Kereskedelmi ügynöknek a joggyakorlat azt a személyt tekintette, aki más vagy mások részére állandó jogviszonyban, akár mint alkalmazott, akár mint önálló kereskedő (önálló ügynök) kereskedelmi ügyleteket létesített (köt vagy közvetít, azaz ügylet kötésére kínálkozó alkalmat közöl). Az ügynöki szerződésre a megbízás szabályait alkalmazták, kivéve, ha az ügynök munkaviszony keretében tevékenykedett.
Az önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység szabályozása
Az önálló kereskedelmi szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény megalkotásával a törvényhozó az Európai Közösségek Tanácsának az önálló kereskedelmi ügynökökre vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló 86/653/EGK irányelvét ültette át a magyar jogba, megteremtve ezzel az önálló kereskedelmi ügynöki tevékenységre vonatkozó szabályokat. A tagállamok közötti jogközelítés célja az volt, hogy az egységes belső piacon belül javítsa a versenyfeltételeket, és mind a kereskedelmi ügynököt a megbízóval szembeni védelemre, mind a kereskedelmi ügyletek biztonságára nézve egységesítse a szabályozást. A tagállamok joga közti eltérések ugyanis gátolták a kereskedelmi képviseleti szerződések létrejöttét és működését, ha az ügynök és a megbízó különböző tagállamokban telepedett le.
A törvény 2001. február 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit alapvetően az ezt követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. 2003. január 1-jétől azonban a törvény előírásai érvényesek a hatálybalépése előtt megkötött szerződésekre is, ha a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek esedékességét eredményező tények 2003. január 1-je után következtek be. Ha tehát pl. a szerződés 2000-ben jött létre, de a felek közt a jutalékkal kapcsolatos jogvita egy 2004-ben közvetített ügyletből ered, a bíróság a törvény alapján dönt. Ha azonban ugyanezen szerződés alapján egy 2002-ben közvetített ügylet miatt lesz elszámolási vita, a törvény szabályait még nem alkalmazhatja a bíróság.
Ügynöki szerződések szabályai más jogszabályokban
A különböző típusú ügynöki szerződéseket külön jogszabályok kisebb-nagyobb részletességgel szabályozzák. Ilyen jogszabályok:
– az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény,
– az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény,
– a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény,
– a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény és
– az utazási és utazást közvetítő szerződésről szóló 214/1996. (XII. 23.) kormányrendelet.
Az itt felsorolt jogszabályok által szabályozott körben az önálló kereskedelmi ügynökre vonatkozó rendelkezéseket csak akkor lehet alkalmazni, ha a fenti jogszabályok a 2000. évi CXVII. törvénnyel ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.
Az önálló kereskedelmi ügynök fogalma
Önálló kereskedelmi ügynök (a továbbiakban: ügynök) az, aki
– kereskedelmi ügynöki szerződés alapján,
– munkaviszonyon kívül,
– állandó jellegű megbízás alapján,
– díjazás ellenében
– áruk (ingók vagy ingatlanok) adásvételét, vagy árukra, szolgáltatásra, vagyoni értékű jogra, értékpapírra, illetve tőzsdei ügyletre vonatkozó
bármilyen típusú szerződést közvetít.
E feltételek konjunktívak, vagyis valamennyinek együtt kell fennállni ahhoz, hogy a jogviszony kereskedelmi ügynöki jogviszonynak minősüljön.
Nem minősül önálló kereskedelmi ügynöknek, akinek a más nevében történő szerződéskötéshez való joga jogszabályon alapul. Tehát nem kereskedelmi ügynök pl. az önkormányzat vagyonkezelője, ha a vagyonkezelésre önkormányzati rendelet alapján jogosult. Nem kereskedelmi ügynök az sem, aki ugyan más nevében jár el és köt szerződéseket, de a képviseleti jogát jogszabály-specifikusan rendezi. Ilyen, jogszabályon alapuló képviseleti joga van pl. a gyámnak, a gondnoknak, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének, a felszámolónak és a végelszámolónak.
