Cégalapítás, kereskedelem Horvátországban

Az elmúlt években sok hasznos intézkedés született, javítva a magyar vállalkozások lehetőségeit is a horvát piacon. Az 1993-2006. között megvalósult 922 millió euró összértékű horvátországi magyar befektetés felöleli a termelési, kereskedelmi, idegenforgalmi és szolgáltatási szférát, a privatizáció és a zöldmezős beruházások körét.

Évente 3-4 ezer magyar cég keres export- vagy befektetési lehetőséget a horvát piacon, de közülük csak néhány száz jár eredménnyel. A Zágrábi Magyar Nagykövetség Külgazdasági Irodája segíti a magyar vállalkozások horvátországi befektetési és exporttörekvéseit.

A körbetartozások csökkentésére a horvát kormány sok ezer cég ellen maga kezdeményezett csődeljárást, 3 év alatt 40 százalékkal javult a fizetőképesség. Az exportőröknek – bár javul a helyzet – még számolniuk kell egyes horvát cégek rossz fizetőképességével, mivel a jól működők mellett sok ezer horvát cég küzd likviditási gondokkal. Exportügyletek létrehozása előtt célszerű a Zágrábi Nagykövetség Külgazdasági Irodája segítségével informálódni a cégek fizetési képességéről, a termék behozatalának feltételeiről, mert még sok a korábbról fennmaradt, nehezen átlátható eljárás, előírás.

Befektetési feltételek

Beruházásvédelmi megállapodás

Az 1996. május 15-én aláírt megállapodás 2002-ben lépett életbe, amely kötelezi a feleket, hogy kedvező és biztonságos feltételeket teremtsenek a másik ország befektetőinek, azokat a legnagyobb kedvezmény elve alapján kezeljék, és a befektetéseket ne államosítsák. A megállapodás garantálja a befektetett tőke, a profit, kamat, osztalék, royalty-díjak, vagy a természetes személyek kereseteinek át-, illetve visszautalhatóságát.

Kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás

A horvátországi vállalkozásokból osztalékot, jövedelmet szerző magyar társaságokra és magánszemélyekre a magyar-horvát kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás vonatkozik. Az 1996. augusztus 30-ai megállapodás a nyereségadóra és a személyi jövedelemadóra terjed ki.

A magyar jogi és természetes személyeknek alapvetően a magyar jogszabályok által meghatározott adókat kell megfizetni, de ebből levonható – a magyar adókötelezettség mértékéig – a Horvátországban megfizetett adó.

Az üzleti nyereség vagy az egyik, vagy a másik országban akkor adóköteles, ha a tevékenységet az egyik országban állandó telephelyen végzik. Az állandó telephely profitjának meghatározásakor megengedett a telephely fenntartásával kapcsolatos költségek levonása.

Hasonlóan a külföldi igazgatók vagy más munkavállalók jövedelme, illetve az ingatlanértékesítésből származó jövedelmek után sem kell kétszer adózni.

Az ingatlanok bérbeadásából származó jövedelmek adója, illetve az áfa nem tartozik a megállapodás hatálya alá, azokat a keletkezés helyén kell megfizetni.

A külföldi befektetések általános jogi keretei

A horvát alkotmány garantálja a tulajdonhoz való jogot, beleértve a külföldiek tulajdonszerzését, továbbá a vállalkozói szabadságot piacgazdasági alapon. Tiltja monopóliumok létrehozását, és garanciákat ad a külföldi beruházóknak:

– a tőkebefektetéskor szerzett jogot nem lehet törvényes vagy jogi úton szűkíteni,

– külföldi befektetők részére garantált a befektetett tőke és a profit kivihetősége,

– vagyoni kárpótláskor a piaci értéket kell alapul venni.

Külföldi cégek és magánszemélyek tőkéjének befektetése történhet

– a kereskedelmi társaságokról szóló törvény alapján kereskedelmi társaságba való tőkebefektetéssel,

– a bankokról és takarékszövetkezetekről szóló törvény alapján. Takarékszövetkezetet mintegy 0,5 millió eurónak, bankfiókot 1,25 millió eurónak, bankot 2,5 millió eurónak, nemzetközi műveletekre felhatalmazott bankot 7,5 millió eurónak megfelelő tőkével lehet alapítani,

– a kisvállalkozókra vonatkozó törvény alapján egyéni vállalkozóként,

– a koncessziókra vonatkozó törvény alapján koncesszió megszerzésével.

