Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 114. számában (2007. december 1.)

 

Rovatunk a 2007. november 21-éig kihirdetett jogszabályokat dolgozza fel.

Elszámolható üzemanyagárak

Az APEH közzétette a 2007. december 1. és december 31. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a személyijövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

Ólmozatlan motorbenzin:

ESZ-95 284 Ft/l

Gázolaj 278 Ft/l

Keverék 307 Ft/l

LPG autógáz 173 Ft/l

(Magyar Közlöny, 2007/157. szám)

Adótörvények módosítása

Már olvashatók a 2008-as adóévre vonatkozó új szabályok. A 2007. évi CXXVI. törvény a következő jogszabályokat módosította:

– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,

– a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,

– az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény,

– az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény,

– az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény,

– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,

– a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény,

– az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény,

– a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény,

– a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,

– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,

– a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény,

– a luxusadóról szóló 2005. évi CXXI. törvény,

– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,

– az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény,

– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,

– a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,

– a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,

– a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény,

– a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,

– a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,

– a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,

– a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény,

– a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény,

– az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény,

– a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény,

– a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény,

– a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

Nem önálló tevékenység jövedelme

Kiegészült a nem önálló tevékenységek köre az Európai Parlament magyar képviselőinek tiszteletdíjával, valamint a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek juttatásával. További változás, hogy nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a versenytilalmi, titokvédelmi megállapodás keretében fizetett "hallgatási pénz", akkor is, ha azt a munkavállaló vagy a gazdasági társaság vezető tisztségviselője kapja.

Egyéb jövedelem

Az egyéb jövedelem felsorolása is kiegészült:

Egyéb jövedelem

– a jog alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy a jogról való lemondás ellenében kapott bevételnek a jog, illetőleg az említett jogosultságok megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes szerzés esetében ideértve a megszerzéskor adóköteles bevételt is) a magánszemélyt terhelő igazolt kiadást meghaladó része,

– vételi vagy más hasonló jog gyakorlása esetén a jogosultnál a joggyakorlás tárgyának a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész (a vételi jog gyakorlásából származó bevételrész), csökkentve a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is), a magánszemélyt terhelő, igazolt kiadással, azzal, hogy utóbb a joggyakorlás tárgyának átruházása esetén a megszerzésére fordított összegnek minősül az e pont szerint megállapított jövedelem is, valamint a jog megszerzésére fordított, a magánszemélyt terhelő kiadásnak az a része is, amely a vételi jog gyakorlásából származó bevételrészt meghaladja.

– a jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmányból és szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlása esetében a bevételnek a jog gyakorlása érdekében felmerült, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadást meghaladó része.

A nyugdíjpénztár tagja egyéni számláján a 2007. december 31-ét követően jóváírt tétel nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetése esetén

– a bevétel teljes egészében egyéb jövedelem arra az összegre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a kifizetés (juttatás) időpontja között tíz év még nem telt el,

– a jövedelem megállapításának e bekezdésben foglalt szabálya szempontjából a kötelező várakozási időszak letelte évének – a jóváírást követő évet első évnek tekintve – az adott összeg(ek) jóváírásának naptári évét követő tizedik évet kell tekinteni, azzal, hogy elsőként a legrégebben jóváírt összegek kifizetését (juttatását) kell vélelmezni.

Adójóváírás

Adójóváírás továbbra is a bérjövedelem után érvényesíthető, mértéke havonta a bér 18 százaléka, legfeljebb azonban 11 340 forint, gyakorlatilag a korábbi adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás együttes összege. A teljes összegű kedvezmény évi 1250 ezer forint összes jövedelem alatt érvényesíthető, ha valaki ennél több jövedelemmel rendelkezik, akkor a meghaladó rész eddigi 18 százaléka helyett 9 százalékával kell csökkenteni az adójóváírást. Az adókedvezmény teljesen 2762 ezer forintnál fogy el, ez a határ eddig 2,1 millió forint volt.

Egyes társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetések kedvezménye

Az összevont adóalap adóját csökkenti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a magánszemély által foglalkoztatói hozzájárulása kiegészítéseként az adóévben befizetett összeg – ideértve a foglalkoztatói hozzájárulás adóköteles részét is – 30 százaléka.

Ingatlanértékesítésből származó jövedelem

Ha a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet (vagy annak egy részét) a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben (bármely EGT-államban) biztosított - férőhely-visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli – megszerzésére használja fel (ideértve azt az esetet is, ha a férőhely biztosítása egyösszegű térítési díj előre történő megfizetésével történik), és ezt a tényt adóbevallásában feltünteti, az adót (vagy annak a felhasznált jövedelemmel arányos részét) nem kell megfizetnie.

A megállapított, bevallott és megfizetett adó mértékéig az ingatlan átruházását követő első és második adóévről szóló adóbevallásában a magánszemély adókiegyenlítésre jogosult, amelyet a felhasználás évéről szóló adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet.

Az APEH a magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel az adót mérsékelheti vagy elengedheti.

Csereügyletből származó jövedelem

Csereügyletből származó jövedelemnek minősül a számvitelről szóló törvény szerinti deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételnek – a kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő – a magánszemélyt az adóévben terhelő igazolt kiadás(oka)t (csereügyleti kiadás) meghaladó része. A csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege csereügyleti veszteségnek minősül.

A csereügyleti jövedelem után az adó mértéke 25 százalék.

A csereügyleti jövedelmet és/vagy a csereügyleti veszteséget

– a kifizető az adóév végén ügyletenként állapítja meg, a magánszemélynek az adóévet követő év január 31-éig ügyletenként részletezett igazolást állít ki, és arról az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint a rá vonatkozó rendben adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz,

– kifizető hiányában a magánszemély ügyletenként nyilvántartja.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

Meghatalmazás, képviselet

2008-tól a törvény előírja, hogy az állandó meghatalmazás, megbízás – a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl – az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál.

Bővülő bejelentendő adatok

A magánszemélynek a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül kell bejelentenie az állami adóhatóságnak.

Az adóhatósághoz a módosítás nyomán az eddigieknél több adatot kell bejelenteni. Például bejelentési kötelezettség alá esik a szervezeti képviselő adóazonosító száma, ennek hiányában a természetes azonosító adatai, valamint a székhelyszolgáltatásra irányuló megbízási szerződésben szereplő ügyvéd, ügyvédi iroda neve és adószáma. Közvetlenül az APEH-hez kell bejelenteni a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántartásba vétele mellett a nonprofit jelleget is.

Ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, az adóhatóság az adózó terhére a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább háromhavi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg. Amennyiben az adóhatóság az elévülési időn belül ismételten megállapítja, hogy az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a korábbi ellenőrzés megindításának és a folyamatban lévő ellenőrzés megkezdésének időpontja közötti időszakra, az ellenőrzések alkalmával fellelt be nem jelentett alkalmazottak létszámának átlaga alapján képzett szorzószámmal számítva, vélelmezve állapítja meg.

Növekedett a különféle mulasztási bírságok felső határa. A magánszemély adózó – a módosított törvényben megszabott esetekben – 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, illetve a jogszabály felsorolja azokat az eseteket, amikor 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot is kiszabhat az adóhatóság.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

Az adózóknak az új szabályok szerint akkor nem kell számolni jövedelemminimummal, ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta, és mértéke – több kár esetén azok együttes értéke – eléri az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévi évesített árbevétel legalább 15 százalékát.

Fejlesztési tartalék

2008-tól 50 százalékra emelkedik a fejlesztésitartalék-képzés lehetősége, de a maximális összeg – 500 millió forint – nem változik.

Kapcsolt vállalkozás

A kapcsolt vállalkozásoknak továbbra is szigorú nyilvántartást kell vezetniük az egymás között alkalmazott árak meghatározásáról.

Nem kell a nyilvántartási kötelezettséget teljesíteni – a közhasznú társaságokhoz hasonlóan – a közhasznú, kiemelkedően közhasznú, nonprofit gazdasági társaságoknak sem.

A társasági adó mértéke

A társasági adó a pozitív adóalap 16 százaléka. Ám 10 százalék lesz az adó mértéke az adóalap első 50 millió forintjáig, ha a vállalkozások teljesítik a foglalkoztatásra, a nyereségre és a tartalék képzésére vonatkozó feltételeket.

A 10 százalékos adókulcsot az adózó egyebek mellett akkor alkalmazhatja, ha

– nem vesz igénybe az adóévben e törvény alapján adókedvezményt, és

– az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, és

– az adóévben megfelel az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, és

– az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

Az evatörvény módosítása részletezi a pontos eljárást arra vonatkozóan, hogy hogyan választható az evaalanyiság, vagy a saját jogon végzett tevékenységgel azonos adózási mód, ha a korábban elhunyt evás vállalkozó tevékenységét az özvegy vagy az örökös tovább kívánja folytatni, de ő maga is egyéni vállalkozó.

Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

Az ekho legfontosabb változása, hogy ha az ekhóra jogosító tevékenységet vállalkozási vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi a magánszemély, akkor átvállalhatja a kifizetőtől az őt terhelő ekho megfizetését. Az átvállalt kötelezettséget negyedévente kell megfizetni, az éves adóbevallásban negyedéves bontásban kell szerepeltetni.

A magánszemélyt terhelő ekhóból az ekho-alap

– 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járuléknak,

– 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak,

– 3,9 százaléka – kivéve ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette - nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíjpénztár-tag magánszemély esetében az ekho-alap 0,1 százaléka nyugdíjjáruléknak, az ekho-alap 3,8 százaléka magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak

minősül.

A kifizetőt terhelő ekhóból az ekho-alap

– 3,3 százaléka egészségbiztosítási járuléknak,

– 16,7 százaléka nyugdíj-biztosítási járuléknak

minősül.

(Az egyes adótörvények változásaival következő – februári - lapszámunkban részletesen foglalkozunk.)

(Magyar Közlöny, 2007/155. szám)

Áfatörvény

Az Országgyűlés november 12-én elfogadta az új – 2007. évi CXXVII. törvény – áfatörvényt.

Ha az ügylet a 2007. adóévet is érinti, akkor még a korábbi szabályok szerint kell eljárni. Akkor azonban, hogyha a 2007. adóévet is érintő ügyletekre az új szabályok kedvezőbbek, akkor az érintett adózók gondos mérlegelést követően közösen bejelenthetik, hogy már azokra a gazdasági eseményekre is a 2008-as törvényt alkalmazzák. A bejelentést 2008. február 15-éig kell megtenni, a határidő elmulasztása jogvesztő. Abban az esetben, ha ez a választás önellenőrzést is eredményez, akkor a módosításhoz önellenőrzési pótlék nem kapcsolódik.

(Az áfatörvényt részletező írásunk a lap következő, februárban megjelenő számában lesz olvasható.)

(Magyar Közlöny, 2007/155. szám)

Foglalkoztatói nyugdíj 2008-tól

Október közepén az Országgyűlés elfogadta a foglalkoztatói nyugdíjról szóló törvényjavaslatot, így 2008. január 1-jétől bővülnek az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségek. A 2007. évi CXVII. törvény alapján a foglalkoztató is hozzátehet munkavállalója leendő nyugdíjához, ha szerződést köt valamelyik nyugdíjszolgáltatóval, vagy ilyet alapít.

A már kialakult hazai nyugdíjrendszerbe új pillérként lép be a foglalkoztatói nyugdíj. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény zártkörűen működő részvénytársasági formában működhet majd. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt alapíthat a foglalkoztató, több foglalkoztató együttesen, valamint bank, biztosító részvénytársaság és befektetési társaság.

A nyugdíjszolgáltatók a PSZÁF felügyelete alatt állnak majd, tevékenységüket kizárólag a Felügyelet által kiadott, tevékenységi engedélyről szóló jogerős határozat birtokában kezdheti meg.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez bármely foglalkoztató csatlakozhat, hogy munkavállalóinak foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciót biztosítson. A csatlakozás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a foglalkoztató között megkötött szerződéssel jön létre.

Tag az a személy lehet, aki az alapító vagy a csatlakozó foglalkoztatóval munkaviszonyban áll, és a munkaszerződése tartalmazza a foglalkoztató kötelezettségvállalását a hozzájárulás megfizetésére. A tagsági jogviszony a munkaszerződés megkötésével, illetve módosításával jön létre. A munkaszerződésben rögzíteni kell a nyugdíjkonstrukcióra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket, befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukciónál a hozzájárulás mértékét, szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciónál pedig az ígért nyugdíjszolgáltatást.

A tagsági jogviszony megszűnik:

– a tag halálával,

– a feltételes jogszerzés időtartama alatt a tag munkaviszonyának megszűnésével;

– a tag más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átlépésével,

– ha a tag részére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás teljesítése befejeződött.

A tagsági jogviszony megszűnése esetén a taggal, illetve kedvezményezettjével elszámolási kötelezettség keletkezik.

