Hazánk európai uniós csatlakozásával a korábbinál is nagyobb figyelmet kapnak a pályázatos úton elnyerhető támogatások. A hazai lehetőségeket az uniós fejlesztési alapok társfinanszírozásával a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai keretében meghirdetett pályázati támogatások széles köre egészíti ki. Emellett a magyar minisztériumok és regionális hivatalok támogatási programjai esetében is általános gyakorlattá vált a pályázatos lebonyolítás.
2007-től egy új hétéves költségvetési periódus kezdődik az Európai Unióban. Ennek keretében a magyar kormányzat új fejlesztési terveket készített. Az új ciklus egyben új, megnövelt forráskereteket és új támogatási célok meghirdetését is jelenti hazánknak. Érdemes figyelemmel kísérni a pályázatok fokozatos megjelenését 2007 első félévében, hogy a vállalkozások időben felkészülhessenek, és élni tudjanak a támogatási lehetőségekkel.
A pályázatokon való indulást azonban előzetesen mindig szigorúan mérlegelni kell. Nem érdemes olyan projektbe belevágni, amely kizárólag az állami támogatásnak köszönhetően térül majd meg, de piaci alapon nem lenne kellően jövedelmező.
A támogatások elnyerése számos költséggel, adminisztrációval és kötelezettséggel jár. Gyakran biztosítékot is kell adni, és többéves fenntartási kötelezettség keletkezik a támogatásból beszerzett eszközökre. A pótlólagos forrásszerzés lehetősége csábító, ám a pályázás előtt végig kell gondolni az előnyöket és a hátrányokat. Amennyiben egy vállalkozást csak a pénzszerzés lehetősége motivál, a pályázati tennivalók adminisztrációs terheit valószínűleg elviselhetetlennek fogja érezni. Ha azonban van olyan kiérlelt projektötlete, amely találkozik valamely pályázati konstrukció céljaival, főleg olyan feladatokkal fogja szembetalálni magát, melyeket pályázat nélkül is teljesítene.
A pályázati szándék véglegesítése előtt célszerű tájékozódni a pályázati rendszerről; mérlegelni, hogy milyen feltételek mellett érdemes a pályázaton indulni, és reális helyzetértékelésre van szükség a vállalkozás adottságairól, korlátairól. Össze kell vetni a pályázat kiírójának a szándékát a vállalkozás törekvéseivel, meg kell tervezni a finanszírozás időbeli ütemezését (különös tekintettel az utófinanszírozás miatti esetleges likviditási nehézségekre), és gondolni kell a megvalósítás utáni működtetésre, valamint a támogatás ellenében vállalt kötelezettségek teljesítésére.
Új gazdaságfejlesztési pályázatok
A 2007-2013. évekre vonatkozó, új uniós támogatásokat jelentő II. Nemzeti Fejlesztési Terv (hivatalos nevén: Új Magyarország Fejlesztési Terv) támogatási konstrukciói még kidolgozás alatt állnak, ezért a jövő évtől a vállalkozások számára megnyíló pályázati lehetőségekről még csak a koncepció szintjén lehet beszámolni.
A vállalkozások részére elérhető források elsősorban a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (a jelenlegi Gazdasági Versenyképesség Operatív Program utódjában) lesznek elérhetők. Emellett az ország mind a hét tervezési-statisztikai régiójában önálló regionális operatív programok is működnek majd, amelyek szintén tartalmaznak vállalkozásfejlesztési támogatásokat.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei a következő stratégiai fejlesztési célokat szolgálják:
K+F és innováció a versenyképességért
A tudás és a K+F eredmények hasznosításának, az alacsony hazai vállalati K+F és innovációs aktivitás növelésének ösztönzése, az innovációs folyamat szereplői közötti együttműködés előmozdítása, a technológiatranszfer segítése jelentik azokat a kiemelten fontos területeket, amelyekre a prioritás fokuszál – főként a K+F és innováció intézményi és infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével, a finanszírozási lehetőségek megteremtésével, szakemberfejlesztéssel és a piacra vezetés elősegítésével.
A korábbi hasonló jellegű támogatásokhoz képest lényeges különbséget jelent, hogy 2007-től elsősorban a piacra bevezethető termékek fejlesztésére lehet támogatást elnyerni, tehát a pályázatok célcsoportját szinte kizárólag a vállalkozások jelentik, a kutatóintézetek csak közvetett formában juthatnak a támogatásokhoz.
