Várhatóan 2008 elején oldják fel az Európai Unió tíz új tagállama – Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia – belső határainak az ellenőrzését, amennyiben addig teljesülnek az ehhez szükséges feltételek.
A 2004-es vám-, valamint az állat- és növény-egészségügyi ellenőrzés megszűnése után, ez év végétől a személyforgalom ellenőrzése is megszűnik az uniós államokkal közös határszakaszon. A schengeni övezethez való csatlakozás fő célja, hogy elősegítse a szélesedő gazdasági kapcsolatokat, valamint elmélyítse a politikai együttműködést.
Az elmúlt hónapokban több olyan jelzés érkezett, hogy a schengeni övezet kibővítése technikai okok miatt nem lehetséges a régóta tervezett 2007. végi időpontban.
Az övezeten belüli határellenőrzés eltörlését ugyanis a külső határok ellenőrzésének megszigorítása teszi lehetővé, amelynek központi eleme a schengeni információs rendszer (SIS) néven ismert hatalmas, sok millió személy adatait tartalmazó számítógépes adatbázis. Ahhoz, hogy az új tagállamok is beléphessenek az övezetbe, a rendszer új generációját (SIS II) kell felállítani.
A schengeni tagság elérésének jogi feltétele
A teljes jogú schengeni tagság elérésének jogi feltétele, hogy az Európai Unió Tanácsa határozattal döntsön az új tagállam "Schengen-érettségéről". Ezt a döntést azonban megelőzi a schengeni értékelési folyamat.
Az Európai Tanács 2004. november 5-i ülésén elfogadta a Hágai Programot, amely "A szabadság, biztonság és a jog érvényesülésének erősítése az Európai Unióban" címet viseli. A programnak megfelelően 2006-ban a szárazföldi határokat, a légi határokat, a rendőri együttműködést, az adatvédelmet, valamint a vízumkiadó konzulátusok uniós elvárásoknak megfelelő átalakítását ellenőrizték, 2007-ben pedig a Schengeni Információs Rendszer átalakítása zajlik. A teljes jogú schengeni tagság ezen értékelések eredményének a függvénye.
A végső döntés a Bel- és Igazságügyi Tanácsé
A teljes jogú schengeni tagságról szóló határozatot a Bel- és Igazságügyi Tanács minden érintett új tagállam esetében külön-külön hozza meg a tagállamok egyhangú szavazatával 2007 novemberében, majd azt 2007 decemberében megerősíti.
Pozitív döntés esetén 2007. december 31-étől kerül sor a szárazföldi és tengeri, 2008. március 29-én pedig a légi határok megnyitására.
A légi határok esetében a határidő azért tolódik ki 2008. márciusig, mert több tagállam a nagy nemzetközi forgalmat bonyolító európai repülőtereken a járatok átcsoportosítását a nemzetközi nyári menetrend bevezetésével egy időben tartja megvalósíthatónak. Ez azonban a végső határidő, ahol ugyanis technikailag megvalósítható, ott már 2007. december 31-ével bevezethető a schengeni rendszer.
Magyarország felkészült
Az Unióhoz való csatlakozás során, a bel- és igazságügyi fejezetnél Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon nem kért átmeneti mentességet. Az Európai Bizottság országjelentései is megállapították, hogy Magyarország jogszabályi rendszere szinte teljesen összhangban van az EU-vívmányokkal. A felkészülés befejezése érdekében hazánknak az alábbi területeken kellett erőfeszítéseket tennie: a jogharmonizáció befejezése (pl. vízumpolitika), a jogszabályokat kikényszerítő hatóságok anyagi és emberi erőforrásainak fejlesztése, a schengeni rendszer gyakorlati követelményeinek teljesítése.
