Az igazságügyi szakértői tevékenység alapvető szabályait a 2005. évi XLVII. törvény, illetve a 2/1988. (V. 19.) IM rendelet tartalmazza. Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és más hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését.
Szakértői vizsgálat
A szakértő a vizsgálatot a jogszabályok szerint, a tudomány állásának és a korszerű szakmai ismereteinek megfelelő eszközök, eljárások és módszerek felhasználásával köteles elvégezni. Ha a kirendelő szerv kötelezte az eljárásban részt vevőket a megjelenésre, a szakértő a kirendelő szerv tagjának távollétében is végezhet vizsgálatot vagy mintavételt. Ezek helyéről és időpontjáról a szakértő az eljárásban részt vevőket vagy az egyébként érdekelteket értesíti.
A szakértő a mintavételt sürgős esetben a kirendelő szerv erről szóló határozata nélkül is elvégezheti, de erről köteles a kirendelő szervet haladéktalanul értesíteni.
Ha a szakértőnek olyan tárgyat kell megvizsgálnia, amely a vizsgálat folytán megváltozik vagy megsemmisül, annak egy részét lehetőleg eredeti állapotban úgy kell megőriznie, hogy az azonosság kétséget kizáróan megállapítható legyen.
A tárgy megváltozásával vagy megsemmisülésével járó vizsgálatot a gazdaságosság követelményére figyelemmel általában az egyéb vizsgálatok után kell elvégezni. Az ilyen vizsgálatot megelőzően a tárgy jellemző adatait jegyzőkönyvbe kell foglalni, és a tárgyról szükség esetén fényképet, öntvényt vagy más, azonosításra alkalmas tárgyat kell készíteni.
A szakértő kérheti a kirendelő szervtől, hogy a neki át nem adott tárgyat szakvéleményének kialakítása céljából megtekinthesse, laboratóriumi körülmények között megvizsgálhassa és szükség esetén mintavételt végezhessen. Ennek időpontjáról – ha a felek jelenlétének az eljárási jogszabályok szerint helye van – a kirendelő szerv, illetőleg annak rendelkezése alapján a szakértő a feleket és más érdekelteket értesíti.
Ha a szakértő a kirendelő szerv részéről eljáró személy távollétében tekinti meg a tárgyat, annak azonosításával, kezelésével és őrzésével kapcsolatban a jelenlevőkhöz kérdéseket intézhet.
A szakértő, ha a megállapítása szerint a kirendelő határozatban feltett kérdések körén túl kell terjeszkedni, illetve az eredeti tényállást módosító vagy kiegészítő tényeket tapasztal, továbbá ha a más szakághoz tartozó szakkérdés elbírálásához további szakértőt kell igénybe venni, és jogszabály eltérően nem rendelkezik, javaslattal fordulhat a kirendelő szervhez.
Szakértői vélemény
Az igazságügyi szakértő a szakvélemény tartalmával összefüggésben nem utasítható. A szakértő a szakvéleményt – a kirendelő hatóság intézkedésének megfelelően – írásban vagy szóban terjeszti elő.
A szakvélemény magában foglalja a kirendelő hatóság és - a kirendelő hatóság útján – a felek által feltett kérdések megválaszolását, továbbá a feltett kérdésekkel összefüggő más szükséges megállapítások közlését.
Az igazságügyi szakértő az írásbeli szakvéleményt aláírásával köteles ellátni, és köteles azon feltüntetni a nyilvántartási számát. A szakvéleményt az igazságügyi szakértő ellátja bélyegzőjével is. A bélyegző feltünteti az igazságügyi szakértő nevét, az igazságügyi szakértői igazolványában meghatározott szakterületét és a nyilvántartási számát.
A szakvélemény magában foglalja:
– a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, valamint a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó részletes adatokat (lelet),
– a vizsgálat módszerének rövid ismertetését,
– a szakmai megállapítások összefoglalását (szakmai ténymegállapítás),
– a szakmai ténymegállapításból levont következtetéseket, utalva azok bizonyosságára vagy a valószínűség fokára, ezek keretében a feltett kérdésekre adott válaszokat (vélemény).
