Társasági és cégjogi szabályok
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) szerint a gazdasági társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet.
"Bejegyzés alatt"
A létrehozni kívánt gazdasági társaságnak a társasági szerződésben kijelölt vezető tisztségviselői a létrehozni kívánt gazdasági társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött "bejegyzés alatt" ("b. a.") toldattal kell jelezni.
Az előtársasági jelleg feltüntetésének elmulasztása
Az előtársasági jelleg feltüntetésének elmulasztása esetén a megkötött jogügyletek – ha a cégbíróság a társaságot nem jegyzi be - az alapítók által együttesen megkötött ügyleteknek minősülnek.
Üzletszerű gazdasági tevékenység
Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat. Fontos azonban, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet.
Társasági jogi korlátozások
A létrehozni kívánt gazdasági társaság cégneve alatt az előtársasági létszakaszában is jogképes. Az előtársaságra a létrehozni kívánt gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
– tagjainak személyében – a törvény által előírt eseteket kivéve – változás nem következhet be;
– a társasági szerződés módosítására – a cégbíróság általi hiánypótlásra történő felhívás teljesítésének kivételével – nem kerülhet sor;
– nem kezdeményezhető a tag kizárására irányuló per;
– hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet;
– jogutód nélküli megszűnés, társasági formaváltás, egyesülés vagy szétválás, továbbá közhasznú társasággá alakulás nem határozható el;
– gazdasági társaságot nem alapíthat, illetve abban tagként nem vehet részt.
Cégbejegyzés
Ha a gazdasági társaságot a cégbíróság jogerősen bejegyzi, az előtársasági létszakasz a cégbejegyzéssel megszűnik, és az előtársasági létszakaszban kötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyleteinek minősülnek.
A bejegyzési kérelem visszavonása
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szerint a cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése – ha törvény eltérően nem rendelkezik - kérelemre történik. A cégbejegyzési kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható. Ebben az esetben a cégbíróság az eljárást megszünteti. A cég bejegyzésére irányuló kérelem visszavonása esetében az előtársaság megszüntetéséről vagy a létesítő okirat módosításáról szóló okiratot, ha pedig a változásbejegyzési kérelem a legfőbb szerv határozatán alapult, a kérelem visszavonásához a legfőbb szerv erre vonatkozó határozatát kell csatolni.
A cégbejegyzés elutasítása
Ha a gazdasági társaság cégbejegyzési kérelmét jogerősen elutasítják, az erről való tudomásszerzést követően az előtársaság további jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem vállalhat, és köteles működését haladéktalanul megszüntetni.
Felelősség
E kötelezettség elmulasztásából származó károkért az előtársaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A működés megszüntetéséig vállalt kötelezettségekből eredő tartozásokért a tagok (részvényesek) a gazdasági társaság megszűnése esetére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni. Ez a szabály vonatkozik a tagok (részvényesek) egymás közötti elszámolására is.
Ha a létrehozni kívánt gazdasági társaságnál a tagok (részvényesek) felelőssége a társaságot terhelő kötelezettségekért korlátozott volt, és a tagok (részvényesek) helytállása ellenére ki nem elégített követelések maradtak fenn, e tartozásokért harmadik személyek irányában a létrehozni kívánt gazdasági társaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen kötelesek helytállni.
Számvitel
Előtársasági időszak
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint az üzleti év az az időtartam, amelyről beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama főszabályként megegyezik a naptári évvel. A jogelőd nélkül alapított vállalkozónál alapítása időpontjától (létesítő okirata ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától) létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének), illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig – mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak az üzleti év, függetlenül annak időtartamától. Ez az úgynevezett előtársasági időszak
Az üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb időtartamú lehet az előtársasági időszak, valamint az azt követő üzleti év esetében, továbbá a naptári évről a naptári évtől eltérő üzleti évre, illetve az üzleti évről új üzleti évre történő áttéréskor.
Leányvállalat konszolidált éves beszámolója
A leányvállalatot nem kötelező bevonni az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésébe többek között akkor, ha az összevont évesbeszámoló-mérlegfordulónapján előtársaságként működött.
