-köteles jutalom összegéről, illetőleg a levont (befizetett) nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj és a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés) összegéről,
8. a magánszemély által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapjáról, a levont (befizetett) természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegéről,
9. a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási és/vagy nyugdíjjárulék-levonás (magán-nyugdíjpénztári tagdíj levonása) elmaradásának okáról,
10. a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék, a levont (megfizetett) természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés) alapjáról és összegéről,
11. a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozási segély (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, munkanélküli-ellátás folyósításának időtartamáról, az ellátás összegéről, és az abból levont (megfizetett) nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag által vállalt tagdíj-kiegészítés) összegéről, illetőleg a levonás elmaradásának okáról,
12. a biztosítás szüneteléséről, vagy a munkabérrel ellátatlanság idejéről, ennek jogcímkódjáról,
13. a foglalkozás FEOR-számáról, a heti munkaidő tartamáról, a korkedvezményre jogosító munkakör tartamáról,
14. az egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének idejéről (munkaórában),
15. a hónap utolsó napján fennálló magán-nyugdíjpénztári tagság tényéről, a magánnyugdíjpénztár kódjáról, a magán-nyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéséről,
16. a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjáról és összegéről, a megfizetett tételes egészségügyi hozzájárulás összegéről,
17. az általa kifizetett (juttatott), az összevont adóalapba tartozó bevételről és az adóelőleg alapjáról (külön a bérről a jogosultsági hónapok feltüntetésével),
18. a költségelszámolási módról és az adóelőleg megállapítása során figyelembe vett bevételt csökkentő tételekről,
19. a megállapított adóelőlegről,
20. a ténylegesen levont adóelőlegről, az adóelőleg-levonás elmaradásának okáról,
21. az egyes külön adózó jövedelmek címén a magánszemélynek kifizetett (juttatott) bevételről, az adó alapjáról, a megállapított és levont, illetőleg le nem vont adóról, kivéve azt a kifizetést (juttatást),
a) amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni,
b) amelynek adója nulla százalék,
c) amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles,
d) amelyet az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem árverés és nem aukció során kap a magánszemély,
e) amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli,
22. a magánszeméllyel elszámolandó adókülönbözetről,
23. a külön jogszabály szerint Start, Start Plusz, Start Extra kártyával rendelkező személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék, társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék alapjáról és összegéről, a tételes egészségügyi hozzájárulás kedvezmény nélkül számított összegéről, továbbá a külön jogszabály szerint a bruttó munkabér alapján számított nullaszázalékos kötelezettség alapjáról, illetőleg a 15 vagy 25 százalékos mértékű kötelezettség alapjáról és összegéről,
24. a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási járulék alapjáról és összegéről,
25. a munkaadói, a munkavállalói, a vállalkozói járulék alapjáról és összegéről,
26. a tárgyhónaptól eltérő időtartamról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban munkaadói-, munkavállalói-, vállalkozóijárulék-alapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó munkaadói, munkavállalói, vállalkozói járulék alapjáról és összegéről,
27. az e bekezdés szerint havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezett munkáltató, ha a tárgyhóban alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) rendelkező személyt foglalkoztat, e foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben feltünteti az alkalmi munkavállaló AM könyvébe az adott hónapban történt alkalmi foglalkoztatás napjára (napjaira) beragasztott közteherjegy – hónapon belüli többnapi foglalkoztatás esetén a közteherjegyek együttes - összegét és a foglalkoztatás napját (napjait).
A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett a fentiek szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, kivéve ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj-tv. 30/A. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat.
2003. évi XCII. tv. 31. § (2) bek.
Február 12.
Vállalkozóijárulék- fizetési kötelezettség teljesítése
Érintettek: egyéni vállalkozó, társas vállalkozó
A vállalkozói járulék fizetésére kötelezett a vállalkozói járulékot havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-éig köteles megállapítani, levonni és megfizetni.
1991. évi IV. tv. 46/B. §;
2003. évi XCII. tv. 178. § 15. pont, 2. sz. melléklet I/Határidők 5/A/c pont
Február 12.