Privatizációs lehetőségek, tenderek

Horvátországban a még állami kézben lévő vagyont 40 százalékra becsülik. Az eddig szórványos zöldmezős beruházásokra nagy szükség lenne, és mindez a magyar befektetők számára is potenciális lehetőség. A horvát befektetési környezet ugyanakkor még sok akadályt gördít a külföldi befektetők elé. Elkészült ugyan a tartósan állami (többségi állami) tulajdonban maradó 210 szervezet listája, de a privatizációra váró 1132 vállalat eladása alig mozdul.

Vállalatalapítási feltételek

A kereskedelmi társaságokról szóló törvény szabályozza a létrehozható társaságok formáit és a külföldi tulajdonosokra vonatkozó alapvető feltételeket. Külföldiek társaságokat kizárólagos tulajdonnal is alapíthatnak.

A cégalapítás a Kereskedelmi Bíróság cégjegyzékébe történő bejegyzéssel történik. Lényeges, hogy a külföldi cég, mielőtt bármi módon – például vállalkozási szerződés alapján – megkezdi tevékenységét, Horvátországban társaságot, legalább fiókot köteles bejegyeztetni.

A leggyakoribb társasági formák

Részvénytársaság (d.d.)

Részvénytársaság alapításakor a minimálisan szükséges tőke mintegy 27 ezer eurónak megfelelő kunaösszeg.

Korlátolt felelősségű társaság (d.o.o.)

Korlátolt felelősségű társaság mindössze 2,7 ezer eurónak megfelelő kuna alaptőkével alapítható. Az alapítási költségek elszámolhatók a társaságra.

Társaság, vállalkozás bejegyzése

Társaság, illetve egyéni vállalkozás Horvátországban 2005-től a nagyvárosokban (Zágráb, Split, Rijeka, Eszék stb.) egyablakos rendszerben is bejegyeztethető.

Azon külföldiek, akiknek hazájukban bejegyzett telephelyük van – mielőtt sok kötelezettséggel járó céget alapítanának Horvátországban -, a cégbíróságon fiókot, vagy a Gazdasági Minisztériumban képviseleti irodát jegyezhetnek be.

A fiókvállalat az anyacég nevében járhat el. A képviseleti iroda nem jogi személy, nem köthet szerződéseket, és bevételekre sem tehet szert.

Egyéni vállalkozás

Horvátországban a külföldi természetes személyek részére is megengedett az egyéni vállalkozóként történő működés, ehhez a Kereskedelmi Bíróságon regisztráció szükséges, és kereskedői engedélyt is kell szerezni.

Adórendszer

Társasági adó, osztalékadó

A 2001. január 1-jétől alkalmazott társaságiadó-törvény - a befektetések ösztönzése érdekében – megszüntette az addigi bonyolult adómértéket alkalmazó rendszert, és 2004-től eltörölte az osztalékadót. A nyereségadó mértéke 20 százalék.

Áfa

A 22 százalékos általános áfakulcs mellett a kenyérre, tejre, anyatejpótlóra, gyógyszerekre, egyes egészségügyi eszközökre és könyvekre 0 százalék a forgalmi adó. 22 százalék áfa terheli a szolgáltatásokat is.

Személyi jövedelemadó

A belföldi és külföldi természetes személyeknek horvátországi jövedelmük után szja-t és bizonyos jövedelemfajtákra forrásadót, a településeknek pedig helyi adót kell fizetniük. Jövedelemnek a bevételek és az azok megszerzése érdekében felmerülő költségek különbsége számít.

Az szja-t az összevont jövedelmekre öt sávban vetik ki: az adóalapból levonható személyi kedvezmény és az elismert költségek adómentesek, az e feletti négy sávban pedig 15, 25, 35, illetve 45 százalék az adó.

2007-ben havi 1600 kunáig (kb. 210 euró) 0 százalék, 3200 kunáig 15 százalék, 8000 kunáig 25 százalék, 22 400 kunáig 35 százalék, e felett 45 százalék. A települések az szja 30 százalékának mértékéig helyi adót állapíthatnak meg.

Az adóelőleget havonta – általában a munkáltatónak – kell kiszámítania és befizetnie. Az éves bevallást a tárgyévet követő február végéig kell benyújtani.

Bizonyos jövedelmek után 15 százalék levonandó adót kell fizetni, amit a kifizető von le, és fizet be.

A bankbetétek kamatait és a tőzsdei nyereséget nem, az egyéb kölcsönökét azonban adóztatják. A külföldi személy, ha csak ilyen jövedelme van, nem köteles bevallást benyújtani.

A magyar természetes személyekre a magyar-horvát kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó megállapodás előírásai alkalmazandók.