Állandó ügynöki megbízás
A kereskedelmi ügynöki minősítés fogalmi elemei közül az állandó megbízás meghatározása szorul bővebb magyarázatra. Már az ítélkezési gyakorlatban is felmerült az a kérdés (mégpedig az ingatlanközvetítéssel kapcsolatosan), hogy mikor tekinthető állandó jellegűnek az ügynöki megbízás, azaz alkalmazható-e a törvény olyan esetben, amikor ugyan az ügynök állandóan, folyamatosan, üzletszerűen közvetít (praktikusan ebből él, ez a főtevékenysége), de megbízást nem egy személytől, hanem a megvételre, illetve eladásra vonatkozó ingatlanok tulajdonosaitól, tehát egy folyamatosan változó személyi körtől kap. Más szóval az állandóság az ügynök tevékenységére vagy a szerződésre, a megbízó és az ügynök kapcsolatára vonatkozik-e? A kérdés azért lényeges, mert – amint azt később látni fogjuk – a kereskedelmi ügynököt megbízójával szemben a törvény számos rendelkezése védi. Ha a törvény nem alkalmazható, ez a védelem értelemszerűen nem illeti meg az ügynököt.
A Legfelsőbb Bíróság 2/2005. számú polgári jogegységi határozata válaszolta meg a kérdést. A határozat ugyan az ingatlanközvetítői szerződésekre vonatkozik, de általános iránymutatásként is értelmezhető. A Legfelsőbb Bíróság szerint az egyszeri vagy néhány ingatlan közvetítésére vonatkozó megbízás nem minősül kereskedelmi ügynöki tevékenységnek. Az állandóság fogalmának szempontjából a tartósság, a nagyobb számú ügylet közvetítésére irányuló, vagy a hosszabb ideig tartó jogviszony is csak megközelítő meghatározások. Az állandóságnak nem csupán a megkötendő ügyletek számszerűségében vagy az ügynöki szerződés időtartamában, hanem a jogügylet jellegében kell megnyilvánulnia. Ilyen jellegre utal különösen, ha határozatlan időre – egyben meghatározatlan számú ingatlan közvetítésére –, illetve viszonylag hosszabb határozott idejű, de ugyanakkor meghatározatlan számú jogügylet folyamatos közvetítésére vonatkozó ügynöki szerződést kötnek a felek.
Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés
A kereskedelmi ügynöki szerződés a megbízó és az ügynök megállapodása, amely rendezi a felek jogviszonyát, meghatározza az ügynök és a megbízó jogait és kötelezettségeit, az ügynök díjazását és a tevékenységi területet.
Kötelező írásbeliség
A szerződést – legalább annak lényeges tartalmát – írásba kell foglalni. Nem szükséges a szerződésben szabályozni azokat a kérdéseket, amelyeket jogszabály rendez, kivéve, ha a jogszabálytól a felek el kívánnak térni. Egyébként az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés csak akkor térhet el a törvény előírásaitól, ha a törvény az eltérést nem tiltja. Ha a törvény nem enged eltérést, a felek eltérő tartalmú megállapodása helyébe a törvény rendelkezései lépnek.
A törvény nem ír elő minősített okiratot, tehát a szerződést nem kell teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátni. Közokirati forma is csak akkor szükséges, ha valamelyik fél nem tud vagy nem képes írni, bár ez az ügylet jellege miatt nehezen képzelhető el. Az írásbeli alaktól a felek nem térhetnek el. Ezt a törvény tiltja. Az írásba foglalás elmaradása a szerződés érvénytelenségét eredményezi.
A szerződés időtartama
A szerződésben meg kell határozni a jogviszony időtartamát. A szerződés létrejöhet határozott vagy határozatlan időre, vagy szólhat feltétel bekövetkezéséig. A határozott időre kötött szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át, ha a teljesítését a felek a határozott idő lejárta után tovább folytatják.
