2006. július 1-je már a múlté, az új, gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) szabályozása már nemcsak a jövő kérdése, hanem nagyon is a jelené. Év eleje óta végül is elegendő idő állt rendelkezésre a Gt. és a kapcsolódó törvények tanulmányozására, a témával foglalkozó előadások, konferenciák látogatására, írásos beszámolók olvasására; a jogszabályok életbelépése előtt kötelezően biztosítandó felkészülési idő ez esetben mintegy fél évet tett ki. Az új ismeretek "kamatoztatására" előbb-utóbb valamennyi cégnek szüksége lesz. Cikkünk az új Gt. hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezéseket tekinti át azzal a fenntartással, hogy a jogalkotó szándéka helyenként továbbra is kifürkészhetetlen.
A társasági törvény hatálybalépése
Általános szabályok
Nem meglepő, hogy az új Gt. IV., záró rendelkezéseket tartalmazó része meglehetősen terjedelmesre sikerült, hiszen egy ilyen jelentőségű jogszabálynak a jogrendszer sok más elemére is kihatása van. Egyes esetekben nem volt akadálya annak, hogy a 2006. július elsejei hatálybalépéssel egyidejűleg következzen be a módosulás vagy a hatályon kívül helyezés, máskor azonban az általános szabálytól való eltérés volt indokolt.
A júliusi főszabály érvényesülése sem jelenti azonban azt, hogy valamennyi (sok tízezer) létező cégnek alkalmazkodnia kellett már ezen időpontig az új rendelkezésekhez. Azokban az esetekben azonban, ahol a cégalapítás iránti hivatalos lépéseket a cégbíróságok felé még meg se tették, természetesen az új Gt. maradéktalanul érvényesül. Új céget alapítani 2006. július 1-jétől kezdődően már csak a 2006-os törvénynek megfelelően lehet.
Eljárás működő cégek esetén
Mi a helyzet a már működő cégekre vonatkozóan? A zökkenőmentesebb és remélhetőleg folyamatosabb átmenet érdekében a törvény úgy rendelkezik, hogy a hatálybalépés előtt a cégjegyzékbe bejegyzett társaságok számára további határidőt biztosít. A társasági szerződés szükséges módosításait a társaságok legfőbb szervének a hatálybalépést követő első ülésén, de legkésőbb 2007. szeptember 1-jéig kell eszközölniük. A nem túl "aktív társasági életet élő" társaságok esetében legalább az éves beszámoló elfogadásáról szóló döntés meghozatalának céljából összehívott legfőbb szervi ülés lehet alkalmas erre a célra, de a 2007. évi határidő mulasztás esetén is mindenképpen betartandó.
Új szankció a Gt.-ben
Lényeges, hogy a fentiekben jelzett "végső" időpontig a módosítást a cégbírósághoz be is kell nyújtani. A határidő eredménytelen elteltének előirányozott szankciója: "megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedés" alkalmazása (ennek szabályait az új cégtörvény 84. §-ában találhatjuk, felszámolás vagy végelszámolás kezdeményezése kapcsolódik hozzá).
Alapesetben ezt a döntést különböző intézkedések előznék meg, amelyek célja a törvényes működés helyreállítása lenne. A megszűntnek nyilvánítás itt viszont – a törvény szövegezéséből kitűnően – nem a legvégső lépés, hanem kötelezően alkalmazza a bíróság azt, ha a társaság elmulasztja társasági szerződésének módosítását.
Változásbejegyzési eljárás alatt álló cégek
Előfordulhat azonban, hogy valamely gazdasági társaság cégbejegyzése, vagy formaváltási, egyesülési, szétválási eljárása az új Gt. hatálybalépésekor már folyamatban volt. Az irányadó jogszabályok ezekre az eljárásokra értelemszerűen még az 1997-es Gt. és a régi cégtörvény, a cégbíróság ezeket figyelembe véve dönt a hozzá benyújtott kérelmekről. Később azonban az érintett társaságok is kénytelenek áttérni az új Gt. alkalmazására, méghozzá ugyanazon feltételekkel, mint amelyeket a már bejegyzett cégeknél ismertettünk.
