Gyermektartásdíj az államtól

A tartásdíj előlegezésének feltételei

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint a gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha

– a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította, vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és

– a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá

– a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani.

E konjunktív feltételek megléte esetén is csak akkor lehet megelőlegezni a tartásdíjat, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.

A tartásdíj megállapítása

A családjogi törvény (Csjt.) szerint a szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a szabály nem irányadó, ha a gyermek tartása vagyonának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenes ági rokona van.

A tartásra kötelezett személy akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él ugyan, de tartásáról nem gondoskodik. Ha a gyermek szülei nem élnek együtt, az apa - amennyiben azt a társadalombiztosítás nem fedezi – köteles megtéríteni az anyának a szüléssel járó költségeket, valamint a külön jogszabályban meghatározott időre szükséges tartást. E követelések az anyát – amennyiben azt a társadalombiztosítás is megtérítené – akkor is megilletik, ha a gyermek halva született.

A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a külön élő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja. Ez utóbbi a gyermektartásdíj. A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

A tartásdíj összege

A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani. A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni:

– a gyermek tényleges szükségleteire,

– mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,

– a szülők háztartásában eltartott más – saját, illetőleg mostoha – gyermekekre,

– a gyermek saját jövedelmére is.

A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek.

A tartásdíj meghatározása

A tartásdíjat százalékos arányban, vagy határozott összegben, vagy határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában kell meghatározni.

A gyermektartásdíjnak százalékos arányban történő megállapítása esetén a bíróságnak külön-külön meg kell határoznia, hogy a bérköltség, illetőleg a rendszeres személyi juttatás címén juttatott összes járandóság, valamint a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem címén kifizetett járandóságnak hány százaléka illeti meg a jogosultat tartásdíjként.

A százalékos arányban, valamint a határozott összegben és bizonyos juttatások százalékában megállapított tartásdíj esetében az alapösszegen, illetőleg a határozott összegen felül a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem, illetve a más, munkaviszonyból, további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, illetőleg a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem címén kifizetett díjazásnak olyan százalékát kell tartásdíjként meghatározni, hogy azok együttesen feleljenek meg a Csjt.-ben foglalt mértéknek.

Alapösszeg

A tartásdíj százalékos megállapítása esetében meg kell jelölni a tartásdíj alapösszegét is. A tartásdíj alapösszege a bérköltség, illetőleg a rendszeres személyi juttatás címén juttatott összes járandóság címén kifizetett minden rendszeres díjazásnak a bíróság által meghatározott százaléka, melyet a bíróság forintösszegben is megjelöl.

A tartásdíj alapja

A tartásdíj megállapításához be kell szerezni mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. A tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére

– a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint

– a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.).

Ha a fentiek szerint nem állapítható meg tartásdíj, illetve a megállapítható összeg – a gyermeket gondozó szülő jövedelmi viszonyait is figyelembe véve – nem fedezi a gyermek szükségletét, a tartásdíj megállapításánál a más, munkaviszonyból, további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, illetőleg a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli-járadék, újítási díj, tőkejövedelem) is alapul kell venni.

A tartásdíj alapjának megállapításánál a bíróságnak általában a keresetlevél beadását megelőző egyévi összes figyelembe vehető jövedelemre figyelemmel kell lennie.

Tartós külföldi szolgálatot teljesítő, külföldön magyar hatósági engedéllyel munkát vállaló, valamint ösztöndíjasként külföldön tartózkodó kötelezett esetében a tartásdíj alapja a kötelezett belföldi munkaviszonyára megállapított munkabér és juttatás, ennek hiányában a nem munkaviszonyból származó jövedelem. A (3) bekezdést ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell.

Nem képezi a tartásdíj alapját a költségtérítés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, illetve a hasonló jellegű egyéb járandóság.

A tartásdíj megállapításánál, valamint kifizetésénél a jövedelmet terhelő adó (adóelőleg), nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék levonása után fennmaradó összeget kell alapul venni.