Ha egy – a konszolidálásba bevont – vállalkozás éves beszámoló készítésének mérlegfordulónapja több mint három hónappal megelőzi az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapját, akkor ennek a vállalkozásnak az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapjára közbülső éves beszámolót kell készítenie, és a konszolidálásba annak alapján kell bevonni. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapjáig bejegyzett - előtársasági formában is működött – leányvállalatot, közös vezetésű vállalkozást is közbülső beszámoló alapján kell bevonni. Az az időtartam, amelyre a közbülső éves beszámoló vonatkozik, nem haladhatja meg a tizenkét hónapot.
Beszámoló az előtársasági időszakról
A jogelőd nélkül alapított vállalkozó az előtársasági időszakról könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. E beszámolási (beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi) kötelezettségnek a vállalkozó cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő 90 napon belül kell eleget tenni. Az előtársasági időszak meghosszabbodik mindaddig, amíg a cégbejegyzési eljárás folyamatban van, ha a Ctv. szerint ismételten benyújtották a cégbejegyzési kérelmet.
Cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával létrejött vállalkozó eszközeinek és forrásainak nyitó adatai az előtársasági időszakról szóló beszámoló eszközeinek és forrásainak záró adataival egyeznek meg.
Amennyiben a vállalkozót nem jegyzik be a cégjegyzékbe (a cégbejegyzés iránti kérelme jogerős elutasítása vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetése miatt) a beszámoló elkészítését követően, a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint, alapvetően a végelszámolás szabályai figyelembevételével kell elszámolni az előtársasági időszak hitelezőivel és az alapítókkal.
Adózási szabályok
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint az előtársaságot terhelő, a cégbejegyzést követően teljesítendő adókötelezettségeket a gazdasági társaság teljesíti, továbbá felel az előtársaságként teljesített vagy teljesíteni elmulasztott kötelezettségekért, továbbá gyakorolja annak jogait. A törvény vagy adót, vámot, járulékot, költségvetési támogatást megállapító jogszabály alkalmazása során a gazdasági társaságra vonatkozó rendelkezéseti főszabályként annak előtársaságára is alkalmazni kell.
Különadó-mentesség
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény szerinti 4 százalékos különadó az előtársaságot nem terheli.
Evaalanyiság
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény szerint a közkereseti, a betéti, illetve a korlátolt felelősségű társaság az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) éves szintre átszámított összes bevétele nem haladta meg a 25 millió forintot. Ha az előtársasági működésének kezdő napja az adóévet megelőző második naptári évben, utolsó napja az adóévet megelőző naptári évben volt, akkor ennek a feltételnek az előtársasági működés adóévében kell fennállnia.
Mentesség a helyi adó előlege alól
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint a vállalkozó a vállalkozók kommunális adójára és a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az adókötelezettség keletkezésének adóévében.
Vállalkozásból kivont jövedelem
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint a vállalkozásból kivont jövedelem tekintetében a jövedelemszerzés időpontja a cégbejegyzési kérelem elutasítása, valamint a cégeljárás megszüntetése esetén az előtársasági működés időszakáról készített beszámoló mérlegfordulónapja.
Társasági adó alapja
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerint, ha az adózó (adóalapja) nem éri el az adóévben az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett összes bevétele 2 százalékát, akkor az adóalap ez utóbbi összeg. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmaznia az adózónak az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben.
Társadalombiztosítás
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint a gazdasági társaság az előtársasági időszakban is társas vállalkozásnak minősül. Ugyanez igaz a társas vállalkozói státusra is.
Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint annak a szervnek (szervezetnek), foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozónak, amelynek nyilvántartó lapot kiállítania nem kell, e tényről a tárgyévet követő év április 30-áig – a nemlegesség okának megjelölése mellett – a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet értesítenie kell. Ha a társas vállalkozás bejegyzését jogerősen elutasították, az előtársaságként történt működés időtartamára vonatkozó adatszolgáltatást, illetve az értesítést legkésőbb a bejegyzést elutasító végzés jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül kell teljesíteni.