Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 100. számában (2006. szeptember 1.)
Rovatunk a 2006. augusztus 22-éig kihirdetett jogszabályokat dolgozza fel.

 

Jegybanki alapkamat

2006. július 25-étől a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése – 10/2006. (VII. 24.) MNB rendelet – értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 6,75%.

(Magyar Közlöny, 2006/89. szám)

Elszámolható üzemanyagárak

Az APEH a Magyar Közlöny 74. számában tette közzé a 2006. július 1-je és július 31-e között alkalmazható üzemanyagárakat.

Ólmozatlan motorbenzinek:

ESZ-95 289 Ft/l

ESZ-98 299 Ft/l

Gázolaj 276 Ft/l

Keverék 306 Ft/l

Az APEH a Magyar Közlöny 87. számában tette közzé a 2006. augusztus 1-je és augusztus 31-e között alkalmazható üzemanyagárakat.

Ólmozatlan motorbenzinek:

ESZ-95 299 Ft/l

ESZ-98 309 Ft/l

Gázolaj 285 Ft/l

Keverék 316 Ft/l

Az APEH a Magyar Közlöny 100. számában tette közzé a 2006. szeptember 1-je és szeptember 30-a között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

Ólmozatlan motorbenzinek

ESZ-95 310 Ft/l

ESZ-98 320 Ft/l

Gázolaj 290 Ft/l

Keverék 327 Ft/l

(Magyar Közlöny, 2006/74., 87. és 100. szám)

Pénzügyi tárgyú törvények módosítása

Az Országgyűlés által július 10-én elfogadott, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény számos jogszabályt módosított.

Így:

– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt,

– a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt,

– az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényt,

– az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényt, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényt,

– a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvényt,

– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt,

– a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt,

– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt,

– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt,

– az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvényt, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt,

– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt,

– az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényt, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényt,

– a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvényt,

– a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt,

– a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényt,

– a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényt.

(A közterhek változásairól részletesen olvashatnak A hónap témája rovatunkban.)

(Magyar Közlöny, 2006/86. szám)

Különadó és járadék

Az Országgyűlés a július 10-i ülésnapján elfogadta az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvényt.

Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató, az egyéni vállalkozói tevékenységet vagy azt is folytató magánszemélynek, valamint a társas vállalkozásnak – az előtársaság kivételével – a 2006. évi LIX. törvényben meghatározottak szerint különadót, a hitelintézetnek járadékot kell fizetnie.

A magánszemély adókötelezettsége

Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélynek a különadót a személyijövedelemadó-bevallásában bevallott vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása alapján megállapított összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része (különadóalap) után kell megfizetnie. Ezt a rendelkezést kell alkalmaznia az egyszerűsített vállalkozói adó (eva)-alany egyéni vállalkozónak is az evaalapba nem tartozó, a személyijövedelemadó-bevallásában bevallott összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része (különadóalap) után.

Az egyéni vállalkozói tevékenységet vagy azt is folytató magánszemély a különadót

– a személyijövedelemadó-bevallásában bevallott összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része, és

– vállalkozói jövedelemadózás esetén a kapott támogatás (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is) nélkül számított vállalkozói bevételek összegéből a vállalkozói költségeket meghaladó rész, átalányadózás esetén az átalányadó-alap együttes összege (különadóalap) után fizeti.

Amennyiben az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel (állandó bázissal), akkor a különadóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldi telephelynek betudható adóalapot, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

Az ezek alapján fizetendő különadó mértéke 4 százalék.

A különadóra adóelőleget (különadó-előleg) kell fizetni a törvényben meghatározottak szerint.

A társas vállalkozás adókötelezettsége

A társas vállalkozásnak – az előtársaság kivételével – 4 százalékos különadót kell megállapítania és fizetnie az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményének a jogszabályban felsorolt tételekkel növelt, illetve csökkentett – ha nemzetközi szerződés így rendelkezik – a külföldi fióktelep, telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, a telephelynek, fióktelepnek betudható, külföldön adóztatható, e törvény szerinti különadóalapnak megfelelő tartalmú jövedelmet nem tartalmazó pozitív összege (különadóalap) után.

Növelő tételek:

– a jövedelemre tekintettel külföldön megfizetett (fizetendő), ráfordításként elszámolt adó,

– az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, és az ezzel összefüggésben elszámolt, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adó,

– az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege,

– az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.

Csökkentő tételek:

– az adózás előtti eredmény javára elszámolt kapott (járó) osztalék, az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék kivételével,

– az adózás előtti eredmény javára elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz és térítés nélkül átvett eszköz könyv szerinti értéke,

– az ellenérték nélkül átvállalt tartozásnak az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege,

– az adóévben térítés nélkül kapott szolgáltatás adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege.

A különadó bevallásával egyidejűleg az adófizetésre kötelezett az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra adóelőleget vall be az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Nem lehet adóelőleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be adóelőleget.

Az adóelőleg

– az adóévet megelőző adóév fizetendő különadójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,

– az adóévet megelőző adóév fizetendő különadójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.

Különadó-fizetési kötelezettség társas vállalkozás átalakulása esetén

Átalakulás esetén az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni.

Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság és a részlegesen átalakuló szövetkezet e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül. Az átalakulás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő társas vállalkozás (ideértve a részlegesen átalakuló szövetkezetet is), ha az átalakulás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.

Az adókötelezettsége keletkezésének napját követő második naptári hónap első napjától kezdődő 12 hónapos időszakra 30 napon belül köteles adóelőleget bevallani a külföldi vállalkozó által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató európai részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató külföldi vállalkozó.

Az adóelőleg befizetésének esedékessége

Az adóelőleg háromhavonta (negyedévente), a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózónál a harmadik és negyedik negyedévben, egyenlő részletekben, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig, az utolsó negyedévi adóelőleg az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig esedékes.

A hitelintézet adókötelezettsége

A hitelintézetnek az adóévben a külön jogszabály szerinti állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállománya alapján kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg után 5 százalékos mértékkel járadékot kell megállapítania és fizetnie.

A hitelintézet járadékfizetésének időpontja

A hitelintézet a járadékelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig, az utolsó negyedévi adóelőleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig fizeti meg az adott negyedévben kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg után.

Külföldi vállalkozóra vonatkozó rendelkezések

A külföldi vállalkozónak a különadót kizárólag a belföldi telephelye útján végzett tevékenysége alapján kell megállapítania.

A hitelintézeteket érintő járadékot az adózás előtti eredmény terhére, a különadót a társasági adóval azonosan kell elszámolni.

A naptári évtől eltérő üzleti (adó) évet alkalmazó társas vállalkozás, illetve hitelintézet a különadó-kötelezettséget az adóéve első napján hatályos szabályok szerint teljesíti.

Ha nemzetközi szerződés a külföldön fizetett (fizetendő) adó beszámításáról rendelkezik, a különadóból adóvisszatartás formájában levonható a külföldön fizetett (fizetendő) adó, de a beszámított összeg az adóévre fizetendő más jövedelem- vagy vagyonadó csökkentéseként nem érvényesíthető.

A fizetendő különadót és a járadékot az adóévre vonatkozó beszámoló elkészítésére előírt határidőig – beszámolókészítési kötelezettség hiányában az adóév utolsó napját követő 150. napig, illetve az adóévben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alól kikerülő hitelintézet a járadékot a kikerülést követő 90. napig – kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

(A közterhek változásairól részletesen olvashatnak A hónap témája rovatunkban.)

(Magyar Közlöny, 2006/86. szám)

Házipénztáradó

A társas vállalkozásoknak 2007. január 1-jét követően házipénztáradót kell fizetni. A különadót bevezető 2006. évi LX. törvény rendelkezései szerint az adó fizetésére akkor kötelezettek a társas vállalkozások, ha e törvényben előírt adóalap után az adóévben az átlagos napi készpénz záróegyenlege az elismert pénzkészletet meghaladja.

Annak az adóalanynak, amelynek az adóéve eltér a naptári évtől, az adókötelezettséget az adóév első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

A társas vállalkozás 20 százalék mértékkel különadót állapít meg és fizet az adóévi könyvviteli nyilvántartása alapján az adóalap után. Az adó alapja az átlagos napi készpénz-záróegyenleg elismert pénzkészlettel csökkentett pozitív összege.

A házipénztáradót az adóév utolsó napját követő 150. napon kell megfizetni és a társaságiadó-bevallásban bevallani.

