A postával szembeni kártérítési igényekre vonatkozó szabályokat a postáról szóló 2003. évi CI. törvény tartalmazza. E rendelkezések vonatkoznak a postai szolgáltatónak a postai küldemény megsemmisülése, részleges vagy teljes elveszése, megsérülése, továbbá késedelmes teljesítése következtében az igénybe vevővel vagy harmadik személlyel szemben fennálló kártérítési felelősségére. A postai szolgáltató az üzletszabályzatában azonban a törvényinél szigorúbb (azaz az igénybe vevőre nézve kedvezőbb) szabályok szerint is vállalhat felelősséget.
A postatörvényben nem szabályozott kérdésekben a postai szolgáltató kártérítési felelősségére - ideértve a kártérítés mértékét is – a szolgáltató és az igénybe vevő megállapodása, ennek hiányában a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) általános szabályai az irányadók.
Felelősség a postai küldemény megsemmisüléséért, elveszéséért, megsérüléséért
A postai szolgáltató – főszabályként – felelős azért a kárért, amely a küldemény felvételétől annak kézbesítéséig vagy a feladó részére történt visszakézbesítéséig terjedő időben a postai küldemény megsemmisüléséből, teljes vagy részleges elveszéséből vagy megsérüléséből keletkezett.
Kimentési okok
Nem terheli ez a felelősség a szolgáltatót, ha a kárt
– a postai szolgáltató működési körén kívül eső elháríthatatlan ok,
– a küldemény belső tulajdonsága, vagy a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága, illetve
– a károsulton kívüli harmadik személy küldeménye okozta.
A postai szolgáltatót nem terheli kártérítési felelősség akkor sem, ha csak a postai küldemény külső csomagolása sérül meg.
Az egyetemes postai szolgáltatás keretében felvett nem könyvelt postai küldemény megsemmisülése, teljes vagy részleges elveszése vagy megsérülése esetén a postai szolgáltatót kártérítési kötelezettség nem terheli, kivéve ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozta.
Bizonyítás
A postai szolgáltatónak kell bizonyítania a csomagolás hiányosságát, továbbá azt, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy – a szolgáltató szerződésszerű teljesítése ellenére – a károsulton kívüli harmadik személy küldeménye okozta.
A feladónak kell bizonyítania ugyanakkor, hogy a kár nem a küldemény belső tulajdonságának a következménye, illetve hogy a kár nem a csomagolás hiányossága miatt állt elő.
Kártérítési átalány
Ha egyetemes postai szolgáltatás keretében a könyvelt postai küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész vagy megsérül, a postai szolgáltató kártérítési átalányt köteles fizetni. A küldemény
– megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítési átalány összege a szolgáltatásért fizetendő díj tizenötszöröse,
– részleges elveszése vagy megsérülése esetén a fizetendő kártérítés összege úgy aránylik a kártérítési átalány a) pontban meghatározott teljes összegéhez, ahogyan a keletkezett kár aránylik a küldemény teljes értékéhez.
Az első bekezdésben írt esetben a postai szolgáltató köteles a szolgáltatásért fizetett díjat is visszafizetni.
Ha az értéknyilvánítás különszolgáltatással feladott postai küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész, vagy megsérül, a postai szolgáltató az alábbiak szerint köteles kártérítést fizetni. A küldemény
– megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítés összege az értéknyilvánításban megjelölt érték összege,
– részleges elveszése vagy megsérülése esetén a fizetendő kártérítés összege úgy aránylik az értéknyilvánításban megjelölt érték összegéhez, ahogyan a keletkezett kár aránylik a küldemény teljes értékéhez.
Késedelem miatti igény kizárva
A megsemmisült vagy a teljes egészében elveszett postai küldemény esetében késedelem címén kártérítési igény nem érvényesíthető.
Postai fogalmak I.
