A banki szolgáltatásokról

2007 a sajtóban és a médiában a bankok évének (is) tekinthető. Ha valamely közérdekű témáról sokan és sokféleképpen kommunikálnak, akkor van arra remény, hogy az információk – vagy legalább azok egy része - eljutnak a megfelelő helyre. Ez pedig előnyös lehet minden érintett számára.

Azzal, hogy a bankolás különböző vonatkozásait gyakorlatilag folyamatosan napirenden tartja az írott és az elektronikus sajtó, lehetőséget kapunk arra, hogy sokrétűen megismerjük a banki szolgáltatásokat, hozzászokjunk a "bankos gondolkozásmódhoz", és ezzel napi rutinná váljék számunkra a bankolás. Mindez pedig azt eredményezheti, hogy sokkal gyorsabban és főleg lényegesen hatékonyabban tudjuk pénzügyeinket intézni.

Használjuk ki az információdömpinget! Az információáradat hatékony felhasználásának a lényege: hagyjuk, hogy az információk eljussanak hozzánk, ne zárkózzunk el a különböző csatornákon közvetített információktól. A hozzánk eljutó információkat pedig értékeljük, ne csak elfogadjuk. Figyeljünk arra, hogy az egymásnak esetleg ellentmondó adatok között úgy igazodjunk el, hogy meggyőződünk arról, melyiket milyen tények támasztják alá. Ez azért lényeges, mert előfordulhat, hogy mindkét adat hordoz valóságtartalmat, csak éppen egy meghatározott szempont kiemelésével, ami viszont egyoldalúvá teszi az értelmezést. Az ilyen módon eltorzult információ pedig több kárt okoz, mint amennyi előnyt biztosíthat a megismerése.

Általában könnyen elfogadjuk, sőt megerősítjük azt a sommás állítást, hogy a bankváltás nehézkes és bonyolult. Tények igazolják, hogy e megállapítás nem állja meg a helyét abban a vonatkozásban, hogy bankszámlát nyitni egyszerű, és nem is különösebben költséges.

Helytálló azonban a megállapítás abból a szempontból, hogy a közüzemi szolgáltatók részére adott csoportos beszedési megbízás körében nagyon nehézkes és hosszadalmas annak elintézése a közüzemi szolgáltatónál, hogy ő maga a korábbi bankunk helyett egy másik bankhoz forduljon, vagyis a terhelendő bankszámla számát módosítsa a saját rendszerében. Hajlamosak vagyunk ezt a problémát a bankoknak felróni. Teljesen figyelmen kívül hagyjuk tehát azt a tényt, hogy a bankszámlaszámunk "átírására" a bankunknak éppúgy nincs ráhatása, mint nekünk. Nem a banktól függ tehát a megoldás.

Ugyancsak tények igazolják viszont a kiinduló állítás helyességét abból a szempontból is, hogy a hitelek előtörlesztése nehézkes és költséges, a hitel "átvitele" más bankhoz valóban nem egyszerű.

A Várhegyi-bizottság jelentése

A bankolás témáját az úgynevezett Várhegyi-bizottság jelentése révén ismerhettük meg széles körben 2006 december végén. E jelentés a lakossági bankolás néhány, a bizottság által kiemelt problémáját foglalta össze, de megállapításai és javaslatai jelentősen befolyásolják a vállalkozások bankolását is. Főbb megállapításai azokat a "vonatkozásokat" mutatják be, amelyek a bankolás szempontjából problémás területeken az ügyfelek számára lényegesek. Érdemes kiemelni, hogy lényegében ezek a "vonatkozások" képezik a mindennapi ügyfélproblémák alapját, amelyekre akár vállalkozóként, akár lakossági ügyfélként megoldást várunk.

A bankváltás nehézségei

A bankváltás nehézkes, a közüzemi szolgáltatóknál nem lehet gyorsan elintézni a bankszámlaszám módosítását.

Ugyancsak nehéz a hiteltermékek közötti váltás, szükséges lenne a hitelek előtörlesztésének, illetve új hitelekkel való kiváltásának könnyítése.

A bankváltást megkönnyítené a számlaszám-átirányítás, a felelős hitelezői magatartás segítése, és a fogyasztói biztonság növelése érdekében előnyös lenne a pozitív adóslista létrehozása.

A fenti megállapítások nagy részben a bankok számára jelölnek meg – burkoltan – feladatokat, de hangsúlyozzák az ügyfelek felelős magatartásának követelményét is.

Az öt problémacsoport jól példázza a bankok és ügyfeleik kölcsönös egymásrautaltságát: a bankoknak olyan termékeket, szolgáltatásokat kell kínálniuk, amelyek az ügyfelek számára előnyösek, de az ügyfeleket is terhelik kötelezettségek. Különösen érvényes ez a hitelezés körében, ahol egyre gyakoribb a hitelek "bedőlése", azaz a tartozás meg nem fizetése az ügyfelek részéről.