Személyijövedelemadó-előleg megfizetése
Érintettek: munkáltatók, kifizetők, magánszemély, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelők
A munkáltató az általa levont jövedelemadó-előleget az elszámolt hónapot követő hó 12-éig, a kifizető az általa levont jövedelemadó-előleget a kifizetés hónapját követő hó 12-éig köteles megfizetni.
A magánszemély, ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy a kifizető bármely ok miatt nem vonta le az adóelőlegét, az egyéni vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig fizeti meg.
2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/1. A) pont;
1995. évi CXVII. tv. 2. §
Február 12.
Személyi jövedelemadó megfizetése
Érintettek: munkáltatók, kifizetők
A munkáltató az év végi elszámoláskor általa megállapított személyi jövedelemadó és a már levont, megfizetett adóelőleg különbözetét a levonást követő hó 12. napjáig fizeti meg. Ha az elszámolásból adódóan az adó-visszatérítési kötelezettség az adott hónapban több, mint az adott hónapban levont személyi jövedelemadó és adóelőleg együttes összege, a különbözetet a munkáltató a fenti időponttól visszaigényelheti. A kifizető az általa levont személyi jövedelemadót a levonást követő hó 12. napjáig fizeti meg.
2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/1. B/a)-b) pont;
1995. évi CXVII. tv. 2. §
Február 12.
Egészségügyi hozzájárulás megfizetése
Érintettek: munkáltatók, kifizetők, egyéni vállalkozók
A tételes egészségügyi hozzájárulást a fizetésére kötelezett havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg.
A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg, és az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az állami adóhatóságnak.
1998. évi LXVI. tv. 2. §, 9. § (1) bek., 11. §
Február 12.
Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék megfizetése
Érintettek: munkáltatók, kifizetők
A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak. A megállapított járulékot (tagdíjat) csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés – ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő túlfizetést is – miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhavi tagdíj-kötelezettség nem nyújt fedezetet a túlfizetés rendezésére, akkor a tárgyhavi kötelezettséget meghaladó tagdíjtúlfizetés összegét az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a pénztár visszafizeti.
A munkáltató az általa levont egészségbiztosítási járulékot, valamint nyugdíjjárulékot az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig, a kifizető az általa levont járulékot a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig fizeti meg.
A munkáltató, a kifizető a társadalombiztosítási járulékot havonta, az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig fizeti meg.
1997. évi LXXX. tv. 50. §;
2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/5. A); B) pont
Február 12.
Munkaadói járulék megfizetése
Érintettek: munkaadók
A munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, továbbá a személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás – kivéve a reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást –, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni, az elszámolt hónapot követő hónap 12-éig.
A munkaadói járulékot a munkaadó állapítja meg, vallja be és fizeti meg az állami adóhatóságnál kezelt számlára az elszámolt hónapot követő hó 12-éig. A megállapított járulékokat csökkenteni kell a tárgyévben teljesített túlfizetés összegével.
1991. évi IV. tv. 40. § (1), 42. § (2), (4) bek.
Február 12.
Munkavállalói járulék levonása, megfizetése
Érintettek: munkaadók
A munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetve arra jogosulttá vált.
A munkavállalói járulékot a munkaadó állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg. A megállapított járulékokat csökkenteni kell a tárgyévben teljesített túlfizetés összegével.
A bruttó munkabérből, illetményből levont munkavállalói járulékot a munkaadó az elszámolt hónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg, és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az állami adóhatóságnak.
1991. évi IV. tv. 41. §, 42. § (3)–(4) bek.
Február 12.
Magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés befizetése
Érintettek: munkaadók, kifizetők
A munkáltató egyoldalú, írásban történő kötelezettségvállalással munkavállalója tagdíját vagy a tag saját tagdíját együttesen a tagdíjalap 10 százalékáig kiegészítheti. Írásban történő kötelezettségvállalásnak minősül a tagdíj-kiegészítés Tbj-tv. 50. §-a szerinti bevallása is. A munkáltató kötelezettségvállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyforma feltételekkel vonatkozik.
A munkáltató az általa a tagdíjat, tagdíj-kiegészítést az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig, a kifizető az általa levont tagdíjat, tagdíj-kiegészítést a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig fizeti meg.
1997. évi LXXXII. törvény 26. § (5) bek;
1997. évi LXXX. tv. 50. §;
2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/5. A) pont
Február 12.
Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése
Érintettek: társas vállalkozások
A társadalombiztosítási ellátások fedezetére a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 9 százalék.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a Tbj-tv. 19. §-ának (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a Tbj-tv. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.
A társas vállalkozás a járulékokat havonta az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig fizeti meg.
1997. évi LXXX. tv. 4. §, 18. § (1) bek. c) pont, 19. § (4) bek., 36-37. §, 50. § (1), (5) bek.;
2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/5. C) pont
Február 12.
Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás befizetése
Érintettek: kifizetők
Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást választó magánszemély kifizetőjének havonta, a tárgyhót követő hó 12-éig kell megállapítania és megfizetnie a magánszemélyt és a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást.
2005. évi CXX. tv. 10. §, 13. §
Február 12.
Egyéni vállalkozók egészségbiztosítási, baleseti, társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékának megfizetése
Érintettek: egyéni vállalkozók
A biztosított egyéni vállalkozó a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
Az egyéni vállalkozó a Tbj-tv. 19. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot az (1)–(2) bekezdésben meghatározott társadalombiztosításijárulék-alap figyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határig.
2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/5. A/c) pont, B/b) pont;
1997. évi LXXX. tv. 29. §
Február 12.
Cégautó adójának befizetése
Érintettek: cégautót üzemeltető kifizetők
A cégautóadót a kifizető havonta megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezései szerint megfizeti, illetve bevallja. Az adókötelezettség tekintetében minden olyan hónap, amelyben a kifizető – bármely rövid időtartamra – magáncélú használatot biztosított (tett lehetővé), egész hónapnak számít. A cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető személyében bekövetkezett változás esetén az új kifizetőt a változás hónapját követő hónaptól terheli a cégautóadóval összefüggő minden adókötelezettség.
1995. évi CXVII. tv. 70. §;
2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/1. B/b) pont
Február 12.
Osztalékadó megfizetése
Érintettek: kifizetők
A kifizető az osztalékadót a levonást, juttatást követő hó 12-éig köteles megfizetni.
2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/3. C/a) pont;
1996. évi LXXXI. tv. 2. §
Február 12.
Külföldi személytől levont adó megfizetése
Érintettek: azok a kifizetők, akik külföldi illetőségű magánszemélynek, külföldi szervezetnek és külföldi illetőségű osztalékban részesülőnek adóköteles bevételt fizettek ki
Az érintettek a külföldi személynek kifizetett adóköteles bevétel összegéből az adót kötelesek megállapítani, levonni, és azt a kifizetést követő hó 12-éig megfizetni.
2003. évi XCII. tv. 4. számú melléklet 1-2. pont
Február 12.
Termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adó befizetése
Érintettek: kifizetők
A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hó 12. napjáig. Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásából olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-éig fizeti meg.
2003. évi XCII. tv. 176. § (9) bek.
Február 12.
Termékmérleg- nyilvántartás bemutatása
Érintettek: adóraktár-engedélyesek
Az adóraktár engedélyesének adóraktáranként és összesítve a regionális jövedéki központ által elfogadott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített, a 28. számú melléklet szerinti adattartalmú termékmérleg-nyilvántartásokat kell folyamatosan vezetnie.
Az adóraktár termékmérleg-nyilvántartásait naptári hónaponként le kell zárni. A termékmérleg havi zárását adóraktáranként a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell bemutatni.
8/2004. (III. 10.) PM rendelet 71. § (1)–(2)–(3) bek., 28. számú melléklet
Február 15.
Eva bevallása, megfizetése, visszaigénylése
Érintettek: az egyszerűsített vállalkozói adót fizető, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adózók
Az adóalany az eva alapját és az evát adóévenként megállapítja és bevallja. Az adóév a naptári év, az adóalanyiság megszűnésének naptári évében a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak. A bevallás benyújtásának határideje a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóévet követő év február 15., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 30. nap.
Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként az adóelőleget megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget, valamint az adóelőleg-kiegészítést az adóévre vonatkozó bevallásában bevallja.
Az adóalany az adóévre megállapított evát – az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával – a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított evát, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.
Az eva, az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámláját az azt vezető hitelintézet megterhelte. A visszaigényelt különbözetet az adóhatóság az adóalany belföldi pénzforgalmi bankszámlájára utalja vissza.