A tevékenységi terület meghatározása
Szintén meg kell határozni a kereskedelmi ügynöki szerződésben a tevékenységi területet. A tevékenységi terület azokat az árukat (szolgáltatásokat), valamint azt a földrajzi területet vagy azt a földrajzi és személyi kört jelöli, amelynek vonatkozásában a kereskedelmi ügynök köteles, illetve jogosult a tevékenységét ellátni. A kereskedelmi ügynök az adott tevékenységi terület vonatkozásában kizárólagos közvetítői joggal ruházható fel. A kizárólagos közvetítői jog azt jelenti, hogy az adott tevékenységi területen kizárólag az ügynök jogosult tevékenykedni.
A kereskedelmi ügynök, mint a megbízó képviselője
A kereskedelmi ügynöki szerződés feljogosíthatja az ügynököt arra, hogy a közvetített szerződést a megbízó nevében (a megbízó képviselőjeként) vagy bizományosként a saját nevében, de a megbízó javára megkösse.
Ha ezt a szerződés lehetővé teszi, az ügynök, mint a megbízó képviselője, egyúttal jogosult a teljesítés elfogadására (pl. a vételár átvételére) is.
Ha az ügynök egyben képviselő is, a harmadik félnek a szerződés megkötésére irányuló, illetve a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatai a kereskedelmi ügynökkel való közléssel a megbízóval szemben is hatályossá válnak. Ezeket a nyilatkozatokat tehát úgy kell tekinteni, mintha azt közvetlenül a megbízóval közölték volna. A képviseleti jogkör korlátozása a harmadik féllel szemben csak akkor hatályos, ha vele azt megfelelően közölték.
Ha a kereskedelmi ügynök nem jogosult a megbízó nevében szerződés megkötésére, a harmadik félnek a szerződés megkötésére irányuló, illetve a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatainak a kereskedelmi ügynökkel való közlése a megbízóval szemben nem hatályos.
A kereskedelmi ügynök kötelezettségei
Az ügynök az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, a megbízó érdekeire figyelemmel és utasításai szerint köteles minden ésszerű, elvárható erőfeszítést megtenni a kereskedelmi ügynöki szerződésben meghatározott szerződések közvetítése érdekében.
Tájékoztatási kötelezettség
Az ügynök tevékenysége során köteles tájékoztatni a harmadik felet képviseleti jogkörének terjedelméről, tehát arról, hogy jogosult-e megbízója nevében vagy bizományosként szerződést kötni.
Tájékoztatási kötelezettség az ügynököt nemcsak a harmadik fél felé, hanem megbízójával szemben is terheli. A megbízót az ügynök tevékenységéről szükség szerint, a közvetített szerződésekről, valamint a harmadik félnek a szerződés megkötésére irányuló, illetve a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatairól pedig haladéktalanul tájékoztatni kell.
Köteles továbbá tájékoztatni az ügynök a megbízót a piaci helyzet alakulásáról és minden olyan körülményről, amely a megbízónak a kereskedelmi ügynöki szerződéssel kapcsolatos, a kereskedelmi ügynök által ismert érdekei szempontjából jelentős. Ezektől az előírásoktól a felek megállapodása nem térhet el.
Tájékoztatási kötelezettség az ügynököt már a kereskedelmi ügynöki szerződés megkötése előtt is terheli. Köteles ugyanis megbízóját tájékoztatni arról, ha más megbízóval kötött szerződés alapján hasonló tárgyú kereskedelmi ügynöki tevékenységet végez. Ha e kötelezettségét megszegi, a megbízó kártérítést követelhet, vagy felmondhatja a kereskedelmi ügynöki szerződést.
A kereskedelmi ügynöki szerződés időtartama alatt a kereskedelmi ügynök csak a megbízó írásbeli hozzájárulásával köthet más megbízóval hasonló tárgyú kereskedelmi ügynöki szerződést.
