Az egyéni adó- és járulékbevallás általános szabályai
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 31. § (2) bekezdésének 2006 januárjától hatályos rendelkezése jelentős változást hozott az egyéni, illetve társas vállalkozások életében. A jogszabályváltozás ugyanis egy sor olyan, tartalmilag és formailag új kötelezettségeket jelent számukra, amelyekkel kapcsolatban még az év második felében is rendkívül sok félreértés és bizonytalanság tapasztalható.
Bevallásra kötelezettek
Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése előírja valamennyi munkáltató, kifizető számára (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), hogy a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton tegyenek bevallást az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékról, továbbá a törvényben meghatározott adatokról.
A törvény alapján azonban a fenti bevallást és adatszolgáltatást nemcsak a kifizető/munkáltató köteles megtenni, hanem valamennyi kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő – tehát nem nyugdíjas – egyéni vállalkozó, továbbá a megyei (fővárosi) munkaügyi központ, a Magyarországon bejegyzett egyházak, a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó, valamint a Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője (vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott is.
Látható, hogy az új rendszerben érintett kötelezettek köre rendkívül széles – mintegy 1,2 millió cégről, vállalkozóról és egyéb szervezetről beszélünk. Még jelentősebb viszont azoknak a magánszemélyeknek a száma (kb. 4,5 millió fő), akiknek az adatai havonta özönlenek majd be az állami adóhatósághoz.
Az új rendszer célja
Az új adatszolgáltatás tehát – mint azt láthatjuk - összesen 26 kategóriát ölel fel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási ellátások megállapításához és az adókötelezettségek ellenőrzéséhez szükséges valamennyi körülményt nyilvántart az adóhatóság, és hivatalból átadja a nyilvántartott adatokat az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, a magán-nyugdíjpénztári tagok tekintetében a PSZÁF részére, illetőleg az egészségbiztosítási ellátások utólagos ellenőrzése céljából az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére.
A cél éppen ez: egy olyan zárt rendszer létrehozása, amely feleslegessé teszi az eddig párhuzamosan vezetett nyilvántartásokat és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket. Az új bevallási rendszer tehát – bár nagyon komplexnek tűnik – végső soron a kifizetők adminisztrációs terheit csökkentheti. Az APEH felé az adóévet követő év január 31. napjáig teljesítendő K30-as és K32-es adatszolgáltatás például az Art 3. számú melléklet A/1. pontjának hatályon kívül helyezésével már a múlté, 2007-től pedig ugyanerre a sorsra juthat a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek felé történő közvetlen adatszolgáltatás, az ún. NYENYI-lap is. További előny lehet, hogy a rendszer segítségével a visszaélések kiszűrhetők lesznek, ezáltal a társadalombiztosítás ellátásaiban elsősorban a tényleges járulékfizetők részesülhetnek.
Elektronikus bevallással érintett adatkör
A munkáltatónak, kifizetőnek (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is) a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton kell bevallást tenniük az adókon, járulékokon kívül * a Tbj. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett adatairól (neve, székhelye, adóazonosító száma), * a munkáltató, kifizető jogelődjének adóazonosító számáról, * a magánszemély személyi adatairól (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), neméről, állampolgárságáról, * a magánszemély adóazonosító jeléről, * a biztosításban töltött idő tartamáról, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódjáról, * a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni egészségbiztosítási és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék alapjáról, összegéről, * a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelemről, a nyugdíjjárulék-köteles jutalom összegéről, illetőleg a levont (befizetett) nyugdíjjárulék összegéről, * a magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási járulék alapjáról, a levont (befizetett) egészségbiztosítási járulék összegéről, * az egészségbiztosítási és/vagy nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának okáról, * a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék, a levont (megfizetett) egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, * gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozási segély (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, munkanélküli-ellátás folyósításának időtartamáról, az ellátás összegéről és az abból levont (megfizetett) nyugdíjjárulék összegéről, illetőleg a levonás elmaradásának okáról, * a biztosítás szüneteléséről, vagy munkabérrel ellátatlanság idejéről, ennek jogcímkódjáról, * a foglalkozás FEOR-számáról, a heti munkaidő tartamáról, a korkedvezményre jogosító munkakör tartamáról, * az egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének idejéről (munkaórában), * a hónap utolsó napján fennálló magán-nyugdíjpénztári tagság tényéről, a magánnyugdíjpénztár kódjáról, a magán-nyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéséről, * a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjáról és összegéről, a megfizetett tételes egészségügyi hozzájárulás összegéről, * az általa kifizetett (juttatott), az összevont adóalapba tartozó jövedelmekről (külön a bérről, a jogosultsági hónapok számának feltüntetésével), * a bevételből a jövedelem megállapítása során levonható tételekről, * a számított adóról, * a jövedelemadó-kedvezményekről jogcímenként, * az összevont adóalap utáni adóról, * egyes külön adózó jövedelmek címén – figyelemmel a személyijövedelemadó-törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettségekre is – a magánszemélynek kifizetett (juttatott) bevételről, az adó alapjáról, a levont adóról, kivéve azt a kifizetést (juttatást), amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni, amelynek adója nulla százalék, amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles, amelyet ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem árverés és nem aukció során kap a magánszemély, illetve amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli, * az adóév során megállapított adóelőlegről, adóról, * a magánszeméllyel elszámolandó adókülönbözetről, * a külön jogszabály szerint Start-kártyával rendelkező pályakezdő fiatal után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék, a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási) járulékok és a bruttó munkabér alapján számított 15 vagy 25 százalékos mértékű kötelezettség alapjáról és összegéről, továbbá * a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási járulék alapjáról és összegéről.
A 0608-as bevallásról
A bevallás sajátosságai
Ahhoz, hogy a törvény által előírt bevallási/adatszolgáltatási kötelezettség az érintettek részéről teljesíthető legyen, az adóhatóságnak arra alkalmas nyomtatványt kellett rendszeresítenie. A 0608-as bevallás éppen ezért – több szempontból is – különbözik minden korábban ismert társától.
Havi rendszeresség
Egyrészt havonta teljesítendő bevallás, amelyet a fenti körbe tartozó vállalkozás, egyéb szervezet mindenképpen a tárgyhót követő hónap 12. napjáig köteles benyújtani, függetlenül attól, hogy egyéb adók vagy éppen áfa tekintetében az Art. 1. számú melléklete alapján havi, negyedéves vagy éves bevalló. Mindez sokszor félreértésre ad okot, ezért hangsúlyozni kell, hogy az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti havi adó- és járulékbevallás teljesítése nem befolyásolja az adózó egyéb bevallási gyakoriságát.
Elektronikus bevallási kötelezettség
Másrészt újdonság, hogy az új bevallás magával hozza az adózó teljes körű elektronikus adóbevallási kötelezettségét – erre a későbbiekben részletesen is kitérünk.
A nyomtatvány szerkezete
A valódi újdonság azonban a nyomtatvány szerkezetében rejlik: a 08-as egyrészt bevallás, amely az adózó mindazon adókötelezettségét tartalmazza, melyek a magánszemélyeknek juttatott kifizetésekkel állnak összefüggésben ("A" rész), másrészt viszont adatszolgáltatás, amelyen magánszemélyenként kell feltüntetni az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében foglalt adatokat ("M" rész). Ez utóbbi adatszolgáltatás jellegű adatsor tartalmazza tehát mindazokat a kategóriákat, amelyek a későbbiekben kiválthatják a NYENYI-lapos rendszert, valamint a K30-as és K32-es adatszolgáltatást, továbbá például a Start-kártyás foglalkoztatással összefüggő K81-es nyomtatványt is.
A bevallás részei
A bevallás két eltérő funkcióval rendelkező felét az adóhatóság 0608A, illetve 0608M néven, külön tette letölthetővé honlapján, ettől függetlenül a 0608M-et kizárólag abban az esetben nem kell kitölteni, ha az adott hónapban egyetlen magánszemély részére sem történt kifizetés, amelyről adatot lehetne szolgáltatni. A 0608-ast mint bevallást a kötelezettnek ettől függetlenül be kell nyújtani, még akkor is, ha a kérdéses időszakban adófizetési kötelezettség sem keletkezett [Art. 31. §-ának (5) bekezdése].
