Adóváltozások 2008

Tematikus összeállításunkban átfogóan ismertetjük az egyes adónemekre vonatkozó új passzusokat, külön teret szentelve az eljárási szabályok új elemeinek. Foglalkozunk az úgynevezett kisadókkal, illetve az illeték- és a járulékváltozásokkal is.

Változások a személyi jövedelemadóban

A legnagyobb érdeklődésre talán éppen a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.), valamint annak 2008. január 1-jétől hatályos, illetve némely visszamenőleges, átmeneti szabályai tarthatnak számot. Hazánk felnőtt lakosságának nagy részét – zsebre menően – érinti, hogy milyen feltételeket szükséges figyelembe venni az eljövendő adóévben adóval érintett ügyeinkben.

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az Szja-tv.-ben tükröződő megszorító intézkedések – azaz a kedvezményeket csökkentő és megszüntető tendencia – a megelőző évek változásaihoz viszonyítva megtorpanni látszik. Ugyanakkor új kedvezmények megjelenése sem várható a 2008. adóévben, a változások nagy része átcsoportosítások eredménye.

Az adótábla és az adójóváírás

Adótábla

Az adótábla nem változott. Ezt azt jelenti, hogy a 18 százalékos adókulcs továbbra is 1 700 000 forint jövedelemhatárig alkalmazható. Az e feletti jövedelemrész után az adókulcs 36 százalék. Alkalmazni kell az adótáblát – amelyet az Szja-tv. 30. §-a tartalmaz – az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre, továbbá az átalányadózó egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő adózására is.

Adójóváírás összege, számítása

Változás történt ugyanakkor az adójóváírás összegének és számításának terén. Az alap- és kiegészítő adójóváírás intézménye megszűnik, ezzel az adójóváírás egységessé válik. Százalékában ugyan nem változik, a jóváírás a bérjövedelem 18 százaléka marad, de a havi maximális korlát 11 340 forint lesz, amely összeg 12 hónapra számolva 136 080 forint. A teljes összeg 1 250 000 forintos éves jövedelem esetén vehető igénybe. Az e feletti bérjövedelmek esetén 2 762 000 forint éves jövedelemig korlátozottan vehető figyelembe úgy, hogy az 1 250 000 forint feletti bérjövedelem esetén a különbözet 9 százalékával kell csökkenteni a teljes adójóváírás összegét, míg az 2 762 000 forintnál elfogy. (2007-ben a különbözet 18 százalékával kellett számolni, és az adójóváírást 2 100 000 forint felső határig lehetett igénybe venni.)

Nyilatkozat

A magánszemély továbbra is nyilatkozni köteles a munkáltatónak, hogy jogosult az adójóváírásra, így a munkáltató havonta vonja le a havi bér 18 százalékát, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 11 340 forintot. Az adójóváírásról a törvény 33. §-ának (1)–(3) bekezdései, az adóelőleg számításánál történő figyelembevételről a 48. §-ának (12) bekezdése rendelkezik.

Változások az adómentességek területén

Az adómentes bevételeket részletesen az Szja-tv. 1. számú melléklete tartalmazza.

Reklámajándékok

A reklámajándék adómentessége megszűnik. Más szóval az üzletpolitikai célból adott ajándék, szolgáltatás adóköteles lesz, amennyiben nem kapcsolódik valamilyen formában áruhoz, ellenszolgáltatáshoz. Tehát a reklámcélból juttatott ajándék adóköteles, azonban az üzletpolitikai céllal kampány keretében, árengedmény vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó kedvezményként kapott visszatérítések, árura vagy szolgáltatásra váltható bonok, kuponok, kártyapontok adómentessége továbbra is fennáll – például az egyet fizet, kettőt kap akciók esetén stb.

Étkezési hozzájárulások

Az adómentesen adható ún. hideg élelemre, készétel vásárlására jogosító utalványok értéke havi 5000 forintról 6000 forintra változik, míg a munkavállaló részére nyújtott étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés adómentes része havi 10 000 forintról 12 000 forintra emelkedik.

Iskolakezdési támogatás

A munkáltató által adható iskolakezdési támogatás a havi minimálbér 30 százaléka. 2008-ban a minimálbér havi összege 69 000 forint lesz, így a gyermekenként évente adható támogatás összege 20 700 forint, az eddig összegszerűen meghatározott 20 000 forint helyett. Így az ilyen célból nyújtott támogatások összege a minimálbér mértékének változásával a továbbiakban is növekszik.

Falusi vendégfogadás

A falusi és agroturisztikai szolgáltatótevékenységből származó bevétel jövedelmében a 400 ezer forintra jutó rész adómentes, míg a falusi vendégfogadásból származó bevétel jövedelméből az előbbi szolgáltatótevékenységgel együtt 800 ezer forintra jutó rész adómentes.

Változás a korábbi évekhez képest, hogy a fenti 400 ezer, illetve 800 ezer forintra jutó rész akkor is adómentes, ha egyébként az említett tevékenységekből származó bevételek összege a 400 ezer, illetve 800 ezer forintos határokat meghaladja.

Közösségi alapból adott juttatások

A szövetkezet közösségi alapjából adott juttatások adómentesek akkor, ha a szövetkezet a magánszemély tagja részére a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően ad juttatást úgy, hogy az személyenként a havi minimálbér összegének 50 százalékát nem haladja meg. Ebben az esetben az említett mértékű juttatás még akkor is adómentes, ha az egyébként (más adójogi szempontból) adóköteles lenne.

Donordíj

A szerv- és szövetadományozással kapcsolatos jövedelemkiesés és a költségek megtérítése adómentes.

Művelődési intézményi szolgáltatás

Adómentes művelődési intézményi szolgáltatás – taxatíve felsorolásban – a könyvtári, levéltári szolgáltatás, múzeumi szolgáltatás, kulturális örökség védelme, előadó-művészet, filmvetítés, az állat- és növénykert, védett természeti érték bemutatása, a közművelődési intézmény felnőtt- és egyéb oktatása. E juttatások változatlanul beletartoznak az évi 400 ezer forintig adómentesen adható béren kívüli juttatások körébe.

Adómentes rendezvényi juttatások

Az önkormányzatok, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, egyházak által szervezett társadalmi, kulturális, sport-, hagyományőrző, szabadidő-rendezvényeken általuk nyújtott szolgáltatás, étel, ital (helyben) fogyasztása adómentes. Az e rendezvényeken juttatott ajándékok szintén adómentesek, ha összes értékük nem haladja meg a rendezvény összes költségének 10 százalékát, és mindenki azonos értékű ajándékot kap.

Jövedelemnek nem számító bevételek

Változatlanul nem bevétel a nyugellátásra kötött megállapodás alapján a magánszemély helyett viselt kiadás; az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó mértékben fizetett munkáltatói hozzájárulás; az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba, illetve önsegélyező pénztárakba együttesen adható adómentes munkáltatói hozzájárulás, amelynek mértéke 20 százalékról 30 százalékra emelkedett.

Egyes adókedvezményekkel kapcsolatos változások

Őstermelők

Az őstermelők esetében korábban meglévő 100 000 forintos adókedvezmény az EU-konform jogszabályváltozások kapcsán "de minimis" támogatásnak minősül.

Uniós állampolgárok az Szja-tv.-ben

Az uniós tagállamok polgárai a személyi jövedelemadózásban belföldinek minősülnek (házastársukkal, gyermekeikkel együtt), amennyiben a Magyarországról származó jövedelmük eléri az összes jövedelmük 75 százalékát.

Az EGT-tagállamok polgárai a családi kedvezményt is igénybe vehetik – még abban az esetben is, ha nem belföldről kapják a családi pótlékot vagy az annak megfelelő ellátást.

Családi adókedvezmény

Nem változott a családi adókedvezmény abban a tekintetben, hogy az három eltartott esetén vehető igénybe, eltartottanként havonta 4000 forint mértékben. A jogosultság megállapításánál figyelemmel kell lenni a differenciált jövedelemkorlátokra – Szja-tv. 40. §-ának (3)–(10) bekezdései, valamint 44. §-ának (1) bekezdése.

Fogyatékkal élők adókedvezménye

A fogyatékkal élők adókedvezménye a havi minimálbér 5 százaléka, ez 2008-ban 3450 forint.

Változatlan kedvezmények

Nem változtak az alkalmi foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok. Változatlanok maradtak az adóból leírható egyes társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetések után járó adókedvezmények is, továbbá a tandíj, a közcélú adományok, biztosítások adókedvezménye.

Egészségügyi szolgáltatásra szerzett jogosultság

2007-re visszamenően sem számít bevételnek, ha a nem biztosított magánszemély úgy szerez jogosultságot egészségügyi szolgáltatásra, hogy helyette más fizeti meg azt, illetve ő fizeti meg saját maga számára, de valamely EGT-tagállamban.

Egyéni vállalkozókat érintő változások

Az egyéni vállalkozók adózásában több változás is történt.

Jövedelemminimum

2007. július 1-jétől hatályos a jövedelemminimum alkalmazása az egyéni vállalkozásban, illetve az ezzel kapcsolatos választási lehetőségekre vonatkozó előírás. A változás lényege, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó bevételeinek és költségeinek különbözete nem éri el az egyéni vállalkozói bevétel eladásra beszerzett árukkal és eladott szolgáltatásokkal csökkentett összegének 2 százalékát, akkor az egyéni vállalkozó választhat a között, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerint nyilatkozatot tesz, vagy a jövedelemminimumot tekinti adóalapnak.

Mindezek nem vonatkoznak a tevékenységüket kezdő vállalkozókra, valamint az azt követő adóévükre, amennyiben a tevékenység megkezdése előtt 36 hónappal nem folytattak vállalkozói tevékenységet. Kivételt képező esetek ezen túlmenően az elemi csapások, a törvényben foglalt feltételek mellett.

10 százalékos adókulcs

Az igénybevétel feltételei

Hasonlóan a társasági adó alanyaihoz, az egyéni vállalkozó is azonos feltételekkel veheti igénybe az adóalapja utáni 10 százalékos adókulcs alkalmazását, amennyiben az adóalap az adóévben az 50 millió forintot nem haladja meg.

A kedvezményes adókulcs további szigorú feltételrendszer figyelembevételét feltételezi, az együttes feltételek a következők:

– az egyéni vállalkozó más adókedvezmény mellett a 10 százalékos adókulcsot nem alkalmazhatja;

– a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább 1 fő legyen;

– a vállalkozói adóalapnak az adóévben és/vagy a megelőző adóévben a jövedelemminimumot el kell érnie;

– rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményrendszerének feleljen meg a foglalkoztatás; és

– a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapja az átlagos statisztikai létszám és a minimálbér évesített összegének kétszerese szorzataként számított összeg.

Megosztás

Amennyiben a fenti feltételek maradéktalanul teljesülnek, úgy az egyéni vállalkozó 50 millió forintot meg nem haladó adóalapja után 10 százalékos adókulcsot alkalmazhat, az adóalap e feletti részére változatlanul 16 százalék a vállalkozói adó.

A megtakarított adó felhasználása

A megtakarított (maximálisan 3 millió forint) adó lehet állami támogatás, amelyre az uniós előírások is vonatkoznak, tehát "de minimis" támogatásnak minősül, míg a másik választási lehetőség, hogy azt kizárólag beruházásra, illetve beruházás céljára felvett hitelre fordítja az egyéni vállalkozó – a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatások feltételrendszere mellett. Fontos, hogy a döntés utóbb nem módosítható.

A 10 százalékos adókulccsal megtakarított adót a magánszemély a belföldi pénzforgalmi bankszámláján köteles lekötni, tehát lekötött tartalékként köteles nyilvántartani. Az összeg nem fejlesztési tartalék, vagyis nem csökkenthető vele az adóalap.

Az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapját érintő változások

A vállalkozói adóalapra vonatkozó módosításokat az Szja-tv. 49/B. §-a, valamint az Szja-tv. 11. számú melléklete részletezi. Ezek között jelentős változás, hogy a vállalkozó a társasági adóalanyokhoz hasonlóan a megszerzett vállalkozói jövedelmének – korábbi 25 százaléka helyett – 50 százalékát fejlesztési tartalékba helyezheti.

Tőkejövedelmek

Kamatjövedelem

2008. január 1-jétől az Szja-tv. alkalmazásában kamatjövedelemnek minősülő jövedelmek köre a kollektív befektetési értékpapírok teljes körére kiterjed (tehát nemcsak a hazai befektetési jegyekre, hanem a hasonló jellegű külföldi értékpapírokra is).

Osztalékból származó jövedelem

A módosítás értelmében 2008. január 1-jétől a rendelkezésekben nevesítve is megjelenik a külföldről származó, várható osztalékra tekintettel kapott osztalékelőleg. Az osztalék adóját a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be, és fizeti meg.

Kifizető hiányában az osztalék, osztalékelőleg adóját a magánszemély köteles megállapítani, és az adót a kifizetést követő negyedév első hónapjának 12. napjáig kell a magánszemélynek – a külföldről származó osztalék, illetve osztalékelőleg esetében is – megfizetnie.

Adókulcs

Az osztalék (osztalékelőleg) adókulcsa 25 százalék, míg a kedvezményes 10 százalékos adókulccsal adózó osztalékot az EGT-államokban működő – a Tpt. (tőkepiaci törvény) szerint elismert (szabályozott piacnak minősülő) – tőzsdére bevezetett értékpapíroknak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozamára lehet alkalmazni.

Árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó változások

2008. január 1-jétől a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a jövedelemszerzés időpontjában érvényes devizaárfolyamon kell forintra átszámolni.

Tőzsdei ügyletből származó jövedelem

A tőzsdei ügyletekre vonatkozó, 2008. január 1-jétől hatályba lépő új szabályozás következtében rugalmasabbá válik a tőzsdén kötött ügyletek nyereségének és veszteségének kezelése. E szerint a magánszemély által az adóévben elért, pénzben elszámolt ügyleti nyereségei (összesítetten) állítandók szembe az adóévben a magánszemélyt terhelő, pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegével.

Új áfatörvény

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény a gazdasági, társadalmi tényezők másfél évtizedes folyamatos változása, de különösképpen az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk hatására számos alkalommal módosult, ami miatt joghatékonysága is jelentősen csökkent. Az itt felsoroltakon kívül még számos egyéb tényező – többek között az időközben a Közösség 77/388 EGK (ún. hatodik) áfairányelvét felváltó 2006/112/EK irányelv (Irányelv) megjelenése – játszott közre az új, általános forgalmi adóról szóló törvény megalkotásában.

A 2008. január 1-jétől hatályos, általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) egy szerkezetében és tartalmában teljes egészében megújult jogforrás, amely egyfelől követi az Irányelvet, másfelől integrálja a korábbi áfatörvényhez kapcsolódó egyéb jogforrásokat (főként PM és kormányrendeleteket), aminek eredményeképpen mind a törvény, mind az áfa szabályozási rendszere átláthatóbbá, egységesebbé válik.

Az új törvény szabályozásában és jogintézményeiben is számos változást hordoz magában, azonban a korábbi szabályozás alapelveit változatlan formában megtartja.

Gazdasági tevékenység, adóalanyiság

Az új áfatörvény csak azt határozza meg, hogy ki minősül adóalanynak, és az adóalanyok körében a közhatalmi tevékenységet végző szervezetekről nem rendelkezik. Természetesen e szervezetek továbbra sem adóalanyok, mivel tevékenységük nem minősül gazdasági tevékenységnek. A törvény – a korábbi törvény 4/A. §-ának (1) bekezdésétől eltérően – mellőzi mind a közhatalmi tevékenységet gyakorló szervezetek, mind e tevékenységek taxatíve felsorolását. Meghagyva a nyitottságot azonban kimondja, hogy nem gazdasági tevékenység, ha a közhatalmi tevékenység gyakorlása a Magyar Köztársaság Alkotmánya, illetve annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály felhatalmazásán alapul.

Kisajátítás, koncesszió

Az átmeneti rendelkezések alapján a 2008. január 1. napján vagy azt követően indult kisajátítási eljárások következtében megvalósuló termékértékesítésekre már az új áfatörvény alkalmazandó.

Áfakötelessé válik a koncessziós törvény szerint létrejött koncessziós szerződések alapján átengedett vagyon, vagyoni értékű jog, ha ahhoz 2004. január 1. és 2007. december 31. közti időszakban teljesített beszerzések kapcsolódnak, az átadásra pedig a törvény hatálybalépését követően kerül sor. Az adó levonhatóvá válik, amelynek szabályait a törvény 269. §-ának (5) bekezdése tartalmazza.

Termékértékesítés

A termékértékesítés fogalma az új törvénnyel még általánosabb, még nyitottabb lett, hiszen minden olyan joghatás idetartozik, amelynek következtében a szerző a birtokba vehető dolog felett tulajdonosként rendelkezik.