A bankváltás nehézségeivel kapcsolatban tény, hogy a mindennapi bankolás során ma is egyszerű bankszámlát nyitni, különösen magánszemélyek számára. Ráadásul mind a magánszemélyeknek, mind pedig a vállalkozásoknak tetszőleges számú banknál, tetszőleges számú bankszámlájuk lehet. E területen tehát csak annyi a teendőnk, hogy fontoljuk meg, melyik bankot vagy éppen bankokat választjuk. A bankválasztás "fortélyai" arra az egyetlen követelményre épülnek, hogy mindig a bankoló konkrét igényei alapján kell dönteni.

A konkrét igények pedig magukban foglalják:

– a banki szolgáltatásokat (mit nyújtanak az egyes bankok adott szolgáltatás keretében – pl. számlacsomag igénybevétele esetén, hitelkártya használata során, elektronikus csatornák használata körében, a mobilbankolás keretében, hitelfelvétel során stb.),

– a költségszempontokat (mennyibe kerül a különböző bankoknál az igényelendő szolgáltatás, természetesen az összes díj és költség figyelembevételével, hitelfelvétel esetén tehát a szerződéskötési díjat, ingatlanbecslési díjat stb. is számításba véve),

– az időtényezőt (melyik bank mennyi időn belül kezdi meg a szolgáltatás nyújtását, juttatja el számunkra a hitelkártyát, folyósítja a kölcsönt stb.),

– szubjektív szempontokat – kívánunk-e rendszeresen elektronikus csatornákat használni, járunk-e bankfiókba, ha igen, mennyire van elérhető közelségben számunkra, mennyire képzettek az ügyintézők stb.).

Mindezeket mérlegelve lehet dönteni a bankolás helyéről és módjáról. Amit ne tévesszünk szem elől: a felelős magatartás nem csak a hitelező bankok számára kötelező. Az ügyfelek egy része viszont sajnos hajlamos elfeledkezni a saját felelősségéről, esetleg nem fizeti a díjakat, nem törleszti a kölcsönt, és ezzel saját magát hozza nehéz helyzetbe: felhalmozódik a tartozása, "feketelistára" (BAR-lista) kerül, és ezzel ellehetetlenül számára a hitelfelvétel. Így az sem jelenthetne megoldást számára, ha a hitelváltás a mainál egyszerűbb és olcsóbb lenne.

Érdemes meggondolni azt a tényt, hogy hiteltermékek közötti váltásra, hiteltermékek kiváltására ma is van lehetőség, a bankok jelentős része nyújt ilyen szolgáltatást. A feltételeket azonban részletesen meg kell ismernünk, mielőtt döntünk.

Tájékoztatási/tájékozódási problémák

Fontos lenne a fogyasztók megfelelő tájékoztatása, a termékek, kamatok, díjak összehasonlíthatósága. Lényeges lenne, hogy a hitelintézetek termékeinek, szolgáltatásainak árazása kellően átlátható legyen az ügyfelek számára.

Nem biztosított kellően az ügyfelek egyénre szabott tájékoztatása, transzparens, azaz jól átlátható igénymegfogalmazás szükséges az egyoldalú szerződésmódosítási feltételek meghatározására.

A PSZÁF által közzétett rendszeres termék-összehasonlító információk hatásosságát segíteni kell a megfelelő kommunikációval.

A bankolás során az egyik leggyakoribb probléma az ismeretek hiánya. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: a kiindulás, a bázis a megfelelő mennyiségű és minőségű információ, mert csak ennek a segítségével tudunk jó döntést hozni pénzügyeink intézése során is.

A jelentés világosan feltárta az informálódás "csomópontjait". Kiemelte az összehasonlíthatóságot és a jól érthető árazást. Foglalkozott a személyre szabott tájékoztatás igényével, amelynek felkeltése az ügyfelekben és kielégítése a bankok részéről nagyon fontos elem a hatékony bankolásban. Hiába jellemző manapság a "tömegtermék" a bankok kínálatában, mindig az egyéntől függ, hogyan tudja legjobban megismerni, majd a maga számára elfogadni azt.

Bankolásunk során ragaszkodjunk a személyre szabott tájékoztatáshoz, mindig vizsgáljuk meg, hogy a kínált banki termék/szolgáltatás számunkra valóban megfelelő-e.

Panaszkezelési problémák

Célszerű újragondolni a fogyasztói panaszok kezelésének intézményrendszerét, növelni kellene a békéltetés eredményességét, annak ösztönzését, hogy komolyan vegyék a békéltető testületek eljárását és döntéseit.

Nagyon fontos – bár meglehetősen kellemetlen – eleme a bankolásnak a panaszkezelés. Sem az ügyfél, sem pedig a bank számára nem jó, ha a szolgáltatás igénybevétele során probléma keletkezik, és annak a bank által alkalmazott megoldását az ügyfél sérelmezi.