A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) jövedelemtermelő képességének erősítése
A 2007-2013-as tervezési időszak egyik kiemelt célja a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások, kiemelten a mikro-, kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése. Ennek eléréséhez szükséges a technológiaintenzív tevékenységek további kiépítése, a magas hozzáadott értékű termelés és stratégiai szolgáltatások hazai meggyökereztetése, továbbá kiemelten a kkv-szektor modernizációja, foglalkoztatásban betöltött szerepének erősítése és innovációs képességeinek fejlesztése, a hazai kis- és középvállalati, valamint a döntően külföldi tulajdonban lévő, modern nagyvállalati szektor közötti teljesítménybeli eltérés mérséklése érdekében. Az ország elmaradott régióinak felzárkóztatásában fontos szerepet játszhat a megtelepedett vállalkozások által gyakorolt multiplikátor hatás, amely a beszállítói háló kialakulásával erősíti a hazai, jellemzően kkv-szektorba tartozó beszállítók helyzetét.
A prioritásban megjelenő beavatkozások esetében kiemelten fontos az egyes vállalkozásfejlesztési projekteken belül a horizontálisan kezelt területek (vállalati humán erőforrás fejlesztése, IKT-technológia és szolgáltatások) fejlesztése, az üzlet- és piacfejlesztés támogatása.
Az információs társadalom és a modern üzleti környezet erősítése
A modern üzleti környezetért prioritás keretében nem elsősorban közvetlenül a vállalkozások, hanem azok külső, működési környezetének fejlesztése kerülhet támogatásra. Ilyen fejlesztést jelent majd a szélessávú internetelérés biztosítása az ország fejletlen területen is, az ipari parkok és logisztikai központok szolgáltatásainak fejlesztése, valamint a vállalkozások részére nyújtott információk, tanácsadói szolgáltatások biztosítása.
Új finanszírozási formák
Ennek az intézkedésnek a keretében nem vissza nem térítendő támogatások, hanem visszatérítendő jellegű, pénz- és tőkepiaci elvek alapján működtetett új finanszírozási formák bevezetésére és elterjesztésére kerül sor. A pénzügyi eszközök és a hozzájuk kapcsolódó tanácsadás a kis- és középvállalkozások külsőforrás-bevonásának lehetőségeit javítják. Az operatív program forrásainak egy részét egy ún. holdingalapba különítik el, amely a döntően magánszektorba tartozó pénzügyi közvetítők refinanszírozásán, illetve társfinanszírozásán keresztül jut majd el a vállalkozásokhoz. A közvetítő szervezetek pénzügyi eredményeit és a kezdeti időszakban adott működési támogatást elkülönítve mérik majd, lehetővé téve a szervezetek hatékonyságának folyamatos értékelését.
A pénzügyi piacokat érintő piaci elégtelenségek orvoslására – a fent leírt működési elv alapján – a következő lehetőségek állnak majd rendelkezésre:
– mikrofinanszírozás: kis összegű hitelezés nem banki hitelképes vállalkozásoknak,
– hitelgarancia: garancia a kereskedelmi bank részére kis- és középvállalkozások hiteleire,
– tőkebefektetések: kockázati tőke, magvető tőke programok a vállalkozások növekedésének és finanszírozásának elősegítésre.
Pályázati konstrukciók 2007-től
Az operatív program keretében várhatóan a következő pályázati konstrukciókat hirdetik meg 2007-től: * piacorientált kutatás-fejlesztési és technológiai együttműködések, * kutatási központok fejlesztése, megerősítése, * innovációs és technológiai parkok támogatása, * vállalati kutatás és fejlesztés, * vállalati innováció, * vállalati K+F tevékenység/divízió kialakításának támogatása, * technológiaintenzív start-up vállalkozások segítése, * vállalati beruházások támogatása, * munkahelyteremtő vállalkozásfejlesztő beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben, * vállalati folyamatmenedzsment támogatása, * minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása, * e-kereskedelem, e-szolgáltatások kialakítása, honlapkészítés, * hálózati infrastruktúra létrehozása, * ipari parkok telephelyeinek és szolgáltatásainak fejlesztése, * logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése, * vállalatok részére információ és üzleti és piacfejlesztési tanácsadás nyújtása. * Az első pályázatokat 2007 elején hirdeti meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, és az első félév során a többi pályázat is fokozatosan megjelenik. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program mellett a többi operatív program, sőt a kizárólag hazai forrásból működő támogatási rendszer is kínál majd új, vonzó pályázati lehetőségeket.
Hogyan találhatók meg a pályázati lehetőségek?
A pályázatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a minisztériumok, regionális és megyei fejlesztési tanácsok vagy más állami, önkormányzati intézmények írják ki. Az elsődleges információforrás éppen ezért ezen intézmények honlapja, hivatalos lapja, esetleg ügyfélszolgálati irodája lehet. A kormányzat telefonos ügyfélszolgálatot is működtetet Pályázati Információs Központ néven, melynek munkatársai a 06-40/200-494 számon érhetők el munkaidőben.
