Alapvető jogforrásnak témánk szempontjából a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (Kbtv.) tekinthető. Ez a jogszabály fekteti le a veszélyes anyagokra vonatkozó sokrétű jogi szabályozás szilárd alapjait, és e köré csoportosulnak a jogforrási hierarchia alsóbb rétegeiben elhelyezkedő, de létjogukat a közösségi szintű jogalkotásból merítő rendeletek (EüM rendelet, EüM-FVM- KvVM-GKM együttes rendelet, KvVM rendelet, EszCsM-KvVM- BM együttes rendelet és kormányrendeletek sokasága). Mindez, nevezetesen a szabályozásnak a kibocsátók sokféleségében megnyilvánuló összetettsége azt bizonyítja, hogy bármily ritkán hallunk is mindennapi teendőink ellátása során a veszélyes anyagokról, azok bizony az élet minden területén jelen vannak, illetőleg jelen lehetnek.
Fogalommeghatározások
A Kbtv. bevezető rendelkezései adnak választ arra, hogy milyen fogalmakkal kell tisztában lennünk ahhoz, ha szakavatottan szeretnénk közelíteni a veszélyes anyagok és készítmények kérdésköréhez.
Elsőként azt kell rögzíteni, hogy a veszélyes anyagokra vonatkozó jogi szabályozás által védett érték az ember legmagasabb szintű testi és lelki egészsége, tágabb értelemben pedig az egészséghez fűződő alkotmányos jogok. Mindez értelemszerűen akkor biztosítható, ha megfelelő jogi háttér és azon alapuló gyakorlat küszöböli ki a veszélyes anyagok és készítmények káros hatásait. A kiküszöbölés – ahogy a jogalkotó már a preambulumban sejteti - igencsak tág fogalom, és magában foglal olyan mozzanatokat, mint például a veszélyes anyag azonosítása, hatásainak megelőzése, csökkentése, avagy a már bekövetkezett káresemény arra alkalmas eszközökkel való elhárítása.
A kémiai biztonság követelménye
A kémiai biztonság követelménye tehát azt az általános elvárást jelenti, amely arra irányul, hogy a veszélyes anyagok káros hatásainak ellensúlyozása és a kémiai ismereteknek az általános fejlődést szolgáló gyarapodása egyidejűleg valósuljon meg.
Vegyi anyag életciklusa
Érdekes fogalom a vegyi anyag életciklusa, amely leegyszerűsítve az anyag előállításától az ártalmatlanná tételig vagy újrahasznosításig terjedő időtartam.
Anyag, vegyi anyag
Az anyag, vegyi anyag definícióját annak tudományos jellegére tekintettel szó szerint közöljük. E szerint olyan természetes állapotban előforduló vagy ipari termelőfolyamatból származó kémiai elemek, illetőleg azok vegyületei minősülnek vegyi anyagoknak, amelyek a termék stabilitásához szükséges adalékokat és az előállításból vagy gyártásból származó szennyeződéseket is tartalmazhatnak, de nem tartalmaznak olyan oldószereket, amelyek az anyag stabilitásának vagy összetételének megváltozása nélkül elkülöníthetők. Ebből a meglehetősen széles körből cikkünk szempontjából a veszélyes anyagok bírnak jelentőséggel, amelyeknek már a Kbtv. is külön paragrafusokat szentel.
Bejelentés
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenység nagy fontosságú mozzanata a bejelentés, amely az úgynevezett biztonsági adatlapok gyártó vagy forgalmazó általi megküldését jelenti a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézetének (OKK-OKBI).
Törzskönyvezés
Az új anyagokat meghatározott eljárási rend szerint törzskönyvezni kell. Ennek lényege, hogy az imént említett szerv a bejelentett új anyaghoz kapcsolódó dokumentációt elfogadja, az anyagot törzskönyvezési számmal látja el, valamint meghatározza az egészség- és környezetkárosító kockázatokat. Ez utóbbihoz a környezetvédelmi és vízügyi miniszter vagy az általa kijelölt szerv egyetértése szükséges.