Napjaink gyakori témája ez, amelyet fogyasztóvédelmi szempontok alapján kívánnak rendezni. A megoldással kapcsolatos egyik fő probléma az, hogy sokféle intézmény, egymástól elkülönült fórum foglalkozik a fogyasztói panaszokkal, és a működésük hatékonysága sokszor megkérdőjeleződik. Sajnos az is tény, hogy nemritkán a panaszkodó banki ügyfelek sincsenek tisztában sem a jogaikkal, sem pedig a kötelezettségeikkel. Más megfogalmazásban: nem tudják, hogy mit várhatnak/követelhetnek a banktól a vele kötött szerződés alapján, illetve mit várhat/követelhet tőlük a bank.

Nem érdemes csak azért panaszt benyújtani, hogy időt nyerjünk a teljesítésre. A panasz benyújtásának nincsen halasztó hatálya, a kamat változatlanul ketyeg, a késedelem időtartama pedig növekszik.

Más esetben viszont az szükséges, hogy a lehető legrövidebb időn belül benyújtsuk a panaszt a bankhoz – pl. a bankkártyahasználat körében általunk el nem ismert tranzakciók kifogásolása esetén. Ezzel ugyanis jelentősen gyorsítjuk a panaszeljárást.

Speciális téma a békéltetési eljárás, amelynek hatékonyságát sokan vitatják a banki szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok körében. Tény, hogy a bankok nem fordulnak békéltető testülethez, ha követelésük keletkezik valamelyik ügyfelükkel szemben (pl. kölcsöntartozás meg nem fizetése miatt). Tipikus eljárásuk az, hogy felszólítják az adóst, majd megindítják a peres eljárást, általában fizetési meghagyás kibocsátását kérve a bíróságtól.

A banki ügyfelek körében sem népszerű különösebben a békéltető testületek eljárása, mivel a bankok jelentős része nem veti alá magát ilyen eljárásnak, azaz a békéltető testület döntését nem kívánja magára nézve kötelezőnek elfogadni. Így pedig éppen az a lényeges előny nem érvényesül, hogy peres eljárás nélkül rendezhető a panasz, tehát jelentős mennyiségű idő és költség takarítható meg.

A pénzügyi kultúrával kapcsolatos problémák

A pénzügyi kultúra meglehetősen alacsony színvonalú, a pénzügyi kultúra terjesztése érdekében segíteni kell a pénzügyi ismeretek középiskolai oktatását.

Sokak által kézlegyintéssel elintézett vagy inkább lekezelt probléma a pénzügyi kultúra alacsony színvonala, nagyon gyakran pedig a hiánya. E hozzáállás egyik oka feltehetően az, hogy nem tisztázott pontosan a pénzügyi kultúra mibenléte, másik oka pedig valószínűleg az, hogy nem ismerik a pénzügyi kultúrából fakadó előnyöket.

A banki ügyfelek számára a pénzügyi kultúra azt jelenti, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a bankok szolgáltatásairól, a szolgáltatások nyújtásának módjáról, a bankok működéséről. Beletartozik továbbá az ügyféli jogok és kötelezettségek pontos ismerete, valamint a jogok megfelelő érvényesítése és a kötelezettségek megfelelő teljesítése.

A pénzügyi kultúra hiányosságára utal, ha az ügyfél a bankolás során nem tájékozódik, döntésének meghozatala előtt nem hasonlítja össze a különböző bankok ajánlatait. Ugyancsak idetartozik, ha a szerződéskötés előtt nem ismeri meg részletesen a feltételeket, nincsen tisztában azzal, pontosan mit vállal ő, és mit vállal a bank. További része a kultúrának a teljesítéshez kapcsolódik, mind a bank, mind pedig az ügyfél részéről. Különösen az utóbbi kerül nemritkán olyan helyzetbe, hogy a pénzügyi ismeretek hiánya miatt rossz döntést hoz.

A pénzügyi kultúra magában foglalja a döntés előkészítésére, a döntésre és a megvalósításra egyaránt vonatkozó ismereteket és gyakorlatot. Ez utóbbi különösen fontos a mindennapi bankolásban, hiszen a különböző tranzakciók végrehajtása megköveteli a kellő gyakorlatot. Gondoljunk például a bankkártyahasználatra, amelyet napi rutinnak kívánunk tekinteni. Az ügyfélpanaszok jelentős része azonban éppen abból adódik, hogy egyáltalán nem vagyunk tisztában a bankkártyahasználat szabályaival – nem figyelünk például a PIN-kódra, nem törődünk a bankkártyahasználatról kapott SMS-üzenettel stb. Hasonlóképpen a pénzügyi kultúra hiányára utal az internetes bankolás, illetve a mobilbankolás szabályainak meg nem tartása: olyan helyről indítunk átutalást, amely az internetezés szempontjából nem biztonságos, hiszen adatainkat könnyen megismerhetik, nem ügyelünk a saját számítógépünk vírusmentességére, tűzfalas védelmére, nem jelentjük be a mobiltelefonunk elvesztését stb.