Ajánlott szolgáltatás * Olyan postai különszolgáltatás, amelynek keretében a postai szolgáltató a postai küldeményt könyvelt küldeményként kezeli. * Címzett * Akinek a feladó a postai küldeményt küldi. * Egyetemes postai szolgáltatás * A postai szolgáltatások olyan közérdekű szolgáltatásnak minősülő, meghatározott köre, amely földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül meghatározott minőségben és megfizethető ár ellenében minden igénybe vevő számára elérhető. * Értéknyilvánítás * Olyan postai különszolgáltatás, amelynek keretében a postai szolgáltatót a könyvelt küldeményért a feladó által a feladáskor meghatározott összeg erejéig kártérítési felelősség terheli. * Feladó * Aki – mivel a küldemény tőle származik – a postai küldeményen "feladó"-ként van feltüntetve, ennek hiányában akivel a szolgáltató a postai szolgáltatási szerződést megkötötte. * Garantált kézbesítési idejű szolgáltatás * Olyan postai szolgáltatás, amelyben a postai szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a postai küldeményt meghatározott időtartamon belül vagy meghatározott időpontban kézbesíti. * Futárposta * Olyan garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás, amelynek teljesítése során a postai szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a könyvelt postai küldemény felvételét végző alkalmazottja a küldeményt a címzettnek történő személyes kézbesítéséig személyes felügyelete alatt tartja oly módon, hogy a feladó ezalatt bármely időpontban rendelkezhessen a küldemény címzettjének vagy címzésének a megváltoztatásáról, és sikertelen személyes kézbesítés esetén megtehesse a szükséges intézkedéseket. * Gyorsposta * Olyan belföldi vagy nemzetközi postai szolgáltatás, amelyben a szolgáltató a könyvelt küldeményt belföldön garantált idő alatt, a feladást követő napon déli 12 óráig, nemzetközi viszonylatban a nemzetközi szerződések alapján kötött megállapodásokban meghatározottak szerint kézbesíti, biztosítva egyben a küldemény egyedi azonosítását s ennek alapján a technológiai folyamatban nyomon követhető kezelését. * Hivatalos irat * A közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervei, valamint a magánnyugdíjpénztárak által feladott olyan könyvelt küldemény, amelynek feladásához és kézbesítéséhez (illetve a kézbesítés megkísérléséhez), valamint azok időpontjához jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve amely a jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál. A hivatalos irat az e célra rendszeresített tértivevénnyel adható fel. * Hozzáférési pont * A postai küldemény postai hálózatba juttatásának céljából a szolgáltató által elhelyezett levélgyűjtő szekrény, működtetett mobilposta vagy postai szolgáltatóhely. * Igénybe vevő * A feladó és a címzett, továbbá a postai készpénz-átutalási tevékenység, a postai pénzforgalmi közvetítő tevékenység, illetve a postautalvány-szolgáltatás igénybe vevője. * Könyvelt küldemény * Olyan postai küldemény, amelynek felvételét a postai szolgáltató írásban elismeri, és kézbesítését a címzett, illetve az egyéb jogosult átvevő aláírásával vagy más módon okirattal kimutatja.
Felelősség a postai küldemény késedelmes kézbesítéséért
Belföldi postai szolgáltatás keretében a garantált kézbesítési idejű postai küldemény késedelmes kézbesítéséért a postai szolgáltató kártérítési átalányt köteles fizetni, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelmet a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A kártérítési átalány összege a garantált idejű postai szolgáltatásért fizetett díj kétszerese.
Belföldi postai szolgáltatás keretében a postai szolgáltató a nem garantált kézbesítési idejű postai küldemény késedelmes kézbesítéséért kártérítési felelősséggel nem tartozik.
Ha belföldi forgalomban a postai küldemény kézbesítése – illetve annak megkísérlése – a feladástól számított tizenötödik napon belül nem történik meg, a felek eltérő megállapodásának hiányában a küldeményt elveszettnek kell tekinteni, és a kártérítésre a küldemény elveszésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Ha az elveszettnek tekintendő postai küldemény előkerül, a küldeményt kézbesíteni kell. A már kifizetett kártérítést azonban kézbesítés esetében sem kell a szolgáltató részére visszafizetni.
Speciális esetek
Belföldi postai szolgáltatás keretében a garantált kézbesítési idejű és egyben értéknyilvánított postai küldemény megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a postai szolgáltató a kártérítési összeg és a kártérítési átalány összege közül a nagyobb összeget köteles kártérítésként megfizetni.
Belföldi postai szolgáltatás keretében a garantált kézbesítési idejű, de nem értéknyilvánított küldemény megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítést a küldemény megsemmisülése vagy teljes elveszése folytán keletkezett kár alapulvételével kell meghatározni, a kártérítés összege azonban nem lehet kevesebb, mint a törvényben meghatározott kártérítési átalány összege.