A szakértőnek véleménye megalkotásánál értékelnie kell az ügyben esetleg már korábban lefolytatott vizsgálat adatait és megállapításait is.
Több szakértő véleménye
Ha a vizsgálatban több szakértő működött közre, a véleményben fel kell tüntetni, hogy melyik szakértő milyen vizsgálatot végzett. Ha több szakértő azonos véleményre jut, a szakvéleményt közösen is előterjeszthetik (együttes vélemény). Több szakághoz tartozó szakkérdésben a szakértők véleményüket egyesíthetik (egyesített vélemény). A szakértő jogosult eltérő vélemény előterjesztésére is.
Eltérés a kirendeléstől
Ha a szakértő az eljárása során az üggyel összefüggő olyan, az eredeti tényállást kiegészítő vagy módosító tényt, illetve olyan jelenséget, hiányosságot vagy rendellenességet észlel, amely a megválaszolandó kérdések körén kívül esik, erről a kirendelő szervet az esetleges javaslataival - károsodás veszélye esetén haladéktalanul – tájékoztatja, és a szakvéleményében kitérhet további kérdések megválaszolására is. A kirendelő szerv a további kérdések megválaszolását azonban megtilthatja, ha érdemi információt nem tartalmaznak, illetve költségnövelő hatásuk van.
A szakvélemény kiegészítése
Ha az állami vagy más szerv által adott szakvélemény kiegészítése szükséges, a kirendelő szerv általában írásbeli kiegészítést kér. Ha a szakvélemény írásbeli kiegészítése után további felvilágosítás szükséges, a kirendelő szerv a szakvéleményt adó állami vagy más szervet azzal a felhívással idézi meg, hogy jelölje ki a szervnek – elsősorban az adott ügyben eljárt - dolgozóját, akit a kirendelő szerv szakértőként hallgat meg.
Titoktartás
Az igazságügyi szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak az ügyben eljáró hatóság, továbbá törvényben meghatározott szerv (személy) részére nyújthat tájékoztatást.
A fentiek nem zárják ki a szakértői vizsgálat során feltárt tényeknek és adatoknak tudományos vagy oktatási célra – az érintettek személyes adatai védelméhez fűződő jogának és személyiségi jogainak sérelme nélkül – történő felhasználását.
Szakvélemény megbízás alapján
Az igazságügyi szakértő megbízás alapján természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet számára is adhat szakvéleményt, ha ez a kirendelő hatóságoktól származó feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen.
Szakvélemény a perben
Ha a polgári perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. Rendszerint egy szakértőt kell alkalmazni, több szakértőt csak különböző szakkérdések felmerülése esetében lehet kirendelni. A bíróság a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt vagy jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. Más szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható.
Ki legyen a szakértő?
Ha a felek a szakértő személyében nem állapodnak meg, arról a bíróság dönt. Az utóbbi esetben a feleket a szakértő kirendelése tárgyában – szükség esetén – meg kell hallgatni.
Ha a perbíróság a szakértő meghallgatása iránt megkeresés útján intézkedik, és a felek a szakértő személyében nem állapodnak meg, a szakértő kirendelését is a megkeresett bíróságra bízhatja.
A bíróság a fél kérelmére – ha a bizonyítás szempontjából szükségesnek látszik – a kirendelt szakértő helyett más szakértőt rendelhet ki. Ha a bíróság a szakértőt a felek egyetértő javaslatára rendelte ki, más szakértő kirendelésének a szakvélemény előterjesztése előtt csak akkor van helye, ha a szakértő a véleményadással késlekedik, kizárás okából vagy valamely más fontos okból nem járhat el.