Műszaki dosszié, biztonsági adatlap
Lényeges fogalom továbbá a műszaki dosszié, amely az új anyag törzskönyvezéséhez szükséges fizikai-kémiai, toxikológiai, ökotoxikológiai vizsgálatok eredményeit és ezek alapján az egészség-, a környezet-, a fogyasztó- és a munkavédelem követelményeit, valamint az e követelmények megvalósítása érdekében szükséges teendőket tartalmazó dokumentáció. A biztonsági adatlap pedig – ehhez kapcsolódóan – kifejezetten a veszélyes anyag azonosítására, megfelelő kezelésére és a vele való munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum.
Anélkül, hogy tovább sorolnánk azokat a fogalmakat, amelyek jelentésének pontos megvilágítását a jogalkotó már a törvény bevezető passzusaiban szükségesnek tartotta, látható, hogy a veszélyes anyagokkal való ténykedés igencsak szigorú kötelezettségeket ró azokra, akik ezzel kívánnak foglalkozni.
Vegyi anyagok nyilvántartási rendszere
A vegyi anyagokat – amelyek adott esetben veszélyesek is lehetnek – meghatározott jegyzékek tartalmazzák. Ilyen például a Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzéke, avagy a Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke, továbbá a veszélyes anyagok magyarországi jegyzéke, valamint a veszélyes készítményekről vezetett nyilvántartás, amely az OKK-OKBI-ban működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálathoz (ETTSZ) köthető.
Tevékenység veszélyes anyagokkal, anyagcsoportok
Most már csupán azt kell megvilágítani, hogy pontosan mit értünk az ilyen anyagokkal való tevékenységen, illetőleg hogy milyen főbb csoportjai vannak ezeknek a vegyületeknek.
Veszélyes anyaggal vagy készítménnyel az tevékenykedik, aki ilyet előállít, feldolgoz, csomagol, tárol, mozgat, forgalmaz, avagy értékesít és felhasznál, de a szabályozás arra is kiterjed, aki veszélyes anyagot elemez vagy ellenőriz. A Kbtv. értelmezésében veszélyes anyagok a tűz- és robbanásveszélyes anyagok, amelyek csoportján belül a tűzveszélyesség mértékétől függően további megkülönböztetéseket tesz a jogalkotó, valamint a mérgező anyagok, amelyek legveszélyesebbjei nagyon mérgezőek, a kevésbé ártalmasak pedig "csupán" túlérzékenységet okoznak. A karcinogén anyagok rákkeltőek, a mutagének genetikai károsodáshoz vezetnek, míg a reprodukciót károsító készítmények az utódok fejlődését veszélyeztetik nagymértékben. A csoport utolsó kategóriája a környezetre veszélyes anyagokat tartalmazza, amelyek a természetes ökológiai egyensúlyt fenyegetik.
A veszélyes anyagokkal való tevékenység feltételei
A jogszabály tételesen rögzíti, hogy milyen feltételei vannak a veszélyes anyagokkal való ténykedésnek. A hatályos szabályozás értelmében bármely tevékenység kizárólag igazolható módon bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyaggal, illetőleg veszélyes készítménnyel végezhető. Tekintettel arra, hogy a készítmény mindig bizonyos anyagok összessége, a fenti feltételnek az alkotóelemekre nézve is teljesülnie kell.
A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység kizárólag a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység pedig a használati utasítás birtokában kezdhető meg. A tevékenység végzőjét a tevékenység megkezdése előtt főszabály szerint bejelentési kötelezettség terheli az ÁNTSZ területileg illetékes intézete irányában. Nem kell bejelenteni a magánszemélyek részére magáncélú, tehát nem foglalkozás körében történő felhasználás céljából kereskedelmi forgalomba hozott veszélyes anyag, illetőleg készítmény vásárlását, felhasználását.