Lépcsőzetes bevezetés
2005 végén az Országgyűlés – érzékelve, hogy az elektronikus bevallási rendszer azonnali bevezetésére az érintett társaságok, vállalkozások a legcsekélyebb mértékben sincsenek felkészülve – megalkotta az adótörvényeket módosító 2005. évi CLXIII. törvényt (Módosító törvény). A jogszabály 1. §-a az Art. 31. §-ának (2) bekezdését gyakorlatilag változatlanul hagyta (így az január 1-jétől hatályba is lépett), annak alkalmazását viszont csak fokozatosan, egyes csoportok tekintetében eltérő időponttól rendelte alkalmazni.
Új bevallási nyomtatványok
Annak érdekében, hogy az egyéni vállalkozók saját járulékfizetésükkel kapcsolatban valamennyi szükséges adatot közölni tudják, az adóhatóság rendszeresítette a 0658-as számú bevallást, mely szerkezetileg a 0608-ashoz hasonlatos. Ha az egyéni vállalkozót az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében foglaltak kifizetőként, munkáltatóként is érintik, azaz például munkavállalót foglalkoztatnak, úgy saját magukról a 0658-as, foglalkoztatottjuk tekintetében pedig a 0608-as bevallást is be kell nyújtaniuk. * A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók törvény erejénél fogva mentesülnek az 58-as benyújtása alól, hiszen őket kizárólag baleseti járulék terheli, amelyről évente egy alkalommal, az 53-as személyi jövedelemadó, vagy 43-as egyszerűsített vállalkozói adó bevallásukban adnak számot. * A fenti nyomtatványok további közös különlegessége, hogy mind az adókötelezettség önellenőrzésére, mind az adatszolgáltatások utólagos helyesbítésére alkalmasak. A bevallás elmulasztása esetén is minden esetben ezek a nyomtatványok adnak módot a pótlásra, az adóalany megszűnése esetén pedig soron kívüli bevallásként is funkcionálnak. * A 0608 és 0658 jelű nyomtatványok nem helyettesítenek minden más bevallást. Azokról a kötelezettségekről, amelyek nem köthetők magánszemélyekhez (például szakképzési hozzájárulás, környezetvédelmi termékdíj stb.), a jövőben is valamennyi adózónak külön kell elszámolnia az adóhatóság felé: havi és negyedéves bevallási gyakoriság esetén a 0601-es, míg éves bevallás esetén a 0603-as bevalláson. * Az adóhatóság külön nyomtatványt rendszeresített arra az esetre is, ha a jogosult vissza kívánja vonni a 06180-as, illetve 06181-es nyomtatványokon adott meghatalmazását, illetve ha maga a törvényes képviseleti jogviszony szűnt meg. Erre a célra szolgál a 06182-es adatlap.
2006 májusától kötelezett adózói kör
Az első csoportot a legnagyobb adózók mintegy 51 ezres köre alkotja, azaz:
– a 2005. december 31-ei állapot szerinti 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó,
– azok az adózók, amelyeknek adóztatási feladatait a Pest megyei és fővárosi kiemelt adózók igazgatósága látja el, valamint
– az Art. 1. számú mellékletének I/A/3. pontja szerinti havonta, illetőleg negyedévenként bevallásra kötelezettek,
ideértve minden esetben az előzőekben meghatározott naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózókat is.
Határidők
Az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bevallási, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére tehát az "első körben" a fenti adózók kötelesek, méghozzá 2006 májusától. Az első 0608-as bevallást ők április hónap vonatkozásában, a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig, azaz május 12-éig voltak kötelesek benyújtani. A Módosító törvény új kötelezettségként előírta a legnagyobb adózók számára, hogy 2006 áprilisát követően (tehát május 1-jétől) valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségüket elektronikus úton kell teljesíteniük, még akkor is, ha például egy korábbi időszakra vonatkozó önellenőrzést kívánnak végrehajtani.