A szerződés megszűnése
A szerződés megszűnhet a felek közös megegyezésével, bármelyik fél halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével, a szerződésben kikötött feltétel bekövetkezésével, a határidő lejártával vagy felmondással. * Felmondás * Felmondani csak a határozatlan időre kötött szerződést lehet. Felmondásra bármelyik fél jogosult. A felmondás lehet ún. rendes felmondás vagy a szerződésszegést szankcionáló azonnali hatályú rendkívüli felmondás. A rendes felmondás a naptári hónap utolsó napjára szól. A felmondást annyiban kell indokolni, hogy a kiegyenlítéshez való jog megállapítható legyen. * Felmondási idő * A felmondási idő a szerződés első évében egy hónap, a második évében két hónap, a harmadik és azt követő években pedig három hónap. Rövidebb felmondási időben a felek nem állapodhatnak meg, kivéve ha a kereskedelmi ügynök nem főtevékenységeként végzi a kereskedelmi ügynöki tevékenységet. Ha a felek hosszabb felmondási időben állapodnak meg, a megbízóra irányadó felmondási idő nem lehet rövidebb, mint a kereskedelmi ügynökre irányadó felmondási idő. * Ha a határozott időtartamú szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át, a felmondási idő számítása szempontjából a szerződés teljes időtartamát kell figyelembe venni. * Bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja a kereskedelmi ügynöki szerződést, ha a másik fél a szerződésben vállalt vagy a törvény alapján fennálló kötelezettségét súlyosan megszegi.
A megbízó kötelezettségei
A megbízó legfőbb kötelezettsége a díjfizetés. Ezenkívül a megbízó az adott helyzetben általában elvárható módon köteles a kereskedelmi ügynököt segíteni kötelezettségei teljesítésében. Ez különösen azt jelenti, hogy köteles a szükséges iratokat, illetve dolgokat a kereskedelmi ügynök rendelkezésére bocsátani, és a kereskedelmi ügynöki szerződés teljesítéséhez szükséges tájékoztatást megadni.
A megbízó köteles a kereskedelmi ügynököt kellő időben értesíteni arról, ha csak lényegesen kisebb mennyiségben szándékozik vagy képes szerződéseket kötni annál, mint amit a kereskedelmi ügynök ésszerűen feltételezhet.
Tájékoztatási kötelezettsége a kereskedelmi ügynök által közvetített szerződés megkötésére, a szerződéskötés meghiúsulására, valamint a kereskedelmi ügynök által közvetített szerződés teljesítésének elmaradására is vonatkozik. Ez az ügynök díjigényének érvényesítését segíti. Ezektől az előírásoktól a felek megállapodása nem térhet el.
Versenykizáró megállapodás
Versenykizáró megállapodásnak minősül az olyan megállapodás, amely a kereskedelmi ügynököt a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése utáni időre a kereskedelmi ügynöki tevékenységében korlátozza. Versenykizáró megállapodás érvényesen csak írásban, legfeljebb a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése utáni két évre, külön díjazás ellenében, és csak a kereskedelmi ügynöki szerződéssel azonos tevékenységi területre korlátozottan köthető. Ha a kereskedelmi ügynök a szerződést a megbízó súlyos szerződésszegése miatt azonnali hatállyal mondta fel, a felmondást követő egy hónapon belül írásban a versenykizáró megállapodást is felmondhatja.
Az ügynök díjazása
A díjazásról a feleknek a szerződésben kell megállapodni. E nélkül visszterhes szerződés (márpedig az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés ilyen) nem jön létre.
Ha a felek mégsem állapodnak meg a díj mértékében, de az eset körülményeiből megállapítható, hogy díjmegállapodás hiányában is létrejött a szerződés, az ügynök a tevékenységének helye és a szerződés tárgya szerint szokásos díjra, szokásos díjazás hiányában pedig az ügylettel összefüggő valamennyi körülmény figyelembevételével megállapított méltányos díjra jogosult. Ez a szerződések általános szabályaihoz képest jelentős eltérés. Célszerű azonban ennek ellenére ezt a kérdést a szerződésben rendezni, és nem a bíróságra bízni a díj megállapítását.
Fix összeg vagy jutalék
Az ügynök díjazása kiköthető fix összegben vagy jutalék formájában. Jutaléknak minősül a díjnak minden olyan eleme, amely a közvetített ügyletek száma vagy értéke szerint változik.
A kereskedelmi ügynök a díjon felül készkiadásainak, illetve általános üzleti kiadásainak megtérítését csak akkor követelheti, ha erre a szerződés feljogosítja.