Fogyasztási és egyéb adók

Fogyasztási (jövedéki) adót repülőgépekre, vízi járműkre, személy- és egyéb gépkocsikra, sörre, szeszes italokra, üdítőitalokra, kávéra, dohánytermékekre, kőolajszármazékokra, nemesfémekből, igazgyöngyből készült luxustermékekre, fegyverekre, valamint pirotechnikai eszközökre kell fizetni.

Ingatlanforgalmi adó

Ingatlanvásárlás esetén 5 százalék ingatlanforgalmi adó fizetendő.

Környezetvédelmi adó

Egyes környezetszennyező tevékenységek után környezetvédelmi adót kell fizetni.

Kötelező kamarai tagság díja

Horvátországban kötelező a kamarai tagság. A fizetendő tagdíj havonta 55 kuna a kis-, 1500 kuna a közepes, és 5500 kuna a nagyvállalkozások részére.

Beruházási kedvezmények

Kedvezmények

A törvények korlátozott kedvezményeket határoznak meg az 1,5 millió eurót meghaladó, az elmaradott és háború sújtotta területeken, valamint a szabadkereskedelmi zónákban történő befektetések esetén a fejlesztés, a munkanélküliség csökkentése céljából.

Befektetésösztönzés

A befektetésösztönzési törvény – belföldi és külföldi befektetőkre azonos módon – adó- és vámkedvezményeket biztosít termelőberuházásokhoz (technológia- és termékfejlesztéshez, versenyképesség javításához), műszaki fejlesztéshez, vidéki ipartelepítéshez, szolgáltatások fejlesztéséhez (pl. logisztika, call centerek, vevőszolgálat), továbbá a foglalkoztatás növeléséhez, szakmai át- és továbbképzéshez, az export növelése és a gazdaság versenyképességének javítása, az elmaradott területek fejlesztése céljából.

A nagyobb – 1,5 millió euró feletti – befektetések esetén feltehetően könnyebben lehet majd igénybe venni az adókedvezményt, amit eddig csak újonnan alapított (1 évnél nem régebben bejegyzett) cégek és a gyakorlatban igen nehezen szerezhettek meg.

A befektetésösztönzési törvény szerint a nyereségadó 10 évig:

– 1,5 millió euró befektetés és 10 új munkahely esetén 50 százalékkal,

– 1,5-4 millió euró közötti befektetés és 30 új munkahely esetén 65 százalékkal,

– 4-8 millió euró értékű befektetés és 50 új munkahely esetén 85 százalékkal,

– 8 millió euró feletti befektetés és 75 új munkahely esetén 100 százalékkal

csökkenthető.

A befektetéskedvezmény szempontjából elismert költségekbe nem számíthatók be az apportként megjelenő telkek, a meglévő épületek vagy a használt munkaeszközök.

Állóeszközök importja esetén – Horvátország EU-tagságának napjáig – nem kell a vámot megfizetni.

Vissza nem térítendő pénzbeli támogatás

Új munkahely létesítése esetén azokban a megyékben, amelyekben a munkanélküliség 10 százalék alatti, a költségek 10 százaléka (max. 1500 euró), 10-20 százalék közötti, a költségek 15 százaléka (max. 2000 euró), 20 százalék feletti, a költségek 20 százaléka (max. 3000 euró) vissza nem térítendő pénzbeli támogatás kapható. A szakmai továbbképzéssel kapcsolatos költségek támogatására szintén vissza nem térítendő pénzbeli segély adható.

Az új munkahelyekre meghatározott támogatás technológia- vagy termékváltást előkészítő fejlesztési központok nyitása esetén 50 százalékkal, üzleti szolgáltató központok (call centerek, shared service centerek, logisztikai, információs és szoftverfejlesztő központok) alapítása esetén pedig 25 százalékkal növelhető. Ezen túl a kedvezményezett vissza nem térítendő pénztámogatásban is részesül a vásárolt állóeszközök és technológiai berendezések tényleges költségének 5 százalékáig terjedő mértékben, amely összeg nem haladhatja meg az 5 millió eurót.

Nagybefektetésnek tekintendő az új gyárak, ipari létesítmények, új technológiák bevezetése, ha az állóeszközökbe történő befektetés meghaladja a 15 millió eurót, és legalább 100 új munkahely nyílik. Ezekre – azon megyékben, ahol a munkanélküliség meghaladja a 20 százalékot – a befektetés költségeinek 5 százalékáig vissza nem térítendő legfeljebb 1 millió euró támogatás adható, ha a befektetés 40 százalékát korszerű gépek, illetve gyártóberendezések teszik ki.