Átmeneti behajthatatlanság

A gyámhivatal a gyermektartásdíj behajthatatlanságát a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személy rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett eredménytelen végrehajtást követően állapítja meg. Az eredménytelen végrehajtást, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó foglalási jegyzőkönyv hat hónapnál régebbi nem lehet.

A gyámhivatalnak meg kell győződnie a gyermektartásdíj átmeneti – a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző legalább 6 havi - behajthatatlanságáról. A gyermektartásdíj megelőlegezésére akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és

– a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt, vagy a végrehajtás szünetel,

– a részösszegű megfizetés vagy behajtás mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át nem haladta meg.

Ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj behajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehetséges, a jogosultnak közokirattal kell igazolnia, hogy a gyermektartásdíj behajtását és igényének érvényesítését kezdeményezte.

A gyámhivatal szükség esetén megkeresi a bíróságot, illetve az önálló bírósági végrehajtót a kérelmező által megindított végrehajtási eljárás eredményének közlése végett. Amennyiben a tényállás tisztázása indokolja, a gyámhivatal megkeresi a munkáltatót a letiltással kapcsolatos adatok közlésére.

Egy főre jutó jövedelem

Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál azt a szabályt kell alkalmazni, amely szerint a jövedelemszámításnál irányadó időszak - ha a törvény másképpen nem rendelkezik – a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg.

Az egy főre jutó átlagjövedelem számításánál a kérelem benyújtása időpontjában közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni

– a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

– a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,

– a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,

– a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,

– korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket,

– a fentiekbe nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

Ha a jövedelemszámításnál nem forintban megszerzett jövedelmet is figyelembe kell venni, az átszámítás a kérelem benyújtásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

Mikor nincs helye az előlegezésnek?

Nincs helye a gyermektartásdíj megelőlegezésének, ha a kötelezett

– lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthető, vagy

– külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy

– a jogosulttal közös háztartásban él.

Nincs helye továbbá a gyermektartásdíj megelőlegezésének

– részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja, vagy

– lejárt gyermektartásdíj esetén.

Előlegezés a nagykorúság után

A feltételek fennállása esetén a gyermektartásdíj megelőlegezése a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított gyermektartásdíj tovább folyósítható addig az időpontig, ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig.

Az előleg összege

A gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az alapösszeget előlegezi meg. Ennél alacsonyabb összeget akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani tudja. A megelőlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb a bíróság által megállapított összeg 50%-ánál.

Az előlegezés esedékessége

Amennyiben a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet

– a tárgyhónap 15-éig nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított teljes összeget,

– a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított összeg 50%-át

kell kifizetni.

Ha a gyermektartásdíj megelőlegezésére való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés

– a tárgyhónap 15-éig következik be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított összeg 50%-át,

– a tárgyhónap 15-ét követően következik be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított teljes összeget

kell kifizetni.

Az előlegezett tartásdíj folyósítása

A tárgyhónapra esedékes megelőlegezett gyermektartásdíjat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.

Amennyiben a gyermektartásdíj megelőlegezésének időtartama alatt a gyámhivatal illetékessége megváltozik, a megelőlegezett gyermektartásdíjat a jogosult új lakóhelye szerint illetékes városi gyámhivatal székhelye szerinti jegyző folyósítja tovább az illetékességváltozásról szóló határozat alapján. E határozatnak tartalmaznia kell azt az időpontot, amelytől az illetékessé vált jegyzőnek kell folyósítani a megelőlegezett gyermektartásdíjat.

A folyósítás időtartama

A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előre látható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart.

A folyósítás felfüggesztése

A gyámhivatal – legfeljebb hat hónapra – felfüggeszti a gyermektartásdíj folyósítását, ha

– a kérelmezőnek az előlegezés feltételeit jelentő körülményeiben változás állt be,

– a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménnyel jár,

– a kötelezett a kérelmező részére közvetlenül fizet tartásdíjat,

– a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését rendelték el.