A tag a foglalkoztatóval kötött munkaviszonyának megszűnése esetén, a szolgáltatás igénylése előtt dönthet arról, hogy felhalmozását, illetve megszerzett jogosultságait a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben hagyja, vagy – amennyiben az új munkaviszonyában foglalkoztatója másik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez csatlakozott – átlép az új foglalkoztatójának foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményébe. Amennyiben a tag a munkaviszony megszűnését követő harminc napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha a felhalmozását, illetve megszerzett jogosultságainak a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben történő hagyásáról rendelkezett volna.

A tag a halála esetére a működési szabályzatban és e törvényben foglaltak szerint közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban természetes személy kedvezményezettet jelölhet egyoldalú nyilatkozatával (haláleseti kedvezményezett). Amennyiben a tag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá. A tag bármikor új kedvezményezettet jelölhet.

Ha a tag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában.

A tagi számlán jóváírt összeg a tag tulajdona. A nyugdíjkonstrukció azonban tartalmazhat olyan kikötést, hogy a felhalmozás csak egy meghatározott munkaviszonyban töltött idő után válik a tag tulajdonává. Ez az időszak legfeljebb 5 év lehet. Amennyiben a tag munkaviszonya ennél rövidebb ideig tart, az addig megszerzett jogosultságokkal nem rendelkezhet.

A foglalkoztatói nyugdíj fedezetét a munkáltatók befizetései képezik. A kiegészítő ellátáshoz a nyugdíjkorhatár betöltése után juthat hozzá a dolgozó. A tagra irányadó nyugdíjkorhatár a társadalombiztosítási nyugdíjra való jogosultsággal egyezik meg. A nyugdíjszolgáltatás írásban kérelmezhető, megjelölve a választott szolgáltatást.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás lehet:

– egyösszegű nyugdíjszolgáltatás,

– határozott idejű járadékszolgáltatás,

– életjáradék-szolgáltatás,

– ezek kombinációja.

A nyugdíjszolgáltatás a tag írásos kérelme alapján az alapszabályban, illetve a csatlakozásról szóló szerződésben rögzített módon nyújtható. A tag a nyugdíjszolgáltatás iránti kérelmében nyilatkozik, melyik szolgáltatástípust kívánja igénybe venni.

A foglalkoztató és a nyugdíjszolgáltató, illetve a foglalkoztató és a munkavállaló 2008. január 1-jétől köthetnek szerződést.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyona elkülönül a foglalkoztató vagyonától. A nyugdíjkonstrukciókra a foglalkoztató, illetve a foglalkoztató hitelezői nem tarthatnak igényt. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény gazdálkodása során, különösen befektetési tevékenysége gyakorlása során – a biztonságos gazdálkodás elvét érvényesítve - úgy köteles eljárni, hogy az a nyugdíj-szolgáltatási kötelezettségének teljesítését ne veszélyeztesse.

A nyugdíj-szolgáltatási tevékenység

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység az alábbi tevékenységeket foglalja magában:

– a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó tartalékok képzése, a vagyon befektetése és kezelése,

– a foglalkoztatói hozzájárulások, a tagi kiegészítések, egyéb bevételek beszedése,

– a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó nyilvántartási, könyvvezetési, számviteli feladatok elvégzése,

– a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működésének biztosításával összefüggő tevékenység,

– foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás teljesítése.

A tag vállalhatja a foglalkoztató által fizetett hozzájárulás kiegészítését. A kiegészítés lehet egyösszegű vagy rendszeres befizetés. A tag bármikor dönthet a rendszeres befizetés szüneteltetéséről. A foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a munkavállaló általi kiegészítés vállalásához kötheti, erről és a kiegészítés megfizetése elmulasztásának jogkövetkezményeiről a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben rendelkezni kell. Nem köteles a tag a kiegészítést megfizetni azon időszakra, amikor a foglalkoztató nem teljesíti a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben meghatározott hozzájárulást.

A tagok részére nyújtott tájékoztatás

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a tag jogosultságának nyilvántartásáról, illetve tagi számlájának tárgyévi alakulásáról számlaértesítőt küldeni a tag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig. A nyugdíjkorhatár elérésekor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tájékoztatást nyújt a tag részére az igénybe vehető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásokról, azok igénybevételének módjáról.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles

– az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,

– évente egy alkalommal a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény aktuáriusi jelentését,

– negyedévenként a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó – a szavatoló tőke, a saját tőke és a nyugdíjtechnikai és fedezeti tartalékok becsült értékének bemutatását is felölelő – jelentését a Felügyelet részére megküldeni.

Befektetési és likviditási szabályok

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetéseit saját maga vagy az arra jogosult szervezet kezeli. Ennek keretében önállóan rendelkezik a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközfedezetét képező befektetéseiről, valamint gondoskodik a kezelésbe vett vagyon e törvényben, valamint a befektetési politikájában meghatározott elvek és szabályok szerinti hasznosításáról és újrabefektetéséről.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nyugdíjkonstrukció kezelésével összefüggő tevékenységért kezelési díjat számíthat fel, amelyet a foglalkoztató által megfizetett hozzájárulásból vonnak le. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a vagyonkezelési tevékenységét részlegesen vagy teljes egészében kiszervezheti vagyonkezelő szervezethez.

(Magyar Közlöny, 2007/145. szám)

A költségvetés végrehajtásáról szóló törvény

A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2007. évi CXXVIII. törvény.

(Magyar Közlöny, 2007/156. szám)

Szociális tárgyú törvények módosítása

Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényt, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt,

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénymódosítás nyomán például a szociális ellátás igénylése esetén, a jogosultság megállapításakor

– a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

– a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni, azzal, hogy az utóbbi pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

– a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

– a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.

Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a havi rendszeres szociális ellátás összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során az emelt összegű rendszeres pénzellátást, a családi pótlékot és az árvaellátást kell figyelembe venni.

2008. január 1-jétől változik a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény is. A családi pótlék havi összege

– egygyermekes család esetén 12 200 forint,

– egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,

– kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,

– két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,

– három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,

– három- vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,

– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23 300 forint,

– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint.

(Magyar Közlöny, 2007/149. szám)

Az szja 1 százalékának felajánlása

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényt több pontján módosította a 2007. évi CXXV. törvény.