2002. évi XLIII. tv. 11-12. §
Február 15.
Evázó vállalkozások szakképzési hozzájárulásának bevallása, megfizetése
Érintettek: az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózók
Az adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles. A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka.
Az adóalany a szakképzési hozzájárulást negyedévenként megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó evabevallásában bevallja. Az adóalany az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az eva megfizetésére előírt határidőig megfizeti.
2002. évi XLIII. tv. 16/A §
Február 15.
Osztalék utáni adót kiváltó adó
Érintettek: az egyszerűsített vállalkozói adót fizető, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó közkereseti és betéti társaságok
A közkereseti társaság, a betéti társaság az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig megállapítja az evatörvény 18. §-ának (2) bekezdése szerinti összeget, ha az üzleti évben először tesz az evatörvény szerinti bejelentést, és ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy az üzleti évet követő adóévben az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint teljesíti.
Ez az összeg a beszámoló mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét; egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény, tartalék és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét.
A fenti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság adót (az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó az említett összeg 25 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére – vonatkozó társaságiadó-bevallás, illetve evabevallás benyújtásával egyidejűleg megfizet.
2002. évi XLIII. tv. 18. §
Február 15.
Éves adóbevallás
Érintettek: az éves bevallók (a havi, illetve évközi adóbevallás-tételre nem kötelezett adózók)
Az érintetteknek adónként az adóévet követő év február 15-éig kell bevallást tenniük a tárgyévre vonatkozó valamennyi adóról, kivéve a vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfafizetésre nem kötelezett magánszemély jövedelemadóját, a társasági adót, az osztalékadót.
2003. évi XCII. tv. 1. számú melléklet I/B 2. a) pont
Február 15.
Éves áfa bevallása, megfizetése, visszaigénylése
Érintettek: éves adómegállapításra kötelezett adózók
A havi, illetőleg évközi adóbevallásra nem kötelezett adózónak az adóévet követő év február 15-éig kell bevallást tennie, és az adóévről készült éves beszámolóját az adóhatósághoz benyújtania.
Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, feltéve hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal.
Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét – ha évente tesz adóbevallást – az adóévet követő év február 15-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
2007. évi CXXVII. tv. 185. §
2003. évi XCII. tv. 1. számú melléklet I/B 2/a), 3/ac) pont, 2. számú melléklet I/Határidők/2/a) pont
Február 15.
Áfa-önellenőrzés
Érintettek: az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalanyok
Abban az esetben, ha az új Áfa-tv. (2007. évi CXXVII. tv.) és a korábbi Áfa-tv. ugyanazon érintett félre vagy felekre nézve ugyanazon tényállásbeli elemeken nyugvó adóztatandó ügyletből származó, önadózással gyakorlandó jogokról és kötelezettségekről egyaránt rendelkezik, az önadózással gyakorlandó jogokat és kötelezettségeket e törvény hatálybalépésétől kezdődően is kizárólagosan az Áfa-tv. rendelkezései alapján kell megállapítani és alkalmazni, kivéve ha e törvény az Áfa-tv.-hez képest valamennyi érintett félre együttesen és összességében a kötelezettségek hiányát állapítja meg, vagy kevésbé terhes kötelezettségeket állapít meg, illetőleg új jogokat vagy többletjogokat állapít meg. Utóbbi esetben a jogokat és kötelezettségeket - valamennyi érintett fél együttes döntése alapján – e törvény rendelkezései alapján lehet megállapítani és alkalmazni még akkor is, ha azok e törvény hatálybalépését megelőzően – az elévülési időn belül – keletkeztek, feltéve hogy erről a döntésről valamennyi érintett fél közös elhatározással, előzetesen és írásban nyilatkozik az állami adóhatóságnak, amelynek legkésőbb 2008. február 15. napjáig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. A határidő elmulasztása esetében igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. Ilyen esetben az önellenőrzés pótlékmentesen végezhető el. Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 135. §-ának (2) bekezdésében előírt kötelezettségét az adóév utolsó bevallásában nem teljesítette, ezt önellenőrzésipótlék-mentesen az adóévet követő február 15-éig elvégzett önellenőrzéssel korrigálhatja.