Fontos része a pénzügyi kultúrának a problémamegoldás mikéntje. Ha pl. a kölcsön törlesztésével időzavarba kerül az ügyfél, ritkán jut eszébe a bank azonnali megkeresése, az adósságrendezés kérése. Ha pedig kiderül, hogy BAR-listán szerepel a neve, sok ügyfél felháborodottan tiltakozik, meg sem kísérli felidézni, hogy mikor, milyen kölcsön visszafizetésével esett olyan késedelembe, amely miatt a BAR-listára került.

Ugyancsak a problémamegoldás része a viták rendezése, amelynek módja sajnos sokszor hagy kívánnivalót maga után. Gondolhatunk itt a legegyszerűbb esetre, amikor valamilyen vélt vagy valós tévedés – pl. bankhiba, szerződéses kikötés, teljesítési feltétel hibás értelmezése – áll fenn. Nem ritka, hogy az ügyfél emelt hangon és szavait meg nem válogatva kéri számon a banki ügyintézőn az intézkedését vagy éppen az intézkedés hiányát.

Természetesen a banki ügyintézők körében is szükséges (lenne) a pénzügyi kultúra szintjének emelése, különösen a problémamegoldás körében.

Mindebből az következik, hogy bankolásunk során ügyeljünk arra: kulturált legyen az eljárásunk, és a megfelelő színvonalat igényeljük a bankunktól is.

Bankolóként is érdemes tehát meggondolni a Várhegyi-jelentésben foglaltakat. Részben azért, hogy a bankunknál igényelhessük azokat a szolgáltatásokat (hitelkiváltás, hitel átütemezése stb.), amelyek léteznek, de nehézkesen működnek, részben pedig azért, hogy mi magunk is odafigyeljünk bankolási szokásainkra, és tudatosan alakítsuk azokat a számunkra legkényelmesebbé.

Az egységes EU-szabályozás hatása a bankolásra

Mindennapos téma az EU hatása a magyarországi viszonyokra - és ebből a banki szolgáltatások sem maradhatnak ki. A bankolást ugyanis meglehetősen erőteljesen befolyásolja (majd) a pénzforgalom EU-szintű szabályozása, amelynek meghirdetett célja a verseny fenntartása és erősítése. Ez pedig a bankszférában meglehetősen jól érzékelhető az ügyfelek számára, hiszen csökkennie kell a bankolási költségeiknek, és bővülnie kell, pontosabban sokszínűbbé kell válnia a bankok által nyújtott szolgáltatásoknak.

Jelenleg a felkészülés időszakát éljük, legalábbis a tagországok szabályozói és a bankok részéről. Alapvető változást hoz ugyanis a pénzforgalmi irányelv hatálybalépése, amikor megnyílik a lehetőség magánszemélyek és nem bankként működő szervezetek számára arra, hogy maguk is nyújtsanak bizonyos típusú pénzforgalmi szolgáltatásokat (pl. vállaljanak átutalást).

Ami ebből a bankoló ügyfelek számára lényeges, az a következő: nagyon ügyeljünk az ajánlatokra, mind a bankokéra, mind pedig a pénzforgalmi szolgáltatásukat kínáló egyéb vállalkozókéra. Ne csak az alacsony költséget tartsuk szem előtt. Ne felejtsük el, hogy a pénzügyekben a legfontosabb a biztonság. Ez pedig azt jelenti, hogy mielőtt igénybe veszünk bármilyen pénzforgalmi szolgáltatást, körültekintően győződjünk meg arról, hogy a szolgáltatást ajánló valóban képes-e felelősséggel teljesíteni a vállalását, milyen eszközeink lesznek, ha probléma adódik a teljesítés során.

Legyünk nyitottak, figyeljük a lehetőségeket, de ne döntsünk pillanatnyi felindulásból. Ne zárkózzunk el a szokatlan megoldásoktól - pl. külföldi székhelyű bank szolgáltatásainak igénybevételétől internetes bankolás keretében. Erre már most is készülhetünk, tájékozódhatunk, hiszen nem kizárt, hogy ma is találunk számunkra kedvező ajánlatokat. Szoktassuk magunkat a folyamatos odafigyelésre és változtatásra a bankolásunk során is!

Egységes Euró Fizetési Övezet

Néhányszor megjelent már a magyar sajtóban – általában a hazai bankolási gyakorlat ismertetése körében – hivatkozás a bankok nemzetközi szintű önszerveződésére, amely bankok által alapított European Payment Council (EPC) keretében valósul meg. Célja az SEPA, azaz az Egységes Euró Fizetési Övezet (Single Euro Payment Area) létrehozása és működtetése. A megvalósítás módja: szabálykönyvek (Rulebooks) egységes és kötelező alkalmazása a csatlakozó bankok részéről, a jelenlegi döntés szerint 2008. január 28-tól.

Az egységes eljárás 2 fő banki szolgáltatást érint: az átutalást és a direct debit szolgáltatást, amely utóbbit a magyar bankok jelenleg általában nem nyújtják, viszont hasonló jellegű és célú szolgáltatásuk a csoportos beszedési megbízás teljesítése, illetve a rendszeres átutalási megbízás teljesítése.

