Az üzemeltetés műszaki feltételei
A gépjárművek üzemben tartásának alapvető műszaki előírásait a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (törvény), valamint a végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet (Vhr.) tartalmazza.
Gyártás, behozatal feltételei
A törvény a belföldi üzemben tartás aspektusából szigorú feltételekhez köti a gyártást és a behozatalt, miszerint az említett célból kizárólag olyan típusú jármű gyártható vagy hozható be külföldről, amelyre a közlekedési hatóság – típusjóváhagyás keretében típusvizsgálat alapján, illetőleg a külföldön kiadott típusjóváhagyó okmány honosításával - típusbizonyítványt adott ki. Egyedi jármű vagy járműsorozat behozatala esetén azonban a törvény lehetőséget ad arra a közlekedési hatóságnak, hogy az előzőekben foglaltaktól eltekinthessen.
A típusvizsgálat irányai
A típusvizsgálat során a törvény értelmében azt kell ellenőrizni, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek.
Kérelem típusbizonyítvány kiadása iránt
A Vhr. értelmében típusbizonyítvány kiadását belföldi gyártás esetén – a sorozatgyártás megkezdése előtt – a gyártónak, külföldről történő behozatal esetén – a szerződés megkötése előtt – annak kell kérnie, aki a járművet belföldön kereskedelmi forgalomba hozza. Abban az esetben, ha belföldön nem hozzák kereskedelmi forgalomba a járművet, a típusbizonyítványt a megrendelőnek kell kérnie.
Fogalomtár a 190/2004. (VI. 8.) Korm. Rendelethez
Gépjármű * A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) első számú függelékének II. b) pontjában meghatározott gépjármű, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgazdasági vontató, a segédmotoros kerékpár, a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú jármű és munkagép. * Üzemben tartó * A gépjármű tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartója. * Biztosított * A gépjármű üzemben tartója és vezetője. * Biztosító * A Bit.-ben (a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény) meghatározott szervezet, amely székhelye tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén az e rendeletben foglaltaknak megfelelően a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység folytatására jogosult. * Nemzeti Iroda * A Bit.-ben meghatározott fogalom. A Nemzeti Iroda ellátja továbbá a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ e jogszabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szervezetén belül működik, jogait és kötelezettségeit a MABISZ gyakorolja. * Zöldkártya * Nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat (kártya), amelyet a Nemzeti Iroda nevében a biztosítók állítanak ki a biztosított számára, a meglátogatott országban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására. * Előzetes fedezetigazolás * A biztosító által a biztosítási szerződés megkötését megelőzően kiadott igazolás, amely a biztosító kockázatviselését igazolja. * Károsult * A gépjárművel okozott kár érvényesítésére jogosult személy vagy szervezet.
A forgalomba hozatal feltételei
Vizsgálat
A hatósági engedély és jelzés kiadása előtt a közlekedési hatóság ún. forgalomba helyezés előtti vizsgálat keretében ellenőrzi, hogy a jármű megfelel-e a típusbizonyítványban foglaltaknak, azzal, hogy a hatóság a típusbizonyítvány alapján forgalmazott új jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatától eltekinthet.
|
Az előzetes eredetiség-ellenőrzés hatósági díjai a 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet alapján |
|
|
|
Díj Ft/db |
|
1. A személygépkocsik előzetes eredetiség-ellenőrzésének elvégzéséért fizetendő díjak: |
|
|
a) kis kategória (1400 ccm hengerűrtartalomig) |
14 300 |
|
b) középkategória (1401-2000 ccm hengerűrtartalomig) |
15 300 |
|
c) felső kategória (2001 ccm hengerűrtartalom felett) |
16 100 |
|
2. Motorkerékpárok előzetes eredetiség-ellenőrzéséért fizetendő díjak |
|
|
a) 500 ccm hengerűrtartalomig |
13 000 |
|
b) 500 ccm hengerűrtartalom felett |
14 000 |
|
3. Kis tehergépkocsik (megengedett legnagyobb össztömeg: 3,5 t-ig) előzetes eredetiség-ellenőrzéséért fizetendő díjak: |
16 600 |
|
4. Tehergépkocsik |
|
|
4.1. Megengedett legnagyobb össztömeg 3,5-7,5 t-ig |
17 600 |
|
4.2. Megengedett legnagyobb össztömeg 7,5 t-tól |
18 600 |
|
5. Autóbusz |
|
|
a) szállítható személyek száma 20 főig |
17 700 |
|
b) szállítható személyek száma 20 fő felett |
18 700 |
|
6. Mezőgazdasági vontató, lassú jármű |
16 600 |
|
7. Pótkocsi |
|
|
7.1. Könnyű pótkocsi (lakókocsi) |
13 000 |
|
7.2. Nehéz pótkocsi |
14 500 |
|
7.3. Különleges pótkocsi (felépítménnyel ellátott) |
14 500 |
Igazolások
A jármű a forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzése után abban az esetben helyezhető forgalomba, ha a tulajdonos
– a tulajdonjog megszerzésének jogszerűségét,
– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét (erről összeállításunk későbbi részében ejtünk szót), és
– a külön jogszabályban (Regadó-tv.) meghatározott regisztrációs adó megfizetését
a közlekedési igazgatási hatósági eljárásban igazolta.