A határőrségnél folyamatos, átfogó modernizációs program valósult meg. Az EU leendő külső határain jelentős létszámbővítést hajtottak végre. Folytatódott a Schengen-kompatibilis határ-ellenőrzési technikai és informatikai fejlesztés. Korszerűsödött az úthálózat, és megteremtették az utasok és a gépjárművek hatékonyabb, gyorsabb ellenőrzéséhez szükséges feltételeket.
A schengeni csatlakozással kapcsolatos követelmények teljesítésében Fazekas Judit, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára szerint elmaradásunk nincs, meghatározott ütemterv szerint haladunk. A schengeni értékelésünk sem tárt fel nagyobb hiányosságot. Folyamatban van még néhány második kategóriás schengeni norma harmonizációja alacsonyabb szintű szabályozásban, illetve a SIS jogalapját megteremtő törvény elfogadása.
Folytatódnak a technikai fejlesztések, az idei évre a lekötött Schengen Alapból a beszerzések befejeződnek. Idén már csak olyan feladatok vannak hátra, amelyeket eleve a csatlakozás előtti évre időzítettünk.
A csatlakozás költségei
Magyarország a teljes jogú schengeni tagságra évek óta készül, 2001 óta az évenként frissített ún. Schengeni Akciótervben meghatározott jogszabályi, szervezeti, infrastrukturális, a schengeni követelményeknek való megfelelést biztosító feladatokat ütemezetten hajtja végre.
Az Európai Unió évek óta hozzájárult schengeni felkészülésünkhöz. A határellenőrzés megerősítésére már 1998 óta folyamatosan felhasználhattunk a PHARE-programokból uniós forrásokat. A Csatlakozási Okmány által létrehozott Schengen Alap az EU-tagságunk és a teljes jogú schengeni taggá válásunk között fennmaradó külső határokkal kapcsolatos fejlesztésekre biztosított forrásokat.
A Schengeni Egyezmény
1985. június 14-én öt EU-tagállam – az NSZK, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg – írta alá az egyezményt a nagyhercegségnek a szerződés nevét adó kisvárosában, egy hajó fedélzetén. * A nehézségek miatt az egyezmény hivatalosan csak 1995. március 26-án lépett életbe, ráadásul több aláírója még ekkor sem alkalmazhatta, mert nem tudta teljesíteni a határok ellenőrzésére vonatkozó szigorú előírásokat. * A biztosabb külső határellenőrzéshez kiépítettek egy számítógépesített információs hálózatot is (SIS I), amely a tagok rendőrségei, nyomozó szervei és vámhatóságai között teremt összeköttetést. A keleti bővítés miatt ennek teljes korszerűsítése vált szükségessé. * A Schengeni Egyezményhez a kilencvenes évek folyamán az Egyesült Királyság és Írország kivételével valamennyi EU-tagállam csatlakozott. Az egyezmény értelmében ahhoz csak EU-tagállamok csatlakozhatnak. Tekintettel arra, hogy az EU északi államai tagjai a Schengeni Egyezményhez hasonló tartalmú Északi Útlevél Uniónak, melynek tagja Norvégia és Izland is, a schengeni egyezmények aláírói társult tagságot ajánlottak fel az Északi Útlevél Unió azon tagjainak (Norvégiának és Izlandnak), melyek nem tagjai az EU-nak. Norvégia és Izland 1999. május 18-án csatlakozott a Schengeni Egyezményhez. * Az 1985. június 14-én aláírt Schengeni Egyezmény után 1990. január 15-én aláírták a Schengeni Végrehajtási Egyezményt. * A két egyezmény 1995-ben lépett életbe, és a schengeni térségben felszámolta a belső határellenőrzést, áthelyezve azt a külső határokra, ahol meghatározott szabályok alapján történik a beutazás és a bevándorlás ellenőrzése. A személyek szabad mozgásának biztosítása érdekében a biztonsági kockázatok kiküszöbölésére közös szabályokat fogadtak el a vízumpolitika, a menekültügy és a külső határellenőrzés területén. Erősítették a rendőrségek, a vámhatóságok és az igazságügyi hatóságok közötti együttműködést, valamint a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelmet. Mindezen célok megvalósításának elősegítésére létrehozták a Schengeni Információs Rendszert, angolul Schengen Information System (SIS). * A schengeni acquis beemelése a közösségi jogba * Az Amszterdami Szerződés kiegészítő jegyzőkönyve rendelkezik a Schengeni Egyezmény alapján kialakított joganyag beemeléséről az Európai Unió jogi, intézményi keretébe. A schengeni joganyag uniós jogba történő integrációja nyomán a schengeni együttműködés vezető szerve, a Schengeni Végrehajtó Bizottság helyét az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága vette át.