Ha belföldi postai szolgáltatás keretében a garantált kézbesítési idejű és egyben értéknyilvánított postai küldemény részlegesen elvész vagy megsérül, a megmaradt küldeményrészt vagy a sérült küldeményt pedig a postai szolgáltató késedelmesen kézbesíti, a szolgáltatónak a késedelmes teljesítés miatt is, és a postai küldemény részleges elveszése, illetve megsérülése miatt is kártérítést kell fizetnie. A kártérítés összege az értéknyilvánításban megjelölt teljes érték és a késedelem miatt fizetendő kártérítési átalány összege közül a nagyobbik összeg erejéig terjedhet.
A kártérítés mértékére vonatkozó korlátozás
A postai szolgáltató nem hivatkozhat arra, hogy a keletkezett kár a törvényben meghatározott kártérítési átalánynál, illetve az értéknyilvánítás összegénél kisebb. Ugyanakkor az igénybe vevő sem hivatkozhat arra, hogy a keletkezett kár az ott meghatározott kártérítési átalánynál, illetve az értéknyilvánítás összegénél nagyobb.
A levélszekrény hiánya mentesíti a postát
A postai szolgáltató nem felel a levélszekrénybe is kézbesíthető postai küldeménnyel kapcsolatos szolgáltatás nemteljesítéséért vagy nem szerződésszerű teljesítéséért, ha azon az ingatlanon, ahol a küldeményt kézbesítenie kellene, nincs a küldemény elhelyezésére alkalmas, megfelelő méretű, zárható, a címzett tulajdonában vagy használatában lévő, az ingatlan bejárata közelében elhelyezett, a címzett azonosítására alkalmas jelzéssel ellátott, hozzáférhető levélszekrény. [A levélszekrény méretét, valamint azokat az eseteket, amelyekben a levélszekrényt nem kell az ingatlan bejárata közelében elhelyezni, a 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet határozza meg.]
A kártérítési igény érvényesítése
A kártérítési igény érvényesítésére – főszabályként – a feladó jogosult. A címzett jogosult azonban a kártérítési igény érvényesítésére, ha
– a postai küldeményt részére kézbesítették, vagy
– a kártérítési igény érvényesítésének jogát a feladó a címzettre engedményezte.
Igényérvényesítési határidő
Az igénybe vevő a postai szolgáltatóval szemben a postai küldemény elveszése vagy megsemmisülése címén kártérítési igényét a küldemény feladásától számított tizenötödik naptól kezdődően egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti.
Ha a postai küldemény elveszésének vagy megsemmisülésének a ténye panaszeljárás keretében derül ki, és a panaszra adott – az elveszés, illetve a megsemmisülés tényét megállapító – szolgáltatói válasz megérkezésekor az igényérvényesítési határidőből harminc napnál már kevesebb van hátra, a határidő a válasz megérkezését követő harminc napig meghosszabbodik.
Jogvesztés
A postai küldemény részleges elveszését vagy megsérülését - ha az felismerhető – a küldemény kézbesítésekor, illetve a küldemény visszakézbesítésekor a kézbesítési okiraton azonnal jelezni kell. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. Kézbesítési okirat hiányában, illetve ha a részleges elveszés vagy a megsérülés a kézbesítéskor (visszakézbesítéskor) azonnal nem ismerhető fel, azt a felismeréstől számított három munkanapon belül, legkésőbb azonban a kézbesítéstől, illetve a visszakézbesítéstől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül kell a postai szolgáltatóhoz írásban bejelenteni.
Az igénybe vevő a postai küldemény késedelmes kézbesítése címén kártérítési igényét a postai szolgáltatóhoz a küldemény átvételétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül írásban jelentheti be.
Válaszadási kötelezettség
A postai szolgáltató az igénybe vevő jelzésére vagy bejelentésére harminc napon belül köteles írásban válaszolni. Ha az igénybe vevő a jelzését vagy bejelentését az ott meghatározott jogvesztő határidőn belül megtette, kártérítési igényét a postai szolgáltató válaszának kézhezvételétől számított – ha pedig a postai szolgáltató nem válaszol, a jelzést, illetve bejelentést követő harminc nap elteltével – egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti.
Üzletszabályzat
Az igénybe vevő kártérítési igényének érvényesítésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, valamint az igény érvényesítésének módját a szolgáltató az üzletszabályzatban köteles rögzíteni.