E társaságoknál a félreértés elkerülése érdekében és a korábbi szabályozáshoz képest egyértelműbben – pontosítja a törvény, hogy a társasági szerződés legfőbb szervi ülésen, de legkésőbb 2007 szeptemberéig bekövetkező megfelelő módosításáig még a régi Gt. az alkalmazandó jogszabály. Vagyis például magának a legfőbb szervnek az összehívásánál is a '97-es törvény rendelkezései érvényesülnek, de egyéb esetekben is, amikor nem módosítják a társasági szerződést vagy azt megelőző, ahhoz vezető aktusról van szó (például taggyűlés összehívása).
Kivételek
Közhasznú társaságok
Az új Gt. egyik radikálisabb változtatása az volt, hogy a "közhasznú társaságot" mint külön formát a jövőre nézve kiiktatja a társasági jog rendszeréből. Mivel közhasznú társaság csak 2007. július 1-je után nem alapítható, az ezt a formát többé-kevésbé "helyettesítő" nonprofit gazdasági társaság szabályozását tartalmazó új Gt. 4. §-a is csak ekkor lép hatályba, nonprofit társaságot csak ettől az időponttól lehet alapítani.
A 2007. július 1-jéig már bejegyzett vagy e napon bejegyzés alatt álló közhasznú társaságok számára további két év áll rendelkezésre a zavartalan működésre. 2009. június 30-a azonban vízválasztó számukra: elhatározhatják eddig az időpontig, hogy átalakulnak nonprofit társasággá (kft.-vé vagy más formává), és kérik ekként történő nyilvántartásba vételüket a cégbíróságnál, vagy pedig bejelentik, hogy jogutód nélkül kívánnak megszűnni.
(Hasonlóképpen az egyéb társasági formáknál érvényesülő szabályhoz, a mulasztás következménye itt is a megszűntnek nyilvánítás.)
Közös vállalat
A július elsejei hatálybalépés a közös vállalati formának részben véget vet, most már új közös vállalat nem alapítható. Ez azonban nem jelenti a már bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közös vállalatok kötelező megszüntetését. Időbeli korlátozás nélkül működhetnek tovább ezek a társaságok, ha kívánnak, és mivel az új Gt. már nem tartalmaz rendelkezéseket a közös vállalatokra nézve, a működésre irányadó jogszabály továbbra is a 2006. június 30-án hatályban lévő Gt.
Vezető tisztségviselők
Lényeges módosítása az új Gt.-nek, hogy a vezető tisztségviselők és a társaság viszonyát sajátos jogviszonyként, "társasági jogi jogviszonyként" szabályozza, a vezető tisztségviselőket e minőségükben megillető jogokra és kötelezettségekre a Gt. szabályai az irányadóak. Az itt nem szabályozott kérdésekben pedig a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó szabályai alkalmazandóak.
Ennek következménye az is, hogy a Gt. értelmében munkaviszonyban többé már nem látható el a vezető tisztségviselői megbízatás, mint ahogy korábban. Az átmeneti rendelkezések között azonban található egy olyan szabály, mely szerint a szóban forgó bekezdés nem alkalmazható arra a vezető tisztségviselőre, aki a törvény hatálybalépése előtt létesített a tisztsége ellátására munkaviszonyt. Az alkalmazási moratórium az ilyen munkaviszony megszűnéséig, de legfeljebb a megválasztásától számított öt évig áll fenn.
Egyéb esetben – megbízási szerződés alapján tevékenykedő vezető tisztségviselőknél – a jogokra és kötelezettségekre vonatkozó, eltérést nem engedő rendelkezések érvényesülnek.