Pályázatkereső adatbázisok
Mivel az áttekintés még az interneten keresztül is nehéz és időigényes volna, ezért a támogatást nyújtó állami szervezetek pályázatkeresőkkel, "forrástérképekkel" is igyekeznek segíteni az eligazodást. A pályázatkeresők adatbázisában összegyűjtve megtalálhatók a különböző intézmények támogatási konstrukciói, és szűrőprogramok könnyítik meg a kiválasztást. Az állami intézmények pályázatkeresői ingyenesek, és nem igényelnek külön regisztrációt sem.
Kormányzati portál
A legszélesebb körű pályázati keresővel a kormányzati portál (http://www.magyarorszag.hu) rendelkezik. A kereső a portál nyitó oldalának felső menüsávjában a speciális keresők között érhető el. Ebben az adatbázisban valamennyi minisztérium pályázati felhívásai megtalálhatók. A szűrőfeltételek között lehetőség van a kedvezményezettek (vállalkozások, nonprofit szervezetek, önkormányzatok, magánszemélyek), a fejlesztési célok, támogatási formák, a települések és a benyújtási határidő alapján szűkíteni.
Lendület portál
Hasonló profillal rendelkezik a Lendület portál (http://www.lendulet.hu) is, amely a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium információs honlapja. Bár a pályázati lehetőségek között elsősorban a GKM felhívásai szerepelnek, néhány más intézmény támogatási programjai is helyet kaptak, és a vállalkozói támogatások mellett tartalmazza a nonprofit szervezetek és önkormányzatok részére meghirdetett pályázatokat is. A támogatások között több szempont, pl. ágazatok, beruházás nagyságrendje, a támogatás jellege szerint is kereshetünk.
A Lendület portál adatbázisa nem kizárólag pályázatokat tartalmaz, hanem megtalálhatók itt a különböző kedvezményes hitelprogramok, tőkebefektetési konstrukciók is. A kereső mellett a portál szolgáltatásai között megtalálhatjuk a vonatkozó jogszabályokat, a pályázatokkal kapcsolatos közleményeket és állásfoglalásokat is. A honlap tartalmazza továbbá a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázatírói képzésén sikeres vizsgát tett pályázatírók és tanácsadók elérhetőségét is.
A pályázás menete
Ha sikerült találni egy vagy több vonzó konstrukciót, végig kell gondolni a pályázásból eredő hasznokat és költségeket, lehetőségeket és kockázatokat. A felkészülés és tervezés megkönnyítése érdekében az alábbiakban összefoglaljuk egy tipikus pályázatos támogatás lebonyolításának főbb szakaszait:
– jó projektötlet, megvalósítási terv kidolgozása,
– a finanszírozási források biztosításának tervezése, a pályázati lehetőségek feltérképezése,
– a vállalkozás kiválasztja a megcélzott pályázati lehetőséget,
– a vállalkozás elkészíti a pályázati dokumentációt és benyújtja,
– a közreműködő szervezet nyilvántartásba veszi a pályázatot,
– a közreműködő szervezet a teljesség és a formai megfelelés szempontjából ellenőrzi a pályázatot,
– amennyiben szükséges, a közreműködő szervezet hiánypótlásra szólítja fel a pályázót,
– a formailag megfelelő pályázat befogadásra kerül, erről a pályázó befogadó nyilatkozatot kap,
– a közreműködő szervezet tartalmi szempontból értékeli a pályázatot, az értékelés alapján előterjesztést készít,
– az előterjesztések alapján bírálóbizottság rangsorolja a beérkezett pályázatokat,
– a rangsor alapján döntés születik a támogatás megítéléséről, erről a pályázó értesítést kap,
– a közreműködő szervezet támogatási szerződést köt a vállalkozással,
– a vállalkozás megvalósítja a projektet,
– a projekthez kapcsolódó, kifizetett számlák alapján a közreműködő szervezet utólag kifizeti a támogatást a vállalkozásnak,
– a vállalkozás (jellemzően 3 évig) folyamatosan működteti a projektet, erről évente jelentést küld a közreműködő szervezetnek,
– mintavétel alapján helyszíni ellenőrzésre kerülhet a vállalkozásnál,
– a fenntartási idő végén záró jegyzőkönyv készül, a közreműködő szervezet és a vállalkozás közötti kapcsolat véget ér.