E törvény alkalmazásában:

– társas vállalkozás: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adózó, kivéve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó hitelintézetet és pénzügyi vállalkozást, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetét, a közhasznú társaságot, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaságot, a vízitársulatot, az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárat és a felsőoktatási intézményt (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthont,

– átlagos napi készpénz-záróegyenleg: a házipénztár napi záróegyenlegei együttes összegének és a napi záróegyenlegek számításánál figyelembe vett napok (kivéve azokat a napokat, amelyeken pénztári forgalom nem volt) számának a hányadosa, azzal, hogy az átlagos napi készpénz-záróegyenleg meghatározásánál a napi záróegyenleg csökkenthető a szerencsejáték-szervezési tevékenység céljából tartott pénzkészlettel,

– elismert pénzkészlet: az adóalany adóévi elszámolt éves összes bevételének 0,8 százaléka, de legalább 300 000 forint,

– elszámolt éves összes bevétel: az adóévre vonatkozó beszámolóban – ide nem értve az összevont (konszolidált) beszámolót - kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel.

(A közterhek változásairól részletesen olvashatnak A hónap témája rovatunkban.)

(Magyar Közlöny, 2006/86. szám)

Céginformáció személyesen, telefonon és interneten keresztül

A Cégszolgálat papír alapon, illetve elektronikusan közokirat formájában ad céginformációt a cég

– cégjegyzékben szereplő egyes fennálló vagy törölt adatairól, a cégjegyzékben szereplő jogokról, illetve tényekről cégbizonyítvány formájában, ideértve azt az esetet is, amikor a cég elnevezésének, székhelyének, statisztikai számjelének, adószámának és pénzforgalmi jelzőszámának hatályos és törölt adatairól kérnek céginformációt (névjegy),

– cégjegyzékben szereplő valamennyi hatályos adatáról (cégkivonat),

– cégjegyzékben szereplő valamennyi hatályos és törölt adatáról (cégmásolat).

Ezek az információk – kérelemre – nem közokirati formában is kiadhatók.

A július 1-jén hatályba lépett 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet alapján a Cégszolgálattól céginformáció kérhető arról, hogy az adott cégnév szerepel-e a cégnyilvántartásban, ideértve azt is, hogy az elnevezés a Ctv. 6. §-a alapján névfoglalás alatt áll-e.

A Cégszolgálat céginformációként a cégbírósághoz bejelentett kérelemben szereplő és elektronikus úton rögzített, de még el nem bírált adatról is tájékoztatást ad.

A Cégszolgálattól igényelhető iratok, végzések, adatok

A Cégszolgálattól céginformációként igényelhetők továbbá a cégre vonatkozó következő cégiratok, illetve végzések:

– bizonyos kivétellel a cég valamennyi, vagy a kérelmező által meghatározott, a cégbíróságon elektronikus okirat formájában nyilvántartott cégirata,

– a cég által a Cégszolgálathoz közzététel céljából benyújtott beszámoló, illetve annak részei (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet),

– a cégre vonatkozó, a Cégközlönyben megjelent, a céget vagy meghatározott változást bejegyző közlemény, illetve egyéb, a cégre vonatkozó – a kérelmező által megjelölt – bírósági közlemény szövege,

– az egyes Cégközlöny-számokban megjelenő valamennyi bírósági közlemény szövege.

A Cégszolgálat – kérelemre – céginformációként elektronikus úton értesítést küld az egyes cégekre vonatkozó alábbi tényekről:

– a cégjegyzékbe történt bejegyzéséről (változásbejegyzéséről) szóló jogerős bírósági határozat meghozataláról,

– a Cégközlönyben közzétett valamennyi bírósági közlemény megjelenéséről.

Céginformációként az adatok meghatározott szempontú csoportosítása is igényelhető. Ha a csoportosított céginformációt természetes személy vonatkozásában kérik, meg kell jelölni a jogcímet, valamint az azt megalapozó törvényhelyet, amelyre figyelemmel a csoportosított céginformáció teljesíthető. Törvényes jogcím hiányában a céginformáció csak az érintett személy közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulása esetén adható ki.

A kérelem benyújtása

A céginformáció iránti kérelmet papír alapú vagy elektronikus nyomtatványon kell benyújtani a Cégszolgálathoz. A nyomtatvány a Cégszolgálat honlapján, illetve papír alapú formában a Cégszolgálat ügyfélszolgálati irodájában (Budapest V., Nádor u. 32.) áll rendelkezésre. A céginformáció iránti kérelem elektronikus úton a kormányzati portál útján is benyújtható.

A nyomtatvány személyesen – az ügyfélszolgálati irodában félfogadási időben – vagy postai, illetve elektronikus úton, valamint a jogszabályban megjelölt esetekben telefaxon, a 269-3924 és 332-8902 számokon nyújtható be.

A Cégszolgálat információjáért fizetendő díj

A Cégszolgálat a kért céginformációt a rendelet szerinti költségtérítés megfizetésének igazolását követően adja ki. A költségtérítést papír alapú kérelem esetén az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 10032000-01483305-00000000 számú számlájára kell megfizetni. A befizető egyértelmű azonosítása érdekében a készpénz-befizetési utalvány vagy az átutalási megbízás "közlemény" rovatában fel kell tüntetni a befizetés jogcímét (céginformáció költségtérítése), valamint ha a befizető cég, a cégjegyzékszámát is.

A céginformáció iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtása esetén a költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni.

Az egyes céginformációkért fizetendő díjak:

– cégkivonatért cégenként 3000 forint,

– cégmásolatért 5000 forint,

– céginformáció nem közokirat formában is kiadható, ekkor, amennyiben a céginformációt papír alapon kérik, cégbizonyítványonként 600 forintot, névjegyenként 300 forintot, cégkivonatonként 900 forintot, valamint cégmásolatonként 1500 forintot kell fizetni,

– a Cégszolgálattól céginformáció kérhető arról, hogy az adott cégnév szerepel-e a cégnyilvántartásban, ideértve azt is, hogy az elnevezés a Ctv. 6. §-a alapján névfoglalás alatt áll-e. Ezért az információért cégenként 1500 forintot kell fizetni.

(Magyar Közlöny, 2006/76. szám)

A költségvetés módosítása

Az Országgyűlés a 2006. évi LXIV. törvénnyel módosította a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényt.

(Magyar Közlöny, 2006/90. szám)

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

Az Országgyűlés az államháztartási rendszer megújítása keretében a közpénzek felhasználásának hatékonyabbá tétele, a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő szabályok egyszerűsítése, a kis- és középvállalkozás-fejlesztési intézményrendszer hatékonyabbá tétele, továbbá a vállalkozások hitelhez jutásának, valamint a hazai és európai közösségi források felhasználásának elősegítése céljából alkotta meg a 2006. évi LXV. törvényt.

Módosult a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény.

(Magyar Közlöny, 2006/90. szám)

Vezető tisztségviselők vagyonnyilatkozata

Az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaságok jogszabály, illetve társasági szerződés alapján az állami tulajdonosi rész alapján megválasztott vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak a megbízatás elfogadásától számított harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízás megszűnésekor a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot kell tenniük.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról rendelkező 2006. évi LXVI. törvény szerint az előbbiek hatálya alá nem tatozó, legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak a megbízatás elfogadásától számított harminc napon belül, majd azt követően évente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint szintén vagyonnyilatkozatot kell tenniük.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség akkor áll fenn, ha a gazdálkodó szervezet jegyzett tőkéje alapításkor vagy tőkeemelés folytán meghaladja a kettőszázmillió forintot.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget akkor is teljesíteni kell, ha az ott említett megbízatás időtartama kevesebb, mint egy év.

(Magyar Közlöny, 2006/90. szám)

Társadalombiztosítási szabályok változása

Az egyes társadalombiztosítási tárgyú rendeleteket módosító 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet egyebek mellett módosítja a magán-nyugdíjpénztári tag nyugdíjjárulék-fizetésével kapcsolatos szabályok egy részét, a társas, illetve az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításának szabályait, és a magasabb összegű járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettséget vállaló evaadózóra vonatkozó szabályokat.

(Magyar Közlöny, 2006/92. szám)

Európai szövetkezet alapítása, működése

A magyarországi székhelyű európai szövetkezet (SCE) alapításának és működésének belső jogi kereteit a 2006. évi LXIX. törvény határozza meg.

A magyarországi székhelyű európai szövetkezet (rövidített néven: SCE) alapítására, szervezetére, működésére és megszűnésére az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i, 1435/2003/EK tanácsi rendeletet és az augusztus 18-án hatályba lépett 2006. évi LXIX. törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

A törvényt magyarországi székhelyű jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint Magyarországon honos természetes személyre, mint az európai szövetkezet alapítójára akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a létrejövő európai szövetkezet székhelye külföldön van.

Ha a szövetkezet egyesülés útján európai szövetkezet alapításában vesz részt, a létrejövő európai szövetkezetben részt venni nem kívánó, kisebbségben maradó tagokkal el kell számolni.