Fontos tudni továbbá, hogy a veszélyes anyaggal vagy készítménnyel végzett tevékenység fentiek szerinti előzetes bejelentése nem helyettesíti a veszélyes anyag, illetőleg a készítmény előállításához, gyártásához, feldolgozásához vagy felhasználásához szükséges egyéb hatósági engedélyeket. Említést érdemlő korlátozás érvényesül a veszélyes anyagok foglalkozás körében történő felhasználásra kiszolgáltatása kapcsán, ugyanis erre kizárólag akkor van lehetőség, ha az érintett igazolható jártassággal és jogosultsággal rendelkezik a veszélyes anyagokkal való ténykedés területén.
Bejelentési kötelezettség
Speciális szabályok vonatkoznak a veszélyes anyagok és készítmények bejelentésére, ugyanis, amint azt a fentiekben már érintettük, az ilyen anyagokkal való ténykedés szigorú és előzetes bejelentési kötelezettség alá esik, feltéve, hogy a tevékenység során alkalmazott veszélyes anyag a magyarországi jegyzékben, illetve a veszélyes készítmény a terméknyilvántartásban még nem szerepel. A bejelentési kötelezettség alól kivételt képeznek a kizárólag ellenőrzött körülmények között végzett kutatási és fejlesztési célra, kísérleti gyártásra és nem termelőüzemi méretű kipróbálásra gyártott, illetőleg forgalmazott veszélyes anyagok vagy veszélyes készítmények, a magyarországi gyártó vagy forgalmazó azonban ekkor is köteles a tevékenységet végző rendelkezésére bocsátani az egészség biztonsága szempontjából lényeges adatokat.
Bejelentőlap és mellékletei
A veszélyes anyagokat az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által meghatározott bejelentőlapon, a törvényben előírt mellékletek (magyar nyelvű biztonsági adatlap, címketerv) egyidejű csatolása mellett kell bejelenteni.
Törzskönyvezés hatóság által
Fontos szabály, hogy Magyarország területén új anyag önmagában vagy készítmény összetevőjeként akkor hozható kereskedelmi vagy bármely más gazdasági tevékenység céljából forgalomba, ha azt a hazai törzskönyvező hatóság törzskönyvezte. A törzskönyvezési eljárás lefolytatása céljából a törzskönyveztető csatolja a vizsgálati bizonylatokat, a műszaki dossziét és az egyéb előírt mellékleteket, amelyek alapján a törzskönyvező hatóság az anyagot törzskönyvezi, vagy hiánypótlásra (adatkiegészítésre) hívja fel a törzskönyveztetőt, annak eredménytelensége esetén pedig elutasító határozatot hoz. A bejelentési és törzskönyvezési eljárás körébe tartozó adatok üzleti titoknak csak korlátozottan tekinthetők, hiszen éppen a kockázatok miatt elsődleges, hogy a veszélyes anyag vagy készítmény egyetlen tulajdonságát se fedje homály üzleti megfontolások miatt. Így például kizárt a biztonsági adatlapon lévő tájékoztatás üzleti titokként kezelése.
Felelősségi szabályok
A veszélyes anyagok tárolásáért szervezett munkavégzés esetében a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetében pedig a vállalkozó, illetőleg a tevékenység bejelentésével jogot szerző természetes vagy jogi személy felelős. Ha a tevékenység bejelentéshez nem kötött, akkor a veszélyes anyagok és készítmények megfelelő módon történő tárolásáért a tevékenységet végző felel. * Az, aki veszélyes anyagokkal vagy készítményekkel tevékenykedik, minden tőle telhetőt köteles megtenni annak érdekében, hogy káros hatások ne érvényesüljenek. * A veszélyes anyagok és készítmények szállítása során az élet, a testi épség, valamint a környezet veszélyeztetésének kockázatát minimálisra kell csökkenteni. Ennek érdekében a veszélyes anyagok és készítmények csomagolását, illetőleg a szállítóeszközt úgy kell megválasztani, hogy a szállított anyag vagy készítmény a rakodás és a szállítás során az egészséget, valamint a tágabb értelemben vett környezetet ne veszélyeztethesse és ne károsíthassa.
