Senkinek sem szabad abba belenyugodni, hogy 10 új szoftverből 4 még ma is illegálisan kerül a vállalatok számítógépeire - fogalmazott a BSA (Business Software Alliance) legfrissebb kutatási eredményének nyilvánosságra kerülését követően a szervezet magyarországi szóvivője.
Az illegális szoftverek aránya az elmúlt évben világszerte csökkent, a magyarországi csökkenés több tényezőnek tulajdonítható. Jelentős szerepet játszik benne a BSA által 2005 októberében indított "Nagyvizit" programja, amelynek során a szervezet képviselői személyes látogatások keretében tájékoztatták a cégek vezetőit a legális és racionális szoftvergazdálkodás elemeiről. Az eddig elsősorban Győr-Moson-Sopron és Pest megyében, illetve Budapesten lebonyolított több mint 200 látogatás során kiderült, hogy bár a cégek jelentős része jogkövető magatartást kíván folytatni, még sincs tisztában a legális szoftverhasználat elemeivel.
A szoftverillegalitási arány további csökkentése érdekében a BSA folytatja kampányát, hírlevele, honlapja és a különböző fórumok révén tájékoztatja a vállalatokat, a különböző állami szervezeteknek nyújtott szakmai támogatás révén pedig segíti a legális szoftverhasználat elterjedését.
Új lendületben a BSA "Nagyvizit" kampánya
2006 őszén folytatódott a BSA "Nagyvizit" kampánya, amelynek keretében a szervezet több száz magyarországi kis- és középvállalatot látogatott meg. A látogatások során a szervezet szakértői elsősorban a kis- és középvállalatok, valamint kiválasztott intézmények szoftvergazdálkodási gyakorlatával kapcsolatban tettek fel kérdéseket, tájékoztatták a vállalatvezetőket az illegális szoftverhasználattal járó kockázatokról, és a hiányosságok esetén javaslatokat tettek azok kijavítására.
A kampány tapasztalatai
A szervezet az eddigi tapasztalatokat több száz látogatás és vállalatvezetői interjú, valamint közel 3000 kielemzett szoftvernyilvántartás alapján vonta le. A látogatások tapasztalatai azt mutatják, hogy a kis- és középvállalatok vezetőinek többsége nincs tisztában a legális szoftverhasználatot szabályozó magyarországi törvényekkel, rendelkezésekkel, nem ügyel arra, hogy a vállalat belső rendelkezései megakadályozzák az alkalmazottak illegális szoftverhasználatát, és – bár 40 százalékuk nyilvántartja a licencelt szoftvereit – a megvizsgált 2800 szoftvernyilvántartásból mindössze 0,5% felel meg a nemzetközileg elfogadott normáknak.
A cégek vezetői közül jó néhányan nem ismerik a licencszerződések előírásait, és nem tudják, hány számítógépre is szól egy adott licencszerződés. A vizsgálatok során akadt olyan első számú vezető is, akinek a beszélgetés során vált világossá, hogy a cég szoftvergazdálkodásáért ő tartozik elsődleges felelősséggel, nem pedig a cég számítástechnikai vezetője.
A látogatások következő hullámában a BSA elsősorban azon vállalatok szoftverhasználati szokásaira lesz kíváncsi, akik eddig nem válaszoltak a szervezet megkeresésére, teljessé téve ezzel a felmérésbe eddig bevont vállalatok körét. A látogatások ezentúl az ország egész területére kiterjednek.
Lassan fehéredik a szoftverpiac
Az illegális szoftverhasználat a becslések szerint évről évre világszerte több tízmilliárd dolláros kárt okoz. Egy nemzetközi felmérés adatai szerint a világon tavaly minden harmadik számítógépes program illegális, azaz kalózmásolat volt, ami miatt 34 milliárd dolláros bevételtől esett el a szoftveripar.
Az egyes országok mutatói között óriási eltérések tapasztalhatók: míg a szovjet utódállamokban gyakorlatilag nem találni jogtiszta szoftvert – 96 százalék feletti az illegalitási arány –, addig Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban 21-28 százaléknyi csupán a kalózszoftverek aránya. A világon sehol sem sikerült azonban húsz százalék alá csökkenteni az illegalitási arányt, így még a legtisztábbnak tekinthető Egyesült Államokban is minden ötödik szoftver "fekete".
De hiába alacsony ez az arány, a világ legnagyobb szoftverpiacán így is óriási a veszteség: 6,9 milliárd dollárt spóroltak a felhasználók a különféle programok jogosulatlan letöltésével, lemásolásával. Második a listán Kína, ahol 3,9 milliárd dollárra becsülik a kárt, miközben az illegalitási arány elérte a 86 százalékot.