Nem egységes irányítási rendszerű európai szövetkezet

A nem egységes irányítási rendszerű európai szövetkezet ügyvezetését igazgatóság látja el, amely az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább három természetes személy tagból áll. Ötven főnél kisebb létszámú európai szövetkezetben az alapszabály az igazgatóság helyett ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresíthet. Az ügyvezető elnök az igazgatóság hatáskörében jár el. Az európai szövetkezet felügyelőbizottsága az alapszabályban meghatározott számú, de legalább három természetes személy tagból áll.

Egységes irányítási rendszerben működő európai szövetkezet

Az egységes irányítási rendszerben működő európai szövetkezet ügyvezetését az igazgatótanács látja el. Az európai szövetkezet vezető tisztségviselői az igazgatótanács tagjai.

Bizottságok

Ha az európai szövetkezet tevékenységének jellege vagy más ésszerű ok indokolja, a szövetkezet az alapszabályban bizottságokat hozhat létre.

Egységes irányítási rendszerű európai szövetkezetben auditbizottság létrehozása kötelező. A bizottságnak legalább három tagjának kell lenni, akiket az igazgatótanács a független tagjai közül választ.

Székhelyáthelyezés

Ha az európai szövetkezet székhelyének egy másik tagállamba történő áthelyezését határozza el, a szövetkezet köteles – a törvényben meghatározott kivétellel – azon hitelezőknek, akiknek a szövetkezettel szemben fennálló, le nem járt követelései a székhelyáthelyezésről hozott döntés közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig biztosítékot nyújtani.

Ha a Magyarországon működő európai szövetkezet székhelyét más tagállamba helyezi át, az új székhely bejegyzése napjával – mint mérlegfordulónappal – köteles a számviteli törvény szerinti beszámolókészítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tenni, az új székhely bejegyzése napjától számított 150 napon belül.

Ha az európai szövetkezet székhelyét egy másik tagállamból Magyarországra helyezi át, a székhelyáthelyezés cégbírósági bejegyzése napjával köteles eszközeiről és az eszközök forrásairól a számviteli törvény előírásainak megfelelő nyitóleltárt és nyitómérleget készíteni.

Az európai szövetkezet végelszámolása, fizetőképtelensége

Az európai szövetkezet végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnésére a Ctv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az európai szövetkezet fizetésképtelensége esetén a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Munkavállalók az európai szövetkezet döntéshozatali rendjében

A törvény külön fejezetet szentel a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe való bevonásáról.

A különleges tárgyalótestület megalakítása, eljárása, határozata

Az európai szövetkezet alapítását megelőzően, a részt vevő jogalanyok, érintett leányvállalatok és telephelyek munkavállalóinak képviseletére egy különleges tárgyalótestületet kell létrehozni, abból a célból, hogy a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonásáról szóló megállapodás megkötése érdekében a részt vevő jogalanyok ügyvezető szerveivel tárgyalást folytasson.

A munkavállalói képviselőket tájékoztatni kell a részt vevő jogalanyok, érintett leányvállalatok és telephelyek nevéről és székhelyéről, az ott foglalkoztatott munkavállalók számáról, valamint arról, hogy a tervezett alapítás milyen hatással lehet a munkavállalók tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogaira.

A különleges tárgyalótestület legalább tíz tagból áll. A testületben a tagállamot, ahol a részt vevő jogalanyok, érintett leányvállalatok vagy telephelyek munkavállalót foglalkoztatnak, a tagállamokban foglalkoztatott összes munkavállalók számának minden megkezdett tíz százaléka után egy hely illeti meg.

(Magyar Közlöny, 2006/95. szám)

Adó-visszaigénylés biodízel után

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet kiegészül a biodízellel kapcsolatos adó-visszaigénylési jogosultság szabályainak megállapításával. A részleteket tartalmazó 16/2006. (VI. 26.) PM rendelet július 4-étől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2006/76. szám)

Befektetésösztönzés és kereskedelemfejlesztés

A 47/2006. (VII. 21.) GKM rendelet módosítja az ITD-H Befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési tanácsadás célelőirányzat felhasználásának és kezelésének szabályozását. Az új szabályok július 26-ától hatályosak.

A Célelőirányzat kiadási előirányzata az ITD-H közhasznú tevékenységéhez egyebek mellett az alábbi jogcímeken biztosít támogatást:

– az ITD-H közhasznú tevékenységének ellátása működési költségeihez és felhalmozási kiadásaihoz,

– befektetésösztönzési programok, projektek finanszírozásához,

– kereskedelemfejlesztési programok, projektek finanszírozásához,

– központi kezdeményezésű programok, projektek finanszírozásához.

Az új jogszabály a támogatandó, kiemelt tevékenységek közé sorolja a korábbiak mellett:

– a kiutazó üzletember-delegációk programjának előkészítését, szervezését, lebonyolítását, egyéb költségek részbeni támogatását.

– a tőkekihelyezéshez, a fogadó országban vegyesvállalat alapításához szükséges információk beszerzését, feldolgozását, szolgáltatását, piaci tanulmányok elkészítését, konferenciák szervezését.

A Célelőirányzatból támogatás – kivételekkel – kizárólag pályázat útján, a pályázati felhívásban meghatározottak szerint nyújtható. Támogatás a Magyarországon termelő, illetve szolgáltatótevékenységet folytató és belföldi székhellyel, vagy az EGT tagállamában székhellyel rendelkező bejegyzett vállalkozások, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, szakmai alapon szerveződő egyesületek, szövetségek, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve területi szervezetei és költségvetési szerv részére nyújtható.

A korábbiakban meghatározottak mellett nem nyújtható támogatás azon szervezetek részére sem, amelyek nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok – államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott – általános és különös feltételeinek, illetőleg ezen feltételek fennállását nem vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon igazolják.

A pályázat benyújtásakor jogcímenként és alkalmanként eljárási díjat kell fizetni, amelynek összege 5000 forint.

A pályázatok értékelését az ITD-H készíti elő a bírálóbizottság részére. Ennek keretében ellenőrzi a jogszabályban és a pályázati felhívásban meghatározott formai és tartalmi feltételek meglétét. A pályázatok hiányos benyújtása esetén az ITD-H a pályázót egy alkalommal 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása a pályázat elbírálásból való kizárását eredményezi.

A pályázatokra vonatkozóan a miniszteri döntést követően - külön megbízás alapján – az MFB Rt. az ITD-H képviseletében szerződésben állapodik meg a pályázóval, amelynek tartalmaznia kell a támogatás felhasználására vonatkozó elszámolás módját és határidejét.

Egy tevékenység/program akkor tekinthető befejezettnek, illetve megvalósultnak, ha a szerződésben megjelölt és támogatott feladat, cél a szerződésben meghatározottak szerint teljesült, és erről szöveges beszámolókkal, értékelésekkel, bizonylatokkal alátámasztva számolt be a kedvezményezett, és annak a támogató általi jóváhagyása megtörtént.

(Magyar Közlöny, 2006/88. szám)

Fejlesztési adókedvezmény szélessávú internetszolgáltatás beruházáshoz

A korábbiakban szabályozottak mellett nem vehető igénybe adókedvezmény a szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházáshoz, ha

– az infrastruktúra olyan település(rész)en létesül, ahol bármely szolgáltató már szélessávú internetszolgáltatásra képes infrastruktúrát üzemeltet, épít,

– a beruházás nem az ellátottak számának növelését, növelhetőségét szolgálja.

A július 28-a óta hatályos 158/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet szerint amennyiben egy beruházó szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházáshoz adókedvezményt kíván igénybe venni, a kérelemhez mellékelnie kell nyilatkozatát arról, hogy a beruházás vonatkozásában kizáró feltétel nem áll fenn.

(Magyar Közlöny, 2006/92. szám)

Szakképesítések szakmai és vizsgakövetelménye

A szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit a 2/2006. (VIII. 8.) SZMM rendelet foglalja össze. A jogszabály augusztus 16-án lép hatályba, de rendelkezéseit – bizonyos kivételekkel – az iskolarendszeren kívüli képzések esetében 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2006/100. szám)

Szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek formai előírása

Egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek formai előírásait az 1/2006. (VII. 5.) SZMM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2006/81. szám)

Pályázat vállalkozások tőzsdei bevezetésének könnyítésére

A vállalkozások tőzsdei bevezetésének ösztönzésére, a tőkevonzó képesség javítására és a vállalkozói szektor átláthatóságának ösztönzésére a gazdasági és közlekedési miniszter pályázatot ír ki. Kedvezményezett lehet az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező gazdasági társaság.

A tőzsdei bevezetésre készülő vállalkozások támogatása fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtható támogatások felhasználásával kapcsolatos eljárási rendet tartalmazó 56/2006. (VIII. 3.) GKM rendelet szerint az előirányzatból támogatás folyósítható a tőzsdei bevezetés számlával igazolt jogi, szakértői költségeinek fedezésére (ideértve a marketing, a kommunikációs és a befektetési szolgáltatások igénybevételével összefüggő költségeket is), de a folyósított támogatás nem haladhatja meg a tőzsdei bevezetés ezen költségeinek 50%-át.