Veszélyes anyagok és készítmények csomagolása
Aki veszélyes anyagokkal tevékenykedik, vagyis például veszélyes anyagot csomagol, tárol, szállít, annak a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltakon túl is be kell tartania bizonyos jogszabályi előírásokat. Ezek a rendelkezések azt szolgálják, hogy a veszélyes anyagok ne veszélyeztessék a biológiai környezetet. A károsodások elkerülése szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak, hogy milyen csomagolóanyagot alkalmazunk.
Csomagolóeszköz megválasztásának szabályai
A csomagolóeszközt a törvény értelmében úgy kell megválasztani, hogy az képes legyen megakadályozni a tartalom kiszivárgását. Ügyelni kell továbbá arra is, hogy a csomagolóanyag és a záróelem ne léphessen kölcsönhatásba a tartalommal, és vele ártalmas vagy káros vegyületeket ne alkosson. Megfelelő minőségű csomagolóanyagot kell választanunk abból az okból is, hogy az anyagmozgatás és a rendeltetésszerű felhasználás során tovább fokozódhat a veszélyes anyag környezettel való érintkezésének veszélye. A nagyon mérgező, mérgező és maró anyagok csomagolásának "gyermekbiztosnak" kell lennie, és egyszersmind kitapintható jelképnek kell figyelmeztetnie arra, hogy a veszély rendkívüli mértékű. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a tűzveszélyes anyagokra is. Alapvető követelmény továbbá, hogy a veszélyes anyag csomagolóeszközén olyan záró- vagy kiegészítő elem legyen, amely az első alkalommal történő felnyitáskor helyrehozhatatlanul megsérül.
Tilalmak
Garanciális szabály, hogy veszélyes anyagot vagy veszélyes készítményt tilos előállítani, gyártani, csomagolni élelmiszernek, illetőleg takarmánynak minősülő terméket előállító üzemben. Idekapcsolódik, hogy olyan csomagolóeszköz, amelyet eredetileg veszélyes anyaghoz alkalmaztak, még megtisztított állapotában sem használható fel élelmiszer, takarmány vagy ilyen jellegű alapanyag tárolására, miként élelmiszerekhez gyártott csomagolóanyag sem alkalmazható veszélyes anyag vagy készítmény tárolására.
Megjelölések
Árnyalt jogi szabályozás szavatol azért, hogy a veszélyes anyagok és készítmények megjelölése minden szempontból megfelelő legyen. A feliratnak, illetőleg a címkének magyar nyelven, jól olvashatóan és letörölhetetlen módon kell tartalmaznia a termék és a benne lévő veszélyes anyag megnevezését a közösségi vagy a magyarországi jegyék adataival összhangban, továbbá a hazai bejelentő vagy törzskönyveztető azonosításához szükséges adatokat, végül pedig az anyag használata során felmerülő veszély megjelölését és a biztonságos használatra vonatkozó útmutatást. Formai követelmény, hogy a feliraton vagy címkén olyan módon kell feltüntetni a fenti információkat, hogy azok a háttértől szembetűnő módon elkülönüljenek és megfelelő méretűek legyenek. Érdekes tudnivaló, hogy például a veszélyt jelző szimbólumot fekete színnel narancssárga alapra kell nyomtatni, és arra is ügyelni kell, hogy ha a csomagot szabályosan teszik le, akkor a felirat vízszintesen olvasható legyen. A veszélyes anyagokon és készítményeken elhelyezett címkék, feliratok megtévesztő jelölést és szöveget nem tartalmazhatnak, egyebekben pedig a fogyasztóvédelemről szóló jogszabályban foglalt előírások irányadóak.
Veszélyes anyagok és készítmények reklámozása
Tekintettel arra, hogy a veszélyes anyagok gyakorta üzleti tevékenység tárgyai, bizonyos esetekben reklámozásukra is sor kerülhet. Magától értetődik, hogy az ilyen termékek hirdetésére vonatkozóan is igen szigorú szabályok érvényesülnek.