A BSA jelentésében kimutatta, hogy ha a szoftverillegalitási arány globálisan a jelenlegi 35-ről 25 százalékra csökkenne, akkor ez akár 2,4 millió új munkahelyet, négyszázmilliárd dollár értékű növekedést és 67 milliárd dollárnyi adóbevételt eredményezhetne világgazdasági szinten.
A BSA-tagság előnyei
A BSA tagjai részt vehetnek a jogszerűtlen szoftverhasználat elleni tevékenységben és a politikai irányelvek kidolgozásában, és élvezhetik ezen tevékenységek előnyeit is.
A BSA világszerte körülbelül 50 forródrótot üzemeltet. Ezeken keresztül lehet információt kapni az illegális szoftverhasználatról, és itt lehet bejelenteni az olyan eseteket, amelyekben illegális szoftverfelhasználás gyanúja merült fel.
A szerzőijog-sértések büntetőjogi következményeinek következetes érvényesítése érdekében a BSA szorosan együttműködik a nyomozó hatóságokkal, és büntetőeljárásokat, illetve polgári peres eljárásokat indít az olyan gazdasági társaságok ellen, amelyek illegális szoftvereket használnak, illetve illegális szoftvermásolatokat terjesztenek.
A BSA ingyenes eszközöket biztosít a számítógépes rendszerek felülvizsgálatához, auditálásához, hogy a végfelhasználók saját kezdeményezésre és önállóan is ellenőrizhessék, szoftverkészletük megfelel-e a licencelési megállapodásoknak.
A tagság kategóriái
A BSA jelenleg a tagság öt kategóriáját kínálja:
Világszervezeti tagság
A világszervezeti tagság azokat a szoftverfejlesztőket tömöríti, amelyek termékeit a világ egy vagy több régiójában illetéktelenül használják.
Regionális tagság Ázsiában, Európában vagy Latin-Amerikában
A tagság e szintje azokat a szoftverfejlesztőket célozza, akiknek termékei a világ egy adott régiójában érintettek, illetve akik tevékenységüket egy adott régióra szeretnék csak korlátozni.
EMEA (Európa, Közel-Kelet, Afrika) regionális tagság
A tagság e szintje az EMEA régióba tartozó azon szoftverfejlesztőket célozza, akiknek éves árbevétele nem éri el a 200 millió dollárt.
A politikai irányelveket meghatározó tanácsban való tagság
A tagságnak ez a kategóriája azokat a szoftverfejlesztőket, hardvergyártókat és egyéb, számítástechnikával foglalkozó cégeket tömöríti, akik részt kívánnak venni a szoftver- és számítástechnikai ipar sikeréhez szükséges törvények, szabályozások és rendeletek véleményezésében és előkészítésében.
Illegális internetes letöltés elleni tagság
A tagság e szintje azokat a szoftverfejlesztőket célozza, akik nem járultak hozzá termékeik interneten történő terjesztéséhez, és szeretnének részt venni az iparág idevonatkozó erőfeszítéseiben, valamint az illegális szoftverterjesztés megelőzésében és visszaszorításában.
A BSA nemrég üzembe helyezett egy automatikus web crawler alkalmazást, amely automatikusan keresi és azonosítja a tagok termékeit illetéktelenül terjesztő helyeket az interneten.
A BSA-ról
A Business Software Alliance (BSA) a biztonságos és jogtiszta digitális világ érdekében tevékenykedő, 1988-ban, a legnagyobb amerikai szoftverfejlesztők és -terjesztők által alapított világszervezet több mint 60 országban képviselteti magát, Magyarországon 1994 óta működik. * A BSA tagjai a világ legdinamikusabban fejlődő iparágait képviselik. A szervezet elkötelezett a biztonságos és jogtiszta digitális világ megteremtése iránt. A BSA elsődleges feladatai közé tartozik az illegális szoftverhasználat csökkentése, a szellemi tulajdon védelmére és a szabad kereskedelemre vonatkozó szigorú irányelvek elterjesztése, valamint a megalapozott szoftvergazdálkodási gyakorlat bemutatása. * A BSA a világ 60 országában aktívan lép fel a tagjai által gyártott szoftverek jogosulatlan használata és másolása ellen. A BSA programjai a szoftverhasználat jogszerű módjáról tájékoztatják a felhasználókat és a kormányzati szerveket, és így hozzájárultak számos illegális internetes letöltési lehetőség, engedély nélküli CD-gyártó és illegálisszoftver-kereskedő működésének megszüntetéséhez is. * A BSA közügyeket képviselő részlege a fogyasztók tájékoztatásával foglalkozik, melynek során pozitív marketingeszközökkel mutatják be a jogtiszta szoftverek használatából, illetve a szoftvergazdálkodásból adódó előnyöket.