A 2007. évi CXXVII. tv. 135. §-ának (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha az adóalany terméket tárgyi eszközként használ vállalkozásán belül, a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapjától kezdődően
a) ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig,
b) ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónapig
terjedő tartamban az adóalany adólevonási jogát – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – az e § és a 136. § rendelkezéseinek figyelembevételével gyakorolhatja.
Az említett § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével, annak a naptári évnek az utolsó adómegállapítási időszakában, amelybe rendre 11 hónap elteltével a tizenkettedik hónap esik, az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének
a) ingó esetében 1/5 részére,
b) ingatlan esetében pedig 1/20 részére
vonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben változás következik be a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének időpontjához képest, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
2003. évi XCII. tv. 1. számú melléklet I/B 1. b) pont;
2007. évi CXXVII. tv. 135. § (2) bek., 269. §
Február 15.
Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély jövedelemadó-megfizetése
Érintettek: vállalkozási tevékenységet folytató vagy általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséget eredményező értékesítést végző magánszemélyek
Az érintetteknek a jövedelemadót az adóévet követő év február 15-ig kell megfizetniük.
2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/1/B. d) pont
Február 15.
Szakképzési hozzájárulás
Érintettek: az átalányadózó és az evaalany kivételével a belföldi székhelyű gazdasági társaság, szövetkezet (kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot), állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat – a víziközmű-társulat kivételével –, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik
Ha a szakképzési törvény 4. §-ának (2)–(5) bekezdéseiben meghatározott kötelezettségcsökkentő tételek éves szinten együttesen sem érik el a bruttó kötelezettséget, akkor a különbségnek megfelelő összeget (nettó kötelezettség) a tárgyévet követő év második hónapjának 15. napjáig kell befizetni az Alap Kincstárnál vezetett számlájára.
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem a 4. §-ban meghatározott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, köteles bruttó kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni. A szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét, a törvény 5. §-ának (2) bekezdése szerint elszámolható módon és mértékben felmerült kötelezettségcsökkentő tételek éves összegét, illetve az éves bruttó kötelezettség és az előzőek szerinti összegek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét maga állapítja meg és vallja be az adóévet követő év második hónap 15. napjáig az állami adóhatóságnak.
A tárgyévben gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett az első fél évre vonatkozóan szakképzési hozzájárulási előleget fizet. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év második hónapja 15. napjáig kell befizetni, illetőleg többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
2003. évi LXXXVI. tv. 2. §; 4. § (9) bek., 6. § (1)–(5) bek.
Február 15.
Társadalmi szervezetek nyilatkozata
Érintettek: az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény
Az érintettek a társaságiadó-bevallás helyett az adóévet követő év február 15-éig – bevallást helyettesítő nyomtatványon – nyilatkozatot tesznek, feltéve hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem érnek el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolnak el.
2003. évi XCII. tv. 31. § (5) bek.
Február 15.
Munkáltatói és az adóhatósági adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítás iránti nyilatkozat megtétele
Érintettek: magánszemélyek
Az az adózó, aki nem kívánja adóját önadózással megállapítani, és a személyi jövedelemadóról szóló törvény feltételeinek megfelel, az adóévet követő év február 15. napjáig a munkáltatójához megtett, a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján munkáltatói adómegállapítást kérhet.
Amennyiben a munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását, de a magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint jogosult az adóhatósági adómegállapítás választására, a munkáltató a vele 2007. február 15-én munkaviszonyban álló magánszemély bejelentése alapján köteles közreműködni az adóhatósági adómegállapításhoz szükséges nyilatkozat és a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló rendelkező nyilatkozat továbbításában.
Ha az adózó február 15. napjáig nem tesz bejelentést az adóhatóságnak vagy a munkáltatójának, adókötelezettségét önadózás útján teljesíti.
Az az adózó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az adatszolgáltatás alapján történő adómegállapításból, továbbá nem kívánja adóját önadózással megállapítani, és munkáltatói adómegállapítást sem kér, az adóévet követő év február 15. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóhatóságnál bejelenti, hogy adóhatósági adómegállapítás útján kívánja teljesíteni adókötelezettségét.
A munkáltatói adómegállapítás az ellenőrzés és a jogkövetkezmények szempontjából a magánszemély bevallásának minősül. Az adót az a munkáltató vallja be, akihez az adózó a nyilatkozatát megtette.