A magánszemélynek az adója 1 százalékának felajánlásáról szóló rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) az éves adóbevallási határidőig, május 20-áig kell az APEH-hez eljuttatni. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat)

– önadózás esetén az adóbevallási nyomtatvány részeként, vagy lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékban az adóbevallási csomagjában elhelyezve, vagy

– munkáltatói adómegállapítás, illetve az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó nyilatkozat munkáltató által történő továbbítása esetén a munkáltatója útján, vagy

– adóhatósági adómegállapítás esetén a nyomtatvány részeként, vagy lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékban az adóhatósági adómegállapításról szóló nyilatkozatához csatolva, vagy

– az adóbevallás és az adóhatósági adómegállapításról szóló nyilatkozat elektronikus úton történő benyújtása esetén elektronikus űrlapként elektronikus úton – kivéve ha a magánszemély nem maga készíti adóbevallását, és a képviselőjének a rendelkező nyilatkozat megküldésére meghatalmazást nem adott, vagy

– az előbbi pontokban meghatározott bármely esetben, de az ott meghatározottaktól eltérően lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán juttatja el az adóhatóságnak.

A módosított törvény 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2007. adóévre benyújtott rendelkező nyilatkozatoknál kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2007/153. szám)

Zajvédelmi előírások

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól megjelent 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet hatálya azokra a tevékenységekre, létesítményekre terjed ki, amelyek környezeti zajt, illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak. Így:

– épületek építésére,

– egyéb építmények építésére,

– speciális szaképítésre,

– gépjármű, motorkerékpár kereskedelmére, javítására,

– nagykereskedelemre,

– kiskereskedelemre (kivéve gépjármű, motorkerékpár),

– szálláshely-szolgáltatásra,

– vendéglátásra,

– reklámra, piackutatásra,

– építményüzemeltetésre, zöldterület-kezelésre,

– alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenységre,

– sport-, szórakoztató-, szabadidős tevékenységre.

A 2008. január 1-jén hatályba lépő jogszabály szerint nem terjed ki a rendelet hatálya:

– a közterületi rendezvényre,

– a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre,

– a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre,

– közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre,

– az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre, valamint

– a vallási tevékenység végzésére.

A rendelet megtiltja a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zaj vagy rezgés okozását.

Védendő (védett) terület: a településrendezési terv szerinti

– lakó-, üdülő-, vegyes terület,

– különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek és temetők területei,

– zöldterület (közkert, közpark),

– gazdasági területnek az a része, amelyen zajtól védendő épület helyezkedik el.

Védendő (védett) épület, helyiség:

– kórtermek és betegszobák,

– tantermek és előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztatótermek és hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban,

– lakószobák lakóépületekben,

– lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben,

– étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben,

– szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei,

– éttermek, eszpresszók,

– kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei, várótermek.

Hatásterület

A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés:

– 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték,

– egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB,

– egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték,

– zajtól nem védendő környezetben – gazdasági területek kivételével – egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel,

– gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6.00-22.00) 55 dB, éjjel (6.00-22.00) 45 dB.

Létesítéssel kapcsolatos zaj és rezgés elleni védelmi követelmények

A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.

A védendő területeket úgy kell kijelölni, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesüljenek. A védendő épületet, helyiséget úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a külön jogszabály szerinti belső téri zajterhelési határértékek a használatbavétel időpontjára teljesüljenek.

Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője – bizonyos kivétellel – köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.

A kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani.

A kivitelező felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól

– egyes építési időszakokra, ha a kibocsátásihatárérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető,

– építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységre.

A kérelemben meg kell jelölni a határérték-túllépés okát, a felmentéssel érintett időszak kezdő- és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit.

Szankciók zajkibocsátási határérték túllépése esetén

Ha a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy a szabadidős vagy üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási határértéket túllépi, akkor a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi. Ha a környezetvédelmi hatóság az intézkedési tervet jóváhagyja, az üzemeltetőt határidő kitűzésével a benne szereplő intézkedések megvalósítására kötelezi.

Ha az üzemeltető az intézkedési tervet kijelölt határidőre nem vagy csak részben hajtja végre, illetve a zaj az intézkedések ellenére is túllépi az előírt határértéket – a közüzemi létesítmények, valamint a közlekedési vonalas létesítmények kivételével -, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet:

– 1-6 dB túllépés között korlátozza,

– 7-10 dB túllépés között felfüggeszti,

– 10 dB túllépés felett megtiltja.

Zaj-, illetőleg rezgésvédelmi bírság

A környezetvédelmi hatóság zaj-, illetőleg rezgésvédelmi bírság fizetésére kötelezi a környezeti zaj-, rezgésforrás üzemeltetőjét, ha az üzemeltető

– az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket – a határozatban megállapított teljesülési határidőt követően – túllépi,

– az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében az épületen belüli, jogszabályban megállapított zajterhelési határértékeket túllépi,

– az építési zajforrás esetén a zajterhelési határértéket túllépi,

– a rezgésterhelési határértéket túllépi,

– a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget,

– a zaj, rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változásbejelentési kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti.

(Magyar Közlöny, 2007/146. szám)

A cég honlapján való közzététel szabályai

Ha a cég a közvetlen közleményeit honlapján teszi közzé, a honlapján köteles jól láthatóan megjelölni a cég cégjegyzékbe bejegyzett, fennálló nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát annak érdekében, hogy minden kétséget kizáróan megállapítható legyen, hogy a honlap a cég honlapja.

Az 50/2007. (XI. 14.) IRM rendelet szerint a honlap folyamatos működtetésének a cég abban az esetben tesz eleget, ha biztosítja a honlap megtekintésének folyamatos, havi szinten legalább 98 százalékos szintű elérhetőségét az interneten keresztül.

A cég kötelezettsége a honlap folyamatos fenntartása, a közlemények honlapon feltüntetett időpontban történő közzétételének, továbbá a közzétett közlemény sértetlenségének, valamint megismerhetőségének biztosítása. Vita esetében a cég köteles bizonyítani e kötelezettségek teljesítését, továbbá azt, hogy a közzétett közlemény nem került módosításra, kicserélésre, valamint hogy a közlemény a cégtől származik, illetőleg a közlemény cégeljárásban való felhasználása megfelelt a jogszabályoknak.

A közzétett közlemények, egyéb adatok a cég honlapjáról nem távolíthatóak el, azonban a közzétételtől számított 2 év elteltével a honlap elkülönült, archiválásra szolgáló részébe helyezhetők át. A honlap archiválásra szolgáló részét a főoldalon a "közlemény" menüpont alatt az "archívum" menüpontban is meg kell jelölni.