Feltételek
Reklámozás először is kizárólag akkor lehetséges, ha a reklám tartalmazza a reklámozott termék veszélyességi osztályának egyértelmű megjelölését.
Tiltott magatartások
Tilos továbbá a forgalomba hozandó veszélyes anyagot vagy készítményt nem veszélyesként reklámozni, illetőleg tartózkodni kell az olyan megjelölés vagy kifejezés használatától, amely téves képzetekre adhat alapot a termék veszélyességét illetően.
Továbbítás csomagküldő szolgálat útján
Amennyiben a veszélyes anyag vagy készítmény továbbítása csomagküldő szolgálat útján történik, a hozzá tartozó leírásnak egyértelműen utalnia kell a termék veszélyességére.
Anyagok osztályozása veszélyességi szempontból
Az anyagok veszélyességét mindenre kiterjedő, alapos vizsgálattal kell megállapítani, amelynek során figyelemmel kell lenni az olyan tényezőkre, mint az anyag lehetséges hatásai az emberi egészségre és a környezetre. A veszélyesség meghatározásának alapelveit, a vizsgálatok módszereit az EU irányelveinek, az OECD ajánlásainak és a GLP követelményeinek figyelembevételével az egészségügyi, szociális és családügyi, a környezetvédelmi és vízügyi, valamint a belügyminiszter együttesen, rendeletben írja elő. * A veszélyesség meghatározása érdekében az anyagokat tulajdonságaik, a készítményeket pedig a bennük lévő veszélyes anyagok tulajdonságai szerint osztályozni kell a fentiekben ismertetett kategóriáknak megfelelően speciális eljárási rend szerint. * Az anyagok, illetve a készítmények osztályozását az anyag, illetőleg a készítmény magyarországi bejelentésére vagy törzskönyveztetésére jogosult végzi a vonatkozó közösségi alapelvekre és előírásokra figyelemmel, hiszen hazánknak az Európai Unióhoz történt csatlakozása miatt már kizárólag egységes osztályozási rendszer képzelhető el. * Az osztályba sorolás alapján elkészült jegyzék vonatkozásában közzétételi kötelezettség érvényesül, amelynek az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter tesz eleget. * Amennyiben olyan anyag összetételében, amelyet korábban osztályba soroltak, utóbb változás következik be, azt újra kell osztályozni, hiszen a legapróbb módosulás is képes lehet arra, hogy alapjaiban változtassa meg valamely vegyület kémiai tulajdonságait. Az újraosztályozást a lehetséges kölcsönhatásokra tekintettel akkor is el kell végezni, ha a hozzáadott anyag önmagában veszélytelen. Az anyag összetételének és veszélyességének megváltozására az elnevezésben is utalni kell, hiszen minden vegyület a maga egyediségében bír megkülönböztető névvel. * Garanciális szabály, hogy a veszélyes anyagok vagy készítmények bejelentői, illetőleg törzskönyveztetői minden szükséges intézkedést kötelesek megtenni a veszélyességre vonatkozó új információk megszerzése érdekében, állatkísérletek elvégzésére azonban nem kötelezhetők. * Amennyiben a fentiekben ismertetett módon osztályba sorolt anyag gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt indokolják, az újraosztályozást és a felülvizsgálatot haladéktalanul el kell végezni, miként akkor is, ha a tudomány fejlődése által helyeződik új megvilágításba az érintett elem hatásmechanizmusának vagy osztályba sorolásának valamely mozzanata.
Kockázatbecslés, -viselés
A veszélyes anyagokkal végzett tevékenység további fontos területe a kockázatbecslés és kockázatviselés. Az előbbi nem más, mint a tevékenység végzője által meghatározott szabályok szerint elvégzett felmérése annak, hogy milyen veszélyekkel és kockázatokkal járhat valamely anyag használata. A tevékenység lépései: a veszély azonosítása, az összefüggések elemzése és a kockázatok értékelése. A kockázatbecslést a tevékenység megkezdése előtt kell elvégezni, és szorosan kapcsolódik hozzá egy olyan intézkedési terv kidolgozásának kötelezettsége, amely a veszélyhelyzet bekövetkezése esetén ellátandó teendőket foglalja szerves egységbe.