Halasztott kötelezettség
A Módosító törvényben biztosított "haladék" szerint a legnagyobb adózóknak április 30-áig még a 2005-ben hatályos módon és gyakorisággal kellett adóbevallást adniuk, május 12-éig viszont az első negyedévről – immár elektronikus úton – kellett adatot szolgáltatni. Az adóhivatal az átmeneti időszakra több új havi és negyedéves bevallási nyomtatványt (06081, egyéni vállalkozóknál 06581), valamint összesített adatszolgáltatást rendszeresített (06081K, egyéni vállalkozóknál 06581K). E nyomtatványok tartalmilag a 0608-as "előfutárainak" tekinthetők, külön bevallás és adatszolgáltatás útján, de már azokat az adatokat tartalmazták, amelyeket a 0608-as – mint egységes, komplex – bevallás magában foglal.
Éves bevallók önkéntes csatlakozási lehetősége
A legnagyobb adózók körével indult be tehát a havi adó- és járulékbevallási rendszer, a fent vázlatosan bemutatott szabályok szerint, amelyek azért a gyakorlatban igen bonyolultnak bizonyultak. A Módosító törvény biztosította a lehetőségét, hogy az első körhöz nem tartozó adózók is önként választhassák az Art. 31. § (2) bekezdésének mihamarabbi alkalmazását. Az "önkénteseknek" ehhez mindössze egy állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselőre volt szükségük, aki április 30-áig – egyébként visszavonhatatlan – nyilatkozatot tett az adóhatóság felé megbízója választási szándékáról.
Az adózók legnagyobb köre természetesen nem élt ezzel a lehetőséggel, így őket májustól még nem érinti a havi adó- és járulékbevallási rendszer. Itt az első kategóriába nem tartozó, több mint 1 millió, éves bevallóról van szó. Hangsúlyozni kell, hogy ebből a szempontból nem az áfabevallási gyakoriság számít, hanem az ún. egyéb adók bevallási gyakorisága - ezt az Art. 1. számú mellékletének A) pontja határozza meg.
A kötelezettség kezdő időpontja éves bevallóknál
Az ő esetükben a haladék az egész 2006-os évben érvényesül. 2007. január 1-jétől azonban ők is minden bevallásukat elektronikus úton nyújtják be, 2007. február 12-éig pedig kötelesek az első 0708-as havi bevallást eljuttatni az adóhatósághoz. Ugyan 2006-ban még a tavalyi szabályok szerint – tehát a korábban megszokott módon (például papíron) és gyakorisággal - kötelesek bevallani kötelezettségeiket, az idén nyújtott kifizetésekről nekik is utólag kell adatot szolgáltatniuk, méghozzá 2007. január 31-éig, a 06083-as (egyéni vállalkozóknál 06583-as) bizonylat segítségével.
Fontos tudni, hogy az előzőek szerinti nyomtatványok soron kívüli bevallásként is funkcionálnak, ami azt jelenti, hogy megszűnés esetén, vagy például előtársasági adóév lezárásához is használatosak. Itt is ki kell emelni, hogy a 0603-as jelű általános bevallás nem szűnik meg, hanem mindazon adónemeket tartalmazza, amelyek magánszemélyhez közvetlenül nem köthetők (például játékadó, szakképzési hozzájárulás).