Bt.-kültag felelőssége
Az eddigi szabályozásból közismert volt az a rendelkezés, miszerint betéti társaság kültagja csak abban az esetben felelt a társaság tartozásaiért a beltaggal azonos módon, ha neve szerepelt a társaság cégnevében. Az új Gt. a bt.-tagok felelősségi szabályait átalakította, ám átmenetileg nem feltétlenül szűnik meg a kültag ez alapján fennálló felelőssége az új Gt. hatálybalépésével egyidejűleg.
Ugyanis azokért a tartozásokért, amelyek a kültag nevének a társaság cégnevéből való törlése előtt keletkeztek, a helyzet megszűnésétől, de legfeljebb a Gt. hatálybalépésétől számított öt évig még a beltaggal azonos módon felel a kültag akkor, ha július 1-je előtt neve szerepelt a cégnévben.
Részvénytársaságokra vonatkozó átmeneti rendelkezések
E társasági forma működésével kapcsolatban több külön rendelkezést is találunk a záró rendelkezések között, a következők szerint: * Külön törvény elfogadásáig a zártkörűen működő részvénytársaságokra nem alkalmazhatóak a következő előírások: a Gt. 205. §-ának (2) bekezdése: az alapszabályban foglaltak szerint külön hozzájárulás szükségessége az alaptőke felemeléséhez a tőkeemeléssel érintett részvényfajta, illetve részvényosztály részvényesei részéről; a Gt. 251. §-a: elsőbbségi jog biztosítása a részvények átvételére az alapszabályban az alaptőke pénzbeli hozzájárulás ellenében történő felemelése esetére a részvényeseknek, átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosainak; a Gt. 267. §-ának (2) bekezdése: alaptőke leszállításáról hozott közgyűlési határozat érvényességéhez a 205. § (2) bekezdéséhez hasonlóan hozzájárulás előírása. * Az átmeneti időszakban azonban a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó, hasonló rendelkezéseket tartalmazó 313., illetve 315. §-ok az irányadóak (különbség: ezek a paragrafusok a hozzájárulást kötelező feltételként írják elő). * A Gt. hatálybalépését megelőzően kibocsátott szavazatelsőbbségi (szavazattöbbszöröző, vétójogot megtestesítő) részvények által megtestesített jogok gyakorlását nem érintik egyes új korlátozások, mint például az, hogy az ilyen részvények csak az egyszerű többséget igénylő kérdésekben biztosítanak elsőbbséget; valamint az, hogy nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya nem rendelkezhet úgy, hogy közgyűlési határozat csak az ilyen részvények egyszerű többségének igenlő szavazata mellett, vagy az esetleg egyetlen ilyen részvényes igenlő szavazatával hozható meg. * Kissé távolabbi, 2010. januári az alkalmazhatósága annak a szabálynak, amely szerint az alapszabálynak a szavazati jogot korlátozó bizonyos rendelkezése (egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása) hatályát veszti az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben foglaltak alapján az abban meghatározott vételi ajánlatra vonatkozó eljárás lezárásakor, ha a vételi ajánlat útján a részvénytársaságban 75 százalékot elérő befolyást szereztek. Ez a külön életbe léptető rendelkezés azokra a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében érvényes, amelyekre a 2001. évi L. törvény 82. §-ának (6) bekezdése vonatkozott, vagyis amelyeknél 2001. július 18-án az alapszabály tartalmazott ilyen korlátozást.
A cégtörvény hatálybalépése
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény az új Gt.-t szorosan kiegészíti, így főszabály szerint szintén 2006. július 1-jétől alkalmazandó jogszabály azon (változás)bejegyzési kérelmek tekintetében, amelyeket ezt követően nyújtottak be, illetve ezután indult egyéb eljárásokban, ügyekben.
Amennyiben a kérelmeket a hatálybalépés napja előtt nyújtották be, vagy pedig a törvényességi felügyeleti, hivatalbóli törlési vagy vagyonrendezési eljárás már folyamatban volt, az 1997-es Ctv. szerint fog még eljárni a cégbíróság.