A Tanács egyik legelső és legfontosabb feladata magának a joganyagnak a meghatározása volt, mely által megteremti a további együttműködés alapját. Ezt a feladatot a Tanács 1999. május 20-án teljesítette, a schengeni joganyagot képező acquis-lista elfogadásával. Ezek a jogszabályok, kivéve a titkos minősítésűeket, megjelentek az EU hivatalos lapjában, az Official Journalban.
A schengeni övezethez tartozás előnyei
A schengeni övezethez tartozó tagállamok belső határain megszűnik a személyforgalom ellenőrzése. Magyarország számára a legfontosabb, legjelentősebb változás az lesz, hogy a schengeni övezethez való teljes csatlakozás után az úgynevezett belső határokon – Szlovákia, Ausztria és Szlovénia irányába – megszűnik a határforgalom ellenőrzése. Lényegében szabadon átjárhatóvá válnak a határok. A külső határokon azonban szigorodik az ellenőrzés.
A szabad utazás megvalósításának fő célja, hogy elősegítse a szélesedő gazdasági kapcsolatokat, valamint elmélyítse a politikai együttműködést. A határ menti térségek közötti együttműködést a határon átnyúló gazdasági tevékenységek esetében a határellenőrzés megszüntetése lényegesen megkönnyítheti, így egyszerűbbé válik a gazdasági tevékenységek intézése.
A schengeni tagság elsősorban a tagállamok egymás iránti politikai bizalmán alapul, de a személyforgalom szabad áramlásának előnyeit természetesen az Európai Unió polgárain kívül még az ott legálisan tartózkodó külföldiek is élvezhetik. Azok a harmadik országbeli állampolgárok ugyanis, akik szabályosan léptek be a schengeni térségbe, tehát rendelkeznek a jogszabályokban határátlépéshez előírt okmányokkal, valamint betartják a tartózkodási szabályokat, három hónapot meg nem haladó időtartamban valamennyi tagállam területén szabadon közlekedhetnek.
A schengeni tagság ugyanakkor nagy felelősséget jelent, hiszen a térség külső határaként Magyarország a teljes schengeni övezet biztonságáért felel.
Megszűnnek a belső határok
Az ún. belső határokon (két teljes jogú schengeni tag közötti közös határ) mindenféle ellenőrzés megszűnik. Két EU-tagállam közötti határon már EU-tagságunkkor (2004. május 1.) megszűnt a vám-, valamint az állat- és növény-egészségügyi ellenőrzés, ez nem Schengen-függő, schengeni tagságunkhoz csak a személyforgalom ellenőrzésének megszűnése köthető.
Mindemellett valamennyi hatóság jogosult szúrópróbaszerűen ellenőrzést tartani az ország területén.
A fuvarozók tudják, hogy már régóta nincs vámellenőrzés az EU-tagállamokkal szomszédos határainkon, a schengeni országokkal közös határainkon pedig már útlevél-ellenőrzés sem lesz. (Ily módon pl. a román határon már nincs vámellenőrzés, de személyek ellenőrzése Románia schengeni tagságáig a fuvarozóknak is lesz.)