Regisztrációs eljárás
Az okmányirodai regisztráció, az ún. Ügyfélkapu megnyitása viszonylag egyszerű eljárás. Legfontosabb "hozzávalói": egy magánszemély, aki a későbbiekben a bevallások elektronikus beküldéséért lesz felelős, és aki ennek érdekében személyesen megjelenik valamelyik okmányirodánál, továbbá egy működő e-mail cím, amelyre az Ügyfélkapu aktiválásához szükséges ideiglenes kódot a rendszer megküldi. * Az adóhatósági bejelentést az okmányirodai eljárást követően (8 napon belül) kell elvégezni. * A 06180-as adatlap ad módot arra, hogy az adózó törvényes képviselője, illetve meghatalmazottja, megbízottja közölje az adóhatósággal, hogy a továbbiakban az ő személyes Ügyfélkapuján keresztül érkező elektronikus nyomtatványokat fogadja el az adózó bevallásaként. A 06180-as emellett lehetővé teszi magának a meghatalmazásnak a megtételét/bejelentését is, ebben az esetben természetesen a meghatalmazó (például az adózó törvényes képviselője) is köteles aláírni az adatlap megfelelő rovatát. * A 06180-ason adott meghatalmazás "mindössze" meghatározott bevallások benyújtására, illetve elektronikus folyószámla letöltésére jogosítja fel a meghatalmazottat, egyéb adóhivatal előtti eljárásokban való részvételre nem. Amennyiben a meghatalmazó általános érvényű állandó meghatalmazást kíván adni például a könyvelője részére, úgy azt külön be kell jelenteni, ezt ugyanis az APEH nyilvántartásba veszi. * A 06180-ason nyújtott meghatalmazás azért az Art. 7. §-ának (3) bekezdése szerint általános meghatalmazásnak minősül, amelynek egyenes következménye, hogy a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a meghatalmazott, megbízott által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság – bizonyos kivételekkel – a képviselőt terheli. Ha az adózó állandó meghatalmazottja olyan gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, amely számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult, a mulasztási bírságot a gazdasági társasággal szemben kell megállapítani. Amennyiben pedig az adózó nagykorú alkalmazottját hatalmazza meg a 06180-ason, úgy a bírság az adózót terheli (aki munkajogi szabályok szerint esetleg érvényesítheti kárát a munkavállalóval szemben), azzal, hogy mentesül a mulasztási bírság alól az állandó meghatalmazott, ha bizonyítja, hogy a bevallás tartalma az ő érdekkörén kívül álló okból hiányos vagy hibás – Art. 7. §-ának (4) bekezdése.
Regisztrációs kötelezettség
Az ún. legnagyobb adózók regisztrációs kötelezettsége
Az adóhatóság 2006 februárjában és márciusában küldte ki értesítéseit a kötelezettek első csoportjának, a legnagyobb adózóknak. A levelek célja az volt, hogy felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a májustól rájuk váró elektronikus bevallási kötelezettség teljesítése érdekében tegyék meg a szükséges lépéseket.
Az új bevallások benyújtásához teljesítendő feltételek
Az új bevallások benyújtásához ugyanis két feltételt is teljesíteni kell: egyrészt az ún. okmányirodai regisztrációt, másrészt ennek bejelentését az adóhatósághoz a 06180-as nyomtatványon. Mindkét kötelezettséget a Módosító törvény írja elő, méghozzá meglehetősen szigorú jogkövetkezményt társítva hozzá: 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságra számíthat az az adózó, aki regisztrációs kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti.
Határidők
A legnagyobb adózóknak április 30-áig kellett eleget tennie a fenti regisztrációs kötelezettségnek, hiszen májustól ők a papír alapú bevallási módot már nem alkalmazhatják. Ugyanez vonatkozott az Art. 31. §-ának (2) bekezdését önként választókra is, míg a többi kötelezett képviselője december 31-éig kénytelen elvégezni a kétlépcsős regisztrációt. Részükre ezért május-június környékén kezdte meg az értesítő levelek kiküldését az adóhatóság.
Az adóhatóság által biztosított türelmi idő értelmezése
Az adóhatóság természetesen tisztában van azzal, hogy az újszerű kötelezettségek többé-kevésbé felkészületlenül értek bizonyos adózói csoportokat – még a nagyobb adózók körében is. Hozzátehetjük: a jogalkalmazó részéről is érzékelhető volt némi bizonytalanság, elsősorban a bevallási nyomtatványok megjelentetése, illetve azok informatikai háttere vonatkozásában. Május elején ezért az APEH közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben május 31-éig "türelmi időt" biztosított az adózók számára.
Korlátozások
Az adóhatóság elnéző magatartását azonban nem lehet kiterjesztően értelmezni.
Tárgyi korlát
Egyrészt, a türelem kizárólag a május 12-én esedékes, a jövedelmek utáni adókötelezettségekkel összefüggő hibás és késedelmes bevallásokra vonatkozik (tehát például áfabevallásra nem).
Szankció a regisztrációs kötelezettség elmulasztása esetén
Másrészt, az április 30-ig teljesítendő regisztrációs kötelezettség elmulasztására ettől függetlenül is érvényes a félmillió forintos maximális mulasztási bírságtétel.
