Jogszabályváltozások

Jegybanki alapkamat

Augusztus 29-étől a jegybanki alapkamat mértéke 7,25%.

A jegybanki alapkamat változása 1991. január 1-je és 2006. augusztus 29-e között:

Kamatváltozás időpontja	Alapkamat mértéke
2006. VIII. 29-től	7,25%
2006. VII. 25-től	6,75%
2006. VI. 20-tól	6,25%
2005. IX. 20-tól	6,00%
2005. VIII. 23-tól	6,25%
2005. VII. 19-től	6,75%
2005. VI. 21-től	7,00%
2005. V. 24-től	7,25%
2005. IV. 26-tól	7,50%
2005. III. 30-tól	7,75%
2005. II. 22-től	8,25%
2005. I. 25-től	9,00%
2004. XII. 21-től	9,50%
2004. XI. 23-tól	10,00%
2004. X. 19-től	10,50%
2004. VIII. 17-től	11,00%
2004. V. 4-től	11,50%
2004. IV. 6-tól	12,00%
2004. III. 23-tól	12,25%
2003. XI. 28-tól	12,50%
2003. VI. 19-től	9,50%
2003. VI. 11-től	7,50%
2003. I. 17-től	6,50%
2003. I. 16-tól	7,50%
2002. XII. 17-től	8,50%
2002. XI. 19-től	9,00%
2002. VII. 9-től	9,50%
2002. V. 22-től	9,00%
2002. II. 19-től	8,50%
2002. I. 22-től	9,00%
2002. I. 8-tól	9,50%
2001. XII. 11-től	9,75%
2001. XI. 13-tól	10,25%
2001. X. 25-től	10,75%
2001. IX. 10-től	11,00%
2001. VII. 13-tól	11,25%
2000. IV. 3-tól	11,00%
2000. III. 1-jétől	12,00%
2000. I. 20-tól	13,00%
1999. XII. 22-től	14,5%
1999. XI. 15-től	15,00%
1999. VI. 1-jétől	15,5%
1999. II. 1-jétől	16,00%
1998. XII. 15-től	17,00%
1998. VIII. 1-jétől	18,00%
1998. VI. 1-jétől	19,00%
1998. IV. 8-tól	19,50%
1998. II. 1-jétől	20,00%
1997. IX. 15-től	20,50%
1997. VII. 1-jétől	21,00%
1997. III. 1-jétől	21,50%
1997. I. 16-tól	22,50%
1996. X. 1-jétől	23,00%
1996. IX. 1-jétől	24,5%
1996. VII. 16-tól	25,5%
1996. V. 1-jétől	26,00%
1996. II. 1-jétől	27,00%
1995. II. 1-jétől	28,00%
1994. VI. 15-től	25,00%
1993. IX. 27-től	22,00%
1993. V. 3-tól	19,00%
1993. I. 1-jétől	20,00%
1992. X. 15-től	21,00%
1991. I. 1-jétől	22,00%

(Magyar Közlöny, 2006/106. szám)

A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolása

A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei igazolásának szabályait részben módosította a 3/2006. (IX. 15.) SZMM rendelet. A megváltozott szabályok értelmében például a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott feltételei megállapítása alapjául egyebek mellett a következő iratok szolgálnak:

– az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 8/C §-ának (4) bekezdése alapján nyilvánosságra hozott adatok,

– az Áht. 15. §-ának (5) bekezdése szerinti esetben a munkáltató kérelmére kiállított hatósági bizonyítvány,

– az Áht. 15. §-a (9) bekezdése a) pontjának aa) alpontjában meghatározott feltétel tekintetében az Egyenlő Bánásmód Hatóság nyilvántartásából az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebt.) 17/A §-ának (4) bekezdése alapján nyilvánosságra hozott adatok,

– az Áht. 15. §-a (9) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott feltételek tekintetében a munkáltató nyilatkozata.

Pályázati úton nyújtott támogatások esetében

– a támogatást nyújtó,

– olyan támogatási eljárásban, amelynek lebonyolításában jogszabály felhatalmazása vagy megbízás alapján más szervezet működik közre, a pályázati eljárás lebonyolításában közreműködő szerv a támogatási szerződés megkötését megelőzően ellenőrzi azt, hogy a pályázó munkáltató vonatkozásában teljesülnek-e a rendezett munkaügyi kapcsolatok Áht.-ben meghatározott követelményei.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálya alá tartozó eljárásban megállapított támogatások esetében az eljárás lefolytatására illetékes támogatást nyújtó szerv, illetve – olyan támogatási eljárásban, amelynek lebonyolításában jogszabály felhatalmazása vagy megbízás alapján más szervezet működik közre – a pályázati eljárás lebonyolításában közreműködő szerv az iratok alapján a támogatásról szóló határozat meghozatalát, illetőleg a hatósági szerződés megkötését megelőzően ellenőrzi azt, hogy teljesülnek-e a támogatást igénylő munkáltató vonatkozásában a rendezett munkaügyi kapcsolatok Áht.-ben meghatározott követelményei.

Az Áht. 15. §-ának (5) bekezdésében meghatározott esetben a munkáltató által előterjesztett hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelemben fel kell tüntetni

– a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező munkáltató esetében nevét, székhelyét és adóazonosító jelét,

– azt, hogy a munkáltató a hatósági bizonyítvány kiállítását a korábban lefolytatott munkaügyi ellenőrzés során megállapított jogsértő helyzet megszüntetésének igazolása céljából az Áht. 15. §-a (5) bekezdésének d) pontja alapján kéri,

– a munkáltató nyilatkozatát arról, hogy az Mt. 75/A §-a szerinti jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható közigazgatási határozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül a jogsértő állapotot megszüntette.

A támogatást nyújtó szerv minden egyes támogatási eljárásban írásban köteles dokumentálni, hogy a Met. 8/C §-ának (4) bekezdése, valamint az Ebt. 17/A §-ának (4) bekezdése szerint nyilvánosságra hozott adatok alapján ellenőrizte, hogy a támogatás igénylője megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok jogszabályban meghatározott feltételeinek.

A módosító rendelet 2006. szeptember 23-ától hatályos. Rendelkezéseit a hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő támogatási programok, illetve a hatálybalépéskor el nem bírált támogatási igények alapján nyújtott támogatásokra is alkalmazni kell.

(Magyar Közlöny, 2006/113. szám)

A kedvezményes gázellátás igénybevételének szabályai

A 61/2006. (VIII. 28.) GKM rendelet szeptember 1-jétől módosította a kedvezményes gázellátás igénybevételéről szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendeletet. A jogszabály a támogatás mértékének kiszámítása mellett a mellékletében közzéteszi a támogatássávokat s az azokhoz tartozó támogatási összegeket.

Támogatássávok, az azokhoz tartozó támogatás mértéke áfával

Háztartási fogyasztók részére – a háztartási célú hő- és távhőtermelés, valamint a háztartási mérő nélküli fogyasztók kivételével - szolgáltatott földgáz 1,183 Ft/MJ 0-51 000 MJ/év fogyasztásig fogyasztási helyenként;

Háztartási fogyasztók részére – a háztartási célú hő- és távhőtermelés, valamint a háztartási mérő nélküli fogyasztók kivételével - szolgáltatott földgáz 0,714 Ft/MJ 51 001-102 000 MJ/év fogyasztás között fogyasztási helyenként;

Háztartási fogyasztók részére vezetéken szolgáltatott propán-bután gáz és ezek elegyei 2,508 Ft/MJ 0-51 000 MJ/év fogyasztásig fogyasztási helyenként;

Háztartási fogyasztók részére vezetéken szolgáltatott propán-bután gáz és ezek elegyei 2,508 Ft/MJ 51 001- 102 000 MJ/év fogyasztás között fogyasztási helyenként;

Háztartási mérő nélküli fogyasztók részére szolgáltatott földgáz 1,183 Ft/MJ.

Háztartási célú hő- és távhőtermelés A támogatás mértéke Ft/MJ

Gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye 20 m3/óránál kisebb	1,065
Gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye 20-100 m3/óra között	1,192
Gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye 100-500 m3/óra között	1,107
Gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye 500 m3/óra felett	1,309
Szállítóvezetéki fogyasztók	1,235

(Magyar Közlöny, 2006/106. szám)

Környezetvédelmi termékdíj-visszaigénylés

Környezetvédelmi termékdíj-visszaigénylésre jogosult az, aki/amely szervezet a termékdíjköteles termék exportjával vagy Közösségen belüli értékesítésével kapcsolatos adatokról a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 10. melléklete szerinti tartalommal nyilvántartást vezet.

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendeletet módosító 39/2006. (IX. 15.) KvVM rendelet a környezetvédelmi termékdíj visszaigénylésének más szabályait is módosította.

(Magyar Közlöny, 2006/113. szám)

Elektromágneses zavart okozó berendezés forgalomba hozatala

Elektromágneses zavart okozó berendezést akkor lehet forgalomba hozni, illetve üzembe helyezni, ha azt úgy alakították ki, hogy megfelelő telepítés, karbantartás és rendeltetés szerinti használat mellett megfeleljen a 62/2006. (VIII. 30.) GKM rendeletben előírt követelményeknek. Az elektromágneses összeférhetőségről megalkotott, 2007. július 20-án hatályba lépő jogszabály rendelkezései arra a berendezésre terjednek ki, amely elektromágneses zavart okozhat, vagy amely működését ilyen zavar befolyásolhatja, valamint az ilyen berendezést gyártó, forgalomba hozó, üzembe helyező természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre és ezek Európai Közösségen belüli meghatalmazott képviselőire, valamint a piacfelügyeleti hatóságra és bejelentett szervezetre.

A rendelet nem vonatkozik

– arra a berendezésre, amely fizikai jellemzői eredendő természete miatt olyan kismértékű elektromágneses teret, illetőleg jelszintet kelt, vagy ahhoz csak olyan kis mértékben járul hozzá, amely a rádióberendezések és elektronikus hírközlő végberendezések, valamint más villamos berendezések rendeltetésszerű működését nem akadályozza, és a rendeltetésszerű használata során általában jelen lévő elektromágneses zavar mellett elfogadhatatlan mértékű minőségi romlás nélkül működik,

– a rádióberendezésekről és az elektronikus hírközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló 5/2004. (IV. 13.) IHM rendelet által szabályozott rádióberendezésekre és elektronikus hírközlő végberendezésekre,

– a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-i 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett repüléstechnikai termékekre, alkatrészekre és berendezésekre,

– a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Alapokmánya és a Nemzetközi Rádiószabályzat értelmében a rádióamatőrök által használt rádióberendezésekre, kivéve ha azok kereskedelmi forgalomban hozzáférhetők.

Az e rendelet alkalmazási körébe tartozó berendezés forgalomba hozatala, illetve üzembe helyezése nem akadályozható meg olyan ok miatt, amely az elektromágneses összeférhetőséggel áll összefüggésben, abban az esetben, ha a berendezés kielégíti az ezen rendeletben előírt alapvető követelményeket, és azt megfelelően telepítették, karbantartják és rendeltetésszerűen használják.

Vásárok, kiállítások és bemutatók alkalmával ki lehet állítani, illetve be lehet mutatni olyan berendezést is, amely nem felel meg e rendelet rendelkezéseinek, ha a kiállító jól látható jelzéssel egyértelműen feltünteti, hogy ez a berendezés nem hozható forgalomba, nem helyezhető üzembe addig, amíg nem felel meg az e rendelet rendelkezéseinek. Bemutatásra csak akkor kerülhet sor, ha a kiállító megteszi az elektromágneses zavarok elhárítása érdekében szükséges intézkedéseket.

Egy berendezés akkor felel meg az alapvető követelményeknek, ha megfelel a jogszabályban támasztott feltételeknek.

Megfelelőségértékelési eljárás

A készülék alapvető követelményeknek való megfelelését megfelelőségértékelési eljárás alkalmazása biztosítja, amely elvégzéséért a gyártó vagy a Közösségen belüli meghatalmazott képviselője felelős.

Azt a készüléket, amely megfelelőségét e rendelet megfelelőségértékelési eljárása alapján megállapították, CE megfelelőségi jelöléssel kell ellátni. A CE megfelelőségi jelölés feltüntetéséért a gyártó vagy Közösségen belüli meghatalmazott képviselője felel.

(Magyar Közlöny, 2006/107. szám)

A jövedéki termékek forgalmazásának változó szabályai

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló korábbi jogszabályokat módosító 20/2006. (VIII. 30.) PM rendelet szerint a Jöt. 28. §-a szerinti adó-visszaigénylés esetében a jövedéki termék feladását megelőzően benyújtandó kérelemben a jövedéki termék megnevezését, mennyiségét, belföldön megfizetett adóját, illetve adóraktárból szabad forgalomba bocsátással történő kiszállítás esetén a kiszállításra kerülő jövedéki termék után keletkező adó összegét, továbbá a kiszállítás várható időpontját kell bejelenteni. Egyúttal csatolni kell – az adóraktár adózatlan készletéből szabad forgalomba bocsátással történő kiszállítás esetét kivéve – a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló, az adó visszaigénylésére jogosult személy nevére kiállított számlát vagy a jövedéki termék adózott voltát igazoló egyéb bizonylatot. A benzin és a gázolaj esetében a magasabb adómértékkel számított adó visszaigényléséhez a számlának (egyéb bizonylatnak) tartalmaznia kell annak egyértelmű megjelölését is, hogy az üzemanyag kéntartalma 10 ppm feletti.

A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a lefoglalást megszüntető vagy a lefoglalt termék elkobzását elrendelő végzésében rendelkezik a költségek viseléséről. A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a végzés jogerőre emelkedését követően intézkedik a megsemmisítésről, az átadásról, a felhasználásról vagy az értékesítésről.

A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a döntés jogerőre emelkedése előtt is jogosult a lefoglalt termék előzetes értékesítésére, átadására, felhasználására vagy megsemmisítésére, ha

– az gyors romlásnak van kitéve,

– az huzamosabb tárolásra alkalmatlan,

– annak kezelése, tárolása és őrzése az értékével arányban nem álló költséggel járna.

Új szabály, hogy az elkobzott ásványolajtermékek átadását a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felügyelete mellett, hatósági tanú jelenlétében kell elvégezni, az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(Magyar Közlöny, 2006/107. szám)

Nehézfémet tartalmazó csomagolási hulladék korlátozása

Nem forgalmazható olyan csomagolás, illetve nem helyezhető el termék olyan csomagolásban, amelyben, illetve amelynek csomagolásában, illetve annak összetevőiben az ólom, kadmium, higany és króm (nehézfém) összesített koncentrációja a 0,01 tömegszázalékot meghaladja. A kivételeket a csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezelésének részletes szabályait módosító 188/2006. (IX. 5.) Korm. rendelet tartalmazza.

Ez a tilalom nem terjed ki:

– az ólomkristály csomagolásra,

– a csomagolási célú üvegre,

– a műanyag ládára, illetve raklapra, ha anyagában történő hasznosítás eredményeként állítják elő.

(Magyar Közlöny, 2006/109. szám)

Vámeljárás

A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályait módosító, szeptember 1-jén hatályba lépett 21/2006. (VIII. 30.) PM rendelet egyebek mellett a vámkezelési eljárás képviselőjéről is rendelkezik.

A Vámkódex 76. cikke (1) bekezdésének c) pontja és az EK végrehajtási rendeletének 263. és 283. cikkei szerinti helyi vámkezelési eljárás engedélyese a vámhatóság előtti ügyekben harmadik személy meghatalmazása alapján a Vámkódex 5. cikke szerinti közvetlen képviselőként is eljárhat. Közvetlen képviselőként való eljárásra csak olyan helyi vámkezelési vámeljárásra vonatkozó engedély felhasználásával van lehetőség, amely tartalmazza az engedélyező (fő)vámhivatal záradékát arról, hogy az engedély mellékletében feltüntetett képviselt személyekre nézve a képviselet vállalását jóváhagyja. Az engedélyes nyilatkozatát a képviselni kívánt személyekről az (1) bekezdés szerinti helyi vámkezelési engedélyek kiadásakor, illetve a meglévő engedélyek módosításakor kell az engedélyező (fő)vámhivatalnál megtenni.

A vámhatóság az engedélyes konkrét vámhatósági ügyben közvetlen képviselőként való eljárását akkor engedélyezi, ha az engedélyes a Vámkódex 189. cikk (3) bekezdés alapján biztosítékot nyújt a felmerülő vámtartozás, illetve – a Vtv. 48. §-ának (1) bekezdése, valamint e rendelet 50. §-a alapján - a felmerülő nem közösségi adók és díjak teljes összegére, bankgarancia, biztosítói kötelezvény vagy kezességvállalás formájában.

A rendelet új szabályként iktatja a korábbi paragrafusok közé, hogy melyek a vámáru-nyilatkozat ellenőrzés nélküli elfogadásának feltételei. A vámhatóság a Vámkódex 71. § (2) bekezdése alapján a vámáru-nyilatkozatot ellenőrzés nélkül annak a nyilatkozattevőnek fogadja el, aki

– importforgalomban rendelkezik az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti önadózási engedéllyel, vagy a Vtv. 48. § (2) bekezdése alapján mentesül az általános forgalmi adó biztosítása alól, vagy folyamatos működés mellett a tárgyévet megelőző kettő egymást követő naptári éven belül rendelkezik halasztott vámfizetési engedéllyel vagy egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó engedéllyel,

– exportforgalomban: folyamatos működés mellett a tárgyévet megelőző kettő egymást követő naptári éven belül legalább évi 52 db kiviteli vámeljárást végzett.

Az ellenőrzés nélküli elfogadás nem alkalmazható a jövedéki termék és az export-visszatérítésben részesülő termékek vámeljárás alá vonására vonatkozó vámáru-nyilatkozatok esetén, illetve azon esetekben, amikor a jogszabály a vámeljárás lefolytatását áruvizsgálat elvégzéséhez köti.

(Magyar Közlöny, 2006/107. szám)

Közlekedési szakképesítések szakmai vizsgáit szervező intézmények

A 64/2006. (IX. 7.) GKM rendelet sorolja fel az egyes közlekedési szakképesítések – az autóbusz-vezető, a tehergépkocsi-vezető, a közlekedési és vízépítési búvár, a gázautó-szerelő, a szállítmányozási ügyintéző, az útfenntartó szakmunkás – szakmai vizsgáinak szervezésére feljogosított intézményeket.

(Magyar Közlöny, 2006/110. szám)

Találmányok, védjegyek, formatervezési minták kiállítási elsőbbsége

A 2006. október 2-a és 23-a között Budapesten megrendezendő, a "Magyar Formatervezési Díj" pályázat kiállításán bemutatásra kerülő találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat kiállítási kedvezmény, illetve kiállítási elsőbbség illeti meg. Erről az 5/2006. (MK 106.) MSZH közlemény rendelkezik.

(Magyar Közlöny, 2006/106. szám)

Növényvédelmi bírság

A szeptember 20-a óta hatályos növényvédelmi bírság tételes mértékét a 187/2006. (IX. 5.) Korm. rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2006/109. szám)

Élelmiszer-higiéné

A 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet szeptember 23-ai hatállyal módosította az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó egyes élelmiszer-higiéniai szabályokat.

(Magyar Közlöny, 2006/113. szám)

Mezőgazdasági termelők támogatása

Az agrár-környezetgazdálkodási és a kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatásaiban részesülő mezőgazdasági termelő a helyes gazdálkodási gyakorlatra vonatkozó előírások teljesítésének ellenőrzése, valamint a nevezett támogatások monitoringja érdekében a gazdasága teljes területén végzett tevékenységekről a 2006/2007. gazdálkodási évtől kezdődően a 67/2006. (IX. 15.) FVM rendelet 5. számú melléklete szerinti gazdálkodási naplót köteles vezetni, melynek egy aláírt másolatát el kell küldenie minden év augusztus 31. és december 31. között a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat címére (1118 Budapest, Budaörsi u. 141-145.).

A 2005/2006. gazdálkodási évre vonatkozó gazdálkodási napló egy aláírt másolatát 2006. október 1. és 2006. december 31. közötti időszakban kell beküldeni a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat címére (1118 Budapest, Budaörsi u. 141-145.).

A gazdálkodási naplót a hozzá kapcsolódó dokumentumok (pl. számlák, bizonylatok) másolatai nélkül kell megküldeni, ugyanakkor a kötelező nyilvántartásokra vonatkozó előírások szerint a kapcsolódó dokumentumokat legalább 5 évig meg kell őrizni.

(Magyar Közlöny, 2006/113. szám)

A borászati adatszolgáltatás

Megváltozott a szőlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjéről és a nem hegyközségi településeken a közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározásáról szóló 96/2004. (VI. 3.) FVM rendelet. A szeptember 15-ét követően hatályba lépett 63/2006. (IX. 7.) FVM rendelet szerint a borászati üzem köteles írásban bejelenteni a szőlőterület szerint illetékes hegybírónak:

– a must természetes alkoholtartalmának kiegészítésére (a must potenciális alkoholtartalmának növelésére) irányuló szándékát a művelet megkezdése előtt 48 órával a mustjavítás helyének, idejének (időtartamának), valamint a felhasználni kívánt javítóanyagnak a feltüntetésével,

– a must savtartalom-változtatását a típus (savcsökkentés/savtartalom-kiegészítés) megadásával, a műveletet követő 48 órán belül,

– a november 30-át követően végzett must savtartalom-változtatást a művelet típusának megadásával január 5-éig,

– a bor cukortartalmának a növelését, illetve a bor savtartalmának változtatását a művelet elkezdése előtt 48 órával, a borászati üzem helye szerint illetékes hegybírónak.

A hegybíró a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 38. § f) pontjában meghatározott adatokat a tárgyévet követő január 15-éig adja át a vámhatóságnak, amely adatokat a HNT a vám- és pénzügyőrség informatikai rendszerébe illeszthető adatformátummá alakít át.

(Magyar Közlöny, 2006/110. szám)