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatok kezelése a jognak számos területére kiterjed, ezért volt szükség egy olyan keretjellegű jogszabálynak a megalkotására, mint amilyen a kémiai biztonságról szóló törvény. Fontos tehát megvizsgálnunk elemzésünk során az egészségvédelmi, munkavédelmi, lakosság- és fogyasztóvédelmi, valamint a környezetvédelmi és termékfelelősségi vonatkozásokat.
Kiválasztási szabályok
A fenti célok mindegyikét szolgálja az az előírás, amely szerint veszélyes anyagok és készítmények előállításának, gyártásának, feldolgozásának, valamint felhasználásának megkezdése előtt a tevékenységhez az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok vagy készítmények közül lehetőség szerint a kevésbé veszélyeset kell kiválasztani. Ezt a tevékenységet végző által előzetesen elvégzett kockázatbecslés és költség-haszon elemzés mozdítja elő. Ez utóbbi két dokumentum olyannyira fontos, hogy azokat adott esetben be kell tudni mutatni az ellenőrzést lefolytató hatóságnak.
OKK-vélemény beszerzése
A tevékenységhez legalkalmasabb veszélyes anyag kiválasztásához az OKK-tól vélemény kérhető.
Tevékenység korlátozása, betiltása
Sokszor emlegetett szabály, hogy a veszélyes anyaggal kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az ne veszélyeztesse az érintettek és más személyek egészségét, ne eredményezze a környezet károsodását, illetve szennyeződését, vagyis ne növelje a kockázatot. A tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a vállalkozó felelős. Amennyiben valamely veszélyes anyaggal végzett tevékenység kockázatai egyéb módon nem küszöbölhetők ki, lehetőség van a tevékenység korlátozására vagy betiltására. A lakosság széles rétegei számára forgalomba hozott veszélyes anyagokhoz szigorú szabályok szerint összeállított magyar nyelvű használati utasítást kell mellékelni, amelyet a gyártó vagy az importáló készít el.
Tevékenység környezetre káros hatást kifejtő anyagokkal
Speciális szabályok vonatkoznak azokra a veszélyes anyagokkal végzett tevékenységekre, amelyek a környezetet érintően fejtenek ki káros hatásokat.
Nyilvántartás, beszámolási kötelezettség
Ebben a körben az illetékes szakhatóság felügyelete mellett nyilvántartást kell vezetnie a tevékenység végzőjének, és mindenkor tudnia kell számot adni arról, hogy a veszélyeztetés milyen mértékű, illetőleg hogy mit tett a kockázat csökkentése érdekében.
Fel nem használt, nem hasznosítható anyagok kezelése
A napi híradásokból is értesülhetünk olyan esetekről, amikor egyes területeken veszélyes hulladék illegális elhelyezése miatt válik veszélyeztetetté a természetes környezet és az emberi egészség. A törvény itt is kellő szigorral és körültekintéssel szabályoz; a fel nem használt és nem hasznosítható veszélyes anyagok biztonságos kezeléséről ugyanis a tevékenységet végzőnek kell gondoskodnia, mégpedig oly módon, hogy az erre vonatkozó dokumentációt az ellenőrzést végző szakhatóság bármikor kérheti és ellenőrizheti.
Veszélyes anyagok védelme
A veszélyes anyagok felett rendelkezésre jogosult személy vagy szervezet kötelessége arról gondoskodni, hogy az anyag illetéktelenek birtokába ne kerülhessen, vagyis mindvégig biztosítani kell a megfelelő őrizetet.
Ellenőrzés
Sarkalatos tétel, hogy az eredeti csomagolásban forgalomba hozott veszélyes anyagok minőségéért a termékfelelősségről szóló törvényben foglaltak szerint a gyártó, illetőleg az importáló felelős. A veszélyes anyag és a csomagolás alkalmassága szempontjából a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jogosult ellenőrzést lefolytatni, az előállító és a forgalmazó pedig köteles tűrni és lehetővé tenni ezt az eljárást.