Külföldiek számlanyitása, "nonrezidens" számla

Horvátországban bármely külföldi jogi személy (a cég magyarországi létezését igazoló dokumentumokkal) vagy természetes személy (útlevéllel) bármely devizaügyletek végzésére felhatalmazott kereskedelmi banknál "nonrezidens" devizaszámlát nyithat. E számlára utalhat devizát, a számlán lévő pénzt kunára átválthatja, illetve az igazoltan megszerzett kunát visszaválthatja konvertibilis devizára, és külföldre utalhatja. A számlanyitást indokolhatja, hogy vásári-kiállítási költségek után az áfát ilyen számlára lehet visszaigényelni. A készpénzforgalom a számlán is korlátozott: engedély nélkül havi 20 000 dollárnak megfelelő valuta fizethető be, kunában arról legfeljebb havi 15 000 kuna vehető ki. Nagyobb összegekre a Horvát Nemzeti Banktól – a bankfiókon keresztül – jóváhagyást kell kérni.

Főbb gazdasági mutatók
	2002	2003	2004	2005	2006
A GDP értéke folyó áron (Mrd euró)	24,4	26,2	28,3	30,9	34,2
A GDP növekedése változatlan áron (százalék)	5,6	5,3	4,3	4,3	4,8
Az egy főre jutó GDP folyó áron (ezer euró/fő)	5,5	5,9	6,4	7,0	7,5
Az infláció (százalék)	1,7	1,8	2,1	3,3	3,2
Munkanélküliségi ráta (százalék)	22,3	19,2	18,0	17,9	16,6
A folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd euró)	-2,0	-1,8	-1,4	-1,9	-2,1*
A költségvetés egyenlege a GDP százalékában	-4,5	-4,6	-4,6	-3,4	-3,0
* Megjegyzés: 2006. I-III. negyedévi adat Forrás: www.itd.hu (Horvát Statisztikai Hivatal)

Befektetési kockázatok

A külföldi befektető sok, előre ki nem számítható akadályba ütközhet. A horvát törvények a külföldi befektetőknek a belföldiekkel szemben nem biztosítanak külön jogokat, számos – a jugoszláv időből fennmaradt - bonyolult jogszabály nehezíti az eligazodást. A Világbank 155 országra vonatkozó elemzése szerint Horvátország a bürokratikus nehézségeket tekintve az utolsó negyedbe tartozik. Nehezen átláthatóak az engedélyezési eljárások, a csődeljárások átlag 3,1 évig tartanak, és a hitelező a kintlévőség 26 százalékára számíthat, az ingatlanok bejegyzése – a vizsgált 145 ország közül a leghosszabb ideig – átlag 956 napig tart. Nincs ingatlan- és ingóság-zálogjegyzék.

A privatizáció akadályai közt említhetők a magas induló árak, az erős szakszervezetek, a rendezetlen ingatlan-tulajdonviszonyok, a nehezen megszerezhető építési és egyéb engedélyek, az eladósodottság, a drága munkaerő.

Ingatlanvásárlás engedélyezése

Annak, aki nem jegyez be horvát céget, hanem magyar jogi vagy természetes személyként – viszonossági alapon – kíván ingatlant vásárolni, súlyos kockázatokkal kell szembenéznie. A horvát Igazságügyi Minisztérium többéves késedelemmel adja csak meg az ingatlanszerzési engedélyt, eleve megtagadja, ha rendezetlenek a tulajdonviszonyok, illetve ha engedély nélkül épített ingatlanról van szó. Az engedély nélkül az adásvételnek nincs jogi érvénye, elveszhet a foglaló.

Ingatlanhasznosítás

Csalódhatnak azok, aki bérbeadás céljára vásárolnak saját nevükre ingatlant. A vendéglátói tevékenységről szóló törvény szerint vendéglátói tevékenységet (étel készítése, felszolgálása, szálláshelynyújtás) csak kereskedelmi társaságok, egyesületek és egyéni vállalkozók, magánszemélyként pedig kizárólag horvát állampolgárok folytathatnak. Külföldi személy saját ingatlanját kizárólag úgy adhatja bérbe, ha az illetékes fővárosi, illetve megyei közigazgatási hivatalnál egyéni vállalkozóként regisztráltatja magát, vagy saját céget jegyeztet be, és annak nevére veszi az ingatlant.

Körbetartozások

Bár javul a helyzet, számolni kell egyes horvát cégek rossz fizetőképességével. Óvatosság szükséges, mivel a jól működők mellett több ezer horvát cég van csődközeli helyzetben. 1 milliárd euróra becsülik a körbetartozást, 100 millió euróra a behajthatatlan követeléseket.

Magyarok munkavállalási lehetőségei

A "külföldiekről szóló" törvény szerint külföldi természetes személyek, ha bármilyen módon munkát kívánnak végezni Horvátországban, akár egyénileg, akár bejegyzett cég alkalmazottjaként, ideértve az ügyvezető igazgatókat is, munkavállalási vagy üzleti engedélyt kötelesek szerezni.