Európai szövetkezet alapításához kötődő rendelkezések
2006. augusztus 18-ától nyílik lehetőség arra, hogy "európai szövetkezetet" alapítsanak és jegyezzenek be a hazai cégjegyzékbe, tehát egyértelmű, hogy a Ctv. azon rendelkezései is, amelyek specifikusan erre a formára vonatkoznak, ettől a naptól lépnek életbe. Itt gondolhatunk például a bejegyzési kérelemhez csatolandó mellékletekre.
Cégiratok elektronikus megismerése
2005-től kezdődően a kft.-k és részvénytársaságok benyújtott iratait a cégbíróságon már kötelező lett beszkennelni, és így azok elektronikus formában is rendelkezésre állnak már, ha eredetileg nem is ily módon adták be őket. Jövő év január 1-jétől azonban e két társasági formában működő cégek valamennyi, 1997. január 1-je óta keletkezett iratáról kérhető lesz elektronikus okirati formában kiállított másolat. Ehhez adott esetben az lesz szükséges, hogy a cégbíróság elektronikus formába alakítsa át a cégiratokat, amit meg kell majd tennie, mivel a másolat iránti kérelem érkezésétől számított 15 napon belül meg kell majd küldenie a másolatot a kérelmező számára. * Az elektronikus út további fokozatos térnyerése, legalábbis elméletben, tetten érhető abban a szabályban is, hogy a Ctv. hatálybalépésének napjától már valamennyi gazdasági társaság, társasági formától függetlenül, választása szerint, benyújthatja cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelmét, nem kizárólag a részvénytársaságok és bizonyos korlátozásokkal a kft-k. A gazdasági társaságnak nem minősülő cégformák számára ez a lehetőség fél évvel később, 2007. január elsején nyílik meg.
Korábban bejegyzett cégek adatbejelentési kötelezettsége
Az új Ctv. továbbá a törvény hatálybalépése előtt bejegyzett cégeknek adatbejelentési kötelezettséget ír elő a cégjegyzékben vezetett adatok első változásakor, de legkésőbb 2007. szeptember 1-jéig. A kérdéses adatok körét a Ctv. 24. és 25. §-a tartalmazza, amely paragrafusok tartalma több ponton tér el a korábbi szabálytól, érdemes tehát meggyőződni arról, hogy adott esetben fennáll-e a cégnek ez a kötelezettsége.
Elektronikus nyilvántartás egyes adatainak törlése
A másik oldalról nézve, az elektronikus cégnyilvántartásból hivatalosan törlik azokat az adatokat, amelyeket az Ctv. szerint már nem kell nyilvántartani, lásd betéti társaság kültagjai vagyoni betétjeinek együttes összege.
2007-ben hatályba lépő változások
Rendelkezések a nonprofit társaságokra
Amint a Gt.-nél is írtuk, további egy évet kell arra várni, hogy hatályba lépjenek azok a rendelkezések, amelyek a nonprofit társaságokkal kapcsolatban tartalmaznak előírásokat.
A Céginformációs Szolgálat többletfeladataihoz kapcsolódó feltételek megteremtése
Ezenkívül jövő év októberéig van idő arra, hogy a jövőben kibővített feladatkörrel működő Céginformációs Szolgálat (pontosabban: Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat) alábbi feladataihoz szükséges feltételeket – törvényi szinten – megteremtsék:
– hitelezővédelmi nyilvántartás működtetése,
– jogi tanácsadó szolgálat fenntartása mikro- és kisvállalkozások számára az alapítással, megszűnéssel kapcsolatos jelentősebb kérdésekben,
– kérésre közreműködés a közhiteles nyilvántartásokon alapuló hatósági (például adóhatósági) igazolások elektronikus úton való beszerzésében.
A Cégszolgálat honlapján szereplő adatok
Az előző bekezdés szerinti időponttól kezdve lesz lehetőség arra, hogy szélesebb körben, azaz a Cégszolgálat honlapjáról megismerhetőek legyenek a cégjegyzékben szereplő hatályos vagy törtölt adatok, és az elektronikusan feldolgozott (változás)bejegyzési kérelmen szereplő adatok, illetve az elektronikus cégiratok is.