Előzetes munkaterv
Ha az ügy bonyolultsága, illetve a szakértői munka várhatóan nagy terjedelme vagy költsége ezt indokolja, a bíróság a fél kérelmére a szakértőt – szükség esetén a szakértőnek a tárgyaláson való előzetes meghallgatása után – felhívja, hogy szakértői feladatáról és annak várható költségeiről előzetes munkatervet készítsen. A bizonyító fél a munkaterv ismeretében nyilatkozik arról, hogy kéri-e a szakértői munka elvégzését. A munkaterv elkészítésének költségeit a bizonyító fél köteles előlegezni. Ha a bizonyító fél a bíróság felhívásában megszabott határidő alatt nem nyilatkozik, vagy a szakértői bizonyításra irányuló indítványát visszavonja, illetve a munkatervben megjelölt szakértői díjat nem helyezi letétbe, a munkaterv elkészítése költségeinek viselésére az a szabály az irányadó, amely szerint az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, vagy egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, avagy valamely határnapot vagy határidőt mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, az ebből származó költségeinek megtérítését pernyertessége esetén sem igényelheti, illetőleg az ellenfél ebből eredő költségeinek megtérítésére a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető.
Kizárás
Nem járhat el szakértőként a perben
– a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet;
– a fentiekben megjelölt személy képviselője vagy olyan volt képviselője, aki az ügyben eljárt;
– az első két bekezdésben írt személy hozzátartozója vagy volt házastársa;
– az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság).
Nem lehet szakértő az sem, aki az ügyben mint bíró vett részt, illetve aki olyan gazdasági társaságnak tagja, alkalmazottja, amely az ügyben szakértőként már korábban eljárt.
Az ügyben szakértőként nem járhat el az a gazdasági társaság, amelynek tagjával vagy vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn kizáró ok. Hasonló szabály érvényesül a szakértői intézményeknél is.
A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy kizárt szakértő az eljárásban ne vegyen részt. A kizárási okot maga a szakértő, valamint a fél köteles a bíróságnak haladéktalanul bejelenteni; ha a bejelentés a szakértő véleményének előterjesztése után történt, a bíróság a vélemény figyelembevételével dönti el, hogy más szakértő meghallgatása szükséges-e.
A bíróság a kizárás tárgyában a felek és a szakértő meghallgatása után határoz; határozata ellen külön fellebbezésnek helye nincs. Ha a szakértőt a megkeresett bíróság rendelte ki, a kizárás felől is ez határoz; ha azonban a kizárási okot a szakvélemény előterjesztése után jelentik be, a perbíróság dönt.
Kirendelés
A bíróság a szakértőt a vélemény írásbeli előterjesztésére megidézése nélkül kirendelésekor utasíthatja. Ha a bíróság szükségesnek tartja, a szakértőt megidézheti. A megidézett szakértő meghallgatása előtt meg kell állapítani személyazonosságát, továbbá azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van, és hogy nem áll-e fenn reá kizáró ok; a szakértőt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire is.
A bíróság az írásbeli kirendelésben, illetve a tárgyaláson ismerteti a szakértő előtt azokat a kérdéseket, amelyekre véleményt kell nyilvánítania. A szakértőhöz egyes kérdések feltevését a felek is indítványozhatják.
Gazdasági társaság vagy szakértői intézmény kirendelése esetén a társaság, illetve az intézmény a kirendelő végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a bíróságnak és a feleknek bejelenteni, hogy az ügyben a társaság melyik tagja vagy alkalmazottja, illetve az intézmény melyik alkalmazottja jár el.
Adatok a szakértő részére
A szakértővel mindazokat az adatokat közölni kell, amelyekre feladatának teljesítése végett szüksége van. Evégből a szakértő a per iratait megtekintheti; a tárgyaláson, ideértve a bizonyítási eljárást is, jelen lehet, a felekhez, a tanúkhoz és a többi szakértőhöz közvetlenül kérdéseket intézhet, végül egyéb bizonyítást is indítványozhat, amennyiben ez feladatának teljesítéséhez szükséges.
A bíróság elrendelheti, hogy a szakértő a véleményadáshoz szükséges vizsgálatot a bíróság és esetleg a felek távollétében teljesítse.
Írásbeli szakvélemény
Ha a szakértő a véleményt nyomban nem terjesztheti elő, a bíróság a vélemény előterjesztésére új határnapot tűz ki, vagy a szakértőt arra utasítja, hogy véleményét meghatározott idő alatt írásban terjessze a bíróság elé. Az írásbeli szakvélemény bemutatásáról a feleket értesíteni kell. A bíróság a szakértőt írásbeli véleményének kiegészítése vagy részletesebb kifejtése végett személyes megjelenésre is kötelezheti.