A postai küldemény által okozott kár
A postai küldemény által a postai szolgáltatás teljesítése során a postai szolgáltatónak vagy harmadik személynek okozott kár megtérítésére a Ptk. általános szabályait kell alkalmazni. E szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti.
A károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős.
Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek részéről a veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére és – szükség szerint - biztosíték adására. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a károsodás veszélyét tisztességtelen gazdasági tevékenységgel idézték elő.
Semmis valamely szerződésnek az a kikötése, amely a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért, az életben, a testi épségben, az egészségben okozott károsodásért, továbbá bűncselekmény következményeiért való felelősséget előre korlátozza vagy kizárja.
Nem jár kártérítés, ha a kárt a károsult beleegyezésével okozták, és a károkozás társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet.
A jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozott kárt nem kell megtéríteni, ha a védekező az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl.
Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. A kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani. A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség megállapítását, és a károkozókat közrehatásuk arányában is marasztalhatja, ha
– ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy
– a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, vagy igénye érvényesítésével menthető ok nélkül késlekedett.
Mi lesz a kézbesíthetetlen küldemény sorsa?
Kézbesíthetetlennek minősül az a küldemény, amelyet * a postai szolgáltatón kívül álló okból a címzettnek (illetve az egyéb jogosult átvevőnek) kézbesíteni és a feladónak visszakézbesíteni nem lehet, vagy * a küldeményt terhelő díjat a feladó – vagy erre irányuló megállapodás esetén a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő) – nem fizette meg. * Kézbesíthetetlen küldemény esetén a postai szolgáltató a küldeményt köteles őrizni. Az őrzésre a Ptk. felelős őrzésre vonatkozó szabályai az irányadók a következő eltérésekkel: a postai szolgáltató * a nem könyvelt küldeményt a feladásától számított hat hónap elteltéig köteles őrizni, utána a küldeményt megsemmisítheti; * könyvelt küldemény esetén a kézbesíthetetlenség megállapítását követő hatvanadik naptól számított egy hónapon belül köteles - határidő megjelölésével és az átvétel elmulasztásának jogkövetkezményeire történő felhívás mellett – a címzettet, ennek eredménytelensége esetén a feladót a küldemény átvételére felszólítani. Ha a felszólításra sem a címzett, sem a feladó nem válaszol, illetve a küldeményt nem veszi át, a postai szolgáltató a küldeményt a feladásától számított hat hónap elteltéig őrizni köteles, utána a levélküldeményt, a címzett reklámküldeményt és a nyomtatványt megsemmisítheti, a postacsomagot felbonthatja, majd értékesítheti, illetve – ha nem értékesíthető – megsemmisítheti; * ha megállapítja, hogy a postacsomag tartalma gyorsan romló, a kézbesíthetetlen postacsomagot azonnal felbonthatja, majd értékesítheti, illetve – ha nem értékesíthető – megsemmisítheti. * A postai szolgáltató az értékesítésből befolyt összeget – a felmerült költségek levonását követően, e költségek egyidejű feltüntetése mellett – bírósági letétbe helyezi.
A posta adatvédelmi felelőssége
A postai szolgáltató a postai szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos, illetve a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével kezelheti, dolgozhatja fel és továbbíthatja. A postai szolgáltató az általa továbbított küldemény tartalmát csak a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg.
Levéltitok
A postai szolgáltató
– a zárt postai küldeményt nem bonthatja fel;
– a nem zárt postai küldeményeket csak a felvételhez, feldolgozáshoz, továbbításhoz, illetve kézbesítéshez szükséges adatok megállapítása érdekében és annak megfelelő mértékben tanulmányozhatja;
– a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatot – a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint bizonyos szervezetek kivételével – mással nem közölhet;
– a küldeményt – tartalmának megismerése céljából – a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a lentebb említett szervezetek kivételével másnak át nem adhatja;
– a szolgáltatás teljesítéséről – a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a lentebb említett szervezetek kivételével – másnak tájékoztatást nem adhat.
A feladóval megegyező jogosultsággal rendelkezőnek kell tekinteni azt a személyt, aki a küldemény feladását igazoló dokumentumot bemutatja. A feladóval megegyező jogosultsággal rendelkezőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a postai küldemény egyedi azonosító adatát (pl. kód, ragszám), továbbá szükség esetén a feladó és címzett nevét és a küldemény címzését a postai szolgáltatóval elektronikus hírközlési úton (távközlő berendezés, internet) közli.