Munkavállalási engedélyt kell szerezni a Horvátországban bejegyzett cégnél alkalmazandó külföldi dolgozók részére, ami rendkívül nehéz. A kiadható engedélyek számát tevékenységenként és megyénként kvótákhoz kötik. Az éves kvóták a már meglévő engedélyek meghosszabbítására elegendők, illetve néhány hiányszakmákra (pl. idegenforgalmi, építőipari, hajógyári, oktatási és egészségügyi szakmákra) vonatkozik. (2006-ban összesen 1400 darab hosszabbítást és 1037 új engedélyt adtak ki külföldieknek, míg a vonatkozó kormányrendelet szerint 2007-ben 2000 darab hosszabbításra és 2613 új engedély kiadására nyílik lehetőség.)

A cégek kulcsfeladatait végző személyek – egyedi elbírálással – kvótán kívül kaphatnak engedélyt.

Munkavállalási engedély nélkül a tulajdonos, az ügyvezető, az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja akkor tevékenykedhet, ha nincs munkaviszonyban a cégnél, és tartózkodása nem haladja meg az évi összesen 3 hónapot.

Üzleti engedélyt kérhet az egyéni vállalkozó, illetve a cég többségi tulajdonosa ügyvezetési, felügyeleti feladatok végzésére. Hasonlóan nem kell munkavállalási, elég az üzleti engedély – aláírt megállapodás alapján – a helyieket betanító vagy továbbképző külföldi cég alkalmazottjainak, ha megszakítás nélkül legfeljebb 3 hónapot dolgoznak, továbbá a leszállított gépek és berendezések szerelőinek alkalmanként legfeljebb 30 nap, összesen évi 3 hónap munkavégzés esetén.

Bérek és a rárakódó költségek

A 2006. évi december havi bruttó átlagbér 6864 kuna, azaz kb. 1214 euró, a nettó átlagbér 4735 kuna, kb. 838 euró volt. Az a béralap, ami után a járulékokat mindenképp meg kell fizetni, a hatályos törvény szerint a bruttó átlagbér 33 százaléka, azaz jelenleg 2298 kuna (kb. 296 euró).

Társadalombiztosítási járulékok

A tb-járulékokat a kötelező biztosítási járulékokról szóló törvény szabályozza. A munkaadó – 2003. január 1. óta változatlanul – a bruttó bér után összesen 17,2 százalék járulékot fizet. Ennek szerkezete: egészségbiztosítás 15,0 százalék, baleset-biztosítás 0,5 százalék, munkanélküliségi-járulék 1,7 százalék. Ezek a járulékok levonhatók a nyereségadó-alapból.

A munkavállalót 20,0 százalék nyugdíj-, baleset- és egészségbiztosítási, illetve foglalkoztatási járulék terheli, amit a munkaadó köteles bruttó béréből levonni és befizetni. Ezen járulékok levonhatók a személyijövedelemadó-alapból.

Ipari ingatlanok, irodabérlet

Ingatlanbérleti díjak

A modern irodaépületekben a bérleti díj évi 18-20 euró/m2. A kiskereskedelmi üzletek bérleti díja főleg a belső kerületekben szintén magas. A lakásbérleti díjak a belvárosi frekventált zónában 10-15 euró/m2, a kevésbé frekventált helyeken 7-14 euró/m2, havonta vagy negyedévente előre fizetik.

Ipari parkok, vámszabad területek

Horvátországban korábban a vámszabad területekre kívántak befektetőket toborozni, és szinte minden nagyvárosban létrehoztak ilyen zónákat. Az utóbbi időben kezdték meg a magyarországihoz hasonló ipari parkok fejlesztését.

Külföldiek tulajdonszerzése

Külföldi természetes vagy jogi személy – ha el akarja kerülni a problémákat – legegyszerűbben úgy szerezhet ingatlant, koncessziót vagy tulajdont, ha céget alapít Horvátországban, és ennek nevére vásárol, mivel a kereskedelmi társaságokról szóló törvény szerint az ilyen cég belföldi jogi személynek tekintendő.

Külföldi természetes vagy jogi személyek saját nevükre akkor szerezhetnek ingatlant, ha a két ország között viszonosság érvényesül. Magyar jogi és természetes személyek esetében ugyan ez fennáll, de az engedélyezés több évig is elhúzódhat, elutasítás esetén elveszhet a foglaló, az ingatlan legális bérbeadása pedig csak egyéni vállalkozóként történő bejelentkezéssel – bonyolult és költséges módon – történhet.