A főszabálytól eltérő termékértékesítésnek minősülő ügyletek

Az új törvény már nem sorolja az apportot azok közé az ügyletek közé, amelyek a fenti főszabálytól eltérnek ugyan, de a törvény értelmében termékértékesítésnek minősülnek. Az apportálást e speciális termékértékesítések köréből egyrészt azért mellőzi, mivel az megfelel a termékértékesítés általános fogalmának is, másrészt mivel az apport nem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget.

A zálogjog-alapítást – mint termékértékesítést megvalósító joghatást – új szemszögből közelíti meg az áfatörvény. Hitelező és adós közti ügyletben nem a zálogjog alapítása, hanem a lejárt követelés ellenértékeként felajánlott, majd átvett termék tulajdonjogának átszállása valósítja meg a termékértékesítés törvényi tényállását.

Az átalakításon kívül ellenérték fejében történő értékesítésnek minősül a saját vállalkozásban előállított, megmunkált, átalakított, vásárolt, importált termék gazdasági körön kívüli használata akkor, ha annak ilyen formájában történő beszerzéséhez adólevonási jog nem kapcsolódott volna.

Immáron a törvény nem sorolja a termékértékesítések alóli "kivételek" közé a közcélú adományt, a köteles példányt, a termék törvényi kötelezettségen alapuló ingyenes átadását és az önkormányzatok, kistérségi társulások egymás közötti vagyonátadását, ezért ezek az ügyletek ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősülnek akkor, ha hozzájuk áfalevonás kapcsolódott.

Továbbra sem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek az áruminta és a kis értékű termék vállalkozási célból történő ingyenes átadása (fogalmukban változás nem történt).

Szolgáltatásnyújtás

A szolgáltatásnyújtás fogalma nem változott, azt az új törvény is a negatív szabályozás eszközével határozza meg.

Csakúgy, mint a termékek, a szolgáltatások esetében is adókötelezettség keletkezik, ha azokat ingyenesen nyújtják, és hozzájuk adólevonási jog kapcsolódik. Így adózni kell azok után a szolgáltatások után, amelyeket ingyenesen, törvény vagy kormányrendelet alapján, vagy közcélú adományként teljesítenek.

Teljesítés helye

A teljesítés helyére vonatkozó változások elsősorban szerkezetiek, illetve terminológiaiak. A legjelentősebb érdemi változást az Áfa-tv. 42. §-a jelenti, ami részben szűkítette a szakértői tevékenység teljesítési helyét. Míg korábban a törvény [15. § (4) bekezdés d) pont] a termékhez – kivéve ingatlanhoz – közvetlenül kapcsolódó szakértői tevékenységről rendelkezett, addig az új áfatörvény úgy fogalmaz, hogy az a szakértői értékelés, amely közvetlenül termékre – ide nem értve az ingatlant – irányul. Látható, hogy miután az értékelés magának a szakértői tevékenységnek a végeredménye, ezért jelen szakasszal szűkíti az alkalmazási kört, így például nem alkalmazható abban az esetben, ha a szakértő adott esetben csak iránymutatást, összehasonlító szempontokat ad, vagy például költségkalkulációt készít.

Adófizetési kötelezettség keletkezése

Az adófizetési kötelezettség nem a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában, hanem a teljesítés tényénél fogva keletkezik, sőt teljesítés hiányában abban az esetben is, ha számlakibocsátás történt. A számlakibocsátás tehát önmagában adófizetési kötelezettséget teremt, kivéve ha a kibocsátó kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a teljesítés nem történt meg, vagy megtörtént ugyan, de azt nem a számla kibocsátója teljesítette.

A korábbiaktól eltérően szűkült a speciális teljesítésekre vonatkozó adófizetési kötelezettségek köre. Az új törvény már nem kezeli külön a bizományi ügyleteket, rájuk az általános szabályt kell alkalmazni, az adóztatandó tényállás a termék tulajdonjogának átszállásával, illetve annak időpontjában valósul meg.

Részteljesítés, részletfizetés, határozott időre szóló elszámolás

Továbbra is a különös szabályok közé tartozik a részteljesítés, valamint – a korábban folyamatos termékértékesítésként, szolgáltatásnyújtásként nevesített – részletfizetés és a határozott időre szóló elszámolás, mivel ezekben az esetekben az ellenérték megfizetésére nem a felek közti ügylet tényállásszerű megvalósulásakor kerül sor.

Elszámolás 12 hónapot meghaladó időpontban

A törvény beépít egy kötelező, fiktív teljesítési időpontot azokra a szolgáltatásokra, termékértékesítésekre, ahol a felek 12 hónapot meghaladó időpontban határozzák meg az elszámolás vagy a részlet kifizetésének időpontját. Ilyen esetekben a teljesítés, illetve az adófizetési kötelezettség időpontja a 12. hónap utolsó napja, a fizetendő adó összegét pedig a teljes időtartamhoz arányosítva kell meghatározni [58. § (2) bekezdés]. Például, ha a felek 2008 márciusában úgy állapodnak meg egy ingatlan építéséről, hogy csak minden 18. hónapban számolnak el egymással, akkor a törvény szerinti fiktív részteljesítési időpont 2009. március 31. napja, az adó alapja a teljes ellenérték 12/18-ad része, az elszámolás időszakában pedig már csak a fennmaradó 6/18-ad arányú rész után kell adót fizetni.

Zárt végű pénzügyi lízing

A zárt végű pénzügyi lízing szabályozásában változás nem történt, az áfatörvény külön deklarálja, hogy ezekre az ügyletekre a fentiekben foglaltak nem alkalmazhatók.

Adófizetési kötelezettség keletkezése egyszeres könyvvezetésnél

Azok az adóalanyok, akik nyilvántartási kötelezettségüknek az egyszeres könyvvezetés szabályainak megfelelően vagy módosított szemléletben tesznek eleget, termékértékesítésük, szolgáltatásnyújtásuk után készpénzben vagy készpénz-helyettesítő eszközben megfizetett ellenérték után adófizetési kötelezettségük legkésőbb az ellenérték megfizetésekor keletkezik. A fenti adóalanyi kör számára változás 2008. január 1. napjától, hogy abban az esetben, ha a teljes ellenérték megfizetése a teljesítéstől számított negyvenöt napon belül nem vagy csak részben történik meg, akkor a 46. napon kell megállapítaniuk az adót, a teljes vagy a fennmaradó ellenérték után (szemben a korábbi 30, illetve költségvetési szervek esetében 60 napos halasztási lehetőséggel).

Átmeneti rendelkezések

Tekintettel arra, hogy bizonyos, a fentiekhez hasonló hosszabb terminusú ügyletekről mind a 92-es, mind az új áfatörvény eltérően állapíthat meg kötelezettségeket, ezért ennek feloldására az új törvény 269. §-ának (1) bekezdésében átmeneti szabályokat vezetett be. Főszabályként a régi áfatörvény szabályait kell alkalmazni akkor, ha mindkét törvény ugyanazon félre vagy felekre, ugyanazon tényállásbeli elemeket tartalmazó adóztatandó ügyletből származó, önadózással gyakorlandó jogokról és kötelezettségekről rendelkezik.

Akkor azonban, ha a 2008. január 1-jétől hatályos törvény az érintett felekre együttesen és összességében előnyösebb – mert kötelezettséget nem vagy mérsékeltebben ír elő, vagy új jogokat vagy többletjogosultságokat állapít meg –, úgy a főszabálytól eltérően az új áfatörvény alkalmazható. Ennek feltétele, hogy az ügyletben részt vevő valamennyi fél együttesen, írásban, legkésőbb 2008. február 15-éig nyilatkozzon az állami adóhatóságnak arról, hogy az adóztatandó ügyletükhöz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket az új törvény alapján állapítják meg.

Adóalap

Kereskedelem gazdaságilag nem független felek között

Az adó alapjának általános szabálya nem változott. Újdonság viszont, hogy ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása egymástól gazdaságilag nem független felek között történik, és a megállapított ellenérték a piaci ártól aránytalanul eltér, az adó alapja ez utóbbi lesz, feltéve hogy a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem teljes egészében illette meg. A törvény mind a pozitív, mind a negatív irányú eltérést szankcionálja, melynek indoka, hogy aránytalanul magas eltérés esetén megtérül a korábban le nem vont inputáfa rész, míg az alacsonyabb eltérés azon adóalanyok veszteségmérséklésének kedvez, akiknek levonási joga korlátozott.

Árengedmény hatása az adóalapra

A teljesítést megelőzően vagy azzal egyidejűleg adott árengedmény, árleszállítás nem tartozik az adó alapjába, míg a vásárolt mennyiségre tekintettel, üzletpolitikai céllal [Áfa-tv. 71. § (2) bekezdés b) pont] adott kedvezmény utólag csökkenti az adó alapját.

Az utólagos adóalap-csökkenés feltétele a helyesbítő, illetve sztornírozó számla kibocsátása, számla hiányában a csökkenés tényét az áfaanalitikában kell feltüntetni. Az adóalap-csökkenést a helyesbítő-, sztornírozószámla, visszatérített összeg kézhezvételének időpontjában lehet érvényesíteni.

Devizában meghatározott adóalap

A devizában meghatározott adóalapot forintra kell átszámítani – az adóalany számlavezető pénzintézete által meghatározott eladási devizaárfolyamon. A főszabálytól el lehet térni, és a korábbi szabályozásnak megfelelően az MNB-devizaárfolyam vehető figyelembe abban az esetben, ha az adóalany ezt a választását az adóhatóságnak bejelenti. A főszabály alkalmazása esetén, ha a pénzintézet az adott devizát nem jegyzi, akkor az MNB által a nem jegyzett pénznemre vonatkozó euróárfolyamot kell alapul venni.

Adómérték

Az adó mértékében jogszabály-módosulás nem történt (az továbbra is 20, illetve 5 százalék). Az 5 százalékos adókulccsal adózó termékek felsorolását a törvény 3. számú melléklete tartalmazza, amelyből kikerültek a steril műtéti izolálótermékek, így ezek értékesítése 2008. január 1. napját követően 20 százalékos adókulccsal adózik.

Adómentesség

A leglátványosabb változások kétséget kizáróan az adómentesség tárgyában következtek be. Az új áfatörvény – a közösségi jogharmonizációs kötelezettségeknek eleget téve – megszüntette a tárgyi mentességet mint adómentes jogcímet, továbbá a szolgáltatások besorolására alkalmazott Szolgáltatások Jegyzékére történő hivatkozást, helyette az adómentes tevékenységeket leírással határozza meg.

Adómentesség a szolgáltatás közérdekű jellegére tekintettel

A tárgyi mentesség helyett az új törvény bizonyos szolgáltatásokat közérdekű jellegükre tekintettel nyilvánít adómentesnek, e körön belül pedig egyes szolgáltatások csak akkor részesülnek adómentességben, ha azokat közszolgáltatók nyújtják. A törvény a közszolgáltatónak minősülő szervezeteket egyfelől konkrétan nevesíti, másfelől szervezeti formától függetlenül annak minősíti azokat a szervezeteket, személyeket, akik társadalombiztosítási vagy egyéb kötelező biztosítási jogviszony alapján folytatják tevékenységüket, illetőleg megfelelnek a törvény 44. § (4) bekezdés h) pontjának (nonprofit szervezetek), kivéve ha ez utóbbi szervek tekintetében az említett szakasz (5) bekezdésében foglaltak valamelyike is fennáll.

Adómentesség a tevékenység egyéb sajátosságára tekintettel

Pénzügyi és biztosítási szolgáltatások

Változatlanul adómentesek a törvényben meghatározott pénzügyi és biztosítási szolgáltatások. A mentességnek nem feltétele, hogy azt olyan adóalany nyújtsa, aki (amely) megfelel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) követelményeinek, és ilyen tevékenység végzésére jogosultságot szerzett. Az adómentesség a szolgáltatás tartalmára vonatkozik, vagyis adómentes minden olyan ügylet, ami pénz kölcsönzésére irányul, függetlenül azok alanyaitól.

Jellemzően termékértékesítéssel egybekötött hitelnyújtások (például: áruhitel) esetén a két tevékenységet egyértelműen el kell különíteni egymástól, tekintettel arra, hogy ilyenkor a vevő a hitel folyósításával, részletfizetéssel többet fizet, mintha az ellenértéket azonnal megfizette volna.

Az alap- és a hitelügylet elkülönítése történhet úgy is, hogy

– a felek már a szerződés megkötésekor meghatározzák külön a termékértékesítés és külön a hitel ellenértékét, vagy

– a hitelről szóló megállapodásban előre rögzítik a kamatlábat, vagy

– külön-külön vezetnek nyilvántartást a hitelről és az alapügyletről.

Amennyiben a vevő a részletfizetéssel késedelembe esik, akkor a késedelmi kamat a hitelügylet ellenértékének minősül, míg skontó (esedékességet megelőzően történő teljesítés) esetén az adóalap csökken.

Adómentes ingatlanértékesítés

Az ingatlanértékesítés főszabályként adómentes, de az ingatlanra jutó beszerzések adóját nem lehet levonni, kivéve

– ha az eladó az értékesítésre áfafizetési kötelezettséget választott vagy

– olyan beépített ingatlant (az ehhez tartozó földrészlettel) együtt értékesít, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy megtörtént, de a használatbavételi engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés időpontja között 2 év még nem telt el, vagy

– az értékesítés tárgya építési telek (telekrész).

A levonási jog a fenti kivételes esetekben az értékesítő adóalanyt akkor is megilleti, ha az adó fizetésére a fordított adózás szabályai szerint nem ő, hanem a vevő köteles.

A fenti kivételek közül a fenti második és harmadik bekezdésben foglalt értékesítések a törvény erejénél fogva adókötelesek, választási jogosultsága az értékesítőnek nincs.

Adómentes ingatlan-bérbeadás

Az ingatlanok bérbeadására, haszonbérbe adására vonatkozó szabályozási elvek megegyeznek az ingatlanértékesítés szabályaival. Főszabályként adómentes az ingatlanok bérbeadása, haszonbérbe adása (továbbiakban: bérbeadás), így hozzájuk sem áfafizetési kötelezettség, sem levonási jogosultság nem kötődik.

Az ingatlanértékesítéshez hasonlóan, abban az esetben, ha a bérbeadási tevékenység, akár a bérbeadó választása, akár törvényi kötelezés útján válik adókötelessé, a bérbeadó a bérbe adott ingatlanhoz kapcsolódó áfát levonásba helyezheti. Adófizetési kötelezettsége minden esetben a bérbeadónak van, ugyanis a fordított adózás a bérbeadási szolgáltatásra nem vonatkozik.

A törvény erejénél fogva adóköteles

– a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának biztosítását szolgáló ingatlan-bérbeadás,

– a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló ingatlan bérbeadása,

– az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadása,

– a széf bérbeadása.

(A bérbeadás fogalma nem változott, idetartozik a lakásszövetkezeti ingatlanok közös használata is, ha a szövetkezet ellenértéket kap érte.)

Levonási tilalom alatt álló termékek adómentes értékesítése

A korábbi szabályozástól eltérően, ha az adómentes tevékenységet folytató adóalany működéséhez olyan terméket használ, ami adólevonási tilalom alatt áll, annak értékesítése esetén nem kell az áfát megfizetnie, de időarányos levonási joga sem nyílik meg rá (87. §). A régi áfatörvény az ilyen típusú termékértékesítések esetében adófizetési kötelezettséget keletkeztetett, de hozzájuk tárgyi eszközök esetében időarányos levonási jog párosult.

(A fenti szabályozás a levonási tilalom alatt álló termékek továbbértékesítésére nem alkalmazható, a továbbértékesítő adóalany az inputáfát beszerzéskor változatlanul levonhatja, értékesítéskor pedig megfizeti.)

Adólevonás

Az adólevonás intézményének célja az adóhalmozódás elkerülése. Főszabályként – az Irányelv 167. cikkének megfelelően – az adólevonási jog az adófizetési kötelezettség keletkezésének, az előzetesen felszámított adónak megfelelő adó megállapításának időpontjában nyílik meg. Az adólevonási jog keletkezésének időpontja a főszabálytól eltér akkor, ha a levonásra jogosult az egyszeres, a bevételi nyilvántartást vezető, vagy nyilvántartási kötelezettségének módosított teljesítési szemléletben eleget tevő adóalanytól vásárolt termék, igénybe vett szolgáltatás ellenértékét készpénzben, készpénzt helyettesítő fizetőeszközben vagy pénzhelyettesítő fizetőeszközben téríti meg.

Előzetesen felszámított adónak minősülnek az új áfatörvény 120. §-ában foglaltak. A törvény ugyan külön nem nevesíti a fordított adózás során fizetendő adót, de az továbbra is idesorolandó, levonásba helyezhető.

Az adó levonásának általános feltétele, hogy az ahhoz kapcsolódó ügylethez áfafizetés társuljon. Azonban bizonyos adófizetési kötelezettséggel nem járó gazdasági tevékenységek esetében az adóalanynak joga van a kapcsolódó adót levonni (valódi mentesség).

A törvény új elemként tartalmazza, hogy levonásra jogosult a sorozat jellegű és az új közlekedési eszközt a Közösség területére értékesítő adóalany is.