Mikor lehet felbontani a küldeményt?
A postai szolgáltató a zárt postai küldeményt felbonthatja, ha
– a küldemény burkolata oly mértékben sérült, hogy tartalmának megóvása érdekében a felbontása indokolt, és felbontás nélküli átcsomagolással a küldemény tartalmának a megóvása nem biztosítható;
– a küldemény tartalma által okozott veszély elhárítása érdekében ez indokolt;
– a kézbesíthetetlen postacsomagot a törvény szerint értékesítheti, illetve – ha nem értékesíthető – megsemmisítheti, vagy ha megállapítja, hogy a postacsomag tartalma gyorsan romló, és a kézbesíthetetlen postacsomagot a törvény szerint értékesítheti, illetve – ha nem értékesíthető - megsemmisítheti.
A postai küldemény felbontását legalább két főből álló bizottság végzi, annak megtörténtét és a teendő intézkedéseket jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottság tagjait a postai szolgáltatónak az alkalmazottai, tagjai, megbízottai, illetve közreműködői közül kell kijelölnie. Ha a bizottság nem működtethető, a felbontás a helyi önkormányzat arra feljogosított képviselőjének jelenlétében történhet. A felbontás tényét a küldeményre rá kell vezetni, és ha erre lehetőség van, a felbontásról, a felbontás okáról a feladót értesíteni kell.
A titkosság biztosítása
A postai szolgáltatónak és a postai közreműködői tevékenységet végző személynek (szervezetnek) megfelelő szervezési és műszaki intézkedésekkel biztosítania kell a postai szolgáltatás igénybevételével továbbított küldemények, szöveges közlemények, illetve közlések titkosságát. A postai szolgáltató és a postai közreműködői tevékenységet végző személy (szervezet) – a jogszabályi feltételek fennállása és erre irányuló megkeresés esetén – köteles a postai küldeményt, szöveges közleményt, illetve közlést átadni vagy bemutatni az annak megismerésére külön törvényben feljogosított szervezeteknek, továbbá azok megfigyelését, tárolását, illetve a küldeménybe, szöveges közleménybe más módon történő beavatkozást lehetővé tenni.
Címnyilvántartás, fiókbérlői jegyzék
A postai szolgáltató – az utánküldés-szolgáltatáshoz kapcsolódó – címnyilvántartást csak a címzetteknek történő biztonságos kézbesítés érdekében, és csak az utánküldésre vonatkozó szerződés lejártáig vezethet. A címnyilvántartásból történő lekérdezés biztonságát és az azzal való visszaélés megakadályozását a postai szolgáltatónak technikai megoldásokkal kell biztosítania.
Az elektronikus címnyilvántartásban levő adatokat más adattal vagy nyilvántartással összekapcsolni nem szabad. A postai szolgáltatón keresztül hozzáférhető nyomtatott vagy elektronikus postai fiókbérlői jegyzékek a bérlő írásbeli hozzájárulása nélkül a fiókbérlőről csak annyi adatot tartalmazhatnak, amennyi a fiókbérlő azonosításához feltétlenül szükséges (név, lakcím, székhely, illetve telephely).
Az igénybe vevő számára biztosítani kell azt a jogot, hogy kérésére
– külön költség nélkül kimaradjon a nyomtatott vagy elektronikus postai fiókbérlők jegyzékéből,
– a postai fiókbérlők jegyzékében feltüntessék azt, hogy személyes adatai nem használhatók fel közvetlen üzletszerzési célra.
A postai alkalmazott, megbízott és közreműködő felelőssége
Az adat- és titokvédelmi kötelezettség a postai szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját és közreműködőjét – a munkaviszony, a tagsági viszony, a megbízási jogviszony, a közreműködői jogviszony megszűnése után is – a postai szolgáltatóval azonos módon terheli, azok megszegéséért felelősséggel tartozik.
Postai fogalmak II.