A bankoló ügyfelek számára az a lényeges, hogy érdemes utánajárni: az SEPA-hez csatlakozó külföldi bankok szolgáltatásait érdemes-e igénybe venniük, jelent-e ez számukra költség- és időmegtakarítást. Ez utóbbi kettő biztosítása ugyanis az EPC-hez csatlakozott bankok legfontosabb célja, mégpedig olyan módon, hogy az ügyfelek komfortérzete is növekedjék. A kényelmi szempont érvényesítése azt foglalja magában, hogy az ügyfelek az SEPA-övezethez csatlakozott minden bankban azonos szolgáltatást kapnak, azonos feltételekkel. További előnyt jelenthet az ügyfelek számára az úgynevezett kiegészítő szolgáltatások igénybevétele, amelyet az egységesített szolgáltatásokhoz kapcsolódva nyújthatnak az SEPA-csatlakozó bankok. Mielőtt döntenénk tehát arról, hogy legalább részben "SEPA-bankban" bankolunk, gondosan vizsgáljuk meg, melyik bank pontosan milyen tartalommal nyújtja az egységes szabályok szerinti szolgáltatásait. (Gyakorlati megvalósítás szempontjából ugyanis mindegy az ügyfél számára, hogy az interneten keresztül melyik külföldi vagy belföldi banknál veszi igénybe a szolgáltatást.)

A bankok által kínált szolgáltatások jellemzői

Bármely banknál bankolunk, magánügyfélként és vállalati ügyfélként egyaránt lényegében ugyanazokat a megfontolásokat kell – vagy legalábbis célszerű – érvényesíteni, hiszen a banki szolgáltatások is alapvetően azonosak. Adódik ez abból, hogy a banki tevékenység meglehetősen részletesen szabályozott a jog által. A bankok közötti jelentős eltéréseket az teszi lehetővé, hogy különböző szolgáltatásokat összekapcsolnak, illetve ugyanazt a szolgáltatást egymástól eltérő módon nyújtják. A bankolónak pedig éppen arról kell dönteni, hogy számára melyik szolgáltatás szükséges, és azt melyik bank nyújtja a bankoló számára legkedvezőbb feltételekkel.

A banki szolgáltatásokat öt fontos jellemzővel lehet bemutatni. E jellemzők: a sokféleség, az összetettség, a kapcsolódásuk más szolgáltatásokhoz, a biztosítéki rendszer alkalmazása és a modern csatornák használatának biztosítása.

A bankok sokféle szolgáltatása

A banki szolgáltatások egyik legszembetűnőbb jellemzője a sokféleség, hiszen a legegyszerűbbtől a legbonyolultabb pénzügyi problémánk megoldásához "használhatjuk" a bankot. Természetesen mindegyik szolgáltatással kapcsolatban fontos, hogy pontosan ismerjük a tartalmát, beleértve az igénybevételük során felmerülő gyakorlati buktatókat is.

Bankszámla nyitása és vezetése

Bankszámla nyitása és vezetése – vállalkozások számára kötelező, magánszemélyek számára pedig célszerű. Lényege a készpénzforgalom kizárása. Bankszámla segítségével teljesíthetjük fizetési kötelezettségeinket és fogadhatjuk a részünkre teljesített fizetéseket. Attól függően, mihez szükséges a bankszámla, többféle banki szolgáltatás kapcsolódik hozzá.

A bankszámla nyitásával és vezetésével kapcsolatos jellemző problémák

Sok ügyfél megfeledkezik arról, hogy bankszámlát akkor nyit a bank, ha szerződést kötünk vele. Ha megszűnik e szerződés (akár azért, mert mi felmondjuk, akár azért, mert a bank felmondja), természetesen megszűnik a bankszámla is. Fordítva azonban nem érvényes a tétel: önmagában a bankszámla megszüntetése (akár bejelentéssel, akár ráutaló magatartással, tehát olyan módon, hogy nem használjuk) nem szünteti meg a bankszámlaszerződést. Amelynek következményeként változatlanul fizetnünk kell a bankszámlavezetés költségeit.

Gyakori vitaforrás a bankszámlák feletti rendelkezés, amit gyakran összetévesztenek az ügyfelek a bankszámla feletti tulajdonlással.

Lakossági bankszámlák esetében a bankszámla tulajdonosa az a magánszemély, aki a bankkal megköti a bankszámla vezetésére vonatkozó szerződést. Ő mint tulajdonos természetesen jogosult rendelkezni a bankszámla felett (átutalhat, betétként leköthet stb.). Csak és kizárólag ő jogosult a bankszámla megszüntetésére, bankszámla felett rendelkezni jogosult személy bejelentésére, a rendelkezésre jogosult személyének módosítására, valamint a bankszámlára vonatkozó szerződés megszüntetésére.