(Megjegyezzük, hogy a belföldön üzemeltetni kívánt, külföldi rendszámmal ellátott jármű forgalomba helyezését a jármű belföldi üzemben tartója a tulajdonszerzést, illetőleg a jármű behozatalát követő legfeljebb 30 napon belül köteles kezdeményezni.)
Hatósági jelzés, engedély
A jármű tényleges forgalomba helyezése a hatósági jelzés és engedély kiadásával és az országos járműnyilvántartásba bejegyezésével valósul meg. A Vhr. rendelkezik arról, hogy a hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásról, valamint a nyilvántartásról – főszabály szerint – a rendőrhatóság gondoskodik, azzal, hogy a jármű nyilvántartásba vett adataiban bekövetkezett változást az üzemben tartó köteles a hatóságnak bejelenteni.
Felelősség az üzemképes állapotért
Az üzemben tartó felelős azért, hogy a forgalomban tartott járműve a műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen, amely megfelelőséget a közlekedési hatóság időszakos vizsgálaton ellenőriz.
Abban az esetben, ha a jármű az előzőekben említett követelményeknek nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalomban tartását megtiltja, vagy feltételekhez köti, és erről – gépjármű, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és ezek pótkocsija esetén – a közlekedési igazgatási hatóságot is értesíti.
|
A közúti közlekedés igazgatási tevékenységének hatósági díjai – a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet alapján |
|
|
|
Díj Ft/db |
|
1. A közúti járművek vezetésére jogosító okmányokkal kapcsolatos eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak: |
|
|
a) tanfolyammentes elméleti vagy gyakorlati vizsga engedélyezése, vizsgánként |
2970 |
|
b) a külföldi vezetői engedély honosítása |
4000 |
|
c) ideiglenes vezetői engedély kiadása |
1500 |
|
d) nemzetközi vezetői engedély kiadása |
1500 |
|
e) mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának pótlása |
2000 |
|
2. A közúti járművek forgalomba helyezésével és okmányokkal történő ellátásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak |
|
|
a) külföldről származó és belföldön forgalomba helyezendő használt járművek származásának ellenőrzése |
7000 |
|
b) a forgalomból történő kivonás elrendelése esetén a jármű ismételt forgalomba helyezése |
7000 |
|
c) lassú jármű és a pótkocsi igazolólapjának kiadása, pótlása |
4000 |
|
d) érvényesítő címke kiadása, pótlása |
320 |
|
e) járműkísérő lap kiadása |
1060 |
|
f) forgalomból történő kivonás, ideiglenes forgalomból történő kivonás megszüntetése |
1500 |
|
g) záradék elrendelése, törlése, ha nem kell forgalmi engedélyt és törzskönyvet kiállítani |
1500 |
|
h) egyéb okmánykiadással nem járó változások iránti kérelem, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedély meghosszabbítása iránti kérelem |
1500 |
|
i) indítási napló pótlása, hitelesítése |
2360 |
|
j) ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadása |
2360 |
|
k) a jármű előzetes eredetiségmegállapítását igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása |
2000 |
|
3. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használatának engedélyezésével kapcsolatos díjak: |
|
|
a) az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának és használatának engedélyezése 15 000 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló díját |
|
|
b) az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használati jogosultságának meghosszabbítása 5000 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló kiadásának, illetve az abba történő bejegyzés díját |
|
|
c) az a) és b) pontban foglalt díj tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi idején belül a külön jogszabály alapján bejelentett járművet érintő változás indítási naplóba történő bejegyzését, illetve törlését |
|
Gépjárművek felelősségbiztosítása
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosítására vonatkozó szabályokat a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (Rendelet) tartalmazza.