Külkereskedelmi engedélyezési rendszer

Horvátországnak 33 országgal van szabadkereskedelmi megállapodása, amelyek alapján az ipari termékek döntő részének forgalma vámmentes, és alacsonyabb a mezőgazdasági termékek vámterhelése is.

Magyarország EU-tagságával a 2001-ben kötött szabadkereskedelmi megállapodást 2004. május 1-jétől az EU és Horvátország közti kereskedelmi megállapodás váltotta fel. 2007. január 1-jével Horvátország megszüntette a vámokat és a mennyiségi korlátozást is az EU-ból származó termékekre (néhány termék kivételével), ami újabb lökést adhat a magyar exportnak.

A Horvátországgal kereskedő vállalkozások számára a legfontosabb jogszabály a kereskedelmi törvény. A kereskedelmi törvény rendelkezik a belkereskedelmi tevékenység, valamint a külkereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről, az export és import védelmét szolgáló eszközökről, köztük az engedélyezésről, az antidömping-eljárásról, a kereskedelmi tevékenység korlátairól, a tisztességtelen piaci versenyről, valamint a piacfelügyeletről.

Külkereskedelmi tevékenységet mindazon jogi és természetes személyek folytathatnak, akik a horvát cégbíróságon tevékenységként a külkereskedelmet bejelentették. Horvátországba áru csak akkor vihető be, ha az megfelel a horvát forgalomba hozatali előírásoknak, rendelkezik az előírt okmányokkal (export-import engedély, egészségügyi, állat-egészségügyi vagy növény-egészségügyi bizonyítvány, származási bizonyítvány, minőségi bizonyítvány, címkézés stb.).

A forgalomba hozatali engedélyezést részben jugoszláv időkből származó előírások szabályozzák, a bevizsgálás általában több intézetnél elvégeztethető. A bevizsgálás az importőr feladata, de az exportőr is kérheti.

Gépkocsik, készülékek, berendezések és más tartós fogyasztási cikkek importja esetén az importőrnek – közvetlenül vagy más vállalkozó bevonásával – biztosítania kell a szervizszolgálatot, illetve az alkatrészeket.

A horvát piac védelme érdekében lehetőség van az import korlátozására, ha adott termékből a túlzott behozatal veszélyezteti a hazai termelést. Kivételesen importkontingenseket is alkalmazhatnak, jelenleg ilyenek nincsenek érvényben.

Termékimport-engedélyezés Horvátországban

Az érzékeny termékek – köztük a nemzetbiztonsági, egészségügyi, állat- és növényvédelmi, környezetvédelmi termékek, a veszélyes hulladékok, a művészeti cikkek vagy a nemesfémek – importját kormányrendelet szabályozza. A jogszabály pontosan felsorolja az exportban és importban jelenleg engedélyköteles termékeket, megnevezi az engedélyező hatóságokat, az engedélyezési eljáráshoz szükséges adatokat.

Speciális vámszabályok

A horvát vámrendszert a WTO-ba való belépéssel modernizálták, mérsékelték a legnagyobb kedvezmény elve (MFN) alapján kiszabandó, általános vámokat. Kialakították a szabadkereskedelmi megállapodások alapján alkalmazandó, csökkentett vámok kezelésre szolgáló rendszert.

Az Európai Unió és Horvátország kereskedelmi megállapodása

A Stabilitási és Társulási Megállapodás alapján Horvátország és az EU között 2002. január 1-jén lépett életbe a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás. Ennek alapján az EU piaca Horvátország számára gyakorlatilag kvóta- és vámmentessé vált, míg a horvát vámok fokozatos csökkentésére 2007. január 1-jéig került sor.

Váminformációk az interneten

A www.carina.hr internetes honlapon több nyelven tájékoztató található a vámtudnivalókról, az egyes termékcsoportok kereskedelmére vonatkozó előírásokról. Magyar nyelven itt az utasforgalmi tudnivalók is elolvashatók.

Az importtermékeket a vámokon kívül áfa és jövedéki adó is terheli, amit az importőrnek a vámkezeléskor kell kifizetni.

Magyar exportot kísérő okmányok (horvát követelmények szerint)

A vámkezelést – az előzőekben említettek szerint - általában a horvát importőr kezdeményezheti. Külföldi exportőr csak kivételesen, például ideiglenes jelleggel kezeltethet vámárut. A procedúra megfelel a nemzetközi szokásoknak.