Vállalkozói bankszámlák esetében a bankszámla tulajdonosa a vállalkozás, amelynek nevében a számlatulajdonos jogait a vállalkozás képviseletére jogosult (természetes) személy gyakorolhatja. Ha a képviseleti jog önálló, akkor egyedül, ha nem önálló, akkor más személlyel közösen.

A bankszámla felett rendelkezni jogosult személy(eke)t a számlatulajdonos jogosult bejelenteni. A rendelkezésre jogosultak csak korlátozott jogosítványokkal rendelkeznek.

Ami problémát okoz a gyakorlatban, az a képviselő "kilétének" megállapítása és főleg igazolása a bank felé, továbbá a meghatalmazás a számla nyitására és a számla feletti rendelkezésre.

Viszonylag egyszerű a képviseletre jogosultság megállapítása kft., bt., rt. esetében. Alapítványok általában a kuratórium elnökét jelölik ki képviselőnek, a szövetkezetek esetében a közgyűlés dönt a képviselet módjáról, az egyesületek alapszabálya is rendszerint egyértelmű ebben a vonatkozásban. Vita rendszerint abból adódik, hogy a rendelkezésre jogosultak önállóan járhatnak-e el, illetve mire jogosultak. A banki ügyintézők általában nagyon pontosan ismerik a vonatkozó szabályokat. Ha azonban kétségünk merül fel, kérjük tőlük a jogszabályi rendelkezést, és azt elolvasva győződjünk meg eljárásuk jogszerűségéről.

A meghatalmazással kapcsolatos tipikus probléma az, hogy a bankok rendszerint nem fogadják el az "általános meghatalmazást". Olyan számlatulajdonosi nyilatkozat szükséges tehát számukra, amely konkrétan tartalmazza a meghatalmazott jogát arra, hogy meghatározott banknál, meghatározott típusú bankszámlára vonatkozóan szerződést kössön a megbízó nevében, illetve rendelkezzen a megnyitott bankszámla felett. A számlatulajdonost – vállalkozás esetén pedig a képviseletre jogosított személy(eke)t – a bankok kötelesek azonosítani, tehát meggyőződni arról, hogy léteznek a "maguk fizikai valóságában", és személyes adataik okirattal bizonyíthatóak.

Inkasszó benyújtása és teljesítése

A beszedési megbízás teljesítése gyakran okoz vitát a bank és az ügyfele között, hiszen a bank a hozzá beérkezett szabályos, tehát a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő beszedési megbízást köteles teljesíteni, és a teljesítésig nem is értesítheti ügyfelét az inkasszó beérkezéséről, illetve bank általi befogadásáról.

Ugyancsak sokszor képezi vita tárgyát a bank és az inkasszót benyújtó között a banki visszautasítás, amelynek megalapozottságát nem kívánja elfogadni a benyújtó. A visszautasító bank minden esetben köteles megjelölni a visszautasítás okát, és felel azért, hogy a megjelölt ok jogszerű legyen. Ha tehát visszautasítást kapunk, haladéktalanul ellenőrizzük annak okát, és ha nem egyértelmű számunkra a bank álláspontja, legalább telefonon keressük meg az ügyintézőt.

Csoportos beszedési megbízás - rendszeres átutalási megbízás teljesítése

Általában nem problémás, kivételt képezhet az összegszerűség. A megbízást adó ügyfélnek ugyanis ügyelnie kell arra, hogy a megbízáson mekkora összeghatárt, illetve milyen határidőt jelöl meg. Ha pl. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszeres fizetéséhez járul hozzá csoportos beszedési megbízással, és megjelöli, hogy csak a naptári év végéig terjedő időszakra, akkor könnyen előfordulhat, hogy megszűnik a biztosítása, ha a következő évre nem rendezi azt.

Bankkártya kibocsátása és használatának biztosítása

Az egyik leggyorsabban terjedő banki szolgáltatás, különösen a hitelkártyák vonatkozásában. Amire a kártyabirtokosnak ügyelnie kell, az a körültekintő, pontosabban felelősségteljes bankkártyahasználat, hiszen a szabályok megszegése esetén a bank nem felel a bekövetkezett károkért.

Hitelkártyák esetében kiemelt figyelmet érdemel a rendszeres törlesztési kötelezettség pontos teljesítése. Igaz ugyanis, hogy hosszabb-rövidebb ideig kamatmentesen használható a hitelkártyán levő hitel, de csak vásárlásra és csak akkor kamatmentes, ha a hitelkártyával kapcsolatos minden fizetési kötelezettséget határidőre teljesítettünk. Egyébként a bank jogszerűen számítja fel a hitelkamatot, illetve a késedelmi kamatot.

Bankgarancia kibocsátása

Nem olcsó, de a vállalkozás működéséhez sokszor nélkülözhetetlen banki szolgáltatás, amelyet a kibocsátást kérő megbízása alapján teljesít a bank. Rendszerint fedezetet kér, hiszen a bankgarancia értelmében a bank helytállási kötelezettsége objektív. Ha a bankgaranciában megjelölt feltételeket a benyújtó teljesíti, akkor a lehívást a bank köteles teljesíteni.