A február 15-e előtt munkahelyet változtató adózó az új munkáltatójánál tehet nyilatkozatot. Ilyen esetben nyilatkozatához az előző munkáltatótól kapott jövedelemigazolást is csatolnia kell.
A munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások figyelembevételével az adóévet követő év május 20-áig állapítja meg, és erről igazolást ad. A munkáltató az adómegállapítást az adóévet követő év június 10-éig elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz. Amennyiben az adóhatóság a munkáltató adómegállapításával szemben adóhiányt állapít meg, az adóhiányt a magánszemélynek kell megfizetnie.
Az adóhatóság az adózó nyilatkozata és az adatszolgáltatásra kötelezettek adatszolgáltatása alapján megállapítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót – ideértve a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot –, illetőleg a befizetendő adót, és az ezeket tartalmazó adómegállapítást május 20. napjáig postára adja.
Az adózónak az adót június 20-áig kell megfizetnie, illetőleg az adóhatóságnak a visszatérítendő adót eddig az időpontig kell kiutalni.
2003. évi XCII. tv. 27. §. 28. §
Február 15.
Adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adó befizetése
Érintettek: az adó beszedésére kötelezettek: a kereskedelmi szálláshelyeken, csónakházakban, üdülőtelepeken az üzemeltetők, az üdülőt fenntartó szervek, a fizető-vendéglátó szálláshelyeken a szállásadók vagy a közvetítésre jogosult szervek, bérlet, ingyenes használat esetén a helyiség tulajdonosai vagy az azzal rendelkezni jogosultak
Az adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adót az adózónak a beszedést követő hó 15. napjáig kell az adóhatósághoz befizetnie.
2003. évi XCII. tv. 19. § (4) bek., 2. számú melléklet II/A 3/b) pont;
1990. évi C. tv. 30. § (1) bek., 34. §
Február 15.
Adóbeszedéssel beszedett helyi adó bevallása
Érintettek: adóbeszedésre kötelezettek
Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett helyi adóról a tárgyhónapot követő hó 15-éig kell bevallást tennie.
2003. évi XCII. tv. 32. § (4) bek.
Február 15.
Könyvelési kötelezettség teljesítése
Érintettek: az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló, valamint az egyszerűsített mérleg készítésére kötelezett vállalkozók
A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámlaforgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell.
2000. évi C. tv. 165. § (3) bek. a) pont
Február 15.
Köteles példány megküldése
Érintettek: a nyomdák, filmgyártók, első forgalmazók
Az érintetteknek a sajtótermékből hat köteles példányt kell ingyenesen szolgáltatniuk az Országos Széchényi Könyvtár számára, a helyi vonatkozású sajtótermékből egy példányt kötelesek szolgáltatni a székhelyük szerint illetékes megyei könyvtárnak, illetve a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak, legkésőbb az előállítás hónapját követő 15-éig.
60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet 5. §, 8. § (1) bek.
Február 20.
Havi áfa bevallása, megfizetése, visszaigénylése
Érintettek: a havi adómegállapításra kötelezett adózók
A havi adóbevallást a tárgyhónapot követő hó 20. napjáig kell az adóhatósághoz benyújtani.
Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte. Havonként kell adóbevallást benyújtania a csoportos általános forgalmi adózást választó adózónak is.
Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét – ha havonta tesz adóbevallást – a tárgyhót követő hó 20. napjáig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
A közösségi adószámmal rendelkező általánosforgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró adóalanytól megvalósított termékbeszerzése utáni általános forgalmi adót az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be és fizeti meg.
2003. évi XCII. tv. 1. számú melléklet I/B 1/a), 3/ab), e) pont; 2. számú melléklet I/Határidők/2/a) pont;
2007. évi CXXVII. tv. 184. §
Február 20.
Társaságiadó-előleg megfizetése
Érintettek: gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is), egyesülés, európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), európai szövetkezet, szövetkezet, állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, közjegyzői iroda, erdőbirtokossági társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, közhasznú társaság, vízitársulat, alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon, európai területi együttműködési csoportosulás
Az adózó, ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint havonta fizet adóelőleget, akkor minden hónap 20-áig köteles az adóelőleget megfizetni.