Az előzetesen felszámított adó megosztása

Ha az adóalany az adólevonásra jogosító tevékenysége mellett (120. § és 121. §) olyan termékértékesítést is teljesít, szolgáltatást nyújt, amely után az előzetesen felszámított adó nem vonható le, akkor adólevonásra csak olyan mértékben jogosult, amilyen mértékben az előzetesen felszámított adó a levonásra jogosító tevékenységbe betudható. A törvény ennek megállapítására a tételes elkülönítés kötelezettségét írja elő.

Ha az elkülönítés nem lehetséges, akkor az új áfatörvény 5. számú mellékletében meghatározott arányosítás szabályait kell alkalmazni. A melléklet a korábbi 3. számú melléklettől annyiban tér el, hogy azok a támogatások, amelyek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét közvetlenül nem befolyásolják, csak a nevezőt növelő értékként vehetők figyelembe.

A levonási hányad megállapítása

A levonási hányadot továbbra is 2 tizedesjegy pontossággal kell megállapítani, azonban az áfatörvény az eddigi bizonytalanságot feloldva – szemben a Legfelsőbb Bíróság által képviselt és kialakított matematikai felfelé kerekítés gyakorlatával (EBH 2004. 1189) – jelen törvényhelyet kiegészítette, és a felfelé kerekítés kötelezettségét írja elő. Ahhoz, hogy a 2 tizedesjegyet a törvény alapján "kellő pontossággal" meg tudjuk határozni, a harmadik tizedesjegyet kell figyelembe venni. Ennek megfelelően, ha a levonási hányad eredménye 0,563, akkor az új áfatörvény szerint a 2 tizedesjegyig megállapított levonási hányad 0,57 (szemben a matematikai, 0,50-től történő felfelé kerekítés elvével, gyakorlatával, ami alapján az eredmény 0,56 lenne) (5. számú melléklet 5. pont).

A levonható adó alapjának utólagos változása

Azokban az esetekben, amikor az adóalany már érvényesítette levonási jogát, azonban ezt követően a levonható adó összegében változás következik be (például számlahelyesbítés, -sztornózás, VPOP-határozat módosul), nem kell az Art. szerinti önellenőrzési eljárást lefolytatni, hanem a változás bekövetkeztének adómegállapítási időszakában korrigálni lehet azt (132. §).

Áfakorrekció

Továbbra is áfakorrekciót kell végezni, ha az előre megállapított levonható adó összegének meghatározása során figyelembe vett tényezőkben lényeges változás áll be. Azonban a lényeges változást nem az adó és a korábban véglegesen megállapított arányosan levonásba helyezhető adó közti 10 százalékpontos eltérés jelenti, hanem az, hogyha az előzetesen felszámított adót meghatározó tényezőkbe olyan változás következik be, aminek hatására az eltérés meghaladja a tízezer forintot.

Az áfakorrekciós kötelezettség kapcsán a tárgyi eszközök közül az ingatlanokra korábban előírt 120 hónapos időszak 240 hónapra módosult, az ingóságoknál ez változatlanul 60 hónap. A tárgyi eszközök után levonható előzetesen felszámított adó korrekcióját a tárgyév utolsó bevallási időszakában kell elvégezni, azonban megosztani és korrigálni a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapját követő 12. hónapokkal záruló egyéves periódusok alatti felhasználási arány alapján kell.

Az adó fizetésére kötelezett személye

A főszabályban (138. §) változás nem történt, az adót továbbra is annak az adóalanynak kell megfizetnie, aki a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás esetén az ügyletet saját nevében teljesíti.

Fordított adózás

A fordított adózás szabályai jelentősen megváltoztak, hiszen bővült az alkalmazás köre, és az evás adóalanyok is adófizetésre kötelezettek.

A fordított adózás alkalmazása

A fordított adózás alkalmazására vagy akkor kerül sor, amikor a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági céllal nem telepedett le, vagy akkor, amikor az ügylet belföldi adóalanyok között történik. Az első esetben a szabályozásban változás nem történt, így – a teljesség igénye nélkül – továbbra is a fordított adózás szabályait kell alkalmazni az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásokra, a fuvarozásra, a tudományos, kulturális, oktatási szolgáltatásokra, valamint az igénybe vevő székhelye szerinti teljesítési helyű szolgáltatásokra, Közösségen belüli termékbeszerzésekre, fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítésekre (139. § és 141. §).

A belföldön nyilvántartásba vett, áfafizetésre kötelezett áfaalanyok közti ügyletek közül 2008. január 1. napjától a főszabálytól eltérően fordítottan adóznak az ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások, a felszámolási eljárás hatálya alatt állók bizonyos értékesítései, az adós és hitelező közti értékesítés, valamint azok az ingatlanértékesítések, amely utóbbiakra az értékesítő – a mentesség helyett – adófizetési kötelezettséget választott.

A hulladékértékesítés továbbra is a fordított adózás szabályai szerint adózik, kivéve a tárgyköréből kikerült fa- és akkumulátorhulladékok, melyek adózása 2008. január 1. napjától az általános szabályok szerint történik.

Evás adóalany az áfában

Ha az evás adóalany olyan ügyletben termék beszerzője vagy szolgáltatás igénybe vevője, melyre a fordított adózás szabályai vonatkoznak, szintén adófizetésre lesz kötelezett.

Adómegállapítás időpontja

Fordítottan adózó ügyletek esetében a fizetendő adó megállapításának időpontja, a számla kézhezvételének, az ellenérték megfizetésének, illetve a teljesítést követő hónap 15. napja közül az, amelyik hamarabb bekövetkezik.

Az adófizetési kötelezettség egyéb esetei

Nemcsak akkor felel kezesként a rá áthárított adó erejéig az adóalany, ha a teljesítés ellenértékét nem vagy nem teljesen térítette meg, hanem akkor is, ha az ellenértéket egészen vagy részben nem készpénzben, készpénz-helyettesítő fizetési eszközben, vagy nem pénzhelyettesítő eszközzel térítette meg.

A felelősségi rendszer tekintetében változás, hogy láncértékesítésben, valamint közvetített szolgáltatásban részt vevő belföldi vagy belföldi nyilvántartásba vételre kötelezett valamennyi adóalany egyetemleges felelősséggel tartozik az adó megfizetéséért, feltéve ha egymással kapcsolt vállalkozásban állnak.

Adómegállapítás

Az új törvény nem módosította érdemben az adómegállapítás szabályait, a változások csupán szerkezeti jellegűek. Miután a sorozat jellegű értékesítés új jogintézmény, ezért a törvény külön rögzíti, hogy ilyenkor, illetve az új közlekedési eszköz belföldről másik tagállamba történő értékesítése esetében az adót az adóhatóság állapítja meg.

A csoportos adóalanyiság

Azok az adóalanyok, akiknek (amelyeknek) gazdasági célú letelepedési helyük belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van belföldön, és akik (amelyek) együttesen kapcsolt vállalkozások, csoportos adóalanyiságot hozhatnak létre. A csoportos adóalanyiság az állami adóhatóság engedélyével hozható létre, és annak visszavonásával szűnik meg.

A csoportos adóalanyiság kérelmezése

A csoportos adóalanyiság az állami adóhatóság engedélyével jön létre, valamennyi leendő tag erre irányuló közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelmére. A csoportos adóalanyiság választásának és a képviselő személyében bekövetkezett változás bejelentésére a 08T113 jelű kérelem szolgál. Nem kérelmezheti a csoportos adóalanyiságot az az adóalany, aki (amely) valamely más csoportos adóalanyiságban már tagként részt vesz, vagy valamely más csoportos adóalanyiság létrehozatalára irányuló kérelmét már benyújtotta, és annak elbírálása jogerősen még nem zárult le. A csoportot alkotókkal kapcsolt vállalkozásban álló adóalany, akire (amelyre) teljesülnek a meghatározott feltételek, de nem kíván a csoportos adóalanyiságban tagként részt venni, a csoporton kívül maradhat. Ezeket a jogszabály kívül maradó adóalanyként nevesíti. Ezek az adóalanyok, illetve az újonnan létrejött adóalanyok a csoportos adóalanyisághoz kérelem alapján később is csatlakozhatnak. Az egyetemleges felelősség miatt a csoportos adóalanyiság létrehozatalát kezdeményező kérelemnek tartalmaznia kell a kívül maradó adóalany hozzájáruló nyilatkozatát a csoportos adóalanyiság létrehozatalához. A kérelemnek, illetőleg kívül maradó adóalany esetében a hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá az Áfa-tv. 8. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, igazolásokat.

Az a tag, aki (amely) a csoportos adóalanyiságot megelőzően belföldön nyilvántartásba vett adóalanyként működött, a csoportos adóalanyiság állami adóhatósági engedélyének jogerőre emelkedésének napját megelőző nappal mint fordulónappal köteles úgy eleget tenni az áfatörvény szerinti kötelezettségének, mintha jogutódlással szűnne meg.

Amennyiben az állami adóhatóság a csoportos adóalanyiság létrehozását, csoporthoz való csatlakozást határozattal engedélyezi, a csoporttagok áfakódja a korábbi kódról 4-esre változik, a csoport áfakódja pedig 5-ös lesz.

A korábbi csoportos adóalanyiság megszűnése

A 2007-ben hatályos Áfa-tv. alapján választott csoportos adóalanyiság 2007. december 31. napjával megszűnt, és a bevallással le nem fedett időszakról a csoport összes tagja valamennyi adójáról bevallást tesz az Art. soron kívüli bevallásra vonatkozó szabályai szerint.

A csoportos adóalanyiságban érintett tagok belső és külső kapcsolatai

A csoportos adóalanyiságban érintett tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként megszűnik. A csoporttagok egymás közötti ügyletei után általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik.

A tagok külső, harmadik féllel szembeni kapcsolataiban a gazdasági tevékenység folytatása olyan adóalanyiságot eredményez, amelyben az ehhez fűződő jogok és kötelezettségek a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak együttesen tudhatók be (kollektív felelősség).

A csoportban részt vevők önálló forgalmiadó-alanyisága megszűnik (aki korábban működő adóalany volt, annak adójogi szempontból a csoport a jogutódja), és a csoportos adóalanyiság időszakában a tagok együttesen minősülnek egy adóalanynak.

Bevallási kötelezettség, képviselet

A csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag a csoportos adóalanyiság időszakában együttesen minősül egy adóalanynak, vagyis a csoporttagok tevékenységükről egyetlen áfabevallást nyújtanak be, melyben a tagok fizetendő, illetve levonható adója együttesen szerepel. Az Art. 1. számú melléklete szerint a csoportos adóalany havi gyakorisággal tesz eleget bevallási kötelezettségének, függetlenül a csatlakozó tagok korábbi bevallási gyakoriságától.

Az adóalanyisághoz fűződő jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggő bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények alanya a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő.

Felelősség

A csoportos adóalanyiságban részt vevő bármely tag (mind a csoportos adóalanyiság időszakában, mind azt követően) egyetemlegesen felelős a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi többi taggal együtt a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagnak a csoportos adóalanyiság időszakát megelőzően keletkezett kötelezettsége teljesítéséért, és a csoportos adóalanyiság időszakában, az áfatörvény alapján keletkező kötelezettsége teljesítéséért.

A kívül maradó adóalany (mind a csoportos adóalanyiság időszakában, mind azt követően) egyetemlegesen felelős a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi taggal együtt a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagnak a csoportos adóalanyiság időszakát megelőzően keletkezett kötelezettsége teljesítéséért, valamint a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak a csoportos adóalanyiság időszakában, az áfatörvény alapján keletkező kötelezettség teljesítéséért.

A kívül maradó, illetve a csoportos adóalanyiság időszakában létrejövő új adóalany

A kívül maradó adóalany, illetőleg a csoportos adóalanyiság időszakában létrejövő olyan adóalany, akire (amelyre) a meghatározott feltételek teljesülnek, dönthet úgy is, hogy tagként csatlakozni szándékozik a csoportos adóalanyisághoz. A csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás az állami adóhatóság engedélyével jön létre, a kívül maradó, illetőleg a csatlakozó új adóalany erre irányuló írásos kérelmére. A kérelemnek tartalmaznia kell a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag közös, kifejezett és egybehangzó beleegyező nyilatkozatát a kívül maradó, illetőleg a csatlakozó új adóalany csatlakozásához.

Az a kívül maradó, illetőleg az a csatlakozó új adóalany, aki (amely) tagként csatlakozik a csoportos adóalanyisághoz, a csatlakozási kérelem állami adóhatósági engedélye jogerőre emelkedésének napját megelőző nappal, mint fordulónappal köteles úgy eleget tenni az áfatörvény szerinti kötelezettségének, mintha jogutódlással szűnne meg.

A csoportos adóalanyiságból való kiválás

A csoportos adóalanyiságban részt vevő tag dönthet úgy is, hogy a csoportos adóalanyiságból kiválik. A csoportos adóalanyiságból történő kiválás az állami adóhatóság engedélyével jön létre, a kiválni szándékozó tag erre irányuló írásos kérelmére. A kérelemnek tartalmaznia kell a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi többi tagnak a közös, kifejezett és egybehangzó beleegyező nyilatkozatát a tag kiválásáról. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá a kiválni szándékozó tag kötelezettségvállalását arra nézve, hogy a kiválás jogerőre emelkedésének napjától kívül maradó adóalanyként teljesíti az egyetemleges felelősségből származó, rá háruló kötelezettségeket.

Megszűnés

A csoportos adóalanyiság az állami adóhatósági engedély visszavonásával szűnik meg. Az engedélyt az állami adóhatóság visszavonja, ha azt a csoportos adóalanyiságban részt vevő bármely tag kéri. Továbbá a képviselő a képviseletet a továbbiakban nem vállalja, és új képviselő haladéktalan kijelölése és bejelentése nem történik meg, illetve abban az esetben is, ha a csoportos adóalanyiságban részt vevő bármely tagra meghatározott feltételek nem teljesülnek. A megszűnést kiváltó (e bekezdésben említett) leggyakoribb okok mellett további okokat sorol fel a jogalkotó az Áfa-tv. 8. §-ának (11) bekezdésében.

Az állami adóhatósági engedély visszavonásának jogerőre emelkedésének napjával mint fordulónappal a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag együttesen köteles úgy eleget tenni a kötelezettségeinek, mintha jogutódlással szűnne meg, kivéve azt az esetet, ha a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag jogutód nélkül szűnik meg. Tehát a csoportos adóalanyiság megszűnése esetén a jogutódlással történő megszűnés szabályai érvényesülnek, kivéve ha a csoportos adóalanyiság megszűnésének oka a tagok jogutód nélküli megszűnése.

Soron kívüli adóbevallás

A bevallással még le nem fedett időszakról soron kívüli adóbevallást tesz:

– a csoportos általánosforgalmiadó-alanyiságot, illetve a csoporthoz csatlakozást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a csoporttag az általános forgalmi adójáról,

– a csoportazonosító szám törlése esetén, a csoportképviselő (a törlő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül) a csoport általános forgalmi adójáról, illetve a csoport tagja az általános forgalmi adón kívül valamennyi adójáról, valamint

– a csoportból kiváló tag (a kiválást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül) az általános forgalmi adón kívül valamennyi adójáról.

Alanyi adómentesség

Abban az esetben, ha az adóalany él az alanyi adómentesség választási jogával, az alanyi adómentesség időszakában az adóalany alanyi adómentes minőségében

– adófizetésre nem kötelezett;

– előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult;

– kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó-, illetőleg áfa-százalékérték nem szerepel.

Az adómentesség választásának feltételei

Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg az ötmillió forintot (ez az összeg 2007-ben négymillió forint volt).

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be például az a beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év, építési telek (telekrész) értékesítése. Az értékhatárba nem beszámító további tételek felsorolását az áfatörvény 188. § (3) bekezdése tartalmazza.

A mentesség időtartama

Az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is választhatja a tárgy naptári évre az alanyi adómentességet. Ilyen esetben figyelemmel kell lenni arra a rendelkezésre, hogy az ésszerűen várható bevétele ne haladja meg az ötmillió forintot.

Az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári év végéig választja. A 08 TAFA áfanyilatkozaton december végéig kérelmezhetik az alanyi adómentességet azok, akik a 4 milliós értékhatár túllépése miatt 2007-ben kiestek az alanyi adómentes státus alól. A 2007-es szabály szerint 2 évig nem választhatták újra azt. Amennyiben az 5 milliós értékhatárt 2007-ben nem haladták meg, úgy 2008. január 1-jétől ezek az adóalanyok is választhatják az alanyi adómentességet. Az új adatlapok kizárólag az APEH internetes honlapján érhetők el.

Az alanyi adómentesség megszűnése

Az alanyi adómentesség megszűnik, ha

– az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;

– az adóalany jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra az alanyi adómentességre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, vagy az előzőekben említett feltételek teljesülnek ugyan, de a jogutód az alanyi adómentességet nem kívánja választani;

– a tárgy naptári évben a tényadatok alapján az ésszerűen várható bevétele meghaladja az ötmillió forintot. Amennyiben az alanyi adómentesség az e státus választására jogosító értékhatár túllépése miatt szűnik meg, akkor az adóalany a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem választhat újból alanyi adómentességet.