A támogatás visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás, melyet számlákon és kifizetési dokumentumokon alapuló elszámolás szerint utólagosan fizetnek.

Az előirányzat felhasználása pályáztatás útján történik.

Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére:

– amely csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, illetve amelynek bírósági nyilvántartásból való törlése folyamatban van,

– amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző 3 naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettséget nem vagy csak részben teljesítette,

– amelynek lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,

– mely részére a pályázat benyújtását megelőző 3 évben folyósított csekély összegű támogatások összege meghaladja a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget,

– amelynél a pályázati dokumentációban (pályázati felhívás, pályázati útmutató és pályázati formanyomtatvány) részletezett egyéb kizáró feltételek bármelyike fennáll,

– amely a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott feltételeit nem teljesítette, illetve azok teljesülését nem vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon igazolta,

– amellyel szemben a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 89-93. §-aiban szabályozott speciális törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban,

– amellyel szemben olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedésnek lehet helye, illetve amellyel szemben a bíróság büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el.

A pályázati dokumentációt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos honlapján teszi közzé. A pályázóknak a pályázat benyújtásakor pályázati díjat kell fizetniük, amelynek összege az igényelt támogatás összegének 0,2%-a, de legalább 10 000 forint. Abban az esetben, ha a támogatás odaítélésére a támogatási forrás időközi kimerülése miatt nem kerül sor, a pályázati díjat a minisztérium a forráshiányról szóló hirdetmény megjelenésétől számított 30 napon belül köteles visszautalni. A pályázati díj egyéb okból történő visszaigénylésére, illetve visszautalására nincs lehetőség.

A pályázatokat a befogadásuk sorrendjében bírálják el. A minisztérium a pályázókat a támogatási döntésről 15 munkanapon belül, írásban értesíti.

A minisztérium az előirányzatból nyújtott támogatások rendeltetésének megfelelő felhasználását ellenőrzi. Amennyiben a minisztérium ellenőrzése során a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását állapítja meg, a támogatás jogtalanul igénybe vett részét visszavonja.

(Magyar Közlöny, 2006/98. szám)

Támogatásirend-változás a GKM-nél

Változott a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz tartozó egyes fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rend. Az új szabályokat az augusztus 19-étől hatályos 58/2006. (VIII. 11.) GKM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2006/101. szám)

Szakértői tevékenység igazolása

Az igazságügyi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területeken szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjéről és eljárási szabályairól szóló 35/2006. (VIII. 11.) KvVM rendelet augusztus 19-étől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2006/101. szám)

Egyezmény a pénzhamisítás visszaszorításáról

A kormány a 157/2006. (VII. 27.) Korm. rendelettel hirdette ki a Genfben, 1929. április 20-án aláírt, az 1933. évi XI. törvénycikkel kihirdetett, a pénzhamisítás visszaszorítására irányuló nemzetközi egyezményhez tett nyilatkozatot. Ezek szerint az euróhamisítási ügyekben az Europol – egyebek mellett – az alábbi központi hivatali feladatokat látja el:

– az Europol központosít minden, az euróhamisítással kapcsolatos nyomozást, megelőzést és küzdelmet elősegítő információt, és haladéktalanul továbbítja a tagállamok nemzeti központi hivatalaihoz,

– az Europol rendszeresen tájékoztatja a harmadik országok központi hivatalait, rendelkezésre bocsátva minden szükséges adatot az új pénzkibocsátásokkal és a pénzek forgalomból való kivonásával kapcsolatosan,

– a kizárólag helyi érdekű eseteket kivéve, az Europol, amennyiben célszerűnek tartja, az alábbiakról értesíti a harmadik országok központi hivatalait hamis vagy meghamisított euró felfedéséről.

(Magyar Közlöny, 2006/92. szám)

Veszélyes anyagok és készítmények korlátozása

Egyebek mellett a gyermekápolási cikkekkel kapcsolatban állapít meg a korábbinál szigorúbb szabályt a 29/2006. (VII. 24.) EüM-KvVM együttes rendelet, amely az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendeletet módosítja. A jogszabály különböző rendelkezései 2007. január 16-án, 2007. június 15-én, illetve 2010. január 1-jén lép hatályba.

(Magyar Közlöny, 2006/89. szám)

Veszélyes anyagok elektronikai berendezésekben

Az ólom elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozását fogalmazza meg a július 1-jével hatályba lépett 31/2006. (VI. 28.) KvVM rendelet. A jogszabályi rendelkezés uniós elvárásoknak tesz eleget.

(Magyar Közlöny, 2006/78. szám)

Lakossági villamos energia árváltozása

Augusztus 1-jétől változik a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia ára. Az új díjszabást a 48/2006. (VII. 21.) GKM rendelet melléklete tartalmazza.

Havi elszámolás esetén az e rendelet mellékletében meghatározott díjakat a hatálybalépés időpontját követő első leolvasás utáni fogyasztás elszámolásánál lehet alkalmazni.

Egy hónapnál hosszabb elszámolási időszak esetén az e rendelet mellékletében meghatározott díjakat a hatálybalépés napjától lehet alkalmazni olyan módon, hogy az ezen díjak alkalmazásánál figyelembe veendő fogyasztási mennyiséget a hatálybalépés napját alapul vevő időarányos fogyasztásmegosztással kell meghatározni.

A hatálybalépést követően a szolgáltató (vagy megbízottja) a szerződésben foglaltaktól eltérő időpontban is jogosult egyszeri külön mérőleolvasást végezni.

A lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia legmagasabb díjai általános forgalmi adó nélkül:

Díjszabások

"A" (lakossági általános)

I. tömb: A fogyasztás 1320 kWh/évet meg nem haladó része 30,20 Ft/kWh

II. tömb: A fogyasztásnak az I. tömböt meghaladó, 1320 kWh/év feletti része 31,40 Ft/kWh

"B" (lakossági vezérelt, külön mért) 17,70 Ft/kWh

"C" (villamosenergia- ipari) 11,50 Ft/kWh

(Magyar Közlöny, 2006/88. szám)

Nem lakossági közüzemi fogyasztók által használt villamos energia ára

A nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia ára augusztus 1-je után a 49/2006. (VII. 21.) GKM rendelet melléklete szerint alakul.

(Magyar Közlöny, 2006/88. szám)

A közüzemi villamos energia ára

A közüzemi célra és elosztóhálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia ára, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedő által hatósági áron értékesített villamos energia ára augusztus 1-jétől változott.

A közüzemi nagykereskedő által közüzemi szolgáltató, valamint elosztóhálózati engedélyes részére értékesített villamos energia legmagasabb hatósági árai (áfa és energiaadó nélkül) az 50/2006. (VII. 27.) GKM rendelet melléklete szerint:

Csúcsidőszak 20,14 Ft/kWh

Völgyidőszak 10,07 Ft/kWh

(Magyar Közlöny, 2006/92. szám)

A lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árváltozása

Augusztus 1-jétől, illetve szeptember 1-jétől változik a távhő- és villamosenergia-termelői engedélyekkel rendelkező engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági ára. Az 51/2006. (VII. 27.) GKM rendelet mellékleteiben olvashatók a melegített víz és gőz árai.

(Magyar Közlöny, 2006/92. szám)

Átvételi kötelezettség alá eső villamos energia ára

Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályai és árai augusztus 1-je után az 53/2006. (VII. 31.) GKM rendeletben meghatározottak szerint változik.

(Magyar Közlöny, 2006/95. szám)

Villamos energia rendszerhasználati díja

Augusztus 1-jétől változtak a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak. Az új tarifákat az 54/2006. (VIII. 1.) GKM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2006/96. szám)

Kedvezményes távhőszolgáltatás

A földgázellátásról szóló 2006. évi LXVIII. törvény egyebek mellett a háztartási fogyasztó távhőigényének biztosításához nyújtott kedvezményes távhőszolgáltatás lehetőségét rögzíti.

(Magyar Közlöny, 2006/90. szám)

Gázár- és távhőtámogatás

Egyes szociálisan rászorult, gázt háztartási célra használó családok 2006. augusztus 1-jétől 2006. december 31-éig történő támogatásának, valamint távhőszolgáltatást igénybe vevő családok 2006. október 1-jétől 2006. december 31-éig történő támogatásának szabályait fogalmazza meg a 138/2006. (VI. 29.) Korm. rendelet.

Gázártámogatásra jogosult a fogyatékossági támogatásban vagy magasabb összegű családi pótlékban részesülő, illetőleg nagycsaládos személy, amennyiben háztartásában

– az éves háztartási célú gázfogyasztás meghaladja az 51 000 MJ-t, de nem éri el a 170 000 MJ-t, és

– az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyszemélyes háztartás esetén 300%-át.