A kereskedelmi ügynök a harmadik szerződő féltől a megbízó hozzájárulása nélkül nem fogadhat el díjazást.
A jutalék
Amennyiben a felek a szerződésben jutalékot kötöttek ki, a kereskedelmi ügynöki szerződés hatálya alá eső időszakban kötött szerződés után az ügynök akkor jogosult jutalékra, ha
– a szerződést a tevékenysége eredményeként kötötték meg, vagy
– a szerződést az általa korábban azonos jellegű ügylethez félként megnyert személlyel kötötték meg.
Ha az ügynök kizárólagos közvetítői joggal rendelkezik, azon szerződés után is jogosult jutalékra, amelyet a megbízó a szerződés hatálya alá eső időszakban a közreműködése nélkül, közvetlenül kötött a kizárólagossági jogával érintett földrajzi területhez vagy személyi körhöz tartozó féllel.
A földrajzi területhez tartozónak minősül
– az a természetes személy, akinek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az adott területen van; illetve
– az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely gazdasági tevékenységét az adott területen fejti ki.
A földrajzi területhez tartozó féllel kötöttnek minősülhet az a szerződés is, amelyet az adott területen kötöttek meg, továbbá amelyet az adott területen kell teljesíteni.
A megbízó jogosult a kereskedelmi ügynököt megillető jutalék kifizetésének megtagadására, ha az a korábban azonos körben megbízott kereskedelmi ügynököt illeti meg. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a korábbi kereskedelmi ügynöki szerződésről a megbízó az ügynököt a szerződés kötésekor tájékoztatta.
Jutalék a szerződés megszűnését követően
Az ügynök a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése után kötött szerződés alapján is jogosult jutalékra, ha
– a harmadik személynek a jutalékkötelesnek minősülő szerződés megkötésére irányuló ajánlata a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése előtt megérkezett a megbízóhoz vagy a kereskedelmi ügynökhöz, vagy
– a szerződéskötés túlnyomórészt az ügynöknek a kereskedelmi ügynöki szerződés tartama alatt kifejtett tevékenységére vezethető vissza, és a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnésétől számított ésszerű időn belül kerül sor a szerződéskötésre.
Ha a szerződés megkötése az azonos tevékenységi területen megbízott, időben egymást követő kereskedelmi ügynökök tevékenységének közös eredménye, a jutalékot arányosan meg kell osztani.
Inkasszójutalék
A felek megállapodhatnak abban, hogy a kereskedelmi ügynököt külön jutalék illeti meg az általa beszedett pénzösszegek után (inkasszójutalék).
Jutalék a felelősségért
Ha a kereskedelmi ügynök felelősséget vállal a megbízóval szemben a harmadik szerződő fél szerződésből folyó kötelezettségeinek teljesítéséért, a felelősség elvállalásáért külön jutalék köthető ki (del credere-jutalék).
A jutalék esedékessége
A jutalék esedékességét a szerződésben kell szabályozni. A jutalék akkor és olyan mértékben esedékes, amikor és amilyen mértékben
– a harmadik féllel a szerződés létrejött, és a megbízó teljesítette azt, vagy teljesítenie kellett volna, vagy
– a harmadik féllel a szerződés létrejött, és a harmadik fél teljesítette azt.
Ha a felek úgy rendelkeznek, hogy a kereskedelmi ügynök jutalékhoz való jogát a szerződés létrejötte önmagában megalapozza, illetve azt a teljesítés elmaradása nem érinti, a jutalék a szerződés megkötésekor esedékes.
A jutalék azonban legkésőbb akkor esedékes, amikor a harmadik szerződő fél teljesítette a szerződést, vagy teljesítenie kellett volna, ha a megbízó is teljesített volna. Ettől a felek a kereskedelmi ügynök hátrányára nem térhetnek el.
A del credere-jutalék a szerződés megkötésével válik esedékessé.