Bejelentések

Az adóalany az alanyi adómentesség választásáról, illetőleg annak megszűnéséről az állami adóhatóságnak nyilatkozik, amelyre az Art. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Tilalmak

Az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében például termékimport esetében. Ezen szabály további tételeit a 193. § (1) bekezdése tartalmazza.

Az adóalany nem jogosult alanyi adómentes minőségében eljárni abban az esetben sem, ha az alanyi adómentesség időszakát megelőzően keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az alanyi adómentesség időszakában olyan változás következik be, amelynek eredményeként a korábbi adatokat korrigálni kell. Amennyiben csökken az alanyi adómentesség időszakát megelőzően keletkezett levonható áfa, úgy e különbözetet meg kell (az alanyi adómentesség ellenére) fizetni, ellenkező esetben élhet az adóalany a pótlólagos levonás jogával.

Természetesen továbbra is érvényes, hogy az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adóra az adóalany a későbbiekben sem alapíthat adólevonási jogot.

További törvénymódosítások

Az általános forgalmi adó bevallása

Az e témával kapcsolatos előírásokat az Art. 1. számú melléklete tartalmazza. A bevallási gyakoriság meghatározásakor a jövőben nem a tárgyévet megelőző év adatait, hanem a tárgyévet megelőző második év adatait kell figyelembe venni.

A másik változást az ingatlant sorozat jelleggel értékesítőnek minősülő magánszemélynek mint áfaalanynak a bevezetése eredményezte. E szerint az egyéni vállalkozó adózó általánosforgalmiadó-bevallási gyakoriságának meghatározásánál a beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet, illetve építési telek (telekrész) magánszemélyként, sorozat jelleggel történő értékesítését terhelő általános forgalmi adót figyelmen kívül kell hagyni.

Az általános forgalmi adó visszaigénylése a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok esetében

Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét

– ha havonta tesz adóbevallást, a tárgyhót követő hó 20. napjáig,

– ha negyedévente tesz adóbevallást, a negyedévet követő hó 20. napjáig,

– ha évente tesz adóbevallást, az adóévet követő év február 15-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

A visszaigénylés feltételei

A visszaigénylés feltételei az alábbiak:

– az áfabevallás benyújtásával egyidejűleg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezze a visszaigénylést; továbbá

– a visszaigényelni szándékozott összeg abszolút értékben kifejezve érje el vagy haladja meg: havi bevallásra kötelezett esetében az 1 000 000 forintot, negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot, éves bevallásra kötelezett esetében az 50 000 forintot.

Abban az esetben, ha ez utóbbi feltétel csak több, egymást követő bevallási időszakban bevallott különbözet előjelhelyes göngyölítésével teljesül, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany legkorábban akkor kérelmezheti az adó visszaigénylését, amikor annak göngyölített összege az adott bevallási időszakban eléri vagy meghaladja az előírt mértéket. Természetesen, ha a visszaigénylés az összeghatár el nem érése miatt marad el, úgy az adott összeget a következő időszak bevallásában adót csökkentő tételként fel lehet használni.

További feltétel, hogy az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét a visszaigénylés esedékességéig meg kell fizetni. E megfizetettségi feltételt azonban kizárólag csak az adó áthárításával járó ügyletekre kell alkalmazni, a termék Közösségen belüli beszerzésére, a termékimportra, a fordított adózás alá eső ügyletekre, valamint az olyan szolgáltatásokra, ahol a szolgáltatás igénybe vevője az adófizetésre kötelezett, nem. Azokban az esetben is el lehet térni a megfizetettségi feltételtől, ha olyan ügyletről van szó, amiben az áru feletti tulajdonjogot az utolsó részlet megfizetésével szerzi meg a vevő. Ilyen esetnek minősül továbbá, ha megilleti a vevőt az ellenérték visszatartási joga (például jóteljesítési garancia kapcsán).

Megszűnés

Megszűnés esetében, ha az jogutódlással történik, és a jogelőd záróbevallásában bevallott összegre nem teljesül a fent ismertetett rendelkezés, a záróbevallásban bevallott összeggel való rendelkezés joga a jogutódra, illetőleg – több jogutód esetében – a felek által kijelölt jogutódra száll át, aki (amely) azt a rá vonatkozó rendelkezések szerint gyakorolhatja. Ha a megszűnés jogutód nélkül történik, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a különbözet visszaigénylését akkor is kérelmezheti, ha a záróbevallásában bevallott összegre nem teljesül az ismertetett feltétel.

Belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatérítési joga

Az az adóalany, aki (amely) a naptári évben gazdasági céllal nem telepedett le belföldön, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön, valamint belföldön nem teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az alábbi feltételekkel jogosult az adó visszatéríttetésére:

– az első feltétel, hogy az az ügylet, amelynek belföldön megfizetett áfáját szeretné visszaigényelni ne olyan harmadik országban lévő érdekeltségéhez kötődjön, amellyel Magyarországnak nincs viszonossági szerződése (vagyis olyanhoz kötődjön, amellyel van ilyen szerződésünk, vagy uniós tagországhoz);

– további tudnivaló, hogy a belföldön nem letelepedett adóalany belföldön beszerzett ingatlanra adó-visszatéríttetési jogot nem alapíthat;

– ebben az esetben is igaz a megfizetettségi feltétel;

– a kérelmet írásban kell benyújtani amennyiben éves szinten összejött a 25 eurónak megfelelő visszaigényelhető áfa (ez alatt nem kezdeményezhető az eljárás). A kérelemről az adóhatóság annak beérkezésétől számított 6 hónapon belül dönt;

– a naptári évre vonatkozó adó-visszatéríttetés iránti kérelmet a naptári évet követő év január hónapjának 1. napjától kezdődően lehet benyújtani úgy, hogy a kérelemnek legkésőbb ugyanezen év június hónapjának 30. napjáig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. A határidő elmulasztása esetében igazolási kérelem benyújtásának nincs helye;

– amennyiben az előzetesen felszámított adó összesített összege az adott naptári negyedévre vonatkozóan eléri vagy meghaladja a 200 eurónak megfelelő pénzösszeget, a belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetése iránti kérelmét a naptári éven belül is benyújthatja. Ilyen esetben a kérelmet az adott naptári negyedévre vonatkozóan úgy lehet benyújtani, hogy a kérelemnek legkésőbb az adott naptári negyedévet követő hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. A határidő elmulasztása esetében igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

Az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához fűződő, a belföldön nem letelepedett adóalanyt terhelő igazolási kötelezettséget, az adó visszatéríttetése iránti kérelem kötelező adattartalmát, valamint az adó visszatéríttetésével kapcsolatos egyéb eljárási rendelkezéseket külön jogszabály határozza meg.

A kompenzációs felár visszaigénylése

A felvásárlási jegyen feltüntetett kompenzációs felár az adóalany vevőnél (szolgáltatást igénybe vevőnél) előzetesen felszámított adóként vehető figyelembe. A levonási jog abban az adó-megállapítási időszakban érvényesíthető, amelyben a mezőgazdasági termék, szolgáltatás adóalany vevője a kompenzációs felárral növelt ellenértéket a termék átadójának (a szolgáltatás nyújtójának) maradéktalanul megfizeti. A részkifizetés nem jogosít adólevonásra, még a részkifizetésben foglalt kompenzációs felár erejéig sem. A külföldi adóalany vevő pedig az általa megfizetett kompenzációs felárra adó-visszatérítési igényét írásban kezdeményezheti az adóhatóságnál (lásd a belföldön nem letelepedett adóalanynál írottakat).

Vevői készletre vonatkozó különös szabályok

A Közösség valamely más tagállamában vevői készletet fenntartó adóalany adómegállapítási időszakonként folyamatosan mennyiségi nyilvántartást köteles vezetni a vevői készlet céljára továbbított termékekről. Tételes leltárt kell készíteni a vevői készlet létesítésének, megszüntetésének napjára és az adóalany üzleti évének mérlegfordulónapjára vonatkozóan.

Folyamatos mennyiségi nyilvántartást köteles vezetni a beszerző a más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany által belföldön létesített vevői készletből beszerzett termékekről.

Az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok

Az utazásszervezési szolgáltatás az adóalany által – saját nevében – utasnak nyújtott olyan szolgáltatás, amelynek teljesítéséhez saját nevében, de az utas javára megrendelten, más adóalany vagy adóalanyok által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés (így különösen: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, ellátás és idegenvezetés) szükséges. Az egyéb feltételek teljesülésének sérelme nélkül szintén utazásszervezési szolgáltatás az is, amelynek időtartama nem haladja meg a 24 órát, illetőleg amely éjszakai szálláshelyadást nem tartalmaz. Ellenben az utazásközvetítő tevékenysége, aki (amely) az utazásszervező megbízásából és annak nevében köt megállapodást az utassal, már nem tartozik ide.

Az utazásszervezési szolgáltatás egyetlenegy szolgáltatás nyújtásának tekintendő, melynek a teljesítési helye az a hely, ahol az utazásszervező gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Adóalap

Az utazásszervező szolgáltatásának adóalapja az utastól beszedett (adó nélkül számított) ellenérték és az utas javára megrendelt – más adóalany által teljesített – szolgáltatások bruttó ellenértékének különbözete (árrés).

Mentesség

Mentes az adó alól az a szolgáltatás, melyet az utazásszervező saját nevében rendel meg, de azt az utas javára Európai Unió területén kívüli, ún. harmadik országban teljesítik. Amennyiben az előbbiek szerinti szolgáltatás csak részben teljesül harmadik országban, úgy az adómentesség is csak részlegesen, a harmadik országban teljesített szolgáltatás arányában érvényesíthető. Az utazásszervező által saját néven megrendelt, más adóalany által teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról szóló számlában áthárított adóra az utazásszervező adólevonási jogot nem alapíthat.

Viszonteladóra vonatkozó különös szabályok

Viszonteladó minden olyan adóalany, aki (amely) ilyen minőségében továbbértékesítési céllal használt ingóságot, műalkotást, gyűjteménydarabot vagy régiséget szerez be, importál, vagy egyébként tart tulajdonában, illetőleg e körben – megbízás alapján – bizományosként jár el.

Ezen alfejezet rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a viszonteladó új közlekedési eszközt értékesít.

Adóalap, adóalap-megállapítás

Az adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével. Az árrés a termék értékesítési árának és beszerzési árának a különbözetével egyezik meg (a továbbiakban: egyedi nyilvántartáson alapuló módszer).

A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó – az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján – dönthet úgy is, hogy az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer helyett az adómegállapítási időszakban fizetendő adó összegének megállapítása érdekében a globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza. A globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetében a viszonteladó által fizetendő adó összesített alapja az azonos adómérték alá eső termékeknek az adómegállapítási időszakra összesített árréstömege, csökkentve magával az erre az árréstömegre jutó adó összegével. A globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetében a viszonteladó mentesül a termék egyedi árrésének nyilvántartása, illetőleg az adó alapjának megállapítása alól.

Az 50 000 forintot meghaladó beszerzési árú termék esetében azonban mindig egyedileg – a főszabállyal megegyezően – kell az adó alapját megállapítani, s ennek megfelelően e termékekről egyedi nyilvántartást vezetni.

Adólevonás

Az egyedi, illetőleg globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó viszonteladó ilyen minőségében előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, és kizárólag olyan számlát állíthat ki, amelyben áthárított adó nem szerepel.

Nyilvántartások

Az egyedi, illetőleg globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó viszonteladó köteles a termékekről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni. A mennyiségi nyilvántartásnak a 223. § (1) bekezdés alatt felsorolt tételeket kell tartalmaznia.

Eltérés bejelentés alapján

A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó – az APEH-nak tett előzetes bejelentése alapján – dönthet úgy is, hogy tevékenységének egészére nem alkalmazza ezen fejezet rendelkezéseit. Ekkor a nyitókészleten levő termékekre jutó előzetesen felszámított adóra a viszonteladó legkorábban az áttérés kezdőnapjától kezdődően adólevonási jogot gyakorolhat, vagyis a törvény általános rendelkezései vonatkoznak arra az adóalanyra, aki úgy dönt, hogy tevékenysége egészére nem kívánja e fejezet rendelkezéseit alkalmazni.

Elektronikus úton szolgáltatást nyújtó harmadik országbeli illetőségű adóalany

Amennyiben az elektronikus úton nyújtott szolgáltatást harmadik országbeli illetőségű adóalany közösségi illetőségű nem adóalanynak szolgáltatja, a nem közösségi adóalany az Unió egy tagállamában kérheti speciális nyilvántartásba vételét.

Az APEH a kérelmet kizárólag abban az esetben utasíthatja el, ha az adóalanyt a Közösség valamely más tagállamában már ilyen minőségében nyilvántartásba vették.

Az adóalany a belföldi nyilvántartásba vételének időszakában keletkezett előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak az áfatörvény 244-251. § rendelkezései szerinti visszatéríttetése.

Vegyes és értelmező rendelkezések

A vegyes rendelkezések alatt található néhány fontos fogalom tárgyalása. Ezek a gazdasági célú letelepedés; a szokásos piaci ár; az átváltási árfolyam; és az egyes adókötelezettségek alóli mentesség. Az értelmező rendelkezések az eddigi 13. §-ból átkerültek a törvény végére a XXI. fejezetbe, úgyhogy itt keressük ezeket.

Evaváltozások

Az elhunyt egyéni vállalkozó örököse tovább folytatja a vállalkozást

A 2007-ben hatályos törvény nem rendezi egyértelműen, hogy amennyiben az elhunyt egyéni vállalkozó örököse (özvegye) egyébként saját jogon az Szja-tv. hatálya alá tartozó (az átalányadó vagy a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó) egyéni vállalkozó, dönthet-e úgy, hogy az örökhagyó tevékenységének folytatásakor – ha az örökhagyó evaalany volt – a teljes tevékenységére az evát alkalmazza.

A törvénymódosítás tárgyalja azt az esetet is, amikor az örökös egyéni vállalkozó nem evaalany úgy viszi tovább az elhunyt tevékenységét, hogy a saját eddigi adózási formáját tartja meg, és nem vált át evára. E témában a törvény az alábbiak szerint rendelkezik.

Az adóalanyiság nem szűnik meg, ha az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét cselekvőképességének elvesztését követően a nevében és javára törvényes képviselője folytatja. Az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytathatja, feltéve hogy az özvegy vagy az örökös e szándékát az adóalany halála napját követő 90 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az özvegy vagy az örökös e bejelentéssel egyidejűleg választhatja az evatörvény szerinti adóalanyiságot, vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben az egyéni vállalkozóra előírt adózási módot. Az evaadóalanyiság bejelentése jogszerűségének nem feltétele, hogy a magánszemély az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző évben a tevékenységet folyamatos végezze, vállalkozói bevételt szerezzen, vagy hogy a 25 millió forintos bevételi korlátnak megfeleljen, de a bejelentésre egyebekben az evatörvény szerinti bejelentésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös nem az evatörvény szerinti adóalanyiságot választja, akkor

– értelemszerűen alkalmazza az egyéni vállalkozónak minősülő elhunyt magánszemély adóalanyiságának (tevékenység megszüntetése nélküli) megszűnésére az evatörvényben előírt rendelkezéseket,

– az elhunyt adóalany adókötelezettségét az adóhatóság a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.

Összefoglalva: amennyiben az özvegy (örökös) folytatni kívánja az örökhagyó tevékenységét, akkor választhat adóalanyiságot, vagy a saját jogon végzett tevékenységgel azonos adózást. Ez utóbbi esetben értelemszerűen úgy jár el, mintha az egyéni vállalkozónak minősülő elhunyt magánszemély adóalanyisága a tevékenység megszüntetése nélküli szűnt volna meg. Egyidejűleg arról is történik rendelkezés, hogy ilyenkor az elhunyt adóalany adókötelezettségét az adóhatóság a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.

Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnése

A törvény kiegészítéseként született rendelkezés, hogy ha a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszűnik, a megszűnést követően megszerzett bevétel, illetve a megszűnést követően kifizetett költség alapján a bevétel megszerzése, a költség kiadása évében a magánszemélynek a személyi jövedelemadóról szóló törvény önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó előírásai alapján keletkezik adókötelezettsége – figyelmen kívül hagyva az evatörvény 7. § (7) bekezdésének rendelkezését.

Más megfogalmazásban, ha az evás egyéni vállalkozó tevékenységét megszünteti, az evaalanyként kiszámlázott, de a tevékenység megszüntetése után befolyt bevételét magánszemélyként önálló tevékenységből származó bevételként kell figyelembe vennie.

Ez a változás a törvény kihirdetését (2007. november 16.) követő 8. naptól már hatályba lépett.