Biztosítás mint üzemeltetési feltétel
A Rendelet előírja, hogy valamennyi, magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a jelen összeállítás felelősségbiztosítási témakörhöz kötődő fogalomtárában meghatározott biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére a Rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Felhívjuk a figyelmet, hogy gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag az említett feltételek fennállása esetén üzemeltethető.
Területi hatály
A biztosítási szerződés területi hatálya az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártyarendszer azon országai területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a Magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A nemzetközi megállapodásban részt vevő országok listáját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete minden év január 15-éig a Magyar Közlönyben teszi közzé.
Helytállási értékhatárok
A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelője egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió forint összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1250 millió forint összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is.
Üzembentartói kötelezettségek
A szerződéskötési és hatályban tartási kötelezettség általában a mindenkori üzemben tartót terheli, mégpedig a gépjármű hatósági jelzéssel való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való kivonásáig terjedő időszakban.
Ideiglenes forgalomba helyezés
Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetőleg ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a felelősségbiztosítási szerződésnek, illetve az előzetes fedezetigazolásnak legalább arra az időszakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetőleg ideiglenes forgalmi engedély érvényes.
Ideiglenes kivonás forgalomból
A gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonásának időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására azonban nem áll fenn.
Igazoló dokumentumok
Szerződés megkötését, fennállását igazoló iratok
A biztosítási szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja. A biztosítási szerződés díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását az adott díjfizetési időszakra vonatkozó, a befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) vagy a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja. Az említett iratokkal igazolhatjuk tehát egy esetleges ellenőrzéskor, hogy biztosítási kötelezettségünknek maradéktalanul eleget tettünk.
Fedezetigazolásra alkalmas dokumentumok
Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe üzemben tartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármű rendszámtábláját cserélni, a gépjármű műszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását igazolták. A fedezet igazolására alkalmas dokumentumok:
– a biztosítási kötvény és – a kötvényen szereplő fedezeti időszak leteltét követően – az adott díjfizetési időszakra vonatkozó csekk vagy bizonylat, vagy
– az igazolólap; vagy
– az előzetes fedezetigazolás.
Gépjármű forgalomból kivonása
A forgalmiengedély-köteles gépjármű üzemben tartója és vezetője a biztosítási szerződés fennállását és díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását tanúsító bizonylatot köteles a jogszabályok által meghatározott esetekben felmutatni (például rendőrhatósági ellenőrzés alkalmával). Emellett felhívjuk a figyelmet arra, hogy ellenőrzés nélkül is kiderül, ha nem tettünk eleget biztosításkötési (fenntartási) kötelezettségünknek, hiszen a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala (Hivatal) negyedévenként köteles a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrizni a felelősségbiztosítási szerződések érvényességét, és összeállítani az érvényes szerződéssel nem rendelkező üzemben tartók adatait tartalmazó listát. Amennyiben az előzőek alapján összeállított listából megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási szerződés vagy előzetes fedezetigazolás, úgy a Hivatal értesítése alapján az üzemben tartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes jegyző haladéktalanul felhívja az üzemben tartót a biztosítási fedezet fennállásának igazolására. Ha az üzemben tartó a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül az igazolólap, vagy a biztosítási kötvény és az adott biztosítási időszakra vonatkozó valamennyi készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) bemutatásával nem igazolja a biztosítási szerződés fennállását, a jegyző külön jogszabályban meghatározott módon a járművet kivonja a forgalomból. A gépjármű forgalomból való kivonását elrendelő határozattal szembeni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.
A biztosító jogszabályi kötelezettsége szerződéskötésre
A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjszabásának megfelelő – ajánlatát összeállításunk korábbi részében már ismertetett összeghatárokig köteles elfogadni.