Távhőtámogatásra jogosult

– a nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő, vagy

– a fogyatékossági támogatásban vagy magasabb összegű családi pótlékban részesülő, illetőleg nagycsaládos

személy, ha háztartásában távhőszolgáltatást vesznek igénybe, és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyszemélyes háztartás esetén 300%-át.

A gázár-, illetve távhőtámogatásra való jogosultságot az életvitelszerű lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője állapítja meg.

A támogatás ugyanazon háztartásban csak egy jogosultnak állapítható meg. A jogosult a gázár- és a távhőtámogatást nem veheti igénybe egyidejűleg.

A gázártámogatás összege:

– évi 51 001-102 000 MJ gázfogyasztásra 0,469 Ft/MJ,

– évi 102 001-170 000 MJ gázfogyasztásra 0,714 Ft/MJ.

A távhőtámogatás havi összege 2500 forint.

Támogatást a 2006. október 31-éig benyújtott kérelem alapján állapítanak meg.

Ha a jogosult háztartásában a gázfogyasztás 2006. évben a 170 000 MJ-t meghaladja, a gázártámogatást vissza kell fizetni.

(Magyar Közlöny, 2006/79. szám)

Kedvezményes gázellátás igénybevétele

A kedvezményes gázellátás igénybevételéről szóló korábbi jogszabályt augusztus 1-jén felváltotta a 43/2006. (VI. 30.) GKM rendelet. A kedvezmény igénybevételének feltételeit a rendelet melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2006/80. szám)

A földgáz közüzemi és rendszerhasználati díjának változása

Az egyes földgázárakkal, -díjakkal kapcsolatos miniszteri rendeletek módosítását tartalmazza a 44/2006. (VI. 30.) GKM rendelet. Így módosult a földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet és a földgáz rendszerhasználati díjainak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2006/80. szám)

Vízkészletjárulék kiszámítása

A kiszámított VKJ-t, késedelmi pótlékot, adóbírságot és mulasztási bírságot augusztus 3-a után a fizetési kötelezettség keletkezésének helye szerint illetékes vízügyi hatóság által kezelt – a Magyar Államkincstárnál vezetett –, a 33/2006. (VII. 26.) KvVM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott számlára kell befizetni.

(Magyar Közlöny, 2006/91. szám)

A lobbitevékenység nyilvántartása

A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény szerinti nyilvántartást a Központi Igazságügyi Hivatal vezeti. A törvény végrehajtásáról rendelkező 176/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet meghatározza, hogy a lobbisták nyilvántartása tartalmazza:

– a lobbista nevét,

– a lobbista születési helyét, idejét, lakcímét, a felsőfokú végzettségét igazoló okiratának számát,

– a lobbista nyilvántartásba vételének időpontját, amennyiben korábban már szerepelt a nyilvántartásban, akkor annak az időpontját is és a korábbi nyilvántartásból való törlés okát,

– azon lobbiszervezetek nevét, amelyek megbízása alapján a lobbista lobbitevékenységet folytat,

– a lobbista lobbiigazolványának sorszámát,

– a lobbista lobbiigazolványa visszavonásának időpontját.

A lobbiszervezetek nyilvántartása tartalmazza

– a lobbiszervezet nevét,

– a lobbiszervezet székhelyét,

– a lobbiszervezet képviseletére jogosultak nevét, lakcímét,

– azon lobbisták nevét, akik a lobbiszervezet megbízása alapján lobbitevékenységet folytatnak,

– azon személyek nevét, akik a lobbiszervezet személyes közreműködő tagjai, vagy bármilyen szerződéses kapcsolatban állnak a lobbiszervezettel, és közeli hozzátartozóik az Ltv. alapján nem folytathatnak lobbitevékenységet,

– nyilvántartásba vételének időpontját, amennyiben korábban már szerepelt a nyilvántartásban, akkor annak az időpontját is és a korábbi nyilvántartásból való törlés okát,

– a lobbiszervezet regisztrációs számát.

Annak a természetes vagy jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amely a Hivataltól nyilvántartásba vételét kéri, írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a nyilvántartásba vételének az Ltv. szerint nincsen akadálya.

A Hivatal a lobbisták nyilvántartásába felvételt nyert természetes személy részére a nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül lobbiigazolványt állít ki. Az igazolvány a lobbitevékenység folytatására való jogosultságot tanúsítja. Az igazolvány a visszavonásáig érvényes. A lobbista az igazolványt köteles megőrizni, és kérésre azt lobbista minőségének igazolása céljából bemutatni.

Az igazolvány kiállításáért 5000 forint díjat kell fizetni, amelyet a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00285850-00000000 számú számlára banki átutalással vagy postai készpénz-átutalási megbízással kell befizetni.

Amennyiben a Hivatal a lobbitevékenységgel érintett közhatalmi döntést hozó szerv tájékoztatójából, bejelentés alapján vagy bármely más módon arról értesül, hogy a természetes vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet úgy végzett vagy végez lobbitevékenységet, hogy nem szerepel a nyilvántartásban, köteles a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései alapján az Ltv. 33. §-a szerinti bírság kiszabásához szükséges tényállást tisztázni, és indokolt esetben a bírságot kiszabni.

(Magyar Közlöny, 2006/102. szám)

Megalakult a Nemzeti Fejlesztési Tanács

A kormány tanácsadó testületeként július 1-jével megalakult a Nemzeti Fejlesztési Tanács. A testületet életre hívó 1064/2006. (VI. 29.) Korm. határozat szerint a Nemzeti Fejlesztési Tanács elnöke a miniszterelnök. A Tanács értékeli a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását, nyomon követi az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban, valamint a Nemzeti Fejlesztési Tervben rögzített célok teljesülését és az EU fejlesztési irányelveinek érvényesülését és összhangját, javaslatot tehet a kormány részére a fejlesztési tervek módosítására.

A Tanács évente háromszor ülésezik, szükség szerint gyakrabban is összehívható. Az üléseket a Nemzeti Fejlesztési Tanács elnöke hívja össze.

(Magyar Közlöny, 2006/79. szám)

Fejlesztéspolitikai Irányító Testület alakult

A kormány a fejlesztéspolitika területén hozandó kormányzati döntések megalapozott előkészítése érdekében az 1065/2006. (VI. 29.) Korm. határozattal javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő, koordináló szervként Fejlesztéspolitikai Irányító Testületet (FIT) hoz létre.

A FIT javaslatot dolgoz ki, állást foglal a kormány számára a hosszú és középtávú fejlesztési és tervezési feladatokról, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervekről, az operatív programokról, a támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakításáról, valamint e témakörben indokolt szabályozásról.

(Magyar Közlöny, 2006/79. szám)

Konvergencia Tanács

A kormány az 1067/2006. (VII. 11.) Korm. határozattal életre hívta a javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületeként működő Konvergencia Tanácsot. A Tanács közreműködik a konvergenciaprogram elő- és elkészítésében, a program érvényesítésében és képviseletében, a célok és a várható eredmények nyilvánossággal történő megismertetésében. Állást foglal a konvergenciaprogram elveiről, irányairól és követelményeiről, a konvergenciaprogram tárgyában készített kormány-előterjesztésekről. A tanács tagjai: dr. Surányi György, dr. Bogsch Erik, dr. Simor András.

(Magyar Közlöny, 2006/83. szám)

Hitelintézeti elszámolóházak üzletszabályzata

A hitelintézeti elszámolóházak üzletszabályzatának és szabályzatainak követelményeit foglalja össze a 11/2006. (VIII. 1.) MNB rendelet.

A rendelet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti elszámolásforgalmi ügylet a Magyar Köztársaság területén végző szervezetre (hitelintézeti elszámolóház) terjed ki.

(Magyar Közlöny, 2006/96. szám)

Megszűnnek egyes országos hatáskörű államigazgatási szervek

A kormány a 149/2006. (VII. 21.) Korm. rendeletben 2006. július 31-ével megszünteti a Magyar Turisztikai Hivatalt, a Nemzeti Sporthivatalt, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalt, valamint az Országos Területfejlesztési Hivatalt.

A hivatalok általános jogutódja az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, kivéve az Országos Területfejlesztési Hivatalt, melynek jogutódja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

(Magyar Közlöny, 2006/88. szám)

Szociális szövetkezetek

A kormány rendeletet alkotott a szociális szövetkezetekről. A július 1-je óta hatályos 141/2006. (VI. 29.) Korm. rendelet szerint a szociális szövetkezet

– a munkanélküli, tanuló vagy hallgató tagjainak munkalehetőséget biztosít, illetve szervez, vagy

– tagjainak – külső foglalkoztatóként – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) szerint intézményi foglalkoztatást biztosít, illetve

– a külön jogszabályokban foglalt feltételek teljesítése mellett – tagjai számára egyéb célok elérését elősegítő szolgáltatásokat nyújt.