A szoftverkalózkodás típusai
A nem jogszerű szoftverhasználatnak öt gyakori típusa van.
Jogszerűtlen másolás
Erről a típusról akkor beszélünk, amikor a vállalat egy alkalmazottja engedély nélkül készít a szoftverről másolatot. A végfelhasználói illegális tevékenységnek a következő formái lehetnek:
– egy licencelt példány több számítógépre történő telepítése,
– lemezek másolása telepítés és terjesztés céljából,
– frissítési ajánlatok elfogadása anélkül, hogy a korábbi verzióból rendelkezne legális példánnyal,
– lemezek cseréje a munkahelyen vagy azon kívül,
– oktatási célú, vagy más korlátozott felhasználású, vagy nem kereskedelmi szoftver megszerzése üzleti célú felhasználásra szóló licenc nélkül.
Kliensszerver-túlhasználat
Az illegális használat ezen fajtájáról akkor beszélünk, amikor a program egy központi példányát a megengedettnél több felhasználó használja egyszerre hálózatban. Abban az esetben, ha valaki a helyi hálózat szerverére telepít szoftvereket azért, hogy azokat több munkatárs is használhassa, meg kell bizonyosodnia arról, hogy a licenc ezt lehetővé teszi-e. "Túlhasználat"-nak nevezik azt az esetet, ha a licenc által megengedettnél több felhasználó használja a szoftvert.
Illegális terjesztés az interneten
Ebben az esetben a szoftvert jogszerűtlenül töltik le az internetről. Az interneten keresztül beszerzett szoftverekre is ugyanazon vásárlási szabályokat kell alkalmazni, mint a hagyományos módon megvásárolt szoftverek esetében.
Az internetes jogszerűtlen terjesztésnek a következő formái lehetnek:
– kalózoldalak, melyek ingyenesen letölthetővé teszik a szoftvereket, vagy pedig más programok feltöltését kérik cserébe,
– internetes aukciós oldalak, melyek hamis, értékesítő csatornákon kívüli vagy szerzői jogot sértő termékeket kínálnak, és
– Peer-to-peer (P2P) hálózatok, melyek a szerzői jogilag védett szoftverek jogszerětlen továbbítását teszik lehetővé.
Merevlemezre másolás
Merevlemezre másolásról akkor beszélünk, amikor egy új számítógépet értékesítő cég illegális szoftvert telepít a számítógép merevlemezére, annak érdekében, hogy a számítógép megvásárlását még vonzóbbá tegye. Ugyanezen szempontok vonatkoznak azon szolgáltatókra, akik az irodákban található számítógépre telepítenek új szoftvereket.
Szoftverhamisítás
A szoftverhamisítás egy szerzői jogilag védett anyag jogosulatlan másolása és értékesítése, az eredeti termék imitálásának céljával. A dobozos szoftverek esetében gyakran találhatóak hamis CD-k vagy lemezek, amelyek tartalmazzák a tényleges szoftvert, csakúgy, mint a kapcsolódó csomagolást, használati útmutatókat, licencmegállapodásokat, címkéket, regisztrációs kártyákat és biztonsági jellemzőket.
A licenc fontossága
A szoftverfejlesztés csapatmunka eredménye, mely a programozók, írók és grafikus művészek kreatív ötleteit és tehetségét ötvözi. A legtöbb kreatív alkotáshoz hasonlóan, mint például a könyvek, zene és filmek, a számítógépes szoftvereket is szerzői jogi törvények védik.
Amikor valaki szoftvert vásárol, nem válik a szerzői jog tulajdonosává, hanem a jogtulajdonos által meghatározott feltételekkel, korlátozásokkal csak használati jogot kap a szoftverre. A pontos feltételeket a szoftverhez csatolt licencszerződés tartalmazza. A licenc szerint a szoftvert általában csak egyetlen számítógépre lehet telepíteni, illetve arról csak egy biztonsági másolat készíthető.
A felhasználó jogellenesen jár el, amennyiben a szoftvert a licencszerződés által meg nem engedett módon másolja, terjeszti vagy telepíti, függetlenül attól, hogy barátokkal vagy kollégákkal cserél lemezeket, vagy nagy mennyiségű másolásban vesz részt.
A jogi következményeken túl, a másolt vagy hamisított szoftverek használata az alábbi kockázatokkal is jár:
– nagyobb eséllyel jelentkeznek szoftvervírusok, mennek tönkre a lemezek vagy hibásodnak meg a szoftverek,
– a terméktámogatás hiánya, amely csak a licenccel rendelkező felhasználók számára biztosított,
– a jogtalan használó nem lesz jogosult a szoftverfrissítésekre, amely csak a licenccel rendelkező felhasználók számára biztosított.