Cégközlöny honlapon
Formai változás a Cégközlöny megjelenésének tekintetében is 2007. október 1-jétől várható, amikortól kezdve CD-formátum helyett szintén honlapon jelenik majd meg.
Ügyintézési határidők
A törvénynek a cégbejegyzéssel, változásbejegyzéssel kapcsolatos bírósági ügyintézési határidőkre vonatkozó rendelkezései 2007. október 1-jén lépnek hatályba. A törvény hatálybalépésétől eddig az időpontig azonban e határidőkre a következő rendelkezések az irányadók:
– ha ún. szerződésmintával (amely új jogintézmény) alapított, illetve működő cégről van szó: a kérelem benyújtásától számított 8 munkanapon belül lehetséges a kérelem hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítása; a cég bejegyzésére irányuló kérelem esetén a hiánypótlásra felhívó végzés meghozatalára nyitva álló határidő a kérelem érkezésétől számított 10 munkanap, illetve a cég bejegyzésére irányuló kérelem érkezésétől számított 15 munkanapon belül dönteni kell a bejegyzésről vagy annak elutasításáról;
– a szerződésminta alkalmazása nélkül alapított, illetve működő cégek esetében a kérelem benyújtásától számított 8 munkanapon belül lehetséges a kérelem hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítása; a cég bejegyzésére irányuló kérelem esetén a hiánypótlásra felhívó végzés meghozatalára nyitva álló határidő a kérelem érkezésétől számított 20 munkanap, továbbá a cég bejegyzésére irányuló kérelem érkezésétől számított 30 munkanapon belül dönteni kell a bejegyzésről vagy annak elutasításáról;
– mind a szerződéskötéssel, mind a szerződésminta alkalmazása nélkül alapított cég változásbejegyzése esetében a hiánypótlásra felhívó végzés meghozatalára nyitva álló határidő 35 munkanap, a változásbejegyzési kérelemben foglaltak bejegyzéséről vagy annak elutasításáról pedig a kérelem benyújtásától számított 45 munkanapon belül kell dönteni;
– a cégbíróság vezetője az előzőekben meghatározott, a cégbejegyzésre vagy változásbejegyzésre vonatkozó ügyintézési határidők elmulasztása esetén a határidő lejártát követően 8 munkanapon belül intézkedhet a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem elbírálásáról.
Egyszerűsített cégeljárás
Az egyszerűsített cégeljárás szabályai kivételt képeznek a kivétel alól, tehát a főszabály érvényesül. Emlékeztetőül, ehhez a fajta eljáráshoz az szükséges, hogy
– a kkt., bt. vagy kft. kifejezetten kérje azt;
– névfoglalással éljen előtte, valamint
– elektronikus úton nyújtsa be a cégbejegyzési kérelmét.
A bejegyzésről vagy elutasításról való döntés határideje az említett eljárásban 2 munkanap. Az egyszerűség kedvéért hiánypótlási felhívásra ilyenkor nincs mód, viszont elutasítás esetén 8 napon belül a hibák, hiányosságok korrigálhatóak.
Végelszámolás az új Ctv.-ben
Alapvető módosítás volt, hogy a végelszámolási szabályokat a jogalkotó áthelyezte az új Ctv.-be. A folyamatban lévő végelszámolási eljárásoknál azonban alapvetően nem lenne ésszerű egyik szabályozásról "menet közben" áttérni a másikra, így abban az esetben, ha ezek az eljárások tovább húzódnak, még három évig érvényben marad a régi Cstv. (2006. július 1-jéig hatályos formájában). A hároméves határidő azonban azt jelenti, hogy ezalatt a végelszámolást be kell fejezniük a cégeknek. * Még szigorúbb a határidő – egy év -, ha e cégek végelszámolási eljárása már eleve három éve tart. Ugyanis ha a végelszámolás a cég elhatározása alapján folyt, és a megfelelő időn belül nem fejezik azt be, a bíróság elrendeli a kényszer-végelszámolást.