A gyámhivatal a felfüggesztést követő vizsgálat eredményeképpen elrendeli a gyermektartásdíj további folyósítását vagy megszünteti a megelőlegezést.

A felfüggesztés esetén a gyámhivatal 30 napon belül megindítja a felülvizsgálatot annak érdekében, hogy a gyermektartásdíj megelőlegezésének feltételei fennállnak-e. Amennyiben a megelőlegezés feltételei nem állnak fenn, úgy a megelőlegezést meg kell szüntetni.

Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként a megelőlegezett gyermektartásdíjat tovább kell folyósítani, úgy a továbbfolyósítást annak a hónapnak az első napjától kell elrendelni, amely hónaptól a jogosult nem részesült gyermektartásdíjban.

Ismételt előlegezés

Indokolt esetben a megelőlegezés folyósítása – egy alkalommal – legfeljebb további három évre ismételten elrendelhető. Nincs helye a megelőlegezés ismételt elrendelésének, amennyiben az előleg adók módjára történő behajtása 3 éven át nem járt eredménnyel.

Amennyiben a jogosult a már megelőlegezett gyermektartásdíj folyósításának további, legfeljebb 3 évre történő ismételt elrendelését kéri, azt a tényt, hogy a fenti kizáró feltétel nem áll fenn, a kötelezett lakóhelye szerinti jegyző által végzett, a megelőlegezett gyermektartásdíj adók módjára történő behajtásának teljes vagy részbeni eredményességét tanúsító irattal kell igazolni. Az iratot a gyámhivatal szerzi be.

Az előlegezés megszüntetése

A gyámhivatal megszünteti a gyermektartásdíj megelőlegezését, ha

– a gyermek – a gyámhivatal, illetve a bíróság végrehajtható határozata alapján – a külön élő másik szülő vagy más személy gondozásába kerül,

– a gyermek nagykorúvá vált, és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytat,

– a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, illetve

– a kötelezett meghalt.

Megtérítés

A gyermektartásdíj megelőlegezése nem jelenti azt, hogy ezáltal a tartásdíj kötelezettje mentesülne a tartásdíj-fizetési kötelezettsége alól.

A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti késedelmi kamattal köteles megtéríteni az államnak. (A kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz – megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.)

Behajtás adók módjára

A megelőlegezett gyermektartásdíjnak meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) rendelkezései szerint.

A gyámhivatal székhelye szerinti jegyző a megelőlegezett gyermektartásdíjról, annak kamatáról és a folyósítással felmerült költségekről negyedévente tájékoztatja a kötelezett lakóhelye – lakóhely hiányában a tartózkodási helye – szerinti jegyzőt a hátralékos összeg adók módjára történő behajtása végett.

Az adók módjára behajtandó tartozásra az ingatlanon történő jelzálogjog-alapítás kivételével a végrehajtási eljárás szabályait kell alkalmazni. Az adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti, illetőleg behajthatatlanság címén nem törölheti. A végrehajtással kapcsolatban felmerült költség, így különösen az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, tárolási, értékesítési és egyéb költség az adózót, illetve az adók módjára behajtandó tartozás fizetésére kötelezettet terheli.

Kérelem

A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás szabályait a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet tartalmazza. E szerint az eljárás a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülőjének vagy más törvényes képviselőjének kérelmére indul.

A nagykorú után járó gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a nagykorúvá vált gyermek kérelmére is indulhat.

A megelőlegezés iránti kérelemben nyilatkozni kell, hogy nem áll fenn az előlegezést kizáró okok egyike sem, illetve meg kell jelölni azokat az okokat, tényeket, amelyek a kérelmet megalapozzák.

A kérelemhez csatolni kell:

– a rendelet 7. számú melléklete szerinti nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal,

– a gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági határozatot,

– nagykorú gyermek esetén a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatását igazoló iratot,

– a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó, 6 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot.