A szociális szövetkezet közreműködhet közmunka, közhasznú, valamint közcélú munka biztosításában is. Működési engedélyhez kötött tevékenységet szociális szövetkezet csak abban az esetben végezhet, ha rendelkezik működési engedéllyel.

A szociális szövetkezet tagja a szövetkezet által szervezett munkavégzésben, munkaviszonyban, alkalmi munkavállalói könyvvel, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban, illetve – ha a Köt. lehetővé teszi - a Köt. szerinti önkéntes jogviszonyban, továbbá az Szt. szerinti intézményi foglalkoztatás keretében vehet részt.

Szociális szövetkezet szétválása esetén a létrejövő szövetkezetek akkor működhetnek tovább szociális szövetkezetként, ha megfelelnek a szociális szövetkezetekre vonatkozó, az Sztv.-ben, valamint az e rendeletben foglalt szabályoknak.

Ha a szociális szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó egyéb vagyonát szociális szövetkezési célra kell felhasználni.

(Magyar Közlöny, 2006/79. szám)

Mérésügyi igazgatási szolgáltatásokért fizetendő díj

Július 1-jétől a mérésügyi igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő normadíj mértéke 2130 forint. Az új díjat megállapító 38/2006. (VI. 26.) GKM rendeletet a július 1-jét követően kezdeményezett eljárásokra kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2006/76. szám)

Tízmilliós büntetés jogosulatlan bányászati tevékenységért

A jogosulatlan bányászati tevékenységért kiszabható bírság összegének felső határa a 145/2006. (VII. 11.) Korm. rendelet értelmében a korábban kiszabható 3 000 000 forint helyett 10 000 000 forint lett. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a kitűzött határidőre nem szünteti meg, vagy a jogsértést ismételten elköveti, a bírság ismételten is kiszabható. Az ismételt bírság felső határa az eddigi 10 000 000 millió forint helyett 30 000 000 forint.

A bányatörvény végrehajtását módosító kormányrendelet ezenkívül részletezi a szénhidrogénekre vonatkozó kutatási joggal kapcsolatos tudnivalókat, valamint módosítja a pénzügyi biztosítékként elfogadható bankgarancia feltételeit.

(Magyar Közlöny, 2006/83. szám)

Vasúti társaságok működésének engedélyezése

A vasúti társaságok működésének engedélyezési feltételeivel kapcsolatos szabályokat fogalmazza meg a 45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet. Annak a vasúti társaságnak, amely több vasúti tevékenységet végez, az elkülönült üzletáganként meg kell felelniük a működési engedély kiadása feltételeinek.

Az üzleti jó hírnévvel kapcsolatos követelménynek az a vasúti társaság felel meg, amely ellen sem csőd-, sem felszámolási eljárás nincs folyamatban, továbbá amelynek a Munka Törvénykönyve szerinti vezetőjénél és a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti vezető tisztségviselőjénél személyes megbízhatóságot kizáró ok nem áll fenn.

A vasúttársaság pénzügyi teljesítőképessége

A pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos követelménynek az a vasúti társaság felel meg,

– amely – legalább a működési engedély kiadását követő 12 hónapos időtartamra – teljesíteni tudja a vasúti üzemi létesítményeinek, a vasúti pályák és tartozékainak, valamint a vasúti járműveinek és eszközeinek az illetékes hatóság által előírt biztonsági felülvizsgálatával, karbantartásával összefüggő pénzügyi kötelezettségeit,

– amely rendelkezik a működéshez szükséges pénzügyi eszközökkel, és igazolja, hogy a működési engedély iránti kérelme benyújtását követő 12 hónapos időszakban várható pénzügyi kötelezettségeit teljesíteni tudja,

– amelynek nincs 6 hónapnál régebben lejárt adó-, vám-, járulékfizetési, illetve egyéb köztartozása (beleértve a közlekedési hatóság, valamint a Magyar Vasúti Hivatal felé fennálló tartozást is), kivéve ha a tartozás megfizetésére az illetékes hatósággal egyezséget kötött, és

– amelynek nincs 6 hónapnál régebben lejárt tartozása a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és a pályavasúti társaságok felé, kivéve ha a tartozás megfizetésére az illetékes szervezettel egyezséget kötött.

A szakmai alkalmassággal kapcsolatos követelménynek a vasúti társaság akkor felel meg, ha – több vasúti tevékenységet végző vasúti társaság esetén az egyes tevékenységeket elkülönülten végző üzletága külön-külön – rendelkezik olyan irányító szervvel, amely alkalmas a vasúti tevékenység feletti biztonságos és megbízható ellenőrzés és felügyelet gyakorlására.

Működési engedély iránti kérelem

A működési engedély iránti kérelmet a Magyar Vasúti Hivatalhoz kell a rendeletben meghatározott tartalommal és módon, az előírt mellékletekkel együtt benyújtani. A működési engedélyt kérelmező vasúti társaság az egyes tevékenységekre vonatkozóan külön-külön köteles az engedélyt kérelmezni. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a külön jogszabályban előírt igazgatási-szolgáltatási díjfizetési kötelezettségének eleget tett.

Az engedélyesek adatszolgáltatási kötelezettsége

A vasúti társaság köteles a Hivatalnak haladéktalanul írásban bejelenteni minden olyan változást, amely érinti a működési engedély kiadásának, valamint az engedélyköteles tevékenység gyakorlásának feltételeit. A vasúti társaság köteles bejelenteni a Hivatalnak, ha más vasúti társasággal olyan kapcsolatot alakít ki, amelynek révén a másik vasúti társaságban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685/B §-ában meghatározott többségi befolyással, illetőleg a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdése 19. pontjának c) pontjában meghatározott befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

(Magyar Közlöny, 2006/83. szám)

Vasútbiztonsági tanúsítvány, biztonsági engedély

A vasúti társaságokra és a saját célú vasúti tevékenységet végző szervezetekre vonatkozó szabályokat állapít meg a 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet. A vasúti társaságnak – legkésőbb minden év június 30-áig – az előző évre vonatkozóan éves biztonsági jelentést kell készítenie és benyújtania a Központi Közlekedési Felügyelethez (KKF).

A július 11-én hatályba lépett jogszabály a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozóan állapít meg részletes szabályokat.

(Magyar Közlöny, 2006/76. szám)

A Magyar Vasúti Hivatal részére fizetendő felügyeleti díj

A vasúti társaságnak a Magyar Vasúti Hivatal részére felügyeleti díjat kell fizetnie. A díjat a 42/2006. (VI. 29.) GKM rendelet értelmében egyenlő részletekben, legkésőbb minden év március 31-éig, június 30-áig, szeptember 30-áig és december 20-áig a Magyar Vasúti Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00289256-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell megfizetni.

A vasúti társaság által fizetendő felügyeleti díj összegének ellenőrizhetősége érdekében a vasúti társaság a Hivatal számára minden év január 20-áig adatot szolgáltat az előző évben a fizetésre kötelezett által belföldön fizetett hálózat-hozzáférési díj mértékéről. A vasúti társaság az adatszolgáltatást a Hivatal honlapjáról, illetve a kormányzati portálról letölthető adatlappal teljesítheti.

Ha a vasúti társaság a felügyeleti díjat az előírt határidőben nem, vagy nem az adatszolgáltatásában megjelölt összegnek megfelelően fizeti be, a Hivatal a fizetési kötelezettséget – késedelmi pótlék felszámításával – határozatban állapítja meg.

(Magyar Közlöny, 2006/79. szám)

Közúti járművek műszaki vizsgálata

Augusztus 1-jétől módosult a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet. A változást az 52/2006. (VII. 31.) GKM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2006/95. szám)

Fémjelzési, nemesfémtartalom-vizsgálati és -hitelesítési tevékenységért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal fémjelzési, nemesfémtartalom-vizsgálati és -hitelesítési, valamint az egyenértékűség-megállapítási tevékenységéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melyet az 57/2006. (VIII. 3.) GKM rendelet állapít meg.

A díjat a Hivatal pénztárában vagy a Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00282448-00000000 számú számlájára kell befizetni.

Fémjelzési, nemesfémtartalom-vizsgálati és -hitelesítési, valamint nyilvántartásba vételi igazgatási szolgáltatási díjak közül néhány:

– az órák után darabonként, beütéssel együtt 1200,00 Ft,

– aranytárgyak finomságvizsgálata, grammonként 56,00 Ft,

– ezüsttárgyak finomságvizsgálata, grammonként 10,00 Ft,

– fémjel beütése vagy fémjel azonosítása, darabonként 12,00 Ft,

– platinatárgyak finomságának vizsgálata grammonként 210,00 Ft,

– fémjel-megsemmisítés 64,00 Ft.