Kérdések a szakértőhöz
A szakértőhöz a véleményre vonatkozólag ennek előterjesztése után kérdéseket lehet intézni.
Kétségek a szakvéleménnyel kapcsolatban
Ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. A fél erre irányuló indítványa alapján a bíróság más szakértőt rendelhet ki. Ha a bíróság a bizonyítást hivatalból rendelte el, szükség szerint hivatalból jogosult új szakértő kirendelésére is.
A fél – ha a bizonyítás szempontjából szükségesnek látszik – a perben más szakértő kirendelését is indítványozhatja.
Szakértői testület kirendelése
A bíróság meghatározott körbe tartozó szakkérdésekre - szakértőként történő véleménynyilvánítás végett – szakértői testületet kereshet meg. A bíróság szakértői testületet akkor rendelhet ki, ha a perben felmerülő szakkérdés, két egymástól független szakvélemény előterjesztése után, a kirendelt szakértők személyes meghallgatása során sem tisztázható.
Hivatkozás korábbi szakvéleményre
Ha a fél a perben bizonyítékként az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről szóló törvény alapján eljárt szakértő véleményére hivatkozik, köteles azt a keresetlevélben jelezni és a szakvéleményt a keresetlevélhez csatolni.
A perben felmerülő szakkérdésben korábban eljárt szakértő - azonos szakkérdésben adott – szakvéleménye ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő.
A költségek előlegzése
A bizonyítási eljárással járó költségeket, így a szakértői díjat is a bizonyító fél (az, akinek érdekében áll, hogy a szakvéleménnyel bizonyítottakat valónak fogadja el) köteles előlegezni, a bíróság azonban – ha ezt méltányosnak tartja – kivételesen a bizonyító fél ellenfelét is kötelezheti a bizonyítási eljárással felmerülő költségeknek vagy azok egy részének előlegezésére. Az előlegezés felől a bíróság a költségek felmerülésekor határoz, ha azonban már előre valószínűnek mutatkozik, hogy a felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmények ezt indokolttá teszik, a bíróság azt is elrendelheti, hogy a fél a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget a bíróságnál előzetesen tegye le. Szakértő kirendelése esetében a bíróság a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeg letétbe helyezését köteles elrendelni.
Kényszerítő eszközök a szakértővel szemben
Az eljáró bíróság az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújthatja azt a szakértőt, aki
– szabályszerű idézés, kirendelés ellenére nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette, vagy engedély nélkül eltávozott,
– a véleménynyilvánítást az ok előadása nélkül vagy a bíróság jogerős határozata ellenére, a következményekre történt figyelmeztetés után megtagadja.
A bíróság egyúttal elrendelheti a meg nem jelent (eltávozott) szakértő elővezetését is.
Az eljáró bíróság annak a szakértőnek a munkadíját, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik, és a véleménynyilvánításra nyitva álló határidő alatt a határidő meghosszabbítását nem kéri, illetve a meghosszabbított határidő alatt sem nyilvánít véleményt, a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta egy százalékkal csökkenti.
Ha a tanú vagy a szakértő az elmaradását (eltávozását), illetve a szakértő a késedelmét a fenti intézkedések alkalmazása után alapos okkal kimenti, a vele szemben tett intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni. A bíróság a bírságot kiszabó végzést akkor is hatályon kívül helyezheti, ha a megtagadást követően a szakértő teljesíti a feladatát.
A szakértővel szembeni intézkedés ellen, továbbá az olyan határozat ellen, amely az intézkedést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett kérelmet elutasítja, a szakértő fellebbezéssel élhet.
A szakértő díjazása
A bíróság a szakértő díját – a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével – a szakvélemény beérkeztét, illetve a szakértő meghallgatása esetében a meghallgatását követően, de legkésőbb harminc napon belül végzéssel megállapítja. A szakértő díját a perbíróság állapítja meg akkor is, ha a szakértőt a megkeresett bíróság rendelte ki. A bíróság határozata ellen a szakértő és a felek külön fellebbezéssel élhetnek. A fellebbezésnek csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya.