A nagykorúvá vált gyermekre tekintettel történő továbbfolyósítás esetén az erre vonatkozó kérelmet a gyermektartásdíj megelőlegezésének lejártát megelőzően kell benyújtani.

A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy kérelméhez a fentieken túlmenően csatolni kell

– a tartózkodási engedély másolatát,

– a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat (igazolást a munkaviszony, tanulói jogviszony fennállásáról),

– a rokoni kapcsolatot igazoló irat másolatát, amennyiben a kérelmező hozzátartozóként válik jogosulttá az ellátásra.

Felhívás nyilatkozattételre

A gyámhivatal az eljárás megindításáról szóló értesítésében felhívja a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre. A kötelezettet figyelmeztetni kell arra, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíjat késedelmi kamattal együtt meg kell térítenie az államnak, valamint hogy az előleg adók módjára behajtható.

Az előlegezés elrendelése

A gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő határozat rendelkező része tartalmazza

– a megelőlegezett gyermektartásdíj összegét,

– a gyermektartásdíj megelőlegezésének időtartamát,

– a folyósítás kezdőnapját,

– tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy kérelemre a megelőlegezés ismételten elrendelhető, illetve tovább folyósítható,

– a határozat azonnali végrehajthatóságát,

– rendelkezést a megelőlegezett gyermektartásdíjnak a kérelem benyújtása napjától a határozat meghozatala napjáig terjedő időszakra vonatkozó egyösszegű kifizetéséről.

A gyámhivatal a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő határozatát a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.

A határozat tájékoztatást tartalmaz továbbá arra vonatkozóan, hogy az érintettek kötelesek haladéktalanul jelezni a gyámhivatalnak, ha

– tudomást szereznek a kötelezett jövedelméről, vagyonáról, valamint a gyermektartásdíj-fizetés feltételeinek megszűnéséről,

– a kérelmezőnek az előlegezés alapját képező körülményeiben változás állt be,

– a kötelezett rendszeres jövedelmére, valamint egyéb vagyonára a végrehajtás eredménnyel járt,

– a kötelezett a kérelmező részére közvetlenül fizet tartásdíjat,

– a gyermek nagykorúvá vált, és a nappali oktatás munkarendje szerint középfokú tanulmányokat nem folytat, illetve ha e tanulmányok folytatása miatt került sor a gyermektartásdíj továbbfolyósítására vagy megállapítására, és a fiatal felnőtt a tanulmányait abbahagyta,

– a részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajtás összege meghaladja a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át.

A gyámhivatal határozatát megküldi a jogosultnak, a kötelezettnek, a kötelezett utolsó ismert munkáltatójának, a végrehajtást foganatosító bíróságnak, illetve az önálló bírósági végrehajtónak, a kötelezett lakóhelye – lakóhely hiányában tartózkodási helye – szerinti ügyészségnek, jegyzőnek, valamint a gyámhivatal székhelye szerinti jegyzőnek és a külföldön lakó kötelezett esetében a Kereskedelmi és Hitelbanknak.

Az előleg felemelése, csökkentése

Amennyiben a bíróság a megelőlegezés időtartama alatt a tartásdíj összegét felemeli vagy leszállítja, a gyámhivatal a kötelezett, a gyermek törvényes képviselője bejelentésére, illetve hivatalból is jogosult a megelőlegezett gyermektartásdíj összegét, a bíróság jogerős határozatának megfelelően, az ítélet jogerőre emelkedésének napjától – a jogosultsági feltételek újbóli vizsgálata nélkül – felemelni, illetve csökkenteni.

Visszafizetés

Ha a jogosult a gyermektartásdíj előlegezésének ideje alatt rendszeresen vagy alkalomszerűen kétszeres tartásdíjat vett fel, az erre az időszakra eső előlegezett tartásdíjat köteles az államnak visszafizetni. A kötelezett, illetve a jogosult az előlegezés ideje alatt közvetlenül adott, illetve kapott tartásdíjat az előlegezés elrendelése előtt keletkezett hátralékba nem számíthatja be.