Amennyiben a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint negyedévenként fizet adóelőleget, akkor az adóelőleget a negyedévet követő hó 20. napjáig kell megfizetni.
2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/3. A/a) pont;
1996. évi LXXXI. tv. 2. §
Február 20.
Kulturális járulék bevallása, megfizetése
Érintettek: meghatározott termékek és szolgáltatások értékesítői, forgalmazói, építmény építtetője, beruházója, kivitelezője, önkéntesen: jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, természetes személyek
A kulturális járulékot a járulék fizetésére kötelezett maga állapítja meg, vallja be és fizeti meg az általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel után az állami adóhatóság nevén a kincstár által vezetett Nemzeti kulturális járulék bevételi számla javára. A kulturális járulékot az adózás rendjéről szóló törvény havi és évközi bevallás határidejére vonatkozó rendelkezései alapján a tárgyhónapot, illetve a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig köteles bevallani, és a bevallással egyidejűleg megfizetni. Ha az építési szerződésben a megvalósítás és az elszámolás (számlázás) időben elválik egymástól, a kivitelező a számla kibocsátását követő hó 20. napjáig köteles a kulturális járulékot bevallani és megfizetni. Az építtető az őt terhelő kulturális járulékot utólag, az építmény üzembe helyezésekor, illetve rendeltetésszerű használatbavételekor (aktiválásakor) egy összegben vallja be és fizeti meg.
A kivitelezőt terhelő kulturális járulék összegét a kivitelező állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A járulékfizetési kötelezettséget negyedévenként, a negyedévet követő hó 20-áig kell teljesíteni az APEH-SZTADI által vezetett kulturálisjárulék-beszedési számla javára.
1993. évi XXIII. tv. 5. § (1) bek., 6. § (1) bek., Melléklet;
10/2001. (IV. 24.) NKÖM-PM együttes rendelet 5. §
Február 20.
Energiaadó bevallása, megfizetése, visszaigénylése
Érintettek: az energiaadó alanyai (közüzemi szolgáltató, energiakereskedő, feljogosított fogyasztó, felhasználó, előállító, hálózati engedélyes, végfogyasztó)
Az adóalany az adófizetési kötelezettsége és az adó-visszaigénylési jogosultsága különbözeteként megállapított nettó adót havonta, a tárgyhó első napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő adómegállapítási időszakra, a tárgyhót követő hó 20. napjáig köteles bevallani és megfizetni, illetve jogosult visszaigényelni.
2003. évi LXXXVIII. tv.
Február 20.
Költségvetési támogatás igénylése
Érintettek: a költségvetési támogatás igénybevételére jogosult adóalanyok
Ha a támogatást megállapító jogszabály eltérően nem rendelkezik, a havonta megállapított költségvetési támogatást az adózó havonta, a tárgyhót követő 20-ától igényelheti. (A feltétel bekövetkeztéhez kötött költségvetési támogatás az előírt mellékletekkel ellátott bevallás benyújtása időpontjától igényelhető.)
2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet III./2. pont
Február 20.
Költségvetési támogatás gyakorított igénybevétele, bevallása
Érintettek: a költségvetési támogatás gyakorított igénybevételének engedélyezését kérő adóalanyok
Az adózó kérelmére az adóhatóság a költségvetési támogatás gyakoribb (öt-tíz-tizenöt naponkénti) igénybevételét is engedélyezheti. A költségvetési támogatás gyakoribb igénybevételére jogosult adózó a költségvetési támogatást havonta állapítja meg, és arról a tárgyhót követő 20-áig tesz bevallást. A hó közben igénybe vett előleg és a tárgyhónapra igényelhető tényleges támogatás különbözetét a tárgyhót követő 20-ától lehet igényelni, vagy eddig kell megfizetni.
2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet III./4. b) pont
Február 20.
Bányajáradék bevallása, befizetése
Érintettek: a bányavállalkozók, továbbá az 1993. évi XLVIII. törvény 1. §-ának (2) és (7) bekezdése szerinti tevékenységet végző, a geotermikus energiát kitermelő természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság
A bányajáradékot önbevallás alapján kell kiszámítani. Az önbevallást a befizetéssel egyidejűleg kell megküldeni a Magyar Bányászati Hivatalnak, kőolaj, földgáz és a szén-dioxid-gáz esetében havonta, a tárgyhót követő hónap 20-áig. (Egyéb ásványi nyersanyagok és kinyert geotermikus energia után negyedévenként, a negyedévet követő hó 20-áig kell befizetni a bányajáradékot.)