A bíróság a jogerősen megállapított összeg letéttel fedezett részét a szakértő által benyújtott számla alapján 30 napon belül kiutalja.
Az igazságügyi szakértői működés felügyelete
A szakértői működés felett a törvényességi felügyeletet az igazságügy-miniszter gyakorolja. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyekre, ahol bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet keretében az igazságügyi szakértő tevékenységét az igazságügy-miniszter a szakértői kamara bevonásával bármikor megvizsgálhatja. A vizsgálatot a kirendelő hatóság is kezdeményezheti.
A vizsgálat megkezdéséről a szakértőt értesíteni kell. A vizsgálat során az igazságügyi szakértőt személyesen meg kell hallgatni. A vizsgálat részletes szabályait az igazságügy-miniszter rendeletben állapítja meg. Ha a vizsgálat eredményeként az igazságügy-miniszter azt állapítja meg, hogy az igazságügyi szakértő a tevékenysége ellátására alkalmas, az eljárást megszünteti.
Ha a vizsgálat eredményeként az igazságügy-miniszter azt állapítja meg, hogy az igazságügyi szakértő a tevékenysége ellátására nem alkalmas, vagy a hatósági kirendelésnek ismételten nem tett eleget, az igazságügyi szakértőt törli a névjegyzékből.
Jogerősen el nem bírált ügyben készített szakértői vélemény nem vonható a vizsgálat körébe.
Az igazságügyi szakértői működés felett a szakterület ágazati irányításáért felelős minisztert (országos hatáskörű szerv vezetőjét) szakmai felügyeleti jog illeti meg, amely alapján kezdeményezheti az igazságügy-miniszternél a szakértő tevékenységének vizsgálatát.
Szakértő kirendelése peren kívül
Ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a bíróságtól igazságügyi szakértő kirendelése kérhető. A szakértő kirendelésére irányuló eljárás nemperes eljárás, amelyben bizonyításnak, felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye.
Az igazságügyi szakértő ilyen szabályait a 2005. évi XLVIII. törvény tartalmazza. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) szabályai – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók.
Nem nyújtható be kérelem, ha abban a kérdésben, amelyre a szakértői véleményt a kérelmező be kívánja szerezni, a kérelmező által vagy ellen indított más bírósági eljárás vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Az e rendelkezés ellenére benyújtott kérelem alapján készült szakvélemény bírósági eljárásban nem használható fel.
Kérelem
A kérelem annál a helyi bíróságnál terjeszthető elő, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakik, vagy amelynek területén a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan fekszik vagy a dolog található.
A szakértő kirendelése iránti kérelemben meg kell jelölni az eljáró bíróságot, a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét), a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét, a rövid tényállást, a kérelem előterjesztésének indokait, valamint azokat a kérdéseket, amelyekre a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania.
Elutasítás
A bíróság a kérelmet – a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül – annak érkezésétől számított 8 napon belül indokolt végzéssel elutasítja, ha a kérelem hiányos, vagy ha az előadott tényállás, illetve a megválaszolandó kérdések alapján megállapítható, hogy a szakértő kirendelésének feltételei nyilvánvalóan nem állnak fenn.
A költségek előlegzése
Ha a kérelem megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság – a kérelem érkezésétől számított 8 napon belül – felszólítja a kérelmezőt, hogy a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges – a bíróság által meghatározott – összeget a bíróságnál előzetesen helyezze letétbe. Ha a kérelmező az összeget letétbe helyezi, a bíróság a szakértőt – a letétbe helyezéstől számított 15 napon belül – kirendeli. Ha a kérelmező a letétbe helyezést elmulasztja, a bíróság – a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül – a kérelmet indokolt végzéssel elutasítja.
A bíróságnak a kérelmet elutasító végzése ellen a kérelmező fellebbezhet. A kérelemnek helyt adó végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
Kirendelés
A bíróság a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. Más szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható.