Gyakori hibák a pályázat lebonyolítása során
Bár mindenki igyekszik elkerülni, a pályázatok benyújtásakor sokféle hibával lehet találkozni. Ezek származhatnak oda nem figyelésből, a kiírás pontatlan értelmezéséből, szakmai hozzáértés hiányából vagy éppen a sürgető határidő miatti kapkodásból. A közreműködő szervezetek tapasztalatai alapján leggyakoribb hibák az alábbiak:
– határidő túllépése, késedelmes beérkezés,
– a pályázat hiányos, vagy más ok miatt nem felel meg a kiírásban szereplő formai követelményeknek,
– a pályázó nem jogosult pályázni,
– a projekt nem megfelelő (a szakmai koncepció elégtelen),
– a projekt tervezett lebonyolítási ideje meghaladja a megszabott maximális időtartamot,
– a projektre kért támogatás magasabb a felső összeghatárnál,
– a pályázat szakmailag kifogásolható, illetve lejárt határidejű árajánlatot tartalmaz,
– az eszközvásárlás teljes költsége meghaladja az igényelt támogatás megjelölt arányát,
– a felajánlott önrész (saját erő) alacsonyabb, mint a minimálisan elvárt,
– pénzügyi tervezés hiányosságai (el nem számolható költségek szerepeltetése, túlárazás),
– a pályázó nem írja alá a pályázatot, illetve hiányzik a pecsét.
Mint látható, a legtöbb hiányosság abból származik, hogy a pályázók nem kellően körültekintőek, nem olvassák át beadás előtt a pályázati dokumentációt, illetve nem vetik össze a pályázati felhívás elvárásaival. Megfelelő tervezéssel és odafigyeléssel a hibák döntő többsége elkerülhető.
Pályázatírók és tanácsadók
A pályázati követelmények teljesítése egyidejűleg több kihívást is jelent: magas szintű szakmai tudásra, piaci ismeretre, műszaki érzékre, felelős pénzügyi mérlegelésre, jogi látásmódra, valamint szervezőkészségre van szükség. A nagyvállalatok – kiterjedt nemzetközi kapcsolataikból, szakértői bázisukból, technikai felkészültségükből fakadóan - viszonylag könnyű helyzetben vannak, és alapvetően saját tudásbázisra építve, önállóan is képesek részt venni a pályázatokon. A mikro-, kis- és középvállalkozások esetében ez azonban közel sincs mindig így, gyakran felmerül a kérdés, hogy önállóan induljanak-e, vagy a feladat bonyolultságára tekintettel – vállalva a költségeket –, külső szakértők bevonásával készítsék el a pályázati dokumentációt.
Ha egy vállalkozás komolyan fontolgatja a pályázatokon való részvételt, már az elején célszerű eldöntenie, hogy szüksége van-e pályázati tanácsadóra Sok esetben a cég munkatársai képesek önállóan is a megfelelő támogatás felkutatására és a pályázat elkészítésére. A pályázatkeresők segítséget nyújtanak az információgyűjtésben, az interneten keresztül letölthető formanyomtatványok pedig részletes kitöltési útmutatókkal rendelkeznek. Elképzelhető, hogy a vállalat pénzügyi-számviteli részlege, vagy egy ezen a területen jártas cégvezető képes önállóan lebonyolítani a teljes adminisztrációt. Amennyiben mégsem, vagy nincs ilyesmire szabad kapacitás, érdemes szakembert felkérni a feladatra. A pályázatírás ugyanis a könyveléshez vagy adóbevallás-készítéshez hasonló szolgáltatás. Sokan, akik rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, rászánják az időt a szabályok megismerésére és a dokumentumok elkészítésére, képesek saját maguk megbirkózni a feladattal. Mások pedig, akik nem kívánnak ezzel részletesen foglalkozni, inkább megbíznak egy hozzáértő céget.
A pályázatírás: önálló szakma
A támogatások népszerűségének köszönhetően a pályázatírás mára egy önálló szakmává nőtte ki magát. Az utóbbi években meghirdetett egyre több támogatási lehetőség jelentős keresletet teremtett a pályázatírók szolgáltatása iránt, és a jól jövedelmező megbízások egyre több üzleti tanácsadót csábítottak erre a területre. Így a kereslet növekedésével együtt a kínálati oldal is éveken át dinamikusan növekedett. A pályázatírók számának növekedése azonban körülbelül két éve megtorpant. 2005 óta a pályázati kiírások száma és a rendelkezésre álló források nem nőttek lényegesen a korábbi évekhez képest, a pályázatírók nagy száma miatt azonban telítetté vált a piac. Így a pályázatírók között is egyre élesebbé vált a verseny, javítva ezzel a pályázni kívánó vállalkozások helyzetét, mivel a fokozódó piaci verseny már jelenleg is a szolgáltatás színvonalának emelkedésével és az árak csökkenésével jár együtt.