Schengeni Információs Rendszer (SIS)
Ahhoz, hogy megvalósuljon a tagállamok közti információcsere, lehetőség legyen az egységes vízum kiadására, a vámügyi, rendőrségi, igazságügyi együttműködésre, ki kell építeni egy óriási egységes nyilvántartást. Ezt a feladatot látja el az úgynevezett Schengeni Információs Rendszer. Ez egy olyan adatbázis, mely nyilvántartja valamely tagállam által letartóztatandó személyek listáját, olyan harmadik ország állampolgárainak adatait, akik számára a vízum kiadását meg kell tagadni, keresett, eltűnt személyek adatait, körözött tárgyak, lopott gépkocsik adatait. Ahhoz, hogy ilyen mennyiségű adat esetében ne valósuljon meg a személyiségi jogok sérelme, szükséges törvényben szabályozni a célmódosítás tilalmát, vagyis az adatok más tagállamnak való továbbítása esetén kizárólag a meghatározott célra lehet felhasználni. Ezt az adatvédelmi törvényünk is rögzíti. Itt is szükséges a modern informatikai háttér, számítógépes szoftverfejlesztés és a szakképzett szakemberek alkalmazása.
A Schengeni Információs Rendszer a határátkelőhelyeket összekapcsoló nemzeti alrendszerekből és egy központból áll. A schengeni külső határok átlépésekor a beutazókat az adatbázisban ellenőrzik, így kiszűrhetik az egész schengeni térségben nemkívánatos személyeket. Szigorúbb, hatékonyabb lesz a zöldhatár ellenőrzése is, ami szintén kizárólag a bűnözők számára lesz hátrányos.
A SIS I+ egyfajta körözési tájékoztató rendszer. A SISone4ALL (a SIS I+ rendszer projektneve) is tartalmazza majd valamennyi, a rendszerhez csatlakozó tagállam, így a 2004-ben csatlakozottak közül kilenc adatait is (Ciprus nem csatlakozik a rendszerhez).
A SIS II a SISone4ALL-tól elsősorban nem adattartalmában tér el, bár lehetőséget ad biometrikus adatok bevitelére is, illetve az egyes jelzések összekapcsolására, ami hatékonyabbá teszi a végfelhasználók számára ennek az adatrendszernek a használatát.
Az eltérés a két rendszer (SIS I, SIS II) informatikai felépítésében jelentős, a SIS II szofisztikáltabb, magasabb fokon automatizált, nem teszi kötelezővé például nemzeti másolatok készítését, hanem a központi rendszer erős szerepén alapul, továbbá hosszabb távú megoldást is jelent.
A SIS II indulása a fejlesztések jelenlegi állása szerint 2008 decemberére várható, ez azonban későbbre is kitolódhat.
Vízum Schengen után
A magyar állampolgárok 2004. május 1-je óta utazhatnak személyi igazolvánnyal valamennyi EU-tagállamba, plusz Norvégiába, Izlandra, Svájcba és Liechensteinbe. A vízumkötelezettséget szintén EU-tagságunk óta kellett bevezetni az EU közös listájához igazodva. A schengeni övezethez való csatlakozással a vízumkiadási szabályok változnak.
Változás az alábbiakban lesz: schengeni vízumot nem lehet díjmentesen kiadni, tehát az ún. C vízum esetében megszűnik a díjmentesség. Kedvezményeket csak azok a kategóriák kaphatnak, amelyekre vonatkozóan az EU vízumkönnyítési megállapodást kötött vagy fog kötni (pl. Oroszország esetében egyes kategóriák, vagy pl. folyamatban van a nyugat-balkáni országokkal a csökkentett vízumdíjra irányuló tárgyalás).
Fontos, hogy schengeni vízumot csak az kaphat, aki a teljes schengeni térségbe való beutazás feltételeit tudja igazolni, mivel ez a vízum az egész térségbe utazásra jogosít.
A csak a kiállító államba érvényes vízumok (nemzeti vízum, korlátozott érvényességű vízum) kiadása tagállami hatáskörben marad, de ezzel nem lehet majd utazni a schengeni térségben.