Amennyiben a cég honlapja megszüntetésre kerül, továbbá ha a cég a közleményeit a jövőben nem kívánja a honlapon közzétenni, a változásbejegyzési eljárás keretében valamennyi közzétett közleményt be kell nyújtani a cégbírósághoz.

Amennyiben a cég a gazdasági tevékenysége folytatásához szükséges hatósági engedélyét honlapján teszi közzé, az e rendeletben foglaltakat értelemszerűen kell alkalmaznia azzal, hogy a hatósági engedély egészét köteles közzétenni elektronikus okirati vagy elektronikus okirattá alakított formában.

(Magyar Közlöny, 2007/153. szám)

Kisajátítás

Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, a 2007. évi CXXIII. törvényben meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett - fogalmaz a 2008. január 1-jén hatályba lépő jogszabály.

Kisajátítást kérő lehet az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint az államon és a helyi önkormányzaton kívüli harmadik személy, ha a törvényben meghatározott közérdekű célt megvalósító tevékenységet lát el, vagy akit törvény az állam javára, saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kötelez.

Kisajátítási célok

A jogszabály szerint kisajátítási célok lehetnek:

– a honvédelem,

– nemzetközi szerződés alapján megvalósuló területcsere,

– terület- és településrendezés,

– kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsoló oktatási, egészségügyi, szociális, valamint kommunálishulladék-kezelő létesítmény elhelyezése,

– közlekedési infrastruktúra fejlesztése,

– energiatermelés,

– energiaellátás,

– elektronikus hírközlési szolgáltatás,

– kulturális örökségvédelem,

– természetvédelem,

– vízgazdálkodás,

– fenntartható erdőgazdálkodás, valamint véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés,

– építésügyi korlátozások felszámolása,

– az ingatlant terhelő, az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó vagy megszüntető közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése.

Kisajátításnak akkor van helye, ha

– a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy – külön törvény alapján – a közérdekű használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog alapításában a tulajdonossal nem jött létre megállapodás, illetve e jogokat az illetékes hatóság nem engedélyezte,

– az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel - törvényben meghatározott esetben csere – útján nem lehetséges,

– a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna, és

– a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják. belül nem jött létre.

Kártalanítás

A kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért, az ingatlanon fennálló jog jogosultját pedig a joga megszűnéséért - a zálogjog és a végrehajtási jog jogosultja kivételével – teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás illeti meg. A kártalanítás – bizonyos kivételekkel - pénzben történik. Csereingatlannal történhet a kártalanítás, ha abban a tulajdonos és a kisajátítást kérő megegyezik.

A kártalanítás összegének megállapítása során

– az összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult forgalmi értékét,

– ha az ingatlan valóságos forgalmi értéke nem állapítható meg, az ingatlan településen belüli fekvését, közművekkel való ellátottságát, ennek hiányában a közművesítés lehetőségét, földrajzi és gazdasági adottságait, termőföld esetén a művelési ágat, a földminősítés szempontjait és az ingatlan jövedelmezőségét

kell figyelembe venni.

Nem jár kártalanítás

– az ingatlanra feljegyzett tények megszűnéséért;

– az olyan épületért, amelynél az építést vagy fennmaradást engedélyező határozat a későbbi lebontás esetére a kártalanítást kizárta, illetőleg amelynek a tulajdonos költségére való lebontását az építésügyi hatóság elrendelte.

A kisajátítási eljárás

A kisajátítási eljárás kérelemre indul. A kérelmet a kisajátítást kérő nyújtja be. Az állam, önkormányzat, mint kisajátítást kérő nevében a tulajdonosi jogot gyakorló szerv, illetve az a szerv járhat el, amelyet az állami, önkormányzati tulajdonosi jogokat gyakorló szerv meghatalmaz, vagy az eljárásra jogszabály jelöli ki. A kérelemben meg kell jelölni a kisajátítás célját, a célban megjelölt tevékenység vagy beruházás megkezdésének határidejét, illetve ütemezését.

A kisajátított ingatlant a jogerős kisajátítási határozatban megjelölt időpontban kell birtokba adni, feltéve hogy a kártalanítási összeget megfizették vagy a csereingatlant birtokba adták.

Ha a kisajátított ingatlan mezőgazdasági művelés alatt áll, a birtokbaadásra közvetlenül a termés betakarítása előtti időpontot csak kivételesen, sürgős szükség esetében szabad megjelölni; a körülményekhez képest ilyenkor is lehetővé kell tenni, hogy a föld használója (tulajdonosa) a termést betakaríthassa.

Ha a kisajátított épület használója részére cserelakást (cserehelyiséget) kell biztosítani, a birtokbaadás időpontját úgy kell megjelölni, hogy arra csak a használó megfelelő elhelyezése után kerüljön sor.

(Magyar Közlöny, 2007/152. szám)

A Magyar Energia Hivatal igazgatási szolgáltatási díjai

A Magyar Energia Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét, valamint az igazgatási szolgáltatási és a felügyeleti díj fizetésének szabályaittartalmazza a december 1-jén hatályba lépett 91/2007. (XI. 20.) GKM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2007/157. szám)

Végbizonyítványnak minősülő képzések és bizonyítványok felsorolása

A 35/2007. (XI. 13.) OKM rendelet közzéteszi azon képzések idegen nyelvű megnevezését, valamint azok magyar nyelvű fordítását, amelyek az Elismerési tv. 28. § (6) bekezdés c) pontjának cc) alpontja szerinti végbizonyítványnak minősülnek.

Az Elismerési tv. 28. § (6) bekezdés c) pontja cc) alpontjában meghatározott képzéseket e rendelet melléklete tartalmazza.

A hazai képzés elnevezésének és a külföldi képzés magyarra fordított elnevezésének azonossága nem jelenti okvetlenül azt, hogy a két képzés tartalmában is azonos, illetve a magyar képzés elnevezése és a külföldi képzés magyarra fordított elnevezése közötti eltérés sem jelenti okvetlenül azt, hogy a két képzés tartalmában is eltér egymástól.

(Magyar Közlöny, 2007/152. szám)

Szakmai tevékenységek felsorolása

A szakmai tapasztalat elismerésének szabályai alá tartozó egyes szakmai tevékenységeket a november 21-étől hatályos 36/2007. (XI. 13.) OKM rendelet sorolja fel.

(Magyar Közlöny, 2007/152. szám)

Az európai közösségi jog alapján szabályozott szakmák felsorolása

A 37/2007. (XI. 13.) OKM rendelet tartalmazza azon szakmai szövetségek és szervezetek felsorolását, amelyek tagjai által gyakorolt szakmák az európai közösségi jog alapján szabályozott szakmának minősülnek.