Az utalvány formában szerzett bevétel

A törvény az utalvány formában szerzett bevétel fogalmát a következőképpen pontosítja: utalvány esetében bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetőleg kötelezettség csökkentésére felhasználható.

Korábban fejlesztési tartalék címen érvényesített kedvezmény

Egyértelművé vált a törvénynek az a rendelkezése, amely a társaságiadó-alanyként fejlesztési tartalék címen érvényesített kedvezmény feltételeinek történő megfelelés esetén mentesíti az eva alanyát a társasági adó utólagos megfizetése alól. E szerint akkor nem kell a társasági adót megfizetni (evaalanyként), ha a fejlesztésitartalék-képzés adóévét követő negyedik adóév végéig legalább a kimutatott fejlesztési tartalékkal azonos összegű beruházást valósít meg. Az az adózó, aki ezzel a lehetőséggel élt, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó eseményt követő első evabevallásában vallja be.

Tevékenységi kör változása

Az evaalanyiság feltételeiben is történt módosítás. Az érintett személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására.

További változás, hogy ezentúl a hulladékkereskedelmi tevékenységet végzők is választhatják az evát. Amennyiben ezt a tevékenységet az adóalany 2008-tól már gyakorolni szeretné, úgy 2007. december 20-ig be kell jelentenie az adóhatósághoz.

Külföldről igénybe vett szolgáltatás díja

A jogalkotó a módosítással hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést, miszerint az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt növeli az adóévben az adóalany által az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint külföldről vagy külfölditől igénybe vett, de Magyarországon adóztatható szolgáltatás díja, a fizetendő összeg megállapításához szükséges okirat kézhezvételekor, vagy – ha ez korábban történik – a szolgáltatás ellenértékének megfizetésekor, a szolgáltatás nyújtójával szemben fennálló tartozás átvállalásakor, az adóalanyiság megszűnésekor.

A fent említett szolgáltatás díja ezentúl nem növeli a bevétel összegét, viszont áfafizetési kötelezettséget keletkeztet.

Különadó és járadék

Magánszemélyek kötelezettsége

Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélynek a különadót az összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát – 2008-ban ez várhatóan 7 137 000 forint – meghaladó része (különadóalap) után kell megfizetnie.

Ezt a rendelkezést kell alkalmaznia az egyszerűsített vállalkozói adó (eva)-alany egyéni vállalkozónak is az evaalapba nem tartozó, a személyijövedelemadó-bevallásában bevallott összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része (különadóalap) után is.

Az egyéni vállalkozói tevékenységet vagy azt is folytató (a fentiekben nem említett) magánszemély a különadót

– az összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része, és

– vállalkozói jövedelemadózás esetén a kapott támogatás (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is) nélkül számított vállalkozói bevételek összegéből a vállalkozói költségeket meghaladó rész, átalányadózás esetén az átalányadó-alap együttes összege (különadóalap) után fizeti.

A 2007-ben hatályos törvény csak az adóbevallásban bevallott, illetve az adóhatósági adómegállapításban megállapított jövedelmet nevesítette a magánszemélyek által fizetendő különadó alapjaként. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az adómegállapítás módjától függetlenül az összevont adóalapba tartozó jövedelmek számítanak a különadó alapjába (feltéve természetesen, hogy összegük a járulékfizetés felső határát meghaladja).

Az átszámítási különbözetek mint különadóalap-korrekciós tételek

A forintról devizára, devizáról forintra vagy devizáról más devizára való áttérés során a tőketartalék növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben növeli a különadóalapot.

A forintról devizára, devizáról forintra vagy devizáról más devizára való áttérés következtében az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben csökkentő tételként szerepeltethető. (Ez a rendelkezés 2007. január 1-jétől alkalmazandó.)

Az adóellenőrzéssel és önellenőrzéssel kapcsolatos különadóalap-korrekciós tételek

Az önellenőrzéssel vagy az adóellenőrzés során feltárt, a számviteli szabályok szerint nem jelentős tételek az alábbi korrekciókat eredményezik.

Az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg növeli az adóalapot.

Az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként, vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg csökkenti az adó alapját. (Ez a rendelkezés is 2007. január 1-jétől alkalmazandó.)

Bejelentett részesedés

A bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége csökkenti az adóalapot, feltéve hogy a részesedést a társas vállalkozás (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan birtokolta (korábban két év volt az előírás).

A bejelentett részesedésre vonatkozó, 2007-ben hatályos előírások szerint minden árfolyamveszteség (a devizaárfolyam-változás miatti nem realizált árfolyamveszteség is), továbbá az értékvesztés növeli a különadó alapját, ugyanakkor a nem realizált árfolyamnyereség, az értékvesztés visszaírása nem vonható le. A törvény – 2007-re is alkalmazhatóan – ezek levonását is lehetővé teszi.

Kedvezményezett átalakulás és a kedvezményezett eszközátruházás

A kedvezményezett átalakulás, illetve a kedvezményezett eszközátruházás alkalmazásának feltétele, hogy átalakuláskor a jogelőd (kiválás esetén, továbbá ha a jogelőd külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, akkor a jogutód), kedvezményezett eszközátruházáskor az átadó (ha az átadó külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, akkor az átvevő) a választását az átalakulás, illetve az eszközátruházás adóévéről szóló bevallásában jelentse be az adóhatóságnak. Ezt a bejelentési kötelezettséget a 2007. évi adókötelezettség megállapításánál is figyelembe kell venni.

Kapcsolt vállalkozással kötött ügyletnél alkalmazott ár

Amennyiben a társas vállalkozás kapcsolt vállalkozásával a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alá tartozó jogügyletet köt, úgy a különadóalap megállapításakor köteles az abban foglaltakat megfelelően alkalmazni.

A különadóalap megállapításánál csupán utalt a 2007-ben hatályos törvény az Art. előírására, amely szerint a kapcsolt vállalkozással kötött ügyletnél, ha az ellenérték nem a szokásos piaci ár, akkor szükséges az adózás előtti eredményt módosítani. A törvény 2007. január elsejéig visszamenőleges hatállyal olyan kiegészítő rendelkezést fogalmaz meg, amely a társaságiadó-törvényben részletezettek szerint írja elő a különadóalap módosítását az elkészített nyilvántartás alapján, illetve nyilvántartás nélkül, ha e kötelezettség nem vonatkozik a társas vállalkozásra.

Feltöltési kötelezettség

Az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig a társas vállalkozásnak a különadó-előleget a 3. § szerint fizetendő várható különadó összegére ki kell egészítenie, valamint a hitelintézetnek a 4. § szerinti járadék várható összegének a már megfizetett járadékelőleggel csökkentett különbözetét meg kell fizetnie. E rendelkezés nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra és hitelintézetre, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot, vagyis a törvény a különadó-előleg kiegészítése alól mentesíti a kisebb adózókat.

Az előzőek szerinti rendelkezéshez a törvény meghatározza az árbevétel fogalmát. Árbevétel tehát:

– a számvitelről szóló törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele, csökkentve a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó – a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt – fogyasztási adó, jövedéki adó összegével,

– hitelintézetnél a kapott kamat és kamat jellegű bevétel, csökkentve a fizetett kamattal és kamat jellegű ráfordítással, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel és a nem pénzügyi befektetési szolgáltatás nettó árbevételével.

A kettős adóztatás elkerülése

A külföldről származó jövedelmet az alábbiak szerint kell megállapítani:

– figyelembe kell venni a bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket, továbbá

– a külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket.

Vagyis a jövedelmet a megszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó költségek, ráfordítások, illetve közvetlenül kapcsolódó adózás előtti eredményt módosító tételek alapján, valamint azon költségek, ráfordítások, adózás előtti eredményt módosító tételek arányos részének figyelembevételével kell megállapítani, amelyek közvetlenül sem a külföldről, sem a belföldről származó bevétel megszerzéséhez nem kapcsolhatók.

További előírás, hogy a külföldön levont forrásadó beszámításához jogcímenként (például kamat, jogdíj) és forrásállamonként (országonként) külön-külön kell a külföldről származó jövedelmet meghatározni.

Az egyes jövedelmek alapján levont adó nem haladhatja meg az adott jövedelemre jutó különadót, de legfeljebb a külföldön fizetett (fizetendő), illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó közül a kisebb összeget. Vagyis a beszámítható adó összege a külföldön megfizetett (fizetendő) adó, de legfeljebb az egyezmény alapján érvényesíthető adó és legfeljebb a külföldi jövedelemre jutó különadó lehet.

Változások a társasági adóban

Jövedelem- (nyereség-) minimumra vonatkozó előírások

A jövedelem- (nyereség-) minimumra vonatkozó előírásokat az adózónak nem kell alkalmazni akkor, ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta, és mértéke – több kár esetén azok együttes értéke – eléri az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévi évesített árbevétel (átalakulással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott árbevétel) legalább 15 százalékát.

Elemi kár

Elemi kár: az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta kár. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy – ha az adózó nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal – az adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az adózó az általa kiállított, a kár tényét és mértékét tartalmazó jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül meg kell, hogy küldje az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

A megváltoztatott rendelkezés elemi kárnak az olyan elemi csapást tekintette, amelynek mértéke eléri az adózó előző adóévi éves szinten számított árbevételének 15 százalékát, azaz ha több alkalommal érte elemi csapás az adózót (például jégkár és aszálykár), de külön-külön egyik sem érte el az említett árbevétel 15 százalékát, a mentesség nem illette meg. A törvény ezt – 2007-re is alkalmazhatóan – úgy változtatta meg, hogy a különböző elemi csapások okozta károk együttes értékét lehet figyelembe venni a mentességre való jog meghatározásakor.

Hitelintézet és a befektetési vállalkozás

Adózás előtti eredményt csökkentő tételek

Az adózás előtti eredményt csökkenti a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, továbbá a követelés bekerülési értékéből a számvitelről szóló törvény alapján behajthatatlanná vált rész, és a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés. E rendelkezést hitelintézet a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza.

Adózás előtti eredményt növelő tételek

Az adózás előtti eredményt növeli az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) elszámolt értékvesztés összege.

A 2007-ben hatályos törvény szerint a hitelintézetnél és a befektetési vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységre tekintettel a követelésekre elszámolt értékvesztés, visszaírás, továbbá a speciális céltartalék (például a kockázati céltartalék a hitelintézeteknél) nem adózás előtti eredményt módosító tétel, még akkor sem, ha mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódik. A törvény kiterjeszti a rendelkezéseket a befektetési vállalkozások és részben a hitelintézetek alaptevékenységéhez kapcsolódó értékvesztésre és céltartalékra. Továbbra sem kell azonban növelni az adóalapot a hitelintézetnek a kétesnek vagy annál rosszabbnak minősített követelésekre elszámolt értékvesztéssel.

Bírság és egyéb jogkövetkezmények elengedése

Az adózás előtti eredményt csökkenti a bírságnak, továbbá az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek az elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az adóévben vagy az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összege.

Arra az esetre nem rendelkezett tételesen a 2007-ben hatályos törvény, ha a bírság, az adózási és társadalombiztosítási jogkövetkezmény és annak elengedése ugyanabban az adóévben következik be, ami kettős adóztatáshoz vezethet. Az előzővel ugyanis növelni kell az adózás előtti eredményt, míg csökkenteni (2007-ben a hatályos törvény szerint) csak az előző adóév(ek)ben növelő tételeként figyelembe vett összeggel lehet. Ezt rendezi a módosítás.

Ellenérték nélkül kapott javak

Az adózás előtti eredményt csökkenti a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (járó) támogatás, juttatás, a véglegesen átvett pénzeszköz következtében az adóévben elszámolt bevétel, a térítés nélkül átvett eszköz átadónál – nyilatkozata alapján – kimutatott könyv szerinti értéke, továbbá a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatás átadónál – nyilatkozata alapján – kimutatott bekerülési értéke, valamint az átvállalt tartozás, az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt összege.

A törvény szerint az ellenérték nélkül kapott szolgáltatás átadónál kimutatott bekerülési értéke (2007-re visszamenőleges hatállyal) csökkenti az adózás előtti eredményt, tekintettel arra, hogy azt a számviteli előírások szerint 2007-től ki kell mutatni bevételként, továbbá hogy ennek alapján a szolgáltatást nyújtónak növelnie kell az adóalapot.

A csökkentő tétel alkalmazhatósága

A fent említett csökkentő tétel alkalmazásának feltételei a következők:

– az adózó akkor csökkentheti adózás előtti eredményét, ha belföldi illetőségű adózó (kivéve az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárat), külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély adott részére támogatást, juttatást vagy eszközt, illetve engedte el kötelezettségét, vállalta át tartozását, továbbá ha térítés nélkül nyújtott részére szolgáltatást;

– az adózó nem csökkentheti adózás előtti eredményét a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján kapott (járó) támogatás, juttatás, térítés nélküli eszközátvétel (kivéve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás és térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatás esetében.

Kis- és középvállalkozások

Az adózás előtti eredményt csökkenti az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke.

Az adózás előtti eredményt így csökkentő összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 16 százalékos adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint

– az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy

– a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.

Fejlesztési tartalék

Az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka, és legfeljebb adóévenként 500 millió forint, figyelemmel a 7. § (15) bekezdésben foglaltakra.

Adómentes tartalékképzés

A törvény az adómentes fejlesztésitartalék-képzés korábbi 25 százalékos mértékének 50 százalékra történő emelését tartalmazza, amely jellemzően a kis- és középvállalkozások számára jelent többlet beruházási forrást, tekintettel arra, hogy a maximális összeg (500 millió forint) nem változik.

A fejlesztési tartalék felhasználása

A törvény lehetővé teszi (már a 2007. évi adókötelezettség megállapításakor is) a fejlesztési tartalék felhasználását a műemlékké nyilvánított épület, építmény beruházásra is. Mindezt attól függetlenül, hogy ezek az épületek a számviteli szabályok szerint milyen értéken kerültek nyilvántartásba.

Ellenben továbbra is érvényben maradt, hogy az adózó a szóban forgó fejlesztési tartalékot nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést.

Feloldási szabály, adófizetés

Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel, kivéve ha a feloldott rész után a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti. Az adózó a fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után az említett mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti.

Kutatás, fejlesztés kedvezménye (K+F kedvezmény)

A felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az adózó a 7. § (1) bekezdés t) pontjában foglaltak alkalmazásakor az ott meghatározott összeg háromszorosát, legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe, amelynek a 16 százalékos adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

[A 7. § (1) bekezdés t) pontjában az alábbi rendelkezés olvasható: az adózás előtti eredmény csökkenthető az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségével a felmerülés adóévében, vagy – az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi – az értékcsökkenés elszámolásának adóévében legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig.]

A módosítás lényege

A változás lényege, hogy a K+F célt szolgáló beruházás alapján járó támogatás nem köthető ahhoz, hogy a tevékenység végzésének a helye a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a központi költségvetési szerv által alapított kutatóintézet területe legyen. Erre tekintettel az adóalapban adott kedvezményre vonatkozó előírásokat is módosítani kellett. A módosított törvényszöveg szerint a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóhely és az adózó által közösen (szerződés alapján) végzett tevékenységre vonatkozik az adózás előtti eredmény csökkentésének lehetősége, függetlenül annak helyétől.

Átalakuló cégek

Az adózó átalakulásakor a jogelődnél az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja. Kiválás esetén a jogelőd e rendelkezéseket az átalakulás adóévében és csak a jogutód részére a végleges vagyonmérleg alapján átadott eszközökre alkalmazza.

Kedvezményezett átalakulás

Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd, kiválás esetén a jogutód nem köteles adózás előtti eredményét módosítani.

E rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a jogutód társasági szerződése (alapító okirata) tartalmazza a 16. § (11) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást, továbbá hogy a jogelőd (kiválás esetén a jogutód) a választását az átalakulás adóévéről szóló bevallásában jelentse be az adóhatóságnak.

Adminisztrációegyszerűsítési célból a módosítás törli a dokumentumok csatolását kedvezményezett átalakulás és kedvezményezett eszközátruházás bejelentésekor. Ezt a módosítást a törvény 2007. december 31-ét követően esedékes adóbevallásoknál is lehetővé teszi.

Kedvezményezett eszközátruházás

Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság – választása szerint, az átvevő társasággal írásban kötött szerződés alapján, az alábbiakban ismertetett feltételekkel – adózás előtti eredményét csökkenti az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó részével, illetve növeli az átadott eszközök könyv szerinti értékének az elszámolt bevételt meghaladó részével.

A fent közöltek alkalmazásának feltétele, hogy a kedvezményezett eszközátruházás alapjául szolgáló írásbeli szerződés tételesen tartalmazza az átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), és azoknak az átadás napjára az átruházó társaságnál kimutatott bekerülési értékét, könyv szerinti értékét és számított nyilvántartási értékét, továbbá hogy az átruházó társaság e választását a kedvezményezett eszközátruházás adóévéről szóló bevallásában bejelentse az adóhatóságnak.