A számítógépi program és a szoftver jogi védelme
Az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása mellett a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció, azaz a szoftver is – akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is – szerzői jogi védelem alatt áll. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. (Szjt.).
A védelem alatt álló szoftver fogalma
Az Szjt. nem határozza meg a szoftver pontos fogalmát, csupán azt rögzíti, hogy szerzői jogi védelem alatt áll a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció, akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. A szoftverek is akkor minősülnek szerzői műnek, amennyiben eredetiek, tehát alkotójuk saját szellemi alkotásának tekinthetőek.
A Szerzői Jogi Szakértő Testület (SzJSzT) a számítógépes eljárási rendszer körében önálló szellemi alkotásként általában a számítógépi kezelésre alkalmas feladat feltárását, a feladatnak a gép által megkövetelt korrektséggel való megfogalmazását, a matematikai modell elkészítését és végül az algoritmus, azaz a gépi eljárás kidolgozását jelölte meg, míg az egyéb műveleteket, így pl. a gépi számítások elvégzését és azok eredményeinek értékelését és hasznosítását az ún. rutinmunka körébe sorolta.
A szerzői jogi törvény a szoftverekről
Az Szjt. a szoftverfordítás, az átdolgozás jogi védelme, a tiltott másolás, a terjesztés, a mű haszonkölcsönbe adása mellett részletesen foglalkozik a szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházásával, a szoftvertöbbszörözéssel – átdolgozás, feldolgozás –, a szoftverek működésének megismeréséhez fűződő jogokkal és a szoftverek szabad felhasználásának korlátaival is.
A munkaviszonyban alkotott szoftverek sajátos szabályai
A munkaviszonyban, vagy más hasonló jellegű (pl. közalkalmazotti, szolgálati) jogviszonyban létrehozott mű átadásával a szerzői vagyoni jogokat – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató szerzi meg. Ez a jogszerzés azonban nem korlátlan, pontosabban fennmarad a szerző díjazás iránti igénye, ha a munkáltató a felhasználásra másnak (harmadik személynek) engedélyt ad, vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.
A számítógépi programfejlesztés tetemes költségekkel jár, és általában valamilyen előre megjelölt gazdasági eredmény elérését célozza, így a jogalkotó érthetően korlátozza a szerzők jogait az anyagi befektetéseket eszközlő megrendelő-felhasználóval szemben. Ez azt jelenti, hogy a szoftver átadásával a szerzők rendelkezési joga automatikusan megszűnik, további díjigényeik elenyésznek, és csupán a nevük feltüntetésének mellőzését kérhetik. Az Szjt. ugyanakkor nem zárja ki a felek eltérő megállapodását, vagyis többletjogok biztosítását a szerzőknek.
Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyából eredő kötelessége teljesítéseként készít szoftvereket és adatbázisokat, ezeket a szerzői díjra számot tartó műveket úgy kell tekinteni, hogy az alkotói díjat a munkabér magában foglalja, így a szerzőnek külön alkotói díjat nem kell fizetni. Míg más mű esetén a szerzőt megfelelő díjazás illeti akkor, ha a munkáltató a felhasználásra más személynek engedélyt ad, vagy másra átruházza a megszerzett jogait, addig ez a jog nem illeti meg a munkaviszonyból eredő kötelesség teljesítéseként elkészített, illetve összeállított szoftverek és adatbázisok alkotóit.
A Szellemi Tulajdon Világnapja – április 26-a
A Szellemi Tulajdon Világnapja alkalmából három jogvédő szervezet: ASVA (Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány), BSA (Business Software Alliance) és ProArt (Szövetség a Szerzői Jogokért), valamint a szakma ismert képviselői kívánják felhívni a figyelmet a szerzői jogok védelmének fontosságára. * Szerzői jogvédő szervezetek becslése szerint ma Magyarországon 100 milliárd forint nagyságrendű kár éri az ágazatot a szerzői jogsértések miatt, így a szerzői jog megsértése, a kalózkodás nemcsak a szerzőknek, alkotóknak okoz súlyos károkat, hanem jelentős gazdasági, kulturális, erkölcsi és társadalmi vonzatai is vannak. A teljes szerzői jogi ipar a gazdasági teljesítmény csaknem 9%-át teszi ki, ezen belül is jelentős helyet foglalnak el az elsődleges szerzői jogi ágazatok, mint a filmalkotás, a zene és egyéb művészeti ágak, valamint a szoftverágazat