Amire ügyelni kell: milyen feltételeket kell teljesítenie a lehívónak. Ez a bankgarancia kibocsátását kérő megbízó, tehát a banki ügyfél és a lehívó megállapodásának függvénye. A bankok azonban általában nem vállalkoznak részletes okmányvizsgálatra, csak formálisan ellenőrzik, hogy a benyújtott dokumentáció megfelelő-e.

Bankinformáció kibocsátása

Kizárólag a bank ügyfelének írásbeli kérésére nyújtja a bank, csak annak, akit a kérelem megjelöl, és csak azon adatok vonatkozásában, amit a kérelem tartalmaz. Általánosságban tehát nem kérhető bankinformáció kibocsátása.

Betéti szolgáltatások

A takarékoskodás nagyon elterjedt módja a betéti szolgáltatások igénybevétele. Ügyfélként, azaz betételhelyezőként arra kell figyelnünk, hogy milyen feltételekkel kértük a lekötést, mikor van a fordulónap, megújul-e automatikusan a lekötés, a kamatot hová írja jóvá a bank: a betétösszeghez vagy a "szabad" pénzeszközeinkhez.

Ha megkötöttük a betéti szerződést meghatározott feltételekkel, akkor az bennünket is köt, tehát a "feltörés" költsége, kára és kockázata is bennünket terhel.

Hitelezés – kölcsönnyújtás

Tartalmában sokféle, de lényegét tekintve egyszerű szolgáltatás: a bank pénzösszeget tart rendelkezésünkre és folyósít, amelyet meghatározott időtartam alatt, meghatározott mértékű kamattal és meghatározott ütemezésben kell visszafizetnünk.

Mivel nem egyetlen feltételt kell figyelembe venni, a gyakorlati problémák is sokfélék lehetnek. Tipikusan a nemfizetés és annak következményei okozzák a vitát. Ami a lényeg: ha a fizetés bármilyen okból nehézségbe ütközik számunkra, azonnal keressük meg a bankot, és kérjük a hitelfeltételek módosítását. Vállaljuk az adósságrendezést, a hitelkiváltási eljárást, amely nem annyira bonyolult, mint ahogy sok ügyfél gondolja.

Az előtörlesztés sajnos meglehetősen költséges jelenleg, várható azonban – éppen a hivatkozott Várhegyi-jelentés nyomán – a jogszabályi rendezés. Addig is fontoljuk meg, mi előnyösebb számunkra: a további rendszeres törlesztés, vagy az előtörlesztés.

Csekk kibocsátása és beváltása

Kevésbé elterjedt banki szolgáltatás, amely kedvező lehet, de figyelembe kell venni, hogy a beváltáskor a bank ellenőrzi a fedezettséget, és ez hosszabb-rövidebb időt vesz igénybe.

Váltó benyújtása és leszámítolás

A váltóra vonatkozó szabályok meglehetősen szigorúak, amelyeket a bankok kötelesek betartani. Ellenőrizniük kell a váltókellékek meglétét és a határidőket. Bármely kellék hiányzik, vagy a rövid határidő akár csak egyetlen nappal is elmúlt, visszautasítják a befogadást, illetve a leszámítolást. Utóbbira egyébként sem kötelesek.

Széfszolgáltatás

Biztonságot adó kényelmi szolgáltatás, amely az ügyfél szempontjából kedvező, de a banki előírásokat be kell tartani. Ha pedig elvész a kulcs, vagy más okból fel kell törni a széfet, a tetemes költségek az ügyfelet terhelik.

Letéti szolgáltatások

Tipikusan ügyvédek, közjegyzők, végrehajtók számára nyújtják ezeket a szolgáltatásokat a bankok, hiszen segítségükkel nevesítve biztosítható a letevők ügyfeleinek, pontosan az ügyfelek pénzének védelme.

A letét módjára ügyelni kell, valamint a letett összegek feletti rendelkezés egyértelmű szabályozására, amely nemritkán viták forrása a bank és a banki ügyfél, azaz a letevő között.

A bank szolgáltatásainak összetettsége

A banki szolgáltatások nem csupán sokfélék, hanem tipikus esetben egymáshoz többé-kevésbé szorosan kapcsolódók. Bankszámlavezetés nélkül pl. nincsen beszedési megbízás teljesítése, hitelezés stb. Tipikus összetett szolgáltatások a számlacsomagok.

Összetettek a szolgáltatások abban a vonatkozásban is, hogy az úgynevezett pénzforgalmi szolgáltatások és a hitelezési szolgáltatások is gyakran összekapcsolódnak.

Nevesített összetett banki szolgáltatásokat nyújtanak a bankok, amikor lízingszolgáltatást, projektfinanszírozást, faktorálási szolgáltatást veszünk igénybe.