(Magyar Közlöny, 2007/152. szám)

Tájékoztató a gázfogyasztás és a távhőfelhasználás 2008. évi szociális támogatási rendszeréről

A lakossági terhek enyhítését célzó gázár- és távhő-támogatási rendszer 2008. évben a korábbiakhoz képest néhány ponton módosul. A lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásának szabályait a 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet foglalja össze.

Továbbra is a háztartás egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme alapján lesznek jogosultak a családok a támogatásra.

Azok, akik 2007. december 31-éig benyújtják támogatási igényüket, 2008. január 1-jétől megkapják a támogatást. Ha a kérelem benyújtására január 1-je után kerül sor, akkor a támogatás a kérelem benyújtását követő hónaptól jár.

A kérelemhez most sem kell jövedelemigazolásokat mellékelni, csupán nyilatkozatot kell kitölteni a jövedelmekről. Fontos változás azonban a kitöltendő igénylőlapon, hogy a háztartás minden egyes tagjának adóazonosító jelét fel kell tüntetni. A beadott igénylések fokozottabb ellenőrzésére, visszaélés esetén, szigorúbb szankciókra lehet számítani.

A támogatás mértéke az első két jövedelmi kategóriában az eddigiekkel azonos marad, a két magasabb jövedelmi kategóriában pedig mérséklődik. Változást jelent továbbá az is, hogy az évi 3000 m3 helyett 2000 m3 a támogatott gáz mennyisége. A nagycsaládosok esetében a csökkenés ennél kisebb mértékű, mert 5000 m3 helyett 4000 m3-ig vehetik igénybe a támogatást.

A rendelet értelmében jövedelemnek kell tekinteni az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

– a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni értéket (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is,

– azt a bevételt, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40 százalékával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 4 százalékának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85 százalékának, illetőleg állattenyésztés esetén 94 százalékának megfelelő összeggel.

Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíj-biztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

Nem minősül jövedelemnek:

– a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,

– a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

– az anyasági támogatás,

– a tizenharmadik havi nyugdíj,

– a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,

– a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,

– annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50 százalékát nem haladja meg,

– a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,

– az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás.

(Magyar Közlöny, 2007/147. szám)

Előírások az építőipari kivitelezési eljárásokban

Az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló, 2008. január 1-jén hatályba lépő 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet hatálya – bizonyos kivétellel - kiterjed

– az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására,

– az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő építtető, beruházáslebonyolító, tervező, tervellenőr, kivitelező, felelős műszaki vezető, tervezői művezető és építési műszaki ellenőr feladataira,

– az építési napló és a felmérési napló vezetésére,

– a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire,

– a tervellenőrzésre,

– az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentésével kapcsolatos adatszolgáltatásra, és

– az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésével kapcsolatos eljárásokra.

A jogszabály építőipari kivitelezési tevékenységként kezel minden olyan építési-szerelési munkát vagy munkák összességét, illetve az ezekhez kapcsolódó egyéb építési tevékenységet, amelyek jellemzően irányító, ellenőrző és termelőtevékenység eredményeképpen valósulnak meg,

Az építőipari kivitelezési tevékenység körében a jogszabály egyebek mellett előírja, hogy az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) a megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési szerelési munka végzésére építési szerződést kell kössön, amelyet írásba kell foglalni.

A szerződésnek tartalmaznia kell:

– a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával,

– a vállalt teljesítési határidőket részletesen (ideértve a kivitelezésiterv-szolgáltatási, az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának időpontját, a tervezett kezdés, a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot is),

– a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét,

– annak rögzítését, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez, a szerződés teljesítésébe a vállalkozó kivitelező igénybe vesz-e alvállalkozó kivitelezőt,

– a kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezést.

Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény, egyéb építési tevékenység építőipari kivitelezési tevékenysége az Étv. 39. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint folytatható.

A jogszabály az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőinek pontos feladata leírása mellett a kivitelezési dokumentáció tartalmát is meghatározza. Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység meghatározott tartalmú és részletes kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.

Minden építésügyi hatósági engedélyhez kötött, valamint a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenységről építési naplót kell vezetni. Az építési naplót a kormányrendelet 2. sz. melléklete szerinti tartalommal és formában kell vezetni. Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhető helyen kell őrizni. A rendelet szabályozza azt is, hogy az építési naplóba ki tehet bejegyzést, valamint hogy abba ki tekinthet be.

A jogszabály mindezeken túl rendezi az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének és az adatok változása bejelentésének módját, a kivitelezési tevékenység befejezése kapcsán az átadás-átvétel folyamatát, a birtokbaadás, valamint a használatba vételi engedély megkérésének menetét.

Az épület szervizkönyve egyebek mellett igazolja az épület rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságára, az épület állapotára vonatkozó tényeket, megállapításokat és szakértői véleményeket.

(Magyar Közlöny, 2007/147. szám)

Az építésfelügyeleti tevékenység szabályai

Az építőipari kivitelezési tevékenység

– megkezdésére irányuló bejelentéssel kapcsolatos eljárásra,

– végzése során felhasznált építési célú termékek, építési módszerek, eljárások használatának, valamint az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményekben, szabványokban, jogszabályokban és más építésügyi előírásokban megfogalmazott követelmények teljesülésének ellenőrzésére,

– résztvevőinek ellenőrzésére, és

– végzésével kapcsolatban megindult hatósági eljárások lefolytatására

az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendeletet kell alkalmazni.

Szintén e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni – ha jogszabály másként nem rendelkezik -

– a sajátos építményfajtákkal – az antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak kivételével -, és

– a felvonóval, a mozgólépcsővel és a mozgójárdával kapcsolatos építésfelügyeleti ellenőrzésekre és hatósági eljárásokra is.

Építésfelügyeleti ellenőrzés

Az építésfelügyeleti hatóság építésfelügyeleti ellenőrzést hivatalból vagy más közigazgatási szerv megkeresésére, kezdeményezésére folytat. Az ellenőrzést végző építésfelügyelő ellenőrzési jogosultságát tanúsító szolgálati igazolvány tartalmazza az építésfelügyelő nevét, az őt foglalkoztató hivatal megnevezését, valamint az igazolvány sorszámát.

Az építőipari kivitelezési tevékenység helyszíni ellenőrzését két építésfelügyelő egyidejűleg végzi.