Nem illeti meg jutalék a kereskedelmi ügynököt, ha a harmadik féllel kötött szerződés teljesítésére olyan okból nem kerül sor, amiért a megbízó nem felelős. Ha a kereskedelmi ügynök jutalékra nem jogosult, illetve jogát elveszíti, köteles a már felvett jutalékot a megbízónak haladéktalanul visszafizetni. A jóhiszeműen felvett jutalék után visszafizetés esetében kamat nem jár.
Érvénytelen az olyan megállapodás, amely alapján a kereskedelmi ügynök elveszítené a jutalékhoz való jogát, ha a harmadik féllel kötött szerződés teljesítésére olyan okból nem kerül sor, amiért a megbízó felelős.
A jutalék elszámolása, megfizetése
Az esedékessé vált jutalékról a megbízó köteles a kereskedelmi ügynöknek legkésőbb az esedékessé válás negyedévét követő hónap utolsó napjáig elszámolást átadni és a jutalékot megfizetni. Az elszámolásnak tartalmaznia kell a jutalék számítása szempontjából lényeges minden adatot. Az ügynök jogosult arra, hogy a jutalékigénye érvényesítéséhez szükséges tájékoztatást, így különösen a megbízó könyvelésének a jutalékköteles ügyletekre vonatkozó kivonatát megkapja. Ettől a felek megállapodása a kereskedelmi ügynök hátrányára nem térhet el.
Az ügynöknek járó kiegyenlítés
Az ügynök a megbízótól a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése esetében kiegyenlítést követelhet, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak.
Kiegyenlítés akkor jár az ügynöknek, ha
– a megbízó számára új ügyfeleket szerzett, vagy a korábbi ügyféllel fennálló üzleti kapcsolatot olyan lényegesen kibővítette, hogy az megfelel egy új ügyfél megnyerésének,
– a megbízó az ügynök által szerzett ügyfelekkel fennálló üzleti kapcsolatokból a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnését követően is jelentős előnyre tesz szert, és
– a kiegyenlítés megfizetése az összes körülményre figyelemmel méltányos.
A méltányosság körében különös tekintettel kell lenni arra, hogy a kereskedelmi ügynök a szerződés megszűnése következtében elveszíti olyan jutalékhoz való jogát, amely őt a szerződés hatályban maradása esetén az általa szerzett ügyfelekkel a jövőben létrejövő szerződések után megilletné.
A kiegyenlítés összege
A kiegyenlítés összegének arányosnak kell lennie a jutalékveszteséggel. A kiegyenlítés összege nem haladhatja meg a kereskedelmi ügynök által a megelőző öt évben kapott díjazás átlagából számított egyévi összeget. Öt évnél rövidebb kereskedelmi ügynöki szerződés esetén a kiegyenlítés nem lehet több a szerződés időtartama alatt kapott díjazás éves átlagából számított összegnél.
A kiegyenlítéshez való jog akkor is fennáll, ha a kereskedelmi ügynöki szerződés a kereskedelmi ügynök halála (jogutód nélküli megszűnése) miatt szűnik meg.
A kiegyenlítés megfizetése nem érinti a kereskedelmi ügynök más jogcímen felmerülő kártérítési igényét.
A kiegyenlítés iránti igény határideje
A kiegyenlítés iránti igényt a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnését követő egyéves jogvesztő határidőn belül közölni kell a megbízóval.
Jogtalan kiegyenlítési igény
Nem illeti meg kiegyenlítés a kereskedelmi ügynököt, ha
– a megbízó a szerződést a kereskedelmi ügynök szerződésszegése miatt mondta fel azonnali hatállyal, vagy
– a kereskedelmi ügynök mondta fel a szerződést, kivéve ha a felmondást a kereskedelmi ügynök életkora, olyan testi fogyatkozása vagy betegsége, vagy a megbízó olyan magatartása indokolta, amely miatt a tevékenység folytatása a kereskedelmi ügynöktől nem várható el, vagy
– a kereskedelmi ügynök a megbízó hozzájárulásával a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit harmadik személyre ruházza át.
A felek a szerződés megszűnése előtt nem köthetnek olyan megállapodást, amely a kiegyenlítésre vonatkozó fenti rendelkezésektől a kereskedelmi ügynök hátrányára tér el.