(Magyar Közlöny, 2006/98. szám)

Közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények

A belföldi menetrend szerinti közforgalmú közlekedésben utazót a 139/2006. (VI. 29.) Korm. rendeletben meghatározott esetben és mértékben utazási kedvezmény illeti meg. A kedvezményeket természetes személyek, kizárólag Magyarország területén belül, belföldi forgalomban vehetik igénybe. A nemzetközi utazásra, valamint a nemzetközi utazás magyarországi szakaszára a kedvezmények nem vehetők igénybe.

A nevelési-oktatási intézmények a saját tanulóik részére az intézmény által kiállított, a fogyasztóiár-kiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló nyilatkozat alapján vásárolhatnak kedvezményes bérletet.

Díjmentesen utazók

Díjmentes utazásra jogosult korlátlan számban mások mellett:

– a felnőtt kíséretében utazó gyermek 6 éves koráig bármely, a személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával,

– 65. életéve betöltése napjától a magyar állampolgár, az Európai Unió más tagállamának állampolgára, valamint nemzetközi szerződés rendelkezése esetén a szerződés hatálya alá tartozó külföldi állampolgár a 2. kocsiosztályon, személyi igazolványa vagy bármely más személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával,

– a magyar jogszabályok alapján a nyugdíjfolyósító szerv által megállapított nyugellátásban részesülő, 65 éven felüli külföldi állampolgár a 2. kocsiosztályon a nyugdíjfolyósító szerv igazolása és bármely, a személyi azonosításra alkalmas okmány alapján,

– a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 8. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, 65. életévét betöltött külföldi állampolgár és a 65. életévét betöltött hozzátartozója a nevére kiállított "Magyar igazolvány", illetve a "Magyar hozzátartozói igazolvány" felmutatásával a 2. kocsiosztályon,

– az Európai Unió parlamenti képviselője képviselői igazolványa felmutatásával bármely kocsiosztályon,

– a hadirokkant, hadiözvegy, a hadigondozási igazolványa és személyi igazolványa felmutatásával bármely kocsiosztályon,

– a hadirokkant kísérője, ha a hadirokkant az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye alapján kísérőre szorul, és azt a hadigondozási igazolvány tartalmazza, bármely kocsiosztályon,

– a menekültkénti elismerését kérő személy a 2. kocsiosztályon a kérelmező külföldi számára rendszeresített tartózkodási engedély bemutatásával.

Kedvezményes utazás

Korlátlan számú kedvezményes menetjegy igénybevételére jogosult például:

– a szülő (szülők) és a vele (velük) együtt utazó legalább 3 gyermekük a 2. kocsiosztályon, a személyazonosság és a feltételek igazolására alkalmas okmány(ok) felmutatásával,

a) ha a gyermekek 18 éven aluliak, vagy

b) ha a gyermekek 26 éven aluliak, és a nappali képzésben részt vevő tanulók, hallgatók érvényes diákigazolványával rendelkeznek, továbbá

c) ha valamely gyermekre tekintettel – életkortól függetlenül –, annak munkaképtelensége folytán, magasabb összegű családi pótlék jár, és ezt a kifizetőhely igazolja.

– az a vak személy, aki a vakok személyi járadékában részesül, az erről szóló igazolás alapján, vagy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával rendelkezik, vagy

– az az álláskereső, aki a Munkaerő-piaci Alapból vagy európai uniós forrásból támogatott képzésben vesz részt, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége által kiadott igazolás alapján, a képzésben részt vevő lakóhelye (tartózkodási helye) és a képzés helye közötti utazásra.

(Magyar Közlöny, 2006/79. szám)

Belföldi személyszálítás után járó fogyasztóiár-kiegészítés

A belföldi menetrend szerinti személyszállítás ingyenes utazásai után járó fogyasztóiár-kiegészítésre jogosult a 46/2006. (VII. 11.) GKM rendeletben meghatározott eljárás szerint veheti igénybe az őt megillető fogyasztóiár-kiegészítést. Az árkiegészítésre vonatkozó igényt minden évben a tárgyév január hó 20. napjáig kell a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak bejelenteni.

Az a jogosult, amely tárgyévben kezdi meg a fogyasztóiár-kiegészítés alapjául szolgáló tevékenységét, vagy a szolgáltatása alapján a tárgyév során kíván első alkalommal fogyasztóiár-kiegészítést igénybe venni, a fogyasztóiár-kiegészítés igénylése alapját képező szolgáltatások teljesítését megelőző hónap 20. napjáig nyújthatja be igényét a minisztériumnak.

(Magyar Közlöny, 2006/83. szám)

Befektetési vállalkozások országkockázatának tőkekövetelménye

Az országok és más önálló pénzügyi igazgatású területek módosított besorolási listáját a 17/2006. (VII. 24.) PM rendelet melléklete tartalmazza.

1. kategóriába tartozó országok

Amerikai Egyesült Államok

Andorra

Aruba

Ausztrália

Ausztria

Bahama-szigetek

Bahrein

Barbados

Belgium

Bermuda

Botswana

Bulgária

Chile

Ciprus

Csatorna-szigetek (Alderney, Jersey, Guernsey, Sark)

Csehország

Dánia

Dél-afrikai Köztársaság

Dél-Korea

Egyesült Arab Emírségek

Egyesült Királyság

Észtország

Finnország

Franciaország

Görögország

Hollandia

Hongkong

Horvátország

Írország

Izland

Izrael

Japán

Kajmán-szigetek

Kanada

Katar

Kazahsztán

Kína

Kuvait

Lengyelország

Lettország

Liechtenstein

Litvánia

Luxemburg

Macau

Malajzia

Málta

Man-sziget

Mauritius

Mexikó

Monaco

Namíbia

Németország

Norvégia

Olaszország

Omán

Oroszország

Portugália

San Marino

Spanyolország

Svájc

Svédország

Szaúd-Arábia

Szingapúr

Szlovákia

Szlovénia

Tajvan

Thaiföld

Trinidad és Tobago

Tunézia

Új-Zéland

2. kategóriába tartozó országok

Azerbajdzsán

Cook-szigetek

Costa Rica

Egyiptom

El Salvador

Fidzsi-szigetek

Guatemala

India

Irán

Jordánia

Lesotho

Macedónia

Marokkó

Montenegró

Panama

Peru

Románia

Szerbia

Törökország

Vietnam

3. kategóriába tartozó országok

Benin

Bosznia-Hercegovina

Brazília

Burkina Faso

Dominikai Köztársaság

Fülöp-szigetek

Ghána

Grenada

Grúzia

Indonézia

Jamaica

Kolumbia

Libanon

Madagaszkár

Mali

Mongólia

Mozambik

Pakisztán

Pápua Új-Guinea

Srí Lanka

Suriname

Türkmenisztán

Ukrajna

Venezuela

Zöld-foki Köztársaság

4. kategóriába tartozó országok

A fel nem sorolt országok.

(Magyar Közlöny, 2006/89. szám)

Külföldi pénznemek árfolyamai

A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamait a Magyar Közlöny 79-es száma közli.

Például egy euró:

– 92,6286 algériai dinár,

– 3,4127 kelet-karibi dollár,

– 1900,9800 libanoni font,

– 1,5574 liechtensteini svájci frank,

– 3,4527 litvániai litas,

– 1,6406 líbiai dinár,

– 2746,5600 madagaszkári ariary,

– 10,1041 makaói pataca,

– 4,6033 malajziai ringgit,

– 16,1786 Maldív-szigeteki rufiyaa,

– 655,9570 mali CFA frank,

– 11,0570 marokkói dirham.

(Magyar Közlöny, 2006/79. szám)

Palackozott ásványvíz, forrásvíz, ivóvíz forgalmazása

Az 59/2006. (VIII. 14.) FVM- EüM-SZMM együttes rendelet a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályait módosítja.

(Magyar Közlöny, 2006/102. szám)

Megengedett növényvédőszer-maradék növényekben

A növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértéke az uniós előírásoknak megfelelően megváltozott. A megengedett mértékek a 30/2006. (VIII. 3.) EüM- FVM együttes rendeletben olvashatók.

(Magyar Közlöny, 2006/98. szám)

Pébégáztartályok és -palackok ellenőrzése

A pébégáztartályok és -palackok időszakos ellenőrzését az azokba pébégázt betöltő gázforgalmazó, a turistahasználatú palack esetén a palack tulajdonosa köteles biztosítani. A gázkiskereskedő köteles megtagadni a turistahasználatú palackba történő átfejtést, ha a palacknak, illetve a palack tartozékainak műszaki állapota kifogásolható – fogalmaz az 55/2006. (VIII. 3.) GKM rendelet.

A cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló korábbi jogszabályt módosító rendelet részletesen meghatározza a turistahasználatú palackba történő pébégázátfejtés engedélyeztetésének szabályait.