Veszteségelhatárolás

Az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben (jogutódnál a jogelőd adókötelezettsége keletkezésének évét és az azt követő adóéveit is figyelembe véve) és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra, ha az adóévben az adózó adózás előtti eredménye negatív, és ha

– az adóévben a bevételei nem érik el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát, vagy

– az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt,

akkor a veszteség elhatárolása csak az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható.

Kérelem

Az adóévi veszteség elhatárolásának engedélyezése iránti kérelmet az adóévre vonatkozó bevallás benyújtásának esedékességéig, az önellenőrzéssel pótlólagosan feltárt veszteség, valamint az önellenőrzés okán engedély alá eső teljes adóévi veszteség elhatárolásának engedélyezése iránti kérelmet az önellenőrzési lap benyújtásának esedékességéig, az ellenőrzés által feltárt pótlólagos veszteség, valamint az ellenőrzés okán engedély alá eső teljes adóévi veszteség elhatárolásának engedélyezése iránti kérelmet a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, felügyeleti intézkedés vagy az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése esetén az eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belül kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

Az engedélyezés feltételei

Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az előzőekben ismertetett feltételek (az adóévben a bevételei nem érik el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát, vagy az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt) elháríthatatlan külső ok miatt következtek be, vagy ha az adózó a negatív adóalap elkerülése, mérséklése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

Ha az adóhatóság a kérelmet az eljárásra előírt határidőn belül nem utasítja el, a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(A vonatkozó rendelkezés újrafogalmazására azért volt szükség, mivel a veszteségelhatároláshoz szükséges adóhatósági engedély önellenőrzéssel történő érvényesítésével kapcsolatban a gyakorlatban eltérő értelmezések alakultak ki arra vonatkozóan, hogy ilyenkor kérhető-e a bevallásban kimutatott – a jogvesztő határidő be nem tartása miatt nem engedélyeztetett – veszteség elhatárolása. A törvény egyértelművé teszi, hogy melyik értelmezés a jogszerű.)

A társasági adó mértéke

A társasági adó a pozitív adóalap 16 százaléka.

Ettől eltérően a meghatározott feltételek teljesítése esetén a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 16 százalék.

A 10 százalékos adókulcs alkalmazásának feltételei

A 10 százalékos adókulcsot az adózó akkor alkalmazhatja, ha az alábbi feltételeknek megfelel:

– nem vesz igénybe az adóévben a Tao-törvény alapján adókedvezményt, és

– az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma (a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát azon személyek nélkül kell figyelembe venni, akiknek a jövedelme alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettsége áll fenn), és

– adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg, kivéve ha az adózó a törvény szerint mentesül jövedelem-, nyereségminimum alkalmazása alól, és

– az adóévben megfelel az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, és

– az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének – ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér – adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

További feltétel, hogy az adózó az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részének – ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az adóalap – 6 százalékának megfelelő összeget az adóév utolsó napján (az eredménytartalékból történő átvezetéssel) lekötött tartalékként köteles kimutatni, és azt a lekötése adóévét követő négy adóévben

– megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően, és/vagy

– a korábban munka nélküli személy, illetve a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy a pályakezdő foglalkoztatására tekintettel elszámolt személyi jellegű kifizetésre (feltéve hogy az említettek foglalkoztatása 2007. december 31-ét követően kezdődött), és/vagy

– a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére oldhatja fel.

Szankciók

Ha nem e célokra használják fel a fejlesztési tartalékot, a feloldást követő 30 napon belül meg kell fizetni a feloldott résszel azonos összegű adót.

A lekötött tartaléknak a lekötés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig fel nem használt részét adóként, a lekötés adóévét követő negyedik adóév utáni adóév első hónapja utolsó napjáig kell késedelmi pótlékkal együtt megfizetni.

A jogutód nélküli megszűnés esetén a lekötött tartalék fel nem használt részét a megszűnés napját követő 30 napon belül késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.

Adóalap- és adókedvezmények együttes alkalmazása

Filmgyártás

Az adózó a filmgyártás kapcsán részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás juttatásának adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Ugyanazon a ténybeli alapon kedvezmény csak egyszer érvényesíthető az adózó döntése szerint. Ugyanakkor vannak a hatályos törvényben olyan kedvezmények (mint például a most tárgyalt filmgyártás), amelyeknél a bevezetéskor az volt a szándék, hogy a kedvezményt érvényesíteni lehet az adóalapnál is és az adóból is. A törvény a kedvezmény együttes érvényesíthetőségét teszi egyértelművé.

Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés

Az adózó az adóévben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe, amelyet az adóévben és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben érvényesíthet, azzal, hogy a megelőző adóév(ek)ben – adó hiányában – nem érvényesített adókedvezmény az említett időszakon belül igénybe vehető. Az adókedvezmény igénybevétele független attól, hogy az adózó az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségeivel csökkentette adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.

Ennek indoka megegyezik az (előző fejezetben tárgyalt) filmgyártásnál közöltekkel.

Szoftverfejlesztő alkalmazása

Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 15 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe az adóévben és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben. Ezt a kedvezményt a kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségeihez kapcsolódó adóalap-kedvezménnyel együtt is igénybe vehetik.

Fejlesztési adókedvezmény

Az adózó adókedvezményt vehet igénybe

– a jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részének) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra történő bevezetésének a napját (az első kereskedési napot) követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,

– a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás

üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén, feltéve hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy – az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve – az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi.

Alkalmazás, indokoltság

Az első pontban tárgyalt kedvezmény 2008. szeptember 1-jétől lép hatályba. A szabályt a részvények 2008. szeptember 1-jét követő szabályozott piacra történő bevezetése esetén lehet első ízben alkalmazni.

Az előzőek szerinti, második pontban tárgyalt kedvezmény indoka, hogy a K+F célt szolgáló beruházás alapján járó támogatás nem köthető ahhoz, hogy a tevékenység végzésének a helye a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a központi költségvetési szerv által alapított kutatóintézet területe legyen. A törvény ezért törli ezt a feltételt, meghagyja azonban, hogy az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházáshoz elegendő jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás.

A kedvezmények igénybevételének a szabályai

E szabályokat a Tao-törvény 23. §-a tartalmazza. Az adókedvezmények egy részét az adó teljes összegéig, más részét az adó 80 százalékáig, illetve az előző két lehetőség alapján igénybe vett adókedvezménnyel csökkenetett adó 70 százalékáig lehet igénybe venni. A kedvezményeknek az adó teljes összegéig történő igénybevételét tartalmazó előírást pontosítja a törvény, kiegészítve azt a 2003-ban engedélyezett fejlesztési adókedvezményre utalással, tekintettel arra, hogy – az engedélyezéskor hatályos előírások szerint – arra az adó 100 százaléka felhasználható.

A kettős adóztatás elkerülése

A jövedelem megállapítása, megosztás

A külföldről származó jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket. A törvény egyértelművé teszi, hogy a külföldről származó jövedelem meghatározásakor az árbevétel, bevétel arányában azon költségekkel, ráfordításokkal, adózás előtti módosító tételekkel miként kell számolni, amelyek közvetlenül sem a külföldről, sem a belföldről származó bevétel megszerzéséhez nem kapcsolhatók.

Adóvisszatartás

A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót. Ezt az összeget a jövedelem jogcíme szerint és forrásállamonként külön-külön kell meghatározni.

Az egyes jövedelmek alapján levont adó nem haladhatja meg a külföldön fizetett (fizetendő), illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó közül a kisebb összeget, nemzetközi szerződés hiányában a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendő) adó ráfordításként elszámolt összegének 90 százalékát, de minden esetben legfeljebb az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót. Az átlagos adókulcs az adókedvezményekkel csökkentett társasági adó, osztva az adóalappal. E hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni.

A módosítás oka, hogy előfordul egyes államokban az egyezménytől eltérő (magasabb) mértékben történő adólevonás például jogdíj- vagy kamatfizetésnél. Egyértelművé teszi ezért a törvény, hogy a Magyarországon fizetendő adóból a külföldön megfizetett adó, de legfeljebb az egyezmény mértékével számított adó és legfeljebb a külföldről származó jövedelemre az átlagos adókulccsal számított adó vonható le.

Társadalombiztosítási járulékok, eho, ekho

Tbj-változások

Járulékbevétel megoszlása

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) 2008-tól hatályos módosításával az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap közötti járulékbevétel megoszlása változik ugyan, de ezáltal nem növekednek sem a munkáltatói, sem pedig az egyéni járulékterhek.

Saját szociális biztonsági rendszer alá tartozók

A kettős járulékfizetés elkerülése érdekében kikerülnek a biztosítottak köréből azok a magyar állampolgárok, akik olyan nemzetközi szervnél (ENSZ, OECD stb.) tevékenykednek, amelynek saját szociális biztonsági rendszere van.

Jogosultak

Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre kibővül a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban vagy rendszeres rokkantsági segélyben részesülőkkel, a 40 százalékos mértékben egészségkárosodást szenvedettekkel (amely megfelel az 50 százalékos munkaképesség-változásnak), valamint a mezőgazdasági járadékban részesülőkkel.

A jogszabály módosításával egyértelművé válik, hogy kizárólag a Magyarországon működő oktatási intézmények tanulói/hallgatói jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, így a külföldön hallgatói jogviszonnyal rendelkező magyar állampolgárok – e jogviszonyuk alapján – nem tartoznak ebbe a körbe.

Többes jogviszony

Többes jogviszonynál a járulékfizetési felső határ számításánál a biztosítási jogviszonyokban megfizetett nyugdíjjárulékon felül figyelembe kell venni a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozók által megfizetett nyugdíjjárulékot és a gyesből levont nyugdíjjárulékot is.

"Nem biztosítottak" járuléka

A nem biztosítottak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék fix összegűvé válik: havi összege 4350 forint, napi összege 145 forint.

Túlfizetés

Túlfizetés esetén a tárgyhavi bevallásban a járulék- és tagdíjtúlfizetéssel csökkenteni kell a bevallási kötelezettség alá eső járulék összegét. Ezzel csökken a foglalkoztatók adminisztrációs terhe, hiszen a korábbi szabályok alapján a túlfizetést csak önellenőrzés útján lehetett rendezni. Fontos, hogy az érintett korrigálásra kizárólag tárgyéven belüli és ugyanazon jogviszonyhoz kapcsolódó túlfizetés esetén van lehetőség. Amennyiben a tárgyhavi tagdíj-kötelezettség nem nyújt fedezetet a túlfizetés rendezésére, akkor a pénztár visszafizeti a tagdíjtúlfizetésből fennmaradó összeget (adóhatósági adatszolgáltatás alapján).

Kirendelés

Kirendelés alapján történő foglalkoztatás esetén, amennyiben a munkabért és a közterheket az a munkáltató fizeti meg, akihez a munkavállalót kirendelték, akkor a bejelentési, nyilvántartási, valamint járulékmegállapítási, -bevallási és -megfizetési kötelezettség is őt terheli.

Ekho-változások

Igazolás

Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho-tv.) módosítása – az ellátásokra való jogosultság folyamatosságának biztosítása érdekében – előírja a magánszemély igazolási kötelezettségét arra nézve, hogy az adott hónapban olyan jövedelmet szerzett, amely után a közterhek megfizetése az általános szabályok szerint történik.

Ekho-mérték

Az ekho mértékére vonatkozó szabályokat pontosította a jogalkotó azokban az esetekben, amikor a magánszemély járulékköteles jövedelme eléri vagy meghaladja a nyugdíjjárulék fizetésére vonatkozó felső határt. Az éves járulékfizetési felső határ mellett a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony időtartamát is figyelembe kell venni. Ennek megfelelően amennyiben az ekho alapja meghaladja a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony időtartama és a járulékfizetés napi felső határa szorzatának összegét, a meghaladó részre már az alacsonyabb ekho-mértéket kell alkalmazni.

Megosztás

Az egyéni ekho 15 százalékos mértéke változatlan marad, de azon belül az egyes jogcímek közötti százalékos megoszlás módosul. Szintén változik a kifizetőt terhelő ekhón belül az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási járulék egymáshoz viszonyított aránya.

Átvállalás nyilatkozattal

Amennyiben a magánszemély az ekhóra jogosító tevékenységet vállalkozási vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi, külön nyilatkozatban átvállalhatja a kifizetőt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését. Ebben az esetben a magánszemély az ekhót negyedévente fizeti meg, de évente vallja be, negyedéves bontásban, ugyanakkor a kifizetőnek adatszolgáltatási kötelezettsége van a magánszemélynek adóévben juttatott, ekho-alapot képező bevételről.

EGT-államban biztosított

Az EGT-államban biztosított személyeket érintő új rendelkezés, hogy esetükben a kifizető nem fizet ekhót, de a magánszemélynek juttatott (ekho-alapul szolgáló) bevételből 9,5 százalékot von le ilyen jogcímen.

Tevékenységek

Az ekho választásának feltételeinél szereplő tevékenységi lista a következő foglalkozásokkal egészül ki: díszletező, díszítő és az (igazolvánnyal rendelkező) népi iparművész.

Illetékek 2008-ban

Nyilatkozattételi határidő változása

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) módosítása alapján az illetékfizetés alól feltételes személyes mentességben részesülőknek a törvényi feltételről (nem volt társaságiadó-fizetési kötelezettségük a vagyonszerzést megelőző évben) nyilatkozniuk kell vagyonszerzés esetén annak illetékkiszabás végett történő bejelentésekor, bírósági vagy államigazgatási eljárás esetén pedig az eljárás megindításakor. Tekintettel arra, hogy a társaságiadó-bevallás időpontja előtt a feltétel teljesítését az érintett szervezet legfeljebb csak valószínűsíteni tudja, ezért június 1-jéig csak arról kell nyilatkoznia, hogy a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentését, illetve az eljárás megindítását megelőző naptári évre vonatkozóan adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik (a beszámolókészítésre nyitva álló határidő ugyanis május 31.). A törvény e módosításával elkerülhető, hogy a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján a hatóság adóbírságot szabjon ki.

Amennyiben a nyilatkozatban vállalt feltételek mégsem teljesülnek, azt a személyes mentességben részesülő szervezet az adóév július 1-jéig bírságmentesen jelezheti az adóhatóság felé, és az illetéket pótlólag megfizetheti.

Beépítéshez kapcsolódó feltételes illetékmentesség

Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén a telek négy éven belüli beépítéséhez kapcsolódó feltételes illetékmentesség csak abban az esetben jár, ha olyan lakóház épül a telken, amelyben a lakások hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát. (Amennyiben a maximális beépíthetőség az illetékkötelezettség keletkezésének és a használatbavételi engedély kiadásának időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni.)

Az illeték törlésének feltétele

Az illeték törléséhez a fenti 10 százalékos mértéket kell megtartani olyan lakóházban lévő lakásokra is, amelyeket több telek megszerzését követően létrejött egyesített telken építettek (ha a több telek megszerzésekor a tulajdonos mindegyik esetében vállalta a lakóház felépítését). Ha ez a feltétel nem teljesül, valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlékot is.

Eljárás telekmegosztás esetén

Amennyiben a tulajdonos a megszerzett telket utólag megosztja, a felfüggesztett illetékből csak arra a – megosztással létrejött – telekre eső illeték törölhető, amelyen a lakóház – a fenti 10 százalékos szabály tartásával – ténylegesen felépült. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.

Illetékköteles vagyoni értékű jogok

Az illetékkötelezettség közkedvelt kikerülési módjainak korlátozása érdekében a vagyoni értékű jogok köre kibővül, így ezentúl illetékkötelezettséggel jár az üzembentartói jog megszerzése, valamint ingyenes szerzés esetén a követelés is.

Ez utóbbinál kivételt jelent (tehát illetékmentes) a hitel/kölcsön nyújtásából származó, 10 ezer forintot meg nem haladó összegű követelés elengedése, feltéve hogy azzal a követelés megszűnik, illetve a közüzemidíj-tartozásnak a szolgáltató általi elengedése, feltéve hogy a magánszemély kötelezett (adós) és vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét.

Megszűnő kötelezettség

Az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzéseknél megszűnik a továbbértékesítés megtörténtére vonatkozó igazolási kötelezettség, mivel a továbbértékesítés tényét az adóhatóság maga is képes ellenőrizni.

Hitelintézetek illetékfizetése

Szigorodnak a hitelintézetekre vonatkozó illetékfizetési szabályok, ugyanis az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzésekre irányadó szabályoktól eltérően, a hitelintézeteket mindeddig nem fenyegette szankció, ha túllépték a továbbértékesítésre biztosított hároméves határidőt.

Ennek megfelelően az illeték mértéke az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 2 százaléka, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor a hitelintézet nyilatkozik, hogy az ingatlanszerzésre – legfeljebb hároméves időtartamra – a pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylettel, az adósával szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján került sor.

Az adóhatóság hivatalból ellenőrzi a továbbértékesítés 3 éven belüli megtörténtét, és ha az nem történt meg, akkor az egyébként fizetendő és a kedvezményes illeték különbözetének kétszeresét kell a hitelintézetnek visszafizetnie.