Az építésfelügyeleti hatóság szükség esetén az építésügyi hatósággal (ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is), más illetékességi területen működő építésfelügyeleti hatósággal és más - ellenőrzésre jogosult – hatósággal vagy szervezettel közös ellenőrzés végzését kezdeményezi.

Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. §-ának (5) bekezdésében foglaltakon túl ellenőrzi

– az építési szerződés, a kivitelezési dokumentáció tervezőjével kötött tervezési szerződés meglétét,

– a tervellenőrre vonatkozó jogosultsági előírások megtartását,

– a kivitelezésre vonatkozó jogszabályokban, szakmai előírásokban foglalt rendelkezések, ennek keretében különösen az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelmények betartását.

Építésfelügyeleti intézkedések

Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. §-ának (6) bekezdésében meghatározott esetben az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását a helyszínen meghozott végzéssel megtiltja.

Ha az építésfelügyeleti hatóság megtiltotta az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, az ellenőrzés napjától számított 15 munkanapon belül a helyszínen felvett jegyzőkönyv megállapításai alapján, azonnal végrehajtható határozattal elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését.

Az építésfelügyeleti ellenőrzés lefolytatása során feltárt, az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó szabálytalanságokat is jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv másolatának, valamint az egyéb bizonyítékok megküldésével a szükséges intézkedések megtételére fel kell hívni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot.

Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. §-ának (6) bekezdésében meghatározott esetben építésfelügyeleti hatósági eljárást – az Étv. 46/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak kivételével – az építmény használatbavételi engedélyének jogerőssé válásáig indíthat. Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. §-ának (6) bekezdésében meghatározott cselekményről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított egy éven belül intézkedhet. Az egyéves időtartam az építésfelügyeleti hatóság számára újrakezdődik az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor.

(Magyar Közlöny, 2007/147. szám)

Kedvezményes hitel kereskedelmi vállalkozásoknak

Egyes kereskedelmi vállalkozások a 2007. évi tavaszi fagykár következtében kialakult árbevétel-kiesésük kompenzálására kedvezményes hitelt vehetnek fel.

A 125/2007. (X. 25.) FVM rendelet alapján kedvezményes hitelt vehet igénybe az a kereskedelmi vállalkozás, aki/amely:

– eleget tett a 2007. évi XVII. törvényben előírt regisztrációs kötelezettségének, vagy azt igazoltan kérelmezte,

– a hitelkérelem és a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezik lejárt esedékességű adótartozással – kivéve ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett -, adók módjára behajtható köztartozással,

– a hitelkérelem és a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában nem áll csőd- és felszámolási vagy végelszámolási, egyéni vállalkozó esetében végrehajtási eljárás alatt,

– nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,

– 2007. évi árbevétele a tavaszi fagykár miatt elmarad a tervezett árbevételétől.

A kedvezményes hitelt a kereskedelmi vállalkozás a termelés anyag- és eszközszükségletének fedezetére és egyéb kötelezettségeinek megfizetésére használhatja.

A hitelkérelmet 2007. december 31-ig folyamatosan lehet benyújtani a pénzügyi intézményekhez. A pénzügyi intézmény csak olyan hitelkérelmet fogadhat be, amelyet a területileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) a rendelet 4. számú melléklete szerint záradékolt. A záradéknak tartalmaznia kell, hogy a hitelkérelem megfelel az e rendeletben meghatározott feltételeknek.

A kereskedelmi vállalkozás a kapott záradék alapján csak egyszeri alkalommal történő hitelfelvételre jogosult.

A kamattámogatást a kereskedelmi vállalkozás negyedévente igényelheti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól.

(Magyar Közlöny, 2007/144. szám)

Veszélyes áruk nemzetközi szállítása

A 2007. évi CXX. törvény november 14-ei hatállyal kihirdette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) kihirdetéséről szóló 1979. évi 19. törvényerejű rendelet módosítását, valamint az ADR "A" és "B" Melléklete 2007. évi módosításait és kiegészítéseit.

(Magyar Közlöny, 2007/148. szám)

Statisztikai adatgyűjtés

Megjelentek a 2008. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program módosított és új adatgyűjtései. Ezeket a 2008. január 1-jétől hatályos 300/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet tartalmazza.

Néhány megszűnő adatszolgáltatási kötelezettség:

Jövő évtől megszűnik:

– a jelentés a kiemelt fatermékek és faipari termékek termeléséről 1267/00,

– az ipari katasztrófaelhárítási információs rendszer adatszolgáltatása (IKIR) 1311/00,

– a külföldiek közvetlen tőkebefektetéseit érintő tranzakciók, 1807/00,

– a rezidensek külföldi közvetlen tőkebefektetéseit érintő tranzakciók 1809/00,

– az igazgatási társulási statisztika 1918/01,

– a felvásárolt mezőgazdasági termékek minőségi megoszlása 1281/03,

– a jelentés az elvégzett öntözésfejlesztési beruházások, önálló öntözőgép-vásárlások és a meliorációs beruházások teljesítményértékéről 1236/04,

– a jelentés a vizek szennyezéséről 1364/04,

– a külföldön számlát tartók, illetve külföldi követelést tartozással összevezetők fizetésimérleg-adatszolgáltatása 1644/05,

– a jelentés az oktatási célú nonprofit szervezetekről 1673/04,

– a statisztikai jelentés az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolatáról 1674/04,

– a rezidens által a nem rezidensektől/nek felvett/nyújtott hitelek adatszolgáltatásai 1910/05,

– a kombinált és konténeres árufuvarozás adatai 1929/05,

– az euróban vezetett áfás számlák miatt nem rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állománya és forgalma 2071/05,

– az adatszolgáltatás az EU-transzferekről 1993/06,

– a havi integrált gazdaságstatisztikai jelentés az ipari tevékenységet folytató szakosodott egységekről 1784/07,

– a havi integrált gazdaságstatisztikai jelentés az építőipari tevékenységet folytató szakosodott egységekről 1787/07,

– a havi integrált gazdaságstatisztikai jelentés a mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási ágazatokba sorolt vállalkozások mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet folytató szakosodott egységeiről 1873/07,

– a negyedéves integrált gazdaságstatisztikai jelentés az ipari és az építőipari vállalkozások valamennyi szakosodott egységéről 1876/07,

– a negyedéves integrált gazdaságstatisztikai jelentés, a mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási ágazatokba sorolt vállalkozások mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet folytató szakosodott egységeiről,

– a hitelintézetnek nem minősülő szervezetek által kibocsátott, kizárólag a kibocsátó saját hálózatában használható kártyák forgalma 1697/07,

– az adatszolgáltatás a közvetlen tőkebefektetésekről 2151/07,

– az üzemi termésbecslés 1247/03

című adatgyűjtések.