Magyar exportcikkek

Horvátországba évente több mint 1100 magyar cég viszi ki áruit, illetve 400 importál onnan. A legfontosabb magyar exportcikkek: az állati és növényi termékek, az élelmiszerek, az ásványi termékek és energiahordozók, a vegyipari, műanyag és gumitermékek, a gépek, berendezések, járművek és a nem nemesfémekből készült áruk. 1993-2006 között a horvátországi magyar befektetések állománya elérte a 936 millió eurót.

Idegenforgalmi befektetések Horvátországban

Élénk a magyar érdeklődés az idegenforgalmi befektetések, a tengerparti objektumok, apartmanok iránt is. Magyarország a horvátországi befektetők sorában jelenleg – Ausztria, Németország, Franciaország, USA, Olaszország és Hollandia után – a 7. helyen áll.

Nemzeti szabványok

Az EU-jogharmonizáció keretében Horvátország 2007 áprilisáig a mintegy 20 000 EU-szabványból kb. 8000-et vett át és adaptált.

Az áruk forgalomba hozatalához szükséges minőségi tanúsítványok

Horvátországban számos termék a forgalomba hozatal, gyakorlatilag a vámkezelés előtt bevizsgálásköteles. Az egészségügyi bevizsgálás valamennyi élelmiszerre, valamint emberi testtel közvetlenül érintkező termékre, műszaki cikkre vonatkozik.

A bevizsgálás díja élelmiszerek esetén általában kis összegű, így a termék kereskedelmi árára nincs jelentősebb hatása. A műszaki cikkek bevizsgálásánál a díj már számottevő lehet adott típusra, igaz, a bizonylat akár 3-5 évig is érvényes. Bevizsgáláskor nem fogadják el a külföldi tanúsítványokat, de ezek bemutatása felgyorsíthatja az eljárást.

Műszaki cikkek bevizsgálás a külföldi cég is megrendelheti, de a bevizsgálást ekkor is célszerű a horvát importőrrel elvégeztetni, mivel az engedélyt a forgalmazó nevére állítják ki.

Termékgarancia és szavatossági előírások

A jelenlegi jogszabályok szerint minden bonyolult műszaki, a felhasználóra vagy más személyre, illetve a környezetre veszélyes terméket horvát nyelvű használati utasítással kell ellátni. E termékek konkrét körét jelenleg számos rendelkezés, összetett módon határozza meg. Azon termékekhez, amelyekhez garancialevél kiadása kötelező, használati utasítást is kell mellékelni.

Hatályos piacvédelmi intézkedések

A WTO-tagság elnyerése óta Horvátország csak ritkán és kivételes esetekben alkalmaz piacvédelmi intézkedéseket. Jelenleg is érvényben lévő ilyen intézkedés: az élő állatok, állati termékek import- és tranzittilalma.

Jellemző, illetve javasolt fizetési módok

A magyar exportszerződésekben a különféle biztonságot megtestesítő alábbi fizetési módok terjedtek el.

Előrefizetés

Azok a cégek, amelyek keresett árukat szállítanak, el tudják érni kisebb partnereiknél az előrefizetést. Ez abszolút biztonságot ad, viszont a forgalom tekintetében korlátozó, ugyanis kizár egy sor, akár csak kisebb likviditási gonddal küzdő importőrt.

Nyitva szállítás

Ezt a fizetési módozatot folyamatos és biztonságos - például hetenkénti – szállítások esetén alkalmazzák egy-egy tételre, azzal, hogy a következő szállítmányt az előző kifizetése után indítják.

A horvát cégek gyakran igénylik a 60-90 napos fizetési halasztást. A 90 napot meghaladó halasztott fizetés nemzetközi hitelezési ügyletnek minősül, arra külön szerződést kell kötni, és nemzeti banki engedélyt szerezni. Garancia nélküli áruhitelezést csak rendkívül megbízható partner (pl. tőkeerős nagyáruház stb.) esetében célszerű vállalni. Első szállításkor minimalizálni célszerű a mennyiséget és a hitelezési időt, a partnerről minél több céginformációt kell beszerezni.

Kereskedelmi tevékenység – kizárólagos képviselővel

Ha külföldi cég önállóan végez tevékenységet Horvátországban, a tevékenység megkezdése előtt társaságot köteles bejegyeztetni.

Az egész országra kiterjedő értékesítésben gondolkodó vállalkozásnak figyelembe kell venni, hogy a fő felvevőpiac Zágráb, ahol a lakosság ötöde él, a tengerparti kereslet viszont a turistaszezonban megtöbbszöröződik. Az ország kifli formája miatt a szállítási távolságok is nagyok lehetnek.

A magyar export disztribúciójára ma még a több kisebb horvát importőrnek történő szállítás a jellemző. Egyre több magyar cég törekszik kizárólagos képviselő alkalmazására, illetve saját céget vagy vegyesvállalatot alapít Horvátországban termékei terítése céljából.