Kedvezményezett eszközátruházás

Az ingatlan társasági törvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás keretében történő átruházása mentes az illeték alól a következő feltételek együttes fennállása esetén:

– az átruházó az átruházás évében és az azt megelőző két naptári évben nem vette igénybe az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzéseknél előírt kedvezményes illetékmértéket, és az illetéktörvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján felfüggesztett illetéktartozással nem rendelkezik,

– az átvevő társaság vállalja, hogy az átruházás évét követő 2. naptári év végéig nem veszi igénybe az ingatlanforgalmazót megillető kedvezményes illetékmértéket,

– az átruházott eszközök értékében az ingatlanok értékének aránya nem haladja meg a 75 százalékot,

– az átvett eszközöket az illetékkiszabásra történő bemutatást követő egy éven belül nem idegenítik el.

Az előzőek szerinti feltételekről a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőssé válásáig nyilatkozhat az adóhatóságnál. Amennyiben a vagyonszerző az utolsó három feltétel tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, vagy az általa vállaltakat nem teljesíti, úgy az egyébként fizetendő illeték kétszeresét kell megfizetnie.

Helyi adók, luxusadó, gépjárműadó

Építményadó, telekadó

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény egyik legjelentősebb módosítása nem érinti a következő évet, hiszen az építményadó és telekadó esetén az adó alapját képező ún. számított érték bevezetésére csak 2009. január 1-jét követően kerül sor. Az új értékelési módszertan célja az igazságosabb, olcsóbb és egyszerűbb adóztatás megvalósulása azáltal, hogy az ingatlan hasznos alapterülete, illetve korrigált forgalmi értéke helyett, az egyes ingatlanok egymáshoz viszonyított értékkülönbözetén alapuló számított érték képezi az adó alapját.

Adómértékek

Az adó mértéke 2009-től

– építményadónál: lakás esetén az adóalap 0,5 százaléka; más építmény esetén az adóalap 1,5 százaléka,

– telekadónál: a lakáshoz tartozó telek, telekhányad esetén az adóalap 0,5 százaléka; az ilyennek nem minősülő telek vagy telekhányad esetén az adóalap 1,5 százaléka.

Az építmény-, illetve telekadó bevezetése ugyanakkor továbbra sem kötelező az önkormányzatok számára.

Mentesség

A renoválások ösztönzése érdekében a műemlék épület mentes az építményadó alól – a felújítására adott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben, de kizárólag akkor, ha az építési engedély kiadása 2008. január 1-jét követően történt. A felújítás fogalmát és az adómentesség kérelmezésének menetét a törvény részletesen szabályozza.

Iparűzési adó

Fogalommeghatározások

A törvény módosítja az iparűzési adóhoz kapcsolódó egyes fogalmakat.

Telephely

A telephely fogalom (a gáz- és villamosenergia-szolgáltatási rendszer tekintetében) az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot fenntartó, a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamosenergia-elosztóhálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetében alkalmazandó. A korábbi, kizárólag vezetékesgáz- és villamosenergia-szolgáltatók esetében használt fogalom módosításával biztosítottá válik, hogy – az energiaszolgáltatási rendszer átalakítása folytán – az érintett települések adóbevétele ne változzék.

Közszolgáltató szervezet

A közszolgáltató szervezet fogalma kiegészül a vasúti pályahálózatot üzemeltető szervezettel, feltéve ha árbevételének legalább 75 százaléka e tevékenységből származik. A helyi és helyközi tömegközlekedési tevékenységet végző szervezetnél szintén árbevételi küszöböt ír elő a jogszabály, mivel az csak akkor minősül közszolgáltató szervezetnek, amennyiben árbevételének legalább 55 százaléka a tömegközlekedési tevékenységből származik.

Költségelszámolás közvetített szolgáltatásoknál

A közvetített szolgáltatások értékénél valamely költség (az egyéb feltételek megléte esetén) csak akkor számolható el az alvállalkozói teljesítés értékeként, ha azzal az adóalany nettó árbevételét jogdíjként nem csökkentette. Ez kizárja annak lehetőségét, hogy az iparűzésiadó-alapból kétszer vonhassák le a jogdíjat.

Luxusadó

Adóalanyok

A luxusadóról szóló 2005. évi CXXI. törvény módosítása kiterjeszti az adó hatályát minden 100 millió forint számított értéket elérő lakóingatlanra, tehát az adó alanya már nem csak magánszemély lehet.

Mentességek

A fentiek következtében a törvény külön rendelkezik a személyes adómentességet élvezők köréről, így mentesek az adó alól az állam, a helyi, illetve kisebbségi önkormányzatok, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá feltételhez kötött mentességet élveznek a társadalmi szervezetek, az alapítványok, a köztestületek, az egyházak és a költségvetési szervek.

Adóalap-meghatározás

A luxusadó alapjának meghatározásakor 2009-től a helyi adókról szóló törvény szerinti fajlagos forgalmiérték-határokat és az ehhez igazodó értékelési módszertant kell alkalmazni.

Gépjárműadó

Mentességek

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása következtében az 5. § szerinti adómentesség a társadalmi szervezet és az alapítvány tulajdonában lévő gépjármű után csak akkor áll fenn, ha a jármű tulajdonosa adóalany is egyben. Nem jár tehát a mentesség, ha a jármű tulajdonosa az alapítvány ugyan, de az üzemben tartója más személy.

A súlyos mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó adómentesség köre kibővül, ugyanis a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő (nevelő-, mostoha- vagy örökbe fogadó szülő) mentes az adó alól a tulajdonában lévő személygépkocsi után.

Adómentességet kapnak a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben.

Eljárás egyszerűsítése

Az adóhatósági eljárás egyszerűsítését szolgálja az a módosítás, amely szerint nem szűnik meg az adókötelezettség a forgalomból való kivonás hónapjának utolsó napjával, ha a gépjármű forgalomból való kivonására és újabb forgalomba helyezésére ugyanazon adóalany kérelmére, két egymást követő hónapban kerül sor.

Az adózás rendje

Képviselet

Az elmúlt években már megszokhattuk, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) képviseletre vonatkozó rendelkezései szinte minden jogszabály-módosítás során változnak. Így van ez most is. 2008-tól a meghatalmazások formája tekintetében ír elő új követelményeket a törvény. Az állandó meghatalmazás, megbízás az adóhatóság előtti eljárásban kizárólag akkor lesz érvényes, ha azt az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelentik be. Szükséges természetesen az is, hogy meghatalmazás a polgári jog által meghatározott követelményeknek megfeleljen. Továbbra is érvényes, hogy a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál, ez esetben például a könyvelő mentesülhet a bevallások benyújtásáért viselt felelősség alól.

Bejelentkezés az adóhatósághoz

Központi ügyintézés helye, székhely

Változtak a bejelentkezés szabályai is. Az új cégtörvény (2006. évi V. törvény) lehetővé teszi, hogy a gazdasági társaságok központi ügyintézésének helye eltérjen a székhely címétől, ebben az esetben kötelező az előbbi ügyintézési helyet is bejelenteni az APEH-nak. Az is lehetővé válik, hogy a cég számára ügyvéd, ügyvédi iroda biztosítson székhelyet, amelynek neve, elnevezése és adószáma ilyenkor ugyancsak bejelentési kötelezettség alá esik. Kérdés, hogy ezen intézkedések mennyiben segítik az ún. fantomcégek elleni harcot, illetve a gazdaság "kifehérítését".

Elektronikus elérhetőség, adóazonosító

A cégek honlapjukon tehetik közzé a rájuk vonatkozó közleményeket, így indokolt lehet a cég elektronikus elérhetőségének közlése is. Mivel az Art. 2008-tól nemcsak a cégek tagjainak, hanem törvényes képviselőjének adóazonosító számát is a bejelentendő adatok közé sorolja, így nyilvánvaló, hogy mostantól az ügyvezetőnek, üzletvezetőnek stb. rendelkeznie kell ilyennel – még külföldi személy esetében is (ennek hiányában a megállapításához szükséges adatokat kell megadni, amelyek alapján hivatalból képzik meg az adóazonosító jelet).

Közhasznú szervezetek

Közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek esetében a jövőben nem maradhat el az erre a tényre utaló bejelentés sem.

Visszamenőleges bejelentkezés

2006 novemberétől él az a szabály, miszerint ha az adózó bejelentkezési kötelezettségét – jogszabálysértő módon – a tevékenység megkezdését követően teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is köteles az állami adóhatósághoz írásban bejelenteni. Mostantól ilyen esetben az adóhatóság az adószámot az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával köteles megállapítani. Ezt követően nem lehet akadálya a visszamenőleges adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés érvényesítésének sem, az adózó pedig csak mulasztási bírsággal szankcionálható a késedelmes bejelentkezés miatt. A visszamenőleges bejelentkezés lehetőségével nem élhet az az adózó, akinek adószámát korábban törölte az adóhatóság.

Vagyonszerzési illetékhez kapcsolódó bejelentések

A vagyonszerzési illeték kiszabására, továbbá – ha jogszabály az állami adóhatóság hatáskörébe utalja – az eljárási illeték kiszabására, beszedésére vagy visszatérítésére irányuló eljárás lefolytatása érdekében a bíróságnak, közigazgatási szervnek, közjegyzőnek közölnie kell az állami adóhatósággal az illeték megfizetésére kötelezett, illetve a visszatérítésére jogosult meghatározott adatait. Ilyen a magánszemély adóazonosító jele (ennek hiányában a természetes azonosító adatai), a külföldi magánszemély állampolgársága, továbbá az értesítési címe, a nem magánszemély adózó neve, székhelye és adószáma. A közölt adatok alapján az állami adóhatóság az adóazonosító számmal nem rendelkező személyek részére adóazonosító jelet állapít meg. A külföldi illetőségű személy részére az állami adóhatóság – ha egyébként nyilvántartásában a külföldi személy nem szerepel – az illeték megfizetéséig technikai azonosító számot állapít meg (az eljárás lezártával a külföldi valamennyi adatát törölni kell a nyilvántartásból).

A foglalkoztatottak bejelentése

2007-től a munkáltató és a kifizető az elsőfokú állami adóhatóságnak köteles elektronikus úton bejelenteni az általa foglalkoztatott biztosított megfelelő adatait (a 'T1041-es nyomtatványon). Ennek során 2008-tól – adóazonosító száma, neve, elnevezése és székhelye mellett – jogelődjének nevét és adószámát is közölnie kell. Ami azonban sokkal fontosabb, a bejelentési kötelezettség jövőre a biztosított egyéni vállalkozón és mezőgazdasági őstermelőn kívül a Tbj-tv. 56/A. §-a szerinti személyt is terheli. Ez alatt a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalóját (foglalkoztatottját) értjük, aki így – a bevallások benyújtása mellett – a foglalkoztatotti bejelentést is maga teljesíti saját biztosítási jogviszonya tekintetében. Újdonság, hogy az állami adóhatóság a megfelelő adatok mellett immár a bejelentés időpontját, valamint az adózó valamennyi általa ismert pénzforgalmi jelzőszámát is köteles elektronikus úton megküldeni a munkaügyi hatóságnak.

Előtársaság

Régi problémát jelentett az adóeljárásban az előtársasági időszak kezelése. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) szerint a cég a társasági szerződés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként már megkezdheti működését. Mivel azonban adószámot csak a cégbírósági bejegyzési kérelem benyújtásával szerez, az Art. szabályai szerint ezen időpontig adóköteles tevékenység végzésére nem kerülhetett sor, és erre az adószám nélküli intervallumra utólag sem lehetett bevallást benyújtani. Ez különösen akkor jelentett gondot, ha a cég már ezen időszakban is foglalkoztatott például munkavállalókat. A módosított törvény megoldást jelent, hiszen előírja, hogy az előtársaság a bejelentési kötelezettségének papíralapon, az adószám feltüntetése nélkül tesz eleget, majd az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül – az adószámot és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát is feltüntetve – ismételten bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az általa biztosítottként foglalkoztatott megfelelő adatait. Ezzel függ össze az az új szabály, melynek értelmében az adózó adóazonosító szám birtokában olyan időszakról is tehet adóbevallást, amelyben adóazonosító számmal nem rendelkezett.

Változások az új áfatörvénnyel összefüggésben

2008. január 1-jétől hatályos az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény.

Hivatkozások változása

Ebből kifolyólag az Art.-ban megfelelően módosítani kellett a régi áfatörvény egyes szakaszaira való hivatkozásokat.

Fogalommeghatározások módosulása

Bizonyos rendelkezéseket újra kellett fogalmazni, erre példa a kizárólag tárgyi adómentesség alá eső tevékenységet folytató adózók bejelentkezésére vonatkozó szabály. Az új áfatörvény ugyanis ehelyett két új fogalmat vezet be: a közérdekű, illetve az egyéb speciális jellegre tekintettel adómentes tevékenység fogalmát. Utóbbi körben egyébként továbbra is vannak olyan tevékenységek, melyekre az adózó adómentesség helyett ún. adókötelessé tételt választhat, amennyiben ezt a tevékenység megkezdésekor bejelenti az adóhatóságnak.

Importadójogi megbízott

Másrészt hatályon kívül kellett helyezni az importadójogi megbízott bejelentkezési szabályát, hiszen az új áfatörvény az importadójogi megbízott intézményét nem ismeri.

Csoportos áfaalanyiság

A csoportos áfaalanyiságra vonatkozó új szabályok az Art. előírasaiban is megjelennek. A csoporttagok közös írásbeli kérelme alapján az állami adóhatóság határozatban csoportazonosító számot, illetve közösségi adószámot állapít meg. Ha a csoport tagja közösségi adószámmal már rendelkezik, az állami adóhatóság a közösségi adószámot e határozatban törli. A csoportképviselő a csoportazonosító számot, közösségi adószámot az adóhatóság előtti eljárása során a csoport adózással kapcsolatos iratain, így különösen a csoport általánosforgalmiadó-bevallásán (összesítő nyilatkozatán) feltünteti. A csoporttag a harmadik személyekkel kapcsolatos, adózással összefüggő egyéb jogviszonyaiban az adózással kapcsolatos iratokon a csoportazonosító számot, közösségi adószámot és saját adószámát is köteles feltüntetni.

Szigorítások az adószám felfüggesztésével és törlésével kapcsolatban

Ha az adószám alkalmazásának felfüggesztését az ezt elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 45 napon belül az adóhatóság nem szüntette meg, az adószámot határozattal törli, továbbá a cégbíróságot, a körzetközponti jegyzőt, illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet értesíti (korábban 90 nap volt ez az időtartam). Az adószám törlését elrendelő határozat elleni fellebbezést a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni.

Az adószám (közösségi adószám) alkalmazásának felfüggesztése alatti időszakra az adózó eddig sem érvényesíthetett adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést (a felfüggesztés megszüntetését követően sem). Mostantól ez a költségvetési támogatás igénylésére is vonatkozik, ráadásul ezen időszakban túlfizetés visszatérítését sem kérheti.

Amennyiben az adóhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoport tagjának adószámát függeszti fel, illetve törli, ezzel egyidejűleg – külön határozatban – rendelkezik a csoport részére megállapított csoportazonosító szám, közösségi adószám felfüggesztéséről, illetve törléséről. A csoportazonosító szám, közösségi adószám felfüggesztése megszüntetésének akkor van helye, ha annak feltételei valamennyi csoporttagra teljesülnek.

Az adó megfizetése és kiutalása

Fizetés elektronikus úton

2008-tól lehetővé válik, hogy az adózók az állami adóhatósághoz teljesítendő befizetési kötelezettségüket elektronikus úton – azaz bankkártyával, az ügyfélszolgálatokon rendszeresített ún. POS terminálok segítségével – teljesítsék. A részleteket külön jogszabály fogja tartalmazni.

Határidők változása, értesítései kör szűkítése

2005 óta az adóhatóság a magánszemély bevallásában feltüntetett visszatérítendő jövedelemadót és járulékot legkorábban az adóévet követő év március 1-jétől utalja ki. Most azonban az elektronikus úton benyújtott személyijövedelemadó-bevallásra kedvezőbb szabály került a törvénybe: a kiutalás legkorábbi időpontja ilyen esetben február 1-je.

Az APEH és az önkormányzati adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozások után felszámított késedelmi pótlékról a jövőben csak abban az esetben küld értesítést, ha a folyószámla 1000 forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutat. Emellett ezentúl egységesen október 31-ig postázza a hatóság az egyenlegközlőket (a magánszemélyek idáig augusztusban kapják kézhez). Az állami adóhatóság ráadásul egyáltalán nem értesíti azt az adózót, aki (amely) bevallás benyújtására, illetőleg adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezett, vagy önkéntesen elektronikusan nyújtotta be a bevallását. Ezen adózók az eBev portálon keresztül bármikor lekérdezhetik egyenlegüket.