Korlátok
A szerződéses szabadság korlátját jelentő, azonban racionális szabály, hogy ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, akkor az üzemben tartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel szűnt meg. Az üzemben tartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg. A szerződés hatálya alatt további felelősségbiztosítási szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető.
Mentesülés
Az a biztosító, amely az ajánlattevővel az adott biztosítási időszakra felelősségbiztosítási szerződést kötött, és ezt a biztosítottnak a biztosítási évfordulóra felmondta, vagy az adott biztosítási időszakban a biztosított szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszakot közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.
A kárviselés mértéke
A biztosító, a Nemzeti Iroda és a Kártalanítási Számla kezelője a Rendelet szerinti biztosítási összeghatárokig köteles a károkozó helyett helytállni, azzal, hogy több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül. Ha pedig egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a károkra káreseményenként meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a Rendeletben meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.
Az igényérvényesítés főbb szabályai a felelősségbiztosítás rendszerében
A károsult kártérítési igényét a Rendelet alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó üzemben tartó e rendelet szerinti biztosítójával, vagy a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is jogosult érvényesíteni. A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra is kiterjedő joghatállyal. * A Rendeletben meghatározott feltételek bekövetkezte esetén a Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó üzemben tartó a károkozás időpontjában szerződéskötési kötelezettség ellenére nem rendelkezett biztosítási szerződéssel. A Kártalanítási Számla kezelője e rendelet alapján feladatainak ellátása, illetve őt megillető igényének érvényesítése érdekében pert indíthat. * A biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt történő megszűnését követő 30 napon belül következik be. * A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a biztosítóval, a kárképviselővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók. * Ha – a Magyar Köztársaság területén kívül – az Európai Gazdasági Térség más tagállamában vagy a zöldkártyarendszer másik tagországában tagállami telephelyű gépjármű (a magyarországi telephelyű gépjármű kivételével) üzemeltetésével kárt okoznak, és a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező károsultnak e károk miatt a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik ("szenvedett kár"), kártérítési igényét a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítója által Magyarországra kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó felelősségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti. * A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező kárrendezési megbízott a kártérítési igényekkel kapcsolatban köteles összegyűjteni a kárigények rendezéséhez szükséges valamennyi információt, és köteles a kárrendezés elintézéséhez szükséges minden intézkedést megtenni, valamint a kárrendezési eljárást magyar nyelven lefolytatni. * A károkozó felelősségbiztosítója vagy kárrendezési megbízottja köteles a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás, és a kárt összegszerűen megállapították, vagy indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismerik el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem lehetett megállapítani. * A károsult kártérítési igényét a Kártalanítási Szervezettel szemben csak akkor érvényesítheti, ha a felelősségbiztosító vagy a kárrendezési megbízott a balesetet okozó gépjármű felelősségbiztosítójánál történt igényérvényesítést követő három hónap elteltével sem adott a kárigény-bejelentésben előterjesztettekre az előzőek szerinti indoklással ellátott választ, nem nevezett ki Magyarországra kárrendezési megbízottat, kivéve ha a károsult igényét közvetlenül a felelősségbiztosítónál terjesztette elő, és az három hónapon belül a kártérítési igényre indokolt választ vagy indokolt kártérítési javaslatot adott, vagy a gépjármű vagy a felelősségbiztosító a balesetet követő két hónap elteltével sem volt azonosítható. * A Kártalanítási Szervezet a károsult igénybejelentésének kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti a károkozó felelősségbiztosítóját vagy ennek kárrendezési megbízottját. Ha ezek nem teljesítették – a Rendelet szerinti – kötelezettségüket, értesíti azt a kártalanítási szervezetet, amely számára a felelősségbiztosító az adott szerződése után hozzájárulás teljesítésére köteles. A Kártalanítási Szervezet haladéktalanul értesíti a károkozót arról a körülményről, hogy a károsult igénybejelentését követő két hónapon belül teljesítési kötelezettségének megállapítása céljából intézkedni fog. * Ha a károkozó üzemben tartó felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkezett, a Kártalanítási Szervezet a megtérítési igényét a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben érvényesítheti