A pályázatíró kiválasztása
A pályázatírók közötti verseny természetesen már az új ügyfelek figyelmének felkeltésével megkezdődik. Egyre több ezért az olyan pályázatíró, aki a saját honlapján pályázatkeresőt üzemeltet, vagy közvetlenül próbálja megkeresni azokat a cégeket, amelyeknél úgy véli, hogy valamely pályázati konstrukció segítheti a fejlesztési céljaik megvalósítását. Ha pedig egy érdeklődő cég keres fel egy pályázatírót, a szolgáltatásaikkal versengő tanácsadók akár ingyenesen is készséggel nyújtanak segítséget a megfelelő pályázati felhívás megtalálásához.
Pályázatkészítő Regiszter
A pályázatírók és tanácsadók széles körének elérését segíti elő a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján (http://www.gkm.gov.hu) működő Pályázatkészítő Regiszter, amely a Lendület portálon (http://www.lendulet.hu) is elérhető. Itt azokat a pályázatírókat és pályázati tanácsadókat tüntették fel, akik elvégezték a GKM pályázatírói képzését és sikeres vizsgát tettek.
Az adatbázisban jelenleg csaknem 2000 pályázatíró és pályázati tanácsadó található az ország minden részéről, megyei bontásban. A pályázatírók tanfolyami végzettsége azonban sajnos nem jelent garanciát az általuk készített pályázatok biztos sikerére, és nem jelenti azt sem, hogy egy, a regiszterben nem szereplő tanácsadó vagy akár egy pályázni kívánó cég önállóan ne lenne képes egy sikeres pályázat összeállítására. A regiszter inkább a pályázatírók és a tanácsadók versenyeztetését tudja elősegíteni úgy, hogy a benne szereplő elérhetőségeken keresztül könnyen és gyorsan kérhetünk ajánlatot akár több tucat tanácsadótól is, így könnyítve meg az árak és a szolgáltatások összehasonlítását és a választást.
A pályázatírók eltérő szolgáltatása
A pályázatírók szolgáltatása ma már általában nemcsak a pályázat elkészítésére terjed ki, hanem komplex szolgáltatást jelent a pályázat teljes életútjára. A pályázattal kapcsolatos feladatok ugyanis nem érnek véget sikeres bírálattal, ezt követően a szerződéskötés, a biztosítéknyújtás, a számlák benyújtása, az előrehaladásról szóló adatszolgáltatás, esetleg egy helyszíni ellenőrzés is újabb feladatokat jelenthet. Fontos, hogy már a pályázatíró megbízásakor rögzítsék, hogy mire kérik a közreműködését, valamint azt, hogy díjazása a támogatás megnyerését követő feladatok teljesítését is magában foglalja-e.
Egy, a GKM által végzett felmérés szerint a válaszadó pályázatírók 74%-a legalább az utolsó pénzügyi elszámolásig, 44%-uk pedig egészen a fenntartási időt követő lezárásig nyomon szokta követni az általa írt pályázatokat.
Súlyos felkészületlenségről tanúskodik, ha egy tanácsadó nem kíván foglalkozni a pályázat megírását követő teendőkkel. A pályázatíróval való kapcsolattartás során nem szabad megfeledkezni továbbá a külső szakértő esetleges eltérő motivációiról sem, hiszen például többletfoglalkoztatás vállalásával nőnek a pályázat nyerési esélyei (és így a pályázatíró esélye is a sikerdíjra), azonban a nyertes cégnek több évre kell majd vállalnia az új alkalmazottak foglalkoztatását.
A sikeres pályázatért
A sikeres pályázat előfeltétele, hogy a cég vezetőinek végig kell gondolniuk a vállalkozás piaci helyzetét, erőforrásait, fejlesztési igényeit és azok megalapozottságát. Ezt a munkát nem lehet megspórolni vagy rábízni egy olyan külső szakértőre, aki nem ismeri alaposan a vállalkozás helyzetét. Bármilyen döntés is születik a pályázatírók, tanácsadók bevonásáról, a pályázó cég vezetőinek arra kell készülniük, hogy minden, a pályázattal összefüggő lényeges kérdést nekik is mérlegelniük kell. Nem kerülhető el, hogy a vezetők legalább alapvető összefüggéseiben megismerjék a pályázati rendszer működését, a pályázatokkal szemben támasztott formai és tartalmai követelményeket, a feladatok ütemezését és a pályázatokhoz kapcsolódó kötelezettségeket.