(Magyar Közlöny, 2007/151. szám)

Pontosabb tájékoztatás a kamatokról, hitelekről

A 304/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet szigorítja a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások számára a teljes hiteldíjmutató számításának és közzétételének szabályait.

(Magyar Közlöny, 2007/153. szám)

Törvény védi a termőföldet

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény a Magyar Közlöny 156. számában olvasható.

(Magyar Közlöny, 2007/156. szám)

A földhasználati eljárás díjai

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt módosító 2007. évi CXXIV. törvény egyebek mellett a földhasználati eljárás igazgatási szolgáltatási díjait is módosítja. Így 2008. január 1-jétől a földhasználati eljárás igazgatási szolgáltatási díja az első fokon kérelemre indult eljárásban 6000 forint. Ha a földhasználati bejelentés 20 vagy annál több földrészletre vonatkozik, az eljárás díja 12 000 forint. A földhasználati nyilvántartási eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslatért 10 000 forint díjat kell fizetni.

A díjat kérelemre indult eljárásban a földhasználati nyilvántartási eljárás lefolytatását kérelmező földhasználónak kell megfizetnie.

(Magyar Közlöny, 2007/153. szám)

A növényekben és felületükön megengedhető növényvédőszer- maradék mértéke

A 48/2007. (XI. 6.) EüM-FVM együttes rendelet módosítja a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékét.

(Magyar Közlöny, 2007/148. szám)

Az évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatás feltételei

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatási kérelmet évente október 1-jétől december 14-éig, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz lehet benyújtani.

A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a 133/2007. (XI. 13.) FVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/152. szám)

2007-ben aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők kedvezményes hitele

A 135/2007. (XI. 14.) FVM rendelet alapján kedvezményes hitelfelvételre jogosult az a mezőgazdasági termelő, aki a kárenyhítési törvény 4. §-a alapján a kárenyhítési juttatásra való jogosultságot megszerezte. A kedvezményes hitelt a mezőgazdasági termelő a termelés anyag- és eszközszükségletének fedezetére és egyéb kötelezettségeinek megfizetésére használhatja.

A hitelkérelmeket 2007. december 31-ig folyamatosan lehet benyújtani a kedvezményes hitel finanszírozásában részt vevő pénzügyi intézményekhez.

(Magyar Közlöny, 2007/153. szám)

Növényfajták állami elismerése

November 23-tól módosult a növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet. A változást a 136/2007. (XI. 15.) FVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/154. szám)

Gyepterületek fenntartásához nyújtott támogatás

A Natura 2000 gyepterületeken folytatott mezőgazdasági tevékenység után területalapú, vissza nem térítendő kompenzációs támogatás vehető igénybe. A támogatás mértéke évente 38 euró/hektár. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályait a 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet tartalmazza.

A támogatás igénybevételének feltételei: az a legalább 0,3 hektárt elérő, a mindenkori MePAR adatbázisban nyilvántartott terület támogatható, amely:

– az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a szerint a MePAR-ban lehatárolt Natura 2000 területen, az Irányító Hatóság által kiadott közleményben felsorolt fizikai blokkban helyezkedik el, és

– amelyet az adott gazdálkodási év teljes időtartama alatt gyepként hasznosítanak.

Nem támogatható az a terület,

– amelyre az adott gazdálkodási évre vonatkozóan a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet alapján támogatást vettek igénybe;

– amely állami tulajdonban és a honvédelmi szervek vagyonkezelésében áll.

Támogatás igénybevételére nem jogosult költségvetési szerv, valamint az a gazdálkodó szervezet, amelyben a magyar állam tulajdoni hányada meghaladja az 50 százalékot.

A rendelet alapján a támogatást az a mezőgazdasági termelő veheti igénybe, aki vállalja, hogy az alábbi feltételek mindegyikét teljesíti:

– a hasznosítás során a gazdaság teljes területén a HMKÁ előírásait betartja,

– az adott gazdálkodási évben naprakész Gazdálkodási Naplót vezet a gazdaság teljes területére vonatkozóan, valamint megőrzi az abban szereplő adatok alátámasztására szolgáló számlákat és bizonylatokat,

– adott gazdálkodási évben részt vesz az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretén belül, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott, a Natura 2000 területen gazdálkodók részére évente egy alkalommal szervezett képzésen, vagy hitelt érdemlően igazolja, hogy 3 évnél nem régebben részt vett ilyen képzésen,

– mezőgazdasági tevékenysége során betartja a földhasználati rendeletben meghatározott földhasználati előírásokat.

A támogatási kérelmet egy példányban, minden évben az egységes területalapú támogatás iránti kérelemmel együtt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján közzétett formanyomtatványon lehet benyújtani a mezőgazdasági termelő lakhelye, illetve székhelye szerint illetékes megyei MVH-kirendeltséghez.

A jogosultsági feltételek és a kötelezettségvállalások teljesítését az MVH különmegállapodás alapján az illetékes – különösen a természetvédelmi – szakhatóságok bevonásával évente ellenőrzi.

(Magyar Közlöny, 2007/147. szám)

Vágóállatok vágás utáni minősítésének szabályai

A vágóhíd köteles minősítő helyet üzemeltetni, és annak működését az MgSzH Központjával engedélyeztetni, a minősítés elvégzésére minősítő szervezettel vagy tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítővel szerződést kötni.

A vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendeletet módosító 132/2007. (XI. 8.) FVM rendelet kimondja továbbá, hogy az MgSzH Központja a minősítő helyek hatósági ellenőrzését évente elvégzi. A hatósági ellenőrzés alapján az MgSzH Központja határozatban

– határidőt szab a jogszabályban meghatározottakkal ellentétes működés megszüntetésére, indokolt esetben ennek idejére a minősítő hely működési engedélyét felfüggeszti,

– a minősítő hely működési engedélyét visszavonja az előbbi pont szerinti határozatban foglaltak nem megfelelő teljesítése vagy az abban meghatározott határidő túllépése esetén.

A vágóállat vágás utáni minősítője kizárólag e tevékenység végzésére működési engedéllyel rendelkező, az MgSzH Központja által nyilvántartásba vett természetes személy lehet, aki tevékenységét nem minősítő szervezet keretében vagy minősítő szervezet keretében, munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzi.

(Magyar Közlöny, 2007/150. szám)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. december 1.) vegye figyelembe!