Postai közreműködő * A postai tevékenységet végző által a postai szolgáltatási szerződés megkötéséhez és teljesítéséhez igénybe vett személy (szervezet), aki (amely) e tevékenység körében a postai küldemények felvételét, feldolgozását, továbbítását és kézbesítését együttesen vagy e résztevékenységek bármelyikét önállóan, a postai szolgáltató nevében, javára és felelősségére végzi. A postai közreműködő nem minősül postai szolgáltatónak. * Postai közvetítő tevékenység * Olyan postai tevékenység, amelynek keretében a közvetítő díj ellenében a vele szerződéses jogviszonyban álló * feladó postai küldeményeit postai szolgáltató részére további postai szolgáltatási szerződés létrehozatala céljából a felvétel helyéhez – a postai szolgáltató által e küldemények átvételére megjelölt – legközelebbi szolgáltatóhelyen átadja, vagy * címzett részére érkezett postai küldeményeket a címzettől kapott meghatalmazás alapján a postai szolgáltatótól átveszi, és a címzett részére kiszállítással vagy fiókbérlet útján kézbesíti. * Postai küldemény * A jogszabályban meghatározott tömeg- és mérethatároknak megfelelő - a küldeményen, annak burkolatán vagy az ahhoz tartozó listán megcímzett - küldemény. A postai küldemény fajtái: a levélküldemény, a címzett reklámküldemény, a nyomtatvány és a postacsomag. * Levélküldemény * Olyan postai küldemény, amely bármely fizikai adathordozón (pl. papíron, mágneses, illetve digitális adathordozón) megjelenített egyedi vagy személyes jellegű közlést, adatot vagy információt tartalmaz. Levélküldemény a levelezőlap is. * Címzett reklámküldemény * A kizárólag hirdetést, üzletszerzési vagy reklámanyagot tartalmazó, külön jogszabály alapján nagyszámúnak minősített címzetti körnek szóló olyan postai küldemény, amely – a címzett neve, címe és azonosító száma, valamint az üzenet jellegét nem módosító egyéb adatok kivételével – azonos tartalmú. * Nyomtatvány * Olyan postai küldemény, amely nyomdai úton vagy más sokszorosítási eljárással készített nem egyedi, nem személyes jellegű szöveget, képet, ábrát tartalmaz (pl. könyv, katalógus, újság vagy folyóirat). * Postacsomag * A tárgyat, árucikket tartalmazó könyvelt postai küldemény. * Postai küldemény felvétele * A postai küldeménynek a postai szolgáltató által rendszeresített levélgyűjtő szekrényben vagy más e célra szolgáló postai berendezésben való elhelyezése, a postai küldeménynek a postai szolgáltatóhelyen vagy egyéb hozzáférési ponton történő átvétele, könyvelt küldemény esetén – a felvétel helyétől függetlenül – a küldemény átvételének írásbeli elismerése. * Postai küldemény kézbesítése * A postai szolgáltatás teljesítésének befejező művelete, amely során a postai küldemény a postai hálózatból a küldemény címzésében megjelölt (jogszabályi rendelkezés alapján attól eltérő) helyen kikerül. A küldemény kézbesítése magában foglalja mind a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő) részére történő személyes átadást, mind a címhelyen történő elhelyezést. * Postai különszolgáltatás * A postai szolgáltatáshoz kapcsolódó, a szolgáltatás minőségét növelő – jogszabályban kötelezően előírt vagy a szolgáltató által vállalt – olyan többletszolgáltatás, amelyet a szolgáltató a feladó vagy a címzett rendelkezése alapján díj ellenében teljesít. * Postai szolgáltatás * Olyan hírközlési szolgáltatás, amely a postai küldemény felvételére, szükség szerinti feldolgozására, továbbítására és kézbesítésére, illetve – együttesen vagy részben – az ezeknek megfelelő műveletek elvégzésére irányul ellenszolgáltatás fejében. Postai szolgáltatásnak minősül a dokumentumcsere is. * Távirat * A jogszabályban meghatározott előírások alapján az igénybe vevő által – az elektronikus hírközlő hálózat vagy postai szolgáltató útján – feladott szöveges közlemény, amelyet a szolgáltatók postai kézbesítés útján vagy elektronikus hírközlő végberendezés közvetítésével juttatnak el a címzetthez. * Tértivevény szolgáltatás * Olyan – könyvelt küldeményekhez igénybe vehető – postai különszolgáltatás, amelynek keretében a szolgáltató a postai küldemény kézbesítését a címzettel (illetve az egyéb jogosult átvevővel) az erre szolgáló okiraton elismerteti, és az okiratot a feladónak visszaküldi, illetve a felek megállapodása esetén annak digitalizált képét vagy adattartalmát elektronikus úton, illetőleg adathordozón átadja