Partnerkeresés, céginformáció

A sok adminisztrációval járó cégalapítás előtt a horvát Gazdasági Minisztériumban képviseleti irodát lehet bejegyeztetni, amely nem jogi személyiség, nem köthet szerződéseket, de alkalmas az üzletszerzés előkészítésére.

Külföldi természetes személyek folytathatnak egyéni kereskedői tevékenységet is, amihez kereskedői engedély és regisztráció kell a Kereskedelmi Bíróságon.

Külföldi köteles munkavállalási engedélyt szerezni.

A megfelelő disztribúciós rendszer kidolgozásához a Zágrábi Külgazdasági Iroda segítséget tud nyújtani például a termelési, az export- és importadatok beszerzésében, a potenciális partnerek, az importőrök címlistáinak összeállításában.

Potenciális partner vagy képviselő kereséséhez a Zágrábi Külgazdasági Iroda listákat tud beszerezni például a kötelező tagsággal rendelkező Horvát Gazdasági Kamarától. Az iroda bemutatkozó levelek lefordításában, szétküldésében is készséggel áll rendelkezésre, és ha igény van rá, a jelentkező horvát cégekkel tárgyalások megszervezését is vállalja.

Helyi kereskedelmi, üzleti szokások, szerződéskötés

Horvátországot, a horvátokat a közelség, a közös történelem miatt jól ismerjük, üzleti szokásaikat tekintve csak néhány specifikumra érdemes felhívni a figyelmet. Az üzleti kapcsolatok során is érdemes tekintettel lenni arra, hogy a horvátok jó része katolikus, és hogy érzékenyek a szerb és bosnyák nyelv közti különbségekre. Horvát nyelvű prospektusok, levelek fordításakor ügyelni kell a tiszta horvát nyelvre. Fiatal nemzetállamról lévén szó, érzékelhető némi averzió a külföldi befektetésekkel szemben, néha nemzeti érzékenység is, ami a sok évszázados függőség után 1991-ben kivívott függetlenséggel kapcsolatos. Az üzleti életben leggyakrabban használt idegen nyelv itt is az angol, esetenként a német.

Szerződéskötési tanácsok

Horvátországban javuló a jogbiztonság, az európai jogszabályok, normák és szokások egyre szélesebb körben érvényesülnek. Kevés az olyan speciális feltétel a külkereskedelmi szerződésekben, amelyeket a nemzetközileg szokásos feltételeken túl ki kellene kötni.

Mindazonáltal érdemes figyelmet szentelni:

– fizetési garanciák kikötésére, amire a körbetartozások, egyes horvát cégek rossz fizetőképessége, a halasztott fizetésre mutatkozó igény miatt van szükség,

– az illetékes bíróság és az alkalmazandó jog meghatározására annak érdekében, hogy a későbbiekben esetleg felmerülő vitákat könnyen lehessen rendezni.

A horvát piacon tapasztalatlan, vagy a nemzetközi kereskedelembe újonnan bekapcsolódó kis- és közepes vállalkozások számára különösen fontos, hogy a szerződést nemzetközi kereskedelmi jogban járatos jogász készítse el vagy ellenőrizze. Ehhez a Zágrábi Külgazdasági Iroda horvát ügyvédi irodákat is tud ajánlani.

A bírósági illetékesség

Magyar arbitrázs és jogi illetékesség kikötése ideális cél, de a magyar exportra vonatkozó szerződések esetében nehéz elérni. A horvát jog a nemzetközi kereskedelmi szerződéseknél elismeri a szerződő felek azon szabadságát, hogy kikössék bármelyik szerződő fél vagy harmadik ország bírósága illetékességét, illetve jogát alkalmazzák.

A békés úton nem rendezhető kereskedelmi vitákat a Horvát Gazdasági Kamara mellett működő Kereskedelmi Bíróságon, és polgári peres úton is lehet rendezni. Ez a bíróság mind belföldi, mind nemzetközi viták eldöntését vállalja.

A kereskedelmi viták peren kívüli rendezése

A magyar exportszerződések esetében a kereskedelmi viták döntő része jelenleg – a vázolt általános likviditási problémákkal összefüggően - a partnerek késedelmes fizetéséből adódik. Horvát részről sokszor kifogásolják a leszállított termék minőségét, a késedelmes szállítást.

A békés úton történő rendezéshez a Zágrábi Kereskedelmi Iroda is segítséget tud nyújtani. Számos esetben az is eredményre vezetett, hogy az iroda horvát nyelvű megkereséssel tisztázta az okokat, a felek álláspontját.