Késedelem esetén pótlékfizetés
Harmadrészt pedig a bevallás késedelmes teljesítésétől függetlenül az adózónak a befizetési kötelezettséget a törvényes esedékességkor kellett teljesítenie, máskülönben az adóhatóság felszámítja az Art.-ben meghatározott késedelmi pótlékot.
Az adóhatóság elsődleges célja továbbra is az önkéntes jogkövető magatartás elősegítése, ezért a revizorok a nyár folyamán adóellenőrzés keretében keresik meg a bevallást elmulasztó, de egyébként az Art. 31. §-ának (2) bekezdése és a Módosító törvény rendelkezései szerint májustól kötelezettnek minősülő adóalanyokat, és – egyelőre bírság kiszabása nélkül – figyelmeztetik őket a 0608-asok mielőbbi pótlására.
Mulasztási bírság kiszabhatósága
A türelem azonban véges, a törvény pedig igen súlyos szankciót fűz a magánszemélynek juttatott adó- és járulékköteles kifizetésről teljesítendő bevallásban elkövetett hibákhoz, hiányosságokhoz, a valótlan adatközléshez, illetve a bevallás elmulasztásához. Ezekben az esetekben ugyanis a kiszabható mulasztási bírság felső határa a bevallással érintett magánszemélyek számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. Az Art. 172. §-ának (16) bekezdését az "első körös" nagy adózók és az önkéntes havi bevallók esetében októbertől, a többi kötelezett esetében 2007 júliusától kell alkalmazni.
Az elektronikus bevallási rendszer további kiterjesztése
Kötelezettek 2007. január 1-jétől
Azok az adózók, akik az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint nem minősülnek kötelezettnek, természetesen a havi adó- és járulékbevallások rendszeréhez nem csatlakoznak. Ilyen például a nyugdíjas (azaz kiegészítő tevékenységet folytató) egyéni vállalkozó, vagy például az adókötelezettség alá eső jövedelmet senkinek sem juttató (kifizetőnek tehát nem minősülő) alapítványok, egyesületek, egyéb szervezetek. Az elektronikus ügyintézést azonban ők sem kerülhetik el. 2007. január 1-jétől ugyanis az Art. 1. számú mellékletének I/B/2. pontja gondoskodik arról, hogy – egyetlen szűk kivételtől eltekintve – valamennyi adózó kizárólag elektronikus úton (nem papír alapon, és nem is gépi adathordozón) teljesítse bevallásait.
Mentesülés
A törvény értelmében mindezek alól csak a vállalkozási tevékenységet nem folytató és áfa fizetésére nem kötelezett magánszemély mentesül. Ez azt is jelenti, hogy elektronikus bevalló lesz például valamennyi adószámmal rendelkező társasház is csakúgy, mint a garázst vagy üzlethelyiséget áfásan bérbe adó adószámos magánszemély.
Kötelezettségek, választási lehetőség
Az említett kör tagjai ugyancsak adóhatósági levélből értesülhettek teendőikről, amelyben tájékoztatják őket, hogy amennyiben törvényes képviselőjük, meghatalmazottjuk fogja teljesíteni a bevallásokat, úgy a 06181-es adatlapot kell igénybe venniük. Nyugdíjas egyéni vállalkozók, illetve adószámos magánszemélyek ugyanakkor megtehetik azt is, hogy saját Ügyfélkaput nyitnak, és ezen keresztül nyújtják majd be a nyomtatványokat – ebben az esetben a 06181-es kitöltése szükségtelen, de ezzel ellentétben az Art. 31. §-ának (2) szerinti "főállású" egyéni vállalkozónak mindenképp be kell nyújtania a 06180-ast.
Egyéni mentesítés kizártsága
Az adóhatósághoz jelenleg nagy számban érkeznek az elektronikus bevallási kötelezettség "elengedésére" vonatkozó beadványok, elsősorban az informatikailag felkészületlen lakásszövetkezetek, társadalmi szervezetek részéről. Le kell azonban szögeznünk, hogy az Art. jelen szabályai nem teszik lehetővé, hogy az adóhatóság mindezektől eltekintsen. Úgy tűnik, hogy januártól a szóban forgó kör tagjaitól is kizárólag elektronikus úton érkező nyomtatványokat lehet majd figyelembe venni.