Forgalomba hozatal biztonsági adatlappal
Korábban már esett szó az úgynevezett biztonsági adatlapról, amellyel a forgalmazónak kell legkésőbb az első alkalommal történő kiszolgáláskor ellátnia a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenység végzőjét. Az adatlap az egészség és a környezet védelméhez szükséges információkat tartalmazza, és e jellegénél fogva alapvető feltétele a termék forgalomba hozatalának. Megállapítható, hogy ezen a területen is kezdenek megjelenni az elektronikus formák; a jogszabály rendelkezése szerint ugyanis a biztonsági adatlap elektronikus úton rögzített módon is átadható.
A forgalmazó nyilvántartási kötelezettsége
A forgalmazó a biztonsági adatlap átvevőjéről nyilvántartást vezet, és a tudomására jutott új információkról őt haladéktalanul tájékoztatja. A forgalmazónak ez a kötelezettsége az átvett veszélyes anyag vagy készítmény szavatossági idejének lejártáig áll fenn.
Nyilvántartási eljárás
A veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos egyik legalapvetőbb nyilvántartást az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat, a már említett ETTSZ vezeti. A nyilvántartás alapját a bejelentett adatok képezik. A veszélyes anyagok vagy készítmények törzskönyvezését, jegyzékbe, illetőleg nyilvántartásba vételét végző szerv a nyilvántartáshoz szükséges adatokat az ETTSZ-nek megküldi, amely szolgálat huszonnégy órás hozzáférést biztosít nyilvántartásához. Az ETTSZ megkeresésre a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos közösségi irányelvek tartalmáról is felvilágosítást ad.
Mérgezéses esetek bejelentése
Az ETTSZ feladatkörét érintő további előírás, hogy a Magyarország területén előforduló bármilyen eredetű, vegyi anyag okozta emberi mérgezési esetet az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által meghatározott módon be kell jelenteni a szervhez.
A szervezeti háttér részeként a korábban már érintett OKK-OKBI-ben Információs Központ működik, amely a kémiai biztonsággal összefüggő nemzetközi információk gyűjtését és a fontosabb információk magyar nyelvre fordítását végzi, mindeközben pedig biztosítja a dokumentumoknak a kémiai biztonságban érintett valamennyi szervezet, forgalmazó és felhasználó számára történő hozzáférhetővé tételét.
A kémiai biztonság hatósági ellenőrzése
A veszélyes anyagokkal való ténykedésre vonatkozó ellenőrzési jogosítványok legfőbb letéteményese közegészségügyi szempontból az ÁNTSZ, környezetvédelmi szempontból pedig a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség. Szakirányú ellenőrzési jogkörben járnak el a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet szervei, valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. E szerveknek jogukban áll adott esetben egyes tevékenységeket korlátozni, betiltani, a jogszabálysértéseket pedig szankcionálni. * A nevesített intézmények egymás hatáskörére tekintettel eljárva megfelelően együttműködnek annak érdekében, hogy a veszélyes anyagokkal való ténykedés ne ütközzön jogszabályi előírásokba, végső soron pedig azért, hogy az emberi egészség és a környezet védelme minél szélesebb körben megvalósulhasson. Az ÁNTSZ illetékes szerve súlyos esetben akár ötmillió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot is kiszabhat a jogsértő féllel szemben. * A bírság összegét egyébként az eset összes körülményeire tekintettel kell meghatározni. Ebből a szempontból jelentősége lehet az emberi egészség, illetőleg a környezet sérelme mértékének, továbbá annak, hogy milyen fokú a veszélyeztetettség, de számít a jogsértő magatartás időtartama, esetleges ismételt tanúsítása is. Bírságkiszabási elv lehet a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó hatás. A bírságot az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A bírság megfizetéséből származó bevétel kizárólag a kémiai biztonság minél szélesebb körű hazai megteremtése és fenntartása érdekében használható fel, nem fizetés esetén pedig adók módjára hajtható be.