(Magyar Közlöny, 2006/98. szám)

Egységes területalapú támogatás

Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatás 2006. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 24/2006. (III. 31.) FVM rendelet alapján járó egységes területalapú támogatás jogcímen hektáronként legfeljebb 102,29 euró vehető igénybe. A július 27-én hatályba lépett 53/2006. (VII. 24.) FVM rendelet a hízottbika-tartás, a tejtermelés, az anyatehéntartás, az extenzifikációs szarvasmarha-tartás, az anyajuhtartás, a kedvezőtlen adottságú területeken történő anyajuhtartás, a dohány, a héjas gyümölcsűek termesztésének, az energetikai célból termesztett egyes növényfajták, valamint a rizs termesztésének támogatását szabályozza.

(Magyar Közlöny, 2006/89. szám)

Jogosulatlan mezőgazdasági támogatás kamatos visszafizetése

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 52/2006. (VII. 17.) FVM rendelete értelmében a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése esetén a kamatot a visszafizetési kötelezettségről szóló értesítés kézhezvételének időpontjától kell felszámítani addig az időpontig, amíg az összeget vissza nem fizették vagy le nem vonták.

(Magyar Közlöny, 2006/ 86. szám)

Mezőgazdasági termelői csoportok támogatása

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, a termelői csoportok létrehozásához és működtetéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályai részben módosultak.

A 47/2006. (VI. 22.) FVM rendelet alapján ezentúl azon termelői csoportok esetén, amelyek éves beszámolója nem fedi le a kérelem benyújtását megelőző év egészét, a termelési értéken kívül a támogatás alapjául szolgálhat a kérelem benyújtását megelőző évre vonatkozó egyéni tagi árbevétel is. A támogatási kérelem benyújtásának évében a tárgyévre járó támogatás teljes összege igénybe vehető. A támogatás igénybevételének feltétele – egyebek mellett –, hogy a termelői csoport 2004. május 1. és 2006. december 31. közötti időszakban állami elismerést nyerjen, és a támogatási időszak alatt elismeréssel rendelkezzen.

A támogatási kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz postai úton, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon kell eljuttatni.

A támogatási időszak második évétől kezdődően a támogatásra jogosult termelői csoportoknak a támogatási összeg igénylése érdekében kifizetési kérelmet kell benyújtaniuk az MVH-hoz az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, évente egy alkalommal, május 31. és június 30. között.

(Magyar Közlöny, 2006/75. szám)

Mezőgazdasági termelőknek nyújtott cukortámogatás

Június 25-étől támogatásra azok a mezőgazdasági termelők jogosultak, akik:

– a tárgyévben a külön jogszabály szerinti egységes területalapú támogatásra (a továbbiakban: SAPS) jogosultak,

– a referencia-időszakban répaszállítási jogosultsággal vagy Szlovénia cukorkvótája alapján szerződéssel rendelkeztek,

– a cukorrépa-szállítási joggal kapcsolatos kötelezettségeiket teljesítették.

Az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőknek nyújtott elkülönített cukortámogatásról a 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet szól.

(Magyar Közlöny, 2006/75. szám)

Dohánytermeléshez kötött nemzeti támogatási jogosultság

A dohánytermeléshez kötött nemzeti támogatási jogosultság alapján a dohánytermelői csoport tagja jogosult egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatásra. A dohánytermelői csoport az 51/2006. (VII. 5.) FVM rendelet mellékletében meghatározott dohánytermelési kvóta mértékéig állapíthatja meg tagjai részére a dohánytermelési jogot. Dohányt csak azok termelhetnek, akiket az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerint nyilvántartásba vettek. Nem tagadható meg a támogatási jogosultság megállapítása attól, aki a rendelet hatálybalépését megelőzően dohány 2006. évi termelésére már szerződést kötött a termelői csoporttal.

A dohánytermelői csoport tagja az őt megillető támogatási jogosultsággal mint saját tulajdonával, szabadon rendelkezhet. Amennyiben a dohánytermelői csoport tagjának tagsági viszonya megszűnik, a dohánytermelői csoport tagjait megillető összes támogatási jogosultság a volt tagot megillető résszel csökken, feltéve ha a tag jogutódja nem létesít tagsági viszonyt a dohánytermelői csoporttal.

A dohánytermelői csoportnak a tagja részére az őt megillető dohánytámogatási jogosultságról első alkalommal legkésőbb 2006. július 15-ig igazolást kellett kiállítani. 2007-től kezdődően a dohánytermelői csoportnak a tárgyév június 30-áig kell értesítenie a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Hivatalát a tagjait megillető dohánytermelési jog mértékéről.

(Magyar Közlöny, 2006/81. szám)

A Magyar Takarmánykódex változása

Változott a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól szóló 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet. A módosításokat az 58/2006. (VIII. 11.) FVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2006/101. szám)

Tojótyúktartó telepek kötelező nyilvántartásba vétele

Július 13-a óta az ötvennél több tojótyúkot tartó állattartó a tojótyúktartó telep működésének megkezdésétől számított harminc napon belül köteles az általa működtetett tojótyúktartó telepet, a 74/2003. (VII. 1.) FVM rendeletben foglalt adatlap megfelelő részének két példányban történő kitöltésével az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás illetékes kerületi főállatorvosának bejelenteni. Ha az állattartó több, földrajzilag elkülönült helyen működtet tojótyúktartó telepet és a telepeken tartott tojótyúkok összlétszáma együttesen meghaladja az ötvenet, akkor minden egyes telepet – telepenként külön-külön nyilvántartásba vételi adatlap benyújtásával – be kell jelentenie.

Az új szabályokat tartalmazó 49/2006. (VI. 28.) FVM rendelet szerint a legfeljebb ötven tojótyúkot tartó állattartó, aki a termelési régión kívüli piacra vagy felvásárlásra kíván tojást termelni, az előbbiek szerint köteles telepét nyilvántartásba vetetni.

(Magyar Közlöny, 2006/78. szám)

Növényvédő szerek forgalomba hozatalának felhasználásának engedélyezése

Augusztus 10-étől változtak a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználása engedélyezésének, valamint a növényvédő szerek csomagolásának, jelölésének, tárolásának és szállításának szabályai. A módosulás az 54/2006. (VII. 26.) FVM rendeletben olvasható.

(Magyar Közlöny, 2006/91. szám)

Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj pályázat

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pályázatot hirdet a 2007. évi Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj elnyerésére. A pályázat célja azon hazai agrárgazdasági szervezetek országos szintű elismerése és díjazása, amelyek tevékenységük során bizonyíthatóan elkötelezettek a minőség ügye iránt, és kiemelt fontosságot tulajdonítanak a minőségi munkavégzésnek, illetve szolgáltatásnak, az egyenletesen jó minőségű termékek előállításának. A pályázat célja továbbá olyan modell kialakítása, bevezetése és hatékony működtetése a díjazott szervezetek által, amely példaértékű, és segíti az agrárgazdaság többi szereplőinek folyamatos fejlődését.

A preferált kritériumok az alábbiak:

– az agrár-környezetvédelem,

– a biodiverzitás védelme,

– az állatvédelem érvényesülése,

– a fenntarthatóság követelményeinek teljesülése,

– a minőségi termelés alapját szolgáló biológiai alapok előállítása, megtermelése,

– az élelmiszer-biztonság érvényesítése,

– a nyomonkövethetőség magas szintű teljesítése.

Pályázatot azok a szervezetek nyújthatnak be, amelyeknek

– nincs lejárt és meg nem fizetett köztartozása,

– nem állnak sem csőd, sem felszámolás, sem végelszámolás hatálya alatt.

Amennyiben a pályázó tevékenységére – jogszabály által - kötelező valamilyen minőségügyi rendszer (pl. HACCP) alkalmazása, abban az esetben ez is pályázati feltétel.

A pályázatnak legkésőbb 2006. november 10-én, 14.00 óráig kell beérkeznie (személyesen vagy postán) 4 példányban a következő címre: Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj Bizottság Titkársága, FVM Élelmiszeripari Főosztály, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. (III. em. 369. szoba).

A pályázat további feltételei és a pályázati jelentkezési lap a Magyar Közlöny 91. számában találhatók.

(Magyar Közlöny, 2006/91. szám)

Kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok illetékessége

Augusztus 30-ától a kerületi állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok illetékessége a 61/2006. (VIII. 22.) FVM rendelet mellékletében meghatározott települési önkormányzatok közigazgatási területére, illetve az azonos számmal jelölt fővárosi kerületi önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki. Az augusztus 30. után új községgé nyilvánított településrész annak a kerületi hivatalnak az illetékességi területéhez tartozik, amelyhez önállóvá válása előtt tartozott.

Az új illetékességi terület az augusztus 30. előtt megindult eljárásokra is irányadó.

(Magyar Közlöny, 2006/104. szám)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. szeptember 1.) vegye figyelembe!