1993. évi XLVIII. tv. 20. § (2) bek.;
203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. § (4)–(5) bek.
Február 20.
Összesített termékmérleg benyújtása
Érintettek: a jövedékitermék-előállítást végző adóraktár-engedélyesek
A termékmérlegek adóraktárankénti havi zárása alapján az adóraktár engedélyesének összesített zárást kell jövedéki termékenként készíteni, melyeket a tárgyhót követő hónap 20. napjáig a regionális jövedéki központhoz az adóbevallással egyidejűleg kell benyújtani.
8/2004. (III. 10.) PM rendelet 71. § (4) bek.
Február 20.
Adóraktári adójegy elszámolása
Érintettek: adóraktáriadójegy-felhasználók
Az adójegyekről az adóraktáriadójegy-felhasználónak a rendelet 4. számú, a bejegyzett kereskedőnek az 5. számú melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetnie adójegyfajták, ezen belül kiskereskedelmi eladási árak szerinti bontásban, és az adójegy-nyilvántartás adatai alapján a havonkénti elszámolást a tárgyhót követő hó 20-áig kell elkészítenie.
14/1998. (IV. 30.) PM rendelet 8. § (1) bek.
Február 20.
Jövedéki adó előlegének és a megállapított jövedéki adó különbözetének megfizetése, visszaigénylése
Érintettek: a jövedéki terméket és az annak előállítására alkalmas terméket előállító, raktározó, tároló, szállító, forgalmazó, külföldről beszerző (beszállító), külföldre értékesítő, illetve egyéb módon birtokoló jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet és természetes személy
Az adózó a jövedéki adó előlegének és a megállapított nettó jövedéki adónak a különbözetét havonta, a tárgyhót követő hónap 20-áig köteles megfizetni, illetve ettől az időponttól igényelheti azt vissza. E rendelkezések a dohánygyártmányok esetében csak arra az adóra vonatkoznak, amelyet nem adójeggyel fizetnek meg.
2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet IV/B) pont;
2003. évi CXXVII. tv. 4. §
Február 20.
Éves adatszolgáltatás az elektromos berendezések mennyiségéről
Érintettek: az elektromos és elektronikai berendezések gyártója, az átvevő
A gyártónak tárgyév február 20-áig az előző évben begyűjtött, visszavett, hasznosított és ártalmatlanított elektromos berendezésből származó hulladék tömegéről elektromosberendezés-kategóriánként, hasznosítónként és ártalmatlanítónként is megbontva, valamint a Magyar Köztársaság területén és azonkívül kezelt (hasznosított és ártalmatlanított) hulladék tömegéről, ezek várható tárgyévi tömegéről, továbbá a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségei ellátásának biztosítására képzett tárgyévi biztosíték összegéről és típusáról adatot kell szolgáltatnia az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőségnek.
Az átvevő a fenti adatszolgáltatáson túl tárgyév február 20-áig adatot szolgáltat a Főfelügyelőség számára arról, hogy mely gyártókkal, milyen mennyiségre kötött megállapodást visszavételre, hasznosításra, ártalmatlanításra.
15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet 4. § (1) bek. (c)–(d), (3) bek. (b) pont
Február 25.
Jövedékiadó-előleg befizetése
Érintettek: a jövedéki terméket és az annak előállítására alkalmas terméket előállító, raktározó, tároló, szállító, forgalmazó, külföldről beszerző (beszállító), külföldre értékesítő, illetve egyéb módon birtokoló jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet és természetes személy
Az adózónak a jövedéki adó előlegét havonta, a tárgyhó 25-éig kell megfizetnie.
2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet IV. A) pont
Február 25.
Halasztott adófizetés dohánygyártmányoknál
Érintettek: dohánygyártmány adóraktár-engedélyese és importálója
A halasztott fizetési kötelezettséget a tárgyhóban átvett adójegyekre a tárgyhónapot követő második hónap 25. napjáig kell teljesíteni.
2003. évi CXXVII. tv. 98. § (7) bek.