Az összetett szolgáltatások nagyon sokfélék a gyakorlatban, de az alapproblémát tipikusan az okozza, hogy az ügyfelek nem figyelnek oda, mit tartalmaz az összetett szolgáltatás igénybevételéről általuk aláírt szerződés. Lehet, hogy csak nem olvassák el figyelmesen, de nemritkán nem is értik pontosan, mik a kötelezettségeik, mikor és miért felelnek. Olyan egyszerű feladatok teljesítését is elmulasztják, hogy az adatváltozást bejelentsék, így viszont nem ismerik meg kellő időben a banki értesítést, adott esetben a felszólítást, ami azzal jár, hogy a bank felmondja a szerződést, és a követelését azonnal egy összegben esedékessé teszi. Tehát nagyon rövid határidővel nagyon sokat kell fizetnie az ügyfélnek.

Arra ügyeljünk tehát, hogy nagyon gondosan olvassuk el és értsük meg a szerződéseket, majd pedig akkurátusan figyeljünk a teljesítésükre. Döntsük el, hogy pontosan milyen szolgáltatásra van szükségünk, és rossz, számunkra előnytelen, mert teljesíthetetlen kompromisszumokat ne kössünk. Inkább keressünk más megoldást a finanszírozásra, ne sajnáljuk az időt és a fáradságot az utánajárásra, tájékozódásra.

Speciális szolgáltatások

Az úgynevezett univerzális bankok sok éve törekednek arra, hogy a tipikus banki szolgáltatásaikhoz speciális egyéb szolgáltatásokat kapcsoljanak. Ez utóbbiakat nem a bankok nyújtják, hanem önálló szervezetek, amelyekben a bank gyakran maga is tulajdonos.

Biztosítási szolgáltatások

A banki szolgáltatásokhoz kapcsolódó speciális szolgáltatások a biztosítási szolgáltatások. Közülük az életbiztosítást a hitelekhez (pl. a lakáshitelhez), az utas-, baleset- és poggyászbiztosítást pedig a bankkártyákhoz kapcsolva nyújtják.

E kapcsolás kifejezetten kedvező az ügyfelek számára. A probléma abból adódik, hogy nem ismerik a biztosítás tartalmát, nem tudják, mire terjed ki. A feladat tehát az, hogy legyünk tisztában azzal, mit kapunk a biztosítási szolgáltatás keretében, és azt hogyan tudjuk érvényesíteni (pl. baleset esetén ki értesíti a biztosítót, meg kell-e előlegeznünk a költségeket stb.).

Egészségpénztári és nyugdíjpénztári szolgáltatások

Ugyancsak gyakori az egészségpénztári és nyugdíjpénztári szolgáltatásokhoz kapcsolódás. Ez azonban meglehetősen laza kapcsolat, elsősorban arra terjed ki, hogy a bank által is tulajdonolt egészségpénztár vagy nyugdíjpénztár tagjai kedvezőbb feltételekkel vehetnek igénybe különböző banki szolgáltatásokat.

Biztosítéki rendszer alkalmazása

Az ügyfelek által gyakran kifogásolt biztosítéki rendszer alkalmazása sok vita forrása. Érdemes azonban azt megfontolni, hogy miért igénylik a bankok, illetve adott esetben számunkra milyen biztosíték felajánlása a lehető legelőnyösebb.

A bankok által kért biztosítékok nagyon sokfélék lehetnek - pénzösszeg elhelyezése óvadékként, értékpapír letétbe helyezése óvadékként, ingatlant terhelő jelzálog biztosítása, készfizető kezesség, vételi jog biztosítása, biztosítás kedvezményezettjének jelölése stb.

A biztosíték nyújtása körében az is fontos, hogy nagyon pontosan ismerjük és teljesítsük a feltételeket. Ne döntsünk elhamarkodottan, gondoljuk meg, hogy vállaljuk-e a biztosíték nyújtását. Különösen igaz ez a készfizető kezességi szerződés esetében, ahol másokért kell helytállnunk. Hiába szűnik meg utóbb tulajdonunk abban a társaságban, amelynek hitelfelvételéhez a készfizető kezességet vállaltuk, ez utóbbiért helyt kell állnunk. A bank nem köteles velünk megszüntetni a készfizető kezességi szerződést, az pedig automatikusan nem szűnik meg a körülmények változására tekintettel.

Rosszadós-lista

A többi adóst védő rendszer a KHR – a biztosítékok egyik speciális fajtája. A rossz adósok nyilvántartása ugyanis lehetővé teszi a bankok számára, hogy a hitelkihelyezésük biztonságosabb legyen abból a szempontból, hogy az adósok szerződésszerűen törlesztenek. Ezzel pedig jelentősen csökkennek a bank járulékos költségei, adott esetben veszteségei, tehát olcsóbbá válhatnak a szolgáltatások.

Hasonló megfontolások alapján javasolta a Várhegyi-bizottság az úgynevezett pozitív adóslista bevezetését a lakossági ügyfélkörben.