Visszatérítési igény érvényesítése alkotmányellenes, illetve EU-normába ütköző jogszabály esetén

Új szabály rendelkezik arról az esetről, ha az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága az adójogszabály alkotmányellenességét, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközését visszamenőleges hatállyal állapítja meg, és ez alapján az adózónak visszatérítési igénye keletkezik. Az adózó a kérelmet csak írásban, az elévülési időn belül, méghozzá a döntés kihirdetésétől számított 180 napon belül terjesztheti elő az adóhatósághoz. A határidő jogvesztő, azaz elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.

A törvény részletesen meghatározza, hogy a kérelemben mely adatokat kell feltüntetni. Nyilatkozni kell például arról, hogy hatósági vagy bírósági eljárás alapján nem térítették vissza az adót, és ilyen eljárás a kérelem előterjesztésekor nincs is folyamatban. Ha mégis, ennek megszűnését 90 napon belül kell igazolni az adóhatóságnál.

Ha az adózó visszatérítési igénye megalapozott, az adóhatóság a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot fizet. A visszatérítés a teljesítését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napján esedékes, a visszatérítést az esedékesség napjától számított 30 napon belül kell kiutalni.

Bizonylatok, igazolások

Az osztalékban részesülő személy részére a kifizető olyan bizonylatot (igazolást) köteles kiállítani, amely 2008-tól – a korábban is megkövetelt adatok mellett – az osztalék kifizetésének évét és a bizonylat (igazolás) kiállításának időpontját is tartalmazza.

Adatnyilvántartás

Az Art. meghatározza azt, hogy az adóhatóság a más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásában szereplő adatot pontosan milyen célból használhatja fel (például az adózó azonosításához, az adókötelezettség megállapításához, ellenőrzéséhez). Eddig az is taxatív jelleggel volt felsorolva, hogy mely szervek adatbázisa vehető igénybe a fentiekhez. Az adóhatóság jogkörének szélesítését jelzi, hogy mostantól valamennyi jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás felhasználható. Bővül azon szervezetek köre, akik az adóhatósághoz bevallás teljesítésére, illetőleg adatszolgáltatásra kötelezettek: 2008-tól a hitelintézet mellett ilyen a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti befektetési szolgáltató, valamint a nyugdíjat, rehabilitációs járadékot folyósító szerv is.

Adatszolgáltatás

Az állami adóhatóság megkeresésre adatot szolgáltat – társadalombiztosítási igazgatási szervek és a menekültügyi hatóság mellett – a munkaügyi hatóság részére is, ha ez valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzése érdekében szükséges, továbbá az állami foglalkoztatási szerv részére akkor is, ha statisztikai célú adatfeldolgozás érdekében merül fel ilyen igény.

Hivatalból, elektronikus úton a havi adó- és járulékbevallásra kötelezettek és a mezőgazdasági őstermelő által bevallott adatokat ezentúl az APEH magánszemélyenként összesített formában adja át a nyugdíj-biztosítási szerv részére (a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig). Az egészségbiztosítási szerv és a magánnyugdíjpénztárak részére továbbra is havonta kell átadni az adatokat, ezek rendjében változás nincsen. Új rendelkezés viszont, hogy hivatalból küld adatszolgáltatást az APEH az állami foglalkoztatási szerv részére az álláskeresési támogatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításához és ellenőrzéséhez, a megfelelő nyugdíj-biztosítási szerv részére pedig a nyugellátás vagy rehabilitációs járadék folyósítása mellett munkát végző magánszemélyekről a folyósított ellátások jogszerűségének vizsgálata céljából. Egy korábbi módosítás értelmében 2008-tól ugyancsak hivatalból küldi meg az APEH a nyugdíjas magánszemélyre vonatkozó tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező összesített jövedelmi adatokat a nyugdíjfolyósító szerv részére abban az időpontban, amikor a magánszemély tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja az éves keretösszeget (a minimálbér tizenkétszeresét).

Adótitok

Adóalanyok adatainak közzététele

Az állami adóhatóság honlapján 2008-tól közzéteszi az áfaalanynak, illetve evaalanynak minősülő adózók mellett minden adószámmal rendelkező jogi személy, egyéb szervezet nevét (elnevezését) és adószámát is. Csoportos áfaalanyiságot választók esetén a csoportazonosító számot, a csoportképviselő és az egyéb csoporttagok nevét (elnevezését), adószámát, illetve a csoportos általánosforgalmiadó-alanyiságot engedélyező határozat jogerőre emelkedése napját meg kell jeleníteni az adatbázisban. A felfüggesztett vagy törölt adószámmal (csoportazonosító számmal) rendelkező adózók erre vonatkozó adatai továbbra is szerepelnek majd a honlapon, újdonság azonban, hogy megjelenik az adózók ellen esetlegesen folyamatban lévő végrehajtási eljárásra való utalás is (a végrehajtás felfüggesztése vagy szünetelése időtartama kivételével).

Összehasonlító értékadatok szolgáltatása

Egy teljesen új rendelkezés szerint az állami adóhatóság az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges adatokat (a továbbiakban: összehasonlító értékadat) tartalmazó nyilvántartásából, az abban szereplő ingatlanok forgalmi értékéről – az ingatlantulajdonos személyazonosságának megállapítására alkalmatlan módon – kérelemre igazgatási szolgáltatási díj ellenében adatszolgáltatást teljesít.

A "feketelista" tartalma

Módosul az APEH által negyedévenként közzétett "feketelistára" vonatkozó szabály. Csak abban az esetben kerülhet fel egy adóalany a listára, ha 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, a túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva is meghaladja a 100 millió forintot, magánszemély esetében nettó módon számítva a 10 millió forintot. Ilyen esetben viszont az ügyfél egyéb adatai mellett az adószámát is nyilvánosságra kell hozni.

Adózás és közbeszerzés

A külföldi illetőségű, illetőleg az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személy adófizetési kötelezettségének, tartozásának külföldön történő beszedése érdekében szükséges cselekményt – az Európai Közösség tagállamai közötti adóbehajtási jogsegély hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségek kivételével – a pénzügyminiszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese teszi meg. A pályázat nyertesének 2008-tól jelentős könnyebbség, hogy jogosult lesz az ehhez szükséges, adótitoknak minősülő adatok megismerésére.

Adó-, jövedelem- és illetőségigazolás

Adóigazolás kiadásának korlátozása

Az adóhatóság a jövőben nem állíthat ki adóigazolást, valamint jövedelemigazolást külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon, erre most kizárólag illetőségigazolás esetén ad lehetőséget az Art. Feltétel, hogy a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két-, illetőleg többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz.

A jövedelemigazolás tartalma

A jövedelemigazolások esetén évek óta nem volt teljesen világos, hogy az egyes speciális adózási formákat választó adóalanyok esetében mi minősül jövedelemnek. A törvénymódosítás ezért pontosan meghatározza a feltüntethető adatokat. A jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott (esetleg a munkáltatói, adóhatósági vagy utólagos adómegállapítás, valamint a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított), összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó, a különadóalap után a különadó, illetve az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevétel összegét és az ekho-fizetési kötelezettséget. Amennyiben az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az evaalanyiság körében megszerzett összes bevételt és az ez után megállapított adót (evát), egyebekben az evaalapot nem képező jövedelemről (bevételről) az egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki az adóhatóság a jövedelemigazolást. Az igazolás nem adható ki, ha az adózó szja- vagy evabevallást nem nyújtott be, és nem kérte a munkáltatói vagy az adóhatósági adómegállapítást sem. Kivételt jelent, ha az adóalapot és adót az APEH ennek ellenére ellenőrzés alapján utólagosan, illetőleg soron kívül megállapította.

Közbeszerzésekhez kapcsolódó adóigazolások és új felelősségi szabályok

Alvállalkozói kifizetések

A közbeszerzések közvetlen megvalósításához szükséges alvállalkozói szerződésekből eredő követelések kifizetését az Art. szigorú szabályokhoz kötötte. A közbeszerzésen nyertes ajánlattevő az igénybe vett vállalkozónak, illetve a vállalkozó az alvállalkozónak a teljesítésért csak abban az esetben fizethet, ha az alvállalkozó a kifizetés időpontját megelőzően bemutat, átad vagy megküld egy 15 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, amellyel igazolja, hogy az állami adóhatóságnál és a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása nincs. A megkötés nem vonatkozik a havonta nettó módon számított 100 000 forintot meg nem haladó kifizetésre.

Az adóigazolás iránti kérelem ilyen esetben tartalmazza a kifizetést teljesítő adózó nevét (elnevezését), székhelyét (címét), adóazonosító számát is. Igazolás hiányában a kifizetést vissza kell tartani, ellenkező esetben a vállalkozó a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozóval a köztartozásért (kapcsolt vállalkozások esetén a részt vevő mindegyik kapcsolt vállalkozás egyetemlegesen felel). A fővállalkozó a fentiek érdekében köteles tájékoztatni az alvállalkozót arról, hogy a szerződés és ennek teljesítése esetén a kifizetés e szabály hatálya alá esik. Ha ez elmarad, egyetemleges felelősség nem állhat be, viszont a tájékoztatási kötelezettségének megsértése a kifizetés összegének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírsággal büntethető.

Ha az állami adóhatóság a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolásban köztartozást mutat ki, a végrehajtás szabályai szerint haladéktalanul intézkedik a követelés lefoglalásáról. A vállalkozó a követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól, és a kifizetést a végrehajtás alá vont összeggel csökkentve teljesíti.

Központosított ellenőrzés

A közbeszerzések témájához kapcsolódik egy új ellenőrzési szabály is. Az APEH elnöke a jövőben ún. központosított ellenőrzést rendelhet el abban az esetben is, ha a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények valószínűsítik, hogy az adókötelezettségeket közbeszerzések közvetlen megvalósítása érdekében kötött szerződések teljesítése során jogszerűtlen, színlelt, adóelkerülő vagy a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütköző módon megsértik.

Újonnan alakuló cégek ellenőrzése

Az állami adóhatóság köteles lesz minden naptári évben az adott évben jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok legalább 20 százalékát kockázatelemzés alapján ellenőrzésre kiválasztani. Ennek keretében a cég tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat dolgozza fel és veti egybe. Különösen az a cég számíthat ellenőrzésre, amelynek tagja, vezető tisztségviselője korábban jogutód nélkül megszűnt, és maga után köztartozást hátrahagyó társaságban tűnt fel, vagy olyan cég működésében vett rész, melynek az adóköteles tevékenységét az APEH intézkedésként felfüggesztette, üzletbezárást alkalmazott vele szemben, vagy jelentős összegű adóhiányt tárt fel. Ugyancsak revízióra számíthat az új adózó, ha a tulajdonosok volt cégének adószámát az állami adóhatóság felfüggesztette, illetőleg törölte, de akkor is, ha a tagja, vezető tisztségviselője egyéni vállalkozói igazolványát öt éven belül az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatos fizetési, bejelentési, bevallási, nyilvántartási kötelezettség elmulasztása miatt vonták vissza.

Szankció

Az újonnan alakuló cégeknél az adószám megállapítását követő 90 napon belül helyszíni ellenőrzés keretében a bejelentett adatok (így különösen a székhelyre, a központi ügyintézés helyére, a szervezeti képviselőre vonatkozó adatok) valóságtartalmát, hitelességét, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálja az APEH. Az ellenőrzés alapján akár az adószám felfüggesztésére is sor kerülhet.

Helyszín, helyiség és jármű átvizsgálása

Ha a nyilatkozatok, nyilvántartások vagy más forrásból származó adatok alapján feltehető, hogy az adózó például a bevallási kötelezettségei szempontjából jelentős tárgyi bizonyítási eszközt elrejt, megsemmisít, illetőleg a vállalkozás valós körülményeit leplezi, nem csak az APEH revizorai jogosultak helyszín, helyiség és jármű átvizsgálására, valamint a helyszínen talált jármű rakományának ellenőrzésére, hanem ez a jog már a vámhatóság alkalmazásában álló adóellenőröket is megilleti.

Becslés feketemunka esetén

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén az adóhatóság az adózó terhére a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább háromhavi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg. Ha az 5 éves elévülési időn belül ismételten ilyen mulasztáson érik az adózót, az adóhatóság a megfizetni elmulasztott adót és járulékot egy vélelem alapján állapítja meg. A törvény alapján ugyanis feltételezni kell, hogy a mulasztás a két revízió között eltelt időszakban végig fennállt, méghozzá a be nem jelentett alkalmazottak létszámának átlaga alapján meghatározott számú személyek tekintetében.

Feltételes adómegállapítás

A Pénzügyminisztérium nem teljesítheti a feltételes adómegállapításra irányuló adózói kérelmet akkor sem, ha alaposan lehet attól tartani, hogy az ügyfél által közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet vagy cselekményt leplez, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik.

Szokásos piaci ár

A jogalkotó megváltoztatta a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjtételeit. A korábbi fixen rögzített díjakat (egyoldalú eljárás esetén 5 millió, kétoldalúnál 10 millió, többoldalú eljárás esetén pedig 15 millió forint) ezentúl a fizetendő minimális összegnek tekinthetjük. Egyúttal maximumot is meghatároz a törvény (12, 17 és 20 millió forint).

Határozatok bírósági felülvizsgálata

Az Art. egyértelművé teszi, hogy az adóhatóság másodfokú végzésével, valamint az elsőfokú határozat megsemmisítését elrendelő határozatával szemben nincs helye bírósági felülvizsgálatnak.

Visszatartási jog

A magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj (tagdíj-kiegészítés) és ennek pótlékai tekintetében fennálló túlfizetés visszaigénylése során az adóhatóság visszatartási jogát kizárólag a magánnyugdíjpénztárak valamelyikét megillető tagdíj (tagdíj-kiegészítés), késedelmi pótlék, illetve önellenőrzési pótlék tekintetében gyakorolhatja.

Árverés az interneten keresztül

Jelentősen módosultak a végrehajtási eljárás körében lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének szabályai, az erre specializálódott bűnözői csoportok (az "árverési maffia") tevékenységének visszaszorítása érdekében.

Értékesítési módok

A végrehajtás alá vont ingatlant árverésen kívüli eladással, továbbá árverésen vagy nyilvános pályázat útján, az ingóságot pedig ezek mellett elektronikus árverésen lehet értékesíteni.

A hirdetmény közzététele

A pályázati, illetőleg az árverési hirdetményt az adóhatóság a hivatalos internetes honlapján, illetőleg ezzel egyidejűleg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hivatalos lapjában közzéteszi. Az elektronikus árverési hirdetményt az adóhatóság kizárólag a hivatalos internetes honlapján, az Elektronikus Árverési Felületen a közzétételhez fűződő jogkövetkezményekkel teszi közzé.

Az ajánlat érvénytelensége

Nyilvános pályázat útján történő értékesítése esetén érvénytelen az ajánlat, ha az ingóságért felajánlott vételár nem érte el a becsérték 50 százalékát, ingatlanok esetén a becsérték 65 százalékát, lakóingatlan esetén a becsérték 75 százalékát.

Önellenőrzési pótlék

Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó- és járulékbevallást a magánszemély hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti.

Szankciók megosztása a magánszemély és a kifizető között

Pontosítja a szabályt a törvény arra az esetre vonatkozóan, amikor a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő adóelőleg-, adó-, járulékmegállapítási, -levonási és ezzel összefüggésben -bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget. Ilyenkor az adóhatóság az adóhiányt a magánszemély terhére, az adóbírságot, a késedelmi pótlékot pedig a munkáltató terhére állapítja meg, kivéve ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye. Ettől eltérően valamennyi szankciót a munkáltató (kifizető) terhére kell megállapítani, ha az adóelőleget, adót, járulékot a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől levonta, de az ezzel összefüggő bevallási kötelezettségének nem tett eleget.

Mulasztási bírság

Fontos változás a bírságtételek emelkedése: a legtöbb mulasztásért a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Így büntethető most már minden olyan adózó is, aki adószámhoz kötött vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat, aki a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti, aki az ellenőrzés időpontjában az áru eredetét tanúsító bizonylattal vagy annak másolatával nem rendelkezik. Az elektronikus bevallás benyújtására kötelezettek, amennyiben a regisztrációs kötelezettséget nem vagy késedelmesen teljesítették, eddig is maximum félmilliós bírságra számíthattak.

Még súlyosabb bírságtételt is beiktatott a módosítás: 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az adózó, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, továbbá ha a számla-, egyszerűsítettszámla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki. Utóbbi esetben ráadásul 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az adózó alkalmazottja, képviselője vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik.

Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 10 ezer helyett 20 ezer forintig, más adózó továbbra is 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Elektronikus ügyintézés

A bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesítő adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentési, változásbejelentési kötelezettségének 2008-tól elektronikus úton is eleget tehet, illetőleg az adóügyeiben az adóhatóságnál a beadványait elektronikus úton is előterjesztheti. Lehetővé válik általános, nemleges adóigazolás, illetőleg az együttes adóigazolás iránti kérelem előterjesztése elektronikus úton is. Ez esetben az állami adóhatóság az igazolást elektronikus űrlapon állítja ki, és küldi meg az adózó részére.