Rendszerint egy szakértőt kell alkalmazni, több szakértőt csak különböző szakkérdések felmerülése esetében lehet kirendelni.
A kirendelt szakértő személyéről – a kérelmező meghallgatása nélkül – a bíróság dönt.
A szakvélemény előterjesztése
A szakvéleményhez szükséges vizsgálat tűrésére senki nem kötelezhető. A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles előterjeszteni. A bíróság a szakértő – határidő lejárta előtt előterjesztett – kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.
A díj megállapítása
A bíróság a szakértő díját – a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével – a szakvélemény beérkeztét követően, legkésőbb 15 napon belül végzéssel megállapítja.
Ha a kérelmező által letett összeg a szakértő költségeit nem fedezi, a bíróság kötelezi a kérelmezőt a díj viselésére és a még szükséges összeg letétbe helyezésére. A szakvéleményt a bíróság a kérelmezőnek csak a szakértő költségeinek fedezésére szükséges teljes összeg letétbe helyezését követően küldi meg. A végzés ellen a kérelmező és a szakértő fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya.
A költségek viselése
A szakértő kirendelésének költségeit a kérelmező viseli, ideértve azt az esetet is, ha a szakértő a szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot nem tudta lefolytatni.
A kirendelt szakértőre megfelelően alkalmazni kell a Pp.-nek a szakértővel szembeni intézkedésre vonatkozó szabályait.
Szakértő a közigazgatási eljárásban
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerint szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóságnak nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója, és
– az ügyben jelentős tény, egyéb körülmény vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy
– jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét.
Nem kell szakértőt igénybe venni akkor, ha jogszabály a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalásának beszerzését írja elő. Ha jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét írja elő, úgy ezt a szervezetet, intézményt, testületet vagy személyt kell szakértőként kirendelni. Egyéb esetben igazságügyi szakértőt, igazságügyi szakértői intézményt – más szervet, vagy szakértő testületet, vagy – indokolt esetben – szakértelemmel rendelkező egyéb személyt kell szakértőként kirendelni. A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot.
Az ügyfél kérelmére a hatóság a kirendelt szakértőn kívül - akár véleményének előterjesztése előtt, akár az után – más szakértőt is kirendelhet.
Jogszabály alapján az ügyfél a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezhető.
Bizonyos esetekben az eljáró hatóság valamely meghatározott kérdésben kötve van egy meghatározott tudományos vagy szakmai testület, illetve szakértői szerv szakvéleményéhez. Ilyenkor a jogorvoslati eljárásban nem járhat el változatlan személyi összetételben ugyanaz a testület, illetve szakértői szerv.
Ha a hatóság a szakértőt tárgyaláson kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Akadályközlés
Ha a szakértő nem vállalja a kirendelést, ezt a kirendelő végzés kézhezvételétől számított öt napon belül indokolással ellátva közölni kell a hatósággal.
Ha a szakértő nem tudja szakvéleményét a hatóság által megállapított határidőre elkészíteni, a kirendelés kézhezvételétől számított öt napon belül az ok megjelölésével kérheti a határidő meghosszabbítását, a később felmerülő akadály esetén az akadály tudomására jutásától számított öt napon belül akadályközléssel élhet.
Kizáró okok
Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja. (Tanúként nem hallgatható meg az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, védett adatnak, hivatásbeli titoknak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtől vagy személytől. A tanúvallomás megtagadható, ha a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, vagy a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.)
Adatközlés
A hatóság a szakértővel közli mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van. A szakértő az ügy iratait megtekintheti, az ügyfél és a tanú meghallgatásánál, a tárgyaláson és a szemlén jelen lehet, az ügyfélhez, a tanúhoz és a szemletárgy birtokosához kérdéseket intézhet.
Eljárási bírság
A szakértő eljárási bírsággal sújtható, ha a szakértői közreműködést vállalta, és anélkül, hogy a határidő meghosszabbítása iránti igényét vagy akadályoztatását előzetesen bejelentette volna